Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-01 / 100. szám

Is á r t r x |> « r i (' P ■ i s Az agitáció — munkánk elválaszthatatlan része Háborús bűnösük arckép:; John Foster Dull es Sztálin elvtárs arra tarnt ben­nünket, hogy a Pártnak legfőbb fegyvere az .agitáció. Az agitá. ció segítségével Pártunk mindig a dolgozók nagy tömegei felé fordult, meggyőzte őket irány­vonalának helyességéről és meg. szervezte ezeket a tömegeket — a múltban a nyomor és ;)Z el. nyomás elleni harcra, ma pedig a szocializmus felépítésére ha. zánkban és a béke megvédésére. Az agitáció tehát nem vak. mi új dolog pártmunkánkban, amint ezt sok elvtársunk téve. sen hiszi. Ami az agitációs mun. kánkban új, talán csak. az, hogy a szocializmus építésénél jelent, kezö új és egyre növekvő felada. tokkal együtt növekednek agitá. ciós feladataink is. Az, hogy Pártunk az állam vezető ereje, lehelövé teszi számunkra, hogy az agitációnknak mindig újabb és újabb módszereit juttassuk érvényre. Az agitáció egyre in. tézményesebbé és alaposabbá ’ lesz. Napról.napra növekszik azoknak a száma, akik belevi­szik a dolgozók nagy tömegeibe a mi nagy céljainkat és felada­túnkat. Az agitációs munkába nemcsak a funkcionáriusok kap­csolódnak be, hanem csatlako- zik hozzájuk a tagok túlnyomó többsége, a termelés területén dolgozók éppen úgy, — mint a technikusok és a kulturális dől gozók nagy lömegei is. A s?o. cialista építés nagy távlatai ma- gukkal tudják ragadni az agitá­ció munkájába ,a, pártonkívüliek ezreit, azokat, akik eddig közöm, bősek voltak ügyünkkel szem­ben. « Éppen a nagy feladatok, ági. tációs tevékenységünk száz­féle eszköze, a sokezer ági. tutor a városokban és a íaL Vakon, — ez az, ami szép cs örvendetes agitációs mun­kánkban. Nem egy üzemi, helyi vagy já. rési szervezetünk azonban a na­pi politikai munkától elkülönít, ve foglalkozik az agitációs mun­kával. Az agitáclónak ezt a helytelen felfogását bizonyltja az Is, hogy sok pártszervezetben aZ agitációs munkát a legkevésb. bé tevékeny elvtársakra bízták, állítólag azért, hogy „ezzel őket is bekapcsolják a munkába és tehermentesítsék azokat, akik már amúgyis roskadoznak a kü. lönféle funkciók alatt”. Ebből a helytelen érvelésből mindenek, előtt az- agitációs munka lebe, csülése tűnik ki. Az agitáció nem öncél, ha­nem munkánk módszere. Nem azért agitálunk, hogy a „kevésbbé” aktív elvtársakat be. kapcsoljuk a munkába”, hanem azért, hogy a személyes és vi_ lágnézeti meggyőzés legközvet. lenebb módján értessük meg Pártunk Irányvonalát, a szocia­lizmus építésének irányvonalát sí legszélesebb tömegekkel es hogy őket a béke leglelkesebb harcosaivá és a nemzetek kő. zöttj egyiitimúködés bajnokaivá neveljük. Éppen azért a Párt vala meny­nyi tagjának agitálnia kell, min. denekelött azonban ,a legcntu- datosabb elvtársaknak, azoknak, akik a legjobban ismerik a marxizmus.leninizmus világnéze. tét, — az élmunkásoknak, az újítóknak, a begyűjtésben és a tavaszi munkák elvégzésében élenjáró dolgozó parasztoknak, akiknek gazdag tapasztalataik, személyes példájuk folytán te. kintdlyük van a dolgozók előtt. Pártunk a dolgozók legszélesebb rétegeihez szól. Es hányan vM- riak még a dolgozók között olya­nok, akik kérdések százára nem tudnak helyes feleletet adni! „Agitálni annyit jelent — itiomlja Sztálin elvtárs, — hogy valakit nocsak meg. nyerjünk ügyünk számára, hanem hogy öt meg is győz­zük annak helyességéről.” Éppen ezért naponta száz és ezer dolgozót kell meggyőznünk, kezükbe kell adni a marxi-lenini tanításokat, mint fegyvert, a jobb holnap érdekében. Az agitátor a tömegek tani. lója és nevelője. Megtanítja a tömegeket arra, miképpen értsék meg a legbo­nyolultabb bel. és külpolitikai problémákat. Az agitátor fel. adata, hogy kioktassa az embe­reket arról, mit jelent számunk­ra Magyarország iparosítása, a mezőgazdaság szocialista átszer. vezése, milyenek hazánkban a szocializmus kiépítésének távla­tai. Feladata megmagyarázni Fártunk IX. kongresszusán ho. zott határozatokat, melyek az egész népgazdaságunkat átfogó. an szabják meg feladatainkat felemelt ötéves tervünk végre­hajtására, nehéziparunk felépí. tésének meggyorsítására, me­zőgazdaságunk szocialista átépí­tésére vonatkozólag. Az agitátor feladata, hogy naponta megmagyarázza külpolitikánkat, amely a ha­talmas Szovjetunióra tá­maszkodik, —■ a Szovjetunióra, amely a má. sodik világháború idején szá. munkra is meghozta a áíiabadsá. got, a boldogabb élet megvalósí- tásán-ak lehetőségét. A Szovjetunió ma a hülügy. miniszterhelyettesek párisi értekezletén kemény harcot folytat a világ dolgozóinak békéjéért, az emberiség szebb és boldogabb jövőjéért. A fasiszta Tito ikli'kk, ámely az amerikai-angol imperialistáik uh- sílásai szói int dolgoz k, az orszá­got egyre messzebb viszi a ba:. kénl fegyveres agresszió ololiész • tóSúnoik útján. A Delgrádi béren, eök akiket pánj félelem kerileH hatalmába a nép növekvő eróine1; láttán, a legszélsőségesebb cszki,. zökhöz folyamiadnak, hogy e • nyomják a népi tömegeik erősöd > mozgalmát a fasiszta diktatúra e • len, A Tito-klikk ve/érkoloin posni az országban rendkívüli állapotod vezettek be cs az egész országo rendűéi kínzúlkamrává változtat . Iáik. A belgrádi kémek és gyilfko sok, akik m.nden áron liatalmo akarják tartani magukat és telje síieui óhajtják washingtoni c londoni imperialista, gazdáit; agresszív parancsait, az erőszak nak egyre kegJuHeuöbb formái és módszereit veszik igénybe. Titóitlk a kegyetlen megtorló sok őzömével elsősorban a jugo­szláv muhkásosztályt sújtják ,,Igazságszolgáltatás" űrügyévé a fasisztáik tömegesen tartóztat ják le a becsületes munkásokat alkii-k nem óhajtanák a háború gyújtogatok részére dolgozni. lg; a bori 'ércbányákban letartóztattál és bíróság elé állították a banya, szoknak egy nagy csoportját, : mindegyik murikéit húszévi bor tödre ítélték. Beigrádban Tildét bírósága számolt le 110 vasutas salj mindegyiket húízéVj ícgyhéz fa ítélteik. Március 4-én, a „Na lodna Mladezs” bolgár újság eg; új bosszúhadjáratról közö't jelen test, amely nemrég játszódott U a jugoszláv fővárosban: a Tito. haditörvényszék nyolckottimunisü hazafit, a ncpfclszabgditó harc ak­tív’ részvevőit, halálra ítélte. Az. zal vádolták őket, hogy a jugo szláv nép is a Szovjetunió ndpej nak barátságát hirdették. 14 egyetlen megtorlások liuk vetik st'.ú a jugoszláv dolgozó pa­rasztokat is, akik mukkanni hiér. rek a rablójeílegű rekvirálások é: Kemény harcot folytat az im­perialista háborús gyújtogatok ellen. Erről ,a nagy harcról kell agitátorainknak a városban és falvakban beszélniük. Ezzel « nagy harccal kell egybekapcsol, ni napról-n;ipra feladataink tel­jesítésének kötelességét. Az agitáció akkor helyes, ha eleven, ha a dolgozók legközvetlenebb kérdéseit veszi figyelembe, ha nem bocsátkozik elméleti fejtege. tésekbe, hanem tárgyilagos, világos, mindenki előtt ért­hető. Legyenek ebben a tekintetben példaadók számunkra a szovjet agitátorok tapasztalatai. A bol­sevik agitátorok beleviszik a tö. megbe a marxizmus.leninizmus tanításait és helyi példákkal mutatnak rá e tanítások gyö- zelmére. A bolsevik agitátorok a Fárt legjobb és legöntudatosabb funkcionáriusai, akik szétviszik a dolgozók közé a szovjet kor. many határozatait és a kommu­nizmus építésének további nagy sikereire buzdítják őket. A szovjet agitátorok példája nyomán a mi Pártunk is' nagy és felelősségteljes feladatokat bíz legjobb tagjaira,. Az agitáto­rok emelik dolgozóink öntudatát és önbizalmát, segítenek abban, hogy hatalmas perspektíváinkat összekapcsoljuk mindennapi munkánkkal az üzemekben, a mezőkön és a hivatalokban. Az agitáció, mint a meggyőzés és a lelkesítés módszere, elválaszt, hatatlan része mindennapi poli­tikai munkánknak. a háborús készülődés céljait szol­gáló adók ellen. Szerbúban pél­dául csak az uloisó hónapok ío. iyamán 2158 parasztot ítéltek ei 'különböző idit-irtamú börtönbün­tetésre ís 6135 parasztot ,,köz- igazgatási rendszabályokkal“ súj­tottal;, vagyis 'kényszermunkára küldtelk' vagy nagyösszegü pénz. büntetésre ítélték, Tito fasiszta bandája k-cgyeUe- nü1 üldözi aizokat a baladó gon­dolkodású tudósokat is, alkuik né, pük harcoló erői mellé állnak. Gll- gics tanár, a serajovói egyetem professzora megtagadta annak a nyilatkozatnak az aláírását, amely a szovjet tudományt rágalmazta, ezért elmebetegnek nyilvánították és elmegyógyintézetbe zárlak. A fasisztáik elítélik- és kényszer- rnurikára küldik a diákság élen­járó elemeit. Tavaly a jugoszláv egyetemekről kizártak 4—5 ezer diákot és majdnem valamennyit a Lón, Jaszonovác, Braizelce, ZMeb, Podgorica -és Zemun ikoncentrá. ciós táborokba hurcolták. Az utóbbi heteikben «, Tito-íéle parancsnokság tisztogatást hajtott végre a tisztek és a katonáik kö­zött. Atreformálták míg a jugo­szláv fasiszta diktátor „testörsé- géneik legmegbízhatóbb hadosztá­lyát” is. Az ADN-hírügynökSég ■’zerkit, « Rahkiovics rendőrsége által végrehajtott tömeges letar. lóztatások következtében több, mint ötezer tisztet és katonát zár­iak a petro varadé ni várba, több tízezret a Szlszaik mellett.i kon­centrációs táborba küldtek. Nap. ról-napra -növekszik a büntető zászlóaljak száma, amelyeket av ’‘elégedetlen elemekből" egészíte- nelk ki és kényszermunitára kül­denek. Az oFszágol a kn/niiintsik, koncentrációs táborok sütő háló. zata borítja, ezelkbé zárják a leg­becsületesebb jugoszlávokat, mun­kásokat, parasztokat, crtelmise. gicket, katonáikat és tiszteket. Most. a Tito-félc Hniálgyár­ban iöbb mint 130 ezer em­bert kínoznák és pusztítanak. A foglyokat villanyárammal vaL Foglalkozása: gyilkos. A hiva. talos iratok ezt persze így mond. ják: az amerikai külügyminisz­térium tanácsadója, ügyvéd. De lehet.e a halálgyárosok, a nem­zetközi monopóliumok, a Morga. nők és Rockefellerek ügyvédje, az új világháborút előkészítő amerikai külügyminisztérium ta­nácsadója más — mint gyilkos? Minden bíróság, amelyben egy szikrája van a becsületnek, már azért is halálra ítélné John Fos ter Dullest, amit 1945. előtt tett. Hitler sötét szörnyeteg volt, ke­zéhez tízmilliók vére tapadt. „Hitler a Schröder bankházon és az általa képviselt nyugatnémet- országi szén- és acélmonopóliu. tnon keresztül kapta meg a szük­séges eszközöket — mondotta 1944-ben Pepper amerikai sze­nátor — bűnös nemzetközi ban­ditatevékenységének megkezdé. síhez.” A Sehröder.bankház amerikai képviselője: — John Foster Dulles. Hitler uralomra- segítésénelc tevékeny részvevője: John Foster Dulles A világhá­ború megszámlálhatatlan áldo- z.ta, sokmülió néma tanú vallja: „Dulles ott volt gyilkosaink kö. zott.” á nikkel nem akármilyen fém. Nélküle nem lehet megfelelő keménységű és szívósságú pán. céllemezeket, ágyúcsöveket, re. pülögépmotorokat gyártani. A fasiszta Németország nem ren­delkezett ezzel a nyersanyaggal, atnelv a hadviseléshez nélkülöz­hetetlen. De John Foster Dulles, mint az International Nickel Cor. por.atlon (Nemzetközi Nikkel Társaság) egyik igazgatója, latját;, az állkapcsukat összesző- ritják, a kezüknél íugva fclaika'z!* játk Őket, a kenyerét és vizet el­vonják tőlük stb. Ezerszámra pusztulnak a legjobb jugoszláv hazafiak, de rmjgsem hódolnak meg a Tito— Rankovics-bandának_ A jugoszláv do'gozók milliói egyre bátrabban és határozottab­ban szál Inaik szent harcba az éle. tért, a bókéért, a szabadságul. Brúd Szlavinóai városban meg­semmisítették a hadianyagot, amelyet az amerikai imperialisták kii'dtek Tito fasiszta bandájá­nak a balikiáinii agresszió előkészí­tésére. Koszovszka-Mitrovica vá_ rosban a hazafiak aláaknázták is felrobbantották a Zverzjá-n hadi­ipari gyár mühelyeinék egy ré­szét, A jugoszláv nép harcát az egész haladó emberiség együttérzése és támogatása Ikjséri, s nem kétsé­ges, hogy bárhogyan garázdál­kodjanak 15 az imperializmus bel­grádi ügynökei, nem sikerűt ne. »ilk megtörni a békéért, a szabad­ságért és függetlenségért, a nagy Szovjetunióval és a népj demo­kratikus országokkal való barát. Ságért küzdlő jugoszláv, népek Megyénk dolgozó ,népe hatal­mas lelkesedéssel készül a hete- dik szabad május T. méltó meg. ünneplésére. Megyénk városai, ban és falvaiban hatalmas, de­monstratív felvonulásokon és nagygyűléseken tüntetnek dolgo­zóink a béke mellett, a háborús uszítók, Titóék háborút eiőkészí. tö politikája ellen! A nagygyűlések megyei elő. adói: Kiskunfélegyháza: Gombos A. Kiskunhalas: Ördög László, Kalocsa: Both Zsigmond, Bácsalmás: K,ir;ijkó János, Kiskörös: Sarok Antal, szerződést kötött az IG Farben, industrieval, Németország leg­nagyobb és legfontosabb vegy. ipari trösztjével. A szerződés ér­telmében az USA korlátlan mennyiségű nikkelt bocsátott Hitler hadigépezetének rendet, kezésére. Az Atlanti.óceántól a Volgáig húzódó tömegsírok lakói vádolják Dullest: „Fémet szállí­tott azokhoz a fegyverekhez, amelyekkel minket halomra gyil­koltak.” Micsoda állati durvaság, fene­ketlen gonoszság kell ahhoz, hogy valaki egy gyereket halál. r,a éheztessen! Az amerikai kül. Ugyminisztérium tanácsadója ezt is megtette. Hooverrel, a fasisz. ta alvilág másik barátjával együtt 1919-ben éhségblokádot szervezett ,a fiatal szovjet állam ellen. Milliónyi gyermek vádolja Dullest: „Elvonta szájunk elöl egyetlen falat kenyerünket” Valóban, Dulles méltó arra, hogy Franco spanyol bankjának amerikai képviselője, a monopó­liumok jogtanácsosa, a nikkel­tröszt elnöke, a rodéziai szénbá. uyák ura, az amerikai külügy. minisztérium tanácsadója legyen. Pepper szenátor egy alkalommal így jellemezte Dullest: „Egész gondolkodását a Szovjetunió el­leni féktelen gyűlölet határozza meg.” Hogyan nyugodhatott volna hát bele abba, hogy a má­sodik világháború után a Szov, jetunió erősebb lett, mint vala. ha, hogy a nagy és kis népek egymásután rázzák le az impe­rializmus igáját? Belekezdett élete fömüvének végrehajtásé, ba. Ez a fömü: a harmadik vi­lágháború kirobbantása. Ezen belül: a német imperializmus fel­támasztása. Amikor Koreában járt, az egész világsajtót bejárta a képe: lövészárokban áll a 38. szélessé gi foknál, körülötte a zsoldosok kara„ Gyűlölködő és kapzsi te­kintettel néz észak felé. Szemlét tartott az orv támadásra készüld csapatok felett, kéjes örömmel képzelte el, bogy néhány nap múlva már tűz és vér borítja el Eszak-Koreát. „A munkásokat és parasztokat legyilkoljuk, aZ országot megszálljuk, a new. yorki tőzsdén emelkedni fognak a részvények: mi lehet ennél szebb?” — gondolhatta. Es lé­nyegében megadta a jelt a tá­madásra: „Az USA-nak elegen­dő hadereje van ahhoz — jelen­tette ki —, hogy az Észak elleni harcban támogassa Délt.” Most gyakran Japánban tar. tózkodik, hogy különbékét kös. sön a japán imperialistákkal. Pedig Dulles úr téved. Se neki és barátainak, se az egész USA- nak, se a világ összes imperia­listáinak nincs elég ereje arra, hogy „Észak” ellen, a béketábor ellen, a szabadságszerető népek ellen sikerrel harcoljon. Aki Hit. ler útjára lép — Hitler sorsára jut. előadói Kunszentmiklós: Cseh László, Dunavecse: Halustyik Mihály, Tiszakécske: Pankovics J..né, Jánoshalma: Tóth Lajos, Kelebla: Kancsár Sándorné, Katymár: Tribli Jánosné, Vaskút: Habas Mihály, Gara: Németi Jözeefné, Miske: Kassa Vilmos, Solt: Varju Sándor, DuBäpataj: Bődis Vera, Kecel: Koós Zoltán, Szabadszállás: Szöllö3i Gergely Izsák: Szabó Lajos. Lajosmlzsc: Boros József, Kiskunmajs?: Évin Iloda, Császártöltés: Papp György. Jugoszláviában tombol a fasiszta rendőrterror akaratát. Május 1-i nagygyűlések megyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom