Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-04 / 282. szám

Méltóan akkor készülünk a megyei pártértekezJetre, laa minden részletében teljesítjük az éri tervet, lia eleget teszünk hazánk iránti kötelezettségünknek! A marxizmus—leninizmus a háború és béke kérdéséről í A szocialisták a népek között,! háborút rumdig mint barbár, ál­lati dolgo- elítélték. Tisztában voltak azonban azzal, hogy szo­ros összefüggésben van a hábo­rúk és az országon belül folyó csztályharc között és azt tartot­ták, hogy a háborúk lehetőségé, az osziáiyok megszüntetése, a szocializmus megvalósítása nél­kül lehetetlen véglegesen kikü­szöbölni. A kommunisták mint követke­zetes békeharcosok. — tudják, hogy a békét nem elég kívánni, hanem a békét ki kell harcolni. Ezzel szemben a jóhiszemű pa­cifisták, akik „ál(alában” min­den háborút, elleneznek, nem ér­tik meg, hogy a háború kérdé­sét nem lehet a háborút viselő osztályok gazdaság; és politikai •körülményei.öl függetlenül, el­vontan szemlélni. Mindig szám­ba kell venni, hogy milyen osz­tály, milyen célból viseli a há- borút. „M; marxisták — mon­dotta'Lenin — feltétlenül szük­ségesnek tartjuk külön-külön minden egyes háború történelmi tanuimányozásáj, A marxizmus-leninlzmus tárta fel először a politika és a hábo­rú osztáiyjeliegét, a politika és a háború kölcsönös összefüggé­sét és kölcsönhatása: és rámu­tatott arra, hogy mindenféle po­litika és minden háború alapját a termelési módban, az ország társadalmi és állami rendszeré­ben, társadalmi és poli-lkai vi­szonyaiban kell keresni. A há­ború — mondja Lenin — annak a belső politikának vissza-tükrö- zödése, am.elyef <32 illető ország a háború, előtt folytatott. ■ De nem minden termelés; módból és nem minden társa­dalmi rendszerből következik szükségképpen a háború. Ami­kor majd az egész világon meg­semmisül a kapitalizmus és győ­zelmet arat a szocializmus, há­ború sem lesz többé. Minden háborúnak határozott politikai, osatáiycéljai varrnak, amelyek mégha-árazzák a há­ború jeljegét és a hadviselés módját is. A Szovjetunió háború; mindig felszabadító jellegűek, így a második világháborúban a Szovjetuniónak és a hjtierellenes koalícióban egyesült országok népeinek főcéljai « fasizmus fel­számolása, egy új német agresz- ::;:ió megakadályozása, a fasisz­ta országokban a demokratikus íendszer helyreállítása. a világ szilárd és tariós békéjének, a népek közötti békés együttmü. ködéinek az egész világon való megteremtése volt. Ez a hábo­rú jehát igazságos és felszaba­dító háború volt. amelyet az egész emberiség legveszedelme­sebb és legagres'szívebb ellensé­ge, a Hitler.fasiaruus ellen vi­seltek. Az USA és Anglia reakciós köreit azonban a fasizmus elleni háborúban csak az érdekelte, hogy Németország és Japán ere­je meggyöngüljön, hogy vesze­delmes versenytársaikat, eltávo­lítsák a világpiacról. Ugyanak­kor még arra számítottak, hogy a háború következtében a Szov­jetunió is meggyengül, megszű­nik nagyhatalom lenni, függő­ségbe kerül az USA-től és Ang­liától. Tudjuk, az amerikai.angol imperialista köröknek ez a 'szá­mítása csúfosan megbukott- A Szovjetunió, amely az antifa­siszta háború föterhét viselte, döntő szerepet játszott 'a fasisz­ta támadó fölött aratott győze­lemben éí megei-ösödve kerül, ki a háborúból Ez élesen megvál­toztatta a háború után az erő­viszonyokat a szocialista és ka­pitalista rendszer közöT a szo­cializmus javára. Sztálin elvtárs zseniális mü­vében a ,!SzK(b)P történetében” a következőiképpen foglalta ösz- a 23arxlkinus-!eninizmu3 ta­nításait s. háborúról „A bolse­vikek neflj elleneztek minden­féle háború. Urak a h«dfió, az r t ai S» á n t ó Rest imperialista háborút ellenezték. A bolsevikok azt tartót-ák, hogy kétféle háború van: a) van igazságos, nem hódító, felszabadító háború, amelynek célja vagy a nép védelme külsó támadás és leigázási kísérletek ellen, vagy a nép felszabadítása a kapitalista rabság alól, vagy pedig a gyarmatok és függő or. szagok felszabadítása az impe­rialisták elnyomása alól és b) van igazságtalan, hódító háború, amelynek célja idegen országok, idegen népek meghó­dítása és leigázása. A háború előbbi fajtáját a bolsevikok támogatták. Ami a háború második fajtáját illeti, a bolsevikok aat. tartották, hogy az ellen elszánt harcot kell folytatni, egészen a forradalo­mig és a saját imperialista kor­mány megdöntéséig.” A kommunisták tehát elvileg pácolják a forradalmi osztályok és haladó társadalmi erők erő- szakát a reakciós osztályok és azok politikai intézményeik el­len, — követve a nagy Lenin tanítását, — hogy „a fegyverre, és hatalmi szerveidre! rendelkező erőszakoskodással szemben al­kalmazott erőszak nélkül nem lehet megszabadítani a népet az erőszakoskodóktól.” Ezért a marxlsták-leninisiák elismerik ts támogatják az elnyomott osz­tályoknak elnyomóikkal szem­ben viselt háborúik jogosságát, haladó jellegét, igazságosságát és szükségességét, de elítélik a kizsákmányoló osztályok és ál­lamok háborúi), ame!yeket a né­pek és elnyomott osztályok ellen vjselnek. A gyarmati és függő országok népeinek szabadságharca ion os tényezője a béke és demokrácia egyre erősödő táborának. A ko­reai nép és a kíDai önkénteseit hősiessége mély, felbecsülhetet­len hozzájárulás a béke ügyéhez és a2 egéz világ csodálkozását váltja ki, hősiességük nagysága abban rejlik, hogy amikor ők szülőföldjüket, salát otthonukat védik, ugyanakkor az egész vi­lág békéjének nagy ügyét is védelmezik azzal, hogy meg­semmisítő csapásokat mérnek az amerikai beavatkozókra s a vi­lág népeit is talpra áldják, hogy visszaverjék a világura­lomra törö amerikai imperializ­mus próbálkozásait. Lenin és Sztálin azt 'tanítják, hogy „A haza védelme” az hn perialista háborúban nem más, mint a proietárinteraacionaliz mus elárulása. Lenin igen nagy felháborodással állapíiotta meg az első világháború idején az áruló szociáldemokrata vezérek, ről, hogy „ugyanúgy, mint, a burzsoák, becsapják a népe,, mi­kor azt hirdetik, hogy a háború a- nemzetek szabadságának és létének megvédése érdekében fo. lyik és ezzel átáiiaoak a bur­zsoázia oldalára a projetáriátus ellen." A jobboldali Szociáldemokra­ták ma is az imperialisták leg­főbb támaszai a munkásosztály soraiban a Szovjetunió. a népi demokráciák és a gyarmati né­pek ellen forralt reakciós, ellen­forradalmi háborús tervek meg. valósításában A marxizmus-leninlzmus taní­tásából következik, hogy az igazságos és felszabadító hábo­rúk érdekei megkövetelik a tö­megek legaktívabb részvétét az ország védelmében. „A hon­védelem elismerése azf jelenti, hogy elismerjük a háború jo­gosságát és igazságosságát.. Lenin és Sztálin útmuta.ása a honvédelem szükségességéről az igazságos háborúban egyenes útmutatás minden következetes békeharcos számára, hogy küzd­jön n kozmopo’l ; izmus reakciós ideológiája ellen, amely „elavult­nak” tűn éti fel « haz?.. a nem­zet, fogalmát és tulajdonképpen megtisztítja az «tat az amerikai hnperl?liiták előtt víiígfeletti Ó fj- . . uralmuknak megteremtése szá­mára, A szovjet nép a hősiességnek nagyszerű példáit mutatta szo­cialista hazája védelmében. Alig fejeződött be az e.sö világiiá- oorú, a nemzetközi imperiaasta burzsoázia minden fegyveres erejét az első szocialista köztár­saság ellen vetette és egyesítet- e erőfeszítéseit az orosz ellen- forradalom erőivel abbói a cél- oól, hogy megdöntse a szovjej- hatalmat- A nemzetközi impe­rializmusnak ez az első kísérlet*- a fiatal szovjet köz.ársaság éj­ién gyalázatos kudarcba fulladt. A Vörös Hadsereg legyözhe.ei­len erőnek bizonyult. A szovjet nép, amelyet a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin veze:ett, meg­védte a szovjet haza becsületé.. A nemzetközi imperializmus 1041-ben tett másodszor kísérle­tet, hogy fegyveres erővel sem. misítse meg a szocialista szovje államot. Erre a céira használta fel a Hitler-féle fasizmust. A Szovjetunió belépése a háború­ba, fokozta a fasiszta államok ellen folyó második világháború antifasiszta, föiszabadi-ó jelle­gét és fő tartalma a szocialista állam fölszabadító harca volt a ,egreakciósabb és legagresszí- vabb imperialista állam, Hitler- Németország ellen. A Szovje-unió igazságos, fel­szabadító honvédő háborújának célja nemcsak a szovjet -terüle­tek és a szovjet népek felszaba­dítása volt a hitleri jga alól, ha­nem az is, hogy segítséget nyújt­son Európa minden népének u fasisz-a elnyomás a16i való fel- szabadulásban. A Szovjetunió a. Hi-iler.Német- ország ellen vívott Honvédő Há­borújának határozott osztály- jellege volt, amelyet a szociá­lis-a állami és társadalmi rend védelme érdekében folytatott az­zal a céllal, hogy megsemmisít­sék a nemet és Japán Imperia­lizmust és segítséget nyújtsanak Európa és Azsia népeinek a de­mokrácia és szocializmusért fo­lyó harcában. A Szovje.unió Honvédő Háborújának nemzeti jellege ro;£, melyet a szovjet nép szocialista hazájának, becsüle­tének, szabadságának és függet­lenségének védelmében vívott. Végül a Szovjetunió Honvédő Háborúja az egész haladó embe­riség érdekében folyt, azoknak a magasz.os céloknak érdekében, amelyek a szovjet állam interna­cionalista jellegéből folytak. A Honvédő Háborúnak ez a jelle­ge biztosította a Szovjetunió dön­tő szerepét a HMer-fasizmus szétverésében. A Szovjetunió kudarcba fullasztotta az angol­amerikai reakció tervét, amely arra irányult, hogy megakadá­lyozza a fasizmus te]jes veresé­gét. A szovjet nép nagy érdeme, hogy önfeláldozó harcával meg­mentette Európa civilizációját a pusztulástól. Győzött és beblzo- nyítopa fölényét a szovjet társa­dalmi és állami rendszer az im­perializmus fölött. Lenin és Sztálin arra figyel­meztetik a szovjet népet, hogy amíg fenáll a kapiializ-raus, meg. marad a háború veszélye is. — Ezért a szovjet nép szüntelenül folytatja harcát a békéért­Az amerikai-angol imperialis­tákat rémületbe ejtik a szocia­lizmus újabb és újabb sikerei a Szovjetunióban, n népi demokrá­ciák sikeres fejlődése a szocia­lizmus újján, a kinai népi for­radalom győzelme, a Német De­mokratikus Köztársaság meg­alakulása, a kommunista moz­galom sikerei a kapitalista or­szágokban, stb. ezért egyesítik a nemzetközi reakció erőit, siet­ve különféle kaonai blokkokat •ákolnak össze (X:lanti blokk, japán és német különbéke szer­ződés, a japán és német impe­rializmus újjáélesztése. stb.) amelyek leplezetlenül a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság és ■a népi demokráciák ellen irá­nyulnak, Az extraprofit utáni mohóság, a demokrácia és szo­cializmus táborának sikereitől való félelem és a közeledő gaz­dasági válságtól való félelem: ezek az amerikai-angol blokk háborús politikájának és agresz- szív világuralm; terveinek moz­gató erői.' A népek azonban nem akar­nak háborút. Erőteljesen és ébe- ren őrzik a Juvivott beké'. A szocializmus érdekei a Szovjet­unióban és a világ dolgozóinak alapvető érdeke; a tartós békét követelik. A béke erői. amelyek a hatalmas Szovjetunióra tá­maszkodnak, legyözhe-ellenek. A béketábor erejének növeke­déséhez hatalmas lendületet, biz­tatást adóit Sztálin elvtárs ez év október 6i nyilatkozata. Sztá- án elvtársnak ez a nyilatkozata ismét megmutatta, hogy a Szov­jetunió a béke erős őre. Sztálin elvtárs nyilatkozat megmutat­ja a békeszeretö népek számára, hogy csak a béketábor ereje ret- (enjheti vissza az imperialista háoorúá gyujtogatóka:. Azt mondja Sztálin elvtárs: ,,Ugy gondolom, hogy az atombomba szószólói csak abban az esetben hajlandók beleegyezni az atom­fegyver eltiltásába, ha látni fog­ják, hogy nem monopolistái .öb- bé.” A nyilatkozat újabb hatal­mas fegyver a békéért vívott harcban, a világ népei kezében és súlyos csapás az agresszorok háborús terveire. Szerte a vilá­gon mind szélesebb tömegek ta­nulják meg, a marxisták-ieninis- ták vezetésével, hogy a béketá­bor erejének növekedése, a bé­kéért folytatott állandóan erő­södő akáv harc meggátolhatja az imperlaUs-ák kalandor ter­veinek megvalósítását a harma­dik világháború kirobbanását: A vasárnapi sportesemények , a legközelebbi számunkban hoz. eredményeit anyagtorlódás miatt j zuk. A p r ö II I r ELADÓ kőt jó karasszék, egy mérleg, egy pár női cipő, hütös- ládák, Kecskemét, Köhíd.utca 19, sz’. 23516 ELADD szekrény, törek, szalma. Értekezni: Kecskemét, Dankó. utca 6. sz. 23515 GAZDÁLKODÓNAK alkalmas ház eladó, Kecskemét, Szél- malonr-u. 33. sz. 23517 JÔ takarékiüzholy e'adó. Kecs­kemét, Sárkány.u. 15, sz. 23518 ELADÓ Kecskemét, Voelker- telep, IV.-utca 23. sz. ház. 23520 JÖ erős igáslovat ‘ munkára ke. resek. — Cím: a kecskeméti kiadóban. 23521 NOVEMBER 30-án délután elveszett Tóth Jánosné kecs­keméti, Helvécia 108. számú lakos pénztárcája iratokkal és pénzzel. A megtaláló a pénzt megtarthatja, az iratokat kéri visszaküldeni a rendőrség, re. 23523 ti © t é fii e k GYERMEKSZERETÖ minde­neslányt keresek azonnali fel. véte’re. — Kecskemét, Bajcsy. Zsilinszky-U. 9. szj 23523 KARÁCSONYRA — régi ka­lapból újat készít — új kalapo. Kát a Hoiczer.kalapszakiizletbeu vegye, —. Kecskemét, Arany János-utca, Patyolat. 23423 — Felhívás! A KecSKeméti Kenyérgyár Vállalat átképzős nőket felvesz. Jelentkezni: Bem. utca 14. sz. alatt, 236 Piatter.bál: december hó 8.án a piarista gimnázium. ban. 238 SZÁNTÁST vállalok. — Kecs.' kémét, Holló.utca 16. sz. 23488 KIFOGÁSTALAN állapotban le­vő, újonnan generálozott három, sebességes 100 aa Adrie-motor. kerékpár olcsón eladó. — Meg­tekinthető: Kecskémét, Kifaiudy utca 9. szám «lait Sutus-' nál. * 23495 VAROSFöLDŰN 10 hold föld kishaszonbérletbe kiadó, — gr-1 tekezni í Kecskemét, Kerekes, utca 19. sz. 23498 VARRÓGÉP, szivarhajós, jó­állapotban, eladó, •— Lengyel műszerésznél, Kecskemét, Káda Elek-utca. ’ 2349P EGY jó kályhát vennék. — Cím: Baja, Munkácsy.út 15—a.l Báeskiskunmegj'ei! NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja . Fe^eiős szerkesztő: kővaki péter Szerkesztőség: Kecskemét, Szé­chenyi, tér 1 sz. Telefon: 26—19 25—22 és 2(j—97 sz. Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi.tér 1, Telefon; 22.09 Kecskeméti Nyomda. Te .: 24 09 Felelős: Faragó Imre igazgató Tények és s z á sw o k /is életszínvonal tükre egy marshallizalt országban Az 01asz Munkaszövetség hi­vatalos kimutatása szerin* az olasz caaíádok háromnegyedrésze nem keres annyit, amennyi meg­fejelne a létminimumnak. Egy olasz emberre ötévenként jut egy pár cipő és évenként egy pár harisnya. Szépítést hivatalos adatok alapján az olasz munkanélkü­liek száma 2.5 miliió, a valóság­ban azonban 4 millió. Az ala­mizsnából élő koldusok jegyzé­ken 134 ezer név szerepel, ;1 va­lóságban a nagyvárosok. n kikö­tők forgalmasabb helyein mo­zogni is alig lehet a koldusok, tői, akik esengve nyújtják ke­züket egy falat kenyérért, ciga­rettavégért. néhány centésimó- ért Vví.?.,**., .* \ a szocializmus hazájában A Szovjetunióbafi a tokossá!) több iparcikket gs élelmiszert kap, minf 1950-ben — szövet­ből 2)f, kötsZövöJt áruból 35, lábbeliből 12, hús~ és hentes­áruból 20, haltermékekből 8, nö­vényi zsiradékból 35. állati zsi- radékból 8, cukorból S4, teából 38 százalékkal többet, kényelmi cikkekből pedig: j kerékpárból majdnem, kétszerannyit, ráiió- vevökészülékekből j23. órából 11, fényképezőgépekből 39, varró­gépekből 28. bútorból 44 száza­lékkal többet. Iparunk már kezdi a televíziós készülékek, hűtőszek­rények, mosógépek és egyéb háztartási gépek tömeges terme­lését. — (Béri ja elvtársit ak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, 34. évfordulóján elhang­zott beszédéből.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom