Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-02 / 51. szám

«.-.öl, főzetüket és sokka] több Ipa­ri nyersanyagát adjon népünk el­tiltására, a kis- és középparaszti gazdaságoknak önkéntes fársu'.ás íitjáu fokozatosan nagyüzemi ga?" dóságokban való egyesítése mel­lett arra is szükség van, hogy az eredő i ötéves tervben előírtnál lényegesen több gépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot jutassunk a falunak. Ötéves népgazdasági tervünk első évének eredményei, népgaz. tíaságunk alaposabb megismeré. r.e a szocialista munkaverseny fellendülése bebizonyították, hogy népgazdaságunk beruhá­zásait az ötéves terv időszakára lényegesen magasabb összegben irány ózhatjuk elő, mint ezt ere. dctileg gondoltunk, s ahogyan ezt az ötéves tervről szóló tör­vény megállapítja. Megvizsgálva lehetőségeinket én szükségleteinket, arra az eredményre jutottunk, hogy — amint ezt már Rákosi elvtárs említette —, az ötéves tervtörvényben előírt kereken 51 milliárd forint beruházással szemben 1950 —51.ben mintegy7 80—85 milliárd forintot tudunk és keli beruháznunk népgazda. Ságunkban. Másszóval: az ötéves tervről szóló törvény, ben előírt beruházás össze­gét mintegy7 05—10 százalék, kai tudjuk és kell megemel, nünk. A mintegy 80—85 milliárd fo. rintnyi összes beruházásból kö­rülbelül 10 milliárd forintot javaso­lunk juttatni a gy áriparnak, szemben az ötéves tervről szóló törvényben előírt 21.3 milliárd forinttal. Tehát elvtársak, míg népgazda. Ságunk egészében a beruházá­sok összegét a tervtörvény bér megállapított összeghez képest mintegy 65—70 százalékká- emeljük, addig az ipari beruhá­zások összegét mintegy 90 szá zalékkal növeljük meg. A gyár- Iparra jutó, mlDtegy 40 milliárd forintnyi beruházásból javaso. lünk 37—38 milliárd forintot a nehézipar beruházásaira, nehéz iparunk fejlesztésére for­dítani, szemben az ötéves terv­törvényben erre a célra megál­lapított 18.3 milliárd forinttal. Vagyis, azt javasoljuk, hogy a ne­hézipar fejlesztésére beru­házandó összeg több, mint kétszeresére emelkedjék an­nak az összegnek, amelyet az eddig érvényes határozat és tervtörvényünk a nehézipar fejlesztésére előirányzott. Ugyanekkor javasoljuk mintegy 13—14 százalékkal megemelni a könnyűiparra jutó beruházásokat is. A felemelt beruházási összeg, nek említett megoszlásában ki. fejezésre jut a szocialista iparosítás sztáli­ni törvényének fokozott ér­vényesítése népgazdaságunk fejlesztésében. A beruházásoknak mintegy 80 —85 milliárd forint összegben való megállapítása és a feladat megvalósítása nemcsak reális, hanem inkább óvatos elöírány. zat, hiszen elvtársak már 1950- ben, az ötéves terv első évében, mint említettem, több mint 10 milliárd forint értékű beruhá­zást valósítottunk meg. De elv­társak, ez semmiképpen nem je. lentheti és nem jelenti, hogy ezt a feladatot könnyen vegyük, liogy ne volna szükség erőink komoly megfeszítésére e hatal­mas feladok megvalósításához. Azonban nemcsak nagyobb erő­feszítést és nagyobb fegyelmet kérünk népünktől, hanem bízó. ayos ‘ áldozatokat is jövőnk szi­lárd megalapozása érdekében. Munkásosztályunktól, dolgozó parasztságunktól, népünktől azt kérjük, hogy addig is, amig ha almas beruházásaink révén Ipa. runk és mezőgazdaságunk nagy tömegben fogja ontani a legkü­lönfélébb fogyasztási javakat, takarékoskodjék a magánélet­ben. Hiszen ez az áldozat az öt. éves terv további éveiben sok- szorosan megtérül. Ez az áldozat össze sem hasonlítható azokkal a hatalmas áldozatokkal, amelye­ket a Szovjetunió munkásosztá­lya, a szovjetnép, a szocialista népgazdaság megteremtéséért, a fasiszta barbárok szétzúzásáért, Európa és nemcsak Európa né­peinek felszabadításáért, hanem a világ összes dolgozóiért, tehát érettünk is hozott. A 'mintegy 80—85 milliárd fo rintra felemelni javasolt beruhá­zási összegből 11 milliárd forintot tartunk szükségesnek beruházni me­zőgazdaságunkba, szemben az ötéves tervtörvény­ben előírt 8 milliárd forinttal. Tehát azt javasoljuk, hogy a mezőgazdasági beruházások ősz. szegét kb. 40 százalékkal emel­jük fel. A mezőgazdasági beru­házások ilyen jelentős feleme-- lésére azért van szükség, hogy felszámolhassuk mezőgazdasá­gunk elmaradottságát, hogy el­láthassuk mezőgazdaságunkat új. korszerű gépekkel, , a több*' között, nagy teljesítőképességű lánctalpas száutótraktorokkal, Univerzál-traktorokai, kombáj. nokkal, tehergépkocsikkal, kü­lönféle ültető., vető-, szedő, és ra­kodógépekkel, továbbá különféle műtrágyával, épületekkel, egy­szóval mindennel, amit a korsze. rü, magasjövedelmezöségü, sok árut termelő nagyüzemi mező- gazdaság' létrehozása megköve­tel. Természetesen a 11 milliárd forinton felül meg fog noveked. ni a mezőgazdaság részesedése azokban a beruházásokban is, amelyeket nem közvetlenül a mezőgazdaságra fordítunk. Közlekedésünk fejlesztésére a felemelt beruházási összegből kereken 10 milliárd forintot ja­vasolunk fordítani, szemben az ötéves tervtörvényben ejőirt 7.5 milliárd forinttal. Ilymődon az új előirányzat mintegy 35 száza­lékkal haladja meg az ötéves tervben a közlekedés fejlesztő sére előirányzott összeget. Felemelt, 80—85 milliárd fo­rintnyi, beruházási előirányzó tünkből mintegy 10 milliárd fo­rintot javasolunk juttatni lakás­építésre. község és várcsfejlesz. tésre és különféle kulturális lé­tesítményekre, szemben az öt­éves tervről szóló törvényben ezekre a célokra megállapltot 7.4 milliárd forinttal. Vagyis az emelkedés itt mintegy egyhar­madnyi. Az építőipar beruházásaira kereken 3 müliárd forintot java solunk fordítani. hetové és egyben szükségessé teszik, hogy átdolgozott ötéves tervünkben iparunk termelésé­nek emelkedését jóval erőtelje­sebben fokozzuk, mipt ezt az öt éves tervről szóló törvény meg. állapítja. Ipari termelésünket 1954-re, 1949-hez képest, nem 83.4 százalékkal, hanem körül­belül 200 százalékkal tudjuk emelni, a nehézipar termelését pedig mintegy 280—290 száza­lékkal javasoljuk megemelni. Az új ötéves terv eredménye, ként meg fog változni nagyipa. runk szerkezete. Ez a változás kifejezésre jut abban, hogy az ötéves tervidőszak végére a ter­melőeszközöket előállító ipar­ágak részesedése az egész ipar termelési értékében körülbelül 70 százalékkal emelkedik, a íö gyasztási cikkeket előállító iparé pedig annak ellenére, hogy mint előbb láttuk, termelése abszolút értékben mintegy 150 százalék­kal nő, az egész ipar termelési értékében 20 százalékra csök­ken. De kifejezésre jut nagyipa­runk szerkezetének megváltozá. sa abban is, hogy a gépipar ter­melése 1954-ben, az ötéves terv utolsó évében az egész ipar ter­melési értékének körülbelül egy- harmadát fogja szolgáltatni, szemben a 3 éves terv utolsó évével, amikor a gépipar terme­lése az egész ipari termelés ér­tékének kereken egyötöde volt A mezőgazdasági termelés ér téliének ötéves tervünk végére, 1954-re, legalább 50—55 százsa, lékkai kell meghaladnia az 1949. évi mezőgazdasági termelés ér. tőkét, szemben az ötéves terv­törvényünkben megállapított 42 százalékos növekedéssel. A nö­vénytermelés és . állattenyésztés termelési értékének növekedését körülbelül egyforma mértékben irányozzuk elő, noha mindent el kell követnünk, hogy az állatte­nyésztés termelési értékének nö­vekedése túlhaladja a növényter_ inelését. Uj ötéves tervünk sikeres megvalósítása s egész népgazda- i ságunk szocialista építése szem. ■ pontjából különös jelentőségű; a munka termelékenységének emelkedése. Az ötéves népgazdasági terv. j röl szóló törvényünk nagyipa- j runk számára ötév alatt a man.' ka termelékenységének 50 szá- < salékos emelkedését írja elő. De< mi már az ötéves terv -első évé- j oen megvalósítottuk az ötévre I szóló tervfeladat 40 százalékát.! Az ötéves terv első évében a ter­melékenység terén elért ered. mény, továbbá a beruházások igen nagymértékű megemelése, i termelés jobb megszervezése s így sor más körülmény lehetővé ;eszi, hogy új, módosított ötéves érvünkben a termelékenység rövekedését mintegy 90—100 százalékban irányozzuk elő. [Taps.) Ugyanakkor az ötéves ;erv utolsó évére azt kell elér :ünk, hogy ipari termékeinket cörülbelül egynegyeddel olcsőb. ián állítsuk elő, mint amennyi. >e ugyanazon termékek a há- oméves terv utolsó évében, 1949- >en kerültek. Az ötéves tervről szóló tör- 'ény előírja, hogy öt év alatt párunkban 480.000 új munkást s alkalmazottat kell munkába- dlítani. A számítások ,azt nur atják, hogy iparunknak —- s zt Rákosi elvtárs már említette -, az ötéves tervidőszakban énylegesen körülbelül 600—650 zer új munkásra és alkalma, ottra lesz szüksége. A hatalmas változást, melyet j, módosított ötéves tervünk je . :nt népgazdaságunk fejlődésé. 1 sn, az egyes fontosabb terme. ; isi ágak fejlődésén keresztül is ilágosan érzékelhetjük. így pél. ául nyersvastermelésünknek az 949. évi 398.000 tormáról 1954- en mintegy 1,300.000 tonnára ell növekednie, acéltermelé- Unknek pedig megfelelően 880 zer tonnáról közel 2,200.000 irmára kell emelkednie. 1938.ban az ország minden ikosára az évi termelésből átla. gosap 70 kilogramm acél jutott, 1954.ben pedig 233 kilogramm acél fog jutni. Az új, ötéves terv- eredményeként hazánk a vas és acél országává, ipari országgá, a gépek országává válik. Nehéziparunk termelési érté. kének 1954-ben el kell érnie az 55 —60 milliárd forintot, vagyis ke. reken akkora értéket, mint amekkorát eredeti ötéves ter­vünk erre az évre előirányoz. Ötéves tervünk szerint 1954_ben 18.5 millió tonna szenet kellett volna termelnünk. Az új, mődo- sítot, ötéves tervben azt javasol, juk, hogy 1954-re 27.5 millió tonna szén termelését irányoz­zuk elő. Ami a villamosenergia termelését illeti, ötéves tervünk azt a feladatot tűzi ki, hogy 1954-re 4.2 milliárd kilowattóra energiát termeljünk. Mi pedig most azt javasoljuk, hogy az öt­éves tervidőszak utolsó évére villamosenergia termelésünket 6 —6 és fél milliárd kilowattórában állapítsuk meg, ami azt jelenti, hogy villamosenergia termeié, sünket 1949-hez képest csaknem megháromszorozzuk.. A vegyipa: termelési értékét az ötéves terv. ben meghatározott színvonalhoz képest, mintegy 70 százalékkal javasoljuk növelni, ami 1949-hez képest azt jelenti, hogy öt év alatt vegyipari termelésünket megnégyszerezzük. A tömeg- cikkipamak, a finommechanikai iparnak, az erősáramú villamos, iparnak és a híradástechnikai iparnak 1954-ben új tervünk szerint meg kell közelítenie a 12 milliárd forint termelési értéket, vagyis háromszor akkora érté. két, mint amekkorát Ötéves terv­törvényünk megállapít és ötször akkorát, mint ezek az iparágak 1949-ben termeltek. Ugyancsak igen jelentős mértékben fog emelkedni épitöanyagiparunk termelése is: az 1949. évinek kő. zel négyszeresére. A mezőgazdaságnak nyujtan. dó segítségről némi képet ad. ha megemlítjük, hogy az ötéves tervtörvényben előirányzott 22 ezer 800 traktor helyett a mező. gazdaságnak 23—28.000 traktort kívánunk juttatni és az öntözött területet, a szovjet tapasztala­tok felhasználásával, nem 118 szer kát. holddal akarjuk meg. növelni, mint ahogy ezt az öt­éves tervről szóló törvény meg­állapítja, hanem 323.000 kát. aolddal, minek folytán egész ön. tözött területünk mintegy 370 szer kát. holdra növekszik; az 1949-ben öntözött terület nyolc, szorosára. Míg 1939-ben 1 kát. lold szántóterületre mindössze lat kilogramm műtrágya jutott :s a hároméves tervünk utolsó ivében, 1949-ben 12 kilogramm, iddig ötéves tervünk utolsó évé. :en, 1954-ben, minden kát. hold szántóföldterületre 73 kilo. gramm műtrágya fog jutni. Az ötéves tervről szóló tör­vény azt a feladatot tűzte ki, íogy nemzeti jövedelmünk öt év ilatt elérje az 1949. évi nemzeti övedelem 163 százalékát. Azt javasoljuk, hogy 1954-re, nemzeti jövedel­münket mintegy 120—140 százalékkal magasabbra tér. vezzük az 1949 éviné’. Emel­lett az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 51 százalékról 64— 65 százalékra emelkedik. A tőkés szektor részesedése ivedig a nemzeti jövedelem­ben az 1949. évi 20 százalék­ról 1—2 százalékra zsugoro. dik össze. Országunk' nemzeti jövedelmé. :ek ilyen szerkezeti megváltoz­atása egyrészt . azt tükrözi, ogy ipari fejlődésünk jelenté­keny mértékben meggyorsul, másrészt pedig azt mutatja, hogy az ötéves terv végére hazánkban lényegileg meg­szűnik az embernek ember által való kizsákmányolása a népgazdaság minden terű. létén. Uj, felemelt, ötéves tervünk Egyébként is ahhoz, hogy fel­emelt ötéves tervünket meg tudjuk valósítani, különösen gondot kell fordítanunk iparunk, közlekedésünk, egész termelő gépezetünk műszaki fejlesztésé, re. Különös gonddal kell ügyel­nünk arra, hogy termelésünkben a legkorszerűbb eljárásokat, gé. pékét, felszerelést alkalmazzuk Ennek megfelelőn Országos Tervhivatalunk ® termelés kü­lönféle ágaira kidolgozta a mű­szaki fejlesztés ötéves tervét, amelyet Népköztársaságunk mi­nisztertanácsa jóváhagyott és ezzel kötelezővé tett. Az ötéves terv első évének ta­pasztalatai megtanítottak ben. nünk'et arra, hogy a beruházá­sok megtervezésénél viszonylag jelentős tartalékokat kell blzto sítani olyan menetközben felme­rülő szükségletek fedezésére, amelyeket még aránylag jő tér. vezés mellett sem lehet előre látni. Ilyen tartalékokról új, fel­emelt ötéves tervünk beruházá sálnál Is gondoskodni kell Részben a beruházandó ősz. szegnek igen jelentős felemelése, részben a termelékenység nőve. lése s az önköltségcsökkentés 1«. , eredményeként népünk életszín­vonala sokkal nagyobb n: éjték- ’ ben fog emelkedni, mint ezt : eredeti ötéves tervünk, megálla- . pit ja. Népünk életszínvonalának emelkedését mintegy 50—55 i százalékkal javasoljuk meg. állapítani. ' Ez azt jelenti, hogy az ötéves tervidőszak alatt né­pünk életszínvonala leg­alább a másfélszeresére emelkedik a legkülönfélébb közszükségleti cikkek fo. gyasztása, úgy 1949-hez, mint 1950-hez képest. így pl. az 1950.“ évi fogyasztás. ' hoz viszonyítva az egy főre jutó átlagos fogyasztás 1954 re tej ' ben 45 százalékkal, cukorban 3u —35 százalékkal, zsírban 25 szá­zalékkal, cipőben 50—60 száza. Iákkal lesz magasabb. Az egy főre jutó könyvfogyasziás ugyanezen idő alatt a kétszere­sére emelkedik. (Taps.) óriási mértékben fog fejlődni hazánkban új ötéves tervünk eredményeként a szociális biztosítás és a nép egészségügy. A biztosításba bevontak száma több mint megduplázódik. Ez azt jelenti, hogy országunk la. kosságának mintegy 70 százaié- ka fogja élvezni a szociális biz. tori tás előnyeit. A mezőgazda­sággal foglalkozók aránya a szociális biztosításba bevontak között az 1949. évi három szá­zalékról 37 százalékra növek­szik. A biztosításba bevontak számának hatalmas megnöveke. dése megköveteli, hogy a rende. ‘löintézeti hálózatot is igen nagy j mértékben fejlesszük. Itt 1954- re, 1949-hez képest, mintegy 90 —95 százalékos emelkedést irá­nyozunk elő. A mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátásá. nak javítására mintegy 350— 360 új falusi orvosi szakrende löintézetet építünk. Az üzemi mosdók, zuhanyozók, öltözők és j egyéb üzemi egészségügyi léte sítmények teljesítőképességét az 1949. évinek a kétszeresére emel­jük. A bölcsödéi férőhelyek szá­ma 1954-ben kereken az ötszörö- se lesz annak, ami volt 1949. ben. Kulturális felemelkedésünk ütemének meggyorsulására jel­lemző, hogy új, módosított öt. éves tervünk értelmében egye­temek, főiskolák, ipari és mező. gazdasági technikumok, közép, iskolák és ipari tanulóintézmé. nyék építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt 1.7 milliárd Ft-ot ruházunk be. Négy új műegyetem mellett új, nagy mezőgazdasági egyetemet is építünk Gödöllőn. Tudományos kutatásra öt év alatt összesen 1.7 milliárd forintot fordítunk, ebből csaknem 800 millió forint beruházás. Az ötéves tervidőszak végére hazánkban kereken 2500 kultúrotthon fog működni, vagyis körülbelül ötszöröse an­nak, amivel 1950-ben rendelkez. tünk. A falusi lakosság számára rendkívül fontos hatalmas útépí. tési programunk megvalósítása Uj, módosított ötéves tervünk értelmében a tervidőszak alatt 2SO0 kilométer hosszúságú új úthálózatot építünk. Gazdasági vasutainkat az új ötéves terv sze­rint országosan egységes háló. zattá építjük ki és szervesen összekapcsoljuk a nagyvasúti hálózattal. Mindez lehetővé te. szí, hogy a falusi lakosság az év bármely időszakában köny- nyen eljuthasson a városokba és meg fogja könnyíteni a város és a falu közötti áruforgalmat is. Az ötéves tervről szóló törvé. nyünk 180.000 új lakás építé­sét írja elő, amelyből 90.000 a városokra és 90.000 a falvakra jut. Uj, módosított ötéves tér. vünkben 220.000 új lakás épité. sét javasoljuk azzal, hagy a vá­ros és a falu között az arány változatlan maradjon. De talán a nagy, az egész or, szág fejlődésére vonatkozó szá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom