Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-04 / 282. szám

JfÁG ímimÁúÁiA Hoç y hálánkat méltóan tudjuk kifejezni Asszonytársak! Valamennyien szeretnénk vala­mi nagyon szépet tenni, hogy hálánkat méltóm tudnánk kijc- jezn], felszabadítónk, a békeharc első harcosának. Sztálin elvtárs­nak 72. ssillo.éso napjára. Hall­juk, hogy az üzemekben komo.y vállalásokat tes»nek dolgozóink, hogy a tervet idöeiőtt befejezik, csökkentik a selejiet, takarékos- kodnak az anyaggal. Példát mu­tat ebben a munkában <s Kecs­keméti BaTneválban dolgozó iTNDSZ-brigád, amely már ed­dig is 150 százalékos vállalását 180 százalékra teljesítette. Mi­ért? Mert mélyen átérzik és tudják, hogy a legméltóbban így ünnepelhetik Sztálin elvtárs születésnapját. A tervek teijesU főséért, versenyek vállalásáért s annak végrehajtásáért vállalni kell a haroot is. Le kell gyűrni a nehézségeket, meg keli küzde­ni a maradisággal és egy ember­ként ken felsorakoznunk pártunk mögé, segíteni tanácsaink mim- káját, hogy a begyűjtés terén tett vállalásunkat maradéktala­nul tudjuk teljesíteni. A megyei tanács operatív bi- *ottsága azzai a feladattal bb nőtt meg bennünket, hogy vállal­juk a tej, t°iás és baromfi be­gyűjtéséért a patronáldst! És mt vállaljuk. Vállaljuk, mert tudjuk, hogy ezzel nemcsak tisz­teletünket és há.ánkat fejezzük ki Sztálin elvtdrs iránt, hanem hazánkkal, családunkkal szem­beni kötelességünket, is teljesít­jük. Legyetek felelősek utcáto­kért, szomszédaitokért, hogy ne legyen a faluban olyan asszony, aki a tojást, tejet, baromfit a teljesítés előtt a piacra vinné. <landoljatok a szabadságukért harcoló hős koreai hősökre, a görög hazafiakra, „ jugoszláv népre, akiket áruba bocsátott az amerikai imperialisLákwk a ha­tárunkon leselkedő véreskezü Tito, Es gondoljatok megválto­zott szép életetekre és napsuga- rasan mosolygó gyermekeitekre és mindjárt könnyebb lesz a munka, a harc a kupccek és ku- lákok eflen, akik hálráuatják eredményes munkánkat. Ezzel a munkával me.gbiztak bennünket, mi est vállaljuk. Fe­lelősek vagyunk tehát minden darab tojásért, minden kg ba­romfiért, mint ahogy felelőssé­get vállalnak az üzemekben a munkások a tervek teljesítéséért. Előre hát, asszonytársak a terv maradéktalan végrehajtásáért, mert eszel a helytállásunkkái készülhetünk legméltóbban Sztá­lin 6M'árs születésnapjának nagy ünnepére, MNDSZ megyei titkársága. Az öntözés jelentősége Bács-Kiskun megyében Bács-Klskun megye hazánk­nak az a része, amely leg^obet Bzenved flz aszály éa a vízhiány mjat-. A Dunántúl és a Tiszán jtúi öntözése óriási munkával és »agy tőkebefektetéssel már hosszabb idő óta kifejlődött, A -Tisza, szabályozásával és a i>aza» erőmüvek, lueive önözömüvek rendszerének megépítésével, az Ötéves terv munkaprogrammjú- Val kormányzatunk országunk íöntöző gazdálkodását világvi­szonylatban is nagymértékben 'előre vitte. Az ország belvíz­rendezésében a Tisza szabályo­zásával, a tavasz; nagy esőzések levezetésével nagyjából megol­dotta a hasznavehetetlen vizek lecsapolásalt, de az öntözés pro- blémál nem oldód, ak meg telje­sen. Jelenlegi legfontosabb fel­adat, hogy a belvíz levezetést összekapcsoljuk az öntözési tehe­tőségekkel. Megyénk az a terü­let, ahol a belvízlevezető csator- .narendszer meg tudja oldaDl a tavaszi hóolvadás éa a tavaszi nagyobb csapadékmennyiség okoz a belvizek levezetését- De nem oldotta meg azt a problé­mát, amely népgazdaságunk, szocialista szektoraink és egyé­nileg dolgozó parasztjainknak is legnagyobb vágya, hogy vise/ akkor is kaphasson, amikor arra legnagyobb szükség van: aszály idején. Népi demokráciánk nagy súlyt helyez erre a kérdésre és éppen ezért olyan nagyméretű, — a Hzovjotunióban már bevált — öntözöréfidszer kialakításán dol­gozik, amely főleg Bács-Kiskun megye jegmostohább területeit látná el vízzel Megyénk ön'öző vizét a Duná. hói kapja, nagyobbrészt. a Duna- Tiszaközi csatornából Sári köz­ségnél- és a dömsödl árapasztó csatornából, a soroltsári Duná­éiból Dömsödnél. A főcsatornán 1950-ben megépült Borzasl-zsl!ip a Duna—Tiszaközl csatorna és a főcsa’orna találkozásánál 1951- ben épült zsilip, valamint a mosf épülő ürbömisztnl zsilip annak az öntözőrendszernek ?z eíő. munkáin’a. amely mego'dja me- gyêniî öntözési problémáit. Ez a zsilmrendszer, amely Budapest­től Ba'áig van kialakulóban, nem tud. a tökéletesen megolda­ni a lecsanoiást. Főcsatornánkat ,,Átókcsatornának” nevelték. De hg a lecsapolás és az öntözés problémái megoldódnak, átalakul áldás-csatornává. Országos jejen őségü volt a2 a kísérleti bemutató, amely nemrégen a sári—beanyől állami gazdaság ménteleki üzemegysé­gében zajlott le, ahol „ főcsator­na megduzzasztásávai minden gépi berendezés nélkül bemutat­ták az olcsó öntözővíz haszná­latát. Nagyjelentőségű esemény volt, amikor a ]ócsatorna vize visszafelé folyt abban a meder ben, ahol hosszét, évek során csak egy irányban mindig lefelé folyt. Bebizonyította ez a kísérlet, hogy az aszály idején vízhiány­tól szomjazó Alföldünk ezer és ezer holdját láthatjuk el öntöző­vízzel. Ez a tudományos kísérlet az ország legjobb szakembereit von:a össze és adott nevet „ kiskunsági ) öntözőrendszernek, amelynek jelentősége némcsalr megyei, hanem országos vi­szonylatban is felmérhetetlen. Jelentőségét bizonyítja, hogy SS köbméter víz áll rendelkezé­sünkre másodpercenként, ame­lyet öntözés céljaira fel tudunk hassnálni, S a velc kapcsolatos területeken az eddig csekélyho- &amú növények lielye't magasabb leXméshoaamú és kultúránknak meg’-'-'5 növényeké• fogunk termeszteni. Jelentőségének pe­dig másik tényezője az. hogy a kiskunsági öntözőrendszerből cee* és ezer holdakat, nz öntözés magasabb fokú módjaival is mindenféle gépi berendezés nél­kül, teháit gravitációs úton tu­dunk öntözni. Láthatjuk tehát. hogy az ön­tözőrendszernek népgazdaságunk -ovábbl fejlődésében, mezőgaz­daságaink termelési és agrotech- nikaj előrehaladásában milyen óriási jelentősége van. Csernus Sándor Szabadszállás PARTEPITES Útmutatást nyui* a mindennapi pártmunkdban Gacza Kálmán sztahánovista 1952. évi április havi tervén dolgozik Novemberi napfény gyenge suyara áltör a gépműhely vilá­gos ablakán. Behatol a mühe.y uaisejebe, megsímogatja az ott dolgozókat. Olyan a* egész műhely, mint egy megbolygatott méhkas. Csa,- tognak a kalapácsok, a heggosz- tó pisztolyok kekes lángja, a vas- lürészek egyenletes hangja, tölti be a gépmühe.yt. ffacza Kálmán sztahánovista is az elsők közölt van. akik iúl- teijcslteiték az évi tervét. Ne­vét mindenki ismeri a« üzemben, hiszen jó munkája, példamutatása a többi dolgozó társát ösz-ónoz- ie a több és jobb termelésre. Sovány, hosszas arcából, nyílt őszinte szemek tekintenek az elötteiévö mnukdra. Harcos, kez­deményező munkájával már ki- órdemejte, hogy felterjesszék a sztahánovistajelvényre is. Ez év január óta állandóan torija el­ért eredményét, termelése átlag 180—190 százalék. Mozdulatai ügyesek 6s gyor­sak, szinte pillanatok alatt vé­gez el egy munkái. Most éppen ráhajol a villanyfúróra és gya­korlott mozdulattal fúrja a mái kész vasajtó lemezét, hogy ssa- oeccsel majd összekapcsolja a harmonika-kapu vasperemét. Gacza Kálmán sztahánovista a kapi alizmusba.n nem dolgozóit szívesen és örömmel. Azon igye­kezett, hogy csak annyit végez­zen el, amenyit meg is fizetnek. A tőkés különféle módon zsák­mányolta kt munkaerejét és szaktudását. Becsü.e/e nem igen volt, bárhogy dolgozotl. Nem igen értékelték a munkáját. — Nemcsak neki, hanem más szak- társának sem. A tőkéseknek a céljuk az volt, hogy meggyűlő,- tessék a munkát, elvegyék a kedvet az alkotástól és <j kezde­ményezéstől. — Emlékszem arra az időre, amikor mindig ae~ai a gondolat­tal mentem be a gyárba, hogy ma majd én kerülök sorra és tesznek ki a gyárból. Hofnap már az utcán leszek én is és me­rjek a „köpködőbe”, mondta lassan, szinte szótagolva Gacza Kálmán. Nem is jó rágondolnt azokra a keserves napokra és nélkülö­zésekre. Hiába voltunk jó szak­munkások, lia nem tetszett a ké­pünk, vagy hg többet követel­tünk az éie.íből és a minket megil.elö jogból, hamar kívül találtuk magunkat a kapun. Kint pedig százan vártak arra, hogy dolgozhassanak. Gacza Kálmán hangját át fűtötte az a szenvedélyes gyűlölőt, melyet a ökések iránt ère-, — Hosf lassan, hosszasan el­gondolkozik! Vájjon miről? — 4» életről és a megváltozott életkörülményéről, — Most mintha, élénkebb len­ne, felcsillanó szemmel mondja: — Ma már úgy a magam, mint a családom élete teljesen más Megbecsült dolgozó vagyok, sztahánovisla lettem. Úgy mond­ják a szaktársak meg az elvtár­sak, hogy a munka hőse. Büszké is vagyok rá. Ha azt mondom, hogy gondtalanul é.ck, akkor még nem mondtam el mindent. Én és családom jól él. Munkám­mal biztosítom ezt nekik. Na­gyon szeretek dolgo-nl és ma már nem kel], apói félnem, hogy holnap nem kell bejönni az üzem­be, mert „ gyár, az üzem a mi­énk, a dolgozóké. Ezerötszáz forintot keresek havonta állagban. Az évi terve­met már — a brigád többi tag­lóival együtt — augusztus hó 23-án teljesítenem, minőségileg is 100 százalékig. Ma, a mi országunkat épít- iük. Munkánkkal tess-űk napról nnprn szebbé és virágzóbbá, —• Munkánkkal biztosítjuk gyerme­keinknek, saját mnounicnák a boldog, szocialista jövőt. Gaeza Kálmán feliekkel is bi­zonyítja ez4-. Munkája közben is mint a — munka hőse — talál módot ar­ra, hogy segítse az elmaradókat, új módszerrel és a fogások el­sajátításával. Lelkesen. odaadóan magyaráz és gyakorlatban is megmutatja. Nem félti tudását, harcol azért, hogy az elmaradók is felzárkóz­zanak az ő teljesítményéhez, sőt túlszárnyalják azt. Egy-egy munkát a határidő előtt befejez és aP Ígéretét min­den estben betartja. Gacza Kálmán szavait csele­kedetei, eredményei támasztják ahi. Jelenleg az 1952. évi április havi tervén dolgozik, de már azon gondolkodik, hogy Sztálin eivtárs 72. születésnapjára 1952. évi júniusi tervét is befejezi. — így harcol Gacza Kálmán az Épületlakatosipari Vállaló‘1 sztahánovisfája az ötéves ler~ vért, a szocializmus felépítéséért. Tiszaújfalun szarvasmarha.kényszervágás történt, A ta­nácselnök elvtársnő annyira bürokratikusán járt el — a járási tanács értesítése ellenére — hogy a kénysz.ervágott marhát állatorvossal meg sem vizsgáltatta, hogy közfogyasztásra al. kalmas.e, vagy nem, A kényszervágástól számított három nap­ra értesítette a vágóállat kirendeltséget. A hús természetesen ez idő alatt megromlott. Amikor a vállalat gépkocsival meg. érkezet, akkor vizsgáltatta nreg az állatorvossal a húst, ami már közfogyasztásra nem volj alka’mas Do felelősség terhe;! Kelemen elvtársnöt azért Is, hogy nz utóbbi időben nagyon elharapózott Tiszaújfalun a kényszervá. gás. Sűrűn ,,répát nyelnek” a tehenek, vagy a bikák megvadul. :iak, A községi tanács elnöke: Kelemen elvtársnö nemhiába nem leplezett io még egyetlen feketevágást sem. Nem viseli szí­vén állattenyésztési tervünk megvalósítását, nem folytai kö_ velkezetcs harcot a kulákság, a spekulánsok, a törvény megsze­gői ellen. Hogy a kulákoknak és spekulánsoknak elmenjen kedvük a kárörömtől, a törvényszegéstől, mozgósítsa meg a tauács a mezőőröket és a társadalmi ellenőrzésen keresztül biztosítsa, hogy az eddigi hiányosságokat felszámolják. Miért maradt le Páhi község a begyűjtésben? Amilyen a vezetés, olyan a végrehajtás ' — mondja a köz­mondás. Ez a szólás-mondás .gén jól érvényesül Páhi község lunácsái’a. A gyakorlati példák az; bizo- uyí,jaK: ahol a vezetés jó, ott a végrehaj.ás Is következe es. Hu a falu vezetői élenjárnak a be­gyűjtési kö,elezet(ség teljesíté­sében, ó|. a dolgozó parasztok példát vehetnek a község veze­tőségétől. De ahol maga a ta­nácselnök, yagy a tanács dolgo­zói sem mutatnak példát, o;i nem vehetnek irányt a dolgozó Parasztok. Ujsolt községben például a ta­nácselnök, Varga István beadási kö.eieze-tségét 120 százalékra . eljesítetjo. Somogyi András ta­nácstag 1320 százalékban tett ele­gei beadásának, vagy például Deák Is.ván tanácstag, aki 149 százalékban tett eleget az ál­lammal szembeni tartozásának. Ebben a községben nem véletlen, hogy a dolgozó parasz ok nagy- rés/ben elegei teltek beadási kö.elezettségüknek. Ennek alap­ján az sem véletlen, hogy Uj­solt község megkapta a szabad­piaci engedélyt. A vezetés, a példaadás Páhi községben egyál alán nem lát­ható. Sőt maga Perecz Sándor, a községi tanács elnöke sem 'Mite br a járandóságot. Eddig 70 százalékban te"t eleget a bor- beiadási kötelezettségének. Ha­sonló hibák mutatkoznak a ta­nács többi dolgozóinál is. Pél­dául Pető Péter Pál há ralék- b.nn van 834 kilogramm kukori­cával, vagy például Szabó Ilona Szülei 90 darab tojással és 7 ki­logramm baromfival. Páhi köz­ség dolgozó parasztjai legna­gyobb része tudja a&t. hogy a tapács dolgozó; is elmaradtak beadásuk, teljesítésében. A dol­gozó parasztok látva es&fc a le­maradást, úgy gondolták, hogy ha a tanács dolgozóinak nem szól a minisztertanács felhívása, ak­kor nekik még kevésbbé. Ebből adódott az, hogy Páhi község általában ezévi begyűjtési tervét mindössze 50 százalékban telje­sítene. A tanácselnöknek és a tanács többi dolgozóinak azonnal hoz. zá kell Iá ni hibájuk kiküszöbö­léséhez. Nyomban eleget kell tenni a beadási kötelezettségük­nek. Ha ö maguk elege.) tesz­nek. csak abban az esetben von­hatják határazo'tan felelősség­re az elmaradottakat Csak an­nak alapján tudnak harcolni az állami fegyelem megszilárdítá­sáért. Ha a tanács dolgozói az uj- «oltiakról példa*- vesznek, akik népnevelő munkával is segítet­ték a községet a szabadpiac megszerzéséhez, akkor Páhi község is eléri a HÖ0 száza’ékot és ott is megkapják n szabad­piaci engedélyt. A minszki gépkocsi gyár óriási abroncsokat készít a kommunizmus nagy építkezései számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom