Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-07 / 260. szám
November 7-he mur a maga, lábán áll A SO LI-FÖLD VÄ II I — Ez less a kilencedik Duna- Mi! — mutat Harkányi János, a Hídberuházási Vállalat műszaki vezetője a dunaföidvári hídra. A vasszerkezet. míniumvörös cik- cakja elérte már mindkét partot. aolt nagyközség felöl a sínpár is folkanyarodoti a híd lábáig. A hídon olyasféle izgalom uralkodik, mint a színházakban a premier előtt. — Tavaly novemberben 15 millió forintos beruházással hely. reállítottuk a kid a^píiményeit. Elkészíttettük a pesti MÁVAO- gal és a Győrt Vagongyárral a vaslemezeket. Idén mé*/ 20 millió forintot'építettünk bele. Először a pilléreket kellett kijavítanunk. Tanakodtunk: keszonnal vagy nyílt gödör-módszerrel kezdjünk hozzá? Az ulóbbi mellett döntöttünk, mert ez sokkal olcsóbb megoldás. A pillér körül a búvárok lerakták a vas-szádfal gyűrűit, aztán kiszivattyúztuk belőle a vizet, nyugodtan végezhettük a dolgunkat. Nem kellett kompresszor hozzá és könnyebb volt a, munka a nyílt gödörben. Megnézzük az újjászületett híd tervrajzát- A réginél félmé- terrei szélesebb a kid kocsipályája. A rajzon kék vonallal még egy harmadik fö-artó is látszik Harkányi megmagyarázza. — Az ötéves tervek során még ezt a főtartót is beemeljük s akkoi teljesen függetlenül a vasúji forgalom a közúti közlekedés töl. — Milyen és mennyi vas kel! egy híd fölépítéséhez f! — Az új földvári hídhoz 3275 tonna carbonvasat használtunk fel. Ez, a réginél sokkai nagyobb teherbírású és jóval üzembizto- tabb. Még két-három vkeretet kell beemelnünk a helyére s akkor már nem sok munka van hátra: forgalomra készen átadhatjuk ezt is a közlekedésügyi minisztériumnak. A legizgalmasabb időszak Berkes László építésvezető mérnök folytatja tovább a tájékoztatást. — A második és a harmadik pályanyílásban már elkészült a vasbeton út is. A vasúti pályái november 15-e táján kezdik el szerelni. Solt nagyközségig komoly munkát végzett a MÁV építő különítménye, mert a háború alatt M» kilométer hosszúságban fölszedték a férnetek, a síneket és magát a pályát <s felrobbantották. Nem volt gyerekjáték. Amíg megindul a hídon a forgalom, addig a régi komp működik. hordja át a szekereket, autókat. Már csak a Dunai Vasmű szempontjából is nagyon nagy jelentősége v&n az új híd mielőbbi elkészültének. A magunk részéről „apait anyait beleadunk” — mosoiyodik el Berkes László a fütyülő szélben. -— Még egy hefl szerelési munka van hátra, azután a szögecselés következik. Már eddig annyi Időmegtakarításunk Van. hogy november 10-e helyett november 7-re befejezzük a kid összeépíté. sí munkálatait. Magyarul ez azt jelenti, hogy addigra kiszedjük az állványzatot, ahoi már fölösleges, a hidat a tartó-sarukra eresztjük, a pillérekre. November 7-re már a maga lábán áll az új híd. — Ez a legizgalmasabb idő. szakasz, mert „ sarura eresztés- kor kb. 30—12*centit süllyed az egész szerkezet. Aggodalomra nincs okunk, merr, ez a híd új szerkezeti megoldással készült, az ú. n. „rombuszos” szerkesztéssel. Ez fokozza a híd biztonságát és egyúttal 200 tonna ncélmegtakarrást is jelent. Ha egy kilogramm anyagot csak 20 forintjával számolunk, akkor is kétmillió forintot nyertünk. „Mintha a magunk házát építenénk“ — Szeretik a hidat az építői?! Berkes László odahív egy dolgozót — Láng József sztahanovista ácsmester vagyok. Azt tetszik kérdezni, hogy szeretjük-e a hidunkat?! Uav mini az édesgyermellűnket. Hús a húsunkból, vér a vérünkből. A II. Békeköl- csönjeyyzéskor shsmuo forintot jegyeztünk — néz rám oldalihajlott fejjel s velem örül a szép eredménynek, — Meg tudnám mutatni, melyik gerendát csináltatta az állam a mi forintjainkból. Ezeket a szép újakat a Var ton, látja?! Ezek a frissek. Úgy vigyázunk minden gerendára és úgy sietünk is vele, mintha a magunk házát építenénk, aztán még ezen a téten be is szeretnénk költözni. Dq minket is sze~ )'et munkánkért n nép. Kuponosén egy valaki, de az mindenki helyett, a titkárunk fia repülő hadnagy; mikor gyakorlatoznak, mindig elrepül erre. aztán fejünk felett tiszteieiköröket ír le. Mi MI, A CSASZARTÖLTÉS1 FELSZABADULÁS TSZ tagjai, nagy örömmel olvastuk a Szabad Nép október Sl-i számat, melyből megtudtuk, hogy az idei hazai gyapottermésből megkezd- tétek a fonalgyártást. Ez annál is inkább büszke öntudattal tölli el a tszcs valamennyi tagját, mivel mi is termelünk gyapotot, amelyből a ti munkátok által dolgozóinknak ruha készül. Megtermeltük becsületes munkával nektek, valamennyiünknek, egész dolgozó népünknek a fehér aranyat, » gyapotot. Felhívásotokból megértettük, hogy fehér aranyunk betakarításában sürgős munka előtt állunk. Most a~ a feladatunk, — és ezt a tsz valamennyi dolgozója át is érzi —, hogy a gyapottermést az őszt esőzések elő minél előbb be kéj takarítanunk. különben nagy kár éri ötéves népgazdasági tervünket, dolgozó népünket, valameny- nyiünket. De tudjuk azt is, ha késlekedünk, a ti munkátokat is gátoljuk, de gátoljuk azt is, hogy a dolgozók olcsó és jó ruhához jussanak. Úgy éreztük, hogy fel. hívástokra válaszolnunk kell. Tesszük ezt azér[ {s. mert most választottunk magunknak új vezetőséget, amely további munkánk motorja, irányítója lesz. Újjáválasztott pürtvezelöség- gel a kommunisták harcos példamutatásával fokozottabb erővel fogtunk a gyapot időbeni betakarításához s ezért, ígérjük nektek, hogy tagságunk és hozzátartozóink teljes mozgósításával, jó munkaszervezéssel, a munkaidő telje kihasználásával a kétkézi szovjet, szedősi módszer alkalmazásával eddigi 16 kilogrammos átlagszedési eredményünket 25 kilogramm napi meg felnézünk reá egy pillanatra, leeresztjük az ácsszekercéi s megtelik a szívünk meleg örömmel. Utána még nagyobb kedvvel fogunk a munkához. Nézze! — hív a versenytábla elé — „Láng József ácsbrigád átlag- eredménye: 180—200 százalék!” Az alacsony, idősebb ácsmester elgondolkodva figyeli a Pillérek jábánál ringatódzó mentő- csónakokat. — Ilii november 7-re elkészülünk, akkor már minden a betű no-ó. meg a vasútszerelő brigádoktól függ. Mindeneseire közösen fölajánlottuk november 7-re, hogy december 21-én. Sztálin generalisszimusz születésnapján áfrobog ve.ünk az új hídon az első vonat... teljesítményre fokozzuk. A gya- potszedési versenyben legjobb eredményt elért tsz-tagokat megfelelően jutalmazzuk. Mi meggyőződtünk arról, hogy a gyapot nemcsak népgazdaságunk egyik legfontosabb növénye, hanem a leghasznosabb és a legjövedelmezőbb növény a mi részünkre is. TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK ezévben 10 holdon termen gyapotot. Eddig S600 kilogrammot szedtünk le. Azóta, már biztosan tovább gyümölcsözött a mi munkánk is a ti kezelek alatt. Azóta már {óbb dolgozó is érzi a, magára öltött és a ti munkátok által elkészített új ruhán kérésziül a gyapottermelés eredményeit. Mi ezen a levélen keresztül hívunk fel minden gyapotot termelő ssövetkezetet, hogy csatlakozzanak a Kelenföldi Tcxtil- ayár dolgozóinak levele alapján versenykihívásunkhoz, hogy ezzel is erősítsük pártunkat, ötéves tervünket. A gyapottermés mielőbbi betakarításával pedig fiiszük szorosabbra a munkás- paraszt szövetséget, járuljunk hozzá mindnyájan althoz, hogy gyors munkánk eredményeképpen a dolgozók százai és ezrei ölthessék magukra ■ hazai gya- pottérmésünkből származó és az ipari dolgozók által elkészített új ruhát. Császártöltés, 1951 nov. 2. A Félszabadulás-tsz tagjainak nevében, elvtársi üdvözlettel: CSÁKI MARTON ’ sk., a- üzemi párt szervezet titkára BÁLINT KAROLY, tsz -elnök TOKAI JÓZSEF. intézőbizottsági tag. MIHAIL GOLÖDNIJ: OKTÓBER Október — a levelek lehullnak, A ködös rónán éles őszi szél. Október — Lenin szava szólít minket; Északon, s délen fegyverez beszél. Október — szálló vándormadarak S az éjben rohanó páncélvonat. Október — napfényt mégis hírül ad, Bár bomba hull és tűzeső szakad. Október — új Idők éles trombitája, A történelem hangja harsányan rlvall. , Október — szétömlő forró, tüzes láva, fc> benne érleló'dik a vers és a dal. Október — visszhangzik hegyen-völgyöt át Acélos lépések dobogó zaja. Október — Sztálin szava szólít minket S leng a forradalom dicső zászlaja. A muijba nézve én ma la Így látlak, Eppenúgy, mint akkor: tisztán, élesen. Es számotokra, költők éa elvtársak, A Vörös Október vers és dal legyen! Fordította: Szildal Jenő Kelenföldi Texíilgyár vigogne fonodájának dolgozóihoz ! ÄIÄIüi Virágzó jövő felé halad országunk Belterjesebb gazdálkodás: a szarvasi rizsöntöző. Békepolitikánk hatalmas erejű kifejezője ötéves termünk. Ilyen (érvét csak olyan ország készít, csak az a nép fektet; be sokmii. íiárdos beruházásokat, amelyet minden érdek a béke védelméhez fűz. Csak olyan ország építhet így, amely Ierázlf a kizsák máuyolás, bilincselt. De nem így van Jugoszláviában, ja hol népei kétszeres kizsákmányolás alatt szenvednek. Olt a vállalat egy. kori tulajdonosai visszakapják az üzemeket, gyárakat. Jugosziá viában repülőtereket, stratégiai utakat építenek. Fokozzák hábo. rús előkészületeiket. A mi beruházásunk jelentékeny része csak évek múlva termi meg gyümölcseit s mi szilárdan hiszünk abban, hogy e gyümölcsöket is élvezni fogjutí. A Dunai Vasmű, a kazinbarackai erőmű, Inota, a földalatti gyorsvas«^, a sokezer traktor, az iskolák, kórházak, székesfehérvári pályaudvar, a mélyi téglagyár, az üdülők, a kaposvári fonoda stb. mind mind azért épülnek, hogy népünk ereje még szilárdabb, békánk és szabadságunk még megtíönthetetíenebb legyen Begyünk büszkék, hogy országunk ilyen virágzó jövő felé halad. Erről számol, nak be az alanti képek. Uj iskolákban tanulnak a falusi gyermekek. Mind jobb és több üdülő várja a dolgozókat. Ötéves tervünk egyik legnagyszerűbb ajándéka Székesfehér, vár számára a pályaudvar épülete, amelynek építését tavasz, szál kezdték meg. Az ország iegkoi-3zerübo áüomásépüleie lesz. A földszmti nagy várócsarnokon kívül az emeleten még egy váróterem óa külön diákváróterem áll majd az utasok rendel, kezésére. Az úgynevezett ,,kultúrváróterem” és egyéb szóra, kozási lehetőségek könnyítik a várakozás idejét. A kis. gyermekekkel utazó anyák .számára (szovjet nnjnta szerint) íürdetetőhelyiséggel, kis ágyakkal, ételmelegítővel felszerel) várótermet rendeznek be. Az utasok számára százhúsz sze. mélyes éttermet és egy büfét állítanak fel.