Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-16 / 39. szám

Vő Sándor dávodi középparaszt számvetést készített: rálépett a társas gazdálkodás útjára Dávodon mindenki tudja, me­lyik Vő Sándor háza. Fiatal asz. Szony mutatja a Kígyó-utcát. Apró, kis takaros házak sora­koznak egymás mellett. Az éj­szakai fagy göröngyökké változ­tatta a kocsitörte sárréteget. Könnyű megtalálni a 15-ös szá- mot: Ebben lakik Vő Sándor 12 holdas középparaszt, tanácstag. Vő Sándor a terménybegyüj. tés során köze! 200 százalékra teljesítette kenyérgabonabegyiij. tési kötelezettségét. Az őszi munkák teljesítésében is példát mutatott. A tanácsválasztások során, mikor a község dolgozói megtudták, hogy Vő Sándor is a jelöltek soraiban szerepel, azt mondották: — Sándor a mi em. bérünk, ott van a helye, ahol sorsunkat, jövőnket irányítják. Egyöntetűen mindenki rászavaxoit Vő Sándor azután úgy hálálta meg a feléje irányult bizalmat, hogy munkáját még lendülete, sebben, még fokozottabban vé. geaté. Vő Sándor tisztában volt az­zal, hogy a tanácstagság nem puszta cím. Fokozottabb munkát jelent, fokozottább példamuta­tást. A tanácsházba beköltözött üj élét, új lendületet kíván. A dolgozó néppel való szoros kap. cSolát közelebb kell hogy hoz­za a község mindennapi életét a helyi szerv végrehajtó és in­tézkedő hatalmával. Így kezdte el munkáját. így kovácsolta össze saját szemé- lyén keresztül a tanácsot a dől. goző nép minden kívánságával, minden jogos bajának és sérel­mének orvoslásával. Vő Sándor az elmúlt év őszén elhatározta, belép a térmelőszö. vetkezeti csoportba. Elhatározá. sára az késztette, hogy csoport- látogatásai és határjárásai so­rán sajtit .iscméret győződött meg « társas gazdálkodás felsőbbrendűségéről előnyeiről. Jó gazdának tartatta magát. Pontos és lelkiismeretes munkájával mindig azon igyeke. zett, hogy terméseredményeit növelje. Mégis azt kellett lát­nia, hogy a nagyüzemi gazdálko. ciás fölénye mellett eltörpülnek eredményei. Az egyhelyben topo- gás pedig azt fogja eredményez­ni számára, hogy kimarad a sorból, azoknak a soraiból, akik további felemelkedésük útján egy új világ lelkes és harcos építők Vő Sándornak három gyerme- ké van. Az egyik fia már nős. A lánya is férjnél van. Odahaza egyedül 18 éves fia tartózkodik. Mikor egy este vacsora utáu elkezdtek beszélgetni, Vő Sándor előhozakodott elhatározásával. — Na. anyjuk, mi is belépünk « tennclőosoportba­Az asszony ránézett fiára, mit szól sz elhangzott Szavakhoz. A fiú tekintetéből öröm csillogott Az .asszony akkor este csak any. nyit mondott: — Aludjitrá egyet. Reggelre kelve Vő Sándor még­egyszer feltette a kérdést: — .Na, anyjuk, mit seölsz hoz­zá? Már mint ahhoz, amiről az este beszéltem. Az asszony igyekezett másra terolni a beszélgetés sorját. De hogy az ember tekintete fürkész­ve leste ajkáról a választ, hir- , télén eszébe jutott egy pár ha­laszthatatlan és sürgős dolog el­intézése. Persze, mindez csak ürügy volt, hogy a szobából ki sotüfordálhasson. Este ismételtén ráterelődött t szó az elhatározásra. — Na, anyjuk, kiveié «, .véle­ményeddel, hadd halljam. Mire Oyüttfl úgy magadban Az asszony ránézett az urára és szinte megváltoztathatatlanul mondotta: — Már pedig nem lépünk be. Hiába tolt a. kufatgatás, az asszony többet bem .akart szólni erről a kérdésről. Vő Sán­dor tudta .azonban mindjárt, honnan fúj a szél. A tanács­adóktól, Akikkel a felesége meg­vitatta. megtárgyal la és jól meg- liánytörgaftá a csoportba v.alö belépés kérdését. A tanácsadók, — vébe Vő Sándor — bizonyára azoknak a sorajból került ki, akik még mindig « knlákok uszályában vannak, azoknak készséges kiszolgálói. Na, meg bizonyára olyauok is akadtak közülük, akik maradísá- gukbft'ö, a régihez va!ö ragasz­kodásukban, nem akarják észre­venni, hogy a rohanó idő vihara mini söpör át rajtük. Vő Sándor nem akart ellenmondani az psZ- szdhyhak. Eszébe jutott a régi igazság. Mindenki saját kárán tanul. Majd az asszony jg rájön roily eil rosszöl 1« í/nn rín lLnd ni f ban nem szegődött mindjárt ol­dala mellé­Rövidesen, ez be is bizonyoso­déit. Most az idén jannár Vége felé történt, amikor Vő Sándor hazatért a tanácsházból. Leve­tette fekete ünneplő kabátját, kalapját ,a szegre akasztotta és leült, a meleget árasztó kályha mellé. Felesége ott forgolódott az asztal körül, majd váratlanul fe­léje fordult és azt mondotta: —• Mondd csak. emlékszel még arra, hogy az (isszel mit mond­tam neked? Tudod, „ csoportba raid belépésről volt sző. Vő Sándor rávetette a tekinte­tét a feleségére és hallgatott — Mif szólnál hozzá, ha vwsl meg azj móndhnám, lépjünk be mi is a csoportba. A faluban, Ami hallom, hogy va­lami I- típusú termelőszövetkezeti csoportot akarnak alakítani. Vő Sándor most már -elmoso­lyodott. — Mi történt veled, asszony? \*agy talán te is rájöttél arra magadtól, aminek én az elmúlt cs őszén már tudatában voltami Az asszony kacsintott egyet és ■rábólintott. — Rá bizony. Tudod e. csoport-, ban más ag élet. A közös gazdál­kodás közös eredményei. jobUan tudják biztosítani az élelet. Be­szélőéinek most már nekem, amit akgnak. Láttam én. mi minden­re tellett a csoport tagjainak. Teli a kamrájuk. Uj rul* -, cipő, mindenre tellett r, keresetből. — Látod, — felette Vő Sándor —, csak egy kis számvetés kell hozzá, hogy az ember mindennel tisztában legyen. Vedd csak szá­mításba azt, amink ran. A 12 holdat, aztán Magunkat, akiknek ebből élni kell. Van egy lovunk, meg egy csikónk. Hányszor tű­nődtél. hova jut a kereset. Mert mikor betakarítok, jut is, marad- is. A végén azonban nem marad semmi. Miért? Tudod, hogy ez az egy ló és ez az egy csikó közel kát. holdnak a termését emészti fel egy esztendőben. J)c még en­nél is több kellett két évvel ez­előtt, amikor megvolt még mind a két ló. Mennyi minden más is akadt, amit te nem számítasz és mégis növeli a kiadásokat. A csoportban mindez nincs. Ott minden a munkához igazodik. A becsületes, jó\végzett munka a fizetésnek az értékmérője. Akkor este Vő Sándor és fele­sége a késő éjszakai órákig elbe­szélgettek. Másnap reggel aztán Vő Sándor elhatározta, hogy élé­re áll a községben az áj I. típusú terrup]őesoport megszervezésé­nek. Első útja a Pártba, majd onnan a tanácsházba vezo;ott Aztán bo-leállt a munkába. Itövj. deseu mutatkoztak is már ered­ményei lelkes Szervezésének. Hat középparaszftársa állt, melléje, Azt mondották valamennyien: Eddig is te mutattad pél­dáddal számunkra Oz Utat• Bebi­zonyítottad, hogy jó munkádnak eredményei megbecsülést megbe­csülésre halmoz. Azért választot­tunk meg a tanácsba is. hogy to­vább na is irányítónk legyél. Most is követni fogunk, mert tudjuk, az az lit a helyes, amelyen le jársz és amelyet te mutálsz számunkra. A jánoshalmi Uj Alkotmány-tszes állattenyésztési versenyre hívta ki a járás összes termelecsoporíiait A jánoshalmi „Uj Alkotmány”. termelőcsoport a következő fel­ajánlásokat tette a kongresszus tiszteletére. 1. A hizlaldát 100 darab hízott­sertés számára rendbehozzák. 2. A romtanyákat lebontják és tjt anyagból az összes épületeket megjavítják. 3. Felemelik ,a tejhoZamöt is­tállóátlagban 1 literrel. 4. 20 új tagot beszerveznek a termelöcsoportba. 5. A Szabad Népet 20 példány­ban megrendelik. 6. Állattenyésztési versenyre hívják ki az egész járás termelő­csoportjait és párosversenyre a borotai Vörös Október-termelö- csoportot. 7. Pásztor István, Burzski Fe. tenc és Sztrinkó Imre ifik meg­alakítják az üzemi DISZ-szerve. zetet 15 taggal a kongresszus tiszteletére. Mindezeken felül Faddi János csoporttag 2 új tag, Dugolity Márton csoporttag pedig 3 új t-g beszervezését vállalta. Pász­tor István és Burzski Ferenc ifik pedig 4 új tag bevonását vállal­ták a kongresszus tiszteletére. Bogárdi Mészöly János. Milyen rossz A bácsbokodi gépállomás a tavaszi munkálatok teljesítésére négy brigádba szervezte a dolgozókat A bácsbökődi gépállomás ve. jülésen a dolgozók Vállalásainak setöségi ülést tartott. Az ülésen teljesítéséit. A vetőgépek, vala. raegvitátták a tavaszi munka, latok menetét és irányításának kérdését. A minél sikeresebb munka mennyiségi és minőségi teljesítésére, megalakították a gépállomás dolgozóiból a trakto­ros-brigádokat. A gépállomás vezetőségé négy traktörós.bflgádot alakított. A Vörös Csillag, az Uj Elet. a Kos. suth és az Előre brigádokat. BrigádVeZétők, lettek: Vörös Csillag brigádé TÖh Bélá, az Üj Elet brigádé Gumpl András, a Kössúth brigádé Füstös János és az Előre brigádé Vass István. Kovács Pál, a gépállomás tő tolt, amikor férje elhatározása- gépésze ismertette ezután az mint a cséplőgépek készen van aak. A többi erőgépeknél is va­lamennyi javítási és karbantar­tási munkát teljesítettek a dói- gozók, mindössze azok a mim. kálatok vannak hátra, amelye. két a bajai AMG javítóműhely készít számukra. A bácsbokodi gépállomás a tavaszi munkálatok teljesítésére versenyben áll a mádarasi gép- állomással. A dolgozók lelkesen készülnék a tavaszi munkálatok teljesítésére, hogy a két gépál­lomás közötti párosversenyben a maguk teljesítésével kerüljenek az élre. Baján a gyapottepmesztő szak munkást Bitfolyam hallgatói a gyapottermesztés fokozására készülnek Baján, a Vorosilov-parkbian hatalmas fehér épület, áll. Ab­laksora ránéz a sétányok évtize­des fasoraira. Az épületben ta­lált otthonra a „Gyapottemcsz- tő szakmunkás-tanfolyam“. Á laníolyam kéthetes. Hallga­tói a termelőszövetkezeti csopor tok és az állami gazdaságok leg­jobb dolgozóinak soraiból kerül­nek ki. A tanfolyamnak ez idő szerint 4S hallgatója van. Közü­lük 30 a női hallgató és 18 a fér­fi. A női hallgatók közűit van Ruzsics Anna, a tamási állami gazdaságnak, a Munkaérdem- rend bronzfokozatával kitünte­tett dolgozója is. A tanfolyam a hallgatókat megismertei! a gyapotteraosz- téssel- A gyapotnövény általános ismeretén kívül itt ismerkednek meg a gyapot helyes tulaj megválasztásá­val és a gyapot elvetésével. A vetéssel kapcsolatosan kö­zelebbről megismerkednek a jerovizáeiós eljárással is. Ez az eljárás az élenjáró szov­jet gyapottermesztés hazai átültetése, és gyakorlati al­kalmazása, Liszenko, a nagy szovjet tudós által fölfedezett eljárás ez, mely a gyapot magját bizonyos hő­fokon álsegíti, az érés megindu­lásához. V tan folyamon it hullgatók megtanulják a helyes növény ápolást, a jói végzett sarabolás előnyét, a kapálás lényegét és a ritkítás elvégzésének szükséges­ségét. Szorosan ezzel kapcsola­tos a kapcsolás és a ietejezés munkálatainak teljesítése. Ta­nulmányaik végső fokán aztán megismerkednék a kovadással (éréssel), a szedés technikájá­val, a gyapot osztályozásás al és raktározásával. A hallgatók jegyzeteket készí­tenek az előadott anyagból. Va­lamennyien arra készülnek, hogy a tanfolyamon hallottakat oda­haza, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezeti csopor­tokban hasznosíthassák. Ruzsdcs Anna például a tamási állami gazdaságban a gyapottermolie- lést végző retőfi-brigád vezető­je. Brigádjának tagjai naponta és egyénenként 3S—40 kg gya­potot szedtek és élenjáró mun­kájukkal. a gondos növényápo­lással a holdanként! gyapotler- més átlagát 4.5 mázsára fokoz­ták. — Itt, az iskolában már eddig is sok olyan hasznos tudnivaló­val ismerkedtem meg, amelyeket eddig nem alkalmaztunk. Érdek­lődésemet főleg á szovjet gyapot- termesztés gyakorlati eredményei kötik le. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy hazatérve eze­ket a gyakorlatba is átültessem és társaimmal megismertessem. Például eddig nem ismertük <* termő ág és a nem termő ág fel­ismerését. Sokszor követtük el a hibát, hogy magát a termő ágat is kaccsoltuk. Ennek a megismeré­se most jelentősen növelni fogja terméseredményeinket. Varga Balázs termelő csoportnak a tagja. Boj­tár-gyerek volt valamikor és amint mondja: — Négy elemit végeztem, de úgy, hogy az evekből egy-égy hó­napot jártam csak iskolába. Kel­lett a kenyér, dolgozni kellett. Most 5.j éves és boldog, hogy tanulhat- Jegyzetfüzetében két­szer aláhúzva szerepet az üzern- és ütemtervek gyakorlati végre hajtása. Azt mondja, eddig en­nek a hiánya eredményezte, hogy termésátlaguk pem tudott növekedni. Marosi Jábosné csi­nos fiafal asszony- Pincehelyről való. Az oltani Rákóczí-termelő- csoport tagja. Csoportjukban bá­rom holdon folytattak az elmúlt évben kísérletképen gyapotter­mesztést. Büszkén mondja: —« sikerült. Most azért van itt az iskolán, hogy tudását kiszélesít­se és ha hazatér, azt »mit itt ta­nult, társainak továbbadja. Vég­telenül boldog. Valamikor, — évekkel ezelőtt, — a kulákok ki- zsákmányoltja volt Az élet szá­mára egyet jelentett a nyomor­ral, a nélkülözéssel és a kétség­beeséssel. Az idén keresetükből ké[ hízót vágtak, férjének, neki is két-két új ruhára tellett, meg gumicsizmára, a gyereknek min­denre, amire szükség volt, az ágyra új huzat, új lepedő, no és még a háztáji gazdálkodásban két kis malac is nevelődik. Túrás Janos éppen a tanterembe akar belép­ni. Valamikor napszámos és ré­szesarató volt. Most 5 is cso­porttag. Még 1949-ben lépett boldogulásának útjára. — Nem is akarom elhinni, ami velem történt. Boldog és öröm­teli élet. Tanulási lehető­ség. Mindezt úgy akarom meg­hálálni, hogy mindent, amit itt hallok és tanulok, jól megjegy­zem, hogy otthon alkalmazhas­sam. Tisztában vagyok már, hogy a gyapot trópusi növény, A Szovjetunióban nemesítették ki. Termelésére legjobb a vá­lyogtalaj. A terület pedig, me­lyen a gyapottermesztést foly­tatjuk dél-délkeleti lejtős fekvé­sű legyen. Azt mondja, ha haza­megy, csoport értekezleteken fog­ja átadni ismereteit és azon hisz, hogy a tavalyi 2.5 mázsás holdanként: gyapottermésüket megkétszerezzék. — Mint mindenben, úgy ebben is a Szovjetunió példáját kell követnünk, — mondja, — mert növekvő gyáriparunk nyers­anyagszükségletét a mi ' mun­kánknak kell biztosítani. Pintér Erzsébet az elmúlt évben cSoportláioga- tás során ismerkedett meg a gyapottermesztéssel- Csoport­jukban próba- és kísérletképpen az elmúlt évben mindössze 400 négyszögölön termesztettek gya­potot. A próbának és a kísérlet­nek mi lett az eredménye? Az, hogy az idén 70 holdon fognak gyapotot termelni. Pintér Erzsé­betnek felcsillan a szeme a bol­dogságtól. — Munkacsapat-vezető leszek, ha innen. azt iskolából hazaté­rek. Minden erőmmel, minien igyekezetemmel csoportom segít­ségére akarok lenni, hogyagya- pottermesztés eredményeivel to­vább gazdagodjunk. Az iskolában élesen felsikolt a csengő. A padok pillanatok alatt megtellenek. Áss előadó megkezdi a soron következő áuj'ag Ismertetését. Miad a 4S hallgató feszült figyelme kiséri. Miudcn elhangzott szó belekerül a jegyzetfüzetekbe. A gyapot- termesztés új, harcos katonái itt készülnek fontos feladataik­ra. A vaskút i tanács tagjai követendő példát mutatnak a két éves állatiénvésztési terv végrehajtásában Vaskúton a tanácstagok példa- lós tanácstag az éimuitsv! ser- tíiutalőan veszik ki részüket a tésáilományáboz viszonyítva, .az téves állattenyésztési terv vég. idén két darab sertéssel többet fog röhajtásábán. Kovács Antal tanács- hizlalni. Vintkó Lajös tanácstag tag vállalta, hogy az idei évben vállalta, hogy az egyedi lakainvá- ogy öszöborjút és egy csikót fog nyozás alkalmazásával az eddigi nevelni, Zóríty István tanácstag . tejbozamot növelt és egy borjút ál.atállöinányáflak fejlesztésén ki. felnevel. Szsbó Menyhért :atiácscag vül, kél anyakocát nevel, egyel | pedig ebnen az évben két szerzö- szerzíidéses alakon. Pcstality Miii-jdcses anyakocát nevel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom