Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-04 / 282. szám
Készüljünk a megyei pártértekezlefre: harcoljunk minden erővel a termelés sikeréért, a terv teljesítéséért! cikkekből egyaránt hisonítha- tatlanul többet fogyaszt, , mint a háború előtt. Viszont mező. gazdasági termelésünk nem tar. tott lépést ezzel a fejlődéssel. Számokban ez úgy mutatkozik meg, hogy ipari termelésünk most 250 száza ék,a az utolsó békeév termelésének, mező- gazdasági termelésünk viszont csak 116 százaléka a háborút megelőző tív év átlagának. Mi nem vetettük fel kellő idő. ben, hogy ennek a fejlődésnek Az árak, bérek és Az államilag megállapított árak rendszere sem vá tozott alapjában a stabilizáció óta. 1946.ban, a jó pénz megterem- 1 tésekor, mi lényegében a háború előtti Magyarország árviszo. nyalt igyekeztünk helyreállítani. Ezek az árviszonyok mező gazdasági jeüegü országra vonatkoztak, amelyet a dogozók alacsony életszínvonala jellem, zett. A gyorsan fejlődő lparoso. dás következtében áraink és közellátási rendszerünk így egy egészen más helyzet követeimé, nyeire voltak szabva és nem fe leltek nieg a változott viszo' nyoknak. Az adott árak mellett a kereslet a legfontosabb élemi. szerekben egyre inkább növeke. dett és az a veszély fenyegetett, hogy a munkásság, és általában a fizetésből és bérből élők, nem tudják ezekben a cikkekben m‘ nimálls szükség elüket fedezni Ezen a helyzeten rövid idő aiáti rém is .ehet az éielmiszermeny nyiségek gyors növelésével vál. toztatni, mert mezőgazdaságún« termésének 75 százaléka apró paraszti parcellákon fo.yik, ahol a termelést meggyorsító döniö tényezőt, a modern mezőgazdasági gépeket, csak kis mértekben lehet alkalm zni. Ezek az okok, ismétlem, a ta. va:yi rossz takarmánytermés nélkül Is komoly zavarokhoz ve. zeitek volna, A jegyrendszer ezeken a zavarokon átmenetileg segített, A munkásosztály a jegyek újra {«vezetését helyesles. se, fogadta, mert megnehezült helyzetében enyhülést jelentett és bizonyos védelmet nyújtott a spekuláció támadásaival szem. ben. A jegyrendszernek e pozitív eredménye mellett egyre inkább előtérbe léptek a káros, negatív hatások. A jegyréndszer kiépítése azonnal a bürokratiz. mus kiszélesítéséhez és újabb korrupciós lehetőségekhez veze. tett, A hús, a zsír, a baromfi ára a szabadpiacon a jegyes ár többszörösére ugrott fe-. Újra megjelent gazdasági életünkben a spekulánsok növekvő hada ée új életlehetőségeket kapott a spekuláció következtében a tőkésosztály maradványa, amely jól ért ennek az új konjunktúrának a kihasználásához. A több. szőrösére ugrott szabad termény, árak redkívüi megnövelték a ku. iákok és a jómódú parasztság jövedelmét, mert hiszen ezek rendelkeztek nagyobb mennyiségű hús., vaj., baromfi., tojásfelesleggel. À szabad árak ugrásszerű emelkedése követ, keztében ennek a rétegnek erősen megnőtt a jövedelme. Ebhez a folyamathoz még bi. zonyos fokig maga a szocialista építés is hozzájárult azzal, hogy növelte a jómódú parasztság bevételeit. Az idén például fuvarozásért az állam egymü’iárd forintot fizetett ki annak a néhány tízezer kupééit edö kuláknak, fuvarozó gazdá. nak, aki felesleges igaerövel rendelkezik. Ennek a helyzetnek követ, keztében valóságos spekulációs hullám keletkezett. Szóvátet- tek előttem egy esetet: Nyír. egyházán egy kofa két kövér libával beült a gyorsvonat pár. nás osztályába, Budapestre uta. zc’j* ahol a két hízott libát eladta, a férjének vett egy öltöny’ ruhát és a következő gyorsvonat párnás osztályán még vissz*, is utazhatott. Mind. jezt' a két liba árábő}. Vonataink. mik a következményei gazdasági életünkre. Hogy csak egy pé dát említsek: nem vontuk le elég következetesen külkereske delmünben sem a megfelelő kö vetkeztetéseket ebből a helyzet, bői. A gyapot, a bőr, gumi, fémek, gépek behozatalának biz. tosjtására nagymennyiségű éle), miszert exportáltunk ugyanúgy, mint amikor mezőgazdasági or szág voltunk és amikor a bel. földi szükséglet még jóval kisebb volt a mostaninál, fizetések rendezése autóbuszaink még néhány hete tele voltak ilyen spekulá ő uta. sokkal. Egyre több gazda pa Daszkodik nálam, hogy aki a íaíun spekulációra veti magát, az újra gyorsan gazdagszik. Elmondtak egy esetet, amikor valaki 15 hízott liba eladási árából egy jó tehenet vett. Azért a 140 kg-os hízóért, ame. lyért tavaly 900 forintot fizet, tek, a spekuláns vagy a fekete- vágó az idén minden további nélkül 5—6000 forintot is meg adott. Minthogy a szabadpiaci ára« és egyéb tényezők követkéz, lében megnőtt jövedelméből fö.det, traktorokat és hasonlót a parasztság nem vásárol, az így begyült összegek jelenté, kény részét elsősorban ruházati cikkekre költötte és emiatt ezekben az árukban fokozódó hiány je.entkezett. A munkásosztály egyre elé- gedet enebbü! nézi ezt a fejlődést, amely életiszínvonalát a gazdag parasztság javára meg. rontja. A parasztság spekulá. cióval nem fog alkozó része is elégedet.en emiatt és azt követeli tölünk, hogy változtassunk ezen a helyzeten. Legtöb. bet szenvednek azok a do.go. zók, akik olyan területen laknak, amely a jegyellátásba nincs bevonva. E jelenségek kezdik la. zítani a munkás paraszt sző. vétségét is, ami számunkra természetesen nem közömbös. Emiatt erősödik a nyomás a dolgozók egy részéről abban az irányban, hogy a jegyreudszert terjesszük ki az egész ország. ra és olyan cikkekre is, ame. lyek eddig szabadon kaphatók. A ml véleményünk szerint a jegyes e|látá3 ilyen kíszéesi- tése természetesen az eddig felsorolt bajokat és nehézségeket még csak fokozná. A jegyrend. szer már most is kezd a terme, lés fékjévé válni. A dolgozók többletjövedelme, amelyet a ter mêlés révén e.érnek, már nem teszi számukra lehetővé, hegy ? legfontosabb cikkekből többet vásároljanak. A hús- és zs|r árak a mi intézkedéseink hata. sára az utolsó időben már kéz denek lefelé menni. De aki pél. dául 6 héttel ezelőtt 1 kg szalonnát vagy disznózsírt akart venni szabadpiacon, annak erre 3—4 napi munka jövedelmét kellett volna fordítania. Természetesen ilyen magas szabad árak mellett csökken az ösztönzés a termelés növelésére, A tú magas szab .d árak fékező, teg hatnak az iparban. A jegyekkel kapcsolatos tilalmak és forgalmi korlátozások pedig a mezőgazdaságban hátráltatják a termelést. Mmél több ci ki; re terjesztenék ki a jegyrendszert, annál érezhetőbbé válna a túl. magas árak fékező hatása. annál kisebb lenne az ösztönzés az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A jegyrendszer tipikus hábo. rús rendszabály. Minél messzebb kerültünk a háborútól, annál inkább leépítettük a jegyrend- szert. A jegyrendszer kitér, jesztése helyten irányba sodorna bennünket, csak fokozná az eddigi jegyekkel járó bajokat, a speku ációt, a bürokratizmust, A mi véleményünk szerint el. jött az ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert. A jegyrendszer megszüntetésének egyik fontos előfeltétele, kogy megfelelő tartalékokkal is rendelkezzünk, mert megtörtén, hét, hogy a fogyasztók a jegy rendszer megszüntetése után kezdetben az eddigi mennyiség né- többet vásárolnak. Az :pari termelés állandó emelkedése, a jó termés, a begyűjtés sikere, egyszóval a dolgozók zömének oda..dó, szorgalmas munkája következtében az élelem es a fo_ gyasiztási javak ma bővebben állanak rendelkezésünkre, mint egy évvel ezelőtt. Ezért a kenyér., liszt-, cukor, és szappan- jegyet meg tudjuk szüntetni, mert erre már megfele.ő kész léteink vannak. A tejellátás mostani módját is meg tudjuk szüntetni úgy, hogy a terhes és szoptató anyák, valamint a kisgyermekek részére megvá1. tozott formában biztosítjuk a juttatást. A hús- és zsírjegyet, tekintettél arra, hogy a hízott sertések bejdása csak most van fejlődésben, később, 1952. február havában kívánjuk megszüntetni. Ezzel kapcsolatban azonnal felmerül a kérdés: nem fog.e megismétlődni az idei tapasztalat, nem fogják_e az o.csó -kenyeret újra állati takarmányo. zásra felhasználni és nem vá sárolják-e fel, nem raktároz, zák.e el a tartósabb é elmet, cukrot, lisztet stb.-t a speku. lánsok. A felelet erre az, hogy a veszély föltétlenül fennáll, ha a jelenegi aránylag olcsó árak mellett kitartunk. Ezért gondos kodnunk kell arról, hogy a ke. nyér tak, rmányeélokra való fel. használása ne fizetődjön ki. Egyben meg kel! változtatnunk árpolitikánkat egy sor más cikknél is, oly módon, hogy megvédjük a dolgozó nép érdekeit. Mi ezért azt javasoljuk, hogy a jegyrendszer megszün. tetésével egyidejűleg emeljük I fel a kenyér, a liszt, a cukor és bizonyos egyéb élelmiszerek, ru. ház„ii és más fontos cikkek árát. Ez az áremelés az éle mi. szereknél a legtöbb esetben a szabad ár alatt, de a jegyes ár felett legyen és természetesen külön vegye figyelembe a sok- gyermekes családok érdekeit. Ezzel párhuzamosan, emeljük a béreket, a fizetést, a családi pótlékot, a nyugdíjat. így, a bérek és fizetések felemeiéséve; ellensúlyozzuk azt az áremelést, amelyet a speku ációs áruiéivá, sáriás kivédésére létrehozunk- Ilyen módon a dolgozóknak le (tetővé válik, hogy szükségletüket jegyrendszer nélküi, szabadon, korlátozás nélkül vásárol, ják meg az állami üzletekben és szövetkezetekben. Viszont megemelt kenyér, és lisztárak nem teszik gazdaságossá, hogy állati takarmányozásra használják fel és megnehezítik az eienségnek, hogy újra árukész. leteket vásároljon fel elraktáro. zás céljából. Ezek az áremelke. dések arányba hozzák a vásár.ó- eröt a rendelkezésre a ló áru. mennyiséggel, E rendszabályok egycsapásra kihúzzák' a talajt a spekuláció alól, mert az állami üzletekben meghatározott áron, korlátozás nélkül megvásárol, n tók azok az áruk, amelyek a spekuláció főtárgyát képezték A jegyek megszüntetésével Kapcsolatos áremelkedés nem érinti a lakbért, a villanyt, a gazt, a postai szolgáltatások, a városi közlekedés díjszabásait’, £ dohányárut, tüzelőanyagot, pék. süteményt, száraztésztát, a fő- ze'ék, gyümölcs, újság, mozi, színház, könyv stb. árait, szóvá’ olyan cikkeket és szolgáltatásokat, melyek az átlagos dolgozó családok kiadásainak többségét képezik. Szabadforgalom a terménybeadást teljesítők számára A jegyrendszer megszűnteié, sével kapcsolatos árrendezést ki kell egészítenünk olyan íntézke. désekkel, amelyek a falu dolgozó népe számára e önyösek és arra ösztönzik a gazdákat, hogy fokozzák termelésüket és több élelmiszert hozzanak a piacra. Ezért javasoljuk, hogy a jegyrendszer megszüntetésével egy. Idejüleg minden termelő számára, aki be dási kötelezettségének eleget tett, december 2-án tegyük szabaddá a mezőgazda, sági termények és termékek forgalmát. E sősorban tegyük szabaddá az őrlést, a gabonaforgalmat és a borförga mat is. Ennek megfelelően a jövő évi aratásig, 1952. június 30-ig fel. függesztjük a kenyérgabonára lisztre vonatkozó összes for. galmi korlátozásokat. Aki be. adási kötelezettségének eleget tett, kenyérgabonáját bárkinek eladhatja, bárhová szabadon szállíthatja. S.,ját szükségleté, re bárki vásárolhat kenyérgabonát, Viszonteladásra termé. szetesen ezentúl is csak az állami szervek vásárolhatnak gabonát. Javasoljuk, hogy a termelők — és akik természet, beni juttatásként szereztek kenyérgabonát — szabadon őröl- tethessenek és a fogyasztóknak szabadon árusíthassák az így kapott lisztet. Természetesen azok, akik kenyérgabonát vásá. roltak, csak saját szükségletük mértékéig örölteihetnek és Usz. tét nem hozhatnak kereskedelmi forgalomba. Eladásra szánt ke. nyér és péksütemény készítéséhez a jövőben is csak hatósági liszt hasznáható fel. Az árpa és a zab forgalmi korlátozását is fel feli függesz. teni az új aratásig, június SO.ig, A kukorica forgalmát azonnal fel kell szabadítani azokra a községekre, járásokra és megyékre, amelyek beadási tervüket 100 százalékra teljesí. tették. Fel kell szabadítani az árpa, zab, köles, hajdina és kukorica vámőrlését. Fel keh szabadítani az eddig ti.os vám. és bérdarílást Szabaddá kall '■«aai az árpa és köles hántolását. Fel kell szabadítani december 2-ával a burgonya és az alma forga- mát is. Fel kell szabadítani » baromfi, tojás, tej. és tejtermékek forgalmát. Szabaddá kel. tenni a sertéshús, zsír, szalonna szállítását. Az österme ők nyers, húst is árusíthatnak, ha a megfelelő egészségügyi ellenőrzést bet.rtják. Javasojuk egy sor kevésbbé fontos cikkre vonat, kozó forgalmi és szállítási kor. iátozások megszüntetését, köztük annak hatályon kívül helyezését, hogy a vasúton kézi- poggyászként szállított élelmi, szermennyiség súlyhatára 10 kg legyen, A rendelkezéssel súlyos csapást mérünk a népi demokrácia minden ellenségére Nem kétséges, elvtárcaim, hogy ezeket a rendszabályokat a munkásság csakúgy, mint a dolgozó parasztság, helyeselni és üdvözölni fogja. A munkás, ság megszabadul attól az áruhiánytól, mely életszínvona'ának fejlödését gátolta, fékezte a többtermelést és -mely ugyanak. kor jó táptalaja a spekuláció, nak és új életlehetőségeket adott a tőkés rendszer sorvadó maradványainak. A dolgozó parasztság is örömmel üdvözli a terményforgalom felszabadítását, a háborúból megmaradt sok kötöttség megszüntetését. Ez a parasztság az új intézkedések hatására szívesebben, többet termel a jövőben, de már most is mozgósít; ni fogja és piacra hozza azokat az árukészleteket melyeket eddig a speku. láció okozta árbizonyta’anság miatt visszatartott. A mi Intézkedéseink serkentőleg h.dnak a termelésre az iparban és a me. tógazdaságban, tehát hasznosak és előnyösek a munkásoknak és a dolgozó parasztoknak egy. aránt. El-enben súlyos csapást jelentene^ a spekuláció, a népi demokrácia Bünden «angú és rendű ellenségei számára. Ez is egyik főcéljuk. E rendszabályok sikerének elengedhetetlen előfeltétele és elvá.aszthatatlan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesített beadási kö. te ezettségükhek maradéktalanul tegyenek eleget és a jövő ben is pontosan, gyorsan teljesítsék a terménybeadást. En, nek megfelelően most fokozott erővel kell gondoskodni arról, hogy azok a terme ók, akik még a beadással hátralékban vaa- nak, maradéktalanul és gyorsan pótolják mulasztásukat. Dolgozó parasztságunk, a" ta. nácsolc, pártunk szervezetei és a begyűjtést végző állami szer. vek .egyenek tudatában annak, hogy a terménybeadás továbri jő menetelő, függ jelentékeny mértékben, hogy az itt javasolt rendszabályok simán legyenek végrehajthatók, hatásuk gyorsan mutatkozzék, eredményük tartós és szilárd legyen. Minden lazaság és hanyagság e té. ren súlyos kárt okoz és meg. felelő eréllyel kell vele szemben föllépni. Az állampogári kötelezettségüket hűen teljesítő dolgozó parasztságunk tú nyomó többsége egyenesen megkö. vet éli tö.ünk, hogy ezen a téren is teremtsünk végre rendet Hogy gondoskodjunk az igazi köz teherviselésről és ne enged, jük meg, hogy egy kapzsi, önző, törpe kisebbség országépíté. sünkhöz való köteles hozzájárulás helyett spekulációjává , fe. gyelmezetlenségével és nem egy. szer tudatos, ellenséges szán. dékkal kárt okozzon, vagy megkísérelje aláásni szilárd alapjainkat. Az elvtársik egyetértenek velem, hogy a jegyrendszer meg. szüntetése és a mezőgazdasági termények szabad forgalmának helyreállítása népi demokráciánk újabb nagy sikere, gazdasági és politikai ex-ejének újabb impo- nálő megnyilvánu ása. Azzal Is tisztában vannak, hogy ezek a rendszabályok súlyos csapást mérnek a régi rendszer híveire, a kulákokra, a tőkések maradványaira, a spekulánsokra, E rend. szabályok helyes végrehajtása tovább fogja szilárdítani, még szorosabbá fűzi népi demokráciánkon belül a munkás-paraszt szövetséget. Tovább fogja szilárdítani a békefrontot is, melynek-hü katonái vagyunk s melynek minden sikerünk újabb erőt kölcsönöz, (Taps.) Az elvtársak hasonlítsák ősz. sze ezt a mi bátor és magabiztos lépésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai Marshall-segély „4ldá. sait” oly hosszú esztendők óta élvező nagy tőkés országokban van. Három héttel ezelőtt mu. tatkozott be a Churchill- kormány új pénzügyminisztere, Butler, Beszámolójából egyetlen mondatot idézek: „Nagy.Britan. nia most általános fizetési vál. Sággal áll szemben: ha nem találja meg a módot, hogy meg. keresse annak az árát, amit külföldön vásárol, ennek csőd, éhezés, munkanélküliség lesz a vége”. Egyben bejelentette, hogy a húsadagot oly.n kicsire csökkentik, amire még nem vólt példa Angliában, de nem felel érte, hogy hamarosan nem ke. rül.e újabb csökkentésre a sor. Az angol helyzetet egy amerikai tőkés lap cikke ezzel" a címmel jellemzi: „Anglia újra a csőd szélén”. Az angol pénzügyminiszter után nemsokára Pleven francia miniszterelnök tartott beszámolót. Beszédéből kiderült, hogy Fra’nci.ország he.yzete még sokka rosszabb, mint Angliáé. Olaszországról, ’ mely 2 éa fél milláird dollár Marshall, segélyt kapott, az ,,U. S. News and World Keport” című ameri. kai lap megállapította, hogy ..po'itikailag roskadozik”. A - „Journal de Génévé” svájci tőkés lap ehhez hozzáteszi; ,,Az olasz Lakosság raunképes’ré. szének egyötöde: 4 miliő ember uyinkanőllíüli.” löbbé*
