Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-28 / 49. szám
Rákosi elvtárs beszéde világító fáklyaként mutatja az utat, amelyen haladni kell Lajosmissén megtárgyal iák u dolgosók Rákosi elriárs hcssámolóját 'Vasárnap reggel nyílt meg a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa. A kongresszus első napjának kiemelkedő esetné, nye volt Rákosi elvtárs beszámolója. Ez a beszámoló világító fáklyaként mutatja dolgozó né. pünk előtt az utat a további fel. adatok felé. Rákosi elvtárs beszédének hangjai eljutottak a legkisebb tanyára is. Mindenütt összejön, nek a dolgozók és megtárgyal, ják azokat a hibákat, amelyeket Rákosi elvtárs olyan élesen felvetett és amelyeket most sok. kai tisztábban látnak, mint eddig. Lajosmizsén is megtárgyalták másnap a dolgozók, még a ,eS- távolabban fekvő tanyák dolgozói is, Rákosi elvtárs beszámoló, ját. A tanácsházán is továbbéget' aznap a villany. A tanács végre, hajtóbizottságának tagjai, a tanács dolgozói és a tanácstagok Rákosi elvtárs beszámolójáról beszéltek. Szalay György tanácstitkár ezeket mondja: —- Rákosi elvtárs rólunk is beszélt. Rámutatott arra, hogy ötéves tervünk végrehajtásában, de különösen a termelőszövetkezeti moz. galom fejlesztésében óriási feladat hárul a tanácsokra. Mi is vállaltuk a kongresz- szusra egy L típusú terme- löcsoport alakítását. Azonban a felajánlás nem lett élő valósággá. Maga a tanács végrehajtóbizottsága banya, golta el legjobban a kérdést. Nem jártak elől jó példával, sőt Sehcdli József és Őrlik József végTehajtóbizottságl tagok nem is akarnak belépni az újonnan alakítandó csoportba. Mindez késlelteti a vállalásunk teljesítését. — Pedig fontos kérdés a termelőszövetkezeti mozgalom fej. lesztése. Rákosi elvtárs beszédében megjelölte azt is, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó köz, igazgatás, de jó termelöszövet. kezet! fejlődés sem lesz. — Rákosi elvtárs azt is elmondotta a tanácsokról, hogy sok helyen az ellenség is befura. kodott ebbe az új tömegszerve- zetünkbe és igyekezett ott rom. boló hatást gyakorolni. Lajoami- zsén is alig néhány hete távolítottak el néhány horthysta ele. met. Süek Vilmos, Tasnádi Zoltán és Nagy Pál volt katona, tiszteket, valamint Berta József segédnyilvántartót, aki azelőtt gettó-parancsnok volt. Ezek a legutóbbi időkig bent terpeszkedtek a községházán, mig a dolgozó nép ébersége el nem tá. volította őket. — Nemcsak az ellenséges ele. mek befurakodása, de maga a tanács nemtörődömsége is oka a gyenge begyűjtési eredményeknek. — Rákosi elvtárs beszéde után nagyobb lendülettel kell ezen a téren is dolgoznunk — mondja Németh János, a begyűjtési felelős. — Nem aktivizáltuk a tanácstagokat. Nem tettek a tanácstagok semmiféle felajánlást a terroénybegyüjtés terén. Nem folyt a felvüágosító munka a dolgozó parasztság felé. Ezért gyengék az ered. menyeink. A március 18-ig szóló előírást február 34-ig a következőképpen teljesítettül«: Kenyérgabonából az, előírt 493 mázsából 302 mázsát, kukoricából az előirt 637 mázsa helyett 17 mázsa gyűlt a • raktárba. Valóban a községi tanács vég- rebajtóbizottsága a múlt szombaton „ébredt” fel, hogy tenni is kellene valamit. Vállalta is valamennyi vb. tag. hogy IC ’»á. ssa terményt fog fejenkint be | gyűjteni a felajánlásokból, de hétfőig még semmi eredményt nem értek el. A tanácsnak fel kell számolni ezt az opportunista felfogást. Szorosabbá kell tenni a kapcso. latot a Párttal. Ez annál is inkább szükséges, mert mint Rákosi elvtárs is rámutatott, az olyan tanácsok, amelyek működését a helyi pártszervezet nem kíséri figyelemmel és nem segíti, nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Fokozottabban kell leleplezni az ellenség tevékenységét. La. josmizse 240 kulákja Igyekszik küzdeni a fejlődés ellen. Ezek nem válogatnak az eszközökben. Ott van például a „cselédnyúzó” Rumpler Ferenc 80 holdas ku- lák, aki volt munkását, Królik Jánost még októberben is mezítláb járatta. Králik János ma a Törekvés.termelőszövetkezet elnöke. — Istállótrágyával meien. gettem kékre-zöldre fagyott lábamat — meséli régi sorsát. Á Párt vezetésével a tanácsnak éberebben kell ellenőriztetnie a kulákok tevékenységét. A kommunista tanácstagoknak pe_ dig példát kell mutatni a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesz, tése területén. A lajosmizsei tanács is tartsa szeme előtt Rákosi elvtárs szavait: „A tanácsok kifejlődése és megerősítése a szocialista állam alapjait szilár. ditja meg. Ha ez a két feladat sikerül, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy leraktuk a szocializmus alapjait hazánkban.” Ujabh munkagyőselmek a Kongresssusi Hét versenyfron tján KISKŐRÖSI KÖZPONTI LAKÁSÉPÍTŐ V. Nagy lendülettel vetlek ki részűket a Kongresszusi Hét győzel trióért vívott harcból a Kiskőrösi Központi Lakásépítő Vállalat dolgozói js. Például Keperer Ferenc kőműves 190 Százalékot, Krizsán József segédmunkás 142* százalékot, Varga János segédmunkás 143 százalékot teljesített. Varga Kéretlené segédmunkásnő, aki a kőit gresszusi munkaverseny előtt még 100 százalékon alul teljesített, a? elmúlt napokban 107 százalékot ért el. KISKUNFÉLEGYHÁZI GÉPGYÁR A Kongresszusi Hét utolsó napján még nagyszerűbb eredményeket értek el a Kiskunfélegyházi Marxismus-Leninismus kincsestárának kiemelkedő alkotása . (I. V. Sztálin ffA leninizmus kérdései'' c. könyve megjelenésének negyedszázados évfordulójára) Negyedszázaddal ezelőtt, 1020 február 27-én jelent meg I V- Sztálin „A Leninizmus Kérdései“ c. köuyvéuek első kiadása. A munka, amely eddig 11 kiadást ért el és amelyet a világ majdnem valamennyi nyelvére lefordítottak, k' könyve le|t minden biunnu nisfa funkcionáriusnak. Sztálin lángeszű munkája hatalmas értékkel gyarapította az alkotó marxizmus kincsestárát. Szfálin e müvében megvédelmezte a leniuizmust az opportunista el torzításoktól, minden oldalról megvilágította a leninizmus módszerét és stílusát, továbbfejlesztette Lenin tanításának alapvető foniosságú kérdéseit. A proletárdiktatúra kérdését, a Kommunista Párt vezető és irányító szerepének kérdését a munkásosztály diktatúrájának rendszerében, a szocializmus győzelmének kérdését az ellenséges kapitalista környezettel körülvett Szovjetunióban. „A Leninizmus Kérdései“ olyan időpontban jelent, meg, amikor a lenini úton haladó Bolsevik Párt kimagasló sikereket ért el a 4 éves első imperialista világháborúban és a 3 éves polgárháborúban tönkretett népgazdaság helyreállítása terén. Ebben az időben a maga t eljes nagyságában vetődött fel a Bolsevik Párt -előtt a szocializmus további építése, a szocializmus sorsának kérdése a Szovjetunióban„A leninizmus hatalmas jelentősége többek között abban rejlik — mutatott rá Sztálin, — hogy nem ismeri el a találomra, vaktában folyó építést, hogy nem tud elképzelni építést távlatok nélkül, hogy világos és haiáro zott feleletet ad munkánk perspektíváinak kérdéseire.“ A szocializmus építésének útján folyó előrehaladást nemzetközi és belpolitikai vonatkozású nehézségek kísérték. A SzK (b)P soraiba befurakodott elemek aknamunkát kezdtek a Párt ellen. Trockij és cinkostársai, Kame- nye.v, Zinoviev és Bucharin, a munkásosztály e gálád ellenségei, a vj’ágiuiperializmus ügynökei, együttműködve a nvugateurópai jobboldali szociáldemokratákkal, igyekeztek meghiúsítani a szocializmus építését a Szovjetunióban, igyekeztek bomlasztani a Bolsevik Párt és a nemzetközi kommunista mozgalom sorait, megfojtani a proletáriálus diktatúráját. A Bolsevik Párt az ellenséggel való harcban még szorosabban tömörült Lenin győztes zászlaja alá és szétzúzta az imperialista búr-1 zseázia e láncos kutyáit. E harcban óriási sezrepet töltött he Sztálin könyve» „A Leninizmus Kérdései“. Sztálin, könyvében továbbfejlesztette azt a- lenini tételt, amely szerint a tzoeializmus győzéjme lehetséges egymagában vett országokban is. Sztálin könyvében meg- •••'dto és továbbfejlesztette a pro-1 letárdiktaiáráról szóló lenini tu^ i.Jásl. Kihangsúlyozta, hogy a pro' 'táriáfus diktatúrája unna a szocialista forradalomnak log főbb lényege, mely betetőzni hivatott a régi burzsoá rend gyökeres átépítését- Sztálin klasszikus meghatározását adta a proletariátus diktatúrájának, rávilágított három egymással szorosan összefüggő vonásának lényegére. A proletárdiktatúra bárom funkciójára vonatkozó zseniális sztálini té.el megbízható iránytűt jelent a népi demokratikus országod kommunista és munkáspártjai számúra. Sztálin: „A Leninizmus Kérd sei“ c. könyvében arra a Ián; eszű következtetésre .jutóii, hogy a kommunista társadalom int valósítása lehetséges a Szovjetunióban akkor is, ha megmarad a kapitalista' környezet. Sztálin lángeszű megállapítása újabb esz mei fegyverrel vcr;ezte fel a Pártot, a munkásosztályt, az egész szovjet népet a kommunizmus győzelméért folytatót! harcában. Sztálin megvilágította a proletárdiktatúra szerkezetét. Továbbfejleszti a leninizmusnak azt a té telét, meiy szerint a Párt vezető és irányító szerepet tölt be a pro lelárdiktatúra rendszerében, bemutatja azt a mechanizmust, azokat az emelőket és hajtószíjakat, amelyek segítségével a Kommunista Párt megvalósítja a proletár i á 111 s diktatúráját. Sztálin rámutat arra. begy a szovjet nép minden győzelmét szeretett Bolsevik Pártjának köszönheti. A szovjet államban a Bolsevik Párt, mely a proietáriátus oszlályszorvezotének legmagasabb formája, teszi fel mindenre a koronát. A Párt, a, vezető és irányító erő nélkül, lehetetlen, volna a proletariátus tartós, szilárd diktatúrája. Sztálin rámutatott arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ulán, mély átszakította a nemzetközi imperializmus láncolatát, többé nem maradt meg a viiáglmperializmus mindent átfogó remlszei'j Kimutatta, hogy az imperializmus erői állandóan gyengülnek, a szocializmus erői egyre nőnek és gyarapodnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a proletár viiágforraclalom kezdetének és előfeltételének tekintetű*. Lángeszű jövőbelátását ragyogóan igazolta a történelmi események menete. A' második világháború után számos újabb ország szakadt ki az imperialista államok rendszeréből: Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország. Románia, Bulgária.. Albánia, Kelet- Xémolország, Korea és Kína. Szláiiti „A Leninizmus Kérdé- se.i“-beu. és., más munkáiban min- deu vonatkozásban kidolgozta a parasztkérdést és a nemzetiségi kérdést. , A Leninizmus Kérdései“ e. könyv páratlan erővel mutat rá a leninizmus nemzetközi jelentőségére és arra, hogy a leninizmus. az Imperializmus és a proletár forradalmak korának marxizmusa. A trockista-zinovjev.isla árulók igyekeztek a leniuizmust, a vilái proleláriátüsának harcos tanító sáltól «sajátos oroszországi termékként feltüntetni. Sztálin ezeknek az. ellenséges mesterkedéseknek leleplezése során a következőket írta: .A’ajjon a leninizmus nem min den ország forradalmi mozgalmának összesített tapasztalata? Vaj jón a leninizmus elméletének és taktikájának alapjai nem alkal masuk-e, nem kötelezők-e. minden ország proletár pártja számára?“ E szavak páratlan erővel rnu tatnak rá, hogy a Bolsevik l’árf és a szovjet halalom óriási tapasztalata vezérlő csillaga a szollal: *• üst épilő országok dolgozói és a világ népei számára, melyek harcot folytatnak az imperializmus ellen. A leninizmus zászlaja leng a nagy Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia. Magyarország, Románia. Bulgária. Albánia, a Német Demokratikus Köztársaság feleU. E zászló alatt páratlan hősiességgel küzdenek szabadságukért Korea és Vietnam népei. A leninizmus zászlaja alatt 800 millió ember tömörül a demokrácia és a. szocializmus táborába, amelynek zászlóvivője a nagy Szovjetunió. A nagy szovjet nép Lénia győzelmes zászlaja alatt, Lenin halhatatlan ügye lángeszű folytatójának, Sztálinnak bölcs vezetésével bizton halad előre és utat mu;at a világ dolgozóinak a kommunizmus győzelméért folyó harcban. (I. Verhavsev) Rövid-tcnyészidcjű kukoricák begyűjtése Kormányzatunk célkitűzése a takarmánytermelés fokozása tekintetében, hogy rövid-tenyészidejű kukoricafajtákat má. sodvetésként már az elkövetkezendő esztendőben termeltessen. A begyűjtés fokozása érdekében az- a termelő, aki rövid- tenyészidejű kukorieakészletét csöves állapotban a terménybe- gyüjtőhöz beszállítja, ugyanolyan mennyiségű szokvány mi nöségü csöves kukoricát kaphat vissza és ezenkívül 100 kg csöves kukorica után 50 kg korpa elienérték nélküli igénybevételére jogosult. Minden dolgozó paraszt, *ki rövíd-tenyészidejü kukoricával rendelkezik, érezze kötelességé, nek, hogy készletét a földmű, vesszövetkezetnek felajánlja; amely -feltétlenül előnyös számára, de egyúttal a Takarmány, termelés nagyjelentőségű országos érdekét segíti elő. Gépgyár dolgozói, miint az előző napokban. Az üzem dolgozni megsokszoroz Iák. erejüket és ennek következtében túlteljesítették vállalásaikat. A Rákosi-brfigád például 144 százalékkal teljesítette túl eddigi eredményeit- A Táncsics-bri- gád 47 százalékkal, a Kongresz- szusi-brigád pedig 41 százalékkal folkozta termelését a hét utolsó napján. Nagyszerű eredményt éri el Kelemen Béla viHanybegcsztó is, aki a Kongresszusi Hét utol» napján 287 százalékot teljesíted. KECSKEMÉTI ÉPÜLETSZERELŐ V. Nagy lelkesedéssel harcoltak a Kongresszusi Hét győzelméért a Kocskeméti Épületszerelő Válla'«' dolgozói is. Például Vörös Elek szerelő-kőműves 399 százalékot, Nagy 11. József 278 százaléka, Kun Sándor ped g 270 százalékot teljesített. Jú eredményt trt él Varga János fűtő-szerelő, aki I6S százalékról 241 százalékra emelte teljesítményét. Kun Sándor szerelő-kőműves február 24-én 271 százalékos teljesítményét 359 százalékra emelte. Ugyancsak ernaöe teljesítményét Takács István ;h- kii-p ziíís vízvezeték szerelő is, a !< j a Kongresszusi Hét elején 177 szú- zaiékot teljesített, a Konmessusi Hét végére pedig 189 száza 'ékel ért el. KISKUNFÉLEGYHÁZI GYAREPITÖ V, A Kiskunfélegyházi Gyárépílű Vállalat dolgozói termelékenységük további fokozásával újabb, nagyszerű eredményeket értek el Bacsó Sándor kötnűves-brigádjs például 226 százalékot. Beszédes Dezső vasbetonszerelő-brigádja 219 százalékot, Török Sándor bri. gádja 212 százalékot teljesített. Nagyszerű eredményt ért el még Lajos János brigádja. 171 százalékról 208 százalékra, Gémes Ferenc brigádja 174 százalékról 224 százalékra emelte teljesítményét. Kimagasló eredményt ért el Dó- cz; Mihály és Palócz Károly brigádja. Dóczj Mihály brigádja 140 százalékról 280 százalékra, Palócz Károly brigádja pediig 269 Százalékra emelte teljesítményét. KECSKEMÉTI BARNEVAI. A Kecskeméti Barneválban is naprói-napra újabb eredmények születtek. A tojásfeldolgcizób.m özv. Kovács Józseíné és Kó-a Istvánná 200 százalékéi, Buiiy Rozália 247 százalékot. Sírkő Antalmé 217 százalékot, Ludwig Judith pedig 212 százalékot teljesített. Jó eredményt ért el m.g Vecsei Sándor, aki 167 százalékot, Széles« Imre 157 százalékot és Pulali Kálmánná, aki 169 százalékot teljesített. Fokozta teljesítményét Csordás Gyuíáné is. Az elmúlt héten 166 százalékot, Mi- (us«*r.ona szirtién 166 százalékot. Szentgyörgyii Sándorné pedig 156 áza’ékot ért el. KECSKEMET! MAGASÉPÍTÉSI VALLALAI Állandóan fokozzák termelékenységüket a Kecskeméti Magasépítési Vállalat dolgozói is. Gazdik József vasbetonszerelő 145 százalékról 316 százalékra, Gazdik Lajos segédmunkás 135 százalékról 255 százalékra, Laczi Mihály 109 százalékról 212 százalékra, K. Szabó István és brigádja pedig 125 százalékról 63 százalékra emelte teljesítményét. Egyre fokozza termeié, kenységét Pallagi István segéd munkás-brigádja is. Az elmúlt hetekben még 108 százaié, kot teljesítettek, a Kongresszust Héten azonban 202 százalékot értek cl.