Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

Jó helyi hesidem'é&yeséseit TissukéesJtén

Begyűjtési napokkal, begyűjtő utca-brigádokkal gyorsítják a tojásbegyűjtés ütemét

Az élelmezési miniszternek az a rendeleté, amely szerint azokban a községekben, ahol 100 százaikban teljesítették, vagy teljesítik A, B, C kenyérgabonabegy Ujlési tervüket, június 30-'ig korlátlanul őrölhetnek, kenyérgabonát, azt eredményezte Tiszakécsjíén, hogy többen jelentkeztek már őrlési engedélyért, így parádi Balázs és Gyapjas Ferenc is. De a rendelet arra ösztönözte a tanácsot, hogy pontosan megállapítsa, kik a hátralékosok. Tiszakécskéh 193 kulák. van. Sok közülük még nagyobbmennyiségü gabonával tartozik, így Kovács Ambrus (Átkosdülö 18.) 90 mázsával van hátralékban, özu. Szabó Elekné (Kossuth-utca 12.) 1 vagonnal, vagyis 100 mázsával, N. Lovas János (Sugár-út 5.) 30 mázsával, Mala István (Szabolcskautca 6.) és Jójárt Mihály Sza‘

bolcska-utea 39.) kulákok pedig 55—55 mázsával hátralékosok.

A miniszteri rendelet felhívta a községi tanács figyelmét arra is, hogy meg kell gyorsítani a tojás begyűjtést. Tiszákécske eddig tojásbeadási tervét csak H-8 százalékban teljesítette. A tanács ezért a napokban átszervezte az állandó bizottságot. Hét főről kilencre emelte a létszámát. Uj tagokkal frissítették fel és albizottságokat szerveztek. Az új állandó bizottság tagjai lettek: Sánta, Mihály, Halla Pálné, Fekccs Lajos, Kemény Sándorné, Demeter Károly, Kóczó Lászlóné, Györki János, Kiss Mlhályné és Mari Péter. A bizottság területre osztotta fel a községet. Tojásbegyüjtési napokat rendeznek. Egy-egy területre utcabrigádokat szerveztek. Egyegy utcábrigád 17—20 népnevelőből tevődik össze. Munkáját

az állandó bizottság egy-egy tagja Irányítja. Elhatározták,

hogy a jő tojásheadásteljcsítőket névszerint népszerűsítik. — Ilyen példamutató tojásbeadó Kóczó Lászlőné tanácstag, aki 100 százalékban teljesítette kötelezettségét és már G vételi jegyre is beadott. Bordás Zsigmondné VB.-tag, G&l Lajos elnökhelyettes, aki először teljesítetne 100 százalékban hazafias kötelezettségét. De a bizottság elhatározta azt is, hogy Lakitelekkel versenybe lépnek. A beadás ütemének meggyorsítására pedig minden népboltban és a szövetkezet üzlethelyiségében kifüggesztik a hátralékosok névso' rát, Tiszakécskén a tanácstagok és az állandó bizottság tagjainak példamutatása és a községek közti verseny meggyorsította a tojásbeadás ütemét.

Hogyan küssd a csávolyi Haladás-tszcs a növény ápolási munkák elvégzésével az ellenség ellen ?

Csávolyon a H- pártkongreszszus tiszteletére három I. típusú termelőszövetkezeti csoport alakult, közöttük a Haladás-csoport is, 94 családdal, 420 kát. hold földterülettel. A csoport tagjai között 28 család délszláv anyanyelvű.

A csoportot Solymosi János, Franyó Karagitg és Katona János szervezték. Franyó Karagity így beszél a szervezés munkálatairól:

_ A kulákok mesterkedései kezdetben gátolták munkánkat, de szívós és kitartó felvilágosító és tudatosító munkánk legyőzte az ellenség zavart’kéltt'ő híreszteléseit. Egyénileg dolgozó paraszttársaink a saját szemeikkel győződtek meg arról, hogy a község termelő-csoportjának a földjein mennyivel gazdagabb volt a termés, mint az ö nadrágszíj-parcéllálkon. De arról Is meggyőződtek, hogy békeharcukat és annak sikerét úgy szélesíthetik, ha az Ipari munkásság példáját követve a társasgazdálkodás útján a falun is meggyorsítják a szocializmus építését, így lépett be elsőnek Mamdity Márton délszláv anyanyelvű középparaszt. öt követte Szekulity István középparaszt és gyors egymásutánban a többiek, akiket az egyéni meggyőzés és a kézzelfogható bizonyítékok ereje térített erre az útra.

