Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-28 / 49. szám

A MEZÓ KL RT munkája a zöldség- és gyümölcstermesztés fellendítésében Könyvismertetés NEMESNÁDUDVAR és ÖREGCSERTŐ példát mutat a szerződéskötésben Néhány hónappal ezelőtt még GYOMÉRT óéven volt ismeretes az a s/erv4 amely a szocialista szektorok, ’ termetőcsoporlck , és dolgozó parasztok zöldség- és gyümölcslerményeit le! vásárolta. A GYOMÉRT azonban felelőtle­nül végezte munkáját, nem kép­viselte a termelők érdekeit. Ezért 1950 decemberével megszűnt lé­tezni ás helyébe új vállalat ala­kult meg MEZŐKÉRT néven. A MEZŐKÉRT fontos feladatok végrehajtására h vatott. Legfon­tosabb, hogy a szerződéskötéseken keresztül biztosítsa az ellátási cs szál- lf'ási tervet, hogy megyénk zö dscgfclékkcl va ó ellátásé*, valamint a bányák, üzemek felé történő szállításokat megvalósít­hassa. A termelők széles rétege isméi i már a szerződéskötés je:en tőségé1, mert tisztában van az­zal, hogy a leszerződött gyümölcs értékesítése biztosítva van. Ka- maimentes védős-ereket kapnak és szakemberek nyújtanak segít- ségei az elsőrendű áru előái.fá­sához. A zöldségtermesztő ugyancsak megkapják a vetőma­got. Az egyénileg dolgozó parasztok egjre nagyobü számban ismerik lel, hogy az egyoldalú termelésről át kell térni a többoldalú terme­lésre és hogy például 1 hold zöldség több hasznot jelent a gazdának, mint más növényféleség. Nemes­nádudvaron például méliány dolgo­zó paraszt felvetette egymásközt, hogy zöldségtermelő csoportot létesítenek. Pálinkás Pál • azt mondotta: — Nagyon előnyös volna számunkra és öntözéssé ludnánk megvalósítani, mert köz­ségünk mellett csatorna húzódÍK ol és ennek vizét nagyszerűen fel használhatnánk. — A kezdemé­nyezők között volt Ambrus Sáu dór és Buzogányos István kispa- raszt js. Ma már húszán vannak, akik a csoport megalakítását ter­vez,k. Oregcsertö község zöldségkerc- 1et nem kapott, de kérték. A já­rási. tanács 10 holdat szabott ki, ezt már a második -napon túllépték, szintúgy az újabb 40 holdat. Vó- gülis 70 holdat kaptak, amelyből jelenleg már 68 hold és 1300 négy­szögöl lekötésre került. Drágszé- len is keret nélkül indult meg a szerződéskötés és a 15 holdba 12 hold 1100 négyszögölet máris lekötöttek. A szerződéskötés mun kajában különösen kitűntek Baros Ferenc tanácselnök, Borsós Jó­zsef tanácstitkár. Bagó Ignác, Ko. vács Ignác népnevelők és R'deg Dezső termelési felelős. Az eredményeikkel szemben hi­bák is vannak. A körzctfcleUísök több helyen nem adtak kellő felvilágosí­tást a szerződéskötések elő­nyeiről. így megyei viszonylatban 53 szá­zalékra áll a zöldség, a gyümölcs­nél pedig csupán 20 százalék az eredmény. Úszód község például a leg­utolsó helyen áll. Hogy nem tartották szívügyük­nek a szerződéseket, az abból is tapasztalható, hogy i szerződéskötési nyomtatvá­nyok a íöldművesszövelkezet- bő! eltűntek. A népi szervek népnevelő] is igen elhanyagolják a kérdést. Hasonló Kenuk a hirdetőinket, hogy az újságba szánt hirdetéseiket mindig a megjelenés előtt vak nac Ó2Ő»ig szíveskedjenek te adni. a helyzet Dunaszentbenedeken is, ahol a lanácsiagok valósággal el­zárkóznak a kérdéstől és semmi súlyt nem fektetnek arra, hogy a község a keretet teljesítse. A párt- és lömegszervezetek segítségével a MEZŐKÉRT most újabb lendülettel indítja meg a munkát, hogy megyénk az elsők közé kerüljön, hogy a terv száz- százalékos teljesítésével üzemein­ket, honvédségünket egész éven át zöldségfélévé! és gyümölccsel bőségesen elláthassuk. Megjelent A Varsói Békekong resssus A varsói Békevilágkongreaz- szus a világ békeharcosainak hatalmas seregszemléje volt. 500 millió nemre, színre, vallá­si és politikai állásfoglalásra nézve különböző, de a béke vé­delmében egy hatalmas táborba tömörült ember képviselői száll. A bácskisk un megyei tanács végrehajtóbizottsága párosversenyre hívta ki a békésmegyei tanács végrehajtóbizottságát a tavaszi mezőgazdasági munkák batáridőre, jó minőségben való elvégzésére A versenykihívásban többek kö­zött olvashatjuk: A verseny alapját a in in isz tor­tán ács határozata képezi, mely megszabja az elöltünk: álló felada­tokat a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése terén. A fel­adat megvalósítása érdekében a tavaszi munkákat az alábbi tiie- niezésben végezzük el megyénk területim: 1. Talájelökésritcs: a) Az őszi mélyszántásokat el­munkáljuk a tavasziak alá. a termelőcsoportoknál máié. 20- ig, az egyénieknál niáre, 23-ig b) A tavaszi szántást elvégezzük a mentesített területeken, ' a gépierő maximális kihasználá­sával, a termelőcsoportoknál műre 31-ig, egyénieknél április 4-ig. 2. Ve: és. • a) A vetési a termelőcsoportok­nál 100 százalékig, az egyéni­eknél az árpa és a zab melk-tt az egyéb, növényféleségeket is géppel véljük. b) Az olajlent és mákot elvetjük a termelőcsoportoknál március 10-ig, egyénieknél műre. 20-ig. A lucerna, vörös here, somkóró, tavaszi bükköny, takarmány- borsó, étkezési borsó vetését a terme!őc>oportoknál műre. 20- ig, egyénieknél műre. 31-ig el­végezzük. A tavaszi árpa, zab, cukorrépa, takarmányrépa, nap­raforgó és cirok vetését a tér melőcsöportokná] április 4-ig, egyénieknél április 15-ig befe­jezzük. A burgonyát, szójaba­bot, kukoricát és gyapotot a tennelőcsoportoknál április 20-ig, egyénieknél ápr. 30-ig elvetjük. 3. Szőlőtermelés. A nyitást a termelőesopovtok* nál március 13-ig, egyénieknél március 31-lg elvégezzük. A fenti munkák százalékos elvég­zésével biztosítjuk a miniszterta­nács határozatában lefeklotett feladatok végrehajtását a növény- termesztés területén, mely szerint az állami gazdaságokban 35, a ter- melőcsoportoknúl 25, az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagát 10 százalékkal kell emelnünk az 1010. évi terméshez viszonyítva. Tudjuk, hogy mindez harci fel­adat, amely egybeesik a nemzet­közi és belső osztályharc élesedé­sével. Éppen ezért Pártunk irá­nyítása mellett, a tömegszerveze­tek népnevelőinek segítségével, a szocialista szektorok és tanácsta­gok példamutatásával a felvilágo­sító munkát úgy visszük me­gyénk területén, hogy dolgozó pa- rasztságunk álérezze a feladatok végrehajtásának fontosságát és azt, hogy munkájukkal hozzájá­rulnak a béke megvédéséhez és a sAcia! izmus építéséhez. Látogassuk a Magyar Vöröskereszt egészségiig) i előadásait Még emlékezhetünk a letűnt rendszer egészségügyi politiká­jára, amely a dolgozó nép szá­mára úgyszólván semmit sem jelentett. A városok munkásne­gyedeiben a nyomorgó munka­nélkülieket, de még a dolgozó­kat, falvakban a szogényparaszt. ságot pusztította a népbetegség. Népi demokráciánk felvette a harcot a népet pusztító betegsé­gekkel és a dolgozók életkörül­ményeinek megváltoztatásával, új egészségügyi intézkedésekkel megteremtette népünk állama. nflk egészségügyi politikájának alapját. Üzemekben, városok­ban és falvakban egyaránt fel- világosító előadásokkal küzd a betegségek ellen. Ezeken az elő­adásokon nemcsak a már meg­lévő betegségek orvoslását is­mertetik, hanem a betegségek megelőzésének feltételeit is. Mai, fejlődő orvostudományunk célja a betegségek megelőzése. Ötéves tervünk sikeres megváló.sít ásd. ban, a békéért vívott harcban és a szocializmus építésében egészséges dolgozókra van szük­ség, ezért látogassuk rendszere­sen a Magyar Vöröskereszt felvilágosító előadásait. Ezek az előadások az egészséges életre nevelnek bennünket és így emel. jük népünk jólétét, hogy az im­perialista kalandorok érezzék erőnket, hogy megvédhessük a békét. A Magyar Természet- tudományos Társulat előadásai Február 27-én 4 órakor. Kecs­keméti MÁV. „A világ, amelyben élünk'“ címmel. Előadó: Fekete József. Február 27-én lél 4 órakor. El­ső Kecskeméti Konzervgyár. „A természet erői a szocialista em­ber szolgálatúban1“ címmel- Elő­adó: Oláh József. Február %8-án fél 4 órakor. Kecskeméti Gépgyárban. „A ter­mészet erői a szocialista ember szolgálatában“* címmel. Előadó: Szabó Adorján. Március 1-én 4 órakor. Kalo­csai Paprikaüzem. „A természet erői a szocialista ember szolgála­tában“' címmel. Előadó: Szvétek Sándor. tak síkra az agresszív amerikai Imperializmus világuralmi célki. tűzései, a harmadik világháború ellen, A kongresszus két beszámoló, ját Joliot-Curie és Pietro Nénni tartották, kik rámutattak a bé­kemozgalom kiszélesítésének szükségességére, meghatározták a béke sokszázmillió harcosának legdöntőbb feladatát: minden erővel küzdeni az imperialisták, a gyilkos új háború ellen. A kongresszusi beszédek kö­zül kiemelkednek a szovjet kül. döttség felszólalásai. A szovjet küldöttek világosan megmutat­ták: a szovjet emberek elszánt békeakaratát, törhetetlen opti. mizmusát az emberiség boldog jövőjében. Megmutatták, ml az a legyőzhetetlen erő, amely a Szovjetuniót a béketábor veze­tőjévé teszi. Erenburg, Fagye- jev, Sosztakovlcs és Volgin be. szédei nagyszerű bizonyítékai a kommunizmust építő szovjet emberek . bákeszeretetének. Valamennyi beszéd, amelyet a gyűjteményes kötet niagábafóg- lal. vádirat az amerikai impe­rializmus és reakciós, fasiszta szövetségese: ellen. Pero Popi. voöa tábornok, a jugoszláv nép titóellenes harcáról, Pak Den Ai a koreai nép hősi küzdelmé­ről, Jósé Giral a Franco ellen küzdő spanyol hazafiak béke- mozgalmáról, Tran Tanj a viet­námi nép harcáról, Gabriel d’Ar. bussier egyenlítői Afrika népei­nek felszabadító mozgalmáról, Charles Howard a haladó ameri­kaiak békeharcáról számol be. Ha elolvassuk ezeket a beszéde, két, amelyek a népek békeharca újabb szakaszának mérföldkö­vei, éreznünk kell azt, amit An. dics Erzsébet, a Béke Világta­nács tagja mondott: „Ugyan ki tudja legyőzni az Öntudatra éb­redt százmilliókat? Senki. Nem tudják legyőzni a népek nagy mozgalmát nz imperialisták ki* klikkjei, népnyúzók, hóhérok, háborús kalandorok kis csoport­jai, amelyek ma még jelentős hatalmi eszközökkel rendelkezz, nek, de amelyeket «aját népeik megtagadnak, az emberiség pe­dig ki fogj? vetni őket magából. Látjuk, hogy mire képesek Ko. reában. Képesek kegyetlenked- nt, gyermekek és asszonyok vé. rében gázolni, de nem képesek győzni. VERŐFENYES GRÚZIA Sz. Nilcolajev A verőfényes Grúzia hegyei közt örök hómeziők c9i llognak. Tálén hóviharok tombolnak és a hőmér­séklet olyan mélyre süllyed, mint a sarkvidéken. De a hegyek lábá­nál télen-nyáron szubtropl/kus iák, pálmák zöldéinek, a legjobb üdülő­helyek — Gagri, Szuhumi, Batumi — szanatóriumok állanak. Mennyi bámulatos ellentét van ebben a boldog köztársaságban, mely a szovjetország legdélibb részén te­rül el. Észak felől a kaukázusi hegy­lánc legmagasabb szakrsza hatá­rolja. A bátor szovjet hegymászók itt Európa legmagasabb és leg­nehezebben megközelíthető hegy­csúcsait, az Uzsbát, a Kazbeket hódítják meg. Grúzia diéld partjait nyugaton a Fekete-tenger hullámai mossák. A Kaukázuson túl a kaukázusi he­gyek íőgermoónek déli vonalán a Kura/-folyó völgyében fekszenek Grúzia régi városai. Tbiliszi, a főváros, Gori, ahol I. V. Sztál n született és a köztásaság új ipari központjai. Grúzúa keleten Azer­bajdzsánnal, délen Örményország­gal, északon az Orosz Föderáció­val hatatos, Délen húzódik a ha­tár, amely a Szovjetuniót Török­országtól elválaszt ía. Tbiliszi, a főváros már 13 év­század óta áll. A szovjet hatalom éveiben a város a felismerhetet- lenségig megváltozott. Több mint negyven ével ezelőtt ,;tt vezette a nagy Sztálin a forradalmi mozgal­mat. Nagy, alkotó munka folyik a köztársaság minden zugában. Grúzia hatalmas vís'erőmü tele­peket épített Tbiliszitől délnyugat­ra; az áramfejlesztő állomások egész láncolata épül a ITrami he­gy,ifolyú mellett. Kuiaészi, az ősrégi város 'kör­nyékén nagy autógyár és új szór cialista város keleüközők. Tbiliszi közelében alig néhány év alatt született meg egy gyönyörű vá­ros Husztavi. A grúz tudósok lépésröl-léplsre feltárják a délvidéki természet ti Ilkáit. Energetikai szakembereik tanulmányozzák a vizicrőműtele- pek építésének lehetőségeit. Az orvosok azon fáradoznak, hogy megfejtsék Abbázia és Szvanetia hegyi lakosai hosszú életének a titkát, akik közül sokan 100—120 évet is élnek. Abban a történelemben, mely megörökíti a szovjet emberek be­avatkozását a természet dolga.oa, a legfényesebb fejezet Kolhisi.mo­csarainak átalakítása gyümölcsö­sökké és parkokká. Az eiksz-kavá- torokkal és egyéb gépekkel fel- fegyverzett szovjet emberek sok­ezer hektáron kiszárították a hol- hisi mocsaras lapályt. A mocsa­ras mélyedéseket beültették a „sziivattyúfávah’, az eukalipíusz- szal. Az eukaliptusz erdő gyökér­rendszere egy év alatt több mint millió vödör.nyi vizet ,,szivattyúz ki’1 egy hektárnyi terület talajá­ból. ott, ahol nemrég maláriater- jesztö mocsarak voltak, most man­darin, narancs ás citromfák virul­nak. Délnyugat-Grúzia gazdag kol­hozai és szovhozaj a szovjetor- szágndk. ért:kés szubtrópikus gyü­mölcsöket termelnek. A forrada­lom előtt ezek termelésire csak jelentéktelen területeket használ­lak fel. Ma Grúzia délnyugaté ré­sze virágzó gyümölcsöskertté ala­kul át. A természet felett aratott győ­zelmeiket a szovjet emberek ez­reinek, Grúzia lakóinak munkája vívta ki. Berija elvtárs egy beszédében a következőket mondotta: „Szovjet-Grúzia sikerei és vív­mányai elszaikítbatatlamul orszá­gunk szocialista építőmun-kájának közös sjtoreüiez fűződnek és ered­ményei annak, hogy a Bolsevik Fárt és a szovjet kormány helye­sen valósítja meg a lenini-sziá- lini nemzetközi politikát, amely biztosítja a Szovjetunió népeinek sziiárd barátságát. és a nemzeti köztársaságok gazdaságának, kul­túrájának feivirágozását." A kaukázusontúti népek barát­ságának alapját fél évszázaddal ezelőtt Sz!áiin elvién r.ak’a le, aitii&er megteremtette és felnevel­te a kaukázusontúti vidék fórra- dalmi szervezeteit. Ez a barátság sziklasziüárd és törhetetlen. Egész máskép épült fel a kau­kázusi köztársaságoldkal szomszé­dos határontúli országok élete. Berija elvtárs rámutatott beszé­dében arra,, hogy Törökország az USA közreműködésével igen sú­lyos helyzetbe került. Egész sor iparág pang, növekszik, a munka­nélküliség s a török parasztság éhezik. Ugyanez látható Iránban Milyen meglepő ellentéte ez a kaukázusi köztársaságban élő szovjet emberek életének. A Grú­ziában élő emberek tehetsége fel­virágzott a szovjefliatalom évei­ben. Felső-Szvanetia völgyeiben él a szvanok népe. Nemsokkal ezelőtt miég áthághatatlan hegyek zárták el a világtól, A szovjet hatalom utat vágott ide, bevitte a hegyek közié a szocialista, kul­túrát ,ts a kolhozállattenyésztés élenjáró módszereit. A? abhazek, a ,,lelkes embe­rek" — ezt jelenti a nép neve — ősidők óta a Fekete-tenger pari- viöákén élnek. Híres micsur rr'sla kolhoz parasztok ozjoj érnek itt el dús termest szubtrópikus növé­nyeikből. Ilyen a veröfényes Grúziá ilyen a köztársaság élete, mert kézzelfoghatóak a szovjet hata­lom,, a lenin,-sztálini n.mz t. i o- íitika áldásai,

Next

/
Oldalképek
Tartalom