Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-09 / 132. szám

A Bolgár Népköztársaság j külügyminisztériuma június 6-án ■ jegyzéket juttatott el Jug03zlá- j via szófiai nagykövetségéhez, melyben persona non grata nak nyilvánítja Koszia Ugrica őrna­gyot, Jugoszlávia szófiai kato­nai attaséját és közölte Jugo­szlávia szófiai nagykövetségé­vel, hogy nevezett negyvennyolc órán belül tartozik elhagyni az ország területét.' A katonai attasé kémtevékenységet folyta­tott és diverziós cselekmé­nyeket irányított. A többi között például robban­tást szervezett a „Geo Milev” állami üzemben. A robbanás kö­vetkeztében tizenegy bolgár munkás vesztette életét. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériumának jegy­zéke a lobbi között a kővetke­zőket állapítja meg: ,,A szófiai körzeti bíróság 1951. június 2-án és 3-án nyilvá­nos tárgyaláson lefolytatta egy kémekből, diverzánsokból és lerrcristákból álló csoport bün­­perét. A csoport tagjai: Ászén Madov Milanov, Dargma falu­beli lakos (Jugoszlávia, caribrodi körze:); Geraszin Kirov Man­­csev, Ujzatovci falubeli lakos (Jugoszlávia, caribrodi körzet) és Kosztju Mihajlov Todorov, Zselusa falubeli lakos (Jugo­szlávia, caribrodi körzet). A per folyamán nyilvánosságra került adatok, a tanúk vallomásai, va­lamint a vádlottak beismerése alapján a következők állapítha­tók meg: Ászén Madev Milanovot, a jugoszláv királyi hadsereg volt altisztjét Dikies paracsnok be­szervezte az OZN jugoszláv kémszervezet ügynökévé. Kém­­megbizatással Bulgáriába küld­ték. A kapott utasításoknak meg­felelően Milanov 1946- ban összeköttetést létesített Szvetozár Szaviccsal, Jugo­szlávia szófiai nagykövet­sége konzuli osztályának volt vezetőjével. Ez utóbbi kémjelentések be­szerzésével és továbbításával bízta meg. A Kommunista és Munkás­pártok Tájékoztató Irodájának a Jugoszláv Kommunista Pár­ton belül uralkodó helyzettel kapcsolatban, 1948. júniusában hozott határozata után Szavles új feladatokkal bízta meg Ászén Mi­lanovot. Szovjetellene3 és a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártja ellen irányuló agitá­­ciót kellett kifejtenie a Bolgár Kommunista Párt tagjai között, adatokat kellett beszereznie a Bulgáriába menekült jugoszláv politikai emigránsok tevékeny­ségéről és a Bolgár-Szovjet Tár­saságok Szövetségének felhasz­nálásával — ahol dolgozott — szovjetellenes és bolgárellenes fasiszta „irodalmat” kellett ter­jesztenie, 1949. júniusában Szavics elve­temült gaztett elkövetésével bízta meg Milanovot. Pokolgépet kellett elhelyez­nie a Bolgár-Szóvjet Társa­ságok Szövetsége központ­jának előcsarnokában, mely­nek a tanács ülésének Idő­pontjában kellett volna fel­­robbania. Milanov azonban nem merte ezt a bűnös feladatot végrehajtani. Ebben az Időben Szvetozár Sza­vics, akinek kémtevékenységét leleplezték, elhagyta a Bolgár Népköztársaság területét. 1950. február végén Jugo­szlávia szófiai nagykövetségének egyik alkalmazottja Szavics utódjának közvetítésével kapcsolatot létesített Ászén Milanov és Koszta Ugrica őrnagy, Jugoszlávia katonai attaséja között. A Utó-banda bírósági komédiákkal próbál port hinteni a jugoszláv nép szemébe Ez utóbbi azonnal kezébe vette Ászén Milanov jugoszláv kém és ügynök irányítását, aki idő­közben a „Geo Milev” állami ipari ütemben talált munkát mint a káderosztály vezetője. Ugrica már az első találkozó alkalmával adatok megszerve zésével bízta meg Milanovot a „Geo Milev” ipari üzem gépeire, berendezésére és az üzem ter­melési kapacitására, valamint az itt dolgozó munkások szá­mára és képzettségére vonat­kozóan. ' I l A jugoszláv katonai attasé ezenkívül megbízta Milanovot, mint a káderosztály vezetőjét, keressen ki olyan különleges szakmunkásokat, szerelőket, esztergályosokat, oxigénnel dolgozó munkásokat, va­lamint az ország különböző üzemeiben dolgozó olyan szakmunkásokat, tűzoltókat, akiknek családja Jugo­szláviában él. Ugrica kijelentette, hogy ilyen emberekre elengedhetetle­nül szüksége van szabotázscse­­lekmények szervezéséhez, elkö­vetéséhez és diverziós cselekmé­nyek előkészítéséhez. Ugrica 1950. áprilisában meg­bízta Ászén Milanovot: találjon olyan megfelelő személyt, aki jutalom ellenében hajlandó sza­botázscselekményeket szervezni a vállalat olájüzemében. Milanov július elején összeköt­tetést hozott létre a reakciós és fasiszta Nikola Veliuov, a népi kormány elszánt ellensége és Koszta Ugrica között. 1950. augusztus 2 án Nikola Velinov robbanást idézett elő a „Geo Milev” iparvállalat olaj üzemében. A Koszta Ugrica őrnagy, Jugo­szlávia szófiai nagykövetségének katonai attaséja által szervezett bűncselekménynek az üzem 11 munkása esett áldozatul. A népgazdaság több mint tizenki­­lencmillió léva kárt szenvedett. A jugoszláv kémszervezet ügynökei és más jugoszáv szer­vek a jugoszláv nagykövetség alkalmazottainak közreműködé­sével aktivizálni igyekeztek a fasiszta elemeket, a régi rendszer visszaállításának híveit abban a harcban, amelyet a demokratikus népi hatalom ellen folytatnak. Akadályozni akarták a szocialista építést és a Bolgár Népköztársaság gazdasági fejlő, dését, A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma, kormá­nyának nevében és utasítá­sára a leghatározottabban tiltakozik azok ellen a kém-, diverziós,- és terrorista-cse­lekmények ellen, amelyeket a jugoszláv kémszervezet Jugoszlávia szófiai nagykö­vetsége személyzetének köz­reműködésével szervezett. A minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a Bolgár Népköztársaság kormánya fele­lőssé teszi a jugoszláv kormányt azokért a bűncselekményekért, melyeket szervei a Bolgár Nép­­köztársaság területén elkövet­tek” — állapítja meg a jegyzék. A Romániában élő jugoszláv politikai emigránsok ,„Az Inter, nacionalizmus zászlaja alatt” c. lapjában Gy. Nikolics a követ­kezőket írja: A titóista banditák az utóbbi időben nagydobra verték, hogy bíróság elé akarják állítani Pa­­velicset ég Artukovicsot, a ké: hírhedt háborús bűnöst. Ezzel egyidejűleg az amerikai propa­ganda is nagyhangon kürtölte tőle a világot, hogy ezeket „át kell adni” Titónak. Még maga Drew Pearson, a hírhedt háborús uszító is szót eme’Jt és követel­te, hogy .„eleget kell tenni a jugoszláv kormány követelésé, nek”. Nem nehéz kitalálni, hogy ezt az egész kampányt a Wall­street engedélye és utasításai alapján indították meg. Miit akarnak Titóék ezzel el­érni? Jellemző mindenekelőtt, hogy ezt a kérdést akkor vetik fel, amikor a titóista hatalombitor­­lókat, mint kémet és gyilkoso­kat leplezték le a nép előtt, ami. kor bebizonyosodott róluk, hogy esküdt ellenségei a békének és a haladásnak, amikor Tito fasisz­ta rendszerét egyre nagyobb politikai válság fenyegeti és vé­gül, amikor a Titó-klikk fasiszta gépezetébe bevonta az összes megrögzött háborús bűnöst. Ez az egész hűhó nem jelent semmi egyebet, minthogy a Tito-banda rehabilitálni szeretné magát a jugoszláv nép előtt, elsősorban azoknak a vidékeknek lakossá, ga előtt, ahol Pavelicsék borzal­mas -gyilkosságokat követtek el, tekintettel arra, hogy elsősor­ban a vidékek népe szállt elszán­tan harcba Pavelicsék cinkosai, a Tito fasiszta hóhérok ellen. Titóék titkolni akarják, hogy államgépezetükben ezerszám ül­nek a volt usztasák és esetni, kék. El akarják hitetni, hogy elítélik Pavelics és Artukovics bűncselekményeit, noha maguk ls számtalan kínzóhelyet állítot­tak fel az ország minden részé­ben — ugyanúgy, mint Pave-lics uralma alatt volt és e kínzó­táborokban ma is Jugoszlávia legjobb szabadságharcosai síny­lődnek. A titóista banditák kísérletei túlságosan átlátszók ahhoz, hogy félre tudják vezetni Jugo. GZlávia dolgozóit. A jugoszláv dolgozók nagyon jól tudják, hogy ezek a kísérletek a Tito­­banda kipróbált cselfogásai közé tartoznak. Hasonlítanak ezek Drazsa Mihajlovics, Stepinac, Ku manudi és a többiek úgynevezett „peréhez”. A jugoszláv nép tudja, hogy az Artukovics és Pavelics körüli hangoskodás nem egyéb közön­séges komédiázásnál. Hiszen kire támaszkodna a Tito-banda, ha nem az usztasákra és esetni, kekre? Ugyanazokra az uszta­sákra, akik Pavelics és Artuko­vics utasítására gyilkolták és Irtották az ártatlan férfiakat, nőket és gyermekek ezreit. Titóék port akarnak hinteni a öép szemébe, hogy ilymódon könyebben vezető állásba ültet­hessék az usztasák és csetnikek újabb ezreit. Ezért bíróság elé állítanak egy-egy csetniket vagy usztasát. Természetes, hogy az úgynevezett „vádlottak” nem felelnek a bíróság előtt büncse. lekményeikért. A titóista bíró-Az VSA kormánya, a Kína-ellenes szállítási tilalom ellenőrzésének ürügyén, meg akarja szállni Honkongot A Daily Worker megírja, hogy az amerikai imperialistáik teljes ellenőrzést akarnak létesíteni a Hongkong és Kína közötti ke­reskedelem fölött. Azon fára. doznak, hogy mielőbb létrehoz zák az ENSZ úgynevezett ellen­őrző bizottságát. E bizottságnak a Kína ellen nemrégiben hozott jogellenes ENSZ-határozat sze­rint joga volna Hongkong egész kereskedelmének ellenőrzésére. A bizottság elnökévé az USA külügyminisztériuma a kong. kongi amerikai főkonzult je­lölte. Az amerikai Imperialisták azt akarják javasolni, hogy „az úgynevezett ENSZ-csapatoh egy részét a bizottság rendelkezésé­re bocsássák a Hongkong és Ki­­na közötti határőrség kiegészí. tésére” — közli a Daily Wpr kér. Ez magyarán azt jelenti, hogy az USA kormánya meg akarja szállni a Kínával határos Hong­kongot, hogy ott újabb agrees­­sziós támaszpontot építsen ki a Kínai Népköztársaság ellem Ságok csak az ítéletet hozzák meg és azután valamilyen ké­nyelmes villában helyezik el, mint az Stepinac ese.ében tör­tént. Emlékezetes például, hogy Titóék Spüler, hírhedt háborús bűnöst halálra ítélték, ugyanak­kor a halálraítélt Spüler azon. ban ma előadóként működik a belgrádi UDB-iskolában. Vájjon nem átlá‘-szó-e Titó­­éknak az a cselfogása, mintha bíróság elé akarnák állítani Pa­­vclicset és Artukovicsot, amikor Vjekoszlav Krisany — Pavelics hadtestének parancsnoka, aki számtalan bűncselekményt kö. vetett el — ma, vezérőrnagy a jugoszláv hadseregben, és ez nem egyedülálló' eset. így pél­dául Mirkó Meszics, a Sztálin­grádnál bevetett usztasa-alaku­­latok parancsnoka, magas állást visel a jugoszláv hadseregben-Leleplezi ezt az átlátszó csel­­fogást az is, hogy az amerikai kormány a Tito-bandával kötött szerződés értelmében a belgrádi vezetőknek juttatott úgyneve­zett „kölcsönök” öt százalékát az amerikai „szemlélők” és az usztasák és csetnikek, valamint Pavelics úgynevezett „kormá. nya” számára tartja vissza. Titóék. mesterkedései közül ipár sok kudarcba fulladt. Meg­bukik ez a legújabb cselfogásuk ls. A szovjet kormány . válaszjegy zéke nehéz helyzetbe juttatta a közvélemény meg­tévesztésére törekvő nyugati háborús gynjtogatókat A külügyminiszterhelyettesi értekezlet június 6-ra kitűzött rendes ülését a nyugati hatal. mák képviselőinek kérésére el­napolták. Francia sajtőjelenté­­sek szerint június 5-én a brit minisztertanács ülést tartott, amelyen megtárgyalták a há­rom nagyhatalomnak a szovjet kormányhoz intézett jegyzékeit, valamint a szovjet kormány vá. laszjegyzékeit. Ezen a tárgyalá­son résztvett Davies is. A Figa­ro és más lapok jelentése sze­rint a francia minisztertanács ugyanezzel a kérdéssel kapcso­latban június 7.én tartott ülé­sén foglalkozott. A francia lapok többsége el­ismeri a három nyugati nagy­hatalom mesterkedésének teljes kudarcát. Mint ismeretes, az USA. Nagy-Britannia és Fran­ciaország május 31.én jegyzé­ket nyújtottak át a Szovjetunió kormányának, melyben java­solták, hogy június 23-ra Wa. shingtonba hívják össze a kül­ügyminiszterek értekezletét. Eb­ben a jegyzékben elfogadhatat­lan feltételeket tűztek ki ennek az értekezletnek az összehívá. sára. A három nyugati nagyhata­lomnak az volt a célja, hogy a Szovjetunió kormányához intézett felhívással a Szov­jetuniót arra kényszeríti, hogy magára vállalja a fe­lelősséget a Külügyminiszte~ rek Tanácsa összeülésének meghiúsítására. A Szovjetunió kormányának június 4.1 válaszjegyzéke át­húzta a nyugati nagyhatalmak számításait. A szovjet kormány jegyzékében ismét kifejezésre juttatta, hogy változatlanul a négy nagyhatalom külügymi­niszterei tanácsának minél előb­bi összehívására törekszik. A szovjet kormány kijelentette: Kész haladéktalanul elkül­deni képviselőjét a Külügy­miniszterek Tanácsának ér. tekezletére Washingtonba, amint a külügyminiszterhe­lyettesek párisi értekezlete pozitív értelemben dönti el az Atlanti Egyezmény és az USA katonai támaszpontjai kérdésének napirendre tű­zését. A szovjet kormány válasza zavarba hozta a nyugati hatal­mak uralkodó köreit. Ez a za­var kifejezésre jut a francia burzsoá lapok kijelentéseiben. A Lemonde elismeri, hogy a nyu. gáti hatalmak kormányai jegy­zékei eredményeképpen ,yssál(­­utcába jutottak”. ,JZiderült, hogy a nyugatiak hibát követ­tek el.” A Combat azt állítja, hogy Franciaország kormánya kezdettől fogva ellenezte, hogy jegyzéket intézzenek a Szovjet­unióhoz, mert előre látta annak a törekvésnek a csődjét, hogy a, Szovjetunióra hárítsák a felelős, séget a külügyminiszterhelyette. sek értekezletének a zsákutcába jutása miatt és úgy tüntessék fel a dolgot, mintha a Szovjet­unió nem akarná a külügymi­niszterek tanácsának összehívó. sát. De több lap nyilatkozatából is ítélve, megállapítható, hogy a három nyugati hatalom most egymást kezdi okolni a törtéD. tekért. A széles néptőmeget azonban vajmi kevéssé érdekli az, hogy a három kormány közül melyik volt „előrelátó" Ezt döntsék el maguk az érdekeltek; a három nyugati hatalom kormánya. A békére szomjúhozó népek a három nyugati hatalom kormányaitól nem sakk­­húzásokat és mesterkedése­ket várnak, hanem világos, egyértelmű válaszokat a szovjet jegyzékre, a népeik azt várják, hogy a három nyugati hatalom kormányai világosan és egyértelműen nyilatkozzanak valódi szán­­dókáikról. Vagy akarják a külügyiül. niszterek összehívását, hogy megtárgyalják a béke biztosí­tásának kérdéseit, vagy pedig nem akarják, hogy a négy nagy­hatalom külügyminiszterei ös­szeüljenek és megtárgyalják a feszült nemzetközi helyzet meg­szüntetésére, valamint a Szov­jetunió ég a nyugati hatalmak közötti viszony megjavításának problémáit. Ha nem, akkor pe. dig nyíltan meg kell mondani ezt minden kerteléa nélkül. Ak­kor majd valamennyi ország népe előtt világos lesz, hogy a három nyugati hatalom egyál­talán nem azért küldte el kép­viselőit a párisi értekezletre, hogy előkészítsék a Külügymi­niszterek Tanácsának összehi. vasát, hanem azért, hogy a nép­tömegek figyelmét elvonják a fegyverkezési verseny és az űj hőború előkészítésének politiká­jától, amelyet a nyugati hatal­mak folytatnak. KÜLFÖLDI HÍREK Moszkva. A kolhozok, szov­­hozok és erdőgazdaságok a Szovjetunió sztyeppe-területein a tavaszi fáoí'ási programm kere­tében hétszázharmlnckétezer hektár területet fásítottak be. Ez az eredmény az egészévi fásítási előirányzatnak csaknem 89 százaléka. Delhi. A Szvadhinata című lap jelentése szerint India közvéle. ménye erősen tiltakozik az ural­kodó körök „alkptmánymódo­­sííó” kísérlete ellen, amellyel meg akarják fosztani a dolgo zókat szólás- és gajtószabadsá guktól. Erfyrt. A Német Demokra­tikus'Köztársaság dolgozói mun­­kafeiajánlásQkat tesznek a nép­szavazás tiszteletére. Kiutasították a Bolgár Népköztársaságból a szófiai ti tóista követség kémkedő és szabotá­zsokat szervező katonai attaséját

Next

/
Oldalképek
Tartalom