Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI Ssereyiilén is követfék Rákosi elv- társ szavát. —Termelöszövetke. z&teink ssénporos égetéssel közel hHmillió téglát készítenek. — Börtön a kínok, sziklán. AZ MDP BÁCSKISKI/NMEOYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam, 10. szám 4ra SW tillér 1952. január 13, vasárnap A MEGYEI LEVELEZŐÉRTEKEZLET ELÉ A Magyar Dolgozók Parija bácskiskunmegyei bizo.tsága és a Szabad Nép szerkesztősége január 13-ára értekezletre hív. ja a magyar saj.ó megyei leve. iczöit. Az értekezlet újszerű, Ilyenre még még nem volt pél­da a megye dolgozóinak éie.é- ben. A múltban nem is lehetett. A felszabadulás óta mondhat­juk el azt, hogy a magyar sajtó, természetesen elsősorban a kom- tnunis a sajtó, majd a fejlődés folyamán a többi is, a dolgozó népé, annak érdekeit, felemel, kedését szolgálja. A múlt rend­szer alatt a sajtó a nagybirto. kosok, nagytőkések, az úri rend­szer tulajdonát képezne. Ez a sajtó ■ az uralkodó osz.ályok ke­zében eszköz volt arra, hogy a dolgozókat félrevezesse, gondol­kozásukat elsekélyítse, népelle­nes eszméket terjesszen. Igye. kezzen elterelni a figyelmet a fasizmus rothadt«ágá;ól. A felszabadulás után vált le- aetövé, hogy a magyar dolgozó népnek saját lapja, olyan lapja legyen, amely az ő érdekeit kép. viseli, azért harcol. Ez elsösor ban a Szabad Nép volt, mely a felszabadulás óta a magyar nép kezében a szebb, boldogabb jö­vő zászlajává vált. A kommu­nista sajtó megjelenésével vál- először lehe-ővé, a munkások­nak, a dolgozó parasztoknak, a néphez hü értelmiségnek, hogy fzabadon megírhassák vélemé. oyeiket, beleszóljanak az ország vezetésébe. Ahogy dolgozó né­pünkben egyre jobban tudató, sült pártunk jelszava: „Tiéd ne. ország, magadnak épited”, úgy értette meg egyre jobban, hogv ö az ország gazdája, felelős a» országért. Az ő munkájától, s® gitségétöl függ, hogy milyenné formálja új életét. A magyar dolgozó nép egyik fontos muta­tója az ország építésében, veze. tésében, az ellenség ejleni harc­ban a munkás.paraszt levelezés. A Bács-IIiskunmegyei Nép­újság munkás, és paraszt leve­lezésének eddigi itöriénete azt bizonyítja, hogy megyénk dől. gozói egyre nagyobb mérték­ben használják fel a pártsajtót, mint fórumot, amelyen elmond­ják véleményüket, javaslataikat, észrevételeiket. A Bács-Kiskun. megyei Népújság levelezési munkája a tömegek alulróljövő kezdeményezése folytán már 2 •évvel ezelőtt megindult, azonban ■a szerkesztőség erre a nagysze. tü mozgalomra nem fordító; t kellő gondot. A legújabb ered­mények azt bizonyítják, hogy ha a szerkesztőség kellő gonddal, Ikeliő szeretettel, a nagy ügy­höz méltóan foglalkozik a mun. kás-oaraszt levelezéssel, akkor egyre nő azoknak a munkások. nak, dolgozó paraszioknak, a néphez hü értelmiségieknek a száma- akik a munkás-paraszt levelezésen js részt akarnak venni az ország építésében, a hibák kijavításában, aZ ellenség leleplezésében, tehát az ország vezetésében. Az elmúlt egy hónap alatt le­velezőink száma megkétszere. zödö[r. A levelek nagy többsége nagy hazafias ügyünkkel, az ötéves tervvel foglalkozik. A leveleken keresztül a munká­sok beszámolnak arról, hogy üzemeink, a legjobb munkások, hogyan harcolnak a terv teljesítéséért. — Dolgozó pa­raszt levelezőink az álla­mi fegyelem megszilárdi.á. «ában nyújtanak segítséget az­zal, hogy beszámolnak közsé­gük begyűjtési eredményeiről, megdicsérik az állammal szem beni kötelezettség teljesítésében példamu.ató dolgozó paraszto­kat, megróják a hanyagokat, le. leplezik a szabó.áló kukkokat. Emellett eröteijesebben és bátrabban jelentkezik a bíráló hang. A munkások, a dolgozó parasz.ok felvetik a munka hiá­nyosságait, a vezetésben elkö­vetett hibákat, leleplezik az ősz. tályeiletnségett. A bírálat túl­nyomó többsége jóindulatú és azér,t íródik, hogy segítsen a munkásoknak, az üzemeknek, a tervek, a begyűjtés teljesítési ben. Azért íródik, hogy meg­szüntessék a felmerülő hibákat, amelyek akadályozzák az épí tőmunkát. A levelezőmozgalom egyik legszebb kifejezője -az igazi d® mokráciának, dolgozó népünk szabadságának. Az alko.;mány- adta szabadságjogok kelnek eb. ben is életre. Kifejezője annak, hogy dolgozó népünk magáénak vallja hazáját, annak jó gazdá­ja akar lc.ini és segíti a pártot a feladatok még jobb végrehaj. fásában. Mindez elképzelhetek len olyan országban, ahol a dol­gozók még a töke rabságában sínylődnek. Az elnyomott or. szágok munkásai és dolgozó parasztjai nem érzik és nem is érezhetik magukénak hazáju­kat, mert az államhatalom ki­zárólag elnyomó urainak kézé. ben van. Éppen ezért ezeknek az országoknak a dolgozói nem is segítenek jóindulatú bírála­taikkal az ország vezetésében, mert nem érdekük, hogy erő. sítsék az elnyomók hatalmát és •támogassák azok háború« poli­tikáján A munkások és dolgozó parasztok széleskörű levelező- mozgalma csak abban az or. szágban fejlődhet, aboi a dolgo- ■ zó népé a hatalom, ahol a do!. I gozó nép szabadságban éj és az ' ország minden becsületes dol­gozója együ tes erőfeszítést tesz a még szebb, boldogabb haza meg erem; ésében. Ezj br-nyítja a megyei leve. lezö értekezletre való felkészü. lés is. Dolgozóink, levelezőink ejjyre világosabban látják: Szakmaron a vezetőszervek nemtörődömsége és hanyagsága miatt nem jót megy a begyűjtés A párt és a kormány határo­zata törvényesen biztosítja, hogy a minden kötelezettségé­nek e'eget tett termelő szabadon értékesítheti terményeit. Dől. gozó parasztságunk örömmel is vette a határozatot, mert az komoly csapást mért a speku. lánsoknak utóbbi időben meg. nőt élösdi hadára. A dolgozó pa­rasztság le kesedése meg is mu­tatkozott a begyűjtési ered­mények megnövekedésében. Szakmáron azonban Rákosi elvtárs beszéde után nagyon gyengén javultak meg a begyűj­tési eredmények. A kenyérgabonából 65 szá­zaléknál tartott a község a Rákosi beszédkor. Ez az eredmény semmit sem ja. vult január 5-ig. Gyenge az emekedés a to­jás és a baromfinál is. A tojás­nál például a;ig 5 százalékot javult a teljesítés több mint egy hónap alatt és még mindig csak 76 százaléknál tart a község. A többi terményből sem volt o.yan javulás, amint az várható lett volna. Az utóbbi napokban pedig valósággal megál.t a begyűjtés. Nézzük meg, mi az oka ennek? A tanács hanyagul kezelte ezt a fontos kérdést. Már az adminisztrációnál egy egész csomó sú.yos hí. bát követtek él. Nem könyvellek el a beérkezett véte ijegyeket, mert nem gon. doskodtak elegendő munkaerő­ről. Jelenleg is körülbelül 1.5 kg vételijegy van elkönyvelet’.e_ nül. Azonkívül ezer darab vé­telijegy van, amelyet nem tudnak elkönyvelni, mert a földművesszövetkezet a ki. állításkor nem írta rá a be­adási könyv számát. Az adminisztráció elmara. dása miatt azután nem egy gazdának igazságtalanul kive. tették a bírságot, alá teljesítene a beadást, de a nyilvántartás szerint még hátralékos volt. Ezenkívül számos más hiba is felütötte a fejét. Az utóbbi időben teljesen elhanyagolták a népnevelő munkát. Elmulasztották az élenjáró dol­gozókat bevonni a népnevelő, gárdába. A népnevelőértekezle­teken egyénileg dolgozó paraszt alig je.enik meg. Ezen a téren a helyi pártbi. zottságot is súlyos mulasz­tás terheli, mert nem igyekszik az egész községben uralkodó álmatag hangulatot, megszüntetni. Súlyos hiba az is, hogy hiányzik a község vezetői, nek példamutatása. Török Lajos pártiifkárheiyetieí maga sem fizette be az adó­ját- Mikor a törvény képviselői végrehajtani voltak nála, meg. fenyegetne a tanács pénzügyi dolgozóját, hogy „majd ő meg­unhatja”. Török Lajos tehát ahelyett, hogy mint pártfunk- ciooárius példát mutatom volna, ö maga is lemaradt a közteher­viselésben. Ha a vezetők nem teljesítik kö.e.ezetiségeiker, mit várjun* a többi dolgozó paraszttól? Romaics András 14 holdas gazda például a padláson őrizgeti kukoricáját. Azon sír, hogy nincs neki mjj beadni, közben a Padláson 20 mázsa kukorica van elraktá­rozva és Romaics gazda mégsem képes 12 mázsa beadási kötele­ző őségének eleget tenni. Súlyos és bűnös mulasztás terheli Joó Sándor tanácselnököt, aki nem ellenőrzi a begyűjtési csoport munkáját és nem is nyuj| segítséget neki. Ezér.t fa­jultak idáig a dolgok. Joó Sán. dór megfeledkezett arról, hogy őt a dolgozó nép bizfllma helyez. te a községi tanács élére a hogy ö felelős azér.t, hogy a dolgozó nép érdekei képviselve legye­nek. A begyűjtési terv teljesí­tése, népünk érdekét szolgálja. Haladéktalanul rendet kell teremteni az adminisztrációs munka területéin. A hely; pártbizottságnak és a tömegszervezei eknek pedig szín. ,én fel kelj hagyni a nemtörö. dömséggel és lazasággal és több segí,séget keU nyújtani a 'ta­nácsnak a begyűjtési munkák, hoz. Használják fel a tanácstagok évt beszámolóit a begyűjtési munka megjavítására és a Í,:K világosító munkába vonják be a dolgozó parasztokat. Rákosi elv. társ beszédét pedig minden esetben használják fel a kisgyü- légeken. Legyen ez* a beszéd Iránytű a községi vezetők ré­szére és tartsák szem előtt, hogy minden hanyagság és lazaság a begyüj;és területén súlyos kárt okoz és ezért megfelelő eréjlyei ken vele szemben fellépni, Truman és Churchill tanácskozásai csaknem valamennyi kérdésben eredménytelenül végződtek Mint ismeretes, Churchill an­gol miniszt et elnök Washington^ ban tárgyalásokat folytatott Trumannal. Január 9-én a Fe­hér Ház közölte Truman és Churchi-1 nyilatkozatát a tár. gyalusokról. Az amerikai lapok megállapításai azt bizonyítják, hogy ezek a tárgyalások lénye, gében kudarccal, végződtek. A Truman-kormány -e tárgyalástól várta, hogy kidolgozzák az USA és Anglia „általános cselekvési Irányát” a Sovjetmüóval kapcso. latban, és általában tisztázzák mindazokat a kérdéseket, ame­lyekben az USA és Anglia kö. zött ellentétek tapasztalhatók. Az amerikai sajtó jelentéseiből kitűnik, hogy csaknem va­lamennyi kérdésben eredményte_ lenül végződtek a tárgyalások. Amerikai kémek pere Varsóban és Prágáhan A varsói katonai bíróság — mint az MTI je-enti Varsóból — január lO.én megkezdte W. Bi. kulicz, J. Koj, P. Grieger, J. Ba­ron és A. P.anety, az amerikai kémszolgálat által Lengyel- országba küldött kémek bünpe_ rének tárgyalását A vádlottakat Nyugat.Németország amerikai övezetében képezték kt és diver- ziós, kémtevékenység fo ytatásá. ra küldték Lengyelországba. A kémeket a lengyel hatóságok 1951. áprilisa és októbere között tartóztatták le. A csehszlovák állambíróság — az MTI jelentése szerint — Prá. gában csütörtökön délelőtt kezdite meg egy amerikai szolgá. latban álló nyolctagú terrorista kémbanda bűnügyének nyilvános tárgyalását. A banda va.ameny- nyi tagja a népi demokratikus rendszer elvetemült elensége. 1947. és 1951. között illegálisan hagyta el a Csehszlovák Köztár_ saság terü-etét és Nyugat.Né- metországba szökött, ahol az amerikai imperialisták szolgála. tába szegődött. Az amerikai kémszolgálat fegyverekkel, ha. mis iratokkal, titkos leadókkai és pénzzel ellátott titkos ügynö., keiként tértek vissza Csehszlová­kiába, ahol fontos gazdasági, állami és katonai adatokat gyüj. töttek és ezeket az amerikai kémszolgálat szerveinek adták át. helytállni a termelés frontján és a sajtó levelezőjének ]enni, egy­azon dolog kéf. oldala. Mind a ketiő hazánk felemelkedését és békéjéi szolgálja. A megyei levelezókonferencia nagy esemény. Ezen az éqekez. tejen nagy eredményekről szá­molunk be. De azt is megálla­píthatjuk majd. hogy még sok tennivalónk van hátra. Az ér-e. neziet feladata, hogy megszab­ja ezekej a felada.okat és azok- nak végrehaj ása nyomán me­gyénkben tovább szélesedjen a munkás-paraszt levelezés. E^y re több olyan parancsnoka le­gyen a közvéleménynek, aki a maga munkaterületén példamu­tatóan harcol és harcba viszi a többj dolgözój; is ötéves tövünk győzelméért, békénk még foko. zoijahb megvédéséért-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom