Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-03 / 127. szám
Párt é s i> á r t é f> I tf r s A békéért folytatott harc elvi alapjai Huszonegy hónap a titóista kínzókamrákban Irta: Mersx'n Metaj Napjaink egész nemzetközi éledének fejlődését a népek szüntelenül növekvő békeharcának hatása jellemzi. A béke oldalán a Szovjetunió által vezetett béketábor, a béke ezámiüióinak híve áll. A nemzetközi helyzet erősen kiéleződött. az amerikai mono polkapitalisták háborúra készülnek, mert félnek a Szovjetunió szocializmus országának, léte zéaétöl, belső erejétől, hatalmas fejlődésétől; félnek a békétől, a két tábor közötti békés versenytől. A béketábor sikerei egyre nagyobb haragra gerjesztik őket. A béke fő ellenségeinek, az amerikai imperialisták, nak programja napról-napra lelepleződi«. Ez a háborús program erőszak és új háború programja, melynek célja az amerikai vuágura*om megteremtése, mely méreteiben szerintük felül kell, hogy múl.a a hódítóknak a történelemben eddig létezett világbirodalmát. Az amerikai imperialisták terve tehát az egész világ gyarma. ■tositása a „felsöbbrendil faj”, az amerikaiak által. A nagy Szovjetunió által vezetett béketábor azonban igy válaszol az amerikai háborús gengsztereknek: „Mi nem akarunk háborút és mindent megteszünk, hogy megukadály ózzuk azt, azonban senki se hlgyje, hogy megrémülünk, ha a háborús uszítok fegyverrel hadonászna^. Nem nekünk, hanem az imperialistáknak és az agresszorohnak kell félmiök a háborúitól, mert egy esetleges harmadik világháború az egész imperialista rendszer bukását je. lenlené.” Napjainkban a béke megvédésében legnagyobb szerepük a pépeknek van, amelyek szilárdan eltökélték, hogy megvédik a békét. Egyszóval a világbéke biztosítéka: a világ dolgozó fiépeinek egysége. I Ma, amikor a Szovjetunió ve- Sietésével harcolnak a világ bé jkeszerető népei a békééit i jminden munkájukban, minden cselekedetükben szem ’előtt tartják Sztálin elvtárs, a Pravda hi.’.mV.otársának adott nyilatko. patát. Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű nyilatkozatából tanultak a világ dolgozói és erőt merítenek a Szovjetunió tántoríthatatlan békepolitikájából. A magyar dolgozó nép mindennapi munkájában valóra válik Sztálin elvtárs nagy tanítá 6a Minden magyar dolgozó plött 1 a béke ügye szent ügy, amelynek érdekében erősíti ha. Búj-.t és viszi győzelemre Pár tunk II. kongresszusának határozatait. a felemelt ötéves tér yet, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A békét védelmezni annyit je. Jent, mint harcolni kedveseink, szeretteink és gyermekeink életűért. Azonban jó munkát csak ak. kor végzünk, ha a Párt útmutatásait a békéért folytatott liarcban a gyakorlatban valósítjuk meg. Minden becsületes magyar dolgozónak, munkásnak látnia kell, hogy minden megtakarított anyag a termelés növelését mozdítja elő, mely csa. jp&s az amerikai Imperialisták (háborús terveire. Minden élmunkás, sztahanovista egy erős pillér a béke bástyáján, minden dolgozó paraszt, aki becsületes munkájával, Jó növényápolással, n termelés növelésével végzi napi feladatát, az imperialisták h '"r ’ i tervei ellen acé kerítést épít. A tszes-tagok kötelessége a 'iié'.ie megvédése tején, hogy a munkában személyi példamuftatássál élen járjanak, a Szovjetunió termelési tapasztalatai szerint termeljenek, a nagyüzemi te-meiésen keresztül végzett 16 munkájukkal szemléltető példát nyújtsanak a dolgozó kis- és középparasztoknak, haladó értelmiség kötelessége béke megvédésében, hogy tudá sát közkinccsé fejlessze, ne zárja el magában, hanem tudása legjavát adja a dolgozó nép nek. Megyénk határán kívül dühöng Tito fasiszta uralma. Tito háborús kardcsörtetésévcl megyénk dolgozói nap mint nap találkoznak a határszélen. Az imperialisták elvetemült, sötét, gyilkos provokátorai átlőnek a magyar dolgozó parasz-okra akik békésen végzik munkájú kát. Ez történt Katymár köz ségbe-n is. A dolgozó parasztok láthatták, hogy Tito még gyilkolásból sem riad vissza Megyénk területén élő becsű letes délszláv dolgozó parasz tokkal, akik több esetben már, sot nap mint nap elítélik Tito fasiszta rémuralmát, dolgozó parasztságunknak egybe kell forrni és kéz a kézben Kell felvenni a harcot a szabotáló háborús elemek, kulákok, kémek és diver, zánsokkal szemben. Megyénk dolgozóinak tisztá ban kell lennie a békéért folytatott harc elvi jelentőségével és meg keli,, hogy ismerje a marx izmus-leninizmust, Lenin és Sztálin elvtársak tanításait békéről és háborúról, hogy öntudatosan tudjon harcolni érte, Első és legfontosabb feladatunk közé tartozik ezen a téren, hogy harcoljunk a kapitalizmus kispolgári ideológiájával szemben, itiely üres, hazug frázisok, kai igyekszik elkendőzni a háború igazi okait. Ez a hazug burzsoá ideológia: a nemzeti felsőbbrendűség. Megyénk déli határán, különösen a nemzetek és nemzetiségek elleni végtelen uszítással és világpolgári tanaik hirdetésén keresztül igyekszenek beférkőzni a dolgozók tudatába, hogy ott az imperialista háborús tervek érdekében romboló hatást fejt. liessenek ki. Az amerikai szárad” hangoztatása, az „ameriiMi felsőbbrendűség", a kisnépék jogainak lábbal taposása demokratikus mezben. Ez jel iemzi az amerikai imperialisták háborús poll Ilkáját. Az impe. rlalista burzsoá ideológusok azt hangoztatják, hogy „háború mindig volt, mindig lesz”. Elfelejtik azonban hozzátenni azt, h,ogy az imperialista háborúk a kapitalizmus történelme folyamán mindig a kisebbségben lévő kizsákmányolók érdekében történtek, azoknak érdekelt szolgálták. Különös előszeretettel han. goztatják a burzsoá ideológusok, hogy „a háború az emberek természetében meglévő tulajdonság”. Itt azonban szintén elfelejtik hozzátenni azt hogy a háború oka a tőkések természetében meglévő tulajdonság, illetve a tőkés társadalomban, annak szerkeze, tében keresendő. Lenin és Sztálin elvtárs világosan kifejtették, hogy a háború nem a természetfeletti erők, hanem emberek, embercsoportok bűne. A háború oka maga a kapitalista társadalom. Hja Ehrenburg: A háború nem számum és nem földrengés. A háborút emberek csinálják és emberek meg is akadályozhatják. A háború, mivel emberek mü. ve, maguk az emberek, a dolgozó;: vannak hivatva arra, hogy meg is akadályozzák azt. Ezt célozza a békemozgalom. A világ békeszeretö népei felismerték, a magukban rejlő hatalmas erüf Cp - kban a kapitalista országokban is a békéért folytatott l.~rc mindjobban és jobban erősödik, mert a kommunista pártok a kapitalista országok, ban Sztálin elvtársnak történelmi jelentőségű megállapításait viszik a do'-r'zó tömegekbe és felvilágosítják a kapitalista országok dolgozóit, hogy az amerikai imperialisták a reakciós bábkormányokat arra használják fel, hogy hazugsággal meg. tévesszék népeiket, megcsalják őket, az új háborút védelmi háborúnak, a békeszerető országok békés politikáját agresszív politikának tüntetik fel. Meg akarják csalni népeiket, rájuk erőszakolják agresszív terveiket, hogy egy újabb háborúba rántsák őket. A béke harca ezekben a kapitalista országokban, — magában Amerikában is — nap mint nap hatalmasabb eredményt ér el. Kétféle háború van, amelyet minden dolgozónak tisztán kell látni. Az igazságos és az iga. ságtalan háború. Az igazságtalan háboni hódító, lerúletrabló a kizsákmányolás kiterjesztésé ért és fenntartásáért folyó há ború, mely egyes embercsopor tok, a tőkések érdekeit szolgál ja. Ilyen volt az első világhá, ború, a német fasiszták részéről kirobbantott második világháború ég a gyarmati népek ellen irányuló minden elnyomó háború ég az amerikaiaknak Koreában folyó véreg agressziója. Az igazságos háború a szocialista haza védelmét szolgáló háború, a nemzeti felszabadító háború, tehát olyan háború, mely az Imperialisták területrablását és kizsákmá nyolását és elnyomását megakadályozza. Az igazságos háborút a második világháborúban ä Szovjetunió vitte győzelemre a fa siszta rablók leverésével. A Szovjetunió népeit a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin elvtársak tanításai vezetik a béke meg védésében. A Szovjetunió a bé. kéért vívott harcban született Társadalmi szerkezete: kizsák mányolástől mentes szocialista társadalom. Mivel a hatalmat a Szovjetunióban a munkásosztály gyakorolja, ebből következik az, hogy a Szovjetuniónak nincsenek területhódító tervei. A Szovjetunióban a neinzetiségek, mint nagy család élnek együtt és békében építik hatalmas alkotásaikat. Hatalmas müvek ezek, a béke müvei. Az amurdarjai, kujbisevi, sztálingrádi erőmüvek, és még sorolhatnánk fel számtalant. A Szovjetunió a béke fegy. verővel harcol az imperialisták háborús terveivel szemben. Nekünk, magyar dolgozóknak — mint a többi népi demokráciák dolgozóinak is —, bátorságot és erőt kell merítenünk a Szovjetunió békéért folyó harcából. A béke védelme akkor lesz sikeres, ha a békéért folytatott harc új, hatásos formáit mely mindennapi munkánk során alakul ki —, továbbfejleszt ;jük és átvisszük a széles dolgozó tömegekbe, hogy az bennük anyagi erővé váljon. Feladataink a béke megvédése terén a Szovjetunió. a Párt és Rákosi elvtárs iránti szeretet elmélyítése, a Szovjetunió békéért vivott harcának tapasztalatait felhasználni mindennapi munkánkban és mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta „éberen tartani azt a szellemet, amely el van szánva minden eszközzel küzdeni a békéért. Ez az a terület, ahol egy emberként magunk mellett tudjuk az egész magyar dolgozó népet. Ha ell-nség meggyőződik arról, hogy a magyar dolgozó nép is eb-- ’ n ég egyhangúan száll zenibe a háborús uszííókkal, ez magában hatalmas politikai tó. nyeső, új erő forrása, melyből erőt merítenek a kapitalista országok dolgozói, d° a népi demokráciák dolgozói ls.;‘ Kéf évvel ezelőtt Merszln Metaj t, a belgrádi albán misszió tagját Hankovica rendőrei elfogták és minden indokolás nélkül börtönbe vetették. Az albán kormány több szőri követelése ellenere sem engedték ki. Csupán az év elején sikerült végre szabadlábra kerülnie és visszatérnie hazá jába. Közöljük feljegyzéseit, amelyek a Zerl 1 Pop ultit albán lapban jelentek meg, Aki Baját szemével nem tapasz talta. annak nehéz elképzelni, milyenek a titóista Jugoszlávia börtönei, milyen az ott uralkodó rendszer. A nép Joggal „ha lálfészkaknek” nevezte el ezeket Aki egyszer Idekerül, úgyszólván sohasem jut ki élve. Ezeknek a börtönöknek száma napról-nap-ra nö. 1948 óta mindent amit kínzókamrákká lehet át alakítani — raktárakat, pincéket, vastagfalü üzlethelyisége két, sőt iskolákat is — Rankovics, a véreskezü hóhér rendelkezésére bocsátottak. A jugoszláv nép legjobb fiainak ezrei és ezrei, becsületes hazafiak és kommunisták, mindazok, akik szeretik népüket és hazájukat, akik hűek a proletárintemacinalizmus ügyéhez, i Szovjetunióhoz és Sztálin elvtárs. hoz, ezekben a Jugoszláviában lévő halálfészkekben sínylődnek. Nem múlik el nap, hogy ltankovics janicsárjai ne fognának ei újabb áldozatokat. A titóista terror nagymértékben felülmúlja a hitleri megszállás Idejében dühöngő terrort. En a belgrádi Glavnyacsa börtönében töltöttem 19 borzalmas hónapot. Később áttettek a szremszkamitrovici börtönbe, ahoi további két hónapig sínylődtem. Ez a börtönváro3 számos négyemeletes, rácsos vas betonépületből áü. Itt — Jugoszlávia legnagyobb börtönében — többezer fogoly sínylődik, Sohasem fogom elfelejteni azt, amit ezekben a kínzókamrákban láttam, de különösen, amit hallottam. Az őrök, a felügye lök, a tisztek kényük-kedvük szerint gyilkolhatnak és úgy kínozhatják a foglyokat, ahogy nekik tetszik. A korbács, a gumiból, a kikötéshez használt lánc és más kínzóeszközök törvénye uralkodik itt. A Glavnyacsában és a szremszkamitrovici börtönökben eltol, több 21 hónap alatt, éjjel-nappal hallottam a megkínzott emberek Jajkláltásalt. A meggyötört foglyok éjszaka sem tudtak aludni. Mindenki borzalommal várta, hogy mikor viszik ismét kihallgatásra és mikor kezdődnek újból a középkori véres kínzások. íme, néhány rab, siralmas története: Branko Poljanac, altábornagy voltj a Jugoszláv felszabadító hadseregben. Már régebben letartóztatták és a Glavnyacsa 6-os számú cellájában külön felügyelet mellett őrizték. 1950. július. 15. és augusztus 1. között, azaz 15 napon keresztül, minden nap vasgerendára kötötték ki. Csak éjszaka vették le, akkor is azért, hogy újabb, még kegyetlenebb kínzásoknak vessék alá. Egész idő alatt Jóformán nem is kapott enni-lnni. Bánjáé Milos, régi kommunista, a Jugoszláv felszabadító hadsereg kapitánya volt. Letartóztatása után a Glavnynesába vitték, ahol egy hónapon keresztül, éjjel-nappal üiö^ték-verték. Kezénél fogva kikötötték, úgy verték. Minden éjszaka két órán keresztül gumibottal verték ujjait, kezelt csontig leégették. A íoglyókat kínzó hóhérok — emberbörbe bujtatott állatok. — Különösen Dubaica és LepogIavics tűntek ki kegyetlenkedésükkel. Kezük között számtalan jugoszláv hazafi pusztult ei. Zsárkó Popara, régi kommunista, 1950. márciusában eszét vesztette a Rankovlcs-hó- Jhérok keze alatt. Jajkiáltásal három nap, három éjszaka hallatszottak a Glavnyacsa falai között. A foglyok mind a Glavnyacsában, mind Szremszka Mitrovicban borzalmas körülmények között kínlódnak. A kicsi, sötét és nedves cellák zsúfolásig tele vannak. Nagyon kevés a levegő és úgyszólván semmi világosság sincs. Mindenfajta beszélgeiés tilos, még a suttogás is. A tilalom legcsekélyebb megszegése esetén őrség elzárja azokat a keskeny réseket is, amelyeken keresztül egy kis levegő ámamllk a cellába. Ilyenkor fuldokoltunk, sokam elájultak. A foglyok túlnyomó többség* az éhség, kínzások é* embertelen szenvedések következtében tüdőbajos lett. Senki, soha semmiféle orvosi segítséget nem kap. Az idősebb Jugoszláv kommunisták, akik Péter király idejében és később a hitlerista megszállás Idején is ültek börtönben, azt mondották, hogy ehhez hasonló állati bánásmódot és embertelen kínzást nem is tudtak elképzelni, De semmiféle kínzás, te kegyetlenkedés nem tudja megtörni a hazájuk ügyéhez hü Jugoszláv komunlstákat. A Glavnyacsa celláinak íaLalra a foglyok véres, megégetett, megcsonkított kezükkel Írják: Ne essetek kétségbe, elvtársak! A mi ügyünk igaz, a nép velünk van, és a nép Igazsága győzni fog!” Nem tudom elfelejteni % következő esetet: A Glavnyacsa I. emeletének 5-ös számú cellájában egy jugoszláv kommunista tartózkodott. Egy Ízben, mikor kihallgatásra vitték, megállt a börtön udvarán és elkiáltocta magát: „Elvtársak! Végig bátran tartsátok magatokat! Rólunk tud Moszkva, rólunk tud Sztálin!” ...Huszonegy hónapot töltöttem Rankovics börtöneiben. Nehéz szavakkal leírni az ott uralkodó állati terrort. De még nehezebb leírni a jugoszláv hazafiak hősiességét és önfeláldozását. A hóhéroknak nem sikerül leigázni őket és megtörni akaratukat! A bátor hazafiak szilárdan bíznak győzelemben, hisznek abban, hogy felvirrad a jugoszláv nép fölött a szabadság napja. A Megyei Előadó Iroda előadásait „Hogyan válnak a boly* tanácsok a dolgozó nép hatalmi szerveivé” címmel: 4>én: a Kecskeméti Gépgyárban 3 órakor. Előadó: Szabó István. 4- én délután 3 órakor: Alföldi Konzervgyár. Előadó; Both Zslgmond. 5- én este 8 órakor: Knnszentmlklós. Előadó: Borbély Sándor. 5-én este 8 órakor: Dunavecse. Előadó: Monorl F. Dezső. 5-én: Kiskunfélegyházi Gépgyár, délután 4 órakor. Előadó: ördögh László. * Párthír A június 4-től 10-ig terjedő héten az összes alapszervezetekben pártnapot tartunk. A pártnap anyaga: „Az ötéves terv — a béke terve”. A beszéd vázlatot elküldtük az alap&zervezeteknek. MDP Központi Vezetősége Agit.-Prop. Osztály Olvasd a .... minden sídmót Imélett fejlődésedet segffl elől
