Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-29 / 73. szám

Példamutatóan végzik a tavas*! hí i» sík ál a? tokai a kerek egy házi Pózsa- termelőcsoportban

A sorsolás nyertese: minden dolgozó!

Bágyadtán síit a láv&s-ai rtsp. A kerekegyház! ÍJ jzsa-terniclöcso- port tagja: serínyen, dolgpzcak k:nt .a iO.dekán. Ma éppen burgo- nyavtílcs van. Hoxap .2 .g.'ppel megkezdik a rjpavekst is. Sü- r eg-forog a csoport apraja nagyja, hogy minél előbb lö.cibo kerüljenek a tavaszi yetemények. Kocs- kenidti M-náiy, a csoport oj-nöko, ji.lpsün jegyzi meg, hogy minden yeiemenyt és munkát elvégeznek n>.rt* a határidő elsírja, sőt. még előbb is.

— tölt then vein már az árpánk,

rabunk, napraforgónk', elkésnil- •tün.i ‘inát a sz iiönyitússal és most a metszési munkákat ' végrák a csoport tagjai. Hogy ilyen zépern hal. d" nálunk a munka, annak is ki'sziinl'U'tó. hogy okulva a tavalyi li bánkon, asicKn már-a tagságot te,osztottuk brigádokra, munka- csapatokra. 3 brigádurk van, egy növénytermesztő, égy állatié nyéSzW es .egy sziiüészo-lrbtigíci- T ivaty nem volt a terüietdk kijelölve és ez hátráltatta a munkát. Az idén már minden brigádnak. munkacsapatnak, sőt a.-o: töreks fi: k, hogy sz egyéneiknek is ki legyen jelölve a terii'eíe. Így jobban megismerik a tulajt# a módszereket, amivel nagyobb t termést lehet elérni — mard ja i Kecskeméti Mrhá'y.elnftk.

/ cint Bzlycpaiiovics Jenőről' egyike a moszkvai terület legjobb kathogelnökeinck, a kollektív paraszti íjazMikoáús legrégibb, letj. tapasztnllabb szervezőinek.

Iván Jegorov ISO}-ben szüle' lett 'Kdsxiazino falúban, szegény- paraszti családból. Tizenkét éren (ff, nehéz, reménytelen, keserves munkával tartotta el marját, a kulákok cselédje volt.

Nagy Októberi Szocialista Forradalom, megnyitotta az utat a parasztság elölt a iá- módú kulturált élethez. Iván Je~ gorov. nemsakkal a forradalom 'illán, a, falvjabeli parasztokkal együtt, falusi mezőgazdasági kört alakított, mely 1929-ben a mező- gazdasági szövetkezet magja lelt. Később a szövetkezetbe beléptek Nasztazino falu összes dolgozó parasztjai, Iván Jegorovot pedig megválasztották a kolhozvezeiő- ség elnökévé.

Jegorov, mint erélyes szervező és gOndos gazda, keresztülvitte mindazokat az élenjáró intézkedéseket: melyek a kolhozgazdaság fellendítésére irányultak. A nasz- tazinói kolhozparasztok a búza hektáronkénti te nnésho za mát

több mint 30 mázsára emelték, bő burgonya- és zöldségtermést értek el. A kolhoz a bő terméshozam kiváló mestereit nevelte ki.

.1 .-.Győzelem"-kralhoz gazdaságát a fasiszta rablók elpusztították'. Miután azonban a Szovjet Hadsereg kiűzte az ellenséget, a kolhozparasztság Jegorov vezetésével gyorsan helyreállította a gazdaságot, s a nehéz háborús években a kolhoz SO ezer tonna burgonyát, zöldségféléi adott az államnak a terven felül. A kolhozparasztok személyes megtakarított pénzükből sokszázezer rúbellel gyarapították a győzelmi alapot.

Jómódban és kulturáltan

‘ éjnek a „Győzelem^-kolhoz tagjai. .1 kolhozparasztok szivét mélységes hála lölli el a Bolsevik Vári, s a nagy Sztálin iráni, akik őket ® jómódú élet és kultúra útjára vezettek.

Kiig amerikai újságíró — 'meséli Jegorov — ,,.4 föld gazdái" c. brosúrájában azí a kérdést intézte a, kolhozparasziokhoz, ,,mtt tennének, ha azt ajánlanák nekik, hogy oszlassák fel u kolhoz IT'— Ostoba kérdés. Kálim!; ilyesmi senkinek sérti' jutna eszéhez A lolltozparaszlok az újságíró arcéiGyapotvetésümk is lesz 10 holdon. A talajt már előkészítettük a számára. Elsimítottuk és meg is műtrágyáztuk.

Uj.

szovjet módszereket

alkalmaznak a Dózsa-csoporíban a nagyobb terméshozam elérése érdekében. A kukoricát olyan sortávolságra ültetik, hogy azí keresztben. is. meg hosszában is géppel tudják kapálni. A cukorrépa- vetésed) is lubát követtek el az simult esz fondüben. Olyan sűrűre vetették, hogy nem tudták gép- pol kapálni. Ebben az évben már jobban ügyelnek erre is.

A trágyázásnál is szovjet módszert használnak- A fejtrágyéizást már elvégezték 15 holdon. A műtrágya használatát minden cso. porfiag igen fontosnak tartja, mert tavaly véletlenül két fordulóban nem szórt a gép cukorrépa alá műtrágyát cs már a kelésnél különöség volt közöttük, ami megmaradt egészen a szedésig.

A borsójuk már kikelt. Van két holdon csírázott burgonyája is a csoportnak, ami sz.in.Vn zölden A csoport 194SH>en 3 tehénnel, 45 hold földdel kezdte. Sok nehézségen küzdötte át magát, mire e’érte azt. hegy 513 ho'dón gazdálkodjon. De megerősödött a cvopoit, mert a tagjai becsülettel dolgoztak- Munkájuknak meg is

hu nevel lek. A beszélgetés Irritált asztalmellett folyt. — ,JIa mi egyénileg gazdálkodó /»arasztok tennénk, ölt nem talált voltra ilyen hőséget. A kolhoz leli bennünket gazdagokká'".

A „Gyözelein“-kolhoz évröl-év- re, gazdagodik. ,1 legutóbbi időkben hét egymáshoz legközelebb cső falu kolhozparasztjóinak közgyűlése elhaló rosta, hogy a ,,< iyöz elem" -kolhozzal egyiit t

egyetlen hatalmas kollektív gazdaságban egyesülnék.

JJ afalnuts a meg nagy oblri- -*-* tolt kolhoz kollektív gazdasága. A- kolhoz parti sztol; mindenütt érzik vezetőjük, Jégáron figyelmét és ■ gondoskodását. Tisztelik és becsülik. $ minden évre újm, meg óira a kolhozveze- löség elnökévé választják.

lett az eredménye: ma már van 5 tehenük. 2 üszőjük. 8 lovuk, 4 hízójuk, 14 anyakocájuk, 1 kanjuk. és 36 süldőjük.

Az állattenyésztési-brigád

jó munkájáról

besaélnelk a munkaegységkönyvek. Kakuja István tornásznak már eddig kb. 120 munkaegysége van az 1951-es évre. Nógrádi József ló- vásznaik 90 munkaegysége. De a növó.nytermesztő-brigádban is vannak. akik nem sokkal maradnak le az állattenyésztő-brigád tagjai mögött; Krupa István 75. Szabó András 75, Kürtösi Lásizjó színién 75 munkaegységet szerzett mái ebben az évben,

A csoport tagjai 70—80 százalékban íésztvettek a téli politikai (firtatásban. Most már tudják mér! fontos, hogy a munkát jó! és gyorsan végezzék el. Felvllá- gosodottabbak inár ós mindig több szovjet és személyes tapasztalatuk lösz a jó gazdálkodáshoz.

A jó eredmény elsősorban a jó munkaszervezésnek köszönhető, de még önnél is jobb eredményt tudna felmutatni a Dézsa-csoport, ha megszervezte vo'.ruj már, kis-é- lcsitctte volna tagsága körében a szoc aiisia murjkaversenyt. Sürgősön hozzák be az elvtársak ezt a mulasztást. Megéri, mert több ter- j mést, több jövedelmet, nagyobb I munka lendületet eredményez.

[várt Jegorov tipikus képviselője a xzttcjelrendszcr által felni veti új kolhoz kádereknek.

.1 szovjctálluin méliéniyolia Icán Jegorov fárgdhataHan munkájúi és a Szovjetunió rendjeleivel tüntette ki. Megkapta, a Szocialista Munka, Hőse megtisztelő cimet, a dolgozók íredig küldöttüknek választották a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. Most Jegorov „ kolhoziigtjek állami tanácsának tagja.

— Mi, szovjetémberek . —

mondja Jegorov, a „Győzelem'‘- kolhoz elnöke■ — a tartós

békéért harcolunk. Munkánkkal segítjük a békeszerelő népeket. hogy a békét megvéd,hessék a háborús gyújtogatok aljas merényletei elten.

Akarnunk felszabadult dói.

gőzéi két évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel jegyezték az ötéves tervkölcsönt. Ez a terv- Uölcsön nem a pénzintézetek és egyéb vállalatok, a tőkések jegyzéseire, hanem a dolgozó nép legszélesebb rétegeire, az egész lakosság jegyzésére támaszkodott. Alig akadt mun. Írás, dolgozó paraszt, aki ne jegyzett volna. Tudták, hogy a nép állama beváltja ígéretét. Tavaly szeptemberben került sor az első húzásra. Megyénkben számos dolgozó nyert. Mindjárt az első napokban futott szét a hír, hogy Szabadszálláson Bognár Búi, Kun- szentmiklóson pedig Tóth István, Halász Ferencné, I’ék Margit, Újvári Sándor van a szerencsés nyertesek között, Baján pedig elsőnek mosolygott a szerencse Kovács Istvánra, Bácsalmáson Ivápolnás Jánosra. Alig akadt község, ahová a húzás, a sorsolás ne hozott volna boldogságot.

Dolgozóink most megint lázasan készülnek a tervkölcsön ozévi, második sorsolására. V pénzügyminiszter már kinevezte a tervkölcsön második sorsolását végző bizottságokat. A dolgozók boldog izgalommal várják a kis tekercseket, amelyek a nycrcmcnykerékből ki. gurulnak és amelyek a boldog kötvénytulajdonosok számát jelzik. A dolgozók azért is ürülnek a sorsolásnak, mert tudják, a sorsolás nyertese minden dolgozó ember. A dolgozó nép látja az eredményeket, amelyek a kölcsön nyomán fakadnak. Lelkesedésé, nők nemcsak az az oka, bogy kisebb-nagyobb összeget nyerhetnek, hanem főleg az, hogy látják, ebből a kölcsönből nem a bankárok, a tőkések gazda, godtak, hanem az ország, amelynek birtokosa a dolgozó nép. Tehát önmaga gazdagodott. A dolgozók tudják, hogy a tervkölcsönjegyzés jó befektetés volt, mert nem azt az összeget kapják vissza, hanem többszörösét. Ezt tudta a kecs. lceméti tanyavilágban Csopko János középparaszt is, amikor jegyzett. Szerencséje is volt az elmúlt évben, 5000 forintot nyert. De amikor bejött Kecskemétre, azt tapasztalta, hogy már locsolúautö portalanította az utcákat, a Mária-város második gyermekjátszótere hangos a gyerekkacajtól,' a város szívéből eltűnt a piac, zártabb,

Állami gazdaságainkban ezidő-' szet'int 17 brigád kötött egymás- fal hosszúlejáratú verseuyszer- Södést és a brigádokon bejül 14 munkacsapat ált versenyben egymással. A garai állattenyésztési* brigád a csáiaJLjai dolgozókat hívta versenyre. A cél a íejésí állag 23 literre való emelése és az.,, áltatok állandó jó erőben tartása. .4 bácsborsódi áll. gazdaság Szabadság növény termelő-brigádja u Kóssu t h-brigáddal. lépett versenybe. Vállalta, jbogy 3 mázsa 40 kg gyapoltermés helyett az idén ló

sok házban pedig a vizveze- tékcsapból bugyborékol a víz. Es tavaly óta mennyit váltó, zott megint a várost Mennyi problémát oldott meg a tanács.

De nemcsak Csopkó János kecskeméti középparaszt látja, hogy az államnak kö'csön adott pénz igen gyümölcsöző befektetés. Dolgozó népünk tudja, hogy a tervkölcsön valóban olyan kölcsön, amelyet a dolgozók az államon kérész tül maguknak adnak. A múlt áliamkölcsönei a dolgozó népet kizsákmányoló, hódító tervet szolgáltak. A kapitalista államkölcsönöket már azzal a tudattal bocsátották ló. hogy azok visszafizetésére soha sem kerül sor és a dolgozóktól ki kénys/.crített kölcsönök a tőkésosztálynak jelentettek olcsó hiteleket, neiu is gondolva arra, hogy ezeket a kölcsönöket valaha is visszafizessék. Az első világháború luuljköl csöneit, a fasiszta uralom idején a hírhedt „nemzeti beruházási kölcsön”-^ amely a háború előkészítésére és fegyverkezésre szolgált, az „erdélyi nyo. remény kölcsön”-t, amelyet a fasiszta uralom erdélyi hatalmi szervezetének erősítésére használtak fel, soha vissza nem fizették.

A mi tervkölcsönünk egészen más. Osztálytartalma alapvetően különbözik a köpi talista állam kölcsönéttől. A mi kölcsöncink a szocializmus építését, a béke védelmét szolgálják. A mi államunkban a felszabadult dolgozók nem kényszerből, hanem önkéntes lelkesedéssel jegyeztek. Dotgo zó népünk megértette, hogy az ötéves terv megvalósításához, a béke védelméhez nem csak lelkes szavakra, nemcsak politikai állásfoglalásra, hanem kemény tettekre is szűk ség van. Ezért jegyeztek.

Ma van a második sorsolás elsö húzásának napja. Dotgo zóink arra gondolnak, hogy jí munkájuk, erőfeszítésük és kötelességvállalásuk jut kifeje zésre abban, ha a sorsolásom nyereményhez jutnak. A Szovjetunióban a kölcsön nyere ményhúzásúnak napja ünno pélyes keretek között szokott lezajlani. Legyen nálunk is ünnepnap. Ünnepeljük dotgo zóüik odaadó munkáját, ünnepeljük ötéves tervünk sikereit, amelyeknek kivívását az ötéves tervkölcsön jegyzésével is elősegítettük.

mázsás Uoldankénti átlagot érnek el a brigádon belii]. Ezt jó brigádszervezéssel. fokozott szakmai és politikai felvilágosító munkával és a jó minőségi munkával biztosítják.

Ugyancsak a Szabadság-brigádon belül születőit, meg a másik komoly vállalás. Beregi Mária vállalta, hogy a normát egész éven á; átlagosan 11*9 százalékban teljesíti s a bácsborsódi és mátéházi dolgozókat kihívón egyéni versenyre.

4 MAGYAR VÖRÖSKERESZT FONTOS HIVATÁSA

Ötéves népgazdasági tervünkben, amikor az új gyárak és üzemek százai épülnek, döntő jelentőségű változás történt a dolgozók egészségügy'! kultúrszínvonala fejlesztésében ís. Ha a dolgozók megfelelő egészségügyi kultúrával rendelkeznek, számos betegség megelőzhető, ami különben jelentős lemaradást okozhatna a termelésben.

Mindehhez szükséges az egészségügyi intézmények, kórházak, rendelőintézetek, falusi orvosi rendelők hálózatának kiépí. tése mellett az egész társadalom aktív és cselekvő közreműködése, Ezt tudatosítani is kell a dolgozókban és ez a jövőben egyik fontos feladata lesz a Vöröskereszt egészségügyi aktíváinak.

A dolgozókkal meg kell értetni azt, hogyha jó egészségügyi munkájuk következtében az üzemekben,, vagy termelőerőportokban a megbetegedések, valamint a balesetek száma csökken, ezzel a munka termelékenységét növelik és egyben a béke ügyét is szolgálják.

A Magyar Vöröskereszt, melyre most felelősségteljes feladatok hárulnak, az eddigi felépítésében nem tudta volna ellátni azokat a feladatokat, melyet hazánk gazdasági és politikai fej. lődése megkövetel. A Magyar Dolgozók Pártja tehát úgy határozott, hogy a Vöröskereszt tömegszervezetté épüljön ki.

Folyó év április hó 1-én lesznek az egész országban a Vörös kereszt megyei értekezletei és április H ón és 15-én az országos értekezlet. A megyei értekezleteken megválasztják a megyék küjdötteit, az országos értekezlet pedig megszabja áz, új tömegszervezet feladatait.

Az országos értekezletet Yöröskeresztes hét előzi meg, melynek: folyamán ismertetjük a nagy nyilvánossággal a Vöröskeresztre, mint az új tömegszervozetre háruló feladatokat és a Vöröskereszt új alapokra fektetett felépítését.

A Magyar Vöröskeresz,t bácskiskunniegyci titkársága.

egészségesebb helyre került,

3 és fél mázsa heíyett 10 mázsa gyapottermést vállal holdanként

a bácsborsódi állami gazdaság Szabadság-bnuádja

Huszonkét év a kolhozelnöki őrhelyen