Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-29 / 73. szám

JN KUX K T ív Ö ZI S Z E M L E Március 5-én a párisi Rózsa- márvány.palotában megkezdő, dött a Szovjetunió, Franciaor­szág, az USA és Nngy-Britannia kUIUgyiTilniszterhelyatteseinek ér tekezlete. Ezt az értekezletet a Külügyminiszterek Tanácsa na pirendjének kidolgozása céljából hívták össze. Napok óta folyik Párisban a vita, amelyben a há­rom nyugati nagyhatalom kép. viselői minden áron megakarják akadályozni, hogy érdemlegesen tárgyaljanak arról a kérdésről, amely ma az egész békeszereiö emberiséget nagymértékben fcg. lalkoztatja. Ez a kérdés: Nyu. gat.Németország újrafclfegyver. zése, amelyet az amerikai impe. rialj3ták és csatlósai a nemzetkö­zi egyezménynek lábbaltiprásá. val, a népek akarata és felhábo. rodása ellenére, egyre növekvő mértékben valósítanak meg. Nyugat-Németország újrafel. fegyverzése ma már nyíltan ío- yik. Nyugat-Németországban már nemcsak álcázott fegyveres alakulatok vannak, hanem német katonai és rendőri alakulatok is. Ezek az alakulatok közvetlenül amerikai és angol főparancsnok­ság alá tartoznak. Az amerikai, angol háborús gyujtogatók ezen. kívül repülőtereket, óriási kato- nai raktárakat építenek, lakta, nyákut és gyakorlótereket ren­deznek be. Nyugat-Németország dolgozói, akiknek vállaira nehe. zcdik elsősorban az újrafelfegy. vérzés minden terhe, egyre na­gyobb méretű tiltakozó mozga­lommal fejezik ki akaratukat, hogy hallani sem akarnak Nyu­gat Németország újrafelfcgyver- zéséröl nem akarnak ágyútöl. tclékek lenni az amerikai zsol. dós hadseregben. A tiltakozó mozgalomban a Német Kommu­nista Párttal az élen. Nyugat. Németország lakosságának vala­mennyi rétege résztvesz. A né- met nép, a magyar nép és min den békeszeretö nép érdekelt vé. di a Szovjetunió, amikor a négy külügyminiszterhelyettes párisi értekezletén követeli, hogy tűz. zék a négyhatalmi tanácskozó, sok napirendjére a német kérdés békés rendezését. Párisban a Ró- zsamárvány-palotában, a Szov. jetunió képviselője annak az erős és békeszeretö népnek nyelvén beszél, amely gyűlöli a háborút. A kérdés, amely milliókat fog. lalkoztat: Vájjon legyürheti-e az örültek és gonosztevők egy kis csoport, ja az egész emberiséget? Nem! Sohá! Belgrádban Tito, a véreskezü diktátor szintén azt gondolja, hogy árulók és lakájok egy kis csoportjával háborúba sodorhat, ja a Jugoszláv népet. Tito fo­kozza ezért a fegyverkezési haj­szát, miütarizálja a jugoszláv gazdaságot. Jugoszlávia az im­perialista «gresszorok támasz­pontjává alakult át. A Tito.kllkk Jugoszláviát minden erővel bele akarja sodorni azokba a hábo­rús kalandokba, amelyeket Washingtonban és Londonban eszeltek ki. A népek nemcsak a párisi konferencia egyik, vagy másik delegációjának a maga­tartásán, a reális tettek alapján értékelj ki a helyzetet, hanem Tito és bandájának tevékenysé­gén is. Párisban a nyugati ha. talmak képviselői manővereznek, hogy álcázzák igazi céljaikat. Hasonlóképpen cselekszik Bel­grádban hűséges lakájuk, Tito. Párisban a nyugati megbízottak mindenképpen igyekeznek el­nyújtani a napirendi vitát, sajá. tos „süket monológokat” mon. dunait, nem veszik tudomásul a szovjet delegáció érveit és úgy viselkednek, mintha a szó szoros értelmében egyedül volnának a tanácskozó teremben. Belgrád- biin Tito a józan ész ellenére üe. vetséges érvekkel hozakodik elő és álcázza igazi agresszív szán. dékait úgy, hogy „békeszeretö- aek” tünteti fel magát. A Tito-klikk militarista poli­tikája Jugoszláviában nz adók növeléséhez vezet, A különböző adókból 1950-ben 15 százalékkal többet szedtek be, mint 1949-ben. így tehát a dolgozóknak — a I föadúfizetöknek — zsebéből a háború előkészítésére 20 milliárd dinárt vetettek ki. Titóék fan­tasztikus nyereségeket söpörnek be a közszükségleti iparcikkek­ben kivetett közvetett adók for. májában. 1947-ben a jugoszláv dolgozók a szükséges iparcikkek vásárlására fordított minden 1000 dinárból 470 dinárt, 1948- ban 570 dinár, 1949-ben 670 di­nár és 1950-ben körülbelül 800 dinár adót fizettek. Mindez oda­vezet, hogy a jugoszláviai dolgo­zók képtelenek az elsőrendű szükségleti cikkeket beszerezni. Egy közepes minőségű gyapjú­köpeny ára a szakmunkás négy­havi keresetét, egy pár egyszerű cipóért pedig kéthavi keresetét teszi ki. Ezek a példák bizonyít­ják, hogy Tito Jugoszláviájában, ahol a belgrádi kalandorok lakáj, alázatossággal a háborúra ké. szülnek, az adójt és a drágaság állandóan növekedik. Az amerikaiak azonban nem. csak Európában taktikáznak, hogy kirobbantsák a háborút, hanem ázsiai balsikereik követ­keztében elveszítve minden józan eszüket, végső elkeseredésükben újra Csang Kai Sek reakciós klikkje felé fordulnak. Akárcsak eső után a gomba, úgy szapo- rodnak azok a tervek, melyek azzal foglalkoznak, mint lehetne felhasználni a Kínai Népköztár. saság ellen a szétvert Kuomín- tang-bandák maradványait. Most az egyik hírügynökség washingtoni tudósítója plety­kálta ki a legfrissebb ameri. rikai tervet. Eszerint az USA il­letékes körei komolyan foglal, koznak a „kommunistaellenes partizánoknak”, vagyis a Kínai Népköztársaság területére esem. pészett banditáknak és kártevők­nek — nyújtandó Segítség kér. désével. Arról van tehát itt szó, hogy a Kuomintang-bandák ma­radványai részvételével diverzáns cselekedeteket és gyilkosságokat akarnak szervezni. Ez a Kína elleni „titkos háború” aljas tér. ve újra bebizonyítja, hogy az amerikai imperializmus nemcsak a Szovjetunió és a népi demokrá. ciák, hanem a kínai népnek is legdühödtebb ellensége. Az ame­rikai imperialisták a világ min­den sarkában azon fáradoznak, hogy egy újabb világháborút robbantsanak ki és annak ha. talmas vérvörös lángjainál meg­süthessék zsíros pecsenyéjüket, hatalmas profitjukat. Megint feltehetjük a kérdést: Vájjon legyijrheti-e az örültek és gonosztevők egy kis csoport, ja az emberiséget? 400 millió ökölbeszorult kéz lendül a levegőbe és azt harsog­ja az .imperialisták fülébe: Nem. Soha! Belgiumnak as Atlanti Szövetségből való kilépését követelte a Belga Kommunista Párt X. kongresszusa A Belga Kommunista Párt X. kongresszusán Edgard Lalmnnd olvtárs, a Párt főtitkára tarlóit beszámolót. A belpolitikái hely­zetről szólva, rámutatott, hogy a PhcJieir-Vun Zeokind kormány Belgiumot az agresszió óljára so­dorja. Lalmand elvtárs ismét hangsú­lyozta. hogy ha az imperialisták megtá­madják a, Szovjetuniót, a bel­ga munkásosztály a Szovjet­unió oldalán fog harcolni. Végül a kövctikczűkben jelölte meg a legégetőbb feladatokat: A nemzeti függetlenség megőrzése érdekében fel kell mondani a Mar- sh-all-lervet. a brüsszeli egyez­ményt, az Atlanti Szövetséget és n velük kapcsolatos különböző egyezményeket; el'kell érni az atombomba és .a többi tömeggyil­kos fegyver teljes cs feltétlen be­tiltását; teljesíteni kell a potsda­mi egyezményt; támogatni kell Belga-Kongó népeit a szabadsá­gért ós függetlenségért vívott harcukban és rendes kereskedelmi kapcsolatokat kell teremteni a Ixikeszerotö országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval; az árakat össze kell hangolni a bérekkel; meg kell védeni « nép demokra­tikus jogait és szabadságjogait. A kongresszus a beszámoló fe­lett indított vita. a konlkrét pro» gram jóváhagyása és a határoz»* tök elfogadása után március 26-án befejeződött. kéért, a dolgozók életszínvoüa. Iának emeléséért, a szocializ. musért vívott harcban. A Svéd Kommunista Párt XV. kongresszusa nagy lelkesedéssel táviratot intézett a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságához. Versenyben termelünk, hogy tovább emelkedjék minden dolgozó életszínvonala Hétfőn végétért a Svéd Kom- munista Párt XV. kongresszusa, A kongresszuson Lager elvtárs, a Párt Központi Bizottságának titkára beszámolójában elmon. dotta, hogy a Párt alapszerve­zeteinek száma több mint há­romszázzal növekedett. Hagberg elvtárs, a Párt Központi Bizott. ságának elnökhelyettese „Harc a békéért és az életszínvonal emeléséért” címmel, Linderot elvtárs, a Párt elnöke ,,Ut a tömegekhez — út a szocializ­mushoz” címmel tartottak be­számolót. Gunnar Ohman elv. társ, országgyűlési képviselő a Párt feladatairól beszélt. „Pár. tunk feladata ma — mondotta — az, hogy együtt működve a béke híveivel; sokszázezer alá­írást gyüjtsünk össze a Béke Világtanács felhívására. Urban Carlsson elvtárs, a Svéd Kom­munista Ifjúsági Szövetség elnö. A magyar és a szovjet nép törhetetlen barátságába vetett erős hittel hagytam et Magyarországot — Vaszitij Amossov n\ itatkozala a moszkvai rádióbm A moszkvai rádió jelenti: Vasizilij Amoszov eivtúrs. szta­hanovista olvasztár, aki a Magyar- Szovjet Barátsági Hónap küldöt­teként Budapesten járt, v-sszatér- ve hazájába a következőkről szá­molt be a moszkvai rádúó munka­társának magyarországi benyomá­sairól : — Amerre csak jártunk min­denütt erőteljesen hangzott ez a szó; Békét! A magyar dolgozók ugyanúgy, mint a szovjet embe­rek, bókát akármik és harcolnak a békéért. — Engem, mint acélkohűszt, természetesen érdekelt a kohöüzc- rriek munkája. Jártam -» Rákosi Mátyás Müvekben, ózdon Os a Dunai Vasműnél. A magyar kohá­szok élűnkén érdeklidtck a Szov­jet u-aló élete iránt. — A magyar és a szovjet nép törhetetlen barátságába vetett erős hittel hagytam el Magyar-* országot — fejezte be nyilatko­zatát Vaszílij Amoszov. Zászlói kapott a üo.’búsi Vörös Cnltag­iéi melőcsoport Húsvét elöli adták út ünnepé­lyes csoportgyűlésen a borbán Vö­rös , Csdlag-termolŐcsoportnak a kecskeméti városi .pártbizottság kongresszusi zászlaját, molyért u kecskeméti csoportok közölt lelkes kongresszusi verseny fo'yt. A győztes a borbási csoport let!, mo'y nemcsak a kongresszusi Vál­lalások teljesítés: ben éri cl szép eredményeket, hanem követendő; pé’dát mutatott a páriépíicsben. A kongresszus! munka során ü új taggal erősítette meg a, üzemi pártszervezetet. Mi, itt a bácsborsodi állami gazdaságban nagy lelkesedéssel fogtunk a tavaszi munkákhoz. Mindjárt először versenyszerző, dést kötöttünk a mátéházi állami gazdasággal, hogy 500 hold | gyapotot 5 nap alatt elvetünk. Az én brigádom, a Táncsics-bri. gád vállalta, hogy a brigádlerületen 8 mázsás átlagtermést érünk el. Rozmán Ernöné, a Szabadság-brigád vezetője 10 má. zsát ígért* A vállalást annál is inkább örömmel tettük, mert tanultunk tavalyról. Leszűrtük a tavalyi tapasztalatokat, a gyapotterme, lésben elkövetett hibákat, ősszel példásan elvégeztük a mély- szántást és jól előkészítettük a gyapotföldet. A/, éli brigád:*tu versenyre hívta a Dózsa.brigádot az összes esztendei munkák elvégzésére. Mi kötöttük meg leg­előbb a versenyszerzödést, erre a többi brigád is pórosverseuy. be lépett és máris jó eredményeket értünk el a tavaszi munkák, nál. En mint brigádvezető vállaltam, hogy a munkát egész évre jól megszervezem a brigádban és a dugványrépa kiültetésnél minőségileg jó munkát végzünk. A brigádon belül a munkacsapa­tok versenyben végzik a répa kirakását és kiültetését, ifj. Ha. 1É3Z Jözsefné csoportja az új normát.ezideig már 140 százalékra teljesítette s kihívta Papp Sándort és Fodor Rozáliát. Papp Sándor munkacsapata nevében viszont Fodor Rozália tett felajánlást, hogy felszabadulásunk évfordulójának tisztele. téré 5—5 hold dugványrépát kiültetnek. A munkacsapat válla­lását március 22-re már teljesítette is. Spilman József hasonlóképpen teljesítette vállalását. Az újonnan átvett üzemanyag-raktárat kimeszelte, a szerszámokat kijavította és felszerelte. Yllretvituu 300 hold borsót és zabot. Gál József hagy- más.brigádja befejezte 50 hóid hagyma kiültetését. Szervezett munkával így érünk el mindig jobb eredményeket. Gazdaságunk minden dolgozója ugyanazt vadja, amit Papp Sándor mondott, mikor munkafelajánlást tett, Papp Sándor arról beszélt, hogy a múltban béresek voltunk, nem volt som mink. Most tiszta lakásunk van, a konyhánkon jó koszt, mun. kánk után ' jó fizetést kapunk, megbecsülnek bennünket. Ezért végzünk mi versenymunkát, hogy tovább emelked­jék minden dolgozó életszínvonala, hogy a többtermeléssel meg. védjük a békét. Börzsönyi Péter, a Táncsics brigád vezetője Takarékossági harc az építő-iparba a* melynek segítségével megköny. nyitették és meggyorsították a vasbetongerendák felszállítását, s egyben kiküszöbölték az eddig előforduló baleseteket. Nagyszerű újítást vezetett he Princz Lajos sztahanovista esz. tergályos is. Az elhasznált esz. tergakésekre acélból nyelet for­rasztott és így meghosszabbítva, újra használhatóvá tette azokat. Jelentős megtakarítást ért el egy másik újításával is. Ossza. gyűjtötte az elhasznált bronzda- labokat, majd összeolvasztotta és különféle munkáknál felhasz. nálta. Princz Lajos ezzel a két újításával összesen 1420 forintot takarított meg. Szűcs László kőműves a fala­zás! munka megkönnyítésére és meggyorsítására az eddig hasz. nált zsinegmérö helyett falazó- kalodát készített. A falazőkalo. da alkalmazásával biztosítja a fal fiiggölegességét és egyben meggyorsítja a téglák elhelye­zését is. Szűcs László kőműves A Kecskeméti Magasépítési j Vállalat dolgozói újításokkal, új ; munkamódszerek kidolgozásával is hozzájárulnak a munkaver. < seny és a többtermelés sikeré- i nek biztosításához. A kongresz- szusi versenyszakaszban több . olyan újítást nyújtottak be, me. , lyek lényegesén megkönyítették ' és meggyorsították a termelő munkát.- Például az Izsáki-úti 1 II. számú építkezésen Virág 1st. j1 ván ács. és vasbetongerendák . ‘ szállítására és elhelyezésére í' megosztó csillét szerkesztett, j < melynék segítségével a vasbe.jj tongerendákat a kijelölt helyre j ‘ szállította. Virág István ezzel azr újítással 5391 forint megtakarj. ’ tűst ért el. Másik újításával, az úgynevezett polcnélküli áthi- ] daló zsaluzással 759 forint érté. ; !:ü faanyagot takarított meg. ‘i Ugyancsak a vasbetongerendák í szállításánál vezetett be igen 1 jelentős újítást Erdélyi Ferenc ] c kovács és Bondor Imre is. j l Erdélyi Ferenc és Bondor Imre i í vasból fogókat készítettek, |; újításává! az eddigi kiértékelés szerint több mint 11 ezer forint megtakarítást ért ej. Az anyagtakarékosság terén igen figyelemreméltó újítást ve. zetett be Kállai Gyula lakatos js. A villanycsörlö fék dobjában eddig parafát használtok. Kállai Gyula többször megkísérelte, hogy ezt a drága anyagot más, olcsóbb anyaggal pótolja, de minden anyag tönkrement. Vé. gUI rájött, hogy helyesebb, ha a parafát gumivál pótolja, mert tízszer annyi Ideig tart, mint a parafa. A Kecskeméti Magasépítési Vállalat dolgozói tehát újítások­kal és észszerüsítésekkel i* előbbre lendítik a versenymoz. galmat és így viszik sikerre az anyagtakarékossági mozgalmat is. 'A Kecskeméti Magasépitési Vállalatnál a kongresszusi ver­senyszakasz idején bevezetett újításokkal és észszerüsítésekkel 29.729 forint megtakarítást ér­tek el. Jke bejelentette: a szövetség kö-1 t telezettséget vállal, hogy 90 : ezer aláírást gyújt az öthatal- ml békeegyezmény megkötését ' követelő felhívásra. A kongresszus határozatot fo­gadott el, amely megjelöli a Párt politikai Irányvonalát a hé. A Svéd Kommunista Fárt XV. kongresszusának felhívása: Valamennyi békeszeretö svéd esaüakoxzék aláírásával js öt nagyhatalom egyezményét követelő mosgalomkoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom