Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-03 / 1. szám

Miudcu versenyben a szocializmust építő dolgozó nép a nyertes Az állami gazdaságok párosversenye új siker a béke védelmében Munkásosztályunk mulatja az utat és szövetségese, a dolgozó parasztság, nyomába lendül. A inur.kaversOny, a szocializmus épí. lésének kommunista, módszere ma már a szántóföldeken is erős mo­torja a többtermelésért folytatott tuicnak, elsősorban a szocialista szektorokban. A feliéi tói és ágasegybázi álla­mi gazdaságok közöli létre jötLpá- rosverSeny eredményét a napok­ban értékelték ki. A százalékos eredmény a 47. bérhéten Fehér- lón 12S százalék, Agasegyházán 195.9 százalék, a 43. Dérhéten Fe- liértón 130 százalék, Agasegyhá­zán 184.3 százalék,, a 49. bérhéten Fehértón 133 százalék, Agasegy­házán 157.4 százalék. A 47. bét héten a fehértói állami gazdaság munkanemeik szerint a következő eredményeket érte cl: Takarásban 83 százalék, gödör- ásásban 177, gödörbehúzás 129, fanyesés 172, faültetés 104, szőlő­sorok mélyítése 104 százalék. Az. ágasegyházi gazdaságban szőlő- fedés eke után 104 százalék, szőlő- fedés kézzel 97.7, bujtás 252, dön. tés 185, szálvestzŐhúzás 101, ka- róverés’ 135, gyümölcsfametszés 247.8, törzsápolas 130 százalék. A 48. bérhéten Fehértón takarás 75 százalék, gödörásás 133, föld­mélyítés 131, laüitetés 125, gö­dörbehúzás 102, fanyeaés 154, trá- gyabeásás 160, trágyahordás 131. silógödörásás 200 százalék. Agasegyházán fedés kézzel 101 százalék, eke után fedés 129-3, döntés 311, gyümölcsfavédő kö­tése 191, fametszés 227, törzsápo- lá's 145 százalék. A 49. bérhéten a fehértói gaz­daságban gödörásás 122 százalék, paradicsomkarók felszedése 130, paradicsomtövek kiszedése 139, köpönyeg felrakás 175, trágyabe- ásás Í86, gyümölcsfaüitelés 176, trágyahordás 132, szőlörnélyités 144 százalék, nyesés 129 százalék. Agasegyházán faásás 195 szá­zalék, gyümölcsfámetszés 181.6, szölöíedés eke uf’án 113.5. s»51ő- forgatás 156 százalék* Csátalja és Gara versenye. A csálaljai és ganai állami gaz- daság szeptemberben kötött egy., mással párosversenyt. Ezen túl niost a garai gazdaság Előre-'rak- torosbrigádja .a téli időszakban gépjavítási versenyre hívja ki « csátaljai gazdaság traktoros-bú- gádját. — A mezőgazdasági gépeket, traktorokat, vető. és aratógépekcl teljesen ál'javítjuk, rendbehozzuk. Vállaljuk, hogy mire a tavasz: munkák ideje elérkezik, minden egyes gépiinket olyan állapotba hozzuk, hogy a zavartalan munkát semmjféle akadály ne gátolja. Ezeknek a gépeknek kijavítását 1951 január 30-ig elvégezzük. Ezenkívül vállaljuk, hogy segítsé­gére leszünk gazdaságunk állat- tenyésztésének is azzal, hogy a kisvasúti cineket felállítjuk a trá­gya- és takarrráryhordás meg­könnyítésére. i béke elvüilassthatatlan jövőnk biztosításától Munkában a bajai népnevelők Baján népnevelők csoportjai járják a tanya világot. A perem­iek utcait. A gyér világítás alig vonja árnyékba alakjukat. Itt es ott is megcsendülnek a bebocsátást kérő csengőhangok. Az eső kitartóan szemerkél. Ez azonban nem riasztja vissza a népneve­lőket attól, hogy teljesítsék feladatukat, kötelességüket. Ketten tőinek utat maguknak a tanyavilág sárrengetegében. Kis kézi- villanyiámpa fénye villan és a szétterülő vizpocsolyák, hol széjjel­választják őket, hol egymás mellé sodorják sötétbevesző alakjaikat. Az egyik tanyaház előtt megállanak. Nincsen csengő Az ablakon kocognak. Az ablakot fedő takaró meglibben Kinyílik az atalak- páma. Érdeklődő hang csendül — Ki az ? — Népnevelők. , 1 *árc perc és nyílik a kapu. Csikorogva tárul mind széie- 3űbbre, bogy a látogatók mielőbb beljebb kerühessenek. Bent tűzhelyben vígan duruzsol a tűz. A petróleumlámpa Uvegkürtőjén keresztül halvány kör rajzolódik a mennyezetre 'A tűzhely alatt tarka kis macska dorombol. Az asztal mellett, két izék,-melyre a házigazda, Rlbár Antal, látogatóit ülteti. Rlbární kis lócát kerít elő az ambitusrói, melyre a gazda és felesége tele- oedik. Megindul a beszélgetés. Miről is folyik? A népnevelők meg­világítják az időszerű politikai kérdéseket. Rámutatnak a hébo- rús gyujtogatók féktelen izgatásaira. Háborúra készülődnek. Hibámé ajkán mintha sikoly törne utat, melyet követni látszó- nak a szavak: — Soha többé háborút... Baján a városi tanács munkája hatalmas lendülettel szolgálja a dolgozó nép érdekeli: Baján a városi fanázs megala­kulása ó*a' azon van, hogy meg­valósítsa a dolgozó nép érdekében mindszokat a iégen hangoztatott kívánságokat, melyeket a mull elhanyagol!, s amire alig veto'tek figye.met. A városi tanács mun­kájában szem előtt tartotta az MDP Központi Vezetőségének 1950 má jus 31-i határozz lát. A határo/'at rámptatott a tervező­munkák fontosságára és azokra a hiányosságokra, amelyek népgaz­daságunk fejlődését hátráltatják. Járdaépítés A városi tanács építési és köz­lekedés] osztálya a Központi Ve- ze'őseg határozatának ligyelembe- vételével és iránymutatásával egész &orát valósította mqg a tervszerű városfejlesztésnek. A járdaépítések során a Deák Ferenc-utca mindkét oldalát új kövezettel látta el. Újra kövezte a RókuS-ulcának a kór- házfelőlj oldalát és átjárást bizto­sító új átjárót épített ehhez az ú1- szakaszhoz. A Vorosilov-kertben az osztálymérnökségtűl az állo­másig terjedő útszakaszt is kikö­vezték. A Lenin-teret két átlós és egy egyenes átjáróval látták el. Kikövezték a. Gál Péter-utca egyik oldalát és a Lis-zt Fercne-tér mind­két oldalát, valamint a gimnázium előtti útszakaszt. Mindezek az új járdák betonlapból készüllek és kő, illetve betonszegéllyel lellek el­látva. A len1! járdaépítések közel 3900 négy­zetméter tcriHtdci fednek és elkészítésük 150,000 forintot emésztett fel. Ezzel azonban még a város járda­építés! éa- javítási munkálatai nem fejeződlek be. Most van folya­matban a Széchenyi-ulca járdanéL külj úttestének kikovezési munká­lata 265 négyzetméter területen. A járda-javításokat a város területén a lanács működési ideje óta, az alábbi utcákban végeztette el; En- gcls-utca, Marx-tér, Munkácsy- utca, Kunfi Zsigmónd-utca, Köl- csey-utca, Táncsic'-utca, Miklós-, Bethlen-,’ Türr István-, Rövid-! Arany János-, Kazinczy-, Péter Pál-, Arpád-ütca Sz-abadság-út, •Dimitrov-utca, valamint az Arpád- téten a Ztínyi Miklós-, Béli ki­rály-, Alkotmány-, Rigó-, Attila-, Galamb-, Hunyadi- cs Kertész, utcákban. Járdákat sa lakoztál olt a tanács a Zalka Máté-, Bodrogi-, Zsás-, Esik- és Hatang!áb-uícákb3n, va. lamint a Bajcsy-Zsiljas/ki-útoa. A Marx-tér útépítésének és kiköve­zésének munkálatait az Útépítő NV végezte ql. A halpiacon végre­hajtott kövezed munkálatok pe­dig közmunkával folytak. Fásítás A földmunkák és útépítések mel­leit a tanács továbbfolytatta 3 vá- tos ulcájnck, utainak és parkjaj. nak. fá-Fáséi. így tásHásia került a Pctőfi-sziget, a Szabadság útja külső tésze. A lanács továbbszélesítette és bővítet to a már megtevő gyei­méit játszótereket. Bajaízentistvá. ncn új gyermekjátszóteret lélesí- leUck a délszláv anyanyelvű is­kola melleit. Továbbá a Székely- utcában. A Harangláb-téren levő gyermekjátszóteret pedig hinta- allvánnyal bővítette ki. A város-szépítés során a tanács elvégeztette a szocialista ottho­nok. a Rudnay-művész'elep, a sporttelep és a vágóhíd tatarozás! munkálatait. Jó ivóvízről való gondoskodás A város dolgozóinak jobb ivó­vízzel való elláiá-ára a tanács há­rom új kutat létesített a város te­rületén és 26 darab közkutat ki- tiszüUalolt, felszerkezeteit kija­víttatta és több helyen új szivat­tyúkkal láltatta el. Sűrű. sorokban állanak az em­berek Tataházán a taoácshaz- ban- Boldog örömmé] jönnek, mintha csak hazatérnének. Más lett a világ itt is, állapítják meg a dolgozó parasztok, miközben alig pár perces várakozás után elégedetten távoznak, mert ügyüket máris elintézték. Gömöri György a tanácselnök, szeme mindent lát. Nemcsak tanácso­kat osztogat, nemcsak útbaiga­zít és irányit, de maga is azon iparkodik, hogy a bürokratizmus teljes kiküszöbölésével mielőbb megkapja miudenki a maga ügyes-bajos dolgának orvoslá­sát. Sok minden halad már a meg­valósulás útján. E'készíteUék a piacteret és feltöltöttek azt sa­lakkal. 400 méter hosszúságban új gyalogjárók épülnek. A köz­ség dolgozóinak régi óhaja való­sul meg a Deák Ferenc-utca nyu­gati részén, egy új utca megnyi­tásával. Megindult a fásítás. A községben 000 jegenyefát ültet­nek el- De amire a legbüszkéb­bek, az az, hogy tanyai tanuló-, ottliou fog megnyílni a közeljö­vőben. Az otthon célja, hogy a ztmankós téli időszakban a ta­nyákról bejáró . diákoknak téli De tovább [olylak a munkák a duaapartj iész rendbehozatalára is. A bajai kikötő bővítését 43 000 köbméter föld kikotrásával tovább rendezték. Szabályozták a Kop­pány- és a Sárcspjiti.Dunakanya­rokat. Százezer forintot fordítanak a Posványos és Józsefváros víz­rendezés; munkálataira. Jövőévi tervek A tanács fennállása óta folya­matba tett munkálatok azonban a kövc'kcző 1951. évben tovább lolyiatcduiak. Az elkészített és jó- rábagyoU tervek alapján a köz­kórházban megépül a gégészeti osztály. Derítő-telep létesül. Az elmeosztályon pedig átépítésre ke­rül a kazánház. Ezeknek a végre hajtandó munkálatoknak Végösz- szegc 3.000.000 lorjnt. De más építkezésekre is sor kprül a köz­kórházban, szem előtt tar>va Lenin elvtárs szavait; „A legfőbb érték n ember.*' — így megépül a sze- mélykííéretű teherfelvonó, egy modern hűtőberendezés és a kony­ha goz’telonítő berendezése. De to­vább folytatódnak az 1951-cs év­ben az útíedési munkák, a város peremrészein az útmenti árkdk ásása, az úthsngerclés és a fásí­tás. elhelyezkedést biztosíthassanak, ne kelljen kilométereket jármok és szenvedniük az idő viszon­tagságaitól. Kitüntették a bácsalmási Dobó Katalin úttörő csapat egyik őrsét A bácsalmási Dobó Katalin úttörő csapat felvonult és tisz­telgett a zászlók előtt. Ünne­peltek, hogy átvegyék a kitün­tetést. Az úttörő csapat tagjai izgalomtól kigyúlt, lelkes ar<-'Cal figyelték a nagy eseményt, a Jung Margit őrsét ért kitünte­tést, melyért lludics Piroska VIÍI osztályú tanuló, őrsvezető mondott köszönetét. Megfogad­ták, hogy eddig elért eredmé­nyeiket tovább fogják fokozni, mert tudják, hogy jótanulásuk­kal maguk is építőivé válnak a szocializmusnak. A kitüntetett őrs továbbá tisz. telegve fogadta meg, hogy kö­vetni fogja a szovjet pionírokat és mindenkor azokhoz igyekszik méltó lenni. Szikora tTe ft öné, Bácsalmás Tataházán a tanács a tanyai diákok részére tanyai otthont- létesít­— Igen — mondják a népnevelők, —- míg az imperialisták veszett dühükben eredményeinket és sikereinket látva, háborúra készülődnek, mi békénket védjük. Vívmányainkat, győzelmeinket, melyek mind a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Béke! Ez a szó jelenti jövőnket, boldogulásunkat, szabadságunliat, függetlenségünket. De a békéért cselekedni is kell, A sza­vak elröppennek, de a cselekedet az maradandó. Ha békét akarsz, akkor cselekedj. Míg az imperialisták paktumok megkötésével igyekeznek egybekovácsolni csatlósaikat, addig mi a Szovjetunió vezetésével a béke oldalán, erősítjük békefrontunkat A békefront erősítését, áttörhetetlen bástyáját, munkánk, áldó-’ zatvállalásunk, kötelességteljesítésünk kell, hogy félelmetes erőd­jévé emelje harcos elszántságunknak. így a népnevelők. Ribár Antal és felesége helyeslőén fogad­ják a szavakat. — örülök, hogy meglátogattak — mondja Ribár Antal, —• örülök, hogy felvilágosítottak és szavaik meggyőző erejével erő­sítették gondolataimat. Tudom, bogy a béke elválaszthatatlan jövőnk biztosításától. A tervszerű gazdálkodás egyik erős fegyvere békénk megvédésének. A tervszerűség, mely 3 tőkésvilággal szemben népi demokráciánkban, nemcsak az ipar­ban, de a mezőgazdaságban is rendszerbe foglalja a munkát, ' a közösséget szolgálja. A békéért, a béke megvédéséért minden áldozatvállalást meg kell hoznunk. Ezzel is a közösséget szol­gáljuk, népünket védjük, országunkat erősítjük. Ki a munkapa­dok mellett eredményeinek fokozásával, mások a munka egyéb őrhelyein. Ml, dolgozó parasztok pedig azzal, hogy a gabona- begyűjtés, a szerződéses termeléskötés és a mélyszántás munká­latainak teljesítésével vesszük ki részünket a békéért folyó harc­ból. Dolgozó kisparaszt vagyok. Földem alig pár hold. De szívesen és örömmel ajánlok fel terményfeleslegeimből 50 kg búzát, babot és más egyebeket, hogy erősítsem népgazdaságunkon keresztül a békeharcot. A népnevelők szívélyesen elbúcsúznak Ribár Antal és felesége kikísérik a kapun túl őket és utánuk tekintenek, míg csak alakjukat el nem nyeli, a mind sűrűbben elterpeszkedő homály. A kővetkező ház, -ahová a tanyavilágban betérnek, Kálóczy Mihályné háza. Kálóczynénak nincsen földje, az állami gazdaságba jár dolgozni. Kis malackát nevelt, annak számára vásárolta, a ku­koricát. A malac jól meghízott. La is vágták már. De kukorica még maradt. Most Kálóczyné, hogy hallja a népnevelők ajkáról, mint törnek az imperialisták a dolgozó nép békéje elleü, mint acsarkodik itt a közelségben Tito csahos bandája, hogy a dolgozó népet újból a kulákok, a dőzsölő és kizsákmányoló föl­desurak jármába hajtsa, azt mondja: — A békéért mindenemet odaadom. — Már megy is a zsákkal kis kamrájába, hogy felszedje a megmaradt 30—40 kg kukoricát, hogy holnap korán reggel beszállíthassa a szövetkezett raktárba. A népnevelők a tanyaviiágből visszafelé térve, Sgy térnek be Faldum Ferenc Mártonszállási-űt 75, Pankovics András Pandur-u. 74. és Kubatovics József Dózsa György-út 21. szám alatti há­zaiba. Mindenütt szeretettel fogadják és megértő figyelemmel hallgatják őket. Gyűlik és növekedik a begyűjtés eredménye Az öntudatos és jól végzett népnevelő munka így sorakoz­tatja fel egymás mellé és egymás mögé a.z eredményeket Faldum Ferenc 283 kg, Kubatovics József 55 kg, Pankovics András 75 kg kukoricát ajánlanak fel, mert tudják, hogy a békeharcban mindnyájunknak ott a helye. Baján a népnevelők munkája így győzi meg és Sgy világosítja fel a dolgozó parasztságot érdekeiről. így mutatja meg, így világítja meg számukra az utat, melyen haladniok kell, ha csapást csapásra akarnak mérni a háborús gyujtogatókra. Az eredmények és a sikerek Baján így építik, így erősítik és így teszik sziklatszilárd bástyává a békefrontot, Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása ’atom’ ---—1 i-.u i...iw 1 ,11 .............un................ i'.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom