Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-01 / 151. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI A sztálini nemzetiségi politikáról. — Kecskemét város az alkotmány ünnepére aratási, csép. lés! és begyűjtési versenyre hívta ki a megye városait. — Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói szocialista kötelezettséget vállaltak. VI. évfolyam. 151. szám ára 50 fillér 1951. július 1. vasárnap S3 A Gross-per tanulsága Az utóbbi hetekben mintha valami vándorlási láz lepte volna meg az amerikai tábornokokatFranciaországban, Angliában, Nyugat-Németországban szinte egymásnak adják a kilincset, amerikai katonai küldöttségek keresik fel Jugoszláviát, Törökországot, Taivgnt éa Spanyol- országot. Minden ilyen látogatás után újabb amerikai fegyverszállítmányok jönnek, fokozódik a háborús készülődés. Ezek a tények azt mutatják, hogy amerikai imperialisták meggyorsították háborús készülődéseiket. Ezt bizo. nyitja az Is, hogy durván megszakították a külügyminiszter- helyettesek párisi tanácskozásait, Ok nem akarnak békés megegyezést. Az amerikaiak nyíltan kimondták, hogy ők nem akarnak tárgyalni Nyugat- Németország lefegyverzéséről, az amerikai haditámaszpontok. ról, a támadó katonai Atlanti {Szövetségről- Háborút akarnak, újabb „koreai helyzetet" teremteni Európában is. Az amerikai halál gyárosok uralkodni akarnak az egész világon. Gyalázatos terveik végrehajtásánál a világon mindenütt a gazemberekre, a kalandorokra, a gyilkosokra, a hóhérokra, a nép ellenségeire számítanak. Ezért kerestek Magyarországon Grőszékkej kapcsolatokat, akik tó Lük és Titóéktól reméltek fegyveres támogatást. Ez a Grösz-per egyik tanulsága. A klerikális reakció aknamunkája tehát szorosan összefügg a Nemzetközi helyzet kiéleződésével, Egyenes következménye és tükröződése az amerikai imperialisták fokozódó agresszivitásának, háborús uszításának. Az Imperialista ügynökségek között az egyik legfontosabb sze. Vepet kezdettől fogva a klerikális reakció játssza, fis ez a szerep egyre fontosabbá vált, kapcsolatban azzal, hogy az imperialisták egyéb legális politikai te ökségeit sorra — rendre imoltuk. Legális pártokra, Vagy egyéb nyílt politikai szer. yekre nem támaszkodhatnak már az imperialisták. Azzal sem érik be, hogy csak földalatti gém- és szabó törceoportokat szerveznek. Inkább igyekeznek egy olyan legális szervezetre támaszkodni, amely látszólag nem politikai szervezet, amely politikai céljait és módszereit „vallásos" mezbe bujtatja és ezért különösen alkalma» arra, hogy legális szervezetével Illegális aknamunkát folytasson. A per második tanulsága az, hogy a klerikális reakció ma nálunk az Imperialisták ötödik hadqszlopának legfontosabb támasza. Ez következik abból Is, hogy Mindszentyék, majd Grő- ezék a Vatikánból kapták és fogadták el az utasításokat, ez határozta meg magatartásukat népi demokráciánkkal szemben. Már pedig közismert, hogy a Vatikán az imperialisták csatlósa és kiszolgálója, így .tehát a Vatikán utasításai az imperialisták parancsának továbbítása. A Grősz-per lerántotta a leplet az imperialista háborús gyujtogatóik aljas terveikről és megmutatta az összefüggést az Imperialisták és azok belső ügynökeik között. Az összeesküvő bandát az amerikai imperialisták buzdították ég pénzelték. 290 millió dolláros kölcsönt ígértek Gröszéknek és cserébe „csak" azt kérték tőlük, hogy ezekért a véres dollárokért adják el nekik az egész országot. Grősz vájlalta az államfői tisztet és Amerikától, meg az Egyesült Nemzetek Szervezetétől várta elismerését. A Grösz-per tanulsága az is. bogy a reakció aknamunkájának fokozódása összefügg az osz- tályharc élesedésével A szocializmus építésének, a tőkés és földbirtokos elemek ki., szorításának és fejszámolásának politikája fokozza és élesíti a régi uralkodó osztályok maradványainak ellenállását, ezért a nagybirokos és nagytőkés osztályok lft maradt képviselői a régi rendszer restaurációjának elöharcosai. Háborút akartak, mert ettől várták* hogy kezükbe kerül a hatalom. „Vissza akartuk adni a földet a nagybirtokosoknak, a gyárat a nagytőkéseknek” — vallották a bíróság előtt A „régi világot’’ akarták visszaállítani ellenforradalmi csendörtlsztek segítségével, akik. nek már „gyakorlatuk van” a böUérbloaka kezelésében, « munkások, a parasztok megnyúzásá. ban. A „régi világot" akarták visszaállítani, hogy újra pofozhassa a jóazágkormányzó éa intéző űr a cselédeket bogy tovább dáridózhassanak a persely- pénzből szeretőket eltartó szerzetesek, hogy újr4 koldús legyen a nép. Äs mindezt a magyarság évszázados ellenségének, a Hahs- burg-hámak a cégére alatt akar. ták véghezvinni. De még ez nem minden! Nemcsak Habsburg-gyarmáttá — amerikai gyarmattá is akar. ták tenni az országot. A drága függetlenséget, amelyet több mint négy évszázad véres, újra meg újra elbukó szabadaágküzdelmel után a dicső Szovjet Hadsereg hozott el nekünk és népünk áldó. zatos munkája teszi meg- Ingathatatlanná — el akarták kótyavetyélni cserébe a fegyveres segítségért és 296 millió dollárért. A dollárbilinccsel úgy meg akarták kötözni a magyar népet, hogy mozdulni se tudjon. Megtörni a magyar népet — elő. szőr a kívülről rárohanó fegyveres bandák támadásával, aztán a fehérterror rémségeivel, életKésedelcm nélkül lássunk hozzá a rozs aratásához; Megyénkben a termelőcsoportok mindenütt megkezdték a rozs és számos helyen a búza aratását. A blcsbokodi Vörös Csillag-termelőcsoport 150 mázsa rozsot el is csépelt 40 bold őszi. árpán kívül, amely 18 mázsa átlagtermést hozott. A bátmo- nostori Ságvári-csoport a rozsot 20 holdon, a búzát 60 holdon vágta már le. A garat Vörös Csillag-csoport 10 holdon 160 mázsa ősziárpát csépelt el, teljes ütemben folyik a rozs és búza aratása. Csátalján a Budai Nagy Antai-csoport kombájnnal arat. Árpából 1T.60 az átlagtermés. Búzából 180 holdat arattak te, 16 mázsa termésátlag holdan. ként. Kiskunhalason a Petöfl- csoport 235 hold rozsot és 100 hold búzát aratott le géppel és 60 hold másodvetéssel is kész. A városok közül Kiskunfélegyházán folyik a legjobb ütemben az aratás. A termelöcsopor. tok az árpát 95 százalékban, a rozsot 87 százalékban vágták le géppel, kézierővel 322 holdat arattak le. A tarlóhántást 90 holdon, a másodnövények vetését 52 holdon végezték el. Az egyénileg dolgozó parasztok tavasziárpából 38 százalékot végeztek, rozsból 91 százaléknál tartanak, míg a búza aratása 4 százalékos. 325 holdon kész a tarlóbuktatás és 23 holdon a másodnövények vetése. A termelőcspportók példáját a községek is követik. Szeremlén már az egyénüeg dolgozó parasztok is csépelik az árpát, amelyből 15 mázsa az egyéniek átlaga. Gyorsítani kell a rozs és a búzaaratás ütemét a kalocsai és kiskőrösi járásban, ahol, bár érett a gabona, csak szórványosan folyik az aratás, A pártszervezetek és a tanácsok vegyék fel a harcot a maradlsággai és az. ellenség agltáció- jával. A kalocsai járás valamennyi községe kövesse Drág- szél példáját, amely járási viszonylatban élen halad az aratásban. 50 hold rozsból 30 holdat learattak a község dolgozó parasztjai, búzából 60 holdat, s az aratás után azonnal elvégezték a tarlóhántást és megkezdték a naásodnövények vetését. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter rádiói elhívása a dolgozó parasztsághoz Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter pénteken rádlófelhívás- sal fordult a dolgozó parasztsághoz, — Az ösziárpa már mindenütt teljesen beérett, aratása befejezéshez közeledik — mondotta. — Mindenütt aratható, érett állapotban yan a rozs is, s az ország nagyobb részén a búza is viaszérésben van, tehát aratása sok helyen megkezdhető. A rozsaratást teljes erő'el meg kelj kezdeni. Hangsúlyozta a miniszter, hogy bár gabonáink jórészt aratásra érettek, az ara. (dsi munka még nem indult meg országszerte a megfelelő ütemben. Ezért legfőbb teendőink, minden más munkát megelőző fontosságú feladatunk az aratás haladékfaian megkezdése. Az egész országban te'jes erővel, minden késedelem nélkül meg kejl -'kezdeni a rozs aratását- Semmiféle halogatásra nincs idő. A továbbiakban különösein az állami gazdaságok dolgozóit és a termelőszövetkezetek tagjait hívja fel a miniszter, hogy járjanak élen az aratás munkájában és minden mozgósítható erejükkel elsősorban a rozs, s mindenütt, ahol lehetséges, a búza aratásához la lássanak hozzá. Munkaerőhiány nem lehet akadály, mert: minden mun. kacrötartaléknak, a tszcs-fagok családtagjainak, az állami gzda- sdgok állandó dolgozóinak és azok családtagjainak mozgósltd. sával biztosítani lehet a# aratás teljes sikerét. Mindenütt megfelelő erővel kell hozzálátni az aratáshoz. Szembe kell szállni minden halogató szándékkal, hogy a következő napokban orazágszer[8 teljes erővel meginduljon a munka és a nagy termést min. demütt Időben, veszteség nélkül betakarítsuk. Ez most íeg. főbb kötelességünk önmagunkkal, szocializmust építő országunkkal szemben, s a béke ügyé. nek szolgálatában, a béke erőinek növelése érdekében — fe. jeződik be a földművelésügyi miniszter felhívása. fogytlglanl céltalan robofoláasaj — ez volt a programúk. A Mindíszenty által vezetett klerikális reakció 1945. ó-a ádáz dühvei támadott ránk fejlődésünk minden döntő kérdésében. Mindenki tudja, hogyan állt a földreformmal kapcsolatban a nagybirtokosok öldalára, a köztársaság kikiáltásával kapcsolatban a Habsburgok oldalára, hogy védte minden egyes esetben azokat a kizsákmányoló osztályokat, amelyeket sorra- rendre szorítottunk ki a hatalomból és gazdasági pozíciókból. A Grösz-per tanulsága téhát az is, hogy azzal, hogy elnyerik méltó büntetésüket, még nem teltünk meg mindent, mert az ellenség még nem tette le a fegyvert, a szándékot, hogy Magyarországon megakadályozza a szocializmus építését. Sztálin elvtára 1928-ban meg. mondotta: balgaság volna azt hinni, hogy a nemzetközi főké békében hagy minket. Nem, elvtársaikI, ez nem így van. Osztályok vannak és Van nemzetközi tőke. fia ez nem nézheti nyugodtan egy olyan ország fejlődését, amely a szocializmust építi” Ne feledjük el Sztálin elvíárs intő szavait, ez a Grősz-per égjük újabb tanulsága. Ne feledjük el, hogy a nemzetközi tőke felénk is újTa és újra kinyújtja mocskos csápjait. Ne feledjük «I* hogy az imperialisták igyekszenek összegyűjteni a nép mindenrendü ellenségeit, öszeesküvést szőnek, gyilkosságot terveinek és hajtanak végre, mert nem nézhetik nyugodtan, hogy népünk béké. ben él é* boldogabb jövőjét, a szocializmust építi. Ha meg akarjuk őrizni, védeni a békét, ha azt akarjuk, hogy ne hulljanak bombák családi házainkra, lakóépületeink ne égjenek porrá, hogy ne pusztuljanak asszonyaik, gyerekeink éa az öregek, akkor fokozottabb éberségre van szükség. A Grősz-per lerántotta a leplet belső és külső ellenségeinkről. Most jobban ismerjük őket, az itthoniakat Is, a külföL diket is. Tudjuk, hogy az ellenség más alakban és más módszerekkel tovább folytatja merényleteit. Népünk tehát tovább erősíti a belső ellenség elleni harcban kémén j’en. helytálló államvédelmi szerveinket, melyeiknek jő mun. kája nem utolsósorban a dolgozók éberségén, odaadóbb támogatásán múlik. Nem tehetjük téhát le a fegyvert, sőt erősebben kelj megmarkolni. Erősebben kell meg. markolnunk a harc fegjrverét, amellyel lesújtunk az ellenségre. De erősebben kell megmarkolni a munka fegjrverét saját gyárainkban, hogy ne kejl jen a ka. pitalisták gyáraiban aenyvednl. Dolgozó parasztságunk saját földjén kell többet termelni, hogy ne kelljen újra úgy élnie, mint a nagybirtokok, uradalmak cselédjeinek. Azzal adjon választ, hogy sikerre viszi ez évi termésünk Jó betakarítását, a békearatást. Harcol minden szem gabonáéit, hogy győzelemre vigye 5 éves tervünket. De nem utolsó sorban erősebben kell megmarkolnunk az éberség fegyverét. Fel kell kutatni, le kelj leplezni és szét kell zúzni az ellenséget, bárhol, bármi, lyen álarcban tevékenykedik is. Nincs kímélet a hazaárulók, a nép ellenségei, az idegen impe- rialáista hatalmak, Tito ügynö. kei számára. Az ellenség elleni harcban fogjunk össze és küzd- jühk együttes erővel, éber egységben minden becsületes, házé- ját és népét szerető dolgozóval. A becsületes embereknek é3 a vallásos tömegeknek szó. rasabb felzárkózása a békéért folyhatott harchoz, tovább erősíti, szélesíti a béke táborát. Minden becsületes ember egyet akar velünk, hogy ne a f^gyvej rek dönsék el a vitákat. Es ezért zárkózzanak fel még szorosabban ahhoz a táborhoz, amely a békét akarja és amely, élén a legyőzhetetlen Szovjetuniói áll.
