Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-09 / 132. szám

korfiw gyermekeiért Dusnok a Duna mentén fek­szik. Benne sok becsületes ma­gyar és szláv kis- es középpa­raszt él és dolgozik, ügy egyéni­leg, mint az egyre erősödő Munkás.Paraszt Szövetség tér melöszö vet kőzetben, melynek ön­állósítását nemrég ünnepelték együtt a csoporttagok és azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik a tszcs-vel rokonszenvez­nek, A község dolgozó paraszt­sága számtalan tanújelét adta már, hogy helyeslik Pártunk, államunk politikáját s ezt a gyakorlatban be Is bizonyítják, mint Hangya József 7 holdas kisparaszt, aki 180 százalékig teljesítette tojásbeadási kötele­zettségét, vagy Honvéd János hadirokkant, aki terménybeadá­sát 100 százalékig teljesítette és ugyanakkor 3 mázsa búzát még felajánlott. Az ö példájukat számtalan dolgozó paraszt kö­veti. Persze, hogy mindez nem tet­szik a kulákoknak, akik a hét és fél évre elítélt ftaffai Alfonz volt dusnoki plébános tanítvá­nyai. Egyik ilyen, a „jó és szen­vedő” kulák szerepét játszó Jóházi Mihály 30 holdas Zsíros Zsiga. Tizenkilenc évet élt a béke ádáz ellenségeinek or­szágában, Amerikában, Argentínából 1936-ban tért visz. sza Magyarországra az ott, sze­rinte „becsületes úton” szerzett párezer dollárral és az ctt meg­tanult kizsákmányoló politiká­val. Hazaérkezése után a kizsák. mányolás elméletének gya­korlatba való átvitelét kezdte. Földet vásárolt, mivel ő már Amerikában elhatározta, hogy nem dolgozni, hanem csak élni akar Magyarországon. A meg­vásárolt 30 hold földet bérbe­adta a szegényparasztoknak és így az akkori kormány politi­kájával biztosítva volt vágyá­nak teljesülése. Sorra csapta be a kisparasztokat és növelte a nasát. . Aljas mesterkedésének a felsza­badulás szabott véget és ezzel „szegény” Jóházi feie fölött sö­j tétedni kezdett az ég. Semmikép­­j pen sem tetszettek neki államunk rendeletéi, amelyele most már a dolgozó parasztok­nak is jogot biztosítanak, őt vi­szont megakadályozzák min­dennemű kizsákmányolásban. Úgy próbálkozott megtévesztem Dusnok község becsületes dolgo­zóit, hogy megjátszotta a „sze­gény jó kulák” szerepét, hogy megsajnáltassa magát és ezen ke. resztül a kevésbbé tájékozott dol­gozó parasztokat felhangolja Pártunk parasztpolitikája, a kulákság elleni harc ellen. Ter­véhez úgy fogott hozzá, hogy mind a 30 hold földjét kiad­ta 12 niEcsetelennek és kis­­parasztnak feiesművelésre, a községi DÉFOSZ és a ta­nács tudta nélkül, illetve ezek megkerülésével, házi. lag kötötte meg a bérleti szerződéseket. Majd ezt követően rongyos ru­hába öltözve s a tarisznyában erre a célra készült kukoricás­kenyérrel és zöldhagymával felkereste Tamaskó István öt­holdas kisparasztot, hogy nála napszámos munkát végezzen. Dolgozott is délelőtt 9 órától délután fél 5-ig. Véleménye sze­rint ez a munka többet ért, mint 20 forint és rábeszélte Ta­maskó Istvánt, hogy egészítse ki fizetését. Még pedig azzal, hogy a 21 kilométerre fekvő Kalocsá­ra vigyen be neki egy 120 kilogrammos disznót, amit to­vább nem mer hizlalni, mert tud­valevőleg az a beadási kötele-Madarason két dolgozó pa­raszt az egész megye dolgozó parasztjait versenyre hívta ki. Id. Varga István vállalta a ver­senyben, hogy minden aranyko­rona után 50 kg büzaegységgel teljesít. Varga István tavaly bú­zából holdanként 12.5 mázsás átlagtermést ért el. Beadásának 140 százalékban tett eleget. De megelőzte a búzatermésben zettségében szerepel. Nem elő­ször kért Ilyen szolgálatokat. Egy kocsikerékért, melyet Ta­­maskó István használ, már jónéhány „jóvátételi” fuvart vé­geztetett Tamaskóval, mond­ván: „Látja, már a lovaimat is el kellett adnom, a kerék vi­szont megér annyit magának, hogy egyszer-kétszer fuvarozzon érte.” De más üzletet Is akart Tamaskóval kötni. 32 kéve fedő­nádat ellopott az állam tulajdo­nából és ezt is Tamaskóval akarta a lakására szállíttatni. De Tamaskónak erre már ki­nyílt a szeme és megmondta ke­reken a kuláknak, hogy nem ká­rosítja meg a dolgozók államát, mert átlói kapott öt hold földet és abban becsületes akar dol­gozni. Az álarc lehullott a „szegény kulákról” és ma már a község dolgozói tisztán látják Jóházi igazi kulák-arcát. Ez az eset azonban nemcsak a kulák aljas támadó munkájára mutatott rá. hanem arra is felhívta figyel­münket , hogy a községi DßFOSZ és tanácstagjaink nem alkalmazzák kellő éberséggel Pártunk parasztpolitikáját. Eb­ből' az esetből tanuljanak szer. veink és az eddigieknél nagyobb körültekintéssel, éberséggel vé­gezzék munkájukat. Fokozot­tabb gyűlölettel harcoljanak bé­kénk és a szocialista mező­­gazdaság ádáz ellenségei, a Jóházi-féle „szegény kulákok­­kal” szemben. Ifj. Dobos I’ál, Dusnok fia, lfj. Varga István, aki 6 holdján 19.6 mázsás átlagter­mést ért el. Most is megelőzi apját, mert azt vállalta, hogy aranykoronánként nem 50 kg­­mal, hanem 55 kg-os búzaegy­ségben teljesíti a beadását. Erre minden kilátás megvan, ebben az évben is igen szépek a ve­tései. A tojásbeadási kötelezett­ségüknek mindketten elsők kö­zött tették eleget. „A koreai hősök a mi gyerme­keinkért is harcolnak, segítsük a koreai gyermekeket!” — ezzel a jelszóval, mély együttérzésből fakadó lelkesedéssel indult meg a magyar nép körében az a nemes mozgalom, amelyet a vi­lág békeszerető asszonyai kezde­ményeztek ezév februárjában a Nemzetközi Demokratikus Nő­­szövetsiég berlini tanácsülésén. Három hete indította nálunk az MNDSZ a gyűjtést. A magyar asszonyok azért gyűjtenek, hogy ruhával és gyógyszerrel seglthes. sék a gyilkos háborútól megkín­zott koreai gyermekeket. Me­gyénk MNDSZ-asszonyai az ügy­höz méltó odaadással láttak hozzá a munkához. Megyénkben eddig már 220 ezer forint gyűlt össze. Legszebb eredményt a bácsalmási járás érte el. Közel 20 ezer forintot gyűjtöttek össze az asszonyok. A dunavecsei já­rásban nem dicsekedhetnek ilyen eredményekkel. Alig 5 ezer fo­rintról számolhatnak be. Vonta­tottan megy a gyűjtés a kun­­szentmiklósá és kalocsai já­rásokban is. A koreai hősök a mi gyer­mekeinkért is harcolnak,* a koreai gyermekek megsegítésé­nek ügye nemcsak kizárólag a nők ügye, hanem mindnyájunk ügye. A gyűjtésben az MNDSZ- asszonyok mellett a békebizott. Ságok és a különböző tömegszer. vezetek sokezer tagja is vegyen részt. A nőnevelők, békebizott­sági tagok, tömegszervezeti ta­gok és különösen a párttagok szívvel-lélekkel végezzék el gyűjtési munkáikat. A gyűj­tés hátralevő idejében min­den magyar dolgozónak ad­janak alkalmat, hogy a gyűj­téshez való hozzájárulásával is szolgálja a béke ügyét. Nekünk fáj a gyermekek szen­vedése, azért segítsünk azokon a gyermekeken, akik ruha és otthon nélkül maradtak. Gyó. gyítsuk a sebeket, enyhítsük a fájdalmakat. A segítségre kell késztessen bennünket a hős koreai nép iránti megbecsülé­sünk is. Annak a népnek gyér. mekein akarunk segíteni, amely a szabadságáért folyó harcával kivívta az emberiség szeretetét, mindazok megbecsülését és együttérzését, akik a béke meg­őrzését akarják. A koreai nép egyik kezével harcol, a másikkal épít. Azért harcol, hogy mi mindkét ke­zünkkel építhessünk. A hős testvér iránti szeretet, megbe­csülés kötelez minket, hogy most tiszta szívből segítsünk. Aki a gyűjtés munkájában résztvesz, aki bélyeget vásárol, boldog és büszke lehet, mert segítségünk koreai gyermekek életét menti meg. Segítségünk lelkesítik, az együttérzésünk pe­dig fokozzák a koreai harcosok­nak azokat a csapásait, amelye­ket az iniperitistákra mérnek. Ezért segítse őszinte szívvel a koreai hősök gyermekeit min­den magyar ember! A Msivutiíiaiasi Baromfifeldolgozó VáÜaíat üzemi békebizottságának tagjai jó felvilágosító munkával, személyes példamutatással harcolnak a békéért A Kiskunhalasi Baromfifel. dolgozó Vállalat dolgozói nap­nap után újabb és "újabb ered­ményeket érnek el a munkaver­senyben. Az üzemi pártszerve­zet és a szakszervezet népneve­lői, valamint a bizalmiak állan. dó felvilágosító munkát végez­nek. Megmagyarázzák a dolgo­zóknak, hogy a versenyben elért eredmények tovább fokozása: harc a békéért. Erről beszélnek az üzemi békebizottság tagjai is. Nemrégiben például elhatá­rozták, hogy minden csü-ötö­­kön békemüszakot tartanak s ezen a napon tovább fokozzák a hőtközben elért eredményeiket. A ríi:r.u2n héten megtartandó bé­­kemüszakot gondos felvilágosító munkával készítik elő a az ered. menyek továbbifokozásáért ví­vott harcban maguk a békebi­zottság tagjai járnak elöl jó példával. — Mi, magyar dolgozók a termelés fokozásával harcolunk a bekéért — így mondja Tóik Margit, az üzemi békebizottság titkára. — Ha mi többet terme­lünk, erősek leszünk s ha mi erősek vagyunk, akkor az impe­rialista országok kizsákmányolt dolgozói még bátrabban, még elszántabban harcolnak elnyo. móik, a háborús gyújtogatok el­len, — teszi még hozzá meg­győződéssel. Tudják ezt a béke­bizottság tagjai is. Eziért fokoz­zák egyre a teljesítményüket, ezért harcolnak a többtermeié, sért. Tóth Margit a legutóbbi békemüszakban például 111 szá­zalékot teljesített. Dudás Etel, a békebizottság elnöke úgy har­col a békéért, hogy a lámpázó­­ban a tojás átvilágításánál 100 százalékos minőségi munkát vé­gez, normáját pedig 128 száza, lékről 138 százalékra emeli, — Nekünk, asszonyoknak nem sok szavunk volt a múltban, de ma már mi is beleszólhatunk a világ dolgaiba. Mi élünk is ezzel a jogunkkal, melyet a dicsősé­ges, felszabadító Vörös Hadse­reg teremtett meg számunkra. Mi nem akarunk háborút, min­den erőnkkel harcolunk a beké' ért — mondja Bábity Károly, né, aki a békemüszakban 144 százalékot ért el. Hasonlókép­pen vélekedik Tóth B. Mária is, aki 120 százalékot teljesített. A békebizottság tagjai azon­ban nemcsak a termelés fokozá­sával harcolnak a békéért, ha. nem állandó felvilágosító mun­kát végeznek az üzem dolgozói között. A békeívek aláírásgyűj­tésénél például 100 százalékos eredményt értek el. A jó felvilá­gosító munka Nyomán az üzem dolgozói nagyszerű munkafet­­ajánlásokkal pecsételték meg aláírásukat. Segítséget nyújtót. tak a városi békeblzottságnak is és az üzemi békebizottság tag­jai közül tizenketten rész tvettek a városi békebizottság munká­jában az aláírásgyűjtés napjai­ban. — A dolgozóknak és a vidék lakosságának megmagyarázzuk, hogy milyen nagyszerű város épül Dunapentclón. Nem egy olyan asszonnyal találkoztunk, aki büszkén közölte velünk, hogy férje Is részese annak a hatalmas munkának, ami Duna­­pentelén folyik — mondja Tóth Zsigmondné, aki résztvett az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő aláírások gyűjtésében. A Kiskunhalasi Baromfifélétől, gozó Vállalat üzemi békebizott­sága jó munkát végzett az utóbbi időben. A békebizottság tagjai tudják, hogy milyen ha­talmas. munka vár rájuk s ezért elhatározták, hogy a jövőben még- lelkiismeretesebben végzik munkájukat, még jobb munká­val járulnak ahhoz, hogy az üzem minden dolgozója megért­se: a békéért harcolni szent kö. telesség. Valamennyien azt akar­ják, hogy minden dolgozó tud­ja: a termelés fokozásával, anyagtakarékossággal, szocialis­ta munkafegyelemmel, a felvi­lágosító munkában való részvé. telével a békéért harcoló népek táborát erősíti. Lehullott az álarc Raffai plébános báránykáiáról Jóházi Mihály dusnoki 30 holdas „jó“ rongyos ruhába öltözve, koldustarisznyával a napszámra jár „jóvátételi44 fuvarért kulák nvakán Varga István madarasi dolgozó paraszt begyűjtési versenyre hívta ki a megye dolgozó parasztságát KUNADACS PÉLDÁJÁRA az egész kunszentmiklósi járásban élednek a tömegszervezetek A növényápolás mellett egyre sürgetőbben veti előre árnyékát az aratási munka s dolgozó pa­rasztságunknak mindkét fron­ton meg kell nyernie a csatát. A kettős sikerért indított fel­világosító munkába hosszú tét­lenség után a kunszentmiklósi járásban Is bekapcsolódtak a tömegszervezetek. A DlSZ-szer­­vezetnél eddig mutatkozott tét­lenség oka az volt, hogy nem tartott kapcsolatot a pártszer. vezetékkel, nem kért feladatot magának. De hasonló volt a helyzet az MNDSZ-nél is. Kunadacs község mozgósítot­ta elsőnek az összes tömegszer­vezeteket, amelyek versenyre léptek egymással. A példa nyo­mán ez a mozgalom kialakuló, ban van az egész járásiban, sőt elsősorban a járási szervek moz­dultak meg. A tömegszervezetek összevont vezetőségi ülésén fel­osztották felelősség szempont­jából a községekéit s jelentős módszert vezettek be: 4 nép­nevelőket területhez kötötték. 100—120.as létszámú összevont népnevelő csoportok látogatják vasárnaponként a határt. A kis­­gyülések szervezésébe mostmár aktívan belekapcsolódik a DISZ és az MNDSZ is. A tavaszi munkák kezdetén mutatkozó pangás után ez a megmozdulás biztaltó jelenség a kunszentmiklósi járásban, ha a tömegszervezetek továbbra is megtartják, sőt fokozzák ezt a lendületet és nem válik a mun­kájuk rövid kampánnyá. A megerősített népnevelőmun. ka eredményei kitűnnek máris. Befejezéshez közeledik a máso­dik kapálás, folyik a szénabe­takarítás. A verseny élén Kun­­szentmlklós község áll, mind a növényápolásban, mind a be­gyűjtésben. Június 3-ig 96.172 darab tojás és 241 kg baromfi gyűlt össze a községben. A bajai Micsurin-csoport eredményei láttán az V. körzet egyénileg dolgozó parasztjai elhatározták, hogy soraikból új termelőcsoportot szerveznek Az MDP bajai V. körzetének vezetősége, sorait kibővítve a körzet egyénileg dolgozó pa­rasztjaival, látogatást tett a ba­jai Micsimn-termelöcsoportban. A Micsurin tagsága lelkes sze­retettel fogadta a vendégeket. Végig vezették őket földjeiken, megmutatták eddig végzett munkájuk erdményett. Boldog örömmel mutogatták búza- és árpavetésüket és konyhakerti gazdálkodásukat. Az egyénileg dolgozó parasz­tok arcán szinte látni lehetett a fokozott érdeklődést, mellyel a csoport szervezeti élete, munká­ja iránt fordultak. A csoport központi tanyaépület ének tisz­tasága, ápoltsága azt bizonyí­totta, hogy a tagság gondos fi­gyelme, csoportjuk iránti szere­­tete mindenre kiterjed. Az istál­lók és ólak gondozottak. Büsz­kén mutatták alig kéthónapos borjújukat, melyre az egyénileg dolgozó gazdák azt mondották, hogy fejlettségénél fogva leg­alább négy-öt hónapos. Látszott a csoport tagjainak munkáján, szavából, hogy lelkes örömmel követik Pártunk pa­­rasztpolitikáját, hogy a munkás­­parasztszövetgég további elmé­lyítésével még szorosabbra fűz­zék békeharcuk fegyvereit. Csu­­zi András középparaszt és Vi­lágos István dolgozó kisparaszt még ott, azon nyomban elhatá­rozták, többi egyénileg dolgozó paraszttársaikkal, hogy ősszel a maguk soraiból egy új termelő­csoportot alakítanak. Mint mon­dották, a Micsurin-csoport ered­ményei bebizonyították szá­mukra, hogy csakis a nagyüze­mi gazdálkodásra való áttérés biztosíthatja egyedül boldogabb és örömtelibb emberi életüket. Irigyeltük azt a boldog életet, mely a Micsurinban folyik. Az egyénileg dolgozó parasztok te­­kintetéből látszott a féltékeny irigykedés, hogy a közös munka eredményei mennyivel maga­sabban szárnyalják túl az egyé­ni munka eredményeit. A Micsurin-csoport példamu­tatásával, eredményeinek növe­lésével így mutat követendő Utat egyénileg dolgozó paraszt­jaink száigára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom