Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1951-03-02 / 51. szám
lommal kísérelte meg, hegy köz ellátásunkat q folyó Sjdlkséjflp jókét messze meghaladó tömeges vásárlásokkal zavarja, mestersé gesCn sorlianállásokat Szervezett. Jellemző, hogy megyénként és területenként vizsgálva az áruforgalom fiirtélen, időrpl-jdőrp történő megnövekedését, a vásárlások rendellenes emelkedését. összefüggést lehet megállapítani az úgynevezett vásárlási láz megjelenése és a mezőgazdasági termények beadásának menete között. így például a mult év júliusában Vas és Veszprém megyében, amelyek akkor a beszolgáltatással jelentősen elmaradtak, ütötte fel a fejét a tömegei vásáriás. Ugyanakkor azouban Hajdú megyében, ameiy a beszolgáltatásban az élen haladt, alig volt tapasztalhat!» a vásárlás emelkedése. Ez is azt mulatja, hogy az ellenség, amelyre számos területen súlyos csapásokat mértünk, rávetette magát a közellátás -területére. Uymódou a hözellátás kérdése az osztályba re egyik legfontosabb területévé vált. Pártunk kezdeményezésére népi <1 -mokráciánk államhatalma kp: mény ököllel sújtott lo a közepá tás frontján garázdálkodó ellenségre és eg.v sör átfogó gazdasági intézkedést is hozott, a közel látás zavartalanságának biztosítására. . Ismereti», hogy ezeknek az intéz1)edésékqek eredményeként sikerült a cukor és a finpmíi’szt-ej'hV tá’ss Vteiégjl'őea megoldani Nyilvánvaló, hogy közeliátásunk kérdésének megoldásához még további Erőfeszítések szükségesek. Mindenekelőtt a mezőgazdasági és ■is ipari termelés további fokozása térén, sőt nemcsak általában a mezőgazdasági és az ipari termelés, hanem döntően a mezőgazdaság és az' Ipar árutermelésének további növelése útján. Emellett, elvtáraak: továbbra is 'szárazon ’>• : tartanunk a puskaport és kíméletlenül, sokszorozott erővel kelt lesújtanunk népűnk ellenségeire, ahfelyelt — ezt éj őre kell láthünk —, meg fogják kísérelni, újból és újból támadásba átmenni közéllátásunk, népi demokráciánk énénA közellátásunk terén már meghozat ég m’ég meghozandó intézkedések célja: a dolgozó és családtagjaik zavartalan ellátása legfon'osabb e éhpéz'ésl és egyéb közszükségleti cikkekkel; jelentős állami tartalékok biztosítása, mert ez elengedhetetlen' feltétele a tervszer« gazdálkodásnak s végül külkereskedelmi áruforgalmunk számára a szükséges árukészletek réndelkézésre bocsátása, bár az élelmiszerkivitelt ötéves tervünk folyamán mind nagyobb mérték ben foújuk' gépkivitélléV helyette- síténiKülkereskedelmünk az-imperialisiák által velünk szemben alkalmazott ellenséges rendszabályok dacára általában meg oldotta az ötéves terv első évében ráváró feladatokat. Ebben döntő' szerepét játszott a Szovjetunió és a népi demokrácia országai között létrejött új típusú gazdasági kapcsolatok rendszere, mely. meggyorsította éa meggyorsítja a népi demokrácia országainak iparosítását s lehetővé jette és lehetővé teszi, hogy ezek az országok, így Magyarország is, a hiányzó nyersanyagokat. a népgazdaság fejlesztéséhez szükséges ipari’ 'felszerelést, gépeket, mind foko'zqttabb mértékben az egymás közötti, kereskedelemben biz: tösitsák- A tőkés, imperialista‘országok külkereskedelmi' és általában gazdasági kapcsolatainak törvényé: aki bírja.' marja! Minthogy pedig az erősébí) inkább bírja, tehát’' az erősebb 'ragadozó marja a gyengébbeket'. Ezzel szeínben az új viszony, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa révén a Szovjetunió és n népi demokrácia országai között megvalósult, valóban a kölcsönös megsegítésen álapül. Lényege a szabad népék szolidaritása, egymás * kölcsönös érdekeinek figyelembevétele s az, hogy az'erősebh segíti a gyengébbet. Mert tálán felesleges külön aláhúzni, hogy. bár. kölcsönös segítésről van szó, mégis elsősorban a uag.v Szovjetunió az, mely segít valamennyiünké!. segíti a népi deúiokfncin összes országait. Mi, elviirsak, természetesen nemcsak a Szovjetunióval és a népi demokrácia országaival akarunk fenntartani külkereskedelmi kapcsolatokat, hanem a tőkés országokkal is. A tőkés országok azok, amelyek főként az amerikai imperialisták nyomására, mindinkább elzárkóznak attól, hogy velünk kereskedjenek, jóllehet ez a magatartás ezekre az országokra nézve hátrányosabb, mint a mi számunkra. Ugyanakkor, amikor 1950 folyamáu külkereskedelmi forgalmuuk egészében több mint 13 százalékkal emelkedett, a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünk nemcsak viszonylag, de abszolút értékben is csökkent. Szocializmust építő népi demo kráciúnk szempontjából rendkívül 'ontos kérdés a népgazdaság- beruházásának alakulása, mert ezen mérhetjük le a szocialista felhalmozás ij lemét prszíj- g'uiikbau. lt)5ö-hen Jényegésvin magasabb összeget ruháztunk be, mint amekkorát öléves tervünknek megfelelően erre az évre előirányoztunk. Az WpO-beii meg: Valósítau összes népgazdasági be ruiiázások értéke <57.4 százalékká bpladta meg az 1010. évi borulni: zások összegét. ’ E:i'iftltn eV alatt több mint 10 milliárd, forintnyi ös$zpqct ruluj lunk bo iu'>p!/a:d(isá(iuiikba. A gyáripar fejlesztését szolgáié; beruházásoknak több mint 0f) Szá: zajékát fordítottuk nehéziparunk ra, ami megfelel a szocialista ipa: rosí(ás követelményének, do hutai: mus összegpk jutottak mezőgazdaságunknak,' közlekedésünknek. könnyűiparunknak és szocialista kereskedelmünknek is. Beriihá zását ük révén jelen|ős mértékben fejlesztettük iskolahálózatunkat, kulturális Intézményeinket, növeltük a dolgozók szociális és egészségügyi kiszolgálását bizio- sitó létesítmények számát. Népünk életszínvonala az ötéves terv első évében gyor sabban növekedett, mint '«ezt ötéves tervünk p'",'"ta A gyáripar: ban dolgozók béralapja — a kü lönböző kedvezményeket nem' számítva — egy év alatt <IT,6 százalékkal növekedett meg. Míg 1949, decemberében az átlagmiinkabér a gyáriparban 70S forint volt addig 1950 decemberében az átlag- munkabér 767 forintra nőtt- — Egyetlen év alatt, I950;bén 1949- hez képest 223.000-rpl emelkedett ä foglalkoztatottak szánta, ebből keréken ' Í95.00Q fő emelkedés a gyáriparra és az építőiparra jutott- Különösen jelentős volt a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedése. A dolgozók és családtagjaik életszínvonalának emeléséhez nagymértékben hozzájárultak azok a hatalmasan megnövekeüeti összegek, melyeket államunk a munkások és alkalmazojtak szak- Képzésére, a parasztok szakképzésére. társadalmi biztosításra, üdülésre, népünk kulturális igényeinek kielégítésére, fátvaink villamosítására stb. fordított. A nemzeti jövedelem, vagyis a népgazdaságunkban termelt ősz- szes új érték 1950-ben mintegy 20 Százalékkal volt, magasabb, mint az előző évben Ez csaknem egy harmada annak a növekedésnek, melyet ötéves népgazdasági iéryünfe az 1950—31. évi időszakra előirányoz. ötéves tervünk első évében tehát‘a nemzeti jövedelem emelkedésének üteme a f!ortby-rendszpr: belli átlagos évi növekedésnek 2-1- fezerese voltMár a hároméves terv utolsó évében, 1949-ben, a nemzoti jövedelemnek csaknem S0 százalékát adta népgazdaságunknak az n része, ntíol nincs kizsákmányolás, vagyis a népgazdaság szocialista része és az Idegen munkaerőt nem foglalkoztató kis'áruiermelők, dolgozó; parasztok, kisiparosok. 1830- beil a szocialista szektorok és az idegen munkaerőt nem ki. zsákmányolok részesedése a nemzeti jövedelem termeléséből 91 százalékra emelkedett, a tőkés széktor részesedése pedig kilgnc százalékra csökkent. Népgazdaságunk szocialista szektorának részesedé-e a nemzeti jövedelemből ugyanezen Idő alatt 53-S százalékról csaknem 70 százalékra emelkedett. A szocialista ipar részesedése a nemzeti jövedelemnek az egész iparra jutó részében egy év alait 77.5 százalék tói 91.4 százalékra növekedett míg a tőkés elemek részesedése 18.5 százalékról 4.3 százalékra csökkent 1949-ben a nemzeti jövedelmen belül az ipar részesedése 77 százalékkal múlta felül a mezőgazdaságot, 1950-ben pedig már 124 százalékkal Mit mutatnak az említett számadatok ? Mindenekelőtt azt mutatják, hogy népgazdaságunk komoly szocialista felhalmozást képes megvalósítani és ténylegesén meg is valóit. Azt mutálják, hogy a. nemzeti jövedelem mind to. kozottabb mértekben válik ténylegesen a nemzet, a nép jöyedolinévé, s mindinkább összezsugorodik a nemzeti jövedelemnek az a része, amely a tőkés szektorra jót Merészt. elvtárs;|k, népgazdaságunknak 1950-ben elért, fejlődését vizsgálva, gzt is meg kell állapítanunk, bogy országunk szocialista iparosításának terhét f.]ön(öim iparúnk Viseli. A valóság az, hogy Í0sO folyamán gépek; építkezési hitelek, yetomagked; veztugnyek, a mezőgazdasági munkáknál a gépállomások útján nyílj: lo;t előnyök stb- formájában államunk sokkal többet adott, a mezőgazdaságnak, mint amekkora összeget a mezőgazdaságtól visszakapott. 1950-ben államunk különféle célokra kereken 4130 millió forintot jutiatott_a mezőgazdaságnak, de csak 2oi8 millió forintot kapott vissza a mezőgazdaságtól és bár érthető, hogy államunk komoly áldozatukat hoz a mezőgazdáság fejlesztésű érdekében és fog hozni a jövőben is, még sem lehet helyesnek és igazsá: go'snak lek inteni az iparosítás jc: teijlegl' terheinek, nagyon is aránytalan megoszlását az ipar és a mezőgazdaság között. Az igen komoly fejlődés ellené re, mely 'népgazdaságunkat jellemzi, meg kell említeni egy eor hiányosságot, amfely népgazdasá: guult egészére, vágy legalábbis je: lenfős részére vonatkozik. A lég* fontosabb ezek közüt a hiányosságok közül: a még mindig laza állami és népi fegye- jem» » a javu'-ó, de niég tá- yötről sem elég: szilárd imin. Kafcgyelem, rendszeres, szervezett takarékosság hiánya a legutóbbi időkig, a rendelkezésre ál|ó ipari felszerelés. gépek elégtelen kihasználása, a nyersanyag pocsékolása a termelésben, s általában üzemeink yi- szonylag alacsony szervezettségi foka: a felelős egyéni vezetés elmosottsága: a gyakori szervezés és átszervezés, ami sok felesleges költséggel jár és zavarja a folyamatos munkát;, a vezető káderekben, s általában a szakképzett munkaerőben inntatkozó biáuy mellett, ezeknek sokszor rpssz felhasználása; a bürokratizmus elburjánzása gazdasági szerveinkben, a bírálat és az önbírálat gyengesége, a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek .elégtelen felkarolása és hasznosítása, ami megkönnyíti az ellenség aknamunka ját a népi demokrácia gazdasága ellen. Azonban, elvtársak, a gazdasági munkánkban és népgazdaságunkban fellelhető összes hiányossá gok és hibák semmit sem váLtoj- jathak az' alapvető tényen, melyét ötéves tervünk első événgh eredményei napnál vijügosabban bizonyítanak, országunkon síké- resen rakjuk le a szocializmus alapjait, sikeresen építjük a szo- cjalista népgazdaságot, sőt a szá mok azf is’bizonyítják, hogy népgazdaságunk szocialista építésé nek üteme jóval gyorsabb, min! a« magunk egy évvel ezelőtt fel tételeztük. Különösen vonatkozik ez a megállapítás szoeíálista gyáriparunkra, mely nz öi évre előírt termelés emelkedésének egy év alatt 40.6 százalékát valósította meg. (Taps.) Az ötéves terv első éyébeu eh ért eredményeink azt is mutatják Itpgy bizonyos tekintetben lgbe- esiijtiik saját, lehetőségeinket a pepi .demokráciánk, mint a kapi falizmusból a szocializmusba fér zqö átmenet gazdasagának a lé: lio.iíség'.'it. Nem láttuk világosan a rejtett tartalékok nagyságát népgazdaságunkban, amelyeket az utóbbi év folyamán .népgazdaságunk alaposabb felmérésével, te.r vésésünk' megjavításával, helye sebb szervezéssel, a szocialista munkaverseny és a Sztahanov-uiozgalom segítségével az eddiginél nagyobb mértékben sikerűit feltárnunk. De ezek a rejtett tartalékok még távoltól sem merültek ki g Dem is egyszersmindénkorra adódlak, hanem fejlődésünk folyamán, a népgazdaság szocialista építése folyamán újra és Újra termelődnek. Fqjiödpsünk Ütemének megnő- vekpfjifísében. népgazdaságunk szocialista építésének sikerűben don: tő súllyal esik latba a nagy Szovjetunió sokoldalú, baráti segítsége, a szovjet ta. pasztalatok mind következetesebb hasznosítása országunkban, a népgazdaságunknak nyújtott szovjet műszaki és tudomány#* segítség. A Dunai Vasmű felépítése, kohóipari üzemeink teljes újjászervezése, a budapesti földalatti xa?út megépítése lehetetlen volna számunkra a Szovjetunió hatalmas segítsége, a szovjet népek nélkül- Meggyőződésem, hogy egész dől- gogó népijek nevében szólók.’ amikor irjhen, a Magyar' Dolgozók Pártja kongresszusi tribünjéről kifejezem köszpnetünket és soha el nem múló balánka-t felszabadf- tónkuak, a kommunizmust tjiadaP másán építő Szovjetuniónak, a szovjet tudósoknak, mérnököknek, sztahanovistáknak, s mindenekelőtt népünk igazi barátjának, a II világ dolgozói nagy vezérének, valamennyiünk bölcs tan ífőmesteré- bek, a mi forrón szeretett Sztálinunknak! Az ötéves terv első évének eredményei, elvtársak, nem maguktól születtek meg. Az eredigényeket, a Szovjetunió támogatása és állandó segítsége mellett, munkásosztályunk, dolgozó népünk — rárUink vezetésével, Uákosi elvtárs vezetésével kemény, szívós küzdelemben harcolta ki az imperialisták, a kulák- ság, a klerikális reakció és az árpió jobboldali gzoejáidempkra- íák .elten folytató;: szakadatlan küzdelemben. Népünknek ezek a megrögzött fiílenségei mindent elkövettek, ami tőlük tellett, hogy megkíséreljék megakadályozni, fékezni népgazdaságunk szocialista építését, lazítani a munkás- osztájy szocialista f egy elméi, lazítani a munkafegyelmet és a népi .demokrápin állami fegyelmét, megingatni, dolsoző népünknek saját erejébe és alkotó képességébe vetett hitét- Emlékezzünk a bér- és normacsalásokra, az aljas aknamunkára a szocialista munkaverseny és a Szta- hanov-itiozgalom ellen, amelyet a jobboldali szociáldemokraták, az imperjaiistéknak ezek a házaáru- ló ügynökei, ß klerikális reakció vaJ egységfrontban, szerveztek. — Emlékezzünk a kulákság támadó sára az arajös» a begyűjtés és a terménybeadás ellen. Emlékezzünk a nép ellenségeinek ismételt támadásaira közellátásunk ellen, melyről előbl? már szólottunk.. Az ellenség aknamunkája és támadása azonban, ha itt-ott ideiglenesen sikerült is elérnie uémi eredményt, meghiúsult. ' Meghiúsult azért, mert Pártunk BAkoal elv- társat, munkásosztályunk » ml nagy Pártánkat, dolgozó népünk munkásosztályunkat követte. Kiért Pártunk, munkásosztályunk sziklaszilárdan állott és ált a .szocialista építés frontján, inort tömegmózgalommá vált orszásunk- ban a szocialista munkaverseny, mert mindinkább tért hódít • Sztahanov-nio-fjalom-, Az Öt,éve? terv első évében elért komoly eredményekért: köszönet a ml nagyszerű mu nkáso áztál yunknak, mely szövetségben a dolgozó pa* rasztsággál, Pártunk ' vezetésévé? előrelendítette a népgazdaság szocialista építésinek Ügyéi. Népgazdaságunk szocialista építésében 'megvalósított' 'sikereink egyben az imperiaiista háborús gyújtogatok elfen, a beku megvédéséért folytatott haréuxik eredményei is. Elmondhatjuk, hqgy'ha szerény mértó^bsn ié, de gazdasági eredményeinkkel m| is hozzájárultunk a világot ’ átfogó hatalmas béketábor erejének gyarapodásához, a világ ltókelfont megérósíféséíiez,' melyhek vezetője. s ’ egyben legszilárdabb bástyája: a’ szpciáHátá S?ófjef unió. Há«loall#lt iiiéves iiéiigazilaaági ten illik fő Tollárai Elvtársak! Népgazdaságunk fejlődésének meggyorsulása azt jelenti, hogy az ötéves tervről' szóló törvényben kijelölt fqlada;qkat ;iz ipar és közlekedés terén mintegy 3—3 cs fél éy alatt meg tudjuk valósítani. Es ha behozzuk a mezőgazdaságunk fejlődésében mutatko. zó elmaradást, akkor minden lehetőségünk meg van arra, hogy az ötéves tervtör véuybeil előírt összes feL adatokat, tehát' egész mostani ötéves tervüuket négy év alatt, vagy enuél is rövi- debb idő alatt megvalósítsuk. Mint láthatják az elvtársak, ag ötéves tervünk megbűUott.r ' (Derül (Ség.J Legalábbis,' ha hinni lehet a New-York Times 'tudósítójának. aki — Uákosi elvtárs referátumát komniúntályr| — azt ír: ta: „A Koinniunista Párt ' tfc titkára bejelent ette, hogy az_ öt- év-ís tery megbukott-" (Nagy; derültség.) Szóval, elvtáreak, megnyílt elöltünk az a lehetőség, hogy országunkat az eddiginél is gyorsabb ütemben formáljuk út virágzó szocialista országgá. Mind ennek érdekében • szükséges ötéves tervünknek olyan átdolgozása, melynek értélmében a még hátralévő négy évre az eredetinél sok. kai nagyobb feladatokat ál- Íítunk országunk élé, s mely ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy felszámoljuk azokat a hiányúfságokat, melyek népgazdaságunk fej. tüdősében az ötéves terv első évi részlegének megvalósítása sorú,» kerültek f<?<- szinre, ötéves népgazdasági tervünket pt.vrnódon kpll átdolgozni, hegy meggyorsítsuk országunk iparosításit, vagyis mindenekelóit a nehézipar, az ipari alapanyagok, a villamos- energia és a gépgyártás, s általában a termelőeszközöket előáljiió iparágak fejlődését. Mert, clvtúr- s«k, csak ilyen’ rnődón tudjuk még inkább fokózni liünnyüipa- rupk ' termelését, kjelegjteni s mostnniuáj sokkal nagyobi» 'mér lékbeu pepiipk' gyorsan ' növekvő sokféle szükségletéit, hátalmásaii megnövelnünk munka «osztályunk, dolgom parnszlságimjc, egész né- í>iink kulturális 'szífivona (jt, To yábbá: inért ahlidz, hogy’ mező- gazdaságúnk sokkal több gqjrinljt. húst, zsírr, ' vájiit/p'j ’t, gyiímijl