A kulákok aknamunkájukkal hogyan mesterkedtek Csávolyon a szövetkezeti mozgalom kiszélesítése ellen? Hogyan Igyekeztek gátolni rémhíreikkel az egyénileg dolgozókat, a társas gazdálkodás útjára való rátérésükben? Nagy Imre, Nehrlinger József, P&trích Ferenc és Petrich Menyhért kulákok, mind Igyekeztek az egyénileg dolgozó parasztok egységes sorait megbontani azzal, hogy a Pártba és az MNDSZ-be beépítették készséges kiszolgálójukat, Rokolya Andrásnét. Rokolya Andrásáé volt az, aki a Búzakalász I. típusú termelőszövetkezeti csoport szervezőjét, Csémi Alajos középparasztot a Párt és a tanács ellen hangolta azzal: — látod, már téged Is kuláknak tartanak, hiába van csak 8 hold földed. — Rokolya Andrásné vitte a hírt a Pártból Nagy Imre 36 holdas kuláknak, hogy a dolgozó parasztság elhatározta, hogy rálép a nagyüzemi gazdálkodás útjára.

Rokolya Andrásné szoros kapcsolatot tart fenn a kulákokkal. Karöltve jár velük napközben az utcákon. Bezzeg, amikor látja, hogy népnevelők tartanak háza felé, lezárja annak kapuját és nyomtalanul eltűnik. A kulákok Rokolyánét minden jóval ellátják, csakhogy hírekkel ellássa

őket. Azután az esti órákban megbeszélik a tennivalókat és rémhíreiket, zavartkeltö híreszteléseiket Rokolyáné híreihez alkalmazzák.

A község öntudatos dolgozói felfigyeltek már a kulákok készséges kiszolgálójára, aki a kulákokkal együtt azon van, hogy az eile.:.':igét 'tálja. Ebben a határszéli községben, ahol a dolgozók fokozottabb eredményeikkel harcolnak a béke megvédéséért és a Tito-banda provokációi és áskálódásal ellen, nemcsak a kulákok ellen növekedett a harag és a gyűlölet, de Rokolyáné ellen is. A belső ellenségnek méltó választ adni, ez a cél most Csávolyon. A Haladás-termelőcsoport ezért növelte növényápolási munkálatait. Már befejezték a cukorrépa, a gyapot és a napraforgó kapálását. Most folyik a termelőcsoportok ég az egyéni gazdálkodók földjein a kukoricakapálás. Folyik már a szőlő permetezése, mert azt akarják, hogy Idei több és jobb terméseredményeikkel újabb

Madaras alig három kilométerre van a határtól. A község dolgozói közel Titóékhoz, még fokozottabban teljesítik a feladatokat, amelyeket a Párt eléjük állított. Azért jó a község mind a növényápolás, mind pedig a tojásbegyüjté3 területén.

A növényápolási munkák terén a többtermésért való harcban többé-kevésbbé a DISZ-flatalok la kiveszik a részüket. Bár még a földművelésügyi miniszter felhívását nem Jjrdatosították eléggé a tagok között. Hattagú dülöbiztos-brigádot szerveztek. Enfiek a tagjai a legaktívabb fiatalokból tevődnek öszsze.

Koncsek Mária, DISZ vezetőségi tag elmondja, hogy vannak fiatalok, akik élen jártig a növényápolási munkákban.

— Puruczki István és Vinkó Pál kaparásztok jó munkájukkal mutatnak példát a többiek felé. Mindketten vezetőségi tagok Is. Hasonlóképpen *Nó'tás Ferenc DISZ-tag is a jó munkások között szerepel.

— DT7 Z-szer vezetünk húsz népnevelőt ad a Pártnak a kisgyülésekhez. Ezek a fiatalok a népnevelőértekezleten beszélik meg a soronlévö feladatokat a Párt és a többi tömegszervezet népnevelőivel. ,

Az ellenség a madaras! DISZ- szervezetben is Igyekezett romboló munkát végezni. Váradi Teréz kuláklányt leleplezte a

csapást mérhesselek nemcsak a belső, de külső ellenségeikre Is.

A Haladás I. típusú termelőszövetkezeti csoportban ezért szélesedik a Versenylendület. A csoport tagjai egymással párosversenyben harcolnak növekvő eredményeikért. Szekulity István Mándity Mártonnal, Solymosi János Bohner Jánossal párosversenyben mutattak utat társaiknak a szocialista versenyszellem kiszélesítésében.

A Haladás-csoport a többi most alakult I. típusú termelőszövetkezeti csoportokkal együtt' elkészítette már üzemtervét. Az üzemterv biztosítja majd számukra, hogy az aratás és a csépiés befejezése után még nagyobb lendülettel és még nagyobb igyekezettel folytathassák Csávolyon is a szocialista mezőgazdaság kiszélesítését, megizmosodását. A Haladás-csoport jó munkája máris felkeltette a még kívülállók érdeklődését és a 94- család munkáját az ősszel az újonnan jelentkezők, 150. családra fogják növelni.

Párt és a tagság ébersége. Ez a kulákfióka cowboy-regényeket olvasott; a szervezetben taggyűlés előtt. Sőt, a többi fiatalt is biztatta ezeknek a szennyes nyomdai termékeknek az olvasására. A másik ilyen csemete volt Biró Ilona, akinek az apja árurejtegetés és feketézés miatt most is börtönben ül. A növényápolási munkákat Is állandóan szabotálta. Tito belső szövetségesei tehát így akartak kárt okozni ebben a határmenti községben ifjúságunk nevelésében. Idejében észrevették azonban őket és kizárták mindkettőt a DISZ soraiból.

A madarasi fiataloknak még fokozottabb munkával kell válaszolniuk a Tito-banda állandóan megismétlődő aljas provokációira. Néhány héttel ezelőtt megalakították a Dózsa-termelő" csoportban az üzemi DlSZ-szervezetet. A pártszervezettel szoros kapcsolatot tartanak fenn. A párttitkár vagy vezetőségi tag mindig résztvesz a gyűléseken. Azonban helyes volna, ha taggyűlésen részletesen foglalkoznának a földművelésügyi miniszter felhívásával. Kiszélesítenék a fiatalok között a versenymozgalmat, Nagyobb mértékben kapcsolódnának be a növényápolási munkák menetének ellenőrzésébe a Párttal és a többi tömegszervezettel karöltve. Csak így tudják sikerre vinni a magasabb termésért és a békéért folyó harcot-A madarasi DISZ-szerrezet hogyan veszi hi részét a növényápolás! munkálatokból

Mezei György Lakiteleken a beadási könyvecske segítségével számvetést készít

LakLteleken időben osztották ki a beadási könyveket. A kiosztáskor a dolgozó parasztok a versenytáblán olvashatták, hogy kenyérgabonából már 1C6 százalékra, árpából 77, kukoricából 62 és szálastakarmányból 34 százalékra teljesítették bead'-t előirányzatukat. Kitűnt akkor az is, hogy Nagy Pál László, Madari Istvánné, Dudás József, Bajául Ant.Jné, Pólyák Lászlóné, Lendvai Mihály és Faragó Lászlóné ku'ákok még hátralékban vannak. Az elmúlt héten egy gramm gabonát nem adtak he.. Sőt, Szénán András borral is hátralékban van még.

A beadási könyvekből pedig a dolgezó parasztok megtudták azt, hogy az előttük álló gazdasági évben mit és m-unyit lsell beadni. Ezen gondolkodik Mezei György is, akinek tanyája &.t lapul az új tanácsháza mögött. 11 holdon és 349 négyszögölön gazdálkodik. A felszabadulás elölt tenyérnyi földje se vöt. A juttatásban ő is részesült. 24 éves fia most szerelt le, neki mutatja a beadási könyvet. — n02 búzacgység a beadási köielezaUségünk — magyarázza Gyuri fiának. — Ez a követke. zölcéppcn oszlik meg: kenyérgabonából 562 kg, takarmánygabonából 255 kg, hús- és ssiradékbólZOJf kg, burgonyából 08 kg, baromfiból 24.75 kg és tojásból 330 darab.

— Tudjuk mi ezt teljesíteni?— teszi fel a kérdést a fiú.

— Tudjuk — válaszolt az apja. — Sőt érdemes sok jószágot is nevelni többet termelni, akkor több jut a piacra — szól közbe Mezeiné.

Mezei Gyuri bácsi előveszi a ceruzát és számol.

—. Rozsból és búzából hétmázsás termés esetén 50 mázsát kapunk. Négyünk fejadagja 880 kg. Vetőmag 600 kg rozs és S0 kg búza. Ez 1560 kg. Arató- és cséplőrész 1150 kg. Beadási kötelezettség pedig 562 kg. Marad még 1728 kg.

—- Es ezzel mi történik?

— Ezt beadjuk G vételi jegyre, a község most a begyűjtési versenyben a második helyen áll. Ha mindnyájan beadjuk feleslegünket C vételi jegyre, akkor az első helyre küzdhetjük fel magunkat — szól büszkén Mezei Gyuri bácsi.

A család tovább számol. Egy hold ég 600 négyszögöl kukoricát is ültettek. Úgy tervezgetik, hogy abból lekerül 60 zsák, vagyis 9 mázsás termésnél 14 mázsa. 16 százalék a beadás, ez 240 kg. Marad több, mint 10 mázsa a sertéshízlalásra. Égy sertés után 2 kilogramm zsírt kell beadni a családinak. A zsír megfelel 33 kilogramm búzaegységnek. Ha pedig egy 35 kilogramm súlyú élöborjút ad be, akkor teljesítette állatbeadási kötelezettségét Is.

De Mezeiné is készít számvetést. 25 kilogramm baromukell beadni és 330 darab tojást. Egy tyúkra 60 tojást számol. Hat tyúk szükséges tehát, hogy beadási , kötelezettségének eleget tehessen. Jelenleg 8 tyúkja van. Eddig hetente 10—15 darab tojást adott be. Ez kevés — gondolja magában. Amióta kijött a hír a szabadpiacról, Mezeiné sajnálja, hogy nem keltett még több aprójószágot. El is határozta, hogy még elültet kéthárom kotlót. Mire megtollasodnak a csirkék, már az új termésből, árpából, ocsúból bőven szemelhetnek, őszre szépen megnőnek és a piacon jól pénzelhet az asszony belőle. Érdemes sok jószágot nevelni, mert így kerülhet a piacra a feleslegük.

A Mezel-család időben kapta meg a beadási könyvet. így elkészíthette egészévi számvetését, tudják miből mennyit kell beadni és miből mennyit vihetnek a piacra.

Mérlegen az izsáki és jakabszállási íöldművesszövetkezet

Jövedelmezőségi mozgalom indult a földmüvesszövetkezeteknél. Az izsáki földműves szövetkezet vezetősége is megvizsgálta: hogyan dolgozik a szövetke_ zet a dolgozó nép vagyonával. A vizsgálat megmutatta, hogy a szövetkezet működése az év első négy hónapja alatt 62.870 forint nyereséggel végződött. Különösen szép eredményt ért ei a textil-szaküzlet: négyhónapi tiszta nyeresége meghaladta a 43.000 forintot.

Rendkívüli vezetőségi ülésen és üzemi értekezletem tárgyalta meg a vezetőség és a munkavállalók a jövedelmezőségi vizsgá*lat eredményét és határozatokat hoztak a további eredmények el_ érésére. Megvitatták a még gyengén, magas önköltséggel dolgozó üzemágak munkájának megjavítását is. De határozatot hozott az üzemi értekezlet a munkafegyelem megjavítására is, mert ezen a téren még akad hiba.

A szövetkezet tagsága elhatározta, hogy a jövedelmezőség továbbfokozása érdekében a jövőben jutalmazzák azokat a munkavállalókért, akik példamutatással, jó munkával segítik a moz. galom továbbfejlődését és tervüket maradéktalanul végrehajtják. Az elmúlt negyedév során különösen jó munkát végzett Vitéz Sándor és Gallő Júlia, mindketten a MÉSZÖV dicséretében részesültek.

A vezetőségi ülés, az üzemi értekezlet és a tagság határozatai sokat lendítettek a szövetke. zet 'ejlödésén cs alapot adtak arra, hogy a jövedelmezőségi mozgalom Izsákon egyre inkább szélesedjék„

De nem mindenütt beszélhetnek Ilyen eredményekről. A rossz gazdálkodás kirívó példája a jakabszállási földművesszövetkezet, ahol az 1950. évi mérleg 88.000 forint veszteséggel zárult, mert a vezetőség nem fordított gondot az üzemágak jövelelmező működésére. A boltban például, 18.000 forint célhitelelvonás történt, amit munkabérek és egyebek kifizetésére fordítottak, mert a többi üzemág bevételei nem fedezték a felmerülő költségeket. A lisztcseretelepen havi 6—700 forlnl volt a bevétel, míg két alkalmazottat fizettek havi 950 forinttal. Ezenfelül a különböző költségek, mint a rakodómunkások fizetése, adó, világítás — kitettek havi 500—500 forintot. így az összes költségek 1500—1600 forintra felszaporodtak, a bevétellel szemben. így természete, sen ezt az üzemágat a többinek és főként a boltnak kellett fenntartani s így keletkezett a

18.000 forintos célhitelelvonás Is, ami a tervfegyelem súlyos megsértése volt.

A szövetkezet vezetősége újabban felfigyelt ezekre a hibákra. A lisztcseretelep költ. ségét sikerült lecsökkenteni mintegy 50 százalékkal. Persze, ez még nem elegendő, hogy ez az üzemág isi jövedelmezővé vál. jék. De a vezetőség mostmár kezdi figyelemmel kísérni a többi üzemág költségeinek alakulását is és munkakörösszekapcsolással Igyekeznek gazdaságossá, sőt jövedelmezővé tenni a szövtekezet összes üzem. ágait.