Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-03 / 1. szám

P álmono stör on a békebizottság végrehajtja a varsói határosatokat A háború nem földrengés és nem számún; a háborút em­berek csinálják és emberek meg is akadályozhatják. (Hja Erenburg) A varsói békehatározatok elhangzása óta dolgozó népünk tíz- és százezrei vesznek részt az országszerte rendezett béke- gyüléseken. Békebizottságaink megértették, hogy a termelés fo­kozása a béke védelmét jelenti, Tudják, hogy nálunk a békéért harcolni annyit jelent, mint élen járni a termelésben. Dolgozó pa­rasztjaink megyénkben számos helyen a beadási kötelezettségül túlteljesítésével mutatták me; békeakaratukat. A varsói Il.Világhéltcifcongresszas óta békebizottságaink féléiévé, nedtek. Nemcsak számszerűleg gyarapodtak, hanem sokat ja­vítottak munkájukon is. Béke bizottságaink tagjai egyre job ban megértik, hogy fő feladatuk felvilágosító munkával mindig újabb és újabb tömegeket moz gősítani az aktív békeharcra. Békebizottságaink azonban még nem teljesen hiánytalanul dolgoznak Számos fogyatékos­sággal találkozunk. IgeD gyakran hiányzik még mun­kájukból az önállóság és a kez­deményező erő. Pálmonostoron is működik békebizottság. Megalakulása óta kérlelhetetlenül folytatja békeharcot. A békekisgyüléseken a pálmonostori dolgozó parasz­tok szívében megerősítik a béke- vágyat és igyekeznek aktív békeharcra mozgósítani őket, A békebizottság tagjai a terme­lési szerződéskötésnél, valamint a begyűjtéssel kapcsolatban ak­tív munkát végeztek az agitáció terén. Népszerűsítették a ter- melöcsoportot. Tudták a béke­bizottság tagjai, hogy a terme­lési szerződéskötéseknél az elő­irányzat teljesítésével, tér ménybeadási kötelezettségéne teljes egészében való teljesítésé vei, vagy túlteljesítésével ét termelőcsoportjaink megerősíté­sével a békefrontot erősítjük. A békebizottsás tagjai közül például Nagy József szö­vetkezeti alkalmazott 50 kát. holdra köttetett termelési szerző­dést és ugyanakkor a beszolgál­tatásban is élenjár. Terhes Mi hály középparaszt 110 száza­lékra teljesítette a beadási kö­telezettségét. Mindezek a példák mutatják, hogy a békebizottság tagjai sze­mélyes példamutatásukkal igye­keznek fokozni a békebarcot. A ijőkeblzottság jó munkájának köszönhette azt a kitüntetést, hogy Kosa M. Márton, a béke­bizottság titkára résztvett a Budapesti Országos Békekon­gresszuson. Az elmúlt decemberi hónapban 16 békekisgyülést tartottak. Egy-egy ilyen kisgyüíésen 20— 60 hallgató is megjelent. De­cember 17-én pedig egy bóka- nagygyülést rendeztek. A szö­vetkezet kultúrterme zsúfolásig megtelt ezen a napon. Kósa M. Márton, a békebizottság titkára beszámolójában megjelölte a feladatokat a hallgatóság előtt, amelyet a békeharc érdekében végre kell hajtani. * A uemrésiben lezajlott szövetkezeti közgyűlésre a béke- bizottság tagjai mozgósították a szövetkezeti tagságot, személye­sen is felkeresve őket, hogy mindenki hiánytalanul jelenjen meg. A békebizottság Pálmonos­toron Jitlag 10 naponként jön össze, az időszerű kérdések meg­vitatására. Nemcsak megvitat­ják ezeket a kérdéseket, hanem igyekeznek tudatosítani a béke­harc feladatait a község dol­gozó parasztságának körében. A község nagy tanyavilága miatt, nagy távolságokat kellett meg­tenni a békebizottság tagjainak, hogy a falu legmesszebb lévő részébe is eljusson a béke üzenete. Aranyhegy 4 kilomé­terre, Lehögö pedig 12 kilomé­terre van a község központjá­hoz. Most ügy határoztak, hogy ezeken a helyeken is létesítenek békebízottságot. A békebizottság 11 tagja to­vábbra is rójja majd a falut, hogy minden apró házban meggyujtsa a béke világosságát Folytatja a harcot a köz­ség kuláksága és a reakció el­len, amely aljas propagandá­val igyekszik akadályozni a bizottság munkáját. Rövid időn belül még 50 békekiagyülést fog. nak tartani. — A békéért és a szocializmus­ért! — ez a jelszó vezet bennün­ket — mondotta Hajdú Fe­renc, a békebizottság elnöke. — „Felekezetre, világnézetre való tekintet nélkül össze kell fogni minden becsületes embernek a béke megvédése érdekében”. Jelentsen az évforduló javulást az MSzT munkájában A Népújság december 28-1 számában a fenti címmel cikk jelent meg, mely többek között bírálja a kecskeméti városházi MSzT alapszervezet munkáját is. Az aiapszervezet vezetősége az újság megjelenése után azon. nal összeült és foglalkozott a bírálattal. A vezetőség egyhangúlag megállapította, hogy a bírálat helyes és jogos. Minden egyes ve­zetőségi tag önkritikát gyakorolva ismerte el azokat a hibákat, melyek odavezettek, hogy a kongresszusi felajánlását az alapszer. vezet ezidelg nem tudta teljesíteni. Különösen megmutatkoztak a hibák az aktívahálózat kiépítésénél. A vezetőség nem tudott az aktívákon keresztül jó kapcsolatot teremteni a tagsággal, azt mozgósítani. Ennek következtében alapszervezetünk vezetősége valóban nem fordított elég gondot az egyéni agitáciőra, egyéni felvilágosító munkára. így a szervezés mechanikussá vált. Ebben látjuk az okát annak, hogy az ez év szeptemberében újjáalakult MSzT-alapszervezet kezdeti jó munkájának üteme lelassult. Szeptemberben 26 volt a taglétszám. Novemberben 68 és ma csak 72-nél tartunk. Felajánlásunk pedig 100-as taglétszám volt. A bírálatra azzal felelünk, hogy munkánkat jobb módszerrel, az aktívahálózat szélesebb kiépítésével, az egyéni agitáció fegyve­rének használatával és mindenekelőtt pedig pártszervezetünk segít, ségével ki fogjuk javítani. Felajánlásainkat teljesíteni fogjuk, sőt minden igyekezettel azon leszünk, hogy a 100-as taglétszám csak határkövet jelentsen a fejlődés útján. 4| indebhez azonban az is kell, hogy az MSzT kecskeméti titkársága is a jövőben fokozottabban törődjön az alap­szervezetek munkájával. Bírálja és segítse azok munkáját, az alapszervezetek minden megmozdulásán vegyen részt, hogy azok érezzék, hogy törődnek velük. Mert bírálatában a városi titkár elvtárs megemlíti, hogy bajok nemcsak a városi tanács alapszervezeténél, hanem a többi alapszervezetnél is vannak. Mi is tudjuk, hogy ez valóban így áll, s ezért most kérelemmel fordulunk a többi alapszervezethez, hogy foglalkozzanak ők is a megjelent cikkel, gyakoroljanak önkriti­kát és hozzászólásokkal segítsék, hogy az évforduló fordulópontot jelentsen minden kecskeméti MSzT-alapszervezet munkájában is, imi magával fogja hozni az egész kecskeméti MSzT-szervezet megerősödését. C zervezetünk célkitűzése az, ami nekünk legdrágább: a ^ szovjet-magyar barátság kiépítésének gondolata. Fel hát munkára a mennyiségileg több, minőségileg jobb taglétszámért. Az MSzT kecskeméti városházi alapszervezete A Kiskuulialasi Mészhomok Téglagyár a versenymozgalom kiszélesítésével harcol, hogy a második helyről az elsőre kerüljön A Kiskunhalasi Mészhomok Téglagyár dolgozói munkájukkal harcolnak a békéért. A téglagyár dolgozói párosversenyt folytat nak a homokbányászokkal, i mész- és ceruontke verők kel. - Egyéni teljesítményeikkel is győzelemre viszik a termelésért folytatott harcot, Víg Lajos 115 százalékot, Farkas János 114 százalékot, Foór József pedig 114 százalékot teljesít a tégla­hordásban és « máglyázásban Blénesi Imre homokbánya-brl- gadvezető 105 százalékot ért el a homokbányában. A Béke-bri­gád 104.5 százalékot teljesít a téglatermelésben. Óránként 1480 darab téglát termelnek. A Ko rea-brigúd 107 százalékot, órán ként 2040 darabot. Mind a Béke­brigád, mind a Korea-brigád azért alakún, bogy nevükhöz méltóan kivegyék részüket n termelésből, a békéért folytatott harcból és szolidaritást vállal nak a koreai dolgozókkal, hogy ők a munka frontján erősítsék a béketábort. Odor János 200 szá­zalékot teljesít a homokbányá­ban. Szép eredményéért okleve­let kapott és továbbképző isko­lán tanul mos-t. a téglagyár dolgozói nemcsak a termelés frontján állják meg a Bél; iikot, hanem az anyagmegta­karításban és a békéért vívott harcban is. Az üzem indulásakor és utána is 1000 téglánként 420 kilogramm szenet használtak* Mikor Tártunk és kormányza­tunk felhívta a dolgozók figyel­mét a szénmegtakarltusra, akkor ők is csatlakoztak a szénosatá- hoz. A szénmegtakarításban szép eredményeket értek el, hogy nö­veljék a béketúbor erejét. Ma már csak 278 kilogramm szén szükséges ezer tégla kiégetésé­hez. A mészfogyasztást szintén csökkentették. Itt is szép ered­ményeket értek el Az előző idő­ben ezer téglámként 240 kilo grammot fogyasztottak. Ezt le­csökkentették 204 kilóra. A termelésben a gépeket ki­használják annyira, hogy a me­gyében a második helyet) vannak de munkájuknak fokozásával igye­keznek az első helyre kerülni. A homokbányászok és a léglaiiordók mindent megtesznek és minden percet kihasználnak, hogy ezévj tervüket batáridő olőtt befejezhet sók. A gyár dolgozói nemcsak szak­mai vonalon képezik magukat, ha. nem politikai vonalon js. A’ kis könyvtárukat rendszeresen hasz­nálják, alig várják, hogy az egyik vissza liOziza a kiolvasott könyvel, máris új gazdája akad a könyv­nek. A könyvtárukabn már hetven könyv van. Négy hónappal ezelö'-l még egyeben egy 'könyv sem volt. A dolgozók követelték a könyve­ket. Kérték a gyár vezetőségéi, hogy vásároljon marxista-lcnimsia könyveket. A tanulásnak már van­nak eredményei. Ez megmutatko­zik a termelésben és a békeharc­ban. A Magyar-Szovjet Társaságba beszervezték a dolgozókat, hogy kimélyítsék a Szovjet-magyar ba­rátságot. A dolgozóknak 50 szá. zaléka MSzT-tag. Ennek a meg­szervezését Matkó Imre vállfa. Az MSzT tagjai fcTajárjfoltáJí az elmúlt hóniapban, hogy az MSzT I. Országos Kongresszusáig na­ponta száz darab téglával löbbct termelnek. Felajánlásukat te'jesí­IIÍ1 il Y Maján és ItáJmonostoro 11 sikerrel rendeztek a kultűrbeniutatőkat emeléséhez. Emellett in e g Az országos kultúrverseny keretében Baján és Bátmonosto ron a községek kultúrcsoportjai nagysikerű bemutatókat rendez­tek. A kultúrcsoportok munka la nagyban hozzájárult dolgozó népünk politikai színvonalának lll-lli A felszabadított Phenjanban V. Kornyilov tudósítása Kinek nem szorult össze a szi­ve azokban a napokban, amikor az amerikai légikalózok bőm bázták és felégették ezt a cso­dás várost. Ki nem osztotta a phenjanl anyák fájdalmát, akik összeégett, vagy megsebesített gyermekeikkel karjukon, sírtak az utcákon. Kit ne töltött volna el keserűséggel októberben az a hír, hogy a vadállati interven­ciósok közelednek Phenjanhoz. Phenjan ma — félelmetes ta núja azoknak a szörnyű gaztet­teknek, amelyeket az ENSz zászlajának leple alatt az an ol-amerikal fegyveres beavat­kozók és liszinmanista csatlósaik müveitek és még ma is müvei­nek Koreában. Az amerikai haramiák né­hány órával a kiürítés előtt fel­robbantották és felgyújtották a város legszebb épületeit, az ősz. szes iskolát és intézetet, — köz­tük a Kim ír Szénről elnevezett egyetemet is. A szobákba és termekbe benzinnel és robbanó­anyaggal telt hordókat, gurítot­tak, majd felgyújtották. Az ut­cákon gyújtogató osztagok jár­tak, akik előzőleg benzinnel le- locsclták, azután pedig egymás­után lángralobbantották a vá­ros legszebb bázait, A tűzvész­ben óriási mennyiségű értékes könyv, metszet és festmény semmisült meg, — a koreai nép vszázados műemlékei. Az amerikai és liszinmanista emberevök szétrombolták a vil lanybálózatot, felrobbantottál a vízgyüjtömedence gátját és elpusztították a vizvezetékhálő- zatot. A város felett állandóan meg. jelennek az amerikai repülögé pék. A berepülések annyira sű­rűn követik egymást, hogy Fhenjant ma a ki nem alvó tűz­vészek városának lehst nevezni, annak ellenére, hogy egyetlen­egy katonai támaszpont sincs benne. Nehéz elképzelni azokat a szörnyűségeket, amelyeket a pbenjaniak éltek át az ameri­kai fegyveres beavatkozók más. félhónapos garázdálkodása alatt. Az amerikai hóhérok nagy elő­szeretettel alkalmazták Phen­janban a nyilvános kivégzése­ket, tömegesen hajtottak végre felnégyeléseket la. A békés la­kosság tömeges irtása, különö­sen az angol-amerikai beavat­kozók kivonulása előtt öltött szörnyű méreteket. Sok phen- jani balt éhhalált. Amikor az amerikaiak és llsziuimnisták a várost elfoglalták, minden élel­miszert elkoboztak és a lakoso­kat élelem nélkül hagyták. A jobb éttermekben szórakozóhe­lyeket rendeztek be az ameri­kai martalócok számára, sok szállodát és iskolát bordélyház­zá alakították át, ahova száz­számra hurcolták a koreai nő­ket, — köztük a serdülő lányo­kat is. Az amerikai parancsnok­ság három szabadnapot engedé­lyezett a katonáknak, hogy megismerjék” a várost. Visszavonulásuk során az amerikaiak elhajtották Szuu- cson, Kecsen és Hiesen városok lakosságát. Akik megtagadták a parancsot, azokat a helyszínen agyonlőtték. Phen­janban ezt a hatalmas nép tömegeket újabbakkal bőví­tették ki, aztán kifelé hajszol­ták őket a városból. Phenjan határában, az úton amerikai re. pülögépek támadtak a hatalmas menetoszlopra és barbár véreng­zést vittek végbe soraikban. A városból kivezető utakat ma mindenütt asszonyok és gyer­mekek holttestei borítják, A phenjani lakosokat a leg­különbözőbb ürügyekkel katonai bíróság elé állították és kivé­gezték. A Munkapárt tagjait kihallgatás és bírósági döntés nélkül agyonlőtték. Ennek elle­nére a vadállati terror és ke­gyetlenkedés nem tudta meg­törni a phenjaniak ellenállását, — a város lakc-i egy pillanatra sem szüntették meg a harcot. Most a sokat szenvedett és megrongált, de le nem győzött Phenjanban újra megindult az élet. A brigádok szakadatlanul, éjjel-nappal dolgoznak a város helyreállításán. A Néphadsereg katonái a kí­nai önkéntesekkel együtt tovább folytatják sikeres támadásai­kat. A koreai katonák és a kí­nai önkéntesek ezekben a na­pokban Phenjan romjaira és szenvedéseire gondolnak. A pán­célosokon, a gépkocsikon és a repülőgépek szárnyain ezeket a szavakat olvashatjuk: ,.Bosszút állunk Phenjanért”, „Nem rak­juk le a fegyvert, amíg az utol­só betolakodót is ki nem Űzzük földünkről.” Kétségtelen: a vég­ső győzelem már ninc3 messze. azonban szervezetileg is erősítette az egyes csoportokat. Sőt lelkes munkájuk alkalmat fog -adni újabb kultúrcsoportok megala­kulására is. A Baján és Bátmo- nostoron megrendezett kultúr- bemutatók azonban másról is tettek tanúságot. Levetkőz­ték a múltban megmutatkozott lazaságaikat, — melyek főleg a felkészületlenségben mutatkoz­tak meg, — melyekkel az ala­csony színvonalú előadások so­rán nem tudták betölteni a célt: — az előadások nevelő hatását. A kultúrfronton megmutatko­zott jó agltáclós munka, mely a színjátszó csoportok mellett súlyt helyezett a tánc. és ének- együttesek fokozottabb munká­jára is, most a bemutatók során az elért sikerekkel bizonyítot­ták a kultúrmunkának mint politikai harci fegyvernek a je­lentőségét. Baján a III. Béla Gimnázium dísztermében megtartott kultúr­verseny keretében Baja VIII., Baja X. körzeteinek kultúrcso- portjain kivül Szeremle. Bács- bokod, Bácsborsod és Ersekcsa- nád kultúrgárdái szerepeltek. A színjátszásban Bácsbokod ke­rült az élre színjátszó csoport­jával, míg a második helyre Baja IVIIX-, a harmadik helyre Baja X. kultúrcsoportjai kerül­tek. Bátmonostoron: Bátraonostor, Csátalja és Nagybaracska kul­túrcsoportjai tartották bemuta­tójukat. A táncegyüttesek sorai­ban Csátalja együttese a „Bu­kovinai tánc”-bemutatóval sze­rezte meg magának az elsősé­get. Ugyancsak Csátalja szín­játszó csoportja mutatta a leg­kimagaslóbb és legjobb ered ményt. Nagybaracska és Csát­alja énekegyüttesei szinté alig elválaszthatőan küzdöttek a he­lyezésért. Első helyre Csátalja, második helyre Nagybaracska, Harmadik helyre Bátmonostor kultúrcsoportjai kerültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom