Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-28 / 49. szám

bad Nép olvasókörök látoga. fását várják el tőlük és gör­be szemmel néznek rájuk, ka ez, vagy az a tudós ki­meri jelenteni, hogy a Sza­bad Népet ő maga is el tud­ja olvasni, (Derültség.) Hadd térjek rá Elvtársak. tnü- vö.szeiiink, irodalmunk kérdésére. Néhány évvel ezelőtt, még 1948 körül, művészeti életünk tele volt mindenféle biírzsoá szeméttel. Burjánzott a formalizmus, a nyu .sáli dekadens művészet utánzása. K ; mondhatjuk. hogy ezen a terü­leten is döntő változás történt. Művészetünk túlnyomó részben a jelen felé fordult. Egyre inkább az új, szocializmust építő ember válik művészetünk hősévé. Művészetünk minden területén láthatjuk a szocialista realizmus friss, egészséges, fiatal hajtásai­nak növekedését. Dráma-irodalmunkban is jelentős fejlődés van. Olyan új, tehetséges színdarabok, mint Mándi Éváé, fehér Kláráé, Földes Mihályé, Háy Gyuláé — bár tagadhatatlan, hogy vannak bizonyos szembetű­ni fogvaiékossávaik — jelzik hogy az új valóság és annak új jellemei egyro inkább ösztönzik Íróinkat színpadi alkotásokra Talán a képzőművészet és a ze­ne .területén volt a legnehezebb a frontáttörés, itt volt a legérez­hetőbb a polgári formalizmus be­folyása. Külön alá akarom húzni szép- • irodalmunk, költészetünk jelentős eredményeit. Minden ,1el arra mu­tat, hogy felnövekedőben vannak azok az új költőink, akiknek hi­vatása az új magyar lírát méltó- vá tenui a régi magyar költészet nagyságához.. Elsősorban Kónya I. ajosra, Kuczka Péterre, Juhász Ferencre, Benjámin Lászlóra gon­dolok, — ha nem bízzák el magu­kat és költői tehetségüket az életből való tanulással és elmé J. vtiléssel csiszolják és gazdagít­ják. Prózánknak is szép ígéretei vannak, — Acél Tamás, Sándor Kálmán, Sándor András, Ka­rinthy Ferenc és mások — (ké­rem, ne sértődjenek meg azok az írók, akiket most nem emlí­tettem. Az, begy nem említettem őket, nem jelenti tehetségük le­becsülését.) örülünk, hogy a szo­cialista építés egész lelkesítő lég­köre kibontja a szárnyát olyan régi forradalmi íróknak, akiknek tehetségét elnyomta, kibontako­zásában gátolta a régi világ, mint például Bideg Sándor. * örülünk, hogy a« új élet meg ihleti és szép alkotások­ra ösztönzi az olyan régi, komoly tehetségeket, mint például Veres Pétert, akivel pedig a. múltban világnézeti és politikai téren sok csatát kellett vívnánk, szeretnénk, Iia nem maradna meg örök „útitárs” _nak, hanem velünk jönne feltétel nélkül. Szeret­nénk, ha kiváló költőnk, Illyés Gyula Is végre a jelen felé fordulna és a szocialista építés szolgálatába állítaná nagy tehetségét. Révai elvtárs ezután rátért a fo;yr.t’koeságokra: — Ej irodalmunk igyekszik az új valóságot, az új embereket áb­rázolni, de nem elég mélyen, nem elég sokoldalúan. A hó'sök, a cselekvő embe­rek sokszor vérszegények, papirmaséfigurák, nem jel. leniek, hanem árnyékok. Az irodalmunkban ábrázolt élet szegényebb — és tegyük hozzá — szürkébb, tehát unalmasabb, mint a valósá­gos élet. Ez pedig csökkenti irodalmunk hatását és ne­velő erejét. íróink — és ez vonatkozik művé­szeinkre általában —, még min­dig nem tanulnak eléggé a hala- dó magyar klasszikus kultúrától. Pedig van tőle mit tanulni­Az új szocialista kultúra csak akkor lesz valóban né, pl kultúrává, ha tudatosan viszonyul ehhez a klasszikus örökséghez. Persze bírálat­tal. Torz képet festenék- kibontako. ró ku’túríorradalmunkról, hacsak a. tudomány és a művészet felső régióiról beszélnék és nem adnék képet arról az alapról, népünk szé­les tömegeiben mutatkozó kultu­rális fellendülésről, amelyre ezek­nek a felső régióknak rá keli épülniük. Eddig még soha nem látott tudásvágy hevíti dolgozó népünket, a kultúrára való szom­júság milliókra lerjed ki. Hatalmas fejlődést mutat kul- túrotthonaink kiépülése. 1949- ben csak 74 kultúrotthonunk volt, 1950-ben már közel 600. 1951-ben a kultúrottbonok száma túl fogja haladni az ezret és az ötéves terv végére 630 üzemi és 1850 falusi kultúrotthonunk lesz. vagyis: íalvaiak és nagyüzemeink többsé­gében lesz már kultúrotthon. 1948. júliusától 1950. végéig a falu mozisftására 700 keskeny- mozi( állítottunk fel. Jövőre ez a szám meg fog duplázódul és az ötéves terv végéra minden falu­nak mozija lesz. Hadd emeljem hl külön a falu, a dolgozó parasztság kulturális fejlődését. A mun­kásosztály nemcsalt gépe­ket, műtrágyát, hanem tu­dást és kultúrát is visz a fa­luba. Az új szocialista ínin kialakulásának útját nem. csali gépállomások jelzik, hanem a kultúrottbonok Is, amelyeknek a kocsma ős a templom helyett a falu kul­túrálja és társadalmi életé­nek központjaivá kel! vál­niuk. A villannyal együtt mozit és rádiót adunk a falunak. A trak torállomásokon tízezrével fogjuk kiképezni a parasztság soraiból a falu új ipari rétegét: a trak­toristákat. Közvetítjük a faluba a földművelés tudományos szak. ismereteit és megnyitjuk a dol­gozó parasztság gyermekei szá. mára az új, népi értelmiségbe való felemelkedés útját. , Végül hadd vessek fel néhány ilvi kérdést. Az első az osztályharc kér. dése a kultúrfronton. Az új, szocialista kultúra építése sem békés folyamat. Csak a régi, reakciós ideológiák, Irányzatok és felfogások el­leni harcban lehet új, szocia­lista kultúránkat kifejlesz­teni, Néhány évvel ezelőtt ezek az ellenséges ideológiák még nyíl­tan léptek fel. Az ellenség kultúrfroúton ma már nem igen lép fel nyíltan. Ha fellép, inkább szóban lép fel, suttogva: egyes iskolai előadásokon, például a tananyag ismertetésébe szövi bele ellenséges célzásait. Általa, ban véve azonban nyílt ellen­ségként csupán a klerikális ideo­lógia maradt a porondon. Követ, kezesképpen: a hallgató ellensé­ges irányzatok ellen is folytatni kell a harcot. A második kérdés, amit fél akarok vetni: értelmiségünk kérdése: A szocializmus építéséhez, a kultűrforradalom végrehajtásé, hoz elengedhetetlen az. értelmi­ség segítsége. Nő és fejlődik a munkásosztály, a dolgozó nép új értelmisége, de a régi értel­miség zöme is felénk fordult, becsületesen kiveszi részét az építő munkából. Tudjuk, hogy van még ellen­ségünk is a régi polgári értel­miség soraiban. Az osztályban', á nemzetközi helyzet kiéleződé­se a régi polgári értelmiségnek egy maroknyi részét — amely re. ménytelenül összefonódott a régi uralkodó osztályokkal és a nyu. gáti imperialistákkal —, szembe, fordítja népünkkel, hazánkkal. De ezek egyre jobban elszigete­lődnek nemcsak a néptől, hanem az értelmiség nagy többségétől ls. Van egy elég jelentős része a régi polgári értelmiségnek, amely becsületes munkával szol. gálja a népet, szaktudását a szocialista, építés szolgálatába állítja anélkül azonban, hogy már meggyőződésében, világné­zetében Is a munkásosztály mel lé állt volna. A polgári értelmi, ségnek ezt a részét meg kell becsülnünk, támogatnunk kell és türelmes heveiőmunkával kell megnyernünk nemcsak munká­ját, hanem lelkét is. A régi értelmiség zöme mel­lénk állt, ugyanakkor kiala­kulóban van az új népi ér. telmiség: és ez a két folya. mat kiegészíti egymást, A munkások, dolgozó parasz­tok és az értelmiség szoros együttműködése és kulturá. lis kölcsönhatása a ml népi demokráciánkban: lépcső­fok, átmenet a dolgozó tö­megek és a szellemi mun­kát végzők közötti különb­ség elmosódásához, nép és értelmiség oggyéolvadásá- hoz. Hadd beszéljek röviden a szovjet kultúra — és magyar kultúra viszonyáról. Uj, szocialista kultúránk pél daképe, tanítómestere: a szovjet kultúra. Ez nem is lehet más. kép. Mi, a szocializmust építjük, az új magyar kultúra szocialista kultúra lesz, tehát elsősorban és döntően annak az országnak a kultúrájából meríthetünk, amelyben a szocializmus már győzelmesen felépült és amely a kommunizmusba való átme. netnél tart. Azzal rágalmaznak bennün­ket, hogy mi elzárkózunk az úgynevezett „nyugati kultúra” elöl. Nem. Ml csak az ellen vé. dekezünk, hogy a nyugati kul­túrát kémszervezetek használ­ják fügefalevélként. Ml nem zárkózunk el Shakespeare és Moliere, ' Dickens és Balzac, Mark. Twain és B. Shaw, Verdi és Rembrandt elöl, sőt ellenke­zőleg! Arról is fecsegnek, hogy ml „eloroszosítjuk” a magyar kul­túrát. Nem érdemes sok szót vesztegetni erre a nuta rága­nemzeti párttá, hanem az volt a fasiszta Bábom alatt, az volt második világháború «lőtt, küzd. ve a német hódítók és magyar zsoldosaik ellen, A döntő fordu. lat persze a fordulat évével, a. munkásosztály hatalomra jutásával következett be: azóta lett valóban hazánk, ká ez az ország, mostoha anyánkból édesanyánkká. Es azóta, amióta ráléptünk a szocializmus építésének útjára és válunk, a szocializmust épít ve burzsoá nemzetből szocialista nemzetté: azonosul a magyar hazafiság egyre inkább a szocia­lista hazafisággal. Hazafinak lenni: ez ma azt .jelenti: hogy védjük a dolgozó nép hatalmát, átalakulásunk nagy vívmányait, békés szocialista építömunkánk lehetőségét. Elvtársak! Népünk hazafias nevelésének szerves része történelmünk, ma. gyár kultúránk nagy haladó ha­gyományainak felelevenítése. Ezen a téren még korántsem teljesítettük kötelességünket, Be fogjuk hozni ezt a mulasz­tást. De ne feledjük, hogy a ml ha­zafias nevelésünknek nemcsak a múltból, hanem a jelenből is van mit merítenie. Volt már kor. szak a magyar történeiémben, amelyet joggal hívunk a nem­zeti újjászületés korának: az 1848-as forradalom és a fórra dalmat bevezető és előkészítő reformkor. De a nemzeti újjá. születés több mint száz év előtti korszakát méreteiben, mélységé­ben, hatásában össze sem lehet hasonlítani a nemzeti újjászüle­tésnek azzal a korszakával, • amelynek mi Vagyunk cselekvő részesei. Az osatálytársadalom- ban a nemzeti kultúra fejlesztő, sére irányuló minden törekvés végső fokon meghiúsul .azon, hogy a munka és a kultúra kö­zött szakadék van. Ma a munka és a kultúra összekerült, ma dolgozni és művelődni egyet je­lent. Mi nemcsak azt értük már el, hogy a munka robotból a becsü. let és a dicsőség ügyévé lett, hanem azt is elértük, hogy szégyennek számít akiknek kulturális élete a. rágó. gumi és a coca-cola, az Ameri­kából importált detektív.filmek jegyében veszti el egyre jobban nemzeti jellegét. A mi új kultúránk szocialista kultúra lesz, de magyar kultú­ra, letörölhetetlen nemzeti jei. legzetességekkel. A mi film­művészetünk sokat tanult és még többet fog tanulni a szovjet filmművészettől, de Szabóné és Kiss Katalin, Ludas Matyi és Góz Jóska tetőtöl-talpig magyar figurák. Az új magyar kultúra nem­csak mintaképnek tekinti a szovjet kultúrát, hanem — nemzeti jellegzetességeinek megtartása és fejlesztése mellett —, egyre inkább ősz. szeforr vele. Amikor a polgári kultúrák még haladó kultúrák voltak, szintén meg volt csírájában ez a ten­dencia, a formájukban nemzeti, tartalmukban polgári demokra. tikus kultúrák szoros kölcsön, hatására és összeforrására. A tormájukban nemzeti és tartal­mukban szocialista kultúrák kö. zött nincs és nem lehet harc, hanem csak közeledés, kölcsönha­tás és összeforrás. Ez a titka a szovjet kultúra mély hatásának a mi szocialista kultúránk fejlő, désére. £s ez a titka annak is, hogy a szovjet kultúra befogad, ja és magáévá teszi a haladó magyar kultúra nagy alkotásait. Nemcsak mi magyarok ol­vassuk szenvedélyes érdeklő­déssel Foievoj és Azsajev, Kazakievics és Babajevszki regényeit, hanem a szovjet emberek is — oroszok' és uk­ránok, grúzok és örmények a sajátjuknak érzik a mi Petőfi Sándorunkat, A mi új, szocialista kultúránk, nak letörölhetetlen nemzeti jel. legzetességei lesznek és kell, hogy legyenek, ami azt jelenti, hogy egyik legfontosabb funk­ciója a hazaszeretetre való ne­velés lesz és kell, hogy legyen. A munkásosztály, a kommunis­ták sosem, voltak közömbösek a nemzet kérdései iránt, akkor sem voltak közömbösek, amikor a haza a vagyonosok magántu­lajdona volt. A harc nem a haza ellen,- hanem a hazáért folyt. A mi Pártunk nem 1948. óta lett a sző igaz értelmében nem tanulni, szaktudásun­kat és Öntudatunkat nem gyarapítani. Legyünk büszkék rá, hogy írd kommunisták állunk az élén áz ötéves terv megvalósításáért ío, lyó hatalmas munkának épp ügy, mint a kultűrforradalom-- nak. A nagy Lenin szavai vezé leljenek bennünket; „Azelőtt minden emberi ész, minden láng­elme csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a kultúra és a technika minden áldását, má­sokat pedig megfosszon a leg­szükségesebbtől is, a művelő, déstöl és fejlődéstől. Ma azon. ban a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közös tulajdona és mostan, tói fogva soha többé emberi ész és lángelme nem lehet az erő­szak, a kizsákmányolás eszközé, vé.” Ezt mondotta Lenin. íö. gadjuk meg szavait. Nálunk is a nép közös tulajdonává lesz a kultúra minden vívmánya! A biztosíték erre a mi nagy, har cokban megedzett, Lenin és Sztálin tanításai által vezeteti, erős, egységes, dicső Pártunk S Révai József beszédét feszült érdeklődéssel kísérték a kon gresszus küldöttei. Számtalan­szor nagy taps tőit fel, amikoi kultúrforradalmunk egy-egy ki. emelkedő eredményéről számol t be. Nagy lelkesedés kísérte tudományos életünk, irodai műnk, színház- és filmkultúránk jelentős alkotásairól szóló meg­állapításait. Elemi erővel tört fel a taps és hosszan éltették a kill döttek Sztálint, amikor Révai József azt a hatalmas segítsé­get méltatta, amelyet kulturális téren is, eddigi eredményeink eléréséhez, a Szovjetuniótól kap­tunk. Hasonló lelkesedéssel fő gadta a kongresszus Révai Jó­zsefnek azt a megállapítását, hogy ma már senki nem mond- hatja, hogy egyedül vagyunk. Ez a taps egész dolgozó népünk ben élő szeretet kifejezője a nagy Szovjetunió és a hatalmas béketábor iránt. Révai József beszéde végén perceken át tartó tapssal fogadták a kongresszus részvevői Révai József szavait, amelyek felmérték kulturális fejlődésünk eddigi eredményeit s meghatározták a legközelebbi feladatokat. * * * Így készült tanulóifjúságunk a pártkongresszusra A ICA. LŐCS AI ALTALANOS FIÚISKOLA tanulóifjúsága fel ajánlotta, hogy a kongresszu: napjára kimegy külterületre Negyvenszállásra és ott megren, dezi az ünnepséget. A tanulói február 24-ig fegyelmi versenyl rendeztek, melynek első helye ze,ttjei hetenként felváltva kap» ják meg a fegyelmi zászlót. . * A FÜLÜPSZALLASI ISKO­LÁBAN az úttörő csapattanács versenyre hívta ki a rajokat s legfegyelmezettebb raj elneve­zéséért. Elhatározták, hogy o jelenlegi 5 százalékos késést tel. jesen megszüntetik. A csapat kongresszusi albumot készit, * FELSÖSZENTTVANYON Dob- lar Mihály nevelő versenyre hív. ta ki .a nevelőtestület minden egyes tagját, azért, hogy osztá- lyukban a jelenleg egy főre eső mulasztásokat havi 12 óráról 0 órára csökkentsék. 25 úttörő vállalta, hogy február 23-ig 25 kilogramm rongyot és ugyan­annyi ócskavasat gyűjt. * • A KECSKEMÉTI CZOLL NER-TERI ISKOLÁBAN a ne­velőtestület vállalta a tanulók 8.7 százalékos mulasztásának C ■százalékra való csökkentését. Ugyanakkor vállalták, hogy a meglévő két tanulószoba mellé harmadikat állítanak fel. a vas­úton bejárók részére. * A KISKUNHALAS FELSŐ­VÁROSI ISKOLA nevelői közül Berki József vállalta, hogy 8 ta­nyai iskolából jött tanulót a kon­gresszusig előkészít orosz nyelv, bői vizsgára. Az Iskolában min­den héten szombatos Békeaa. pót tartanak, erre a napra úgy készülnek a tanulók, hogy egy érdemjeggyel jobb osztályzatot kapjanak, mint a félévi osztály­zatuk volt. * A BAJAI ALTALANOS LE­ÁNYISKOLA növendékei vállal, ták, hogy az átlagos tanulmá­nyi eredményüket fél százalék­kal emelik. A gyenge elömene. telü tanulók pedig egy egész százalékkal javítják meg jegyei, két. * A FAJSZI NEVELŐTESTÜ­LET felajánlotta, hogy az is. kólái Igazolatlan mulasztásokat 75 százalékban megszünteti es a beiskolázást 100 százalékban végrehajtja. A tökéletesebb vég. rehajtás céljából Dusnok és Bá. tya község iskoláit versenyre hívták ki. A tanulmányi színvo­nal emelése érdekében beveze­tik a hangos iskolalilradőt, amelyben hetenként az osztá­lyok tanulmányi és fegyelmi ál lapotáról adnak tájékoztatót, * A KECSKEMÉTI KCZEPIS- KOLAS DIÁKOTTHON tanulói az utolsó negyedévben a tanul, mányi színvonalat 0.6 százalék­kal emelték. A tanulmányi ered­mények fokozása érdekében a Diákotthonon belül, az egyéni s tanulócsoportok között állandó verseny folyik a diákotthoni ta. nács vándorzászlajáért. * A KECSKEMÉTI SAGVAB1 ENDRE kollégiumban a tag-- säg és a népnevelők állandóan segítik a gyengébben tanuló elvtársaikat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom