Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-01 / 76. szám

A. TMo-hauda «zöniyíí politikajitiiak iijabb jelei í jugoszláv nép 200 évre visszatekintő történelme bizonyítja, hogy a nép ereje mindenkor le tudott számolni elnyomóival A garai Vörös Csillag-termelőcsoportban a délszláv anyanyelvű és magyar dolgozók vállvetve, jó munkával harcolnak a békéért Az amerikai diplomácia Tito és bandájával folytatott titkos szövetségét most már nyílt sző. vétséggé tette és minden igye. kezetével azon van, hogy ezt a szövetséget minél jobban kama­toztassa háborús politika számá. ra, hogy ez a szövetség Jugo. szláviét teljesen kirabolja, gyár. mati sorba taszítsa. A jugoszláv nép nagyon jól tudja, hogy a fa­siszta klikk milyen szerepet szánt az országnak. A béke egy­re növekvő erőinek akarnak gá_ tatvetni és maga Tito vállalta magára azt, hogy gyalázatos provokátor politikáját „elvileg igazolja” és ezért felszólalt a gárdahadosztály „párttagjainak” konferenciáján. Az „elvi” mosa. kodás azonban szánalmas beis­merésbe fulladt. A hóhér kény. télén volt nyíltan beismerni ép. pen napjaink fökérdésére vonat, kozólag, hogy egy gyékényen áll az imperialistákkal. Azt mondot. ta: „ha az agresszió kérdésében a nyugati országokkal egy vo­nalban állunk, ez nem erkölcste. len és nem nevezhető titkos eljá. rásnak. Mi ezzel a felfogással nem vesztettünk semmit elveink, bői.” A Tifo-féle „szíthad vila“ Titónak ez a mosakodása azt bizonyítja, hogy mint háborús, provokátor, semmit sem veszthet elveiből, azonban az általa emlí- tett piszkos eljárást az egész Ju. gosziáv nép még piszkosabbnak tartja és nap, mint nap adja fél. reérthetetlen tanújelét annak, hogy nem Tito, hanem az ellene folyó harc, a béke híveinek olda­lán áll. A béke erői, élén a mun. kásosztállyal, annak arányában növekednek, amennyire gyorsan cs nyíltan készülnek Titóék a háborúra. A Pravda munkatár. sónak adott nyilatkozatában Sztálin elvtárs a jugoszláv dol­gozók kezébe is hatalmas fegy­vert adott. „A béke fennmarad és tartós lesz, ba a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyet és mindvégig kitartanak mellette. A háború elkerülhetek lenné vállhat, ha a háborús gyuj. togatóknak sikerül hazugságaik, kai behálózni a néptömegeket, megtéveszteni és új világháború, ba sodorni őket.” A sztálini szavak a jugoszláv dogozók tömegeit még bátrabb, még elszántabb, még szervezet, tebb harcra mozgósítják. A ju. gosziáv nép nagyon jól tudja, hogy sorsa saját kezében van és minden igyekezetével azon fára. .dozik, hogy megakadályozza a háborút. Ebben a harcban nagy segít­ségére vannak a jugoszláv kommunisták új, Illegális szervezetei, amelyek éberen örködnek, nehogy a fasiszta Tito-klikk besúgói beférkőz zenek soraik közé. / Tito véreskezü gestapójának egyre nehezebbé válik a dolga, mert az új szervezetek mérhetet. len szenvedés árán ugyan, de megtanulták a harcot az aljas provokátorok ellen. Az ellenállás napról-napra szervezettebbé vá. lik és minél jobban erősödik az illegális kommunista csoportok munkája, annál kevesebbet tud­nak, meg a tltóista fasisztáit az új szervezetekről. A kommunis. ták felfedezésére Tito most „új • módszert” agyait ki. Az egyik K,pártértekezleten” ismertette az '„elméleti kérdések és cikkek fe. letti szabad vltá”-nak nevezett i provokációs eljárást. Szószerint ■ a. következőket mondotta: „En ' ft7 előbb említettem annajc szűk. ségességét is, hogy az emberek szabadon fejezzék ki magukat..., [hogy megmondják, mit gondol, nak... ami segíteni fog nekünk abban, hogy felfedezzük azokat, akik az igaz) ellenségek.” Tito tehát azt szeretné, ha a „szabad Ritákban” megismerhetné „ be. (esUleteg kommunistákat is aztán könyörtelenül leszámolhatna ve. lük. Csalétek : a váll dísz Tito és bandája valószínűleg látja áruló, züllött politikájának következményeit, amelyet első. sorban a nép haragjából és el. lenállásáből, a hadseregben szol. gáló hazafiak szilárd, megtörhe- tetlen magatartásából vonhat le. A titóisták fasiszta terrorjukkal nem képesek megtörni a hadse. reg hazafiainak ellenállását. A hadsereg altisztjei közül igen sokan kérik leszerelésüket. A leszerelésüket kérő altisz­tek félrevezetésére a titóis­ták most új taktikát eszel, tek ki. Uj altiszti rangokat létesítettek cs mutatós válldíszeket adoma, nyoztak a katonáknak. Tito és áruló bandája azt hiszi, hogy ezekkel a rangokkal és díszek, kel magához édesgetheti az al­tiszteket. De ez a taktika egyet, len katonát nem vezet félre és nem tudja megállítani a ju. gosziáv katonák harcát, melyet a háborús terv megakadályozá. sáért folytának, 133 milliárd a nép zsebéből Tito és bandája azonban to­vább folytatja a balkáni háború előkészítésének és kirobbantásá­nak politikáját. Jugoszláviára teljesen jellemző a fegyverkezé. si hajsza, a jugoszláv gazdaság militarizálása. Titóék, hogy la- káji alázatossággal teljeslthes. sék gazdáik bűnös terveit, év. röl.évre növelik a háború élőké, szitésével kapcsolatos kiadáso­kat. Míg 1949-ben 51 milliárdot és 1950-ben 60 milliárd di­nárt fordítottak hadikiadá­sokra, úgy 1951-ben a szkupstina úgy határozott., hogy 138 milliárd dinárt irá­nyoz elő hadikiadásokra­Ez a költségvetés 70 százalékát teszi ki. Természetesen ezek az óriási arányú kiadások a Jugo. szláv nép vállait nyomják. Ti. tőék „következetesen” csökken, tik a munkások és tisztviselők bérét, emelik az egyenes és köz. vetett adókat és ugyanakkor emelik a közszükségleti cikkek és élelmiszerek árait. Titóék a dolgozók életszinvonala stillyesz. tése vonalán imperialista gazdái, kát mintázzák. A kulákok bón-spckulüciöja Melyek a mérhetetlen kizsák. mányolás J ugoszláviában alkal­mazott módszerei? Tavaly a munkások fizetését 11 százalék, kai lecsökkentették. Az egész iparban új bérfizetési rendszert vezettek be. Azok a munkások, akik valamilyen szakképzettsé. get szereztek, az első 5—7 év folyamán minimális munkabért kapnak. A vasasnak, vagy a szénbá­nyásznak legalább 20 évet kell dolgoznia ugyanannál a vállalatnál, hogy megszerez. 1 ze a jogot a legmagasabb fokozatú fizetésre. 5 milliárd dinárról 3 milliárdra csökkentették a társadalombiz- tosításra előirányzott összeget, ezenkívül még a jugoszláv dolgo. zók nyomorúságos béréből 12 százalékot vonnak le úgyneve. zett szociális intézkedésekre. Ugyanakkor falun a kulákok támogatásának a fokozására „felvásárlási rendeletet” hoztak. A rendelet értelmében a felesle­gekkel rendelkező kulákok feles, legeik beszolgáltatásáért olcsó iparcikkek vásárlására jogosító hónokhoz jutnak. A hónok bjrto. kában a kulákok hatalmas spe kulációba fogtak és felverték az iparcikkek árát, A dolgozó parasztok roérhe. tetlen kizsákmányolását je. lenti ez, akik, hogy a leg. Az es5 keményre verte a járda­szegélyeket. Sűrű kis csoport ha­lad rajtuk a garai határ irányába. A Vörös Csillag-termelőszövetke­zeti csoport tagjai. Jó kedvük gyorsítja lábaik Igyekezetét, hogy mielőbb céljukhoz, a csoport föld­jeire érjenek. Az igyekvő emoe- rek csoportjában van Josip KrAcs- kovics is. Délszláv anyanyelvű, egyénileg dolgozó paraszt volt még az elmúlt esztendőben. De a maga meggyőződése és felismerése ve­zette ahhoz, hogy társaival meg­alakítsa a Vörös Csillag-termeiö- csoportot. Mikor kimondották megalakulásukat, Josip Kricskovi- csot választották a csoport elnö­kévié. Most a határfelé tartva, büszkéin sorolja fel, mit is végzett el a csoport a tavaszé munkálatok során. Mint szívlelte meg és tette magáévá a minisztertanács határo­zatát. Mint igyekezett a tavaszi vetések időn belüli teljesítésével eló'segítője lenni az idei maga­sabb terméseredményeknek. El ás kezdi sorolnj sziép sorjá­ban. Elvetettünk 6 hold tavaszi árpát, 5 hold étkezési borsót, 11 hold napraforgót, 15 hold zabos- por sót, 10 hold zabot..., mikor idáig jut, .szinte türelmetlenül szól közbe Maxo Lovrity: — Na és a zöldségfélék. A 1.5 hold zöldség, a 7 hold sárgarépa, a 2 hold hagyma, mely már zöld szőnyegbe borította az egész te­rületet. Az 5 hold cukorrépa elültetésé­ről majdnem megfeledkeztek, pe­dig azt is teljesítettiák.' így írnok ki a határba. A csoport tagjainak tekintete szeretettel öleli át az egész földterületet, mely most az övék lett. örömteli lelkesedéssel szemlélik az őszi búza, rozs és árpa vetését, mely a jó telelés után zöld kalászban pompázik. A műtrágyázás folyik éppen a búzia- földön. a rozs- és az árpatöldekeu már ezt a munkát is elvégezték. Már a dinnyefészkek is . elkészültek Grga Kricskovies kiválik a sor­ból és meggyorsított léptekkel in­dul a kukorica, és gyapottermesz- tésre szánt földterületek Jelé. Ellenőrizni akarja, hogy a talaj, előkészítés munkálatai nem-e kí­vánnak valahol is pótlást, kiigazí­tást. A csoport földhatárán hosszú csíkban 5 hold húzódik, ahol dinnyét fognak termeszteni. A dinnyefészlkek már készen várják az ültetést. — Milyen öröm és boldogság látni a jól végzett munka ered­ményein — mondja Pálya Probo- lyák. A felhők mögül előtörő nap su­garaii fénylő koronát vonnak a ga­rai határ fölé. Josip Kricskovies megelégedetten szemléli a munka fokozódó lendületiét. Titóéknál ezer és ezer holdat ver fel a gaz — Bikánk legbiztosabb tósvve. re a munka, —• mondja. — a jól teljesített és az idűben elvégzett munka. Nem egyszer í'ordu.unk meg a határ közvetlen közelében. Egy-egy odaát élő testvérünk szükségesebb iparcikkekhez hozzájussanak, kénytelenek uzsora áron megfizetni, vagy' robotmunkát vállalni a kulá- k oknál. A jugoszláv nép nagyon jól tudja, hogy az országot ilyen nyo. morúságos helyzetbe a fasiszta kormánykörök, az imperialista háborús gyujtogatók fegyverhor. dozói juttatták. Jugoszlávia dől. gozó tömegei, saját keserves ta­pasztalatukból győződnek meg arról, hogy csak a Tito-klikk ellen folytatott kemény harc árán térhetnek vissza- a béke és a demokrácia táborába. sóvárgó tekintete, «mint átnéz hozzánk sóik mindent elárul. A vágyakozást a mi boldog, vidám és örömteli életünk iránt. Míg odaát. Tibóék börtönében ezer és ezer holdakat ver fel a gaz, ná­lunk a tervszerű építő- és termelő­munka folyik. Odaát a «saraoikság és az elnyomatás a végső kétség- beesiésbe és az örvény mélysiégébe juttatta a dolgozó népet. Josíp Knicskovics tekintete be- leviésödik a kirajzolódó határvo­nalba. Gondolataiban talám ebben a pillanatban is elnyomott testvé­reire gondol. A jugoszláv nép 200 évre visszatekintő történelme be­bizonyította, hogy a nép ereje mindenkor le tudott számolni el­nyomóival, kiizsákmányolóival. Le­het, hogy Josip Kricskoyics is erre a történelmi múltra gondolt, amikor azt mondotta; — Tudjuk mi nagyon jó!( milyen az élet odaát és Tibóék, mint a háborús imperialisták láncos ku­tyái milyen életet, milyen jövőt számnak a mi számunkra is. Nem olvastam, csak hallásból ismerem annak a levélnek a tartalmát, mely a legutóbbi napokban érke­zett tíarára. A levél írója csak ennyit írt: _ „Ahogyan az alko- nyatot a sötétség követi, úgy váltja fel azt egy napon majd a derűs napfény.’“ Megértettem én is, de megéri ettük valamennyien, mire Is akart céloznj ez a levélbe elrejtett sor­Minden kapavágás — intő figyelmeztetés Ebbon a pillanatban kerül a táb­la szélére Peró Aladics. Harcos katonája Aladics a garai békebi­zottságnak. —Minden kapavágással inlő figyelmeztetést küldünk a háborús uszítok számára. Meg fogjuk vé­detni szabadságunkat. Mi itt a cso­portban, délszláv anyanyelvű és magyar dolgozók vállvetett mun­kával harcolunk békénkért. Míg odaát, a határon túl a dolgozó nép megrablásából fegyvereket ková­csolnak, mi itt szabad földön, sza­bad emberként azon igyekszünk, hogy terméseredményeink növele­Alig egy pár napja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja köz. ponti lápja, a Szabad Nép közöl" te Hegedűs András elvtárs cik­két, amely foglalkozott az I. és IX. típusú termelőcsoportok munkájával. A városföldi Szabadságharcos I. típusú termelőcsoportban is megvitatták ezt a cikket és ah- nak alapján igyekeztek megjaví­tani munkájukat. Ifj. Nagy Mihály elvtárs, a csoport elnöke azt irja, hogy mi. kor elkezdték működésűket, egy. helyben topogtak. Nem tudták eltalálni a kellő módszert arra, hogyan kezdjenek a munkához. Ebből a tétovázásból a városi mezőgazdasági osztály sem segí­tette ki őket a kellő mértékben, így adódott az, hogy a megala­kulás után egyénüeg művelték a földjüket, arra számítva, hogy majd ősszel, mikor már letaka­rították a termést, akkor fognak a táblásgazdálkodás útjára lépni. Hegedűs elvtárs cikke azonban felnyitotta a szemüket, felismer­ték a legközelebbi tennivalókat és már a zabot, napraforgót, cu. korrépát közösen vetették el. A közös művelésre vonatko­zólag js Hegedűs elvtárs cikke nyújtott útmutatást a csoport. nak. A karcagi Harcos I. típusú termelőszövetkezeti csoport min. tájára ők is forint értékben ál­lapítják meg a munkát. Papíron összeírják, hogy kí mennyit dol­gozott. Az év végén azután ki. számítják, hogy l katazztrális sével erősítsük hazánkat és ezen keresztül saját gazdagodásunkat és gyarapodásunkat, A község szeme a csoporton van A község dolgozói élénk ligye- lemmel vizsgálgatják nap-nap mellett a csoport eredményeit. A Vörös Csillag-termelőcsoport ver­senyben a Fürst Sándor-termelű- szövetkezeltel azon van, hogy az egész évi termelési verseny győ­zelmiét a maga számára hódítsa el. Már meg is alakították a meg­kötött versenyszerzödés alapján a kiértékelési bizottságot, mely a közeli napokban megkezdj mun­káját. A csoport tagjai gyakot- latii munkájukat elméleti és szak­mai felkészültségük tovább széle­sítésével igyekeznek kioővíteni- A csoport valamennyi tagja hal', gatója volt a munkaegység tan­folyamnak és máris felkészülnek az ősszel meginduló állattenyész­tésre. Halász Ferenc, akit a tag­ság az állatgondozás vezetéséve1 és irányításával bízott meg. már is elvégezte a takarmányozási tan- folyamot és a gyakorlati tapasz­talatok elsajátítására rövidesen több állami gazdaság és termel<i- szövetkezetj csoport állattenyész­tését fogja tanulmányozni Azok a sikerek, mélyeiket a garai Vörös Csillag-lermelősző- vetkezeti csoport már'kezdeti meg­indulásával eléri, a község dol­gozó parasztságában az érdeklő­dést az elhatározáshoz segítette, Ez az elhatározás vezette a cso­portba útját Antua Sibalin 10 hol­das Iközépparasztnak :s. — Eljöttem, hogy soraitokba álljak. Meggyőződtem arról, hogy az a helyes út, amelyen t,j halad­tok. Itt akarok dolgozná sorúitok­ban, mert érzem, hogy ezzel nem­csak a magam, de hazám jövőjét és annak bókés építőmunkáját is szolgálom. Antun Sib&lin azóta reggelen­ként az elsők között van, akik a Vörös Csill/ag-termelőszövetkezeii csoport földjein hozzákezdenek a napi niunikia becsületes és lelkes teljesítéséhez. holdra mennyi költség jutott. Ha valaki több munkát végzett, mint amennyi költség az általa bevitt földre esik, az a különbö­zeiét megkapja. Ha pedig keve­sebb munkát végzett, a különbö­zeiét neki kell megfizetnie. A csoportban mindenki a föld. je arányában adja a takarmány, területet. Ezzel már előre gon- doskodnak közös állatállomány eltartásáról. A táblák kialakít!, sónál már arra törekedtek, hogy az egyes növények lehetőleg egy dűlőbe kerüljenek. A közös mü. velésre vonatkozólag a csoport tagjai úgy határoztak, hogy a tagok, amennyiben lehetséges, abból a földből kapják meg a parcellájukat, amelyet idáig mü- veitek. Ezek alapján kell megjavítani a munkáját a kecskemét-kisfái Uj Elet-termelőcsoportnak is, úgy, hogy ne csak a papíron le­gyen meg a 23 tag, hanem va16. Ságban is mindnyájan együtt dolgozzanak. Itt is, mint a Sza­badságharcos termelöcsoportnál, kj kell fejleszteni a közösségi érzést. A csoport tanulmányozza át a működési szabályzatot, mert erről még máig is különböző né. zetek vannak a vezetőségben. A városi mezőgazdasági osz­tály pedig igyekezzék fokozot. tabb segítséget adni a kecske­méti csoportoknak, hogy ezzel hozzájáruljanak az újonnan ala. kult I. és U. típusú csoportjaink megerősítéséhez. Darád! Imre. Hegedűs elvtárs cikke nyomán megjavítottuk a munkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom