Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-16 / 216. szám
A VELENCE—PÁKOZDI G Y ŐZELEM 1848. SZb.ll EMfíhlt 29. A Magyar Népköz/ársaság minis? tir tanácsa mindéil év szeptember Hí), napját a „Néphadsereg Napjú’’-vá nyilvánította annak emlékére, hogy ,flz idegen elnyomás az évszázados jog- Josztoltság ellen jelKeit , mayimr nép fegyveres ere. íe a dicsőséges emlékű szabadságharcos magyar nonvédsueg I8i8. szeptember 20-én, a velence-púkoz- di ütközetben vívta meg első csatáját n hazánk területére betört ellenséggel szemben.” Az 1848.as magyar forradalomban kivívott szabadság és as óiért eredmények eltiprására, íé.évvel a dicsőséges március 15. it.án, 1848. szép.ember ll-6n a bécsi reakció ügynöke, Jellasics, uikjegy harmincezer fegyveressel, del felől befört az őr- szagba. Jellasicsot az osztrák Uatnarllla lát,;a el pénzzel és fegyverrel, az uszította a magyar forradalom elleni agresszió, la. Az ellenforradalmi erők betörésével a nemzej függetlenség megvédése kerül) eiő|érbe, megkezdődött a magyar nép hon. védő harca. Jellasics nagyszámú hordáival szemben sem ntenyiségileg, sem minőségileg nem állottak megfelelő magyar erők. Jellasics több szem. pontból jejentös fölényben volt. Így kilencszerannyi sorgyalog- zaszlóaljjal és Jóval több ágyúval rendelkezel t, mint a hon. védség, ezenfelül Bécsböt állandóan kapta a löszét szállítmányokat. A magyar honvéd.üzérség pedig csuk most volt megaluku. lóban. Mindezeket betetőzte, hegy a magyar haderő vezérei ebben sz időben császárpárti ellenforradalmi érzelmű táborno- noltok voltak. Ilyen volt Onln. ger, aki átment, „tárgyalni” Jellasicshoz és mindjárt ott is maradt. Utóda, Melczer, nem volt hajlandó figyelembe venni a ma. gyár kormány parancsát. Oj Teleki Adám gróf követte, aki viszont kijelentett®, hogy katonai esküje alapján nem hajlandó Jel. lasics ellen harcolni, de ha a táborban lévő kormánybiztos a sereg ellátásáról nem gondoskodik, egész, seregével átáll Jellasics, hoz, U|ána Móga altábornagy ]ett a fővezér, akl minden ellenállás nélkül hátrált a főváros felé. Jellasics célja a főváros elfoglalása volt. A vele szembenálló magyar sereg harc nélküli visz- szavonulása következtében any- nyira biztosra vette a sikert, hogy ki is jelentette: A magyarokkal csak Budán tárgyalok! Kossuth és a forradalom többi vezére elégedetten volt az ájlandó visz. szavonulás miatt. A bécsi reakció fegyveres erőinek betörése úján a nemzeti függetlenség megvédésére újabb nagyjelentőségű intézkedéseket tettek. Meg. teremtették az Országos Honvédelmi Bizottmányt, a szabadság- harc vezetésének forradalmi szervezetét. A haza védelmét a dolgozó nép erejére és tevékeny részvételére alapozták: Kossuth személyesen indult toborzókör. útra az Alföldre. Mindez alapvető változást idé. zett c’-ő a harc nélkül már-már Búd,., kapui a)á hátrált honvédseregnél. Jellasics ugyanis már elfoglalta Székesfehérvár;, a magyar sereg pedig Sukorónál állóit. Szeptember 28-án a kormánybiztosok MógávaJ, Batthyány miniszterelnök jelenlété, ben haditanácsot tartottak, amelyen követelték, hogy a sereg azonnal ütközzék meg Jellasics- csal. Perezel Mór — testvérével együtt — hazaárulással vádolta az t'.tközet nélkül, gyáván hátráló tisztikar). A sereg vezére, Móga, erre — kardját leoldván — a kormánybiztosok és ;ií’"‘1ei előtt kijelentene, hogy a \ '>r. «égről lemond. Példáját |_.bb, vele együttérző tisztje is köva,- te. A két Perezel a zajt túlhalad. va kiáltotta: „El kell fogadni « lemondást, hogy „ sereg tisztuljon meg valahára sárga-fekete mételyektől!” A vitát végű! Batthyány csendesítette le: Móga helyén maradt, de elhatároz, ták, hogy a betolakodókat meg kelj állítani. A forradalmi fellépés eredményeként Móga az ellenség előtt csatarendbe állította a magyar serege,) és parancsot adón; hogy ne támadjon, de ha az ellenség megtámadná, verje vissza és ;ovaobi előnyomulását akudá. lyozza meg. A honvédek már régen elégedetlenek voltak u hosszú visszavoDulás miaí(, árulást hangoztattak. Mos) a pesti események híre, a honvédelem érdekében hozott forradalmi intézkedések föllelkesítették őket, fokoz.ák harci elszánt, ságukat. tizeptember 29-én, reggel 6 órakor Jellasics huszonnyolcezer katonával támadást intézett a Veiencei.tó-^Pátka község vonalában álló tizenhatezer főnyi honvédsereg ellen, a magyar sereg balszárnyával a Velenceitóra, jobbszárnyával pedig a Pátka község előtti mocsárra támaszkodott, szárnyai tebá( biztosítva voliak. Gyengesége volt Hzonban ennek a felállásnak az, hogy a ,tizenhatezer harcos mintegy tizenkétezer lépés hosz- szúságú harcvonalban állott fel, tehát mélységben nem volt kel. tőén tagolva. Ebben a helyzetben Jellasics elhatározta, hogy a magyar sereget arctámadássai beszórtja a Velencei-tóba. A honvédek azon. ban szilárdan álltak a helyükön, elszántak vertek vissza minden elöretörésl kísérletet- A magyar ütegek kétórai ágyúzás után elhallgat tanák Jellasics ágyúinak javarészét, majd öt ]ovasroha- mot is megállítottak és utóbb visszavonulásra kényszerítették a császári lovasságot. A harc órákon keresztül folyde Jellasics sem. miféle eredményt nem tudott elérni Az ütközet sorsa akkor fordult meg, amlkor a magyar sereg balszárnya a Velencei.tó mellől ellentámadást ln)éze|t B leghevesebben ebben az irányban támadó ellenséges gyalogság ellen. Az ötezerötszáz honvéd rohama következtében Jellasics délután 2 órakor elrendelte a visszavonulást Székesfehér, várra. A Pártra, mint kősziklára építünk Kósik Mihály vilianyhegesz/ö a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál. Mindenki ismeri út jó munkájáról, örök jókedvűsé- qéröl. Mert Kósik Mihály villanyhegesztő vídámkedvü cm. bér. Hogy miért? Elmondja ezt 6 mattat — A múltban nem volt okom a vidámságra. Ma más /l helyzet. Tudom, hogy miért dolgozom, tudom, hogy boldog jövőnket építem. Már ez mayában elég ok arra, hogy jókedvű 6S vidám legyen az ember — mondja Kős/k Mihály s közben elégedetten mosolyog. Mindazonáltal tuil ö komor is lenni. Különösen ha Délután 5 őrára már teljesen megszűnt a haro. A fiatal, de forradalmi magyar honvédsereg ebben az elsö ütközetben, jelentős számbeli fölénnyel rendelkező ellenség ellen aratott fontos győzelmet. A győzelem következtében Jellasics kénytelen vol;; háromnapos fegyversztine. t*t kérni, majd gyáván megszökött éa Bécs felé kimenekült az országból. A győzelem jelensége nagy volt abból a szempontból, hogy — mint a minisztertanács ha)a rozata mondja — „megmentette hazánk fővárosát és ezzel lehetőséget biztosított Kossuth Lajosnak és a szabadságharc többi vezérének, hogy tovább szer. vezzék a forradalom és « szabadságharc szent ügyét”. Ez a győzelem a bécsi reakciónak megmutatta u fiatal magyar honvédsereg ereiét- Jellasics, de maga a császári kamarilla la kénytelen volt ludomásul venni, hogy az Igazságos ügyért harcoló, honvédő háborút folytató nép szembeszáll az ellenséggel és győzelmet tud aratni a számbeli túlerő felet) is. Jellasics könnyű gyöze. lemre gondolt, mert nem számolt az újonnan felállított hon. védzászlőaljak hősiességévei. Nem számolt a tolnai nemzetőrség és a borsodi önkéntesek elszántságával. Nem számol) azzal, hogy az újonnan felállított honvédtüzérség méltó ellenfele lesz az ö több ágyúval rendelkező tüzérségének. A velenco—pákozdi ütközet szabadságharcos, forradalmi hagyománya néphadseregünknek s egész dolgozó népünknek. Ma, amikor népünk szabadságát új agresszorok — s köztük Jelin. sics késői U(őda, Ti|o — fenyegeti, Idéznünk kell n szabadság- harc első csatájának győzelmes emlékét. Méltán lett a velcnce— pákozdi győzelem napja, szeptember 29.e néphadseregünk ünnepe. ,,Ez a naP erősítse dolgozó népünk és néphadseregünk szét. lépheteflen összeforrásá/ — mondja a minisztertanács határozata —, buzdítsa, lelkesítse néphadseregünk katonáit, tiszt- heiyetieseit, tisztjeit és tábornokait a dicső magyar katonai hagyományok kövejésére, a győ- zelmes sztálini hadi/udomány mind alaposabb elsajdtításdra — erősítse az imperialisták elten a békéért folyó világküzdelem magyar szakaszának harcosait hiszek a Párjuk. Ezért jegyez, lem tervkölcsönt, Kósik Mihály nem számított nyereményre, nem is ezzei a szándékkal jegyezte az ötszáz forintos kölcsönt. Látta a három, éves terv eredményeit és hili abban, hogy megvalósul az ötéves terv is. Miért ne járuljon hát hozzá a megvalósításához? Gyakran eszébe jutnak a régi idők. Amikor a munka, még kényszer volt. Eszébe jut a kevés kereset, a munkanélküliség. Akkoriban nem mert arra gondolni. hogy családot alapítson. — Ma ké[ kislány,, van. — Micsoda boldog gyermekkoruk van ezek. nek a gyermekeknek. A miénk bezzeg más volt, — mondja gyakran „s asszonynak. Munkaverseny van gz üzem. ben. A cél: a terv teljesítése. Az arra gondol, hogy a dolgozó nép ellenségei irígylik vidám, boldog életét. Az övét és társaiét. Ilyenkor megkeményedik az arca, ökölbeszorul a keze. ilyenkor igyekszik még jobban dolgozni. Kósik Mihály most meg vídá. mabb. Amerre csak néz, mindenütt azt látja, hogyan épül, ho. yyan szépiil a dolgozók hazája. Még boldogabb akkor, ha eszébe jut, hogy mindehhez maga ts. hozzájárult. Munkájúval is, más egyébbel is. Például gzzal, hogy annakidején tervkölcsönt jegyzett. ötszáz forintot. — A Párt <r-t ígérte, hogy tíz. ■szereken visszakapjuk « pénzünket. Én kommunista vagyok és ötéves terv megvalósítása. A szocializmus építése. Minél többet termelnek, annál hamarabb teljesítik a tervel, annál gyorsabb ütemben épül a szocializmus. — o’u dia ezt Kósik Mihály, de tudják ezt a többiek is. Sánta Mi. hüly, meg Gacza Kálmán. Ezért versenyeznek egymással. Valamennyien munkafelajánlást tétiek. Ezt pedig teljesíteni kell. Kósik Mihály villányiié gesz tö eddig is jó munkát végzett. Az alkotmány ünnepének tiszteleté, re folytatott versenyben azonban igyekezett túlszárnyalni minden eddigi eredményéi. — Amellett még népnevelő munkál is végzett. Mert kommunista ő. r „Építsük, szépítsük iskoláinkat“ mozgalom eredményei Augusztus 14-én, közel egy hónapja felhívtuk a Bácskis- kunmegyei Népújságon keresztül tömegszervezeteink, dolgozóink figyelmét az „Építsük, szépítsük iskoláinkat” mozgalom jelentőségére s a mozgalomba való bekapcsolódásra, A felhívás dolgozó népünk széles tömegei között hatalmas visszhangra talált s már eddig .s munkájukkal, áldozatkészségükkel bebizonyították, hogy a dolgozók államában az iskolaügy a nép ügye. A szülők, a különböző tömeg- szervezetek, az MSZT( MND3Z. tszcs.k, AMG társadalmi munkával kimeszelték, íelolajozták iskoláinkat virágoskerteket varázsoljak az iskolák udvaraiba, gazdagították a természettudományi szertárakat. Igen sok falusi és tanyai Iskolából muskátlik integetnek a póttoeiratá- sokra és az évnyitó ünnepségekre érkező tanulóifjúság felé. Hatalmas lendülettel fogtak hozzá az iskolák széppé, családiassá tételéhez, mert minden dolgozó tudja azt, hogy az iskola gyermekeinknek második otthona. A felhívás után minden vá. rosban és járásban, megalakították a mozgalom járási-városi bizottságait, községeinkben pedig a helyi bizottságokat; A tanácsok, a tömegszervezetek a szülői munkaközösségek áldozatos munkával mindenütt kitakarították az iskolai épületeket, kijavították a padokat és iskolai bútorokat. Kiskunhalason a Szülői Munkaközösség minden isko. Iához kiszállíttatta a téli tüzelőanyagot kb 10.000 forint értékben és Kiskunhalas tanyavílá- gábaa a Párt, a tömegszervezetek társadalmi munkával egy tantermet építenek. A Szülői Munkaközösség /tagjai saját- maguk verik ki a vályogot, ami szükséges az új tanteremhez. Lajosmizsén a Szülői Munka- közösség 2500 forint értékben fejleszti az iskola diákkönyvtárát. A földmtivesszövetkezet 50 m» salakot fuvaroz társadalmi munkával virágoskert és park létesítésére. Fülöpszáüáson a Párt, a Dózsa.tszcs, la Vörös Csillag-tszcs, a Tatarozási Vállalat, a földmüvesszövetkezet; az MNDSZ egy-egy iskola pat. ronálását vállalta és rendbehozták az iskolaépületeket. Dunapatajon az űttprö leánycsapat részére úttörő otthont szereztek. Kimagaslók az eredményeink Bácsborsődon, Csátalján, Ne- mesnádiudvaron, Bácsbókodon. Dunaegyházán, Szalkszentmárl Ionban, Tasson, Szabadszálláson, Jaka bszáll ásón, Kiskun, félegyházán, Laki teleken, Kiskörösön Akasztón, Császártöltésen, kecelen, Pirtön, Solt- vadkerten és Soltszentimrén Ezekben a községekben ai SZMK vezetésével, társadalmi munkával hozzák rendbe az is kólákat, A mozgalomnak nagy ienauie- tet adott a dunapataji „Építsük, szépítsük” mozgalom bizottságának és a Kiskuonaias városi bizottságnak verseny- kihívása. A dunapataji verseny- bizottság kihívta versenyre a dunavecsei járás valamennyi községének bizottságait, tömeg- szervezeteit, a Kiskunhalas városi bizottság pedig a megye valamennyi városi és járási bi. zottságát, — A mozgalomban eddig elért eredményeinket még fokozni kell, mert az iskolai felszerelések kiegészítése, a tantermek átalakítása, sportpályák létesítése, tüzelőanyag beszerzése, kertek, kerítések biztosítása terén még igen Sók tennivalónk van. Minden dolgozót, tömegszervezet vezetőjét hassa át az a tudat, hogy iskoláink csa. ládiassá, otthonossá tételével a szocialista köznevelést szolgálja és elősegíti 5 éves tervünk kultúrpolitikai, célkitűzéseinek megvalósítását. Szülői Munka- közösségek, MNDSZ, tszcs-k, AMG, DISZ, DEFOSZ, verseny, bizottságok, dolgozók előre jobb munkaszervezéssel a megyei tanács végrehajtó bizottsága versenyzászlajának megszerzéséért! Már eddig is igen szép eredményeink vaknak és különösen jól dolgozott a kiskunhalasi, bajai, dunavecSei és kunszent- miklósi járási és Kiskunfélegyháza városi j Építsük, szépítsük iskoláinkat” mozgalom verseny- bizottsága. Különösen nagy a lemaradás a Kecskemét városi, a Baja városi, Kalocsa városi és járási tanácsok versenybizottságainál. Ezeknek a bizottságoknak fokozniok kell a verseny ütemét, hogy felzárkózhassanak az élenjárók melle, Olyan kommunista, aki példát mutat társainak, aki neveli társait. Felesége gyakran érdeklődik munkája felöl. — Milyen teljesítménnyel dolgozol? — kérdezte néha. — Most 180 százaléknál tartok, de lesz ez még több is, — feleli az ember. K6- sikné elégedetten bólint ilyenkor. Tudja, hogy férje igazi kommunista, igaz hazafi és meg is teszi azt, amit- ígér. Akárcsak a Párt. Mert a Pár/ neveli az ilyen embereke/. Később, augusztus 20. után örömmel újságolta otthon, hogy 19I/.2 százalékos átlagteljesítményt ért cl. Kósik Mihály és még sokszázezer ember izgatottan olvasta, nemrégiben az újságokat■ Sorsolják a tervkölcsön kötvényeket. Kihúzták Kósik Mhály kötvényét is. Egyik kötvényével 800 forintot nyer), a másik kötvényét pc. dig névértékben húzták ki. — Na. mit mond/am, — újságolta otthon örömmel, — igaza volt a Pártnak és érdemes volt tervkölcsönt jegyezni. Olyankor, amikor vür<Hianul péng áll a házhoz, azt teszi «3 ember, hogy hamarjában összeszámolja, miI js kellene vennie. Kós;k Mihály a gyermekekre gondolt — Hát persze, a kicsi- nyeltnek veszünk valamit, — egyezett, bele ez asszony. Az üzemben soka,/ beszélnek a terv,kölcsönről. Hogy csakugyan ügy van, ahogyan a Párt ígér/c. Mindenki visszakapja a pénzét. Sánta Mihály nem nyert, azaz a kötvényét nem húzták ki, mégis úgy érzi, nyert valamit. — Hogy ‘mit nyertem? Hát a~t, hogy nálunk a munka be. csillét és dicsőség dolga, — mondja Sánta Mihály. 0 ezért boldog. Meg azért, hogy normáját kétszáz százalékon felül teljesíti. — Látjuk mi, hogy mire fordítja, államilnk a mi pénzünket. Ezért vol/ jó befektetés a köl- csönjegyzés,— ezt, Kósik Mihály mondja. Látta ö ezt már a múlt esztendőben is. Ezért jegyze/t ötszáz forint békekölcsönt. Kósik Mihály sokat gondol Du- napcntctércl Inotára, nz épülő országra. Tudja, hogy ez az ország most már végérvényesen az övé, az <j hazája. Meg a gyermekeié, meg Sán/a Mihályé és a többieké. — Mi a Pártra úgy építünk, mint valami hatalmas, nagy kősziklára. A Pártban bízunk s tudjuk, hogy bízhatunk is benne, építhetünk is rá, —• mondja társainak. Népi {, „z a fontos, hogy kihúzták a\kötvényét. Vagy sem. Hanem az, hogy még jobb munkával harcoljon azért, hogy aZ ötéves terv valóság legyen. Késik Mihály ezt megígérte. O kom- munisfa, ígéretét, megtartotta. Nemrég örömmel újságolta ot'i- hon. hogy:\— most 263 százalék, rét tar fok j de lesz ez még több if Hogy elvhez mi adja nz erőt? A Párt szóvá. Mert a Párt kőszikla, melyre építeni lehe/t
