Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-04 / 282. szám
A jói dolgozó szövetkezetek terméseredményei messze túlhaladják a legjobb egyéni gazdálkodók terméseredményeit A belépések szánig éppen az utolsó hetekben újra növekedésnek indu«,,, aminek osa az, hogy a termelőszövetkezetek kezduv nyilvánosságra hozai idei zár- sz&tnadáaaUai. és eredményeik ismertetése — a mi y árai; ozásainknak megfelelően — új lökést adót) a Szövetkezeti mozgalom- nak. A sajtó közöse a jurkevei Vöiö3 Csillag termeijszövetke. ze; eredményeit, ameiyDon 120U tag 7440 hold szán.óíerületeD gazdálkodik. Ez a szövetkezet is az idén nőtt hirtelen naggyá. Tagsága is, szántóterülete is a (tavasszal hatszorosára nó(t. Ebből világos, hogy tagjaink zöme neui rende,kezeit semmiféle tn. pa«z.ala[tal a szövetkezeti munkában, A nyár folyamán ki is derült, hogy a munkafegyelem, a mezei munkák elvégzése terén még sok a kívánnivaló. Ennek dacára e szövetkezet nyers bevétele bo’cU nkén; 1500 forintot tett kj A jövedelemeloszi ásnál mindenekelőtt teUe£Ítefiéác a kötelező terménybeadási, mégpedig 110 százalékra, u;ána kifizetjék az államnak összes lartozásai- ka|, felemelték a szövetkezeti alapot 2,455.000 lórin.ra, az tize. mi alap 1,954.000 fcrin;0( te;;t ki. A fennmaradó jövedelemből munkaegységenként 20 forintoi tudón fizetni n Vörös Csillag, ezenkívül terményben munkaegységenként 4 kg búza, 3 kg kukorica, 81 dkg árpa és egyéb termény jutó;,» az egye3 iagok- nalc. A legtöbbe) Dévai Károly kereste, 'aki családjával együn, ötödmagával 1700 munkaegysé. got teljest;ei||. Érmek megfelelően a család készpénzben 34 000 forintot kapóit, ezenkívül |öbb mint 86 mázsa búzát. 61.5 mázsa kukoricát, 17 mázsa árpát, 7 mázsa burgonyát, 190 kilogramm cukro;, 170 kg rozsot, megfelelő mennyiségű mákot, Fokozott harcot e megszűrő A legnagyobb nehézségeket a szövetkezetekben — de hozzá^. hetiük, az gazdaságokban, gépállomásokon és az iparban is — <j rossz munkafegye- lem, pontosabban a munkafegyelem meglazulása okozta éa ezért részletesebben ki;érek e kérdés, re A kapitalista időkben a mun- kafegyelmröl gondoskodón a hajcsárok egész hada. a felügyelők, botosispánok, a csendőr, de főleg a munkanélküliség és velejárója: a dolgozó tömegek nyo. laora. Mindenki emlékszik még az embervásárok, a köpködők reménytelen tömegére, vagy azokra a munkanélküliekre, akik reggelenként a gyárak kapui élőit lesték, hogy *kapnak-e valami munkát. Elsősorban a munkanélküliség réme. a fenyegető nyomor, az éhség kénysze* ri|Et:» a falu és város munká. sait arra, hogy a lökés számára a legnagyobb fegyelemmel, ere. jük megfeszítésével dolgozzanak. Ez így van ma is a kapitalista Európában, de így van az Egye’ sülj Államokban is, ahol a fegyverkezés foltozása mia;t, napon, (a 'ízezrével dobják utcára azoknak a békeiparoknak a munkásait, amelyek élöl a haditermelés c;barácso:ta a nyersanyagot. Nálunk nincs munkanélküliség, Ellenkezőleg. A (Crmeiés növekedésével párhuzamosan nő a munkáskereslei. Az idén példáu] a bérből és fizetésből élők számu navonta 21 OOO.rel növekedett. Ez egy évre kivetítve több min; egynegyed millió új munkás és alkalmazott. Ebben a számban nincsenek benne a középiskolákba, az egyetemekre vagy az ál- képzős tanfolyamokra járók (íz- ezrei, akiknek jelentékeny része néhány évvel ezelőtt min| mua. liakeresö jelentkeze-t volna. A munkáslúápy köve;l-.eztében most könnyű munkát kapni. Ha valakit ma fegyelmeze lenség mia t dtávolí anak, holnap mái óz helyen is munkába állhat. — Még az Is előfordul, hogy egyik vállalat a másikból csalja el a szalmát, hagymát és egyéb zöldséget. Az ellenség az ejszámo.ás elő,,; azt hirészteite, hegy a szőve. Keze ti tagok csak a tejadago, kaP.úk meg: most a zárszama- uusok után ez a rágalom is meg. dőlt. Hozzá kell tennem, hogy a tür- kevei Vörös Csillag nem a legjobb szövetkezetünk. Az szója nyilvánosságra hozom zárszáma, lift tok mutatják, hegy más szövetkezetek még Jobb eredményi ér.ek.el. Általános jelenség, hogy «• jói dolgozó szövoikeze/ek iermés- eredménycí messze túlha.adják a legjobb egyéni gazdálkodók ter- mésercdményCit, például Szőre. gen a legjobb egyéni gazdák 18.8 mázsa búzát arattak egy holdról, a szövetkezei 16.74 q.i. Rákóczlfalván a jó egyént parasztok 16 q ősziárpát aratlak, ugyanőt| a Béke termelőszövetkezet 21 q árpát.kapóit, Tótkom. Ióson a.z egyéni parasztok 22 mázsa kukoricái törjek le egy holdról, ugyanon a Viharsarok sző- vetkezet 55 mázsát nyert hol. dánként. Hasonló különbség volt a ,|öbbi terményeiméi'és az állat, tenyésztés iccén is. Ezt Iá.jak az egyénileg dolgozó parasztok is és ez az oka, mint már rámu at- unk, hegy éppen az utolsó hetekben minden különösebb agi. áció nélkül újra megindult a termelöszöve, kezeik növekedése. Komoly gyengéje még szövetkezeteinknek, hogy nem elég erősen fejlődik az állatállományuk. Nem szorul magyarázai- ra, hogy erőteljes, közös, nagy üzemi állat'enyésziés és hizlalás nélkül a szövetkézé'ek nem fognak úgy gazdagodni, aho-gy arra lehetőségük volna és az nÜa tenyésztés elhanyagolásával saját fejlődésüket, no meg az egész közellá;ást hátráltatják. munkafegyelem dításácrt munkásokat. Ez aZt, eredménye- zi, hogy különösen az újonnan munkába állók egy része, akike; már nem fegyelmez a régi kapitalista kényszer és még nem fegyelmez a szociális.a ön|udaj, ki- használja east n helyzete;. Nem törődik a munkával, nem dolgoz. za ki a munkaidő), későn étkezik, korán hagyja iibba a munkás gyakran kimarad, nem vigyáz a gépre, nem vigyáz a ter. mêlés minőségére. Ha emiatt felelősségre vonják, továbbáll és másnap már új munkahelyen folytatja eddigi fegyelmezejlen- a égét. Az öntudatos munkások egyre élesebben és öntevékenyebben lépnek fel a fegyelmezetlenekkel szemben Mi az uiolső hónapokban napirendre (Űztük a munkafegyelem megszilárdításának kérdését. A |iipasE;a)at azt mutatja, hogy az eddigi rendszabályok nem hoz ak megfelelő eredményt. Kiderült-,. hogy • igazgatóink még nein ismer,ék fel ennek a kérdésnek a jelentőségéi. Sokan azt hiszik, hogy ha lazán és elnézően kezelik a fegyolmezetleue. két, akkor attól megjavulnak. A tapaszaim az ellenkezőjét bizony i ja. A laza, elnéző kezelés következtében romlik n munkaiV gyelem. Az ellenség is rááll er re a vonalra. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy az n munkave- ze;ő, aki n t.ökés időben lelkesen hajcsároskodoit, most a lazaság és elnézés szószólója Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy az öntudatos. Jegyei, mezeit viunkások egyre élesebben és öntevékenyen lépnek fei ,, fegyeimezeilenek ellen. Nemcsak azért, mert a, jegyelmczeilenstn miatt ölt is szenvednek, kevesebb az eredményük, kevesebb a keresetük, hanem mert megértik hogy a munkafegyelem megta zu.ása az egész szocialista épi lést, uz orsság felvirágoztatását lianál-tntja. Azt Is tapasztalják az öntudui-'s munkások, hogy az ilyen fegyelmezni len a sujá. igazolására loiyion clégedejien- nc-dik, dohog, hangoskodik, a ■ kákán 13 c.-omót keres és lényegében az ei|cnség szócsövévé válik. Ez is hozzájárult ahhoz, nogy például a bányász elvtár. sak a lógósok, a kimaradók, a „bunnizck" clien olyan élességgel léptek fel. anieiy még bennünket is meglepett. A legfontosabb fegyelmezési eszköz — ismételjük — annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegye/me- *ellenséget, amilyben a fegye. tern megsértése igazolatlan elmaradás, sslcjigyúrás szégyen és gyalázat. Azokkal szemben, kiknél a figyelmeztetés, a meggyőzés, a fegyelmezett munka, sok pé.damuta.ása nem használ, ennésze.cseu keményebb eszközöket fogunk igénybe venni, különösen mert olyanok is akadnak közösük, akikről fel kell té- e)eznünk, hogy fégyelmezeden. ségiik tudatosan szocialista építésünk ellen irányul. Ezeke; a rendszabályokat, mint arról nap nap u án meggyőződhetünk, maguk a fegyelmezett dolgozók követelik tőlünk. A munkafegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fé. künk Minél hamarább teremtünk o téren rendet, annál éröteije. sebb le5z további fejlődésünk. Szilárd átiauii legyeimet A munkafegyelemmel kapcsolatban ezóiqoan kell (,s álhmpo.- yun fcgycP-mröl, me.ynek egyik au.atója, hogy hogyan teljesi,l a falu népe u'z aöóuze.és és termény beauás kö.eiezenségét. baj. tonkoan elég gyakran jelennek meg hírek gz adót nem fizető, a .ermé'úybegyűjtés, szabotáló kanditokról vagy jómódú parasztokról, ami mu.atja, hogy 0 lé- ren nincs minden rendben. Ml a telszaUadU'ás u:án három év artamára men.csitettünk több min,j félmillió földhözjut;a,0|iut a ju.tatasi törlesztés fizetése alól. Ezzel elősegítettük, hogy a föid- iiözjuja.o.tak gazdaságilag megerosüd.enek A köve,kezű esz.cndőkben is — hasonló okok. ból — nem nagyon erőltettük az adófizetési. Ennek eredménye, képen esen a téren lazaság harapódzott ei. Az csak termesze ,ea, hogy ebből a lazaságból elsősorban a kulákok és jómódú panaszok igyekeztek has/.noi húzni He százával, sö| ezrével voltak olyan űjgazdák is, akik évszámra nem fizettek adót vagy nem teljest te[.ék a terménybeadási s ehhez úgy hozzászoktak, hogy kö.ele- ze| ségelk nenucljesi.ésé; afféle szerzett jognak tekintették. — E*ek most őszinte felháborodással veszik tudomásul, hogy ennek az időnek vége és nekik is á közteherviselés elvének megfetc- •cien teljesíteniük kji küldéssé, geiket. Egyetien ilyen példái fogok idézni. Bessenyei Ecrcnc, a ^o. mogymogyel Gödé költségben U hold jutiatott földön gazdálkodik. lívek óta nem flz3|ejt adót és ezéri hátraléka 2770 fcrlmra növekedsti. Rendkívül méltatlan. kcdot|, amikor a fizetést szorgalmazni kezdték, amíg kj nem derülj, hogy ebben us évben 1$ ezer íoriDjért háZ2| ve;.t, meg 4 ezer forintos lovat, 300Ó forii)(Os -ehenet vásárolt. Hozzá)ehetem, hogy még a hely; tanácsban is volt olyan vélemény: ,.Akinek ennyi a kiadása (1), há| annak bizony nem nagyon ju; adófíze. ésre." Az ilyen tipu^ és az a vélemény, amrly az állammal szemben fennálló köicleze|tséget csak olyan mellékesnek, másodrendűnek tekiLjI, eléggé elterjedi. Elterjedéséhez, amlnj mondo.'am, ml magunk is hozzájárultunk. Emiatt mosj, ami. kor népi demokráciánk megszi. iárdulásár-ak és konszolidálásának velejárójaként, ezen n téren 's rendet Csinálunk, egyesek dolognak és morognak. Do az, is hozzá ebe em, hogy helyesli ee/ a rendcsinálást „ parasztság ;ií.- nyomó többsége, amr-ly megértőén, lojálisán tdjesí(i. söf túlteljesíti ál/3r/]dval szemben fennálló kötelezettségeit. Ezt legjobban megmuiatjik a terménybe, adás számai A termény begyűjtés eddigi eredményei a dolgozó parasztság báláját mutatják Az 1951 június l.iöl eltelt ö[ hó-nap folyamán gabonacemü- ekben egymillió mázsával több volt az állami begyűjtés, mint az elmúlt egész gazdasági év .12 hónapjában. A búzabegyüj- ,és eddig 25 százalékkal, uz árpa, zab 50 százalékkal nagyobb, min| tavaly ilyenkor, a kukorica több mini ké|3zerese a tavaly begyűjtődnek, a napraforgó 50 százalékkal ,|öbb és Így tovább. Még beszédesebbek ezek a számok, ha tudjuk, hogy az egyénileg gazdálkodók közül 100 százalékon felül teljesí, ét fő beadási tervé; 485 000 és koz-ük 200 százaik felen teljesített, azaz kötelezettségének ;öí>b min; kétszeresét szolgáltatna be 128 ezer gazda. Természetesen még jobbak a szöve|keze;ek eredményei, merj ot; a 350.000 főnyi tagság ön ;uöato.2abb és -ennek megfelelően jobban teljesfii kö.e- Icsségé;. A nagj börzsönyi Kossuth tszcs 1381 százalékra telje, sítc.i.tc beadását, a hnjduiámsonl Dózsa 1100.5 szùsaléÿot érj el, a felsiőSíontivánj Vörös Csillag 10S9 százaiékoi, a kuncsorbai Vörös Október és a kápolnásnyé- k; Petőfi szövc;kezet kilencszeresen telesft&iíe túl beadást kö- telezejtségét c.s ezt a listát még hosszan lebe, ne Így folyj a ;ni. Ezek a számok beszédes tanúi annak, hogy a falu dolgozó népe háláját és köszönetét kötetessé, geinek jól teljesítésével rója, le a népi demokrácia államával szemben így viszonozza mindaz', amit a falu a felszabadulás ója évről évre fokozódó mértékben kapó;;. Ebben az esz endőben 1,672.000.000 forintot ruháztunk a mezőgazdaságba Több mint 3000 iraki őrt, 1250 kévekötö- ar,rőgépet, 850 cséplőgépet, 850 kazalrakó', SS0 fogajos fűkaszái és az egyéb gépek ezreit juttattuk a falunak, hogy megköny. nyltsük a mezőgazdasági mun. káj. 31.000 kai. holdon iétesíle,- önk önözö müeeket. 2 000.000 mázsa műtrágyát kapott a falu. Továbbépültek a bekötőü;ak. Az idén 170 falu és 75 termeiöszö- vetkezei kapott 'telefonj, 216 község jó ivóvizet, az orvos; rendelők, mentőállomások, gyógy- uzeriárak, sziilőőt, honok, poi- csödék százai jöttek létre. 1951- 1952-ben 1400 falusi kuljüroj;. hon, több min; 20(j)0 népsönyvtár létesül, 935 helyen nyűik meg keskonymozl Egíre.másr3 épülnek az áJtalános Isico-úk, Középiskolák nyilak meg olyan, ez- elot; einanyagolt he.yeken, mint Sárvár, Kisbér, Tiszafüred, Fe. nirgyarmat, Nyirbá.or, Sárbo- gúrd, Mezö|úr, Töröfezenimjkjós stb. A dolgozó i)ar;i;,z,ság örömmel és hálával lá|ja, hogy a munkás-paraszt sző ve,aég nem marad papíron, hogy gyermekei egyre fokozódó számban jujnak be « középiskolákba, az egyete. mekre, a hadseregbe, az állam- vezetés minden posztján*. Ez a dolgozó p^rasziság összcj hasonltja népi demokráciánk gazdaságpolitikáját a régi kapi. ialis.a világéval, amikor a jó termés néha nagyobb csapás volt számára, mini a fossz, mert a jő ara,ás esetén a termények-ára-i nagyobb mértékűén esiek. minj a termés növekedése. Emiék- f.züng még a harmincas évekre, amikor egyik jó, termés a másika; követte, de a búza méter, mázsáját hat-hét! pengővel vesztegelek és a Parasztság nyomo. rá, eladósodása 5 jó termés dacára ugrásszerűt^ megnöjt A cukorrépatermelök például emlékeznek rá, hogy jo terméa ese|éu a cukorgyárak fníndecféle mó. don lefelé nyom;&k a szerződésben lékö.ött áraújat, kifogásolják a répa minőségét, mindenféle címen levonásokat eszközöltek és azt is megtették, hogy holdan. kén; 50 mázsánál többet nem vettek át a gazdáktól. Ezzel szemben például ez, idt j nálunk eddig a cukorgyárak 10.5 millió mázsa cukprrépával többet vettek át a lermelőktöl, mint tavaly. Egyedül a cukorrépából ex évben 400 millió forinttal több a termelők jövedelme, mjnt tavaly, ßs hasonlói tényeket eokyj lehetne felsorolni. A parasztság ezt méltányolja és megelégedésének egyik kifejezője a ter- ménybegyüjiésnek az a sikere, amelyet ismertettem. II, A jegyrendszer megszüntetésének ideje elérkezett Gazdaságl eredményeinkkel, a jó terméssel és a termésbegyüj. f.és sikerével kapcso,atban fel. merül a kérdés: nincs.e itt az ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert és visszaállítsuk az élelmiszerek szabad forgalmát. A mi véleményünk az, hogy megvannak a jegyrend. szer megszüntetésére a lehető, ségek és ennek a rendsz..bá'y- nak eljött az ideje, (Percekig tartó nagy taps.) Amikor mi az elmúlt években fokozatosan megszüntettük az élelmiszer, és egyéb jegyeket, a dolgozó nép ezt nagyon helyesen azd.,ságunk erősödésének és sikerének tekintette. Amikor az idén fokozatosan újra élejbelép. tettük különböző élelmiszerekre és árucikkekre a jegyekst, mindenki érezte, hogy ebben van bizonyos visszavonulás, az el. lenség nyomása miatt. A jegy. rendszer bevezetésére minket az idén főleg a következő okok kényszerítettek. Evek óta gyen. ge volt a takarmány termés és különösen rossz volt nz e múlt évben. Hossz volt a cukorrépa- termés is. Emiatt a parasztság levágta diszuőtörzsállományá. nak egyh rrnadát és a szarvas, marhának 15—20 százalékát. A rossz takarmány termés a barom, fit is megllzedelte. Mindez brisés zsírhtányhoz vezetett, ami viszont fokozta a keresletet ke. nyérben, cukorban. A magas húsár és az olcsó kenyérár a tél és a tavasz folyamán lehető, vé tette, hogy az állattartók, fuvarosok, disznóhízla ők felvá- árolják a szabad kenyeret és takarmány helyett ezt etessék állataikkal.- Más gazdák kenyér- abona fejadagjukat etették fe az állatokkal cs keiiyérszükség. létüket a péknél vásárolták, te. hát lényegében visszavették au á,Iámtól a beszolgáltatott gabonát. Súlyosbította ezt a hely- zetefc az ellenség tudatos ak. eiója, amely közellátásunk meg. gyengítése és tartalékaink kimé. rítése céljából tudatosan ráve- teite magát a cukor, .a zsír a liszt felvásárlására. Ez ellen úgy védekeztünk, hogy bevezet, tűk a cukor és lisztjegyet és végül a kenyérjegyet is. Hazánk mezőgazdasági országból ipari ország lett Most, amikor felmerült e je. gyek megszüntetésének kérdésg megállapítottuk, hogy közellátási nehézségeinkkel kapcsolatban mélyebb, eddig fel nem vetett problémák is jelentkeznek. Miben állnak ezek a pro. blémák? A mi közellátási rendszerünk lényegében folytatása a felsza. badulás előttinek. A felszabadu. lás előtt és még utána is néhány évig Magyarország, alapvető je.legzetességét tekintve, mezőgazdasági ország volt. Ennek megfelelően alacsonyak voltak az élelmiszerárak s alacsony volt a dolgozó tömegek vá. sár óképességo. Az utolsó 4—G évben gyökeres változás történt: hazánk mezőgazdasági ország, bői ipari országgá alakult át és ez az iparosodás gyorsan folytatódik, Az ipar fejlődésével párhuzamosan erőteljesen nőtt a bérből és fizetésből é ők száma és életszínvonala. Ezzel a nö. vekvéssei párhuzamosan emel. kedett a fogyasztási javak, az élelmiszerek, a kenyér, a hús, a zsír iránt a kereslet. Ugyanakkor megnőtt e cikkekben g. falu fogyasztása is, meri hiszen a Horthy-rendszer hárommillió koldusa földhöz jutott, életszio. vonalát ugràsszèrüen megjaví. tctta. Érmes következtében sa. iát termékeikből és az ipari
