Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-03 / 1. szám
P álmono stör on a békebizottság végrehajtja a varsói határosatokat A háború nem földrengés és nem számún; a háborút emberek csinálják és emberek meg is akadályozhatják. (Hja Erenburg) A varsói békehatározatok elhangzása óta dolgozó népünk tíz- és százezrei vesznek részt az országszerte rendezett béke- gyüléseken. Békebizottságaink megértették, hogy a termelés fokozása a béke védelmét jelenti, Tudják, hogy nálunk a békéért harcolni annyit jelent, mint élen járni a termelésben. Dolgozó parasztjaink megyénkben számos helyen a beadási kötelezettségül túlteljesítésével mutatták me; békeakaratukat. A varsói Il.Világhéltcifcongresszas óta békebizottságaink féléiévé, nedtek. Nemcsak számszerűleg gyarapodtak, hanem sokat javítottak munkájukon is. Béke bizottságaink tagjai egyre job ban megértik, hogy fő feladatuk felvilágosító munkával mindig újabb és újabb tömegeket moz gősítani az aktív békeharcra. Békebizottságaink azonban még nem teljesen hiánytalanul dolgoznak Számos fogyatékossággal találkozunk. IgeD gyakran hiányzik még munkájukból az önállóság és a kezdeményező erő. Pálmonostoron is működik békebizottság. Megalakulása óta kérlelhetetlenül folytatja békeharcot. A békekisgyüléseken a pálmonostori dolgozó parasztok szívében megerősítik a béke- vágyat és igyekeznek aktív békeharcra mozgósítani őket, A békebizottság tagjai a termelési szerződéskötésnél, valamint a begyűjtéssel kapcsolatban aktív munkát végeztek az agitáció terén. Népszerűsítették a ter- melöcsoportot. Tudták a békebizottság tagjai, hogy a termelési szerződéskötéseknél az előirányzat teljesítésével, tér ménybeadási kötelezettségéne teljes egészében való teljesítésé vei, vagy túlteljesítésével ét termelőcsoportjaink megerősítésével a békefrontot erősítjük. A békebizottsás tagjai közül például Nagy József szövetkezeti alkalmazott 50 kát. holdra köttetett termelési szerződést és ugyanakkor a beszolgáltatásban is élenjár. Terhes Mi hály középparaszt 110 százalékra teljesítette a beadási kötelezettségét. Mindezek a példák mutatják, hogy a békebizottság tagjai személyes példamutatásukkal igyekeznek fokozni a békebarcot. A ijőkeblzottság jó munkájának köszönhette azt a kitüntetést, hogy Kosa M. Márton, a békebizottság titkára résztvett a Budapesti Országos Békekongresszuson. Az elmúlt decemberi hónapban 16 békekisgyülést tartottak. Egy-egy ilyen kisgyüíésen 20— 60 hallgató is megjelent. December 17-én pedig egy bóka- nagygyülést rendeztek. A szövetkezet kultúrterme zsúfolásig megtelt ezen a napon. Kósa M. Márton, a békebizottság titkára beszámolójában megjelölte a feladatokat a hallgatóság előtt, amelyet a békeharc érdekében végre kell hajtani. * A uemrésiben lezajlott szövetkezeti közgyűlésre a béke- bizottság tagjai mozgósították a szövetkezeti tagságot, személyesen is felkeresve őket, hogy mindenki hiánytalanul jelenjen meg. A békebizottság Pálmonostoron Jitlag 10 naponként jön össze, az időszerű kérdések megvitatására. Nemcsak megvitatják ezeket a kérdéseket, hanem igyekeznek tudatosítani a békeharc feladatait a község dolgozó parasztságának körében. A község nagy tanyavilága miatt, nagy távolságokat kellett megtenni a békebizottság tagjainak, hogy a falu legmesszebb lévő részébe is eljusson a béke üzenete. Aranyhegy 4 kilométerre, Lehögö pedig 12 kilométerre van a község központjához. Most ügy határoztak, hogy ezeken a helyeken is létesítenek békebízottságot. A békebizottság 11 tagja továbbra is rójja majd a falut, hogy minden apró házban meggyujtsa a béke világosságát Folytatja a harcot a község kuláksága és a reakció ellen, amely aljas propagandával igyekszik akadályozni a bizottság munkáját. Rövid időn belül még 50 békekiagyülést fog. nak tartani. — A békéért és a szocializmusért! — ez a jelszó vezet bennünket — mondotta Hajdú Ferenc, a békebizottság elnöke. — „Felekezetre, világnézetre való tekintet nélkül össze kell fogni minden becsületes embernek a béke megvédése érdekében”. Jelentsen az évforduló javulást az MSzT munkájában A Népújság december 28-1 számában a fenti címmel cikk jelent meg, mely többek között bírálja a kecskeméti városházi MSzT alapszervezet munkáját is. Az aiapszervezet vezetősége az újság megjelenése után azon. nal összeült és foglalkozott a bírálattal. A vezetőség egyhangúlag megállapította, hogy a bírálat helyes és jogos. Minden egyes vezetőségi tag önkritikát gyakorolva ismerte el azokat a hibákat, melyek odavezettek, hogy a kongresszusi felajánlását az alapszer. vezet ezidelg nem tudta teljesíteni. Különösen megmutatkoztak a hibák az aktívahálózat kiépítésénél. A vezetőség nem tudott az aktívákon keresztül jó kapcsolatot teremteni a tagsággal, azt mozgósítani. Ennek következtében alapszervezetünk vezetősége valóban nem fordított elég gondot az egyéni agitáciőra, egyéni felvilágosító munkára. így a szervezés mechanikussá vált. Ebben látjuk az okát annak, hogy az ez év szeptemberében újjáalakult MSzT-alapszervezet kezdeti jó munkájának üteme lelassult. Szeptemberben 26 volt a taglétszám. Novemberben 68 és ma csak 72-nél tartunk. Felajánlásunk pedig 100-as taglétszám volt. A bírálatra azzal felelünk, hogy munkánkat jobb módszerrel, az aktívahálózat szélesebb kiépítésével, az egyéni agitáció fegyverének használatával és mindenekelőtt pedig pártszervezetünk segít, ségével ki fogjuk javítani. Felajánlásainkat teljesíteni fogjuk, sőt minden igyekezettel azon leszünk, hogy a 100-as taglétszám csak határkövet jelentsen a fejlődés útján. 4| indebhez azonban az is kell, hogy az MSzT kecskeméti titkársága is a jövőben fokozottabban törődjön az alapszervezetek munkájával. Bírálja és segítse azok munkáját, az alapszervezetek minden megmozdulásán vegyen részt, hogy azok érezzék, hogy törődnek velük. Mert bírálatában a városi titkár elvtárs megemlíti, hogy bajok nemcsak a városi tanács alapszervezeténél, hanem a többi alapszervezetnél is vannak. Mi is tudjuk, hogy ez valóban így áll, s ezért most kérelemmel fordulunk a többi alapszervezethez, hogy foglalkozzanak ők is a megjelent cikkel, gyakoroljanak önkritikát és hozzászólásokkal segítsék, hogy az évforduló fordulópontot jelentsen minden kecskeméti MSzT-alapszervezet munkájában is, imi magával fogja hozni az egész kecskeméti MSzT-szervezet megerősödését. C zervezetünk célkitűzése az, ami nekünk legdrágább: a ^ szovjet-magyar barátság kiépítésének gondolata. Fel hát munkára a mennyiségileg több, minőségileg jobb taglétszámért. Az MSzT kecskeméti városházi alapszervezete A Kiskuulialasi Mészhomok Téglagyár a versenymozgalom kiszélesítésével harcol, hogy a második helyről az elsőre kerüljön A Kiskunhalasi Mészhomok Téglagyár dolgozói munkájukkal harcolnak a békéért. A téglagyár dolgozói párosversenyt folytat nak a homokbányászokkal, i mész- és ceruontke verők kel. - Egyéni teljesítményeikkel is győzelemre viszik a termelésért folytatott harcot, Víg Lajos 115 százalékot, Farkas János 114 százalékot, Foór József pedig 114 százalékot teljesít a téglahordásban és « máglyázásban Blénesi Imre homokbánya-brl- gadvezető 105 százalékot ért el a homokbányában. A Béke-brigád 104.5 százalékot teljesít a téglatermelésben. Óránként 1480 darab téglát termelnek. A Ko rea-brigúd 107 százalékot, órán ként 2040 darabot. Mind a Békebrigád, mind a Korea-brigád azért alakún, bogy nevükhöz méltóan kivegyék részüket n termelésből, a békéért folytatott harcból és szolidaritást vállal nak a koreai dolgozókkal, hogy ők a munka frontján erősítsék a béketábort. Odor János 200 százalékot teljesít a homokbányában. Szép eredményéért oklevelet kapott és továbbképző iskolán tanul mos-t. a téglagyár dolgozói nemcsak a termelés frontján állják meg a Bél; iikot, hanem az anyagmegtakarításban és a békéért vívott harcban is. Az üzem indulásakor és utána is 1000 téglánként 420 kilogramm szenet használtak* Mikor Tártunk és kormányzatunk felhívta a dolgozók figyelmét a szénmegtakarltusra, akkor ők is csatlakoztak a szénosatá- hoz. A szénmegtakarításban szép eredményeket értek el, hogy növeljék a béketúbor erejét. Ma már csak 278 kilogramm szén szükséges ezer tégla kiégetéséhez. A mészfogyasztást szintén csökkentették. Itt is szép eredményeket értek el Az előző időben ezer téglámként 240 kilo grammot fogyasztottak. Ezt lecsökkentették 204 kilóra. A termelésben a gépeket kihasználják annyira, hogy a megyében a második helyet) vannak de munkájuknak fokozásával igyekeznek az első helyre kerülni. A homokbányászok és a léglaiiordók mindent megtesznek és minden percet kihasználnak, hogy ezévj tervüket batáridő olőtt befejezhet sók. A gyár dolgozói nemcsak szakmai vonalon képezik magukat, ha. nem politikai vonalon js. A’ kis könyvtárukat rendszeresen használják, alig várják, hogy az egyik vissza liOziza a kiolvasott könyvel, máris új gazdája akad a könyvnek. A könyvtárukabn már hetven könyv van. Négy hónappal ezelö'-l még egyeben egy 'könyv sem volt. A dolgozók követelték a könyveket. Kérték a gyár vezetőségéi, hogy vásároljon marxista-lcnimsia könyveket. A tanulásnak már vannak eredményei. Ez megmutatkozik a termelésben és a békeharcban. A Magyar-Szovjet Társaságba beszervezték a dolgozókat, hogy kimélyítsék a Szovjet-magyar barátságot. A dolgozóknak 50 szá. zaléka MSzT-tag. Ennek a megszervezését Matkó Imre vállfa. Az MSzT tagjai fcTajárjfoltáJí az elmúlt hóniapban, hogy az MSzT I. Országos Kongresszusáig naponta száz darab téglával löbbct termelnek. Felajánlásukat te'jesíIIÍ1 il Y Maján és ItáJmonostoro 11 sikerrel rendeztek a kultűrbeniutatőkat emeléséhez. Emellett in e g Az országos kultúrverseny keretében Baján és Bátmonosto ron a községek kultúrcsoportjai nagysikerű bemutatókat rendeztek. A kultúrcsoportok munka la nagyban hozzájárult dolgozó népünk politikai színvonalának lll-lli A felszabadított Phenjanban V. Kornyilov tudósítása Kinek nem szorult össze a szive azokban a napokban, amikor az amerikai légikalózok bőm bázták és felégették ezt a csodás várost. Ki nem osztotta a phenjanl anyák fájdalmát, akik összeégett, vagy megsebesített gyermekeikkel karjukon, sírtak az utcákon. Kit ne töltött volna el keserűséggel októberben az a hír, hogy a vadállati intervenciósok közelednek Phenjanhoz. Phenjan ma — félelmetes ta núja azoknak a szörnyű gaztetteknek, amelyeket az ENSz zászlajának leple alatt az an ol-amerikal fegyveres beavatkozók és liszinmanista csatlósaik müveitek és még ma is müveinek Koreában. Az amerikai haramiák néhány órával a kiürítés előtt felrobbantották és felgyújtották a város legszebb épületeit, az ősz. szes iskolát és intézetet, — köztük a Kim ír Szénről elnevezett egyetemet is. A szobákba és termekbe benzinnel és robbanóanyaggal telt hordókat, gurítottak, majd felgyújtották. Az utcákon gyújtogató osztagok jártak, akik előzőleg benzinnel le- locsclták, azután pedig egymásután lángralobbantották a város legszebb bázait, A tűzvészben óriási mennyiségű értékes könyv, metszet és festmény semmisült meg, — a koreai nép vszázados műemlékei. Az amerikai és liszinmanista emberevök szétrombolták a vil lanybálózatot, felrobbantottál a vízgyüjtömedence gátját és elpusztították a vizvezetékhálő- zatot. A város felett állandóan meg. jelennek az amerikai repülögé pék. A berepülések annyira sűrűn követik egymást, hogy Fhenjant ma a ki nem alvó tűzvészek városának lehst nevezni, annak ellenére, hogy egyetlenegy katonai támaszpont sincs benne. Nehéz elképzelni azokat a szörnyűségeket, amelyeket a pbenjaniak éltek át az amerikai fegyveres beavatkozók más. félhónapos garázdálkodása alatt. Az amerikai hóhérok nagy előszeretettel alkalmazták Phenjanban a nyilvános kivégzéseket, tömegesen hajtottak végre felnégyeléseket la. A békés lakosság tömeges irtása, különösen az angol-amerikai beavatkozók kivonulása előtt öltött szörnyű méreteket. Sok phen- jani balt éhhalált. Amikor az amerikaiak és llsziuimnisták a várost elfoglalták, minden élelmiszert elkoboztak és a lakosokat élelem nélkül hagyták. A jobb éttermekben szórakozóhelyeket rendeztek be az amerikai martalócok számára, sok szállodát és iskolát bordélyházzá alakították át, ahova százszámra hurcolták a koreai nőket, — köztük a serdülő lányokat is. Az amerikai parancsnokság három szabadnapot engedélyezett a katonáknak, hogy megismerjék” a várost. Visszavonulásuk során az amerikaiak elhajtották Szuu- cson, Kecsen és Hiesen városok lakosságát. Akik megtagadták a parancsot, azokat a helyszínen agyonlőtték. Phenjanban ezt a hatalmas nép tömegeket újabbakkal bővítették ki, aztán kifelé hajszolták őket a városból. Phenjan határában, az úton amerikai re. pülögépek támadtak a hatalmas menetoszlopra és barbár vérengzést vittek végbe soraikban. A városból kivezető utakat ma mindenütt asszonyok és gyermekek holttestei borítják, A phenjani lakosokat a legkülönbözőbb ürügyekkel katonai bíróság elé állították és kivégezték. A Munkapárt tagjait kihallgatás és bírósági döntés nélkül agyonlőtték. Ennek ellenére a vadállati terror és kegyetlenkedés nem tudta megtörni a phenjaniak ellenállását, — a város lakc-i egy pillanatra sem szüntették meg a harcot. Most a sokat szenvedett és megrongált, de le nem győzött Phenjanban újra megindult az élet. A brigádok szakadatlanul, éjjel-nappal dolgoznak a város helyreállításán. A Néphadsereg katonái a kínai önkéntesekkel együtt tovább folytatják sikeres támadásaikat. A koreai katonák és a kínai önkéntesek ezekben a napokban Phenjan romjaira és szenvedéseire gondolnak. A páncélosokon, a gépkocsikon és a repülőgépek szárnyain ezeket a szavakat olvashatjuk: ,.Bosszút állunk Phenjanért”, „Nem rakjuk le a fegyvert, amíg az utolsó betolakodót is ki nem Űzzük földünkről.” Kétségtelen: a végső győzelem már ninc3 messze. azonban szervezetileg is erősítette az egyes csoportokat. Sőt lelkes munkájuk alkalmat fog -adni újabb kultúrcsoportok megalakulására is. A Baján és Bátmo- nostoron megrendezett kultúr- bemutatók azonban másról is tettek tanúságot. Levetkőzték a múltban megmutatkozott lazaságaikat, — melyek főleg a felkészületlenségben mutatkoztak meg, — melyekkel az alacsony színvonalú előadások során nem tudták betölteni a célt: — az előadások nevelő hatását. A kultúrfronton megmutatkozott jó agltáclós munka, mely a színjátszó csoportok mellett súlyt helyezett a tánc. és ének- együttesek fokozottabb munkájára is, most a bemutatók során az elért sikerekkel bizonyították a kultúrmunkának mint politikai harci fegyvernek a jelentőségét. Baján a III. Béla Gimnázium dísztermében megtartott kultúrverseny keretében Baja VIII., Baja X. körzeteinek kultúrcso- portjain kivül Szeremle. Bács- bokod, Bácsborsod és Ersekcsa- nád kultúrgárdái szerepeltek. A színjátszásban Bácsbokod került az élre színjátszó csoportjával, míg a második helyre Baja IVIIX-, a harmadik helyre Baja X. kultúrcsoportjai kerültek. Bátmonostoron: Bátraonostor, Csátalja és Nagybaracska kultúrcsoportjai tartották bemutatójukat. A táncegyüttesek soraiban Csátalja együttese a „Bukovinai tánc”-bemutatóval szerezte meg magának az elsőséget. Ugyancsak Csátalja színjátszó csoportja mutatta a legkimagaslóbb és legjobb ered ményt. Nagybaracska és Csátalja énekegyüttesei szinté alig elválaszthatőan küzdöttek a helyezésért. Első helyre Csátalja, második helyre Nagybaracska, Harmadik helyre Bátmonostor kultúrcsoportjai kerültek.
