Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

Jó helyi hesidem'é&yeséseit TissukéesJtén Begyűjtési napokkal, begyűjtő utca-brigádokkal gyorsítják a tojásbegyűjtés ütemét Az élelmezési miniszternek az a rendeleté, amely szerint azok­ban a községekben, ahol 100 százaikban teljesítették, vagy teljesítik A, B, C kenyérgabona­begy Ujlési tervüket, június 30-'ig korlátlanul őrölhetnek, kenyér­­gabonát, azt eredményezte Ti­­szakécsjíén, hogy többen jelent­keztek már őrlési engedélyért, így parádi Balázs és Gyapjas Ferenc is. De a rendelet arra ösztönözte a tanácsot, hogy pon­tosan megállapítsa, kik a hátra­lékosok. Tiszakécskéh 193 kulák. van. Sok közülük még nagyobb­­mennyiségü gabonával tartozik, így Kovács Ambrus (Átkos­­dülö 18.) 90 mázsával van hát­ralékban, özu. Szabó Elekné (Kossuth-utca 12.) 1 vagonnal, vagyis 100 mázsával, N. Lovas János (Sugár-út 5.) 30 mázsá­val, Mala István (Szabolcska­­utca 6.) és Jójárt Mihály Sza‘ bolcska-utea 39.) kulákok pedig 55—55 mázsával hátralékosok. A miniszteri rendelet felhívta a községi tanács figyelmét arra is, hogy meg kell gyorsítani a tojás begyűjtést. Tiszákécske ed­dig tojásbeadási tervét csak H-8 százalékban teljesítette. A ta­nács ezért a napokban átszer­vezte az állandó bizottságot. Hét főről kilencre emelte a létszá­mát. Uj tagokkal frissítették fel és albizottságokat szerveztek. Az új állandó bizottság tagjai lettek: Sánta, Mihály, Halla Pál­­né, Fekccs Lajos, Kemény Sán­­dorné, Demeter Károly, Kóczó Lászlóné, Györki János, Kiss Ml­­hályné és Mari Péter. A bizott­ság területre osztotta fel a köz­séget. Tojásbegyüjtési napokat rendeznek. Egy-egy területre utcabrigádokat szerveztek. Egy­­egy utcábrigád 17—20 népneve­lőből tevődik össze. Munkáját az állandó bizottság egy-egy tagja Irányítja. Elhatározták, hogy a jő tojásheadásteljcsítő­­ket névszerint népszerűsítik. — Ilyen példamutató tojásbeadó Kóczó Lászlőné tanácstag, aki 100 százalékban teljesítette kö­telezettségét és már G vételi jegyre is beadott. Bordás Zsig­­mondné VB.-tag, G&l Lajos el­nökhelyettes, aki először teljesí­tetne 100 százalékban hazafias kötelezettségét. De a bizottság elhatározta azt is, hogy Lakite­lekkel versenybe lépnek. A be­adás ütemének meggyorsítására pedig minden népboltban és a szövetkezet üzlethelyiségében ki­függesztik a hátralékosok névso' rát, Tiszakécskén a tanácstagok és az állandó bizottság tagjai­nak példamutatása és a közsé­gek közti verseny meggyorsí­totta a tojásbeadás ütemét. Hogyan küssd a csávolyi Haladás-tszcs a növény ápolási munkák elvégzésével az ellenség ellen ? Csávolyon a H- pártkongresz­­szus tiszteletére három I. típusú termelőszövetkezeti csoport ala­kult, közöttük a Haladás-csoport is, 94 családdal, 420 kát. hold földterülettel. A csoport tagjai között 28 család délszláv anya­nyelvű. A csoportot Solymosi János, Franyó Karagitg és Katona Já­nos szervezték. Franyó Karagity így beszél a szervezés munkála­tairól: _ A kulákok mesterkedései kezdetben gátolták munkánkat, de szívós és kitartó felvilágosító és tudatosító munkánk legyőzte az ellenség zavart’kéltt'ő híreszte­léseit. Egyénileg dolgozó pa­raszttársaink a saját szemeikkel győződtek meg arról, hogy a község termelő-csoportjának a földjein mennyivel gazdagabb volt a termés, mint az ö nad­­rágszíj-parcéllálkon. De arról Is meggyőződtek, hogy békeharcu­kat és annak sikerét úgy széle­síthetik, ha az Ipari munkásság példáját követve a társasgazdál­kodás útján a falun is meggyor­sítják a szocializmus építését, így lépett be elsőnek Mamdity Márton délszláv anyanyelvű kö­zépparaszt. öt követte Szekulity István középparaszt és gyors egymásutánban a többiek, aki­ket az egyéni meggyőzés és a kézzelfogható bizonyítékok ereje térített erre az útra. A kulákok aknamunkájukkal hogyan mesterkedtek Csávo­lyon a szövetkezeti mozgalom kiszélesítése ellen? Hogyan Igye­keztek gátolni rémhíreikkel az egyénileg dolgozókat, a társas gazdálkodás útjára való rátéré­­sükben? Nagy Imre, Nehrlinger József, P&trích Ferenc és Petrich Menyhért kulákok, mind Igye­keztek az egyénileg dolgozó pa­rasztok egységes sorait megbon­tani azzal, hogy a Pártba és az MNDSZ-be beépítették készsé­ges kiszolgálójukat, Rokolya Andrásnét. Rokolya Andrásáé volt az, aki a Búzakalász I. tí­pusú termelőszövetkezeti cso­port szervezőjét, Csémi Alajos középparasztot a Párt és a ta­nács ellen hangolta azzal: — lá­tod, már téged Is kuláknak tar­tanak, hiába van csak 8 hold földed. — Rokolya Andrásné vitte a hírt a Pártból Nagy Im­re 36 holdas kuláknak, hogy a dolgozó parasztság elhatározta, hogy rálép a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Rokolya Andrásné szoros kap­csolatot tart fenn a kulákokkal. Karöltve jár velük napközben az utcákon. Bezzeg, amikor látja, hogy népnevelők tartanak háza felé, lezárja annak kapuját és nyomtalanul eltűnik. A kulákok Rokolyánét minden jóval ellát­ják, csakhogy hírekkel ellássa őket. Azután az esti órákban megbeszélik a tennivalókat és rémhíreiket, zavartkeltö híresz­teléseiket Rokolyáné híreihez al­kalmazzák. A község öntudatos dolgozói felfigyeltek már a kulákok kész­séges kiszolgálójára, aki a kulá­kokkal együtt azon van, hogy az eile.:.':igét 'tálja. Ebben a ha­társzéli községben, ahol a dolgo­zók fokozottabb eredményeikkel harcolnak a béke megvédéséért és a Tito-banda provokációi és áskálódásal ellen, nemcsak a kulákok ellen növekedett a ha­rag és a gyűlölet, de Rokolyáné ellen is. A belső ellenségnek mél­tó választ adni, ez a cél most Csávolyon. A Haladás-termelő­csoport ezért növelte növényápo­lási munkálatait. Már befejez­ték a cukorrépa, a gyapot és a napraforgó kapálását. Most fo­lyik a termelőcsoportok ég az egyéni gazdálkodók földjein a kukoricakapálás. Folyik már a szőlő permetezése, mert azt akarják, hogy Idei több és jobb terméseredményeikkel újabb Madaras alig három kilomé­terre van a határtól. A község dolgozói közel Titóékhoz, még fokozottabban teljesítik a fel­adatokat, amelyeket a Párt elé­jük állított. Azért jó a község mind a növényápolás, mind pe­dig a tojásbegyüjté3 területén. A növényápolási munkák te­rén a többtermésért való harc­ban többé-kevésbbé a DISZ-fla­­talok la kiveszik a részüket. Bár még a földművelésügyi minisz­ter felhívását nem Jjrdatosítot­­ták eléggé a tagok között. Hat­tagú dülöbiztos-brigádot szer­veztek. Enfiek a tagjai a legak­tívabb fiatalokból tevődnek ösz­­sze. Koncsek Mária, DISZ vezető­ségi tag elmondja, hogy vannak fiatalok, akik élen jártig a nö­vényápolási munkákban. — Puruczki István és Vinkó Pál kaparásztok jó munkájuk­kal mutatnak példát a többiek felé. Mindketten vezetőségi ta­gok Is. Hasonlóképpen *Nó'tás Ferenc DISZ-tag is a jó munká­sok között szerepel. — DT7 Z-szer vezetünk húsz népnevelőt ad a Pártnak a kis­­gyülésekhez. Ezek a fiatalok a népnevelőértekezleten beszélik meg a soronlévö feladatokat a Párt és a többi tömegszervezet népnevelőivel. , Az ellenség a madaras! DISZ- szervezetben is Igyekezett rom­boló munkát végezni. Váradi Teréz kuláklányt leleplezte a csapást mérhesselek nemcsak a belső, de külső ellenségeikre Is. A Haladás I. típusú termelő­szövetkezeti csoportban ezért szélesedik a Versenylendület. A csoport tagjai egymással páros­versenyben harcolnak növekvő eredményeikért. Szekulity Ist­ván Mándity Mártonnal, Soly­mosi János Bohner Jánossal pá­rosversenyben mutattak utat társaiknak a szocialista verseny­­szellem kiszélesítésében. A Haladás-csoport a többi most alakult I. típusú termelő­szövetkezeti csoportokkal együtt' elkészítette már üzemtervét. Az üzemterv biztosítja majd szá­mukra, hogy az aratás és a csépiés befejezése után még na­gyobb lendülettel és még na­gyobb igyekezettel folytathassák Csávolyon is a szocialista mező­­gazdaság kiszélesítését, megiz­mosodását. A Haladás-csoport jó munkája máris felkeltette a még kívülállók érdeklődését és a 94- család munkáját az ősszel az újonnan jelentkezők, 150. csa­ládra fogják növelni. Párt és a tagság ébersége. Ez a kulákfióka cowboy-regényeket olvasott; a szervezetben taggyű­lés előtt. Sőt, a többi fiatalt is biztatta ezeknek a szennyes nyomdai termékeknek az olva­sására. A másik ilyen csemete volt Biró Ilona, akinek az apja árurejtegetés és feketézés miatt most is börtönben ül. A növény­ápolási munkákat Is állandóan szabotálta. Tito belső szövetsé­gesei tehát így akartak kárt okozni ebben a határmenti köz­ségben ifjúságunk nevelésében. Idejében észrevették azonban őket és kizárták mindkettőt a DISZ soraiból. A madarasi fiataloknak még fokozottabb munkával kell vá­laszolniuk a Tito-banda állan­dóan megismétlődő aljas provo­kációira. Néhány héttel ezelőtt megalakították a Dózsa-termelő" csoportban az üzemi DlSZ-szer­­vezetet. A pártszervezettel szo­ros kapcsolatot tartanak fenn. A párttitkár vagy vezetőségi tag mindig résztvesz a gyűléseken. Azonban helyes volna, ha tag­gyűlésen részletesen foglalkoz­nának a földművelésügyi minisz­ter felhívásával. Kiszélesítenék a fiatalok között a versenymoz­galmat, Nagyobb mértékben kapcsolódnának be a növény­ápolási munkák menetének el­lenőrzésébe a Párttal és a többi tömegszervezettel karöltve. Csak így tudják sikerre vinni a ma­gasabb termésért és a békéért folyó harcot-A madarasi DISZ-szerrezet hogyan veszi hi részét a növényápolás! munkálatokból Mezei György Lakiteleken a beadási könyvecske segítségével számvetést készít LakLteleken időben osztották ki a beadási könyveket. A ki­osztáskor a dolgozó parasztok a versenytáblán olvashatták, hogy kenyérgabonából már 1C6 százalékra, árpából 77, kukori­cából 62 és szálastakarmányból 34 százalékra teljesítették be­ad'-t előirányzatukat. Kitűnt akkor az is, hogy Nagy Pál László, Madari Istvánné, Dudás József, Bajául Ant.Jné, Pólyák Lászlóné, Lendvai Mihály és Faragó Lászlóné ku'ákok még hát­ralékban vannak. Az elmúlt héten egy gramm gabonát nem adtak he.. Sőt, Szénán András borral is hátralékban van még. A beadási könyvekből pedig a dolgezó parasztok megtud­ták azt, hogy az előttük álló gazdasági évben mit és m-unyit lsell beadni. Ezen gondolkodik Mezei György is, akinek tanyája &.t lapul az új tanácsháza mögött. 11 holdon és 349 négyszög­ölön gazdálkodik. A felszabadulás elölt tenyérnyi földje se vöt. A juttatásban ő is részesült. 24 éves fia most szerelt le, neki mutatja a beadási könyvet. — n02 búzacgység a beadási köie­­lezaUségünk — magyarázza Gyuri fiának. — Ez a követke. zölcéppcn oszlik meg: kenyérgabonából 562 kg, takarmánygabo­nából 255 kg, hús- és ssiradékbólZOJf kg, burgonyából 08 kg, ba­romfiból 24.75 kg és tojásból 330 darab. — Tudjuk mi ezt teljesíteni?— teszi fel a kérdést a fiú. — Tudjuk — válaszolt az apja. — Sőt érdemes sok jószá­got is nevelni többet termelni, akkor több jut a piacra — szól közbe Mezeiné. Mezei Gyuri bácsi előveszi a ceruzát és számol. —. Rozsból és búzából hétmázsás termés esetén 50 mázsát kapunk. Négyünk fejadagja 880 kg. Vetőmag 600 kg rozs és S0 kg búza. Ez 1560 kg. Arató- és cséplőrész 1150 kg. Beadási kö­telezettség pedig 562 kg. Marad még 1728 kg. —- Es ezzel mi történik? — Ezt beadjuk G vételi jegyre, a község most a begyűjtési versenyben a második helyen áll. Ha mindnyájan beadjuk fe­leslegünket C vételi jegyre, akkor az első helyre küzdhetjük fel magunkat — szól büszkén Mezei Gyuri bácsi. A család tovább számol. Egy hold ég 600 négyszögöl kuko­ricát is ültettek. Úgy tervezgetik, hogy abból lekerül 60 zsák, vagyis 9 mázsás termésnél 14 mázsa. 16 százalék a beadás, ez 240 kg. Marad több, mint 10 mázsa a sertéshízlalásra. Égy sertés után 2 kilogramm zsírt kell beadni a családinak. A zsír megfelel 33 kilogramm búzaegységnek. Ha pedig egy 35 kilo­gramm súlyú élöborjút ad be, akkor teljesítette állatbeadási kötelezettségét Is. De Mezeiné is készít számvetést. 25 kilogramm baromu­­kell beadni és 330 darab tojást. Egy tyúkra 60 tojást számol. Hat tyúk szükséges tehát, hogy beadási , kötelezettségének ele­get tehessen. Jelenleg 8 tyúkja van. Eddig hetente 10—15 darab tojást adott be. Ez kevés — gondolja magában. Amióta ki­jött a hír a szabadpiacról, Mezeiné sajnálja, hogy nem keltett még több aprójószágot. El is határozta, hogy még elültet két­­három kotlót. Mire megtollasodnak a csirkék, már az új ter­mésből, árpából, ocsúból bőven szemelhetnek, őszre szépen meg­nőnek és a piacon jól pénzelhet az asszony belőle. Érdemes sok jószágot nevelni, mert így kerülhet a piacra a feleslegük. A Mezel-család időben kapta meg a beadási könyvet. így elkészíthette egészévi számvetését, tudják miből mennyit kell beadni és miből mennyit vihetnek a piacra. Mérlegen az izsáki és jakabszállási íöldművesszövetkezet Jövedelmezőségi mozgalom in­dult a földmüvesszövetkezetek­­nél. Az izsáki földműves szövet­kezet vezetősége is megvizsgál­ta: hogyan dolgozik a szövetke_ zet a dolgozó nép vagyonával. A vizsgálat megmutatta, hogy a szövetkezet működése az év első négy hónapja alatt 62.870 forint nyereséggel végződött. Különö­sen szép eredményt ért ei a tex­­til-szaküzlet: négyhónapi tiszta nyeresége meghaladta a 43.000 forintot. Rendkívüli vezetőségi ülésen és üzemi értekezletem tárgyalta meg a vezetőség és a munkavál­lalók a jövedelmezőségi vizsgá*­­lat eredményét és határozatokat hoztak a további eredmények el_ érésére. Megvitatták a még gyengén, magas önköltséggel dolgozó üzemágak munkájának megjavítását is. De határozatot hozott az üzemi értekezlet a munkafegyelem megjavítására is, mert ezen a téren még akad hiba. A szövetkezet tagsága elhatá­rozta, hogy a jövedelmezőség to­­vábbfokozása érdekében a jövő­ben jutalmazzák azokat a mun­kavállalókért, akik példamutatás­sal, jó munkával segítik a moz. galom továbbfejlődését és ter­vüket maradéktalanul végrehajt­ják. Az elmúlt negyedév során különösen jó munkát végzett Vi­téz Sándor és Gallő Júlia, mind­ketten a MÉSZÖV dicséretében részesültek. A vezetőségi ülés, az üzemi értekezlet és a tagság határoza­tai sokat lendítettek a szövetke. zet 'ejlödésén cs alapot adtak arra, hogy a jövedelmezőségi mozgalom Izsákon egyre inkább szélesedjék„ De nem mindenütt beszélhet­nek Ilyen eredményekről. A rossz gazdálkodás kirívó pél­dája a jakabszállási földműves­­szövetkezet, ahol az 1950. évi mérleg 88.000 forint veszteség­gel zárult, mert a vezetőség nem fordított gondot az üzem­­ágak jövelelmező működésére. A boltban például, 18.000 forint célhitelelvonás történt, amit munkabérek és egyebek kifize­tésére fordítottak, mert a többi üzemág bevételei nem fedezték a felmerülő költségeket. A liszt­­cseretelepen havi 6—700 forlnl volt a bevétel, míg két alkalma­zottat fizettek havi 950 forint­tal. Ezenfelül a különböző költ­ségek, mint a rakodómunkások fizetése, adó, világítás — kitet­tek havi 500—500 forintot. így az összes költségek 1500—1600 forintra felszaporodtak, a bevé­tellel szemben. így természete, sen ezt az üzemágat a többinek és főként a boltnak kellett fenn­tartani s így keletkezett a 18.000 forintos célhitelelvonás Is, ami a tervfegyelem súlyos meg­sértése volt. A szövetkezet vezetősége újabban felfigyelt ezekre a hi­bákra. A lisztcseretelep költ. ségét sikerült lecsökkenteni mintegy 50 százalékkal. Persze, ez még nem elegendő, hogy ez az üzemág isi jövedelmezővé vál. jék. De a vezetőség mostmár kezdi figyelemmel kísérni a többi üzemág költségeinek alakulását is és munkakör­összekapcsolással Igyekeznek gazdaságossá, sőt jövedelmezővé tenni a szövtekezet összes üzem. ágait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom