Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-03 / 1. szám
MB á i* I (>. s *» á r í r i» í t é s A bajai pártoktatás elért eredményeiről, hiányosságairól, az oktatási munka további megjavításáról Pátiunk H. kongresszusa ha' tarozásainak végrehajtása, a szocializmus építésének, a béke megvédésének fcjadaiai az eddiginél sokkal fokozottabb követelményeket álUmnak egész pro pagandamunkánk elé. A párt. szervezetek harckés^sége, befő lyása a tömegekre annál nagyobb, minél nagyobb szervezetekhez tartozó, első. sorban, a szervezeteket irányító kommunisták ideológiai- politikai színvonala, minél job ban képesek megérteni pártunk politikáját, minél következetesebben, önfeláldozóbban, ingadozás nélkül képesek harcolni annak megvalósításáért. Kongresszusunk határozatának végrehajtása. megkövetel; tó. lünk, hogy teljes egészében megjavítsuk párfokiiatásunkat. Ebben a munkában fokozott felelősség hárul aiapszerveze;eiok- re. A városi pártbizottság az eredményes munka kialakítására tudatosította és megjelölte azt uZ Utal, melyen haladva _ az elér.t eredményeket kiszélesítve fel lehet számolni a még me mutatkozó lazaságokat és hibákat. Ennek eredményeként w- I- körzetben Butiernai József c/u- túrx, an V. körzetben Lovas;. Ferenc elvtárs, a tűzoltóságnál Mádat István eívtárs, a közkor, házban Pécs Gáspár elvtúrs, a Gyapjúszövet gyárban Preiszncr elvtárs és Bácstelki Lajos clv- iárs, a tanyavilágban pedig Ve eán Ferenc elvtárs lelkes oktató munkájukkal nevelik a politikai iskolák hallga>tóif. Hallgatóikat a tanulás melleit aktivizálják is ; napi feladatok pontos elvégzésére. Ezeken a politikai iskolákon a hallgatók mindenkor teljes létszámmal veszitek részt. Ezek az eredmények annak iiudliatók be, hogy a propagandisták szeméi lyetí példamutatásukon keresztiül pártszerüségre, a párt hűség, r* és a felelősségtudatra nevelik hallgatóikat. Pontos megjelenésükkel pedig követendő példát mutatnak a politikai iskolák hallgatói elölt. . . Pártoktafásunk eredményes munkáját nagyban elősegíti a propagandaszominári-um. _ Az itt folyó munka érezni hatását po. litikai iskoláinkon. Az elért eredmények mellett azonban nem szabad elkendőznünk a még megciu.i atkozó hibákat- Politikai iskoláinkon a még 2—3 héttel e-ze!őtti lendületet lassú lemorzsolódás követte. A pártoktatás beindításakor 75 százalék volt a tanuláson megjelentek száma, mely a fel. világosító munka révén 90 százalékra emelkedett. Most ezen a téren újabb visszaesés mutatkozik Ennek oka. hogy alaV- szervezeteink nem követik a. májusi határosatokat és ellenőrzésükkel nem nyújtanak keltő XRQHségei a megnyilvánuló hi- bök kiküszöbölésében, így fordulhat elő aztán az, hogy Urji Ferenc politikai iskolai előadó, a már tons-.állá si tanyavilágban megrendezett iskolán még egyet, len egyszer sem jelent meg. Vagy Földesi Lajos, a Magasépítést V. igazgatója, akt nem ves.z részt « propaganda szemináriumokon és Így összecseréli az egyes előadások anyagát. De megmutatkozik a hiányosság magánál „z oktatási bizottságnál is. A lJf instruktorból az oktatási bizottság értekezletein míg jeienjk meg 8—9 elvers, így a&tán egyes ulapszervczetek ellenőrzés nélkül maradnak, a helyszínen senki nem nyujt számukra segítséget a hiányosságok felszámolására. Napirendre is tűztük legközelebbi oktatási bizottsági értekezletünkre egy üi instruktor-gárda megszerve. zését. A város területén 16 középfokú, 10 alapismeretek körében folyik «. tanulás. Emellett 6 helyen rádiószeminárium folyik. Ez utóbbinál a látogatási lapot kívánjuk bevczepii g.z ellenőrzés megkönnyítésére. Hallgatóink nagy lelkesedéssel veszne-k részt a politikai, jskolá. kon. Kj key emelnünk Musil Ilona elvtársnőt a Gyapjúszövet, gyárból, aki annak ellenére, hogy éjszakai műszakban dolgozik, lelkiismeretesen és pontosan mindenkor megjelenik a propagandaszemináriumokon. — Vagy Sámán Is,ván a 10. körzetből, aki amellett, hogy pontos látogatója a propagandaszemináriumoknak, alaposan feilte, szül minden előadására. Ugyanilyen lelkesen veszi ki részét a munkából Gyurin Jáno$ mezőőr a tanyavllágból. A DISZ vonalán- folyó oktatásnak Is vannak eredményei, de vannak hiányosságai is. A propagandaszemináriumokon 15- 16 ifi helye.)t mindössze öten vesznek ré3Z|. A Táncsics Mihály Tanulóo|i|honbnn Nemet Ferencné oktatási munkája követésre méltó a többiek 5zámára is. Az oktatás menetét vizsgálva, a súlyponti üzemeknél — Gyap- iúszöveítgyár, Magasépítési V., Épülo-iaszfaissipari V.. má-iéházi állami gazdaság — fokozni kell az ok|atás munkáját, mert a dolgozók nem egyszer igazolatlanul .maradnak távol a2 okta. tűsből, A párioktatás megjavítására a városi pártbizottságnak az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelnie, Tué/atosíianunk kell, hogy a politikai iskoláik hallgatóival fokozottabban foglalkozzanak az előadó epotársak. Az egyéni foglalkozás me legyen kampány-feladat, A hallgatók politikai nevelése akkor válik csak sikeressé, ha minél többe; foglalkozunk egyénileg velük’ fejlődésük szempontjából pedig elengedhetetlen, hogy minél többe; legyünk közösük, Így adva meg kérdéseikre és problémáikra a helyes és utat mutató irá. nyíjásj. Ezzé; n munkával, ujját álljuk a lemorzsolódásnak is. így végzi munkáját a Gyapjú- szövetgyár üzemi pár|ti[kára és oktatási felelőse, akik egyénileg beszélgetnek el a dolgozókkal és így .növelik a politikai iskolák hallgatóinak számát. Munkánkban szem előtt tartjuk, hogy egész pái’ioktatásimk. ban t°vább kell fejleszteni az elmélet és gyakorlat összekapcsolását. Mert csak így tudunk az elméleti tudás kiszélesí|ésé- ve[ fokozottabb gyakorlati munkát végezni, csak így tudjuk ötéves tervünk eredményei; fo. kozni, így tudunk a békeharcban helytállni és a szocializmus épí- lésében kommunistához méltóan harcolni, küzdeni és győzelmet aratni. DORA ILONA. > Baja városi pártbizoitság agi;.-prop. '.titkára. Az amerikai légierő embertelenül bombázza a koreai néphadsereg hadifogolytáborait Amerikai hadifoglyok felháborodottan .tiltakoztak saját légi- erőjük .terrorbombázása ejlen, amely számos hadifogoly társit- kat meggyilkolta, Az egyik ame. rikai hadifogoly, Clyde J. Hughes ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „Február 13-án estem fogságba. Március 15-én egy ideiglenes hadifogolytáborba vittek. Alighogy odaérkeztünk, négy amerikai repülőgép jelenj meg és lőni kezese a tábort. A támadás következtében 18 ame. rjkai hadifogoly vesztene éle [ét, köztük rajparancsnokom is. Eze- ket a .támadásokat később is megismételték.” I. X. Sztálin távirata Kiiszi Ivamofónak, a Kiodo hírügynökség főszerkesztőjének Közöljük I. V, Sztálinnak Kiiszi Ivamo tóhoz, a Kiodo hírügynökség főszerkesztőjéhez iniézett táviratát; Iíiiszl Ivamoto úrnak Tokio, a Kiodo hírügynökség főszerkesztőjének. Tisztelt K Ivamoto úr! Meg, kaptam hozzám intézett kére. sét^ hogy küldjék újévi üdvözle. tét a japán népnek. A szovjet államférfiaknál nem hagyomány az, hogy egy külföldi állam miniszterelnöke más állam 'népéhez forduljon jókívánságaivá;, a Szovjetunió népeinek az idegen megszállás folytán súlyos helyzetbe került japán nép iránti mély együtt, érzése azonban arra késztet, hogy eltekintsek e szabálytól és elegei legyek az Ön kéréséuek. Kérem, tolmácsolja a japán népnek, hogy szabadságol és boldogságot kívánóit neki, hogy teljes sikert kívánok neki a hazája függetlenségéért folytatott bátor harcában. A Szovjetunió népei maguk Is áiéiték a mullban az idegen megszállás borzalmait, mely megszállásban a japán imperialisták is részt vettek. Ezért tel. jesen megértik a japán nép szén. védéséit, mélységesen együtt. éreznek vele és hiszik, hogy éppúgy kivívja hazájának újjá. születését és függetlenségét, mint ahogy azt annakidején à Szovjetunió népei is kivívták. Kívánom a japán munkásoknak, hogy megszabaduljanak a munkanélküliségtől és az éhbértől, kívánom a közszükségleti cikkek magas árának lelszámo. Sását és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatót! harcban. Kívánom a japán parasztok. nak. hogy megszabaduljanak a föld’nélküliségtől és a törpebir. tokossággal járó helyzettől, ki. vánom a magas adók felszámolását és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harcban. Az egész japán népnek és ér, telmiségnek. a japán demo, kratikus erők leijei győzelme* kívánom, az ország gazdasági élete megélénkülését és fellendülését, a nemzeti kultúra, a lu_ domány, a müvszet felvirágzását és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harcban. 1951, december 31. Tisztelettel I. SZTÁLIN A koreai néphadsereg főparancsnok* ságának január 1-i hadijeientése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága december 31.Î hadijelentésében közli, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szorosan együttműködve a kínai népi önkéntesek egységeivel-, a korábbi vonalakon továbbra is védelmi harcot vívtak az ameri. kal.angol beavatkozók és a ii- szlnmanista csapatok ellen, miközben emberben és hadianyagban veszteségeket okoz. tak az ellenségnek. A nyugati arcvonalon a népi erők megtisztították az e’.len. ségtöl a nyugatkoreai partokná. lévő Szoenzsphendo és Pejenzs. phendo szigetet. Az előzetes .adatok szerint a népi erők teljesen szétverték a liszinmaninta csapatok két zászlóalját és több mint 170 puskát, öt golyószőrót három rádióleadó készüléket, 153 láda löszért és sok egyéb hadianyagot zsákmányoltak. Tejenzs., phendo sziget térségében több, menekülő liszinmanista csapató, kát szállító hajót- süllyesztettek el. December 31 .én a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellen, séges gépokre vadászó lövészosztagok a Munoshon, Anben és Szukcshon békés lakosságának bombázásában résit vevő e'Ien. séges repülőgépek közűi lelőttek két repülőgépet. Nem is oyan régen McCarran amerikai szenior a nagy nyilvánosság elöfct kijelentette, hogy „a bandita és gyilkos Titónuk nyújtott segítség elsősorban azért hasznos az CSA számára, merj sok amerikai életét menti meg.” McCarran szenátornak nem mindenben Van igaza. A Csatig Kaj Seknek és Li Szín Mannak nyújtott amerikai „segítség” vé_ res háborúra vezetett, amelynek során már sok amerikai pusztuií el. Ide vezet az, hogy az USA támogatja a nemzetközi banditákat és gyilkosokat. Viszont egyet kell értenünk azzal a jellemzéssel, amelyet Mc Ca'rran szenátor oly találóan fo. gulmazott. meg Titóról. Bandita és gyilkos. Ez így van. Ami igaz, az igaz. Viszont nem js újdonság. Az amerikai szenátor csupán csatlakozott az egész haladó emberiségnek Titóról alkotott véleményéhez. Az amerikai szenátor kijeién, (ése igen nehéz helyzetbe hozta a Jugoszláv fasiszta klikké). Azt mondják, hogy ez még Rankovj- csot, ezt a megrögzött hóhért is fájdalmasan érintette és azt ki. vánta* hogy Tito jelentsen be tiltakozást a washingtoni kormánynál ég kérje, kerüljék a jövőben az ilyen „jellemzéseket”. 2’i/o azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ne tegyenek semmit, merf az még rosszabb lenne. Ne ingereljék gazdájukat’ az [amerikai kormányköröket most, amikor „gazdasági segély- nyújtásról” folynak tárgyalások^ Szóval Ttjo lenyelte a dolgot és hallgatott. Ez is eléggé é!esen jellemzi a bandita és gyilkos Tito erkölcsi világát. Azonban e sem új dolog. Nincs értelme, hogy vájkál. junk a, jugoszláv dik.átcr sötét lelkében. Sokkal hasznosabb, ha tettel Jelé fordítjuk figyelműn* Jugoszlávia a Tito-fasizmus fertőjében Irta : YaU-iilyln Katajcv kéj. íme néhány tény, amelyek nem is szorulnak hosszú kom. mentárra. 1951 májusában a bandita és gyilkos Tito titkos szerződést kiköti az amerikai kormánnyal, amelynek értelmében az USA jogot nyert, hogy katonai építményeket, stratégiai utakat és repülőtereket épúsen Jugoszlávia területén. A pentagonban kidolgozott tervek alapján folyik a katonai építkezés Jugoszláviában. Az említett titkos szerződé., aláírása úján Trsztenik városában repülőgépgyárakat kezdtek építeni. Mosztárban tüzérségi fegyvergyár épül. Travnik városában repülőgépgyár. Szarajevo köze. lében földalatti hangárokat építenek. Tltóék itöbb mint egymillió embert tartanak fegyverben. A juogszláv hadsereget amerikai fegyverekkel látják el. Amerikai tisztek vezetésével Jugoszláviában 18 iskola nyílt meg tar. talékos tisztek, 38 hivatásos tisz. tele, és 29 iskola a kémek és diverzán.sok részére. A gzom. szédos népi demokráciák határain fokozott ütemben, különböző katonai erődítményeket; építenek Két hónappal ezelőtt Jugoszlá. vlában látogatás.) tett, Collins tábornok az amerikai szárazföldi csapatok vezérkarának főnöke. Papovics jugoszláv vezérkari íö, uök és a Tito-klikk ,iöbbi „hivatalnoka” katonai díszben ünnepélyesen fogadta a repülőtéren, Utána Tito es Collins között „hosszú megbeszélés” folyt le aria vonatkozólag, hogy fokozzák az amerikai fegyverszállítást Jugoszlávia részére és Jugoszlá. vjá| véglegesen kapcsolják be az amerikai háborús gyújtogatok háborús stratégiai terveibe. — Majd Collins tájékozódó körutat tC[t az ország stratégiailag fontos .területein és ellenőrizte, mennyire alkalmas a jugoszláv hadsereg az amerikai parancsok teljesítésére, Collins nemcsak megtekintette a jugoszláv!., hadgyakorlatokat, hanem á; vette a parancsnokságot is a hadgyakorlatok fölött. Ez a példátlan lény szemléltetően igazolja, hogy a Tito.banda Jugoszláviát amerikai gyarmattá tette. Jugoszlávia jelenleg minden stratégiai nyersanyagát az Egye. sült Államoknak adja el potom áron és cserébe amerikai fegyvereket kap. A Tito-bunda az állami költségvetés több mint hetven százalékát fordi|ja katonai célokra éö amerikai fegyvervá. sáriásra'horribilis áron Az árak így festenek: egy géppisztoly 64 dollár, nagy űrméretű ;lknave|ö 1055, nehézgéppuska 720 dollár, könnyű tank 126.000 dollár. Eh. hez jönnek még a közvetítési díjak, szállítási költségek és egyéb kiadások. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a Tito-bgnda óriási mennyiségű fegyvert vásárol, világossá válik, milyen óriási üzletet csinálnak az amerikai szállítók. A jugoszláv nép a szó szoros értelmében roskadozik az ejvi- seihe c len adók, a szörnyű ka. tonai kiadások, az állandóan növekvő drágaság terhe alatt. A jugoszláv sajtó, rádió, művészet a féktelen háborús uszító propaganda eszközévé vált. ®z;t a propagandát jelenleg George Allan, az USA jugoszláviai nagykövete, a Wall Street kiszolgálója vezeti, ugyanaz az úr, aki an, naklde;én Amerika Hangját jrá, nyitotta ég sokat tép a Kuomin- ping Kínával, Görögországgal. Egyiptommal és Iránnal szemben folytatott amerikai gyarmatosító politika érdekében. Nem meglepő, hogy most Jugoszláviában, az új amerikai gyarmaton működik, itt vezeti be az amerikai „rendet” és az amerikaj életfor. mát. A tHóisták, ho£y jcbban be. tölthessék &z\ a szerepet, amelyet az afnerikai-ingol imperialisták szántak nekik, külön kém. és diverzió.s szolgálatot létesített tek, Rankovics vezetésével ösz- szegyüjtötték a jugoszláv nép é3 a nemzetközi munkásmozgalom minden hájjal megkent árulóit, ti legaljasabb gyilkosokat, a régi monarchism rendőrség, a hitleri; Gestapo, az angol és az amerikai kémszolgálai ügynökeit. B nemzetközi kémbanda feladatai közé tartozik, hogy provokációkat, és diverziós cselekményekej hajtson végre a népi demokrá. piák határain. Ezeket a tényeket a végtelen., ségtg sorolhatnánk. Ezekből >a lényekből képet, nyerünk arról, mi is tulajdonképpen „ mai titó- ■;s|a Jugoszlávia. Amerikai gyarmat, a féktelenné vált, amerikai katonai klikk támaszpontja. Hogy Tito Juogszlávjája mennyire amerlkal katonai diktátum alatt, áll, azt találóan jel. temzi Austinnak, az USA ENSZ. képviselőjének ez a kijelentése: „Az Egyesült Nemzetek hadserege haladéktalanul bevonul Jugoszláviába, mihelyt ez szükségesnek mutatkozik.” Ehhez minden kommentár fo. Jeslcgcg. M Lúyera turnéja Gaioiából,),