Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-28 / 49. szám

saját népünk véd.’.tmének bizto. sítasára Intézkedni. Itt elvtársait, nagy tanítómes. terünkre, Leninre szeretnék hi­vatkozni, aki az orosz holsévi' kok viszonyát a haza védelmi­hez a következőképpen határoz, ta meg:; „Amikor mi az elnyomott osztály képviselői voltunk, nem viszonylottunk könnyel­műen a haza védelméhez az imperialista háború idején, mi elvileg: elutasítottuk az ilyen védelmet. Amikor azonban annak az uralkodó osztálynak képviselői Jet. tünk, amely elkezdte a szo­cializmus építését, mi meg. követeltük mindenkitől, hogy komolyan viszonyuljon az ország védelméhez.” Erre a lenini útra tértünk rá mi is, magyar kommunisták, amikor már annak az uralkodó osztálynak lettünk képviselői, amely megkezdte Magyarorszá gon a. szocializmus építését. Most mi is megköveteljük mindenki tői — és azt hiszem, joggal —, hogy komolyan viszonyuljon az ország védelméhez'. (Nagy taps.) ITépi demokratikus államunk jellege Elvtársak, azt követelte inog Pártunktól és kormányunk- tói, hogy újtípusú hadsereget szervezzünk. Ezen a téren is kitaposott úton haladunk már. mert hiszen előttünk lebeg a di­cső Szovjet Hadsereg ragyogó példája. (Taps.) Nálunk, Magyarországon a felszabadulás utón Pártunk vezetése alatt szintén a munkásosztály, a dolgozó parasztság teremtette meg a Néphadsereget. Nézzük meg elvtársak, mit mondanak' erről a számok. 1Ö49. január 1-én a magyar hadsereg tisztikarában 55 szá­zalék új. munkás és paraszt származású tiszt volt. 1950. január 1-én a munkás és paraszt származású új tisz. tek aránya elérte már tisztika­runk 56.5 százalékát. 1951. januárjában tisztika. runkban új, munkás és paraszt származású tiszt már 80.7 szá zalék volt. 1949. január 1-én a hadsereg tábornokai között egyetlen egy sem volt munkás és paraszt, származású. 1951, január 1-én a táborno kok között már 68 százalékot tesz ki a munkások és parasz­tok soraiból kikerült tábornokok száma. Tisztikarunk szociális összeté­tele származás szerint a követ, kezűképpen oszlik meg: Ipari munkás 38.1 o/0 Mezőgazdasági munkás 20.5 „ Dolgozó paraszt 13.5 „ Kisiparos, kiskereskedő 7.4 ., értelmiségi, hivatalnok 20.5 „ Ezek a számok azt igazolják, hogy Néphadseregünk fejlődésé­ben az 1950-os év a fordulat éve volt és ennek következtében most tisztikarunk összetétele megfelel népi demokratikus rend. szerünk ■ jellegének. Ma már nyugodt lelktismerettel jelenthet­jük ki, hogy a nép fiai vezetik a magyar nép hadseregét. (Taps.) Több mint száz év után először van újra a magyar népnél?, a magyar munkás, osztálynak és dolgozó pa- I rasztságnal? olyan hadsere. ge, amely ezer és ezer szál- ] iái össze van forrva magú. val a néppel, amely hadse. reg legszentebb kötelességé­nek népe ügyének szolgála­tát tekinti. Népünk ezért érzi és tudja, hogy fiatal, fejlődő Néphadserrgünk hüs az ő húsából, vér az ő véréből. Népünk újjászületése, szabad nemzetté való formálása a fel-1 szabadulás eredménye. A dicső Szovjet Hadsereg győzelmes larcai tüzében lett rab nemzet. )öl szabad nemzetté népünk. A izabadság alakította forró érzü. étté a, magyar dolgozó emberek izívébn a haza iránti szeretetet, | Ott parázslóit ez az érzés a szörnyű elnyomatás évszázadai alatt is népünkben, de lángralobbant, hatalmas erővé vált azután, hogy né. púnk az ország gazdája lett, Ma már népünk számára sem mi sem idegen a magyar hazá­ban. A mi hazánk minden szép sége, mindaz a jó, amit a ma. gyár dolgozó keze és szellemi alkotóereje teremt, népünk éle­tét teszi boldoggá, tartalmassá Ez ad új értelmet és magasztos célt az életnek. Honvédségünk, Elvtársak, népi demokráciánk egyik legjobb isko­lája, ahol a nép fiai megismer­kednek a katonai okiatóson túl a magyar kultúrával, irodalom­má], a magyar történelemmel I'ártunk harcaival Harcosaink, tisztjeink és tá­bornokaink Néphadseregünk­ben megismerkednek a Szov­jetunió dicső harcaival, nagymultú történetével, a szovjet embertípus nemes jellemvonásaival, Ezt a ne­velőin unlrót Néphadseregünk, ben a politikai tisztek veze­tése alatt a Fárt és 1ÍJSZ- szervezeteink végzik, A Párt nevelő munkája formál újtipusú embereket, Néphadsere­günkben- Olyan embereket, akik nemcsak napsütéses időben állnak a nép oldalán, de akkor is, ami­kor vészein fenyegeti hazánkat amikor minden tudásukkal és ere­jükkel. agyukkal és szívükkel az első sorokban fognak küzdeni azért, hogy szeretett népünk be­csületén ne essen csorba! Az új magyar hazafiság ki- bontakozásáról szólott befejező, sül: A magyar nép már tudja, hogy] van hazája és ezért van mit vé-j denie. Nálunk a nép és a hadsereg egy nagy családot képez. Ez a magyar milliók egységbe, forrott nagy családja, Fár­tunk és Kákosi elvtárs veze­tése alatt, Lenin és Sztálin igaz útján biztos léptekkel menetel előre.-Mi telve optimizmussal nézünk elébe a jövőnek. Mi tudjuk, hogy igaz ügyet képviselünk és tudjuk azt is, hogy az igazság ereje ma már olyan hatalmas, hogy az.l senki, semüyen eszközzel le­győzni többé már nem képes. Előre, Elvtársak, nagy Pártunk es Kákosi elvtárs irányításával, Marx, Engels, Lenin. Sztálin dicső zászlaja alatt újabb sikerek felé! A Magyar Dolgozók Pártja II. rongresszusa második napi ta- ráegkozásait Kiss Károly nyi. ;otta meg. Kiss Károly elvtárs bejelen, tette, hogy eddig 2084 táv­irat érkezett a kongresszus­ra, ebből 411 üzemekből, 589 községekből és termelőszö­vetkezetekből, 278 pártszer­vezetektől, 90 különböző is­koláktól, 594 a tömegszerve­zetektől. Nezvál Ferenc a határozati ja­vaslatot szerkesztő bizottságba a mvetkező elvtársukat javasolta: !nőknek Kákosi Mátyás elvtár- at, tagjainak: Egri Gyulát, a he- esmegyei pártbizottság titkárát. Jerő Ernő elvtársat. Házi Árpád Ívtársat, a Központi Vezetőség agját. az Állami Ellenőrző Köz- ioiit elnökéi, Nagy Mária elvtárs. I iöt, a Budapesti' Pártbizottság I aásod ti1 kárát, Pűcze Tibor elv-l ársur, a borsodmegyei pártbi- o[tság titkárát és Kávai Józsefi Ívtársat. A jugoszláv nép Mérhetetlen nyomora Majd Acs Lajos, a somogyme- yei pártbizottság titkára szólalt! •I. Beszédében rámutatott arra: Tito-klikk válogatott Gestapo- s gengszter-módszerekkel törek- :ik arra, hogy határtcriiletUn-l in. Népköztársaságunkban iá" inszpontot nyerjen a népi demo-| ráeia elleni ádáz harcában, arra irekszik, hogy a határszélen a alakok, klerikális reakciósok,! vH ofiAnflornlr fnsia-rtii lrnfnníi.1 zon Törekvéseik azonban kudar­cot vallanak. A közvetlen határszélen élő dolgozók, közöttük a dél­szláv dolgozók is, törhetet- lenül ragaszkodnak a Szov­jetunióhoz, Sztálin elvtárs. hoz, a Párthoz és Rákosi elvtárshoz, hazájuk függet­lenségéhez, A határmentén a félelem nem nálunk, hanem odaát van meg, az UDB-ügynokségei körében. Hiába szűrődik át időnként rikoltozó muzsika a határmeuti Goiáról, almi az UDB-tisztek tivornyáz- nak, — a megkínzott jugoszláv nép gyűlöletét, szavát és harcát nem tudják elfojtani. A határszé­len élő dolgozó parasztok jól lát­ják, hogy a határmenti jugoszláv községekben januárban, február­ban hány parasztférfi, sőt asszony, gyerek jár mezítláb. Többször megfigyelték azt, hogy CDB-iisz- tek hogyan hajszolják a lakossá­got munkára, vagy pedig hogyan szállnak meg egyfes tanyákat, fal­vakat és hogyan hurcolnak el dol­gozó parasztokat­Huan Cen elvtárs felszólalása Moo Ce Tung éltetéso közben emelkedett szólásra a Kínai Kom­munista Párt képviselője, Huan Oen. Drága Elvtársak! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy mint a Kínai Kommuniafa Párt képviselője, kifejezzem a mi testvéri jártunknak, a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusá­nak forró elvtársi üdvözletemet és teljes győzelmet kívánjak a kongresszusnak. Miután én már tegnapelőtt a nagygyűlésen elmondtam üdvözlő beszédemet, most csak Pártunk Központi Bizottságának távira' tát olvasom fel: . Rákosi elvtársnak, a Párt Köz­ponti Bizottságának és a Dolgo­zók Pártja II. kongresszusa rész­vevőinek! A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága forróu üd­vözli a Magyar Dolgozók Párt. jónak n. kongresszusát és új si­kereket kíván a szocializmus építése és a béke megvédése ér­dekében az egész világon. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága. Enged,jék meg, hogy szívből kiáltsam: Éljen a szocializmus építésé­nek győzelme Magyarországon: Éljen a magyar munkásosztály vezetője, Rákosi elvtársi Éljen a két ország, Kína és Magyarország munkásainak szo­lidaritásai Éljen a Kínai Kommunista Párt vezére, Mao Ce Pang elv­társi Eljön az egész világ dolgozó népének vezére, Sztálin elvtársi Kulturális és ideológiai területen is megkezdtük a felzárkózást a politikai és gazdasági téren elért nagy eredményeinkhez Révai József elvtárs felszólalása- Rákosi olvtárs beszámolójá­ból elénk tárulnak a Párt dőlt álló döuiő. nagy feladatok. Ezek a feladatok: lerakni a szocializ­mus alapjait nemcsak a városban, hanem a falun is. Megerősíteni Pártunkat és államunkat, hogy szervezetileg és ideológiailag ké­pesek legyünk e feladat elvégzé­sére, az országban élesedő osztály­harc és a feszült nemzetközi hely­zet viszonyai között. A szocializmus győzelmes fel­építése azonban lolieteilen a kul- túrforradalom feladatainak meg­oldása nélkül. Mit jelent az, hogy kultúr- forradaiom? Jelenti azt: ta­milul, a munkások százez­reiből szakmunkásokat, ne­velni, jelent tiz meg tízezer új, magasan kvalifikált szak­embert, jelenti azt, hogy emelnünk kell dolgozóink általános műveltségét, hogy állami, gazdasági, pártfunk­ción áviusaink tíz és százez­reinek kulturális és politikai látókörét kell kitágítanunk. Jelenti azt, hogy dolgozó népünk millióiban kell kifejlesztenünk tudatosítanunk a munkához, az államhoz, a hazához való új vi­szonyt, hogy valóban gazdánál; érezzék magukat az országban Jelenti azt, hogy ki kell fejleszte­nünk és meg kell szilárdítanunk az ú,i szocialista erkölcsöt, lio; állandó, szívós, íondszeres harcot kell vívnunk az emberek öutuda' tában, erkölcseiben, szokásaiban meglévő kapitalista ideológiává és maradványaival, a kispolgár: önzés, a közérdek iránti közömbös, ség szellemével. Jelenti azt, lio népünk szocialista út neve lés én el szolgálatába kell állítanunk min den eszközt: az iskolát, az agitú- ciót és a propagandát, a filmet, a művészetet, az irodalmat, a tő megtík kulturális mozgalmának minden formáját. Á kultúrforra' dalom nem szakképzős csupán nem iskolai tanulás csupán, nem politikai nevelés csupán, hanem mindez együttvéve, A proletárdiktatúra lényeges funkcióihoz tartozik a kultúrfor- radalom végrehajtása- Sztálin elv árs tanítása, hogy a proletárdik­tatúra feladatni közül a szocializ­mus teljes győzelméig terjedő idő Szakban a homloktérbe lépő fel­adatok közé tartozik, mint mond­ja : „a kultúrforradalom szer Tűzése”, „az állami szervek -kul­turális nevelő munkája“. Hogyan áU náluuk a kultúrfoi'- radalom ügye? Vájjon az-e még ma is a helyzet, mint 1948-ban, amikor Rákosi elvtárs megállapí­totta, hogy kulturális és ideoló- ai területen vagyunk legjobban elmaradva, hogy ezen a területen a legnagyobb még az ellenség be­folyása? Nem. A helyzet -azóta megváltó, zott. Kulturális és ideológiai te­rületen is megkezdtük a felzárkó­zást a politikai és gazdasági téren elért nagy eredményeinkhez. A kulíúrforradalom is megindult és vannak komoly eredményeink pártokiatástól a tudományig, a közneveléstől a művészetig- Az állam kulturális nevelőmun kaja csak akkor lehet sikeres, ha a Párt nevelőmunkája terén dolgok — nagyban cs egészében — rendben mennek. Révai József utalt pártokta. tásunk és agitációnk eredmé nyeire, majd így folytatta: De — ez eredmények ellenére — ne hallgassuk el propaganda és agitációs munkánk komoly hiá­nyosságait. Még mindig nem küzdöttük le számos pártszervezetünkben és ve zető pártszervünkben azt magatartást, amely másodrendű nők tartja, lebecsüli a politikai oktatást és az oktató kádereket Komoly hiányosságok, hogy az e mólét, — amelyre pedig Rákosi elvtárs oly sokszor figyelmeztetett bouniinket — és gyakorlat szoros egységét pártoktatásunk anya pában és módszerében még rnindi nem sikerült következetesen meg valósítanunk. Agitációs munkánk igen komoly hiányosságaira Politikai Bízott súgunk 1950. november 21-i hatá rozata hívta fel a figyelmet, népnevelő munka jelentőségét még mindig sokan lebecsülik. Agitá toraink, népnevelőink sokszor nem ismerik az élete-t, az illető üzem vagy falu dolgozóinak kon­krét problémáit. Kevéssé vagy nem elég alaposan ismerik a Pár és a kormány határozatait és azokat a konkrét feltételeké! amelyek mellett e határozatokat meg kelt valósítani. Ezért sokszor nem tudnak a dolgozók kérdései­re vagy kételyeire helyesen felei ni. Sokszor valamiféle különle­ges kiagyalt és elrontott nyelven beszélünk a néppel. Kialakulóban van nálunk sajnos, valami különleges „pártnyelv”, helyesebben va­lamiféle: bürokrata tolvaj­nyelv, ami színtelen és szag. tálán, nyakatokért és élette­len és ami eltaszítja tőlünk a tömegeket. Hiányossága agitúeiónknak, hogy sokszor elmarad a dolgozóktól, félve és bátortalanul nyúl hozzá olyun állítólag „népszerűtlen’ kérdésekhez, amelyeket a nép ma­ga jól megért és amelyekre bát­ran válaszol. Révai József ezután rátért a közoktatás kérdéseire. Részlete­sen ismertette köznevelésünk eredményeit e téren. Az egyes iskolatípusokban tanuló diákok számának emelkedéséről, a kö. zép- és főiskolákon tanuló diá­kok szociális összetételének ja­vulásáról szólott. 194S—40-ben a középiskolákban munkás és dolgozó paras*;gye- ekek aránya csak 4b százalék olt, 1949—50-ben 54 százalék, az idei tanévben már 07 százalék. Egyedül a tminkásgyerekek ará­nya a következőképpen javult év* röl-évre: 1948—49-ben 17 száza­lék volt csupán, 1949—50-ben 30 százalék, 1950—51-ben 41 száza* l(?k Elértük azt, hogy a magyar pe­dagógusok zöme felénk fordult, lelkiismeretesén és odaadó*n dol­gozik és komolyan kiveszi részét népünk kulturális felemelésének nagy munkájából- Államunk eddig sóba nem JA^ott anyagi és erkölcs! megbeosülé.»- ben részesíti a magyar tadósokat. Bőkezűen gondoskodik a tudomá­nyos kutatás feltételeiről. Népköztársaságunk 1950.be« 200 millió forintot fordított, 1954-ben, az ötéves terv utol­só évében 490 millió forintot fog fordítani a tudományos kutatás előmozdítására, 1948 óta összesen 61 új tudomá­nyos kutatóintézetet szervez, tünk. 1949-ben és 1950-ben egyedül ti mezőgazdasági tudomány terűje* tén 30 új tudományos kutatöinté*1 zetet létesítettünk. ■ Népi demokratikus Államunk" nnk ez a nagyvonalú gondoskodá­sa a tudományról nem volt, hiába­való. Az utóbbi években, különö­sen a természettudományok és * műszaki tudományok területén je­lentős eredmények születtek. Hála és köszönet illeti meg Szo­kat a tudósainkat, akik felismer* ték és.munkájukkal bizonyították, hogy a tudomány szolgálata: « nép, a haza, a szocializmus szol* álata- (Lelkes taps.) Az új légkör a magyar tudomá­nyos életben megmutatkozik ab­ban is, hogy a magyar tudomány: megkezdte a fordulatot a gyakor­lat. felé, hogy a magyar tudomány képviselői egyre nagyobb érdeklő­déssel fordulnak a marxizmus" ieninizmus felé és ami ezzel együttjár: tudományunk egyre in­kább az élenjáró szovjet tudo­mány fejé fordul. Hogy mindez valóban így van, azt nz újjászületett Magyar Tu­dományos Akadémia 125., évfor­dulóján rendezett akadémiai nagyhét bizonyítja. Államunk és Pártunk mindent elkövet, hogy a magyar tudo­mánynak és a magyar tudósok­nak fordulata a nép, a gyakorlat, szocialista építés felé, a tudo­mányos kutatás anyagi és szelle­mi feltételeinek legszélesebb ki­bontakozását jelentse- Meg kell zonban vallanunk, hogy a gya­korlatban ez nem mindig vau így. Egyes korlátolt bürokraták, akár az állam, akár a párt. apparátusban a tudum&ny és gyakorlat összeforrnsát úgy értelmezik, hogy akták tömegével ostromolják tudó. sainkat, egyetemi tanárainkat, kutatóintézeteink vezetőit, hogy végnélküli ülésezésekre kényszeríti őket, hogy vlaji. íokú szemináriumok és Sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom