Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-01 / 76. szám

Két újítás a szovjet módszer alkalmazásával s KÉT NAGY GYŐZELEM a termelési önköltség leszorítása terén a bácsalmási állami gazdaságban Nem kis dolog az, ha egy álla­mi gazdaság a tavaszi munkák derekán már a második helyre jut a megyei versenyben. A bácsalmási állami gazdaság ke. ményen megdolgozott ezért a megérdemelt helyért. Mint a leg. nagyobb gazdaságok egyike, első vo'-t, amely megkötötte az egészévi versenyszerztS- dóst a bácsbokodi gazdaság­gal. S hogy a verseny ne csak papír, forma maradjon, arról gondos, kodott az alig héthónapos párt. szervezet jó nevelő munkája, á nemrég megtisztított üzemi bi­zottság komoly lendítöltészsége és a gazdaságvezetés lelkiisme­retes irányító és ellenőrző mun. kája. Mindez olyan erő volt a tavaszi verseny beindításakor, amely megtudta mozgatni a dol­gozók ‘ tömegeit. Harc a vállalások tejesítéséért így hagyta el maga mögött a hatodik, vagy hetedik helyen Bácsalmás versenytársát, Bács- bokodot. Már az eiső hetekben sikerült a szerződésben lefekte­tett vállalásokat hamarabb tel. jcsíteiii egy.két nappal. A munkák élcsapata a gé­pes-brigád volt, amely ma Is két műszakban dől. gozik — és szovjet módszerrel, összekapcsolt gépek segítségével végezte a mü'trágyaszórást és vetéseket, a gazdaság hatalmas ezántóterületein. 1500 hold őszi vetés leápolásával már készen a 78 holdas terület beültetése A számítások szerint vagy 60 százalékos időbeni megtakar!, tást jelent az újítás, nem beszél, ve az önköltség csökkenéséről, ami csupán fele az azelőttinek. Ugyanakkor nő a dolgozók kere, sete, hiszen a gépesítés segítsé. gével jócskán túlteljesíthetik a normát. Elég erre egy példa: egy nyolctagú munkacsapat 8 óra alatt 1963 négyszögölet tel jesített. Mindezeken az előnyökön felül így küszöbölhető ki az Időjárás akadályozó hatása, hiszen korlátlan számú munkaerőt lehet így beállítani a gép mögé, amely gyorsan elvégzi a mun kát. így vállalhatták bátran a gazdaság dolgozói, hogy a beüte. mezett 78 holdnál többet ültet­nek be dugványrépával, így tér. mel a gazdaság minden egyes négyszögöllel több területen több nemesített magot... Jelentőségében talán még na. gyobb a másik újítás, amelyet a füves keverék elvetésénél al­kalmaznak. Újabb lépés as elmaradt módszer eh felszámolására A különböző súlyú magvak nem keverednek tökéletesen. A régi típusú vetőgépben fennma­radnak a könnyebb, pelyvás magvak és eltömődnek, ezért nem Is tudták eddig egyszerre vetni a keveréket. Az idáig hasz. nált mód az volt, hogy két me. netben vetettek, egyszer hosszá, bah. és utána rá keresztben ment a gép. Dupla munka volt tehát, végeredményben felesle­gesen elhasznált Idővel. A ná. lünk használt kanalas vetögé- pekkel azonban csak ilyen mó­don lehetett dolgozni. Igen ám, de mire való a Szov­jetunió kézzelfogható segítsége, az ajándékba kapott szovjet gé­pek, ha nem arra, hogy felhasz. nálásukkal sorra hadat üzenjen mezőgazdaságunk az elmaradt módszereknek ? S a bácsalmási állami gazdaságban megragad­ták, felhasználták ezt a segítsé­get. A szovjetmintájú hengeres gép adta meg az ötletet az újí­tásra, »mely kitartó kísérletezés­sel végül is győzelmesen bevált. Az újítás lényege: ■ toléhengeres szovjet gép mintájára a kombinált mü­trágyaszórógépet használják, amelyből kikapcsolják a ve­tőmagszekrényt. Nagyobb hengert alkalmaznak és ez­zel elérik, hogy a kevert mag­nó hullás — hanem sodrás- szerííen folyjék a gépből. A magágyat úgy készítik, hogy a csoroszlya élét szembefordí­tották a haladás irányával, s a vetést a gép nyomába akasztott láncszemborona azonnal be is ta­karja­Az újítás nagy előnye Így nyilvánvalóvá válik. Egyszeri munkamenettel lehet vetni a