Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-03 / 1. szám

A Kiskunfélegyházi általános iskolái an Makarenko nevelő-módszerével megszilárdították a fegyelmet és eredményesen harcolnak a lemorzsolódás ellen Kiskunfélegyháza az Alföld egyik legelmaradottabb városa voit a Horthy-rendszerben. város népiskolái visszatükrözték az akkori kultúrpolitikát. Csak a 40-es években — főleg az ipa­rosság fiainak résiére — mO' iern polgári iskola épült, amely a háború folyamán megrongáló dott. A felszabadulás után a ne velők az MNDSz-asszonyokkal és a gépgyári munkásokkal kar öltve rendbehozták az épületet 1949. szeptemberében bázi; iskola lett a kiskunfélegyházi általános iskolából. A nevelőteS' tület is megváltozott. Uj szel lem, új tanítási módszerek se' gítségével harcoltak a tanúimé,- nyi színvonal emeléséért. A ne velők célul tűzték ki maguk elé hogy Pártunk iskolapolitikáját valóra váltsák. A gyors sikerek azonban elbizakodottá tették a pedagógusokat. Ebből eredtek azután a hibák. Meglazult a fegyelem A későnjövök száma piaci na­pokon 60—70, hétköznapokon pedig 20—25 volt. Ugyanezen jelenségek mutatkoztak a mu­lasztások terén is. A hiányzók száma naponta 35—10 tanuló volt. Ezeknek 60 százaléka az iskola körül lévő romhelyeken, bunkerekben töltötte az időt, amiről későbben nyomozásuk során meggyőződtek. A tanuló­kat a legnagyobb fokú fegyel­mezetlenség jellemezte. A tan­termek falai le voltak rugdalva, a padok megrongálva. A tízper­cekben birkózás, tömegverekedé sek zajlottak le. Az igazgató a nevelői karral együtt elhatározta, hogy a hibá­kon segíteni fog. Az 1949—50-es tanév utolsó hónapjaiban igye­keztek felszámolni a hiányossá­gokat. A késönjövőkkel az igaz­gató és a nevelői kar a tízper' cekben elbeszélgetett és a mu­lasztókkal kapcsolatban is ha. sonló eszközökkel igyekeztek az ifjúságot meggyőzni. Kísérle­teik eredménye azonban • elég gyenge volt. Más eszközökhöz kellett nyúlni. Áttanulmányozták Ma­karenko és Krupszkája fegyel mezési módszereit, majd a le­szűrt tanulságok felett vitát tartottak. Első legfontosabb probléma volt akésHnjövés felszámolása A legérettebb osztályra, a nyol­cadikra támaszkodtak, Maga. tartási és jőtanulási versenyt in­dítottak. A legjobb magatar­tást és tanulmányi eredményt elért raj lett az éiraj. Ennek a rajnak a legjobb eredményt el­ért tagja lett a napos úttörő. A naposörs tagjai pedig a legjobb rajtagok. A naposörs tagjai kar­jára vörös karszalag került, fehér mezőben úttörő-jelvénnyel. A napos úttörő karjára pedig vörös karszalag fehér mezővel, csillaggal. Nézzük meg, ml a jelentősége ezeknek a funkcióknak. A napos úttörő az iskoja vezetője, a mellé beosztott naposőrsök pedig a vezetőség. Ezek irányítják az is. kola fegyelmét és rendjét reggel nyolctól délután 1 óráig. A na­pos úttörő félnyolckor megjele­nik az iskolában és az iskola udvarán elhelyezett iskola-zászlónál felsorakoztatja az ifjúságot a zászlófelvonáshoz. A naposörs tagjai a zászló jobb­oldalán, a nevelői kar a zászló baloldalán helyezkednek el a naposnevelö vezetésével. A na­pos úttörő jelentést kér a raj- vezetőtől, összegezi a létszámot és a vezényszó elhangzása után jelentést ad a naposnevelönek, majd az úttörő-induló hangjai mellett a zászlót felhúzza az árbocra. Ezt követi a napi pa­rancs, a következő formában: a naposnevelö Móczár Károly, a napos úttörő Kiss István. A na­posörs a ,,Munkabrigád”-örs, napirend: 7.45 perctől 8 óráig sorakozó, napiparancs kihirde­tés. 8 órakor tanítás. Kiss Pé­tert és Nagy Pált az iskola ve zetösége dicséretben részesíti, mivel tanulmányi színvonalukat öttizeddel emelték. Kihallgatás­ra rendelve Nagy József ötödik, osztályos tanuló és Horváth Pál aetedikosztályos tanuló, mivel tanítási órán és a folyosón nem úttörőhöz méltóan viselke­dett. Majd ezt követően napi­parancs foglalkozik a délutáni foglalkozások idejével, az általá­nos felhívásokkal stb. Majd ezt követi a dátum, az igazgató, úttörővezető és a naposnevelő aláírása. A parancskihirdetés után az új naposörs felsorakozik a régi­vel szemben, átadja, illetve át­veszi a szolgálatot. A szolgálat átadása után • a rajvezetők felvezetik a rajokat az osztályukba. Makarenko, a telepén ezzel a formával komoly, eredményeket tudott elérni. Már három hónapja dolgoznak ezzel a módszerrel és elérték azt, hogy a késönjövést teljesen megszün­tették és zászlófelvonáskoraiig van 6—8 tanuló, aki háromne­gyed 8 után jön az iskolába. Az óraalatti fegyelem és a rend megszilárdítása érdekében magatartási naplót fektettek fel, amelyben minden óra után be volt jegyezve az osztály maga­tartási érdemjegye. Minden hé­ten a jótanulási felelős az osz­tályfőnök vezetésével kiértékeli az eredményt. Ezt minden hó­napban feltüntetik a Sztahánov- falon, a legjobb raj pedig meg­kapja az élosztály jelvényt. En­nek a módszernek az lett az redménye, hogy a rendzavará- nok 95 százalékban felszámolód­tak az órákon. A napos úttörő és a naposőrs a rendbontó és üvöltöző tanulókat figyelmezte tik, majd ha ez nem használ, iöljegyzik és jelentik a folyosón cirkáló naposnevelönek. Tizenkét óra ötven perckor a napos úttörő vezetésével jelentik a naposnevelönek a fegyelemla- zítókat és ezt írásban is átad' jak. Ekkor történik a fegye- iemlazitók elbírálása és a bün­tetések kiszabása. Egyben ja­vaslattétel az új napos úttörő éa a naposőrs személyeinek a kijelölésére. Ekkor cserélik ki a tisztasági táblán feltüntetett lapokat a tisztasági felelős je­lentése alapján, melynek egyik oldalán rendes, a másikon pe­dig a rendetlen szó áll. A mu­lasztások kiküszöbölésére mu­lasztási naplót készítettek, a napi hiányzókat a raj tanács­tagjai felkeresték, a szülőkkel elbeszélgettek és másnap be­számoltak a naposnevelönek az eredményekről. Minden nap a napos úttörő a 9 óra előtti tíz­percben jelenti a hiányzókat a naposnevelönek. Ennek az az eredménye, hogy a napi mu­lasztásokat 18—20 személyre csökkentették. A fegyelenl megszilárdításá­hoz az is hozzájárult, hogy az iskolát második otthonná telték. Szovjet mintára dekorálták az iskolákat és megvalósították „A virágos iskola: második otthon”-jelszót. Megszüntették azt, hogy dekorálásokhoz 20— 30 tanulót mozgassanak meg, ami sokszor a délutáni lógá­sokra és mulasztásokra adott alkalmat. Minden héten ülést tartanak az ifjúsággal a neve­lők, hogy megbeszéljek az ered­ményeket, kiértékeljék a hibá­kat és hogy megbeszéljék a kö­vetkező hét feladatait. Mindezekből látszik, hogy Makarenko módszere alkalmaz­ható a mi iskolai viszonyainkra is. A bácshorsodi és csátaljai áJlami gazdaságok megalakították Munkavédelmi Bizottságaikat A bácsborsodi állami gazdaság dolgozói megalakították Munkavé­delmi Bjzo'lságukat. MiUics Ká­roly, az üzemi bizottság- titké.a ismertette az állami gazda-ág dolgozói clőlt a Munkavédelmi Bi­zottság megalakításának jelentő­ségét. Rávilágított a bizottság fel­adataira: védeni a munkások jo­gait, ellenőrizni élelmezésüket és kiszélesíteni és f pkozni az egész­ségvédelmi intézkedéseket. A Munkavédelmj Bizottságnak azon­ban más feladatai js lesznek a gazdaságon Délül. Ellenőrizni a betegeket, leleplezni az ellenség befurakodott ügynökeit, a táppénz csalóka!, akik a dolgozó nép meg­károsítására törekednek. A csálaljaj állami gazdaság dol­gozói is megalakították Munkavé­delmi Bizottságukat. Kajtár Gei- gely, az üzemi bizottság titkai a ismertette .a gazdaság dolgozói előtt a megalak.tandó bizottság feladatait és munkájának jelentő­ségét és fontosságát. A dolgozók ezután megválasztották a Munka- védelmi Bizottság fagjajl: Lová-z Imrét, Pivárszki Jánost, Kákics Márkot, Uborka Lajost,' Srnülcz Annát, Mátyás Lajost, Klem Sán­dort, Körösszegi Katalint, Földes Vilmost, Ketrik Lajost. Szabó Ist­vánt, Kékity Etelt, Elmer Magdát, Pál Jánost, Földvárj Annál, ílói - vátli Mihályt és Nagy Eleket. A mi iskolánk az egyetlen az országban, melyet kollektív jutalmaztak — írják a bajai Jelki Anarás úttörő csapat tagjai a Rádió irodalmi pályázatának nyeremény átvétele után Az öröm hangján akarunk be számolni arról az élményről, melyben nekünk, a bajai kör ponti tapasztalatcsere iskola Jellci András úttörő csapatának részünk volt• Úttörő csapatunk a Rádió ifjúsáyi osztálya által ki­irt irodalmi pályázat nyertesei közé került. Mint az irodalmi pályázat nyertesei, meyhivást kaptunk Bír dapespre. Csapatunk tanácsának elnöke, kulturális vezetőnk és egy vezető pajtás képviseltek bennünket. Budapesten a Rádió autója repített bennünket min denüvű, a Rádió mellénk beosz tóit vezetőinek, Sándor György és Vajda Péter kalauzolásával Megtekintettük az Úttörő Vas utat. Láttuk a botanikus kertet. Kinn voltunk az Állatkertien Megnézhettük és soha el nem je lejthető élményeink közé soroz­hattuk a Szovjetunió kiállítását Utaztunk autón, trolibuszon, villamoson, fogaskerekűn, föld■ alattin. Csak egyen nem, aifiirc még ma is fájó szívvel gondolunk vissza, repülőgépen nem ültünk. J. Stúdióban megrendezett ün­nepség előtt jóval ott voltunk a Rádió székhazában. Megmutat­tál; nekünk a leadótermeket, a hangerösUökct és mikpr kigyul­ladtak a piros jelzőlámpák, meg­kezdődött a számunkra rende­zett ünnepség, a „Béke, béke kell a népnek“ című dallal. Sándor György, a Rádió ifjúsági oszhl- lyának vezetője üdvözölt bennün­ket, az országból összejött úttö­rőket. Kónya Lajos, Kossutli- díjas Író ismertette a bíráló bi­zottság döntését. Felolvasta ne­veinket és litadta a jutalmakat. A kiírt pályázatni az ország kü­lönböző iskoláiból, több mint 2U0 ezer pályázat érkezett. Az öröm­től és a boldogságtól könnyek törlek a szemeinkbe, mikor meg­tudtuk, hogy iskolánk a verseny­ben a hatodik helyezést nyerte el és átvettük az értékes ajándé­kot: — a mikroszkópot• A ml is­kolánk az egyetlen iskola az or­szágban. melyet kollektiven ju­talmaztak. A megjutaJmasotta}; részére után hangverseny következett- Este résztvettünk az Ifjúsági Színház díszelőadásán. A Fúrt és kormányzatunk így gondoskodik a becsületes munkát végző szorgalmas pajtásokról. Az ajándék, melyet kaptunk, ré­szünkre, a jutalmazáson kívül, külön büszkeséget is jelent, hogy a*t számunkra Sztálin elvtdrs 71. születésnapján nyújtották út. ígérjük valamennyien, hogy még becsületesebben, még szorgal­masabban fogunk tanulni, mert a jó munkának, a, jó tanulásnak megvan a méltó jutalma. i Szeretettel gondolunk a Rádió ifjúsági osztályának vezetőire, akik lehetővé tették számunkra, hogy annyi szépet láthattunk és annyi jóban lehetett részűnk. Az, hogy mi a győztesek soraiba kc- ülhettünk, ez is jólvégzef/ munkánk szerves része és elvá­laszthatatlanul összeforr a béké­ért vívott harccal. Hazatérve, a jól végzett munka büszke öntudatával, még foko­zottabb elszántsággal mencleliink a béketábor soraiban. A nagy Sztálin zászlaja alatt a dolgozó népért, hazánkért! Rákosi paj­tással előre! A bajai központi tapaszta­latcsere iskola „Jelki András úttörő csapata. Állami villanyerőműveket létesítenek a falvakban A Szovjetunióban a kolhoz- villany erőmííliálózat kiépítésével gyidejíileg megkezdték oz állami mezögaizdasági villanyerőmíivck pítését js. Ebben az évbsn eddig mintegy 20 ilyen erőmüvet látesí. tettek a gépállomásokon és a szov hozókban. 1951-ben ezeknek az erőműveknek a váma az ezévihez viszonyítva, háromszorosára emel kedik. A Gorki j-utcán a TASSZ kira­katában fényképek varinak kité­ve, melyek az aljas amerikai igresszorok koreai bűntetteiről számolnak be- A csodálatosan élethű és megrendítő képek kö­zül különösen megragadja au egyik az ember tekintetöt, szinte 'izikai fájdalmat okoz a látása. A fényképen csupán apró du- rabok-ra tört, kiégett, felismerhc- íetlenségig szétporladt téglahal­maz látszott. Egy kis kunyhó romjai. A szétrombolt hajlék előtt rán- )os, töpörödött kis koreai anyóka HU és keservesen síri Olyan vigasztalanul, ahogy csak gyere­kek és öregek tudnak sírni. Az hegasszony mellett ijedtszemű, itró kisfiú állt. A koreai asszony tekintete va- ahová messze a távolba szegező* lőtt, mintha a viliig valamennyi óakaratú emberét akarná ide- lívni, hogy megkérdezhesse: — Miért van mindé; ? Áss amerikai gengszterek legsemmisítették otthonát, meg. iték hozzátartozóit. Szomorú, ávotbanczö szemei mindenkit ziveu ütöttek, oki a kép előtt Imént. Moszkvában nemrégen zajlott 2 a fi- Szovjet Bekpkanfcrcnrfa, hol tudósok és kolhozparasztok, lunkások és írók hitet tettek xegingathalatlan békeakural ük­öt. Itt szólalt fel IJljana Has­ik, idős kolhozparasztnő. Júsá- os arcáf barnára égette a Pusz­ii napsütés, kabátja kihajtóján Lenin-rend és a Szocialista funkg nőseinek arany csillaga agyogott. Kimért léptekkel ment fel a :ószékre, zsebéből szem üveg fo­ot szedett elő, feltette szaryke- ites, öreges pupaszcmCt, aztán cszéjni l.czdclt: — Drága barátaim! Drága test­őreim! Fiaim és leányaim!.. . Oltana fiasíik « békeharcról Á béke szószéke Irta: Tatjana Tessz beszélt, ami mindennél drágább az embernek, ami békés munká­ra ösztönzi a szovjet népei, — aztán a nagy Sztálinról. Elmon­dotta, hogy minden este meghall­gatja a rádióban a koreai híre­ket, — ekkor arca hirtelen elsö­tétült, szigorúvá vált. — Szinte magam előtt látom azt a koreai anyát, aki kebléhez szorítja az amerikai bombáktól sebesült kisfiát, — mondta. És hangja úgy hangzott, mint a vádló szava. — Látom a kenyér és otthon nélkül maradt vietnami gyermekeket. Én is anya vagyok, oki ezt látja és nem tud hallgat- ni! — Legyenek átkozottak az amerikai álomlovagok. „Békét a világnak!1' — „Búkét a világnak!“ — kiáltott fel os egyszerű ukrán asszony és szavai úgy hangzót- lak minden szovjet ember számá­ra, mintha mindnyájan együtt ejtették volna ki. Hiszen r, szá­rak ott c!pek minden szovjet ember szivében. Minden szovjet paraszt és munkás, a fötá min­den egyszerű embere tudja, — a világ bármely pontján él is — hogy a Szovjetunió a béke és szabadság megingathatatlan téi- masza. A hé ke tábor hatalmas és náprúl-napra erősebbé, szélesebbé válik. .1 Szovjetunióival az élen együtt küzdenek a békéért a né- ])i demokráciák, a bátor kínai nép. Élcl-haláUiami folytai a béléért és szabadságén n hős ko­reai nép, függetlenségét védi az anierikai betolakodik ellen. „Békét a világiul!:!' — kiállói­ig a: ukrán anya a felszabadult munka dicső képviselője. — „Bé­két a világnakI“ — kiállja vele együtt az egész szovjet nép. Hatalmas visszhangja van Szovjetunióban ennek a felkiá tásnak. A kolhozföldeken dolgi zó parasztok, a gyárakban, üz< mekben és bányákban dolgoz munkások, az értelmiségiek, a írók és tudósok egyöntetűen kiéli jdk: „Békét « világnak!1’ Éltet és építő békét. A szovjet nép g gászi építkezéseivel, hatalmim munkalendiiletével bizony ttje harcos békevágyát. A szovjet tudósok az éle nevében, az emberi bofdogsdí az alkotás nevében dolgojial Kap mint nap küzdenek a beteg ségek, mikrobák, a termőfölde, kártevői és az aszályos szára szelek, a természet mostoha erő és mindaz ellen, ami az cinbe ellensége, ami alkotó munkájú akadályozza, egészségét fenyegeti A szovjet tudomány a népek ha zaját szolgálja. Az eniberek bol dogsága, a szép emberi élet érdé kében alkot. A szovjet iról:, művészek és ze ne szerzők korunk nagy esemé- nyelt örökítik meg műveikben Miiveszi formába öntik a kom­munizmust építő hős szovjet fél tetteit. -4 szovjet művészek: hé kcharcosok, akik az igazi kitltú­ráért, az emberiség boldogságá­ért, a népek szabadságáért küz­denek. Együttesen és összeforrva adott, hangot az egyszerű ukrán kolhozparasztasszony az egész szovjet nép békcakavgtának, A szabadság szószékén kiáltotta oda az imperialistáknak: „Békét akarunk!“ Az egyszerű emberek éberen örködnek (i béke felett, s egyre magasabbra .cinciik n béka zász­laját, egyre hangosabban, egyre bátrabban, egyre szilárdabban hang'-ik a béke szószékéről az egyszerű becsületes embereknek a hangja, akik gyűlölik a hábo­rút: „Békét akarunkl'‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom