Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Párt és P ár i ép it é s Köszönjük a Pártnak, hogy lehetővé tette számunkra a tanulást Az egész megyében mindenütt lezajlottak az alap- és középfokú politikai iskolák összefoglalói Az elmúlt napokban zajlottak le megyeszerte az alap- és kö­zépfokú politikai Iskolák össze­foglalói. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ahol az iskola- vezetők a reájuk bízott felada­tokat lelkiismeretesen végezték, ahol a hallgatók szorgalmasan jártak el a politikai iskolákra, ott igen komoly fejlődést értek el. Világosabban látják azokat a feladatokat, melyeket Pártunk II, kongresszusa a Párt és az egész dolgozó nép elé tűzött. Az összefoglaló szemináriumot a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál is ünnepélyes keretek között tartották meg. Zászlók­kal, virágokkal feldíszített te­remben gyűltek össze a hallga­tók, ott volt az üzemi pártszer­vezel titkára és a vállalatvezető is. Kósik Mihály elvtárs, az üzem egyik dolgozója, a politi­kai iskola leglelkesebb hallga­tója a béketábor harcáról a kö­vetkezőket mondotta: — En is tagja vagyok a Szovjetunió ve­zette béketábornak és azzal já rulok hozzá a béketábor erősí­téséhez, hogy a termelésben 252 százalékos teljesítményt értem el, de ezt augusztus 20-ra, az alkotmányunk ünnepére még fo­kozni fogom. Forgó elvtárs, az üzem ver­senyfelelőse elmondotta, hogy milyen hatalmas Jelentősége van a munkaversenynek a szocializ­mus építésében. Ezt) saját üze­mük példáján mutatta be: mun- kaversennyel tudták elérni, bogy az üzem átlagos teljesít­ményét 109 százalékról 120 szá zalékra emelték és az ország­ban, a Lakatosipari Vállalatok között a harmadik helyet tart­ják. A munkaVerseny folyamán elért többtermelés eredménye, bogy egy új szerelőcsamokot jépítettek, azonkívül nagyobb összeget kaptak vissza nyereség­részesedés címén. Ebből az ÖSz- ezegből mosdókat és egyéb, fel- páerelést tudtak a dolgozók szá­mára biztosítani. A bácsbokodi gépállomás polí- ttiksti iskolájának összefoglalójá. ról senki nem hiányzott á 21 hallgató közül. Teleki elvtárs »Halt arra, hogy most napjaink legfontosabb feladata az aratás, cséplés munkájának időben való Elkérés elvégzése. A munka mind fokozottabb ütemben való elvégzése mellett minden dolgo­zó feladata éberen őrködni, hogy a kulákok és a dolgozó nép többi ellenségei kárt ne te­gyen a dolgozd nép kenyerében. Vaskút termelőszövetkezeti községben is jól látják a dolgo­zók feladataikat ,a felemelt öl­éves terv megvalósítása érdeké­ben. Qyurosovits János délszláv dolgozó paraszt a következőket mondotta: — A felemelt ötéves terv 11 milliárd forintot ruház be a mezőgazdaságba. Nem len. ne igazságos, ha ezeket a terhe­ket csak a munkásosztály visel­né. A parasztságnak is nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a szocializmus építéséhez. Csizmadia elvtárs lelkesen be­szélt arról, hogy erősítenünk kell hazánkat, erősítenünk kell a Szovjetuniótól, kapott szabad­ságunkat védelmező néphadsere­günket. .A Kecskeméti AMG alköz­pontban a békéért folyó harc to­vábbi erősítését abban is látják, hogy az imperialisták és ügynö keik elleni gyűlöletre nevelik a dolgozókat. Mélységes megve­téssel ítélték el a Grősz-bánda aljas összeesküvését és az össze­foglaló szeminárium részvevői táviratot küldtek Rákosi elvtárs. nak, melyben ígéretet tettek, hogy még szorosabban zárkóz­nak fel Pártunk és Rákosi elv- társ mögött, hogy az arátás- cséplési munkálatokat fokozot­tabb ütemben fogják teljes si­kerrel befejezni. Általában minden összefoglaló szemináriumon azzal búcsúztak el az elvtársak, hogy az elmélet birtokában még keményebben fognak dolgozni és ősszel ismét részvesznek a Politikai Bizott­ság határozata értelmében a pártoktatásban. Tonigold elv­társ, a bácsbokodi gépállomás politikai iskolájának vezetője a következőkkel zárta be az ösz- szefoglaló szemináriumot: — Köszönjük a Pártnak, hogy le­hetővé tette számunkra a tanu­lást. A nyár folyamán sem pihe­nünk, hanem munkaközben ál­landóan neveljük dolgozó pa­rasztságunkat. Adjon ez a ta­nulás is segítséget ahhoz, hogy a gépállomások valóban a szo­cializmus építésének előretolt bástyája legyen a falun. Az élelmezési miniszter rendelete a gabona forgalmának szabályozásáról Az élelmezési minisztérium tájékoztatási osztálya közli: Az élelmezési miniszter rende­letben szabályozta a gabona for. galmát. A termelő a háztartásá­hoz tartozó ellátatlan személyek őstermelői fejadagjának megfe­lelő mennyiségű kenyérgabonát .visszatarthatja. Az őstermelői fejadag a fel­nőttek és a hatodik életévüket betöltött gyermekek részére 220 kg, a 6 éven aluli, de első élet­évüket betöltött gyermekek ré­szére 160 kiló kenyérgabona, az egy éven aluli csecsemők részé­re — amíg az egy évet be nem töltötte — havi 5 kilő, a gyer­mek első életévének betöltését követő hónap első napjától 1952, június hó 30. napjáig havi 13.3 kiló kenyérgabona. Ha a termelő többféle kenyérgabonát termel, fejadag céljára búzát, rozsot és kétszerest csak a tényleges ter­més arányába® tarthat meg. Gazdasági szükségletként a •következő mennyiség hagyható Vissza: vetőmagnak a kenyér­gabona vetésterületre, Hat. hol­danként búzából: 110, rozsból és kétszeresből 100 kiló. A rendelet a továbbiakban ; elsorol ja a haszonbérek ese­tén visszatartható mennyiséget. A rendelet a továbbiakban sza. bályozza az állami gazdaságon és termelőszövetkezeti csopor­tok fejadagát is. A rendelet további részében foglalkozik a vámőrlési engedé­lyek kiadásának szabályozásá­val, valamint a külön vámöriési engedélyre Való igényjogosult­ság feltételeivel. A rendelet továbbiakban fog­lalkozik a szabadörlésü liszt for. galombahozásának kérdéseivel, A rendelet kimondja, hogy a beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó kenyérgabonát csak állami begyűjtőnek szabad eladni vételi jegyre. Másnak ke­nyérgabonát eladni nem szabad és más kenyérgabonát nem vá­sárolhat. A beadási kötelezettség telje­sítése után fennmaradó árpával, zabbal, kölessel és hajdinával a termelő szabadon rendelkezik. A rendelet a továbbiakban foglalkozik a kenyérgabona és a többi gabonafélék szállításának szabályozásával. A rendelet végül felsorolja azokat a büntető rendelkezése­ket, melyekkel a rendelet elleri vétőket sújtják. Kecskemét város as alkotmány ünnepére aratási, cséplési és begyűjtési versenyre hívta ki a megye valamennyi városát és járását Hozzászólások a megyei tanács ülésén A tegnapi számunkban be­számoltunk a megyei tanács ülésének lefolyásáról, ismertet­tük Szabó Károly ejytárs, vb- elnök és Pápista Lajos osztály­vezető referátumait, amelyek után a hozzászólások követ, keztek. Elsőnek Dániel Dezső, Kalocsa város tanácselnöke emelkedett szólásra. Hangoz­tatta, hogy Kalocsán a begyűj­tést és az osztály harcolt nem választották szét egymástól. Kalocsán a nemrég alakult DISZ-szervezetbe igyekezett egy kiulákfi, Miskei János befura­kodni, aki azután a DISZ-ben nyíltan hangoztatta, hogy nem ért egyet Gröszék letartóz­tatásával. Kovács Gergejy ku. íák-géptujajdonos úgy javí­totta ki cséplőgépét, nogy vele csépelni veszélyes lett. volna. Utána Kormány Istvánná, a bajai járás MNDSZ-tiukára kifogásolta, hogy Garán még mindig nincs tüzörség, Szent- ivánon és Bátmonostoron még nem fertőtlenítették a raktá­rakat. Bejelentette, hogy Csá- volyon a délszláv asszonyok MMDSZ-brigádot alakítottak a magyarokkal együtt, hogy se­gédkezzenek az aratásnál. Köller Jánosné, majd Rodosszá Miklós hozzászólásai után Oroszlán István, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának ve­zetője bejelentette, hogy Kun- szentmiklóson a tanácsnál az elmúlt hónapban az egyik dol­gozó 320 túlórát számított fel. Volt nap, amikor 18 óráit szá­molt fel. Halusfylk Mihály, a DÉFOSZ megyei titkára felszólalásában vázolta az osztályellenség falusi támadásainak újabb formáit. A duravecsei áüami gazdaság, nál például szabotálták a dol­gozók ellátását. Utána Ágó Jó­zsef, a félegyházi Lenin-tsz nevében versenyre hívta ki a Dózsa-tszcs.t,, búzából 15, ku­koricából pedig 30 mázsás ter­mésre. Szclepcsényi Imre, a kecskeméti városi tanács elnöké versenyre hívta ki a megye min­den városát és járását, hogy jú llus 10-re az aratást, augusztus 20-ra a cséplést, továbbá a be­gyűjtési terv 90 százalékát te1' j esi tik. Ugyancsak teljesítik * szénabeadás hetven százalékát alkotmányunk ünnepnapjára. Keleti Pál elv’árs, a Párt­központ képviselője hozzászólá­sának bevezető részében me­gyénk eredményeivel foglalko­zott, majd az eredmények mél­tatása után rátért a hiányossá­gokra. Felhívta az elvtársak fi" gyeimét az apró munka elvég­zésének a jelentőségére. A ta­nács nem viseli eléggé gondját ezeknek a kisebb dolgoknak. Ezért van a tojás-, a baromfi- begyűjtés területén komoly hiá­nyosság. Utána kiértékelte me­gyénkben a növényápolási mun­kálatok jelenlegi állását. Kifo­gásolta, hogy az állami gazdasá­gok vezetői nem mernek szem­benézni az ellenséggel. Hangoz­tatjuk, hogy nincs elég mun­kaerő, ezzel szemben hallani olyat is, hogy néhány állami gazdaságban 9 óra felé kezdik meg a munkát és 6 órakor az­tán be is fejezik. A tszcs-k megsegítésénél vegyük figyelem­be, hogy itt a döntő kérdés a fel" világosító munka területén van. Természetesen fizikai munká­val lg segítsük őket. A továb­biakba® annak a véleménynek adott kifejezést, hogy sem a ta­nács elnöke, sem a mezőgazda­sági osztály vezßföje nem adott az ülésen kimerítő tájékoztatást. Informálni kellett volna töviről- hegyire az eredményekről és a hibákról az ülésen részvevőket. Az osztály harccal kapcsolatban megemlítette, hogy keményen és harcosan kel} fellépni a ku­lákok és az egyéb ellenség ellen. Azonban szenteljünk figyelmet arra is, hogy gazdátlan földek Qe maradjanak. Hangoztatta to­vábbá, nem elengendő a pro. blémákat csak felvetni, hanem fontos, hogy meghatározzuk azok végrehajtásának mód­ját la. Utána Házi Árpád elvtárs, belügyminiszter emelkedett szó. lásra, hangoztatva, hogy az ara­tásnál keményen kell megfogni a szerszám nyelét, ki kell hasz­nálni az idő minden percét, de ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a megyei tanács alsóbb szerveit la mozgósítja, hogy széles kap­csolatot teremtsen a dolgozó tömegekkel Felhívta a megyei tanács elnökének és a végrehajtó bizottságnak a figyelmét arra, hogy késedelem nélkül lássa­nak hozzá az előttük álló fel­adatok végrehajtásához és ezen keresztül nemcsak jövőévi ke­nyerünket biztosítjuk, hanem megteremtjük az előfeltételeket az őszi mczögazadSiigi fejlesztés, hez is. A megyei pártbizottság részé­ről Halanda István elvtárs szó­lalt fel. Megemlített0! hogy a tanácselnök bírálatot gyakorolt a járási, városi és községi ta­nácsok munkája felett, de sze­rényen és mélyen hallgatott « megyei tanács végrehajiólHzoft. sdga, munkájának a. hiányossát- gairól. Pedig a múlt tanácsülé­sen már élesen vetették fel a kritika és önkritika kérdését. Nem beszélt a megyei tanács elnöke például arról, hogy a megyében 68 állandó alkalma-; zot'tnak hónapok óta húzzák-ha- lasszák Illetményének a kifize­tését. Mint hiányosságot meg­említette, hogy a megyei tanács nem eléggé segíti a Járási, vá­rosi és községi tanácsok mun­káját. A beadás területén is kö­vetett el hibákat a megyei ta­nács, mert egyszerűen techni­kai feladatnak tekinti ezt a kér. dést. A továbbiakban Halanda elvtárs a termelőcsoportok mun­kaerő hiányának a kérdésével foglalkozott. Itf is hibát követ, tünk ej, mert a terveket több munkaerő figyelembevételével készítették el, mint amennyi résztvesz annak végrehajtásán ban. Halanda elvtára kifogá­solta továbbá, hogy a me. gyei tanács munkájában hiány­zik az ellenőrzés. így ke­rülhetett he aZ orgoványi vég- rehaj tőbizottságba egy kulák. Halanda elvtárs felvetette még a kérdést, hogy lényegében me­zőgazdasági megye vagyunk és az ipari munkásokat mégsem látjuk el hússal, élelemmel, mint azt a kormányzat elvárja tő­lünk. Ezzel kapcsolatban kitért a feketevágás kérdésére is. Ezen a téren keményebben lépjen fel a megyei tanács. Befejezéskép­pen Halanda efvtárs megemlí. tette, hogy a ml megyékben a kulákok szívósabbak, mint má­sutt. Ez azért van, mert megyénk­ben a kulákoknak ellenforra­dalmi múltjuk Van. Ezért fel­tétlenül keményebb harcra van' szükség. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy TE óók szom­szédságában van a megye. Hogy az előttünk álló feladatokat végre tudjuk hajtani, szüksé­ges, hogy a megyei tanács a községi tanácsokon keresztül mozgósítsa a dolgozókat, mert csak így tudjak végrehajtani kormányzatunk határozatait és a Szovjetunió tapasztalatait fel. használva, megteremteni a falu szocialista átalakítását. Az angol imperialisták újabb katona! intézkedéseket léptettek életbe Közép-Keleten Az angolok újlabb katonai In. tézkedéseket léptettek életbe Közép-Keleten. Az angol admi- raiitás jeleptése szerint az Óceán nevű angol könnyű re. pülögépanyahajói a Földközi- tenger keleti térségébe irányí­tották. A Satt El arab folyó (a Tigris és Eufrates összetorko. lása) vidékén angol könnyű páncélosok és gyalogos alakula­tok szájltak partra. Ezt a hírt a bagdadi angol nagykövetség szóvivője szerdán este megerő­sítette, de később megcáfolta. Bagdadi AFP.jelentés kényte­len elismerni, hogy az angolok katonai Intézkedései Irak déli részén heves tiltakozást vál­tottak ki az Iraki nép köréből. Követelik a kormánytól, adjon biztosítékot, hogy az országot nem használják fel irftnejlenes angol katonai támaszpontként1. A Transzjotdániábaa lévő 15. angol hádoéztály parancsot’ kapott, hogy Induljon útnak Irak területén át a Perzsa.öböl övezetébe. Az angol kormány az ellenzék vezetőivel folytatott bizalma* ta­nácskozáson vizsgálta meg az iráni helyzetet. Abban a kérdés­ben döntöttek, hogy az angol alkalmazottak eltávozása után is tartsák-e az Abadani.szige- bet — ahol az olajfinomítók van. naik — vagy sem. Az iráni központi hatóságok huzdsztáni képviselői közölték a volt angol-iráhi olajtársaság helyi adminisztrációjának ve­zetőivel, hogy június 28-án estig nyilatkozni ok kell: az iráni kormány szolgálatában ma. radnak-e és folytatják a műn. kát. Ellenkező esetben el kelj hagyniok Iránt. Nápoly népe felháborodottan tiltakozik az amerikai megszállás ellen A Pravda tudósítást közöl az amerikai beavatkozók olaszor­szági mesterkedéseiről. —Nápoly néhány nap óta — írja a lap — olyan, mint egy megbolygatott méhkas. A város lakosságát felháborodással tölti el az amerikai imperialisták kí­sérlete, hogy Nápoly kikötőjét, és városát földközitengeri fö- támaszpontjukká változtassák. A kikötőbe egymásután érkez­nek az amerikai hadihajók. Ná­poly, Pompeí és a többi szom­szédos város uteáit amerikai ka. tonák lepték el. Az amerikai ka­tonaság egész magatartásával igyekszik megmutatni, hogy ö a város ura. A nápolyi lakosság gyűlölettel és megvetéssel válaszol a be­avatkozóknak. A városban több eset fordult elő, hogy a türel­müket vesztett lakosok öklükkel tanították rendre a féktelenné vált betolakodókat. A városban mindenütt tiltakozó sztrájkok folynak. A nápolyiak karcát az amerikai megszállók ellen a bé- ketalzottságok vezetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom