Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-02 / 51. szám

moknál is kézzelfoghatóbban mutatják, milyen hatalmas átalakuláson megy át hazánk az új ötéves terv alapján, ha töb- bé-kevésbbé találomra kiragadunk néhány1 községet és várost,, kisebb városokat, s megnézzük, mit kapnak ezek az ötéves terv. időszakban. Nézzük csak: Salgótarján kap 800 új lakást, egy új 400 ágyas kórházat, 2 általános Iskolát és 1 gttul túrházat Gödöllő kap a máP-emlitett új mezőgazdasági egyetemen kívül 200 új lakást, 1 új gimnáziumot, 1 új kultúrházat, új orvosi rendelőt, új strandfürdőt és sportuszodát. SzigetszentmikJós kap 1000 új lakást, 500 személyes munkásszállót, 3 új általános is. kólát, 1 új mentőállomást, 2 új csecsemőotthont, 4 új óvodát, 1 új kultúrházat, 1 új szülőotthont, 1 új strandfürdőt, 1 új népfürdőt, új sportpályát és új gyógyszertárat. Várpalota kap a többi között 1450 új lakást, 1 új szülőotthont, 1 napközis óvó. dát, 1 új bölcsödét, 1 új mentőállomást, 1 új iskolát, 1 új kultúrházat. Tatabánya kap 1630 új lakást, 1 új szakorvosi rendelőintézetet, 3 új óvodát, 4 új bölcsödét, 1 új kultúrházat, 1 új szakiskolát, 2 új általános Iskolát, 1 új sportpályát, 1 új népfürdőt, gyógyszer, tárat stb. Es ezt így lehetne, elvtársak, felsorolni órákon és órákon keresztül az ország min. den városára, minden községére vonatkozóan. S % felsorolásból szándékosan" kihagytam hazánk gyönyörű fővárosát, Budapestet, melyről eddig sem feledkeztünk

meg, kihagytam máris hatalmas ütemben fejlődő, második ipari és kulturális központunkat, Mis. kolcot és általában nagyobb vá. rosainkat, .mert idő hiányában egyszerűen lehetetlen felsorolni mindazt, amit új, felemelt ötéves tervünk hazánk fővárosának és nagy vidéki városainak juttat. Es nem szóltam új, szocialista városainkról sem, me lyeknek egyikét, Dunapentelét. mint ismeretes, már teljes gőz zel építjük.

Az elmondottak azt hiszem, kézzelfoghatóan mutatják, hogy

új, módosított ötéves tervünk hazánkat gazdagabbá és erősebbé, népünket Jömó- dübbá és műveltebbé, országunkat fejlett, Ipari or. szággá és ugyanakkor a virágzó mezőgazdaság- országává alakítja át. De az elmondottak azt Is mutatják, hogy új, módosított ötéves tervünk még fokozottabb mértékben, mint eddig öt. éves tervünk volt, a béke építésének terve, a békefront magyarországi szakasza megszilárdításának a terve.

Az új, módosított ötéves tervünkben meghatározott- nagy. szerű célokért, e magasztos, egész népünk gyorsabb felemel, kedését, a béke erősítését szolgáló hatalmas feladatok megva. lósitásáért érdemes megfeszített erővel dolgozni, küzdeni és ál doznl Is. Ezért biztosak vagyunk benne, hogy kongresszusunk jóváhagyja új, felemelt ötéves tér.

vünket. Es biztosak vagyunk abban is, hogy az új ötéves terv megvalósításában munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk még nagyobb odaadással fog résztvenni, mint amilyen szorgalommal és odaadással vett részt eddig az or. szágépítö munkában. Meg va gyünk győződve erről azért is, mert ahogyan Sztálin elvtárs mondotta,

a terv ml vagyunk, a munkások, a dolgozó parasztok, népünk milliós tömegei, akik a tervet magukénak vallják Pártunk vezetésével, Rákosi elvtárs vezetésével biztosi, tani fogják új, ötéves tervünk maradéktalan megvalósítását. Az ötéves tervidőszak második évére, tehát a folyó évre, megállapít tott terv megvalósítása sokkal nagyobb erőfeszítést, magasabb fokú szervezettséget, az összes rendelkezésünkre álló eszközök céltudatosabb, tervszerűbb fel- használását követeli meg, mint amit az elmúlt évben teljesítettünk.

Megköveteli a szocialista munkaverseny, az újító-, a Szia ha. nov-mozgalom további kifejtesz tését. Megköveteli, hogy a mi nagy Pártunk, pártunk szervezetei az eddiginél is határozót- tabban íordujanak a termelés felé s az 1951-re kitűzött nép gazdasági terv teljesítésének ej túlteljesítésének motorjai legye nek.

Pártunk kezdeményezésére már az e,mult évben jelentős reformokat valósítottunk meg a munkabér kérdésében. Bevezettük a könnyebben áttekintbe.,8. a termelést jobban ösztönző darabbér- rendszert. Normarendezést és egyúttal alapbéremelést hajlottunk végre. Megváltoztattuk az egyes iparágakban dolgozók bér- színvonala között eddig fennállóit egészségtelen és igazságtalan arányi.

Tovább kell haladnunk a megkezdett úton. Meg kell szüntetnünk a je'enleg még érvényben lévő kettős időbéres rendszert, melyek közül az egyiket nálunk „mulatőszámos“ rendszernek nevezik. A mutaiószámos rendszer tulajdonképpen szintén időbéres rendszer, csak burkolt formában. A mutatószámos rendszerben dolgozók közül mindazokat, akikéi munkájuk alapján át lehet vinni a darabbéres teljesítményi rendszerbe, át kell vinnünk ide, azokat pedig, akiknek munkája ezt nem teszi lehe- őve, át kép vinni az időbéres rendszerbe, s ilymódon egységes időbéres rendszert kell létrehoznunk Ezzel egyidejűleg a7- időbéres dolgozók számára a termelést ösztönző prémium-rendszeri kell bevezetnünk.

Az említettek mellett tovább kell fokoznunk a bérek terén a .zakmUnka és a nem szakképzett munka díjazása közötti különbséget»

fel hell számolnunk bérrendszerünkben az egyenlősdt minden maradványát.

Jelenleg és at elkövetkező években

III.

A népgazdaság szocialista építésének

új feltételei

Módosított, felfelé javított Öt- éves népgazdasági tervünket sok tekintetben új feltételek között kell megvalósítanunk.

Hároméves tervünk idején, de még ötéves tervünk első félévében Is az volt a kérdés, miként foglalkoztassuk teljes mérték, ben a rendelkezésre álló munka, erőt.

Jelenleg pedig és a további években az lesz egyik legnehe »ebben megoldható kérdésünk, hogy miképpen biztosítsuk ipari üzemeink, építkezéseink, közlekedésünk és az idénymunkák torlódásakor mezőgazdaságunk számára a szükséges munkaerőt.

ötéves tervünk kezdetekor még alig volt kérdés a munkaerővel való tervszerű gazdálkodás, mert magától jelentkezett.

Jelenleg azonban és a további években szervezett, tervszerű, céltudatos munkaerőgazdálko. tiás nélkül nem tudjuk megváló, sitani az előttünk álló megnőve, kedett feladatokat, mert visszavonhatatlanul megszüntettük or. szagunkban a tőkés rendszer át. l<os örökségét, a munkanélküliséget.

Az új helyzetben tehát át kell térnünk a szervezett munkaerő, toborzásra és a munkaerő tervszerű elosztására.

Már ebben az évben mintegy negyedmillió új munkaerőt kell biztosítanunk népgazdaságunk számára.

A munkaerő szervezett tobor. zása mellett fokozott gondot kell fordítanunk a szakmunkáskép. zésre részint fiatalokból, részint azonban átképzés és a technikai minimumok rendszerének bevezetése útján.

Ami a fiatalokból való

szakmunkásképzést Illeti,

1931-ben már .57.000 ipari tanulónk lesz, valamennyit ellátjuk egyenruhával s ebből 22.000 ta- aulómühelyben és mintegy 22 000 tanulóotthonban nyer elhelyezést. Sikereink mellett nem sza. bad elhallgatnunk egy komoly Hiányosságot: ipart tanulóink között kevés a leánytanuló.

A segédmunkások és a betanított munkások átképzése szakmunkásokká

viszonylag jelentős mértékben indult meg országunkban. A baj azonban az, hogy termelő minisztériumaink nem fordítanak kellő gondot erre a kérdésre.

A technikai minimumok

rendszerét ez évben kezdjük be. vezetni. Ennek lényege az, hogy akt a szakmai ismeretek bizonyos meghatározott minimumából vizsgát tesz, az jogot szerez a magasabb besorolásra, tehát a magasabb keresetre is.

Arra is ügyelnünk kell, hogy a szakmunkásléiszám gyorsabban emelkedjék, mint az összmunkás- létszámFokozott figyelmet, kell ford krimink újonnan épülő üzemeinknek

n szükséges munkaerővel való ellátására.

Népgazdaságunk növekvő mun. kaerősziikségletének biztosítására lényegileg a következő források állanak rendelkezésünkre: 1. A termelésben lévő fiatalok. 2. n falu iuunkaerö;arlalékaí, 3. a nőknek a termelésbe való tömeges bevonása, 4. munkaerő átirányítása a magánkisiparbói és a magánkereskedelemből a szocialista iparba, C>. a már foglalkoztatott munkaerővel való helyesebb gazdálkodás, 0. a különösen munkaigényes termelő folyamatok fo- kozott gépesítése.

Jóllehet különösnek látszik, de való, hogy ugyanakkor, amikor munkaerőhiányról beszélünk, számos üzemünkben, vállalatunkból még elég jelentős számban van kihasználatlan munkaerő. A vállalatok igazgatói ezt a tartalékot, arra az esetre tartogatják, hogy hátha később majd egyszer szükség lesz rá, s akkor nehezen -fogják tudni thegszerezni a szükséges munkaeiőtöbbletet- Ez a ma- Satariás szocializmust építő népgazdaságunkban megengedhetetlen, áliamellenes, a népgazdaság, a szocializmus érdekelt sértő dolog. Ezért ezt a káros jelenséget meg keli szüntetnünk s a felszabaduló munkaerő; oda kell irányliaui, ahol erre szükség van.

A munkaerőszükséglet fedezésében ig“n komoly segítséget jelent az is. hogy

az eredeti ötéves tervben előirányzottnál sokkal fokú. zottabb mértékben fogjuk gépesíteni népgazdaságunk, ban az erősen munkaigényes munkafolyamatokat:"

a földmunkákat, a bányászatban a fejtést, a rakodást, a szál. lítást, s általában egész népgazdaságunkban a szállítőfolyama. tokát, valamint a mezőgazdaságban az ai-atást, a terményeknek a földből való kiszedését és erdőgazdaságunkat is, mert ilymó. don a dolgozók tízezreit szaba dítjuk fel más munkára és egyben a gépeknél magasabb, nagyobb szakképzettséget igény- lö munkára állíthatjuk be őket.

Bár ez nem kizáróan munka- erögazdálkoáási kérdés, itt kell megemlítenünk, hogy a kizsákmányoló osztályok kiszorítása és részben! felszámolása városainkban, nem utolsósorban Bu. dape-sten, létrehozott bizonyos réteget, amely nem akar becsületes munkával bekapcsolódni a termelésbe, a népgazdaság szocialista építésébe.

Ezek az elemek spekuláció, jukkái zavarják népgazdasá, gunk egészséges fejlődését, ak. namunkát folytatnak közellátásunk ellen, terjesztik az imoería. listák különféle rágalmait és hazugságait népi demokráciánk ellen. Nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak határozott intézkedésekkel véget kell vetnünk és biztosítanunk kell, hogy az említett, elemek a spekuláció teréről a termelőmunkába ke rüljenek. (Lelkes taps.)

A termelésben hiányzó munkaerő fedezetének kiapadhatatlan forrása a munka termelékenységének tervszerű emelkedése, ami szocializmust építő népi demokráciánk állandóan ható törvénye A másik fontos kérdés, amelyre a népgazdaság fej. lödését jellemző új feltételek szempontjából rá kell irányítani a figyelmet: a munkabér kérdése.

Ez a kérdés szovosan összefügg az előbbivel, a munkaerő kérdésével.

íöiiiőec az a feladat, bogy új, atüluiüs üzemeket hozzunk létre. ezeket munkába állítsuk, a címük rejlő műszaki lehetősé- ;eket teljes mértékben felhusz- láljuk s emellott újjáalakítsuk íagylizemeink. olsősorban koluV jzati üzemeink, gépgyáraink, vll- nnios erőmüveink, bányáink egész sorát, hogy a részben még most is .tézmüve* jellegű építőipar helyett igazi nagyipari jellegű, gépesített, teljesen korszerű építőipari hozzunk létre.

Ezeknek az új feladatoknak a megoldása megköveteli, hozv új módon vessük fel a műszaki és mezőgazdasági ká. derek kérdését, műszaki és gazdasági kádereink tudó. sának,

;z.íuvonalának és létszámának a kérdésér is.

Uj kádereink,

munkáskádereink

azt n feladatot, amelyet azelőtt a burzsoázia végzett, jól megoldották, sőt ennél sokkal többet .ettek. Most azonban és az elkövetkező években munkáskáde- -■cinknek olyan feladatokat kell és fog kelleni megolduiniok, ami- yenek a burzsoázia előtt sósem állottak.

Egyéb intézkedések mellett bérrendszerünk, illetve bérpolitikánk segítségével is oda kell hatnunk, Hogy megszüntessük, vngv logu ább a minimumra csökkeni- süli a munkaerő ide-odavándor- iásál, hogy üzemeinknek, építési és egyéb vállalatainknak állandó törzsgárdája alakuljon ki

olyan dolgozókból, akik szeretik üzemüket, vállalatukat, ragaszkodnak hozzá és soha semmi körülmények között jószán lukból,

saját kezdeményezésükre el ueui hagyják. Ugyanilyen irányban kell hatniok a különféle szociális kedvezményeknek és juttatásoknak, valamint a lakásépítkezésnek is. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell gondoskodnunk arról, hogy főként azok az üzemeink, amelyekben nagy számban foglalkoztatnak női munkaerőt, el legyenek látva a gyér- inekiniézmények 6zé!es hálózatával, hogy legyen az üzemnek bölcsődéje, napközi otthona- Az ilyen célokra az eredeti ötéves tervhen előirányzott összeget igen jelentős mértékben fel kéjt emelnünk. A harmadik igen fontos kérdés, melyet új módon kell felvetnünk, tekintettel a megváltozott feltételekre, amelyek között népgazdaságunk fejlődik: a műszaki és gazdasági káderek kérdése.

Ha az űj, nagyobb feladajok-at meg akarjuk Valósi ani. akkor emelnünk kell vezeiőkáderelnk s általában gazdasági kádereink ludasát, szakmai színvonalát cs (er- mészeiesen politikai' színvonalát is,

meg kell jas-ttanunk a vezetés minőségét.

Azt a feladatot kell magunk c|é tűznünk, hogy munkáskádereink, akik jelenleg az ipar, a terme é» vezetésében, gazdasági életünkbe;; különféle fokon irányító szerepet öl ;enek be,

öt-hat év leforgása alatt általában, legalábbis üzem. mérnöki tudást szerezzenek és elnyerjék az ennek megfelelő képesítést Is.

Azoknak a gazdasági kádereinknek pedig, akik nem termelési, hanem általános gazdasági funkciói töltenek be, ugyanezen idő alatt el keil sajútítaniok a pénzügyi, kereskedelmi, lervgazdálko- dási stb. ismereteknek azt a mértékét, mely megfelel a közgazdasági egyetemi végzettségnek, « meg kel) szerezniük az ennek megfelelő képesítést.

Persze, a tanulásra nemcsak munkáskádereinknek van sztiksé Síik, hanem régi műszaki t» gazdasági értelmiségünknek js, mert a feladatok, amely elé az u.i feltételek gazdasági vezetőinket állítják, nemcsak rnunkúskáde- reink, do a régi műszaki és gazdasági értelmiség számára is újuk

Azonban, elv|ársuk, ;1 műszaki és gazdasági káderek kérdése nem korlátozódik az ipart, a termelést, a népgazdaságot Irányító felső káderekre. Arról van szó. hogy népgazdaságnak mind nagyobb és nagyobb igényekkel lep fel szakképzett káderek leklntoiében, » ezeket az igényeket jelenleg csak kis részben tudjuk kielégi cni. Különösen nagy a hiány mérnökökben, technikusokban, agro- nóniUSokban, képzett gazdasági és statisztikus szakemberekben.

A munkáslétszám igen nagymértékű emelkedése mellett a mértiöklélszám viszonylagos csökkenését a termelésben részben az is okozza, hogy a mérnökök egy részét adminisztrációs munkára használják fel, ami teljesen helytelen- Okoz.za részben az is, hogy tervezőintézeteinkben, tudományos intézményeinkben több ezer mérnököt foglalkoztatunk, amire a régi rendszer idején nem volt szükség, mert a burzsoázia nem épített tucatjával új üzemeket. alig épített új vasutakat, utakat, hidakat stb.

A felemelt, új ötéves népgazdasági terv szerint 1054-ig bezárólag kereken 11.000 mérnököt képezünk ki műegyetemeinken és műszaki főiskoláinkon, tehát többet, mint ahány mérnökünk ösz- szesen volt az ötéves tervidőszak kezdetén.

Komoly erőfeszítést kell tennünk, hogy minél több nő tanuljon mérnöknek.

A mérnökök mellett, közvetlenül a termelésben, rendkívül nagy szükségünk van szakképzett technikusokra, azaz műszaki köz.épkáderekre.

Uj, felemelt ötéves népgazdasági tervünk szerint öt év alatt 17,000 űj technikus,! fogunk kiképezni- fis már most kell gondolnunk arra, hogy mi lesz ötéves tervünk befejezése után. f'igyelembevév6 a várható szükségletet és ezáraot vetve lehetőségeinkkel, azt javasoljuk, hogy az ötéves tervidőszak végére, 1954-re. az ipari technikumok tanulóinak számát 50.000-re, a különféle műegyetemek és műszaki főiskolák hallgatóinak a számát pedig 21.000-re emeljük fel- És, hogy ezt meglehessük, a már épülő miskolci és veszprémi műegyetemeken kívül, új építészmérnöki főiskolát, új általános mérnöki főiskolát és kilenc új ipari technikumot kell építenünk.

A mérnökökéhez és a technikusokéhoz hasonló arányban kell fejlesztenünk a, közép- és felsőfokú közgazdasági szakemberkép-