Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

MB á i* I (>. s *» á r í r i» í t é s A bajai pártoktatás elért eredményeiről, hiányosságairól, az oktatási munka további megjavításáról Pátiunk H. kongresszusa ha' tarozásainak végrehajtása, a szocializmus építésének, a béke megvédésének fcjadaiai az eddi­ginél sokkal fokozottabb köve­telményeket álUmnak egész pro pagandamunkánk elé. A párt. szervezetek harckés^sége, befő lyása a tömegekre annál na­gyobb, minél nagyobb szervezetekhez tartozó, első. sorban, a szervezeteket irá­nyító kommunisták ideológiai- politikai színvonala, minél job ban képesek megérteni pártunk politikáját, minél következete­sebben, önfeláldozóbban, inga­dozás nélkül képesek harcolni annak megvalósításáért. Kongresszusunk határozatának végrehajtása. megkövetel; tó. lünk, hogy teljes egészében megjavítsuk párfokiiatásunkat. Ebben a munkában fokozott fe­lelősség hárul aiapszerveze;eiok- re. A városi pártbizottság az eredményes munka kialakításá­ra tudatosította és megjelölte azt uZ Utal, melyen haladva _ az elér.t eredményeket kiszélesítve fel lehet számolni a még me mutatkozó lazaságokat és hibá­kat. Ennek eredményeként w- I- körzetben Butiernai József c/u- túrx, an V. körzetben Lovas;. Ferenc elvtárs, a tűzoltóságnál Mádat István eívtárs, a közkor, házban Pécs Gáspár elvtúrs, a Gyapjúszövet gyárban Preiszncr elvtárs és Bácstelki Lajos clv- iárs, a tanyavilágban pedig Ve eán Ferenc elvtárs lelkes oktató munkájukkal nevelik a politikai iskolák hallga>tóif. Hallgatóikat a tanulás melleit aktivizálják is ; napi feladatok pontos elvégzé­sére. Ezeken a politikai iskolákon a hallgatók mindenkor teljes lét­számmal veszitek részt. Ezek az eredmények annak iiudliatók be, hogy a propagandisták szeméi lyetí példamutatásukon keresz­tiül pártszerüségre, a párt hűség, r* és a felelősségtudatra nevelik hallgatóikat. Pontos megjelené­sükkel pedig követendő példát mutatnak a politikai iskolák hallgatói elölt. . . Pártoktafásunk eredményes munkáját nagyban elősegíti a propagandaszominári-um. _ Az itt folyó munka érezni hatását po. litikai iskoláinkon. Az elért eredmények mellett azonban nem szabad elkendőz­nünk a még megciu.i atkozó hi­bákat- Politikai iskoláinkon a még 2—3 héttel e-ze!őtti lendü­letet lassú lemorzsolódás követ­te. A pártoktatás beindításakor 75 százalék volt a tanuláson megjelentek száma, mely a fel. világosító munka révén 90 szá­zalékra emelkedett. Most ezen a téren újabb visszaesés mu­tatkozik Ennek oka. hogy alaV- szervezeteink nem követik a. májusi határosatokat és ellenőr­zésükkel nem nyújtanak keltő XRQHségei a megnyilvánuló hi- bök kiküszöbölésében, így for­dulhat elő aztán az, hogy Urji Ferenc politikai iskolai előadó, a már tons-.állá si tanyavilágban megrendezett iskolán még egyet, len egyszer sem jelent meg. Vagy Földesi Lajos, a Magasépítést V. igazgatója, akt nem ves.z részt « propaganda szemináriumokon és Így összecseréli az egyes előadá­sok anyagát. De megmutatkozik a hiányos­ság magánál „z oktatási bizott­ságnál is. A lJf instruktorból az oktatási bizottság értekezletein míg jeienjk meg 8—9 elvers, így a&tán egyes ulapszervczetek ellenőrzés nélkül maradnak, a helyszínen senki nem nyujt szá­mukra segítséget a hiányossá­gok felszámolására. Napirendre is tűztük legközelebbi oktatási bizottsági értekezletünkre egy üi instruktor-gárda megszerve. zését. A város területén 16 középfo­kú, 10 alapismeretek körében fo­lyik «. tanulás. Emellett 6 he­lyen rádiószeminárium folyik. Ez utóbbinál a látogatási lapot kí­vánjuk bevczepii g.z ellenőrzés megkönnyítésére. Hallgatóink nagy lelkesedéssel veszne-k részt a politikai, jskolá. kon. Kj key emelnünk Musil Ilona elvtársnőt a Gyapjúszövet, gyárból, aki annak ellenére, hogy éjszakai műszakban dolgo­zik, lelkiismeretesen és ponto­san mindenkor megjelenik a propagandaszemináriumokon. — Vagy Sámán Is,ván a 10. kör­zetből, aki amellett, hogy pon­tos látogatója a propagandasze­mináriumoknak, alaposan feilte, szül minden előadására. Ugyan­ilyen lelkesen veszi ki részét a munkából Gyurin Jáno$ mezőőr a tanyavllágból. A DISZ vonalán- folyó okta­tásnak Is vannak eredményei, de vannak hiányosságai is. A propagandaszemináriumokon 15- 16 ifi helye.)t mindössze öten vesznek ré3Z|. A Táncsics Mi­hály Tanulóo|i|honbnn Nemet Ferencné oktatási munkája kö­vetésre méltó a többiek 5zámára is. Az oktatás menetét vizsgálva, a súlyponti üzemeknél — Gyap- iúszöveítgyár, Magasépítési V., Épülo-iaszfaissipari V.. má-iéházi állami gazdaság — fokozni kell az ok|atás munkáját, mert a dolgozók nem egyszer igazolat­lanul .maradnak távol a2 okta. tűsből, A párioktatás megjavítására a városi pártbizottságnak az ed­diginél is nagyobb figyelmet kell szentelnie, Tué/atosíianunk kell, hogy a politikai iskoláik hallga­tóival fokozottabban foglalkoz­zanak az előadó epotársak. Az egyéni foglalkozás me legyen kampány-feladat, A hallgatók politikai nevelése akkor válik csak sikeressé, ha minél többe; foglalkozunk egyénileg velük’ fejlődésük szempontjából pedig elengedhetetlen, hogy minél töb­be; legyünk közösük, Így adva meg kérdéseikre és problémáik­ra a helyes és utat mutató irá. nyíjásj. Ezzé; n munkával, ujját álljuk a lemorzsolódásnak is. így végzi munkáját a Gyapjú- szövetgyár üzemi pár|ti[kára és oktatási felelőse, akik egyénileg beszélgetnek el a dolgozókkal és így .növelik a politikai iskolák hallgatóinak számát. Munkánkban szem előtt tart­juk, hogy egész pái’ioktatásimk. ban t°vább kell fejleszteni az elmélet és gyakorlat összekap­csolását. Mert csak így tudunk az elméleti tudás kiszélesí|ésé- ve[ fokozottabb gyakorlati mun­kát végezni, csak így tudjuk ötéves tervünk eredményei; fo. kozni, így tudunk a békeharcban helytállni és a szocializmus épí- lésében kommunistához méltóan harcolni, küzdeni és győzelmet aratni. DORA ILONA. > Baja városi pártbizoitság agi;.-prop. '.titkára. Az amerikai légierő embertelenül bombázza a koreai néphadsereg hadifogolytáborait Amerikai hadifoglyok felhá­borodottan .tiltakoztak saját légi- erőjük .terrorbombázása ejlen, amely számos hadifogoly társit- kat meggyilkolta, Az egyik ame. rikai hadifogoly, Clyde J. Hughes ezzel kapcsolatban a következő­ket mondotta: „Február 13-án estem fogságba. Március 15-én egy ideiglenes hadifogolytáborba vittek. Alighogy odaérkeztünk, négy amerikai repülőgép jelenj meg és lőni kezese a tábort. A támadás következtében 18 ame. rjkai hadifogoly vesztene éle [ét, köztük rajparancsnokom is. Eze- ket a .támadásokat később is megismételték.” I. X. Sztálin távirata Kiiszi Ivamofónak, a Kiodo hírügynökség főszerkesztőjének Közöljük I. V, Sztálinnak Kiiszi Ivamo tóhoz, a Kiodo hírügynökség főszerkesztőjéhez iniézett táviratát; Iíiiszl Ivamoto úrnak Tokio, a Kiodo hírügynökség főszer­kesztőjének. Tisztelt K Ivamoto úr! Meg, kaptam hozzám intézett kére. sét^ hogy küldjék újévi üdvözle. tét a japán népnek. A szovjet államférfiaknál nem hagyomány az, hogy egy külföldi állam miniszterelnöke más állam 'népéhez forduljon jókívánságaivá;, a Szovjetunió népeinek az idegen megszállás folytán súlyos helyzetbe került japán nép iránti mély együtt, érzése azonban arra késztet, hogy eltekintsek e szabálytól és elegei legyek az Ön kéréséuek. Kérem, tolmácsolja a japán népnek, hogy szabadságol és boldogságot kívánóit neki, hogy teljes sikert kívánok neki a ha­zája függetlenségéért folytatott bátor harcában. A Szovjetunió népei maguk Is áiéiték a mullban az idegen megszállás borzalmait, mely megszállásban a japán imperia­listák is részt vettek. Ezért tel. jesen megértik a japán nép szén. védéséit, mélységesen együtt. éreznek vele és hiszik, hogy éppúgy kivívja hazájának újjá. születését és függetlenségét, mint ahogy azt annakidején à Szovjetunió népei is kivívták. Kívánom a japán munkások­nak, hogy megszabaduljanak a munkanélküliségtől és az éhbér­től, kívánom a közszükségleti cikkek magas árának lelszámo. Sását és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatót! harcban. Kívánom a japán parasztok. nak. hogy megszabaduljanak a föld’nélküliségtől és a törpebir. tokossággal járó helyzettől, ki. vánom a magas adók felszámo­lását és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harc­ban. Az egész japán népnek és ér, telmiségnek. a japán demo, kratikus erők leijei győzelme* kívánom, az ország gazdasági élete megélénkülését és fellendü­lését, a nemzeti kultúra, a lu_ domány, a müvszet felvirágzá­sát és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harc­ban. 1951, december 31. Tisztelettel I. SZTÁLIN A koreai néphadsereg főparancsnok* ságának január 1-i hadijeientése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága december 31.Î hadijelentésében közli, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szorosan együttműködve a kínai népi önkéntesek egységeivel-, a korábbi vonalakon továbbra is védelmi harcot vívtak az ameri. kal.angol beavatkozók és a ii- szlnmanista csapatok ellen, miközben emberben és hadi­anyagban veszteségeket okoz. tak az ellenségnek. A nyugati arcvonalon a népi erők megtisztították az e’.len. ségtöl a nyugatkoreai partokná. lévő Szoenzsphendo és Pejenzs. phendo szigetet. Az előzetes .ada­tok szerint a népi erők teljesen szétverték a liszinmaninta csa­patok két zászlóalját és több mint 170 puskát, öt golyószőrót három rádióleadó készüléket, 153 láda löszért és sok egyéb hadi­anyagot zsákmányoltak. Tejenzs., phendo sziget térségében több, menekülő liszinmanista csapató, kát szállító hajót- süllyesztet­tek el. December 31 .én a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellen, séges gépokre vadászó lövész­osztagok a Munoshon, Anben és Szukcshon békés lakosságának bombázásában résit vevő e'Ien. séges repülőgépek közűi lelőttek két repülőgépet. Nem is oyan régen McCarran amerikai szenior a nagy nyil­vánosság elöfct kijelentette, hogy „a bandita és gyilkos Titónuk nyújtott segítség elsősorban azért hasznos az CSA számára, merj sok amerikai életét menti meg.” McCarran szenátornak nem mindenben Van igaza. A Csatig Kaj Seknek és Li Szín Mannak nyújtott amerikai „segítség” vé_ res háborúra vezetett, amelynek során már sok amerikai pusztuií el. Ide vezet az, hogy az USA támogatja a nemzetközi bandi­tákat és gyilkosokat. Viszont egyet kell értenünk azzal a jellemzéssel, amelyet Mc Ca'rran szenátor oly találóan fo. gulmazott. meg Titóról. Bandita és gyilkos. Ez így van. Ami igaz, az igaz. Viszont nem js újdon­ság. Az amerikai szenátor csu­pán csatlakozott az egész hala­dó emberiségnek Titóról alko­tott véleményéhez. Az amerikai szenátor kijeién, (ése igen nehéz helyzetbe hozta a Jugoszláv fasiszta klikké). Azt mondják, hogy ez még Rankovj- csot, ezt a megrögzött hóhért is fájdalmasan érintette és azt ki. vánta* hogy Tito jelentsen be tiltakozást a washingtoni kor­mánynál ég kérje, kerüljék a jö­vőben az ilyen „jellemzéseket”. 2’i/o azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ne tegyenek semmit, merf az még rosszabb lenne. Ne ingereljék gazdájukat’ az [amerikai kormányköröket most, amikor „gazdasági segély- nyújtásról” folynak tárgyalások^ Szóval Ttjo lenyelte a dolgot és hallgatott. Ez is eléggé é!esen jellemzi a bandita és gyilkos Tito erkölcsi világát. Azonban e sem új dolog. Nincs értelme, hogy vájkál. junk a, jugoszláv dik.átcr sötét lelkében. Sokkal hasznosabb, ha tettel Jelé fordítjuk figyelműn­* Jugoszlávia a Tito-fasizmus fertőjében Irta : YaU-iilyln Katajcv kéj. íme néhány tény, amelyek nem is szorulnak hosszú kom. mentárra. 1951 májusában a bandita és gyilkos Tito titkos szerződést kiköti az amerikai kormánnyal, amelynek értelmében az USA jogot nyert, hogy katonai épít­ményeket, stratégiai utakat és repülőtereket épúsen Jugoszlá­via területén. A pentagonban kidolgozott tervek alapján folyik a katonai építkezés Jugoszláviában. Az em­lített titkos szerződé., aláírása úján Trsztenik városában repü­lőgépgyárakat kezdtek építeni. Mosztárban tüzérségi fegyver­gyár épül. Travnik városában repülőgépgyár. Szarajevo köze. lében földalatti hangárokat épí­tenek. Tltóék itöbb mint egymillió embert tartanak fegyverben. A juogszláv hadsereget amerikai fegyverekkel látják el. Ameri­kai tisztek vezetésével Jugoszlá­viában 18 iskola nyílt meg tar. talékos tisztek, 38 hivatásos tisz. tele, és 29 iskola a kémek és diverzán.sok részére. A gzom. szédos népi demokráciák hatá­rain fokozott ütemben, különbö­ző katonai erődítményeket; épí­tenek Két hónappal ezelőtt Jugoszlá. vlában látogatás.) tett, Collins tá­bornok az amerikai szárazföldi csapatok vezérkarának főnöke. Papovics jugoszláv vezérkari íö, uök és a Tito-klikk ,iöbbi „hiva­talnoka” katonai díszben ünne­pélyesen fogadta a repülőtéren, Utána Tito es Collins között „hosszú megbeszélés” folyt le ar­ia vonatkozólag, hogy fokozzák az amerikai fegyverszállítást Ju­goszlávia részére és Jugoszlá. vjá| véglegesen kapcsolják be az amerikai háborús gyújtogatok háborús stratégiai terveibe. — Majd Collins tájékozódó körutat tC[t az ország stratégiailag fon­tos .területein és ellenőrizte, mennyire alkalmas a jugoszláv hadsereg az amerikai parancsok teljesítésére, Collins nemcsak megtekintette a jugoszláv!., had­gyakorlatokat, hanem á; vette a parancsnokságot is a hadgya­korlatok fölött. Ez a példátlan lény szemléltetően igazolja, hogy a Tito.banda Jugoszláviát ame­rikai gyarmattá tette. Jugoszlávia jelenleg minden stratégiai nyersanyagát az Egye. sült Államoknak adja el potom áron és cserébe amerikai fegy­vereket kap. A Tito-bunda az ál­lami költségvetés több mint het­ven százalékát fordi|ja katonai célokra éö amerikai fegyvervá. sáriásra'horribilis áron Az árak így festenek: egy géppisztoly 64 dollár, nagy űrméretű ;lknave|ö 1055, nehézgéppuska 720 dollár, könnyű tank 126.000 dollár. Eh. hez jönnek még a közvetítési dí­jak, szállítási költségek és egyéb kiadások. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a Tito-bgnda óriási mennyiségű fegyvert vásárol, világossá válik, milyen óriási üzletet csinálnak az amerikai szállítók. A jugoszláv nép a szó szoros értelmében roskadozik az ejvi- seihe c len adók, a szörnyű ka. tonai kiadások, az állandóan nö­vekvő drágaság terhe alatt. A jugoszláv sajtó, rádió, mű­vészet a féktelen háborús uszító propaganda eszközévé vált. ®z;t a propagandát jelenleg George Allan, az USA jugoszláviai nagy­követe, a Wall Street kiszolgáló­ja vezeti, ugyanaz az úr, aki an, naklde;én Amerika Hangját jrá, nyitotta ég sokat tép a Kuomin- ping Kínával, Görögországgal. Egyiptommal és Iránnal szemben folytatott amerikai gyarmatosító politika érdekében. Nem meg­lepő, hogy most Jugoszláviában, az új amerikai gyarmaton mű­ködik, itt vezeti be az amerikai „rendet” és az amerikaj életfor. mát. A tHóisták, ho£y jcbban be. tölthessék &z\ a szerepet, ame­lyet az afnerikai-ingol imperia­listák szántak nekik, külön kém. és diverzió.s szolgálatot létesített tek, Rankovics vezetésével ösz- szegyüjtötték a jugoszláv nép é3 a nemzetközi munkásmozgalom minden hájjal megkent árulóit, ti legaljasabb gyilkosokat, a régi monarchism rendőrség, a hitleri; Gestapo, az angol és az ameri­kai kémszolgálai ügynökeit. B nemzetközi kémbanda feladatai közé tartozik, hogy provokáció­kat, és diverziós cselekményekej hajtson végre a népi demokrá. piák határain. Ezeket a tényeket a végtelen., ségtg sorolhatnánk. Ezekből >a lényekből képet, nyerünk arról, mi is tulajdonképpen „ mai titó- ■;s|a Jugoszlávia. Amerikai gyar­mat, a féktelenné vált, amerikai katonai klikk támaszpontja. Hogy Tito Juogszlávjája mennyire amerlkal katonai dik­tátum alatt, áll, azt találóan jel. temzi Austinnak, az USA ENSZ. képviselőjének ez a kijelentése: „Az Egyesült Nemzetek hadse­rege haladéktalanul bevonul Ju­goszláviába, mihelyt ez szüksé­gesnek mutatkozik.” Ehhez minden kommentár fo. Jeslcgcg. M Lúyera turnéja Gaioiából,),

Next

/
Oldalképek
Tartalom