Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-04 / 282. szám
Méltóan akkor készülünk a megyei pártértekezJetre, laa minden részletében teljesítjük az éri tervet, lia eleget teszünk hazánk iránti kötelezettségünknek! A marxizmus—leninizmus a háború és béke kérdéséről í A szocialisták a népek között,! háborút rumdig mint barbár, állati dolgo- elítélték. Tisztában voltak azonban azzal, hogy szoros összefüggésben van a háborúk és az országon belül folyó csztályharc között és azt tartották, hogy a háborúk lehetőségé, az osziáiyok megszüntetése, a szocializmus megvalósítása nélkül lehetetlen véglegesen kiküszöbölni. A kommunisták mint következetes békeharcosok. — tudják, hogy a békét nem elég kívánni, hanem a békét ki kell harcolni. Ezzel szemben a jóhiszemű pacifisták, akik „ál(alában” minden háborút, elleneznek, nem értik meg, hogy a háború kérdését nem lehet a háborút viselő osztályok gazdaság; és politikai •körülményei.öl függetlenül, elvontan szemlélni. Mindig számba kell venni, hogy milyen osztály, milyen célból viseli a há- borút. „M; marxisták — mondotta'Lenin — feltétlenül szükségesnek tartjuk külön-külön minden egyes háború történelmi tanuimányozásáj, A marxizmus-leninlzmus tárta fel először a politika és a háború osztáiyjeliegét, a politika és a háború kölcsönös összefüggését és kölcsönhatása: és rámutatott arra, hogy mindenféle politika és minden háború alapját a termelési módban, az ország társadalmi és állami rendszerében, társadalmi és poli-lkai viszonyaiban kell keresni. A háború — mondja Lenin — annak a belső politikának vissza-tükrö- zödése, am.elyef <32 illető ország a háború, előtt folytatott. ■ De nem minden termelés; módból és nem minden társadalmi rendszerből következik szükségképpen a háború. Amikor majd az egész világon megsemmisül a kapitalizmus és győzelmet arat a szocializmus, háború sem lesz többé. Minden háborúnak határozott politikai, osatáiycéljai varrnak, amelyek mégha-árazzák a háború jeljegét és a hadviselés módját is. A Szovjetunió háború; mindig felszabadító jellegűek, így a második világháborúban a Szovjetuniónak és a hjtierellenes koalícióban egyesült országok népeinek főcéljai « fasizmus felszámolása, egy új német agresz- ::;:ió megakadályozása, a fasiszta országokban a demokratikus íendszer helyreállítása. a világ szilárd és tariós békéjének, a népek közötti békés együttmü. ködéinek az egész világon való megteremtése volt. Ez a háború jehát igazságos és felszabadító háború volt. amelyet az egész emberiség legveszedelmesebb és legagres'szívebb ellensége, a Hitler.fasiaruus ellen viseltek. Az USA és Anglia reakciós köreit azonban a fasizmus elleni háborúban csak az érdekelte, hogy Németország és Japán ereje meggyöngüljön, hogy veszedelmes versenytársaikat, eltávolítsák a világpiacról. Ugyanakkor még arra számítottak, hogy a háború következtében a Szovjetunió is meggyengül, megszűnik nagyhatalom lenni, függőségbe kerül az USA-től és Angliától. Tudjuk, az amerikai.angol imperialista köröknek ez a 'számítása csúfosan megbukott- A Szovjetunió, amely az antifasiszta háború föterhét viselte, döntő szerepet játszott 'a fasiszta támadó fölött aratott győzelemben éí megei-ösödve kerül, ki a háborúból Ez élesen megváltoztatta a háború után az erőviszonyokat a szocialista és kapitalista rendszer közöT a szocializmus javára. Sztálin elvtárs zseniális müvében a ,!SzK(b)P történetében” a következőiképpen foglalta ösz- a 23arxlkinus-!eninizmu3 tanításait s. háborúról „A bolsevikek neflj elleneztek mindenféle háború. Urak a h«dfió, az r t ai S» á n t ó Rest imperialista háborút ellenezték. A bolsevikok azt tartót-ák, hogy kétféle háború van: a) van igazságos, nem hódító, felszabadító háború, amelynek célja vagy a nép védelme külsó támadás és leigázási kísérletek ellen, vagy a nép felszabadítása a kapitalista rabság alól, vagy pedig a gyarmatok és függő or. szagok felszabadítása az imperialisták elnyomása alól és b) van igazságtalan, hódító háború, amelynek célja idegen országok, idegen népek meghódítása és leigázása. A háború előbbi fajtáját a bolsevikok támogatták. Ami a háború második fajtáját illeti, a bolsevikok aat. tartották, hogy az ellen elszánt harcot kell folytatni, egészen a forradalomig és a saját imperialista kormány megdöntéséig.” A kommunisták tehát elvileg pácolják a forradalmi osztályok és haladó társadalmi erők erő- szakát a reakciós osztályok és azok politikai intézményeik ellen, — követve a nagy Lenin tanítását, — hogy „a fegyverre, és hatalmi szerveidre! rendelkező erőszakoskodással szemben alkalmazott erőszak nélkül nem lehet megszabadítani a népet az erőszakoskodóktól.” Ezért a marxlsták-leninisiák elismerik ts támogatják az elnyomott osztályoknak elnyomóikkal szemben viselt háborúik jogosságát, haladó jellegét, igazságosságát és szükségességét, de elítélik a kizsákmányoló osztályok és államok háborúi), ame!yeket a népek és elnyomott osztályok ellen vjselnek. A gyarmati és függő országok népeinek szabadságharca ion os tényezője a béke és demokrácia egyre erősödő táborának. A koreai nép és a kíDai önkénteseit hősiessége mély, felbecsülhetetlen hozzájárulás a béke ügyéhez és a2 egéz világ csodálkozását váltja ki, hősiességük nagysága abban rejlik, hogy amikor ők szülőföldjüket, salát otthonukat védik, ugyanakkor az egész világ békéjének nagy ügyét is védelmezik azzal, hogy megsemmisítő csapásokat mérnek az amerikai beavatkozókra s a világ népeit is talpra áldják, hogy visszaverjék a világuralomra törö amerikai imperializmus próbálkozásait. Lenin és Sztálin azt 'tanítják, hogy „A haza védelme” az hn perialista háborúban nem más, mint a proietárinteraacionaliz mus elárulása. Lenin igen nagy felháborodással állapíiotta meg az első világháború idején az áruló szociáldemokrata vezérek, ről, hogy „ugyanúgy, mint, a burzsoák, becsapják a népe,, mikor azt hirdetik, hogy a háború a- nemzetek szabadságának és létének megvédése érdekében fo. lyik és ezzel átáiiaoak a burzsoázia oldalára a projetáriátus ellen." A jobboldali Szociáldemokraták ma is az imperialisták legfőbb támaszai a munkásosztály soraiban a Szovjetunió. a népi demokráciák és a gyarmati népek ellen forralt reakciós, ellenforradalmi háborús tervek meg. valósításában A marxizmus-leninlzmus tanításából következik, hogy az igazságos és felszabadító háborúk érdekei megkövetelik a tömegek legaktívabb részvétét az ország védelmében. „A honvédelem elismerése azf jelenti, hogy elismerjük a háború jogosságát és igazságosságát.. Lenin és Sztálin útmuta.ása a honvédelem szükségességéről az igazságos háborúban egyenes útmutatás minden következetes békeharcos számára, hogy küzdjön n kozmopo’l ; izmus reakciós ideológiája ellen, amely „elavultnak” tűn éti fel « haz?.. a nemzet, fogalmát és tulajdonképpen megtisztítja az «tat az amerikai hnperl?liiták előtt víiígfeletti Ó fj- . . uralmuknak megteremtése számára, A szovjet nép a hősiességnek nagyszerű példáit mutatta szocialista hazája védelmében. Alig fejeződött be az e.sö világiiá- oorú, a nemzetközi imperiaasta burzsoázia minden fegyveres erejét az első szocialista köztársaság ellen vetette és egyesítet- e erőfeszítéseit az orosz ellen- forradalom erőivel abbói a cél- oól, hogy megdöntse a szovjej- hatalmat- A nemzetközi imperializmusnak ez az első kísérlet*- a fiatal szovjet köz.ársaság éjién gyalázatos kudarcba fulladt. A Vörös Hadsereg legyözhe.eilen erőnek bizonyult. A szovjet nép, amelyet a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin veze:ett, megvédte a szovjet haza becsületé.. A nemzetközi imperializmus 1041-ben tett másodszor kísérletet, hogy fegyveres erővel sem. misítse meg a szocialista szovje államot. Erre a céira használta fel a Hitler-féle fasizmust. A Szovjetunió belépése a háborúba, fokozta a fasiszta államok ellen folyó második világháború antifasiszta, föiszabadi-ó jellegét és fő tartalma a szocialista állam fölszabadító harca volt a ,egreakciósabb és legagresszí- vabb imperialista állam, Hitler- Németország ellen. A Szovje-unió igazságos, felszabadító honvédő háborújának célja nemcsak a szovjet -területek és a szovjet népek felszabadítása volt a hitleri jga alól, hanem az is, hogy segítséget nyújtson Európa minden népének u fasisz-a elnyomás a16i való fel- szabadulásban. A Szovjetunió a. Hi-iler.Német- ország ellen vívott Honvédő Háborújának határozott osztály- jellege volt, amelyet a szociális-a állami és társadalmi rend védelme érdekében folytatott azzal a céllal, hogy megsemmisítsék a nemet és Japán Imperializmust és segítséget nyújtsanak Európa és Azsia népeinek a demokrácia és szocializmusért folyó harcában. A Szovje.unió Honvédő Háborújának nemzeti jellege ro;£, melyet a szovjet nép szocialista hazájának, becsületének, szabadságának és függetlenségének védelmében vívott. Végül a Szovjetunió Honvédő Háborúja az egész haladó emberiség érdekében folyt, azoknak a magasz.os céloknak érdekében, amelyek a szovjet állam internacionalista jellegéből folytak. A Honvédő Háborúnak ez a jellege biztosította a Szovjetunió döntő szerepét a HMer-fasizmus szétverésében. A Szovjetunió kudarcba fullasztotta az angolamerikai reakció tervét, amely arra irányult, hogy megakadályozza a fasizmus te]jes vereségét. A szovjet nép nagy érdeme, hogy önfeláldozó harcával megmentette Európa civilizációját a pusztulástól. Győzött és beblzo- nyítopa fölényét a szovjet társadalmi és állami rendszer az imperializmus fölött. Lenin és Sztálin arra figyelmeztetik a szovjet népet, hogy amíg fenáll a kapiializ-raus, meg. marad a háború veszélye is. — Ezért a szovjet nép szüntelenül folytatja harcát a békéértAz amerikai-angol imperialistákat rémületbe ejtik a szocializmus újabb és újabb sikerei a Szovjetunióban, n népi demokráciák sikeres fejlődése a szocializmus újján, a kinai népi forradalom győzelme, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása, a kommunista mozgalom sikerei a kapitalista országokban, stb. ezért egyesítik a nemzetközi reakció erőit, sietve különféle kaonai blokkokat •ákolnak össze (X:lanti blokk, japán és német különbéke szerződés, a japán és német imperializmus újjáélesztése. stb.) amelyek leplezetlenül a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és ■a népi demokráciák ellen irányulnak, Az extraprofit utáni mohóság, a demokrácia és szocializmus táborának sikereitől való félelem és a közeledő gazdasági válságtól való félelem: ezek az amerikai-angol blokk háborús politikájának és agresz- szív világuralm; terveinek mozgató erői.' A népek azonban nem akarnak háborút. Erőteljesen és ébe- ren őrzik a Juvivott beké'. A szocializmus érdekei a Szovjetunióban és a világ dolgozóinak alapvető érdeke; a tartós békét követelik. A béke erői. amelyek a hatalmas Szovjetunióra támaszkodnak, legyözhe-ellenek. A béketábor erejének növekedéséhez hatalmas lendületet, biztatást adóit Sztálin elvtárs ez év október 6i nyilatkozata. Sztá- án elvtársnak ez a nyilatkozata ismét megmutatta, hogy a Szovjetunió a béke erős őre. Sztálin elvtárs nyilatkozat megmutatja a békeszeretö népek számára, hogy csak a béketábor ereje ret- (enjheti vissza az imperialista háoorúá gyujtogatóka:. Azt mondja Sztálin elvtárs: ,,Ugy gondolom, hogy az atombomba szószólói csak abban az esetben hajlandók beleegyezni az atomfegyver eltiltásába, ha látni fogják, hogy nem monopolistái .öb- bé.” A nyilatkozat újabb hatalmas fegyver a békéért vívott harcban, a világ népei kezében és súlyos csapás az agresszorok háborús terveire. Szerte a világon mind szélesebb tömegek tanulják meg, a marxisták-ieninis- ták vezetésével, hogy a béketábor erejének növekedése, a békéért folytatott állandóan erősödő akáv harc meggátolhatja az imperlaUs-ák kalandor terveinek megvalósítását a harmadik világháború kirobbanását: A vasárnapi sportesemények , a legközelebbi számunkban hoz. eredményeit anyagtorlódás miatt j zuk. A p r ö II I r ELADÓ kőt jó karasszék, egy mérleg, egy pár női cipő, hütös- ládák, Kecskemét, Köhíd.utca 19, sz’. 23516 ELADD szekrény, törek, szalma. Értekezni: Kecskemét, Dankó. utca 6. sz. 23515 GAZDÁLKODÓNAK alkalmas ház eladó, Kecskemét, Szél- malonr-u. 33. sz. 23517 JÔ takarékiüzholy e'adó. Kecskemét, Sárkány.u. 15, sz. 23518 ELADÓ Kecskemét, Voelker- telep, IV.-utca 23. sz. ház. 23520 JÖ erős igáslovat ‘ munkára ke. resek. — Cím: a kecskeméti kiadóban. 23521 NOVEMBER 30-án délután elveszett Tóth Jánosné kecskeméti, Helvécia 108. számú lakos pénztárcája iratokkal és pénzzel. A megtaláló a pénzt megtarthatja, az iratokat kéri visszaküldeni a rendőrség, re. 23523 ti © t é fii e k GYERMEKSZERETÖ mindeneslányt keresek azonnali fel. véte’re. — Kecskemét, Bajcsy. Zsilinszky-U. 9. szj 23523 KARÁCSONYRA — régi kalapból újat készít — új kalapo. Kát a Hoiczer.kalapszakiizletbeu vegye, —. Kecskemét, Arany János-utca, Patyolat. 23423 — Felhívás! A KecSKeméti Kenyérgyár Vállalat átképzős nőket felvesz. Jelentkezni: Bem. utca 14. sz. alatt, 236 Piatter.bál: december hó 8.án a piarista gimnázium. ban. 238 SZÁNTÁST vállalok. — Kecs.' kémét, Holló.utca 16. sz. 23488 KIFOGÁSTALAN állapotban levő, újonnan generálozott három, sebességes 100 aa Adrie-motor. kerékpár olcsón eladó. — Megtekinthető: Kecskémét, Kifaiudy utca 9. szám «lait Sutus-' nál. * 23495 VAROSFöLDŰN 10 hold föld kishaszonbérletbe kiadó, — gr-1 tekezni í Kecskemét, Kerekes, utca 19. sz. 23498 VARRÓGÉP, szivarhajós, jóállapotban, eladó, •— Lengyel műszerésznél, Kecskemét, Káda Elek-utca. ’ 2349P EGY jó kályhát vennék. — Cím: Baja, Munkácsy.út 15—a.l Báeskiskunmegj'ei! NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja . Fe^eiős szerkesztő: kővaki péter Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi, tér 1 sz. Telefon: 26—19 25—22 és 2(j—97 sz. Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi.tér 1, Telefon; 22.09 Kecskeméti Nyomda. Te .: 24 09 Felelős: Faragó Imre igazgató Tények és s z á sw o k /is életszínvonal tükre egy marshallizalt országban Az 01asz Munkaszövetség hivatalos kimutatása szerin* az olasz caaíádok háromnegyedrésze nem keres annyit, amennyi megfejelne a létminimumnak. Egy olasz emberre ötévenként jut egy pár cipő és évenként egy pár harisnya. Szépítést hivatalos adatok alapján az olasz munkanélküliek száma 2.5 miliió, a valóságban azonban 4 millió. Az alamizsnából élő koldusok jegyzéken 134 ezer név szerepel, ;1 valóságban a nagyvárosok. n kikötők forgalmasabb helyein mozogni is alig lehet a koldusok, tői, akik esengve nyújtják kezüket egy falat kenyérért, cigarettavégért. néhány centésimó- ért Vví.?.,**., .* \ a szocializmus hazájában A Szovjetunióbafi a tokossá!) több iparcikket gs élelmiszert kap, minf 1950-ben — szövetből 2)f, kötsZövöJt áruból 35, lábbeliből 12, hús~ és hentesáruból 20, haltermékekből 8, növényi zsiradékból 35. állati zsi- radékból 8, cukorból S4, teából 38 százalékkal többet, kényelmi cikkekből pedig: j kerékpárból majdnem, kétszerannyit, ráiió- vevökészülékekből j23. órából 11, fényképezőgépekből 39, varrógépekből 28. bútorból 44 százalékkal többet. Iparunk már kezdi a televíziós készülékek, hűtőszekrények, mosógépek és egyéb háztartási gépek tömeges termelését. — (Béri ja elvtársit ak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 34. évfordulóján elhangzott beszédéből.)