Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-13 / 10. szám
Szerem lén kis- és középparasztok követték Rákosi elvtárs szavait Termelöszövefckezeieink zárszámadásai a74 mutatják, hogy n szövetkezeti gazdálkodás nagyobb termést, jobb jövedelmet' boldogabb, gazdagabb, gondtalanabb életet hoz a dolgo/ó pn. rasz«nak. E# az oka annak, hogy egyénileg dolgozó parasztságunk soraiban fokozódik az érdeklődés a közös gazdálkodás Iránt. Szeremlén 10 egyénileg dolgozó kis. és középpaíaszr. Haladás néven új egyes típusú termelőcsoportot alakított. Orosi Lajos, V^lkár György, és Angyal Lajos középparaszt°k szervezték meg a csoportot. — Nem sok szó eseit közöljük a megalakítást illetőleg. Elolvasták és rugjegyezfék Rákosi elv- társ november 30.ám elhangzót.; szavait: „AltaUnos jelenség, hogy a jól dolgosó szövetkezetek terméseredményei me$sze túlhaladják a legjobb egyéni gazdálkodók terméseredmé_ nyeit. , — Mi valamennyien magunk győződtünk meg arról, — mondja Orosi Lajos —, hogy az egyéni gazdálkodás bármin t is iparkodik, a társas gazdálkodás eredményeit nemhogy elérni, de még csak megközelíteni sem tudja. — Mi nemcsak a községünkben lévő Béke csoport munká, jut és eredményeit figyeltük, de számon tartottuk ez szomszédos községek csoportjainak munká jáf is — egészíti ki a szavakat Angyal Lajos. Angyal Zoltán dolgozó kispa. raazt például miért határozta el azt, hogy ő is felhagy a Daú- rágszíj parcelláján folyó ve. eződséggel és csoporttag lesz? — Rákosi elV[árs adta meg helyesem is a választ elhatározásomra. Azt mondotta: — Most már megvan annak lehetősége, hogy az egyénileg dolgozó paras-t a saját tapasztala, fából győződjék meg rt szövetkezet hasznosságáról és fölényé, röl.” Úgy igaz, ahogyan mondana, Lám az én esetemben i«, hányszor jártak nálam népnevelők, hogy a felvilágosító műn ka révén győzzenek meg a társas gazdálkodás előnyeiről. — Mindig csak azt feleltem, majd még gondolkodom rajta, Mosj nein jöttek hozzám, most magamtól mentem, mert meggyö, ződtem, jobb ké^őn, mint sohasem. A Haladás I. típusú termelő, csoport megalakulása elhatározásra bírja a tépelődőket, a még húzédozókat is. Alig hogy meg-' alakult a csoport és híre ment a községben, felkerekedett Kőt a Károly dolgozó kjsparaszt és bejelentette, hogy ö is belép a csoportba. — Az elmúlt évek megmutatták, nincs sok értelme annak, hogy az ember saját, magának legyen az ellensége. — Mondotta, mikor nevét a belépési nyilatkozat alá odaírta. Kóta Károly így leit a Hala. dás csoport U-ik tagja, de vannak még „öbben is, akik már határoztak. Nem egy közülük a Béke termelőszövetkezet sorait akarja erősíteni. Nagy kitüntetés számomra, hogy résztvehetek a megyei levelező konferencián Nagy öröm fogott el, amikor személyesen a járási Pártbizottság titkára. Ivánné elv,társnő átnyújtana a megyei levele. zökonferenciára szóló meghívót. Boldogan vettem á; a meghívó;. Az MSZT.böl hazafelé- ballagva, elhatároztam, hogy még ma írok a Népújságnak. Éreztem, hogy írnom kép. Hazaérve elővédem a tollat. Közben elgondolkoztam azon, hogy mennyire megváltozott az életünk. A felszabadulás elö|t’ együtt szolgáltam a feles égtímmei a kuiáikoknál Ha (öbb fizetést kértünk, piszkos kommunistáknak neveztek bennünket é« az,t mondták: — Úgy sem jöhetnek jde az oroszok, hiába várjátok. » Mégis megtörtént n felszabadulás. Mi szabadok lenünk. Miénk lett a föld, a bányák, a gyárak. Megszűnt a nyomor Nem vagyunk már kitéve a kizsákmányolásnak. Mos;már a ml kezünkben van a hatalom, a dolgozó nép kezében. Munkánktól nem hízik már többé a kulák. Ok még azt remélik, hogy az amerikai imperialisták tudnak rajtuk segíteni. Tévednek. Mi, délszláv dolgozók, szorosan a magyar dolgozókkal harcolunk a békéért. Éberek leszünk és megvédjük azt a szabadságot, amit nekünk a nagy Szovjetunió adajt. Nekünk nincs szükségünk Marshall-tervre, mint a (itóis- táknak. Hallottuk azt, hogy mit hozott ez a terv a jugoszláv dolgozóknak. Tito 32 jugoszláv hadosztályt állít ki az amerikaiaknak harmincnyolc millió dollárért. A hadianyaggyárakban a dolgozók napi 14 órái küszködnek néhány dinárért. Érezzük és tudjuk, a jugoszláv nép nem túri sokáig ezt az elnyomást. Le fogja rázni a nyakáról Tüót és az amerikaiak igáját. Odaát háborúra készülnek, de mi nem félünk. Van erős néphadseregünk, amely ha kell, fegyverrel a kezében, velünk együtt megvédi szabad hazánkat. BANDIK FERENC, a Népújság levelezője, Katymár. Bajai, érsekcsanádi és hercegszántói kulákok felett hozott ítéletet a bajai járásbíróság A kulákok minden eszközt megragadnak, hogy népi demokráciánk ellen, annak megká. /osítására törjenek. Nem váló. gatósak az eszközökben, mikor dolgozó népünk egyre növekvő eredményeit igyekeznek rombolni. Cs. Kovács Pál érsekcsanádi kulák például az államfegyelem «lien tör;. Szinte kihívóan szembeszállótt a közteherviselés epeu. A nála megjelent behajtó közegek elöl elzárta Pad. lásá| és kontráját, miközben pimaszul rágalmazta népi demokráciánkat- A kulák csak méltó volt önmagához. Kártevésében fi holdon a mélyszántást sem végezte el, ahoi pedig te«3ék.lássék módjára az; el is végezte, or meg a búzave,|ésnek nem telt eleget, A bajai járásbíróság most méltó büntetésben részesítene. Másfél évi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint értékű vagyone]kobzásr;l és a közligyektöl való 3 évi eltiltásra hélte. Méltó társa idb. Németh Má- *vás hercegszántói kulák. Né. «tépi Mátyás úgy akarta megkárosítani a dolgozók államá;, hogy 8 mázsa vjzes és dohos búzát akart a földmüveeszövej- kezet raktárába beszolgáltatni, hogy ezzel az °tt tárolt három Vágón gabonát elpuszpisa. A kulák cselfogással igyekezett a gabonáit beszolgáltatni. A zsákok tetejére száraz és jóminő. ségü búzát helyezett. Az éberség azonban leleplezte a kulák gazságát. Hót hónapi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 7000 Ff Értékű vagyonelkobzásra és a iözügyek|öl való 3 évj eltiltás'a ítélték. Kemya Lajos bajai fuvaros »edig áramlopásra vetemedett- lakásában az árammérő koron gat egy dróttal megállította. Így mérepen áramoj használt. Most alkalma lesz azon elmélkedni, hogyan jár az, ak; a dolgozó nép megkárosításával ea ját egyéni hasznát akarja nö. vélni. Hét hónapi börtönbünte »éssel, 2500 forint pénzbüntetés megfizetésével és a közügyekiöl való 2 évi eltiltással sújtották. A kiskunfélegyházi járásbíróság ítélete egy jeuetevágás ügyében A napokban állt a kiskun, félegyházi járásbíróság előtt Szabó Béla 50 holdas kulák, jászszentlászlói lakos. Szabó a notórius szabotálok közó tartó, zik, feketevágással igyekezett kárt okozni népgazdaságunknak. Egy 130 kg-os sertést vágott |o engedé.y nélkül. A dolgozó nép leleplezte gaztettét és elhangzott felette a bírósági Bélét. Két és fél évi bőr. tönre, 2000 forint pénbüntetésre, 3000 forint értékű vagyonelkob. zásra és öt évre a közügyektői való eltiltásra ítélték. A dolgozó parasztság* elhagyja a tltóista szövetkezeteket Jugoszlávia doigoző parasztsága tömegesen hagyja cl a Tito- banda úgynevezett „földműves, szövetkezeteit”. Titóék fasiszta Sajtójának bevallása szerin1 egyedül Makedónjában több mint 2500 szövetkezeti tag kér_ te a „földműves szövetkezet’’- böl való kilépését. A „Ráde Koncsár” nevű szövetkezet 277 tagja közül 220-an nem vesznek részt a szövetkezet munkájában. A „NIko Maras” szövetkezet 80 tagja közűi 40 jelentette be kilépését. A titófasiszták fenyegetéseikkel és terrorral igye. köznek megfélemlíteni a dolgozó parasztokat. Egyedül Makedóniában több mint 50 sze. mélyt ítéltek halálra, mert el. hagyták a tltóista „földműves szövetkezeteket”. Az amerikai nép nagyrészét a csendes kétségbeesés hangulata i'ogia cl Az amerikai nép hangulatáról írt cikket Water Lippmann a zürichi Volks; echt hasábjain, „Az amerikai nép nagy részét a csendes kétségbeesés hangulata fogta el — állapítja meg az ismert amerikai publicista Truman „újévi szózatával” kapcsolatban. — Az amerikaiaknak az az érzésük: már nem sza. badok abban az értelemben, hogy Saját életük felett, saját elhatározásuk szerint dönthetnek. Úgy látják, ki vannak szolgáltatva egy hatalmas és kor. mányát vesztett kormány.ko- losszusnak, ame:yet értelmetlen erők dobálnak ide.oda. Nincs bizalmuk többé ama hatalom iránt, amely adókat vet ki rájuk, katonai szolgálata hívja be és jelszavakkal kábítja el őket.” Walter Lippmann azután azt fejtegeti, hogy az amerikai nép Cél a háborútól és békére vágyik. Lippmann beismerése az amerikai bé.kemozga.om erősödése volt. NEMZETKÖZI SZEMLE Az ENSZ Politikai Bizottsága már napok óta foglalkozik a kollektív intézkedésekró'l előterjesztet amerikai javaslattal. A „kollektív intézkedések” javas, tatának értelmi szerzői, — 11 állam, — élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, fő céikitü, zése az agresszív, háborús poli, tlka továbbfolytatása. Az előterjesztés a Politikai Bizottságban megvitatásra került. Egyes álla. mok minden előítélet nélkül elfő. gadták a javaslatot. A felszólaló küldöttségek tekintélyes része, azonban aggályokat fejezett ki, a katonai kalandokat illetően. Argentina küldötte határozottan kijelentette, hogy nem ért egyet a határozati javaslat sok pont. Jávái, Columbia, Mexikó, Chilié, amelyek minden esetben feltétel nélkül támogatták imperialls. ta megbízóik minden intézkedő, sét, nem tudták elnyelni elege, detlenségüket, a kollektív intézkedésekről szóló javaslattal szemben. Az imperialisták szó. rult helyzetükben kénytelenek voltak a javaslatot helytelenítő államok részéről elhangzott kifogásoknak megfelelően a határo. zattervezeten módosítani. Ez » módosítás a legkézenfekvőbb bizonyítéka a határozati javaslat csődjének, annak az agresszív politikának, melynek egyes rész. leteivel még a megfizetett va. zallusok sem értenek egyet. A javaslat csődbejutásával kapcsolatos ENSZ.en beiül kialakult helyzetet Visinszklj e|vtárs foglalta össze, a Politi. kai Bizottság ülésén elmondott hatalmas beszédében. Ez a beszéd pozdorjává zúzta mindazo. kát a hazug és képmutató állí. tásoka*, amelyek a „kollektív intézkedések” amerikai tervét sztanioiba akarták csomagolni, olyanná akarták tenni, ami egy. felől kijavítja az ENSZ alapokmány egyes „hiányosságait és hézagait”, másfelől megfejel az alapokmánynak. Maró gúnnyal vágja szemébe az amerikai imperialista politi. kát szó gáió angol küldöttnek: „Bármennyire is kellemetlen ez Éloyd úrnak, mégis kénytelen vagyok megmondani, hogy or. száguk, csak szélről befogott ló abban a trojkában, amelynek rudasa az Amerikai Egyesült Államok”. Ennél találóbb meg. jelöléssel, — az angol tőkéseket jellemző politikára, — nem ta (átkoztunk az utóbbi időben. A beszéd lerántotta a leplet arról a törekvésről, amely a Biz. tonsági Tanácsot egyszerűen levéltárba akarja helyezni és hatáskörét egy katonai végrehajtó szervre akarja át ruházni. Részletesen lelepleződött az a* Imperialista törekvés is, mely a* egyhangúság elvét fel akarja számolni, és ezzel eszközt akar találni arra, hogy akaratát más országokra kényszerítse. Nyíl. vánvaló, hogy az egyhangúság elvének fenntartása, egy nagy feladatok elvégzésére hivatott nemzetközi szerv legfonto. &abb kelléke. A Szovjetunió harca arra irányul, hogy az ENSZ. alapokmány legfontosabb elve, az egyhangúság elve: a béka ügyét, a népek érdekelt szolgálja. Franciaországban a kormány, válság még mindig nem oldódott meg. A köztársasági elnök egy. re.másra fogadja a miniszter- elnökje.ölteket, de ezideig még egyik sem vállalta a kormány megalakítását. A jobboldali szó. cialisták sem mentek bele ilyen vállalkozásba, sőt mindezidáig még a De Gaulle-párt képviselője Sem fogadta el a megbízást. Ettől eltekintve a gauilista párt részéről elhangzanak olyan kije. leütések, hogy „bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a gaul lista párt óhajtotta egység megváló, sulhat”. Mi mást jelenthet ez, mint azt, hogy a tipikusan Hitler útját járó párt határozottan törekszik egy, a vezetése alatt álló kormány megalakítására, a ha. ta'om átvételére, a köztársa, ság megbuktatására. Nyilván, való, hogy ebben az aljas politikában a jobboldali szocialisták teljes erejükkel a fasiszták ke. zére játszanak. Ugyanakkor, amikor Párisban még mindig megoldatlan a kormányválság, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülésén is elhangzott a követelés: létre kell hozni a békekormányt, egy olyan kormányt, mely meg. tagadja az Északi Atlanti Sző. vétség politikáját és a népek közötti barátság politikáját fogja folytatni. Olyan követelés ez, amellyel minden olasz egyetért, amelyért minden olasz do'goző kész harcolni. Az olasz kormány ugyanannak a politikának a végrehajtója, amelyet az amerikai imperializ. mus Franciaországban is diktál. Az olasz kormány ügyet sem vet oz olasz nép nagy részét érintő ár viz súlyos csapásaira, hanem költségvetését továbbpazarolja háborús készülődésekre és impe. rialista kalandokra. De az olasz és francia nép harca egy pilla. natra sem szünetel országúit búr. zsoáziája, klrablól e.len. A gyű. lölet és a harci készség nap mint nap fokozódik és nem lehet két. séges, hogy ez az igazságos haro a népek győzelmével, a béke ügyének győzelmével végződik. Mit jelentenek számunkra Rákosi elvtárs szavai Hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá alakult át Rákosi elvtárs 1051 november 30-i beszédében mondotta: „Ha. Bánk mezőgazdasági országból ipari országgá alakult át Mi[ jelent e~ számunkra, ipari dolgozók számára? Jelenti, hogy hazánk fejlett nehéziparral rendelkezik. Bpüiö gyárainkat, üzemeinket, a már üzemben lévők korszerűtlen gépeit a legkorszerűbb gépekkel tudjuk el. látni, így tudjuk növelni és tovább fokozni a közszükségleti cikkek gyártását. így lesz több ruha, több cipő, több texfilanyag, a-z eddiginé/ is olcsóbb árakon, ami az életszínvonalemelkedés, gyakorlati érzékeltetőjc. De jeleiifi, hogy a nehéziparon keresztül felszámolhatjuk me. tógazdaságunk még fennálló elmaradottságát. Növelhetjük a mezőgazdaság korszerű gépest, fásén keresztül a terméseredményeket, így a több kenyér mellett több lesz növekvő iparunk nyersanyagellátása. A mezőgazdaság gépesítése által felszabadult munkaerőnek pedig az iparban való elhelyezkedése szo- rosabbrq vonja a munkds-pd. rWi szövetséget. Azt, hogy hazánk agráripari országból ipari a'jrárországgi lett, jelenti még számunkra, hogy eredményeink megvédésére néphadseregünket « legkorsze. rübben felszerelhetjük. Nekünk, ipari dolgozóknak, mosf egy a feladatunk. Tovább fokozni eddig el(rf. eredményeinket. Hz egyef, jölotif a szocializmus építésének meggyorsításával, békeharcunk győzelmével. Mindenkor példaképen lebegjenek szemeink előtt a felszabadító Szovjetunió, annak gazdag tapasztalaini és eredményei. BACSTELKl LAJOS, a Bajai Oyapjúszöveigyár dolgozója, a Népújság levelezője. ■ A borbegrüjtéshen a megyék rangsora a következő: 1. Somogy. 2. Veszprém, 3. Pest, 4. Baranya, 5. Komárom, 6. Bács.Kískun, 7. Nógrád, 8. Fejér, 9 Győr-Sopron, 10 Szolnok, 11," Vas, 12. Tolna, 13. He. vés,’ 14. Csongrád, 15. Hajdu- Bihar, 16. Zala, 17. Borsod-Aba. uj-Zemplén, 18, Szabolcs.Szat- már, 19, Békés,