ke­veréket, hiszen nem akad fenn most már a könnyebb mag- De tökéletesebb a kikelés is, hl- szén egy közös magágyba kerül a növény. Az időt kitünően fel lehet használni, hiszen egy Szta. iinyec után három ilyen gépet kapcsolnak, amelynek vetési szé­lessége kilenc méter. Mindkét újítás kitünően be­vált és ez adott ösztönzést újabb kísérletekre. Oláh elvtárs elmondja, hogy új vetési mód­szerek kidolgozása Is folyamat­ban van, amelyeket a kukoricá­nál és a gyapotnál alkalmaznak majd. De fokozottabban felhasznál. ják a gépek .segítségét a védő.er. dösáyctk telepítésénél is, amely vannak, folyik a gyapotterületek vetés alá való készítése, a répa. ültetés és egyéb időszerű mun. kák. — A tartós tavaszi esőzések azonban kezdték megakasztani a munkát — beszéli Koqzka elv- tára, a gazdaságvezetö. — A dől. gőzök bármilyen lelkes igyeke. zetét is gátolta, nem lehe­tett az iszapossá vált földeken mozogni. így történt meg az első „szégyen”, hogy az árpave. tést a vállalt határidőn túl egy nappal tudták bevégezni. A „kényszerűség” tehát, de In. kább az a lelkes lendület, amely, lyel a gazdaság dolgozói verse­nyeznek, arra késztette őket, hogy megfelelő megoldást talál. Janiak. í j-:H j ' Forradalmi lépés • •• S Oláh elvtárs, a gazdaság vezető mezőgazdásza a szovjet módszerek félhasználásával megtalálta a megoldás útját. Ez pedig nem más, mint két nagyszabású újítás, két forradal­mi lépés előre a gépesített szó. cialista mezőgazdálkodás útján. Az első újítást a dugványrépa ültetésnél alkalmazzák. A régi ültetési mód szerint kézierővel ásták ki a gödröket. Az ásók nyomában haladó dolgozókat kö­tötte az ásás menete, ami a sá. .ros, ragadós talajon annál las­sabban mént. Most gépesítették ezt a mun. kamenetet. A traktorvontatta kultlvá- torvázra kétfelé szánté eke. fejeket szereltek. Ezek a fe­jek 70 cm.es távolságban húzzák meg a nyílegyenes rónákat, amelyekbe a répa kerül. A duggatók gyorsan tudnak haladni a gép nyo. mában, amely öt Ilyen ekefe. jót vontat egyszerre. így lehetővé válik az is, hogy a mütrágyaszórást is géppel vé­gezzék. Hiszen a régi ültetési módnál egyenkint, kanalakkal kellett beszórni a kiásott göd­rökbe. • A borítóéke alkalmazásával így akadály nélkül, szépen folyik az Idén 100—110 hold területen indul meg. Ezt a nagy munkát is a gépesítéssel akarják megol­dani. A már bevált nagyszerű űjltá. sok és a további törekvések je­lentősége igen nagy. Jelentik azt, hogy az élenjáró kezdeményezések nyomán állami gazdaságaink sikerrel oldják meg felada­tukat mezőgazdasági terme­lésünk elmaradottságának felszámolása terén, segítenek utóiéra! a falunak az óriáscsizmában haladó ipart, öt. éves tervünk megvalósítását, s a nagy cél elérését: a gazdag iparú, fejlett mezőgazdasággal rendelkező szocialista, Magyaror. szag megteremtését, népének jó. módú, kulturált életét. így épül Tito szomszédságában erős bástya S még egy nagy jelentősége van annak, hogy éppen a bácsal. másj állami gazdaságban éltet­ték meg a dolgozók mindezt. Az, hogy ez a gazdaság éppen Tito Jugoszláviájának mesgyéjén dolgozik, síkerről-sikerre bi- zonyítva azt, hogy a mi or. szágunk a Szovjetunió hatal­mas baráti támogatásával épül mindig szilárdabb bás­tyájává a nagy béketábor, nak. Minden újítás, minden időben földbe került vetés, minden túl­teljesített norma, minden mázsá­val több gyapot, takarmány, minden darabbal gazdagabb ál­latállomány figyelmeztetés a ha­táron túl acsarkodó ellenségnek, hogy napról-napra erősödünk, s hogy az erősöknek bátorsága is van lesújtani azokra, akik ellene törnek Erőnk tudatában ezér olyan jó érzés látni a bácsalmási álla- mi gazdaság végeláthatatlan szé_. les tábláin a mindig gyakrabban alkalmazott zúgó gépeket, s nyo. mukban azokat az újtípusú em. bereket, akik már szocialisták, hogy országunkat la azzá épít. sék a nagy példa: a Szovjetunió képmására. HOGYAN DOLGOZNAK a kimszentmiklósi Járásban a versenyirodák? A versenyirodák feladata a mezőgazdasági munkákkal kap- cso]aioe versenyroozgalom felszí­nen tartása, irányítása és a leg­szélesebb körben való kiterjesz­tése, Ennek értelmében nálunk megszerveztük a járási és községi versenyirodákat. Ezzel egyidőben indult el a párosverseny a közsé­gek között, a Járás pedig a legutóbbi pártaktívaértekezleten verseoyre hívta ki a dunavecsei járást. Járási versenyirodánk irányítja és támogatja a községi verseny- irodák munkáját. A versenyiro­dák hetenként kiértékelik a já­rás, illetve a községek eredmé­nyeit. A versenyirodák munkájá­ban résztvesznek a DfiFOSZ DISZ, MNDSZ, egyszóval a tö­megszervezetek járási, illetve helyi vezetői is, járási viszonylat­ban a versenyfelelős. A verseny- -iroda vezetője a járási és községi tanácselnök. A járási versényiroda legutóbbi ülésén a tagok elhatározták, hogy felosztják egymás között a közsé­geket. Vállalták, hogy a hét egy- egy napján lelátogatják ezeket u községeket, ellenőrzik a munká­kat és határjárással győződnek meg a beküldőit jelentések valódi­ságáról. Az értekezlet határoza­tot hozott, hogy a járás terüle­tén még jobban kiszélesítik a dülőCelelősi rendszert, és a dűlők közötti párosversenyt. A párosversenyben lévő köz­ségek versenyirodái közösen versenyzászlót készítenek és azt minden héten annak a községnek juttatják, amelyik a kettő közül a legjobb ered­ményt érte el azon a héten. Ez Igen lendíti a községek versenymozgalmát. A Járási tanács végrehajtó- bizottsága fokozott gondot fordít arra, hogy a termelőcsoportok jól és időben végezzék el a ta­vaszi munkákat. A járás terüle­tén a pártkongresszusra 9 új cso­port alakult, így a meglévőkkel együtt összesen 18 termelöcso-i poriunk van. A szántási és vetési munkák­ban Szabadszállás és FülöpsráUás az elsők. Szabadszálláson a Jó eredmény alapja, hogy a tanács a párt- és tömegszervezetekkel szorosan együtt dolgozik. Rend­szeres kisgyü léseket tartanak és a legutóbbi népnevelői értekezle­ten 41 kisgyűlési előadó jelent­kezett. Nem volt hiába az oktatás... Alig pár héttel ezelőtt még lá­zas tanulás folyt gépállomásunkon a téli szaktanfolyam keretében. Dolgozóink komolyan vették a ta­nulást, mert érezték anna'k szük­ségességét. Mondogatták is a tan­folyamvezető elvtársak, hogy nem volt hiábavaló az oktatást mun­kájúik. Lovriiy József elvtárs. fcí- gépész komoly arcán nagy meg­elégedés látszik, amikor az ellen­őrzés során meggyőződik arról, hogy a gépkarbantartás, a leápolás a tanfolyam óta tökéletesebben történik'. Szólás! elvtárs, vezető- mezőgazdász is nagy elégtétellel látta, hogy a munkák minőségé­ben gyökeres változás történt, A Petőfi Sándor-lcrmelőszövetlkezet vezetőstógo és az egyénileg dol­gozó parasztok nap mint nap meg­elégedésüket fejeziik ki a gépállo­más dolgozóinak a jó munkáért. Nincs lemaradás a mennyiségi munkákban sem. Két kemény hét eredményét értékeltük még csak ki, mert hiszen a tavaszi kampány kezdetén álmok. még. A gépállomás a 11-lk bérhéten a heti tervét 264 százalékban, az lidéraytervét pedig 40 százalékban teljesítette. A Kossuth-brigád 56 százalékkal halad az élen Bottka György elvtárs vezetésével. Köz­vetlen utána ifj. Botlka Lajos bri­gádja halad 47 szávaiakkal. Nem marad el messze a Dózsa-brigád sem, mert már 43 százalékra tel­jesítette az idénytervé}. Az egyéni dolgozóik .közül Agócs Péter elvtárs idénytervét már 89 százalékban teljesítette. Ezért első a gépállomásunkon. Ke- resnyeií János elvtárs, traktorve­zető 73 százalékra, Födi Géza elvtárs. traktorvezető pedig 70 százalékra teljesítette az idény- tervét. Ezeket az eredményeket öröm­mel értékeli ki a gépállomás ve­zetősége, mert azt látja benne, hogy a traktorosok többsége ko­moly harcosa és biztos építője a szociálist« társadalomnak. Bakonyi elvtárs, a gépállomás vezetője, örömmel veszi tudomá­sul a kiértékelt jelentéseiket és csak ennyit mond: — Az eddigi eredmény traktoros dolgozóink komoly vizsgája, amelyből majd a májusi osztályozás könnyen meg­állapítható lesz. Sz. L.t kisszállás! gépállomás. Fülöpszálláson a tanács, párt. és tömegszervezetek összefogásához hozzájárul még az Is, hogy a párttagok és a tanácstagok élenjárna k a munkák elvégzésében és személyes példával lendítik ií versenyt. A többi község versenyered­ménye nem mondható kielégílő- uek. Leghátul kullog Kunpeszér, amely március 21-ig árpaelő- irány fiz tájiak 13 százalékát, ve­tette el, zabból pedig mindössze 3 százaléknál tartóit. Ezeken a helyeken persze, könDyü megtalálni a lemaradás okát is. Tasson és Kunszent- miklóson a községi tanács nem akitlvizátla kellőképpen a ta­nácstagokat. Nem tartottak rendszeres kisgyüléseket, nem lá­togatták a dolgozó parasztságot. Ezzel magyarázható, hogy a já­rás többi községéhez viszonyítva, igen komoly a lemaradás itt is. A munkák megjavítása érde­kében a járási tanács segítséget küld ezekbe a községekbe, akik állandóan kint tartózkodnak majd, támogatják a községi tanácsok munkáját, segítenek kiküszöbölni a most meglévő hibákat. Hajele IAszló, a járási tattá as v. b. titkára, Kunszert tmiklóx Tanulság Megyénk DEFOSZ-Szerveze, télben a taggyűléseken 178 osztályidegen elemet zártak ki. A „statisztika” szerint eb. bői 19 csendőr, vagy volt hor­thysta katonatiszt, 5 volt In­téző, a többi befurakodott ku- lák, vagy azok csemetéi. A „helyezkedés” egyes községi szervezetben egészen nagy­számú; Így az érsekcsanádt szervezetben 19 kólák húzó­dott meg. Bácsborsódon 9 ku- lákot zártak ki, Baján egy ku. Iák feleségét, egy horthysta tisztet és egy igazi tőrőlmet szett S0 holdas kulákot. Kis- kunhalas-Bodoglár-pusztán öt díszvirág ült még a szervezet soraiban. Ezek az elemek nem véletle­nül kerültek be éppen a leg. nagyobb paraszti tömegszer. vezetbe és hogy szervezeti „te­vékenységük” nem a falu szó- cialista építését szolgálta, a« la nyilvávalö. Annál elgondol, koztatóbb, hogy ezek az ele. mek hogyan kerülhettek be és hogyan húzódhattak meg ilyen hosszú időn keresztül az egyes szervezetekben ? Hol tartották ezeknek a szerveze­teknek a vezető tagjai a sze­müket, amikor hagyták be­csúszni soraikba az ellenséget. Hogyan beszélhettek az éber. ségről, hogyan vitték az osz­tályharcot a kulákság ellen, amikor az ellenség a kapun belül nevetett a markába? Az ellenség szívós és nem egykönnyen mond le. Meg fogja kísérelni újra megtalálni az litat vissza a szervezetbe. Legyen ez a tisztogatás ko. moly tanulság a szervezetek számára, s tegyék inostmár az éberséget mindennapi harm fegyverükké. Nem Időszakon kcutl tisztogatás kef,, hanem pillanatra sem lanyhuló vigyá- zás! ICelebián igen sok dolgozó paraszt kötött gyümölcstermesztést szerződést Dolgozó parasztságunk egyre nagyobb tömege érti meg, hogy a szerződéses termelés milyen előnyöket biztosít számára. Ez a felismerés megmutatkozik Kele- bla községben is. Jáger János örömmel fogadta a földműves, szövetkezet megbízottját és gyű- mölcsösének — amely 100 faegy. séget tesz ki —/összes termését lekötötte és azt mondotta: — népi demokráciánk minden for. mában segít minket és én is se- gítek, ahogyan tudok a többter. més elérésében. — Androvics Mátyás 304 faegységét kötötte le szerződésre. — En is válaszo. lók ezzel Titőéknak és bizony! tóm, hogy békében akarok dol­gozni _ hangoztatta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom