Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-07 / 260. szám
AMIKOR KECSKEMÉTEN MEGSZÜLETETT A TRAGÉDIÁK TRAGÉDIÁJA 'Az eredeti magyar drámát hiányoló erdélyi színházvezetók 1814—15-ben pályadíjat tűznek ki egy magyar történeti drá mára. A pályázat eredményét később részletesen ismerteti az Erdélyi Muzeum. Ezeket a beszámoló cikkeket ralán senki- sem várja izgatottabban, mint az a fiatalember, aki Bánk bánját küldte el a pályázatra. De hasztalan remél. Döbrentei Gá. bor lapja említést sem tesz Katona József művéről. A bírálók vizsga szeme nem veszi észre a tragédiát, melyet máig sem haladt túl a magyar drámairodalom. Vagy a darab el ,em jutott a bírálókhoz? A kérdés máig tisztázatlan. És mindez négy évvel történik hamarabb, mint Kisfaludy „Tatárok Magyarországon” című darabjának székesfehérvári be. mutatása. Abban az időben, amikor t a magyar színjátszás nagy harcosai lámpással keresik 'az eredeti magyar műveket. Aki felületesen teszi fel magának a kérdéseket, mindebből hajlandó arra következtetni, hogy Kató na darabjának mégiscsak el kellett kallódni valahol a postán. Sajnos, a valószínűség a másik változat mellett szól. A bí rálók minden bizonnyal kézoe. vették és — félretették. Nem tartották kiemelkedő értékű, nek. Hogyan történhetett ez? Hogyan sikkadhatott el a Bánk bán, amikor nem sokkal később Kisfaludy Károly kevésbé maradandó becsű munkája előli íneghódolt az ország? A felelet nem nehéz, Kisfaludy jelentőségét, sikereinek magyarázatát ismerjük. Már Bécsben, Olaszországban Ismerj meg a színpadot, a kor nagy, vagy sikeres német szerzőitől tanul, emellett teljes mértékben rendelkezik azzal a kézség gél, amit a kor-szükséglet megérzésének szokás nevezni. Nemcsak a színpadi hatás fogásait lesi el kint, hanem hajlékony is. Katona József merőben ellen tétes sora és merőben ellentétes alkat. Hányódik ő is, akár sze. rencsésebb sorstársa, de neki soha sem adatik meg, hogy átlépje az ország határát és fejlettebb kultúrákat lásson. Szűkös körülmények között élő iparoscsalád fia, akinek tanulását a szülők csak nagy erőfeszítés árán biztosítják s így kerül Pestre is, — jogásznak. Egyetemi hallgató és nem művész, mint Kisfaludy, a színház iránti szerelme mégis olthatatla. nabb, sodróbb amazénál. ü nem ingadozik két múzsa között, neki a színpad maga a világ. Tanul az egyetemen s emellett szolgálja Tháliát. Díszletesként kezdi és megpróbálkozik a színpadi játékkal is. Előnyös külsejű, de kellemetlen orgánummal rendelkezik, emiatt kénytelen színészi szándékairól lemondani Elhatározásában nagyban befolyásolják a szülői aggodalmak is. A szegény emberek támogatót várnak benne, s inkább szeretnék fiukat a biztosabb anyagi boldogulást ígérő jogászi pályán munkálkodtatok Katona engedelmeskedik, de megkísérli, hogy szülei kívánságát vágyaival egyeztesse. Darabfordítónak csap fel, majd néhány önálló darabot ír. Ezeket elő is adják, mivel azonban . egyik sem haladja meg az átlagos darabírási színvonalat, s jobbára rossz, német lovagdrámák nyomán készül, szerzőjükre nem figyel fel senki. Különben maga Katona sem tart sokat e darabjai felől. Kísérletek ezek a nagy mű előtt. Célja nyilvánvalóan a technikai tudás csiszolgatása. A Bánk bánhoz, a nagy műhöz való viszonya már egészen más. A kolozsvári sikertelenség után is tudja, hogy remekművet alkotott, amely legfeljebb apróbb-nagyobb átdolgozásokat igényel. 1817-ben végzi el ezt a munkát, s amikor Kisfaludy első sikerének hírét veszi, ő ;s elküldi Bánk bánját a székes- fehérvári társulatnak. Éder György nem tudja felmérni a darab értékét, de azért előadná. A cenzúra azonban közbeszól. Csak a könyvalakban való megjelentetéséhez járul hozzá. 1821-ben jelenik meg a mű, s belőle egyet Kisfaludy is kap a következő ajánlással: „kisfalu- dy Kisfaludy Károly úrnak, szíves tisztelete és állandó barátsága jeléül a szerző”. — A könyv azonban nem fogy és Kisfaludy sem figyel fel rá. Katona joggal érzi, hogy kifosztják, elnyomják, méltatlanul elnéznek felette. Mit is tehetne ilyen állapotban? Üljön íróasztalához és tegyen új kísérletet? ő nem ebből az írófajtából való. Amit írt, annak ismeri értékét, ke vesebbre nem hajlandó többé. Pedig ez kellene. A kor, amelynek dolgozik, még nem nőtt fel hozzá. Vagy ő szaladt túlontúl előre? Mindegy. Nem szállhat le, nem fordulhat vissza a csúcsról, ahová sikerült felka. paszkodnia. Ehhez eokkal-sok- kal kisebb tehetségűnek kellene lenni. Szerelmi életében sem sze rencsésebb. Kezdő jogász korában az egyetemi könyvtár szolgájának leányát kedveli meg, de a leányt máshoz adják fele- ségül. Ebből az útvesztőből még valahogy kivágja magát. A világ, amelyhez tapad, a színpad hozza a vigasztalást. Déryné, a szépséges csalogány, a korszak férfivágyainak álomképe, a költőben is fellobbantja a tüzet. De a színpad csillaga adhat vigasztalást a színpad legszerényebb munkása számára? Kigyógyítja a másik fájdalomból, de csak egy újabb révén. A távolság túlnagy közöttük. Talán, ha a Bánk bán sikerének dicsfénye övezné a költő homlokát, a távolság is átléphető volna. De a szép színésznő sem élesebb szemű, mint közönsége, mint a kolozsvári bírálóbizottság, mint írótársai. A keserűség kibuggyan még a költőből, s megírja: „Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költő mesterség lábra nem tud kapni?” című cikkét. Hat okot sorol fel s amit mond, abban benne van minden keserűsége. A második pontban sikeresebb vetélytársát, Kisfa, ludy Károlyt veszi célba: „író- nak, ha dicsőséget akar aratni, nem jó alkotású, hanem csak dicsekvéssel tellyes hazai Drámát kell írni — még a szép tettek is elmaradhatnak, elegendő az, ha teli tömettetik a Darab azoknak dicsekedő1 emlegetésével”. Ezzel ki is adj magából mindent. Beleveti magát szülővárosának, Kecskemétnek karjaiba, amely már előbb alügyészévé választotta s amely egyedül honorálja művét is. [gaz ugyan, hogy a száz aranyat a városhoz intézett ajánlásért kapja. Kisvárosi nyárspolgárrá válik, hivatalnoktársak a cimborái. A múltra már csak akkor emlékezik, ha valamelyik vándortársulat útba ejti városát. Ilyenkor lót-fut érdekükben. Ez minden, ami korábbi világá. hoz köti. Nem tart, nem is tarthat ez az élet sokáig. Így és ez úgysem élete neki. Egyetlen évtized röppen el csupán, s egy ebédután, hivatala kapujában elterül a kövezeten. Mindössze három évet kellett volna élnie műve feltámadásáig. Elekor, 1833-ban adják először a darabot Kassán, majd egy év múlva Egressy Gábor jutalomjátékául választja Ko lozsvárott. A kor nagy színésze szolgáltat elégtételt, a kor és minden korok legnagyobb ma. gyár drámaírójának. Mert ettől kezdve már egyenes a mű útja. 1839-ben a pesti Nemzeti Színház tűzi műsorára, hogy soha többé ne kerüljön le onnan. A tragédia tragédiájában az a leglesújtóbb, hogy törvényszerű. Bánk bán nem hathatott, mert túlszárnyalta a kö, zönség műveltségét és ellenkezett a kor romantikus irodalmi szemléletével éppúgy, mint a kiegyenlítést kereső akkori po_ litikai eszmekörrel. Ez a kor, többek között, nem tudta elviselni, hogy a színpadon királynét öljenek, amin tíz esztendő múlva már nem is ütköztek meg olyan nagyon. Mert tíz év múlva már lengedez, ha nem is fúj még erősen a szél, amely 1848 márciusának tavaszi szagát hozza. Katona életének tragikumát növeli, hogy ezt a napot nem érte meg, pedig megérhette volna. Azért szívetszorító ez a tragikum, mert a hozzá hasonló elhívottak legtöbbjének ilyen lehetőség nem is adatik meg. ö egy emberöltőn belül elégtételt nyerhetett volna, s alig jutott neki valamivel több félemberöltőnél. Kisfaludy Károly egyik életrajzírója azt mondja, adjunk hálát a sorsnak, hogy Kisfalu- dynak Katonánál kisebb tehet, séget és nagyobb tanulékony, ságot adott. A színjátszás szempontjait tekintve, az életrajz, írónak kétségtelenül igaza van. A magyar színjátszásnak előbb meg kellett járnia a lépcső alsóbb fokait, hogy feljebb lendülhessen. De hogy értse meg ezt a zseni, aki büszkén, magányosan, elhagyatva ül a tehetség ormán? Talán mégis az a törvényszerű, hogy már 39 éves korában meg kellett halnia? Ma Kecskemétnek állandó színháza van, jelezve szocializmust építő népünk kulturális forradalmának gyümölcsét. Ezt is a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetjük. Megvalósult Katona József álma... Gondolatok a Vörös-Téren... ...Ha az ember végigmegy éjnek idején a Vörös Téren, e hatalmas színtéren, mely mintha megkettőződnék: egyrészt aaz.il, ami a máé, azaz a földgolyó sok-sok lakójának nemzetéé, másrészt azzal, ami 1917, eló'ttről való (vagyis özönvíz előtti), úgy tetszik, mintha az, aki az éjféli és kietlen tér közepén lévő sírban fekszik, egymaga nem aludnék az egész világon és virrasztana mindazon, ami körülötte szertesugárzik, városokon és falvakon, ö az igazi kalauz — az, akiről a munkások nevetve állapították meg, bogy mennyire gazda és pajtás volt egyszerre, ő az atyai testvér, aki valóban mindenkihez lehajol. Titeket, akik nem ismertétek őt, ő már lamert és törődött veletek Bárkik legyetek. Jósorsotok annak a másik férfinak a kezében van, az értetek dolgozó, értetek virrasztó férfi kezében, a tudós koponyájú, munkásarcú, egyszerű ka. tonaköpeaiyes férfi kezében, (Készlet Barbusse: „Sztálin” című könyvéből,) Urbán Mihály kerekegyházi szőlősgazda 1,200 forint prémiumot kapott Kormányzatunk szőlőtermelő dolgozó parasztjainkat terme lési szerződéssel segíti, hogy szőlőjüket megfelelően tudják művelni. Nemcsak védekező k\ rekkel, kamatmentes művelés; előleggel, szerződéses felárral, hanem minőségi és mennyiségi prémiummal is jutalmazza azokat a szőlőtermelő dolgozó pa. rasztokat, akik szerződésileg többet termelnek, többet, jobb minőséget adnak népgazdaságunknak. Kerekegyházán Urbán Mihály középparasztnak a napokban adták át az Élelmezési Minisztérium és a Borforgalmi Vállalat képviselői a mennyiségi prémiumként járó 1200 forintos pénzutalványt. Urbán Mihály 2 katasztrális hold szőlőn 54 hektóliter mustra kötött termelési szerződést, melyet teljesített is. A pénz átvételekor a következőket mondotta: — Kormányzatunk megjutalmazott azért, mert többtermelésemmel hozzájárultam a szocializmus építéséhez, a béke megvédéséhez. A pártnak és kormányzatunknak úgy köszönöm meg a szerződéses termeléssel járó előnyöket és az 1200 forintos prémiumot, hogy jövőre ismét megkötöm a termelési szerződést és még többet iparkodok szerződésileg termelni, mint az idén. — Hazánk szocialista felépítéséhez többtermelésre van szükség. Aki többtermeléssel segíti népgazdaságunk megerősödését, — amit az én példám is bizonyít — a népgazdaság is többet ad neki. Most már bánják azok, akik nem kötöttek szőlőtermelési szerződést, így elesetek ilyen nagyösszegü pré miumtól. — Vállalom november 7-o tiszteletére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára, hogy 20 szőlőtermelő dolgozó paraszt társammal megkötöm a termelési szerződést, hogy ezen keresztül ők is többtermelésükkel erősítsék népgazdaságunkat. , Kihívom a meqye összes tszcs-könyvelőit versenyre Termelőszövetkezeteinkben országos viszonylatban fennálló laza munkaviszony és sokszor helytelen munkaszervezésből adódó termelési Mesése/ , illetve hiányosságok a pontatlan, nem állandóan naPra kész könyvvitel teljes mértékű felszámolása érdekében, valamint a termelőszö- vetkezeti élet jobbá, szebbé való tételére ezennel versenyre hívom ki a megye könyvelőit a következő szempontokká Az A, B, C, valamint a Nyilvántartási Könyvek állandóan napra készen tartása. A tag- és munkakönyvek munkaegységeinek reális ellenőrzése. A helyes munka szcrve-és. A végzett heti munkaegységeknek grafikonon való állandó pontos kimutatása. A termelőszövetkezet összvo- nalú és mindenki áVal érthető és világos statisztikai színes grafikonon való fejlődési kimutatása. Az öszes hitelügyeknek állandó, világos grafikonszerü kimutatása. A munkaverseny megszerve. zése és annak állandó helyzetjelentése. A mezőgazdasági Sztahdnov- mozgalom kifejlesztése. Állandó, helyes népnevelő munka, állandó politikai tájékoztatással és felvilágosító munkával. A Fali Újság állandósításával és mindenkori aktuális cikkeivel. Az újító-mozgalom széleskörű kiterjesztésével. A takarékossággal, a pénzügyi fegyelem, „ munkafegyelem betartásával, illetve helyes nevelésével. M{ndezen szempontok betartása és helyes alkalmazása hivatva lesz biztosítani a termelő- szövetkezett nyilvánvaló fölényét, az egyéni gazdálkodással szemben és jelentős tömegeket fog megnyerni az egyedül helyes és eredményes gazdálkodási mód, a nagyüzemi társas gazdálkodás számára. Ezen keresztül termelőszövetkezeteink népgazdaságunk erős bástyái és támaszai lesznek, egyre jobban hozzájárulnak ahhOz, hogy többtermelésükkel, a dolgozók életszínvonalát emeljék, ugyaniakkor ezzel a harcos élniakarássql hitet tesz. nek a béke mellett. Előre a szovjet kolhozparasztok útmutatása nyomán a szocialista mezőgazdaságért! Ebben a mi nagy munkánkban állandóan segít a párt és az egész dolgozó népünk. Éljen a mi szeretett naOy vezérünk és tanítómesterünk, Rákosi Mátyás! Éljem az egész dolgozó magyar nép! BaOi Ferenc könyvelő, Vörös 8*1 kra-t«z.. Halas
