Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-03 / 1. szám

Az építésügyi miuiszler gondos­kodjék, hogy 1051-ben az építő- szövetkezetek keretében leg­alább 2000 lakás és családiüáz épüljön. A pénzügyminiszter biztosítsa — elsősorban az üzemek közelé­ben — az Országos Takarékpénz­tár fiókhálózatának kiépítését, agy a dolgozók meglakarltott pi iizükét kamatozó vagy nycro- tnonyes betétkönyvekbe idővesz* leség nélkül tudják befizetni. A kamaton kívül egyéb eszközök­kel is, elsősorban a villany-, gáz- és egyéb közszolgáltatási díjak fizetésének készpénzfizetés nél­kül történő lebonyolításával, te­gye előnyössé a dolgozók számá­ra megtakarított pénzüknek be­tétként való elhelyezését. Hl. 1. A minisztertanács utasítja az összes minisztereket, bogy egy hónapon Leiül dolgozzák ki és fokozatosan vezessék be a fel­ügyeletük alá tartozó területe­ken a takarékossági rendszabá­lyokat. Helyezzenek különös súlyt az üzemek és vállalatok nyersanyag-, fezén- és villamos* cuvrgiH fogyasztásénak szakmán­ként kidolgozott megtakarítási tervére. 2 A takarékossági intézkedé­sek kidolgozásának irányítására s az ezen a téren folyó munka összehangolására a miniszterta­nács egy évi időtartamra Takaró, kossági Bizottságot küld ki. A minisztertanács a minisz­terek. a hivatalvezetők és a he­lyi tanácsok elnökeinek köteles­ségévé teszi, hogy a lakarékos- ság ellen véuüiket szemben érvé­nyesítsék a n-gyclmi és anyagi felelősséget, szigorúan és gyorsan bujtsanak le a pazarlókra. 3. A minisjtertana.es felhívja az Állami Ellenőrző Központ el nőkét, ellenőrizze e határozat, valamint a miniszterek által részletesen szakmánként kidol­gozóit takarékossági rendszabá­lyok végrehajtását- Az Állami Ellenőrző Központ tegyen ne­gyedévenként jelentést a minisz­tertanácsnak :i takarékossági határozat végrehajtásának állá­sú vő 1. A minisztertanács kimondja, hogy a felelős állami vezetői kötelessége a rájukbízott terűje tea a legtakarékosabb gazdálko­dás megvalósítása. Karolják fel a dolgozók javaslatait, gondos­kodjanak n helyes kezdeménye­zések széleskörű bevezetéséről, kemény kézzel, gyors, határo­zott intézkedésekkel számolják fel a pazarlást és járjanak e! azokkal szemben, akik elfecsér- lik az állam pénzét, a dolgozó milliók munkájának eredményét. * A miniszteriamics felkéri a Szakszervezetek Országos Taná­csát. hogy íélvi!ágosí[ó és szer­vezési munkával tegye a takaré­kosságot a munkaverseny egyik központi kérdésévé. A miniszter­tanács felhívja az összes dolgo­zókat: tekintsék a takarékosság ügyét ötéves tervünk végrehaj­tása egyik legfontosabb lánc­szemének. Érezzék mindennapi feladatuknak-, hogy fokozott ta­karékossággal növeljék a dolgo­zók államának erejét. Fordítsa­nak különös gondot az anyaggal, szénnel, tüzelőanyaggal, szyr- számmal, vi lamosenevgiával való takarékoskodásra. No feledjék, hogy minden t°nna szén, vas, minden mázsa gabona és takar­mány, minden méter szövet, min den tégla, minden forint inogta kantára népgazdaságunk fejlő dúsét ötéves tervünk végrehaj­tását, hazánk erejének növelését szolgálja. fejeződött be Benelux államok értekezlete A Magyar i¥é|)köxtár^a«ú$> miníSKtertanácsáuak I I Jí. T. számú rende­leté a cukor- és linóin Hiszi- el Iá tá s szülni I y ozása ró I általában tir Országos Torthivalal elnökét, a kohó- és gépipari, a bánya- és eneigiaügyi, a könnyűipari, az építésügyi, az élelmezési, vala­mint a közlekedés- és postaügyi minisztereket: gondoskodjanak az üzemekben elfekvő felesleges, felhasználásra nem kerülő kész­letek számbavételéről. 1051 má­jus l-!g 500 millió forint értékű elfekvő készletet — ezen belül 300 millió forint értékű vas- anyagot — bocsássanak a nép­gazdaság rendelkezésére. e) Az Országos Tervhivatal az 1051 január 1-én bevezetésre ko­1 rlllő 490 cikkre vonatkozó anyag- normán felül a következő év fo­lyamán további 1000 cikkre dol­gozza ki az anyagnormákat és ezzel biztosítsa, hogy egy éven belül az anyagfelhasználás és en­nek ellenőrzése a termelés 70 százalékában normák alapján történjék. f) Ipari és közlekedési iize- meinkbev, a termelési folyamat megrövidítésével, a felesleges készletek felhasználásával, uuyagtatarékossággal, a raktári készletek csökken lésével jelentős mértékű forgóeszköz-megtakarí­tást kell elérni. A termelés emel­kedését figyelembe véve, 3051­, ben a nehézipari üzemek lö ezá- százalékkal, a könnyűipar; üze­mek 10 százalékkal csökkentsék ’ az 1950-es állapothoz képest for- góeszközszükségletüket. 2. A beruházások tervszerűsé­gének fokozása és az egyes ese­tekben előforduló pazarlás meg­szüntetése érdekében az Országos Tervhivatal elnöke dolgoztassa ki a beruházások előkészítésé­nek és jóváhagyásának részletes szabályozását. A rendelet bizto­sítsa a beruházások előkészíté­séhez szükséges időt. adjon a jó­váhagyás számára az eddiginél szilárdabb alapot s a jelenlegi­nél nagyobb mértékben érvénye­sítse az egyéni felelősséget. Az 1952-oe beruházások előkészíté­se és jóváhagyása már teljes egészében az új rendszer szerint történjék. Az Országos Tervhivatal elnö­ke és az illetékes miniszterek kötelesek a beruházás jóváha­gyása előtt alaposon megvizsgál­ni. hogy a beruházás célját nem lehet-e a már működő üzemek, intézmények területének jobb ki­használásával, gépeiknek több műszakon át vájó Igénybevételé vei, esetleg kisebb költséget je­lentő bővítés útján megvalósí­tani. A tervszerű előkészítéssel, a beruházások anyag- és gépszük- séglfttéiiek biztosításával el kelt érui a beruházások időtartamá­nak megrövidítését. A megkezdett beruházásokat* építkezéseket csak kivételes esetben és csak a minisztertanács, Illetőleg a Nép- gazdasági Tanács engedélyével szabad félbeszakítani. Az 1930 évben félbemaradt építkezéseket az építésügyi miniszter a legrö­videbb időn belül köteles foly­tatni, illetőleg befejezni. Az építésügyi miniszter az épületek szerkezetének mérete­zését megállapító statikai sza­bályzatokat a kielégítő bizton­ságot nyújtó és gazdaságos Szov­jet szabályzatok alapján dolgoz­tassa át. Az új szabályzatok folytán a vas, cement felhasználást átlago­san 13 százalékkal kell csöikeu- , teni. A kohó* és gépipari, vala­mint a bánya- és energiaügyi mi- .taszter köteles gondoskodni ar­ról, hogy a vasat és cementet az építésügyi miniszter által meg­szabott egységes minőségben és méretben szállítsák a nehézipari üzemek. Az építkezések tervezői törekedjenek az egyszerű gazda­ságos szerkezetekre, a típuster­vekben fokozottan érvényesítsék a. takarékosságot, jelentősen nö­veljék a szabványelemek, Szab- ványméretü szerkezetek alkal­mazását. Az építésügyi és földművelés­ügyi miniszterek biztosítsák, hogy a jövőben a mezőgazdasági építkezések egyszerűbb kivitel­ben, legalább 30 százalékban helyi építési anyagokból készül­jenek el- Gondoskodjanak arról, hogy a mezőgazdasági építkezé­sek költsége a jövő évben épü­letfajtánként különböző mérték­ben 20—50 százalékkal csökken­jék. Az Országos Tervhivatal elnö­ke és az illetékes miniszterek gépi beruházásokat csak a gyár­tási folyamat részletesen kidol­gozott és jóváhagyott terve alap­ján engedélyezzenek. Gondoskod­janak arról, hogy ahol erro lehe­tőség van, egycéló, egyszerűbb gépeket szerezzenek be. A gép­tervezők törekedjenek a legkove. sobb anyagot igénylő megoldá­sokra és minél egyszerűbb, rész­ben szabványosított alkatrészek­ből álló ^szerkezetekre. 3. A munkaerőfelhasználás te­rületén mutatkozó pazarlás meg­szüntetése érdekében a minisz­tertanács minden miniszter kö­telességévé teszi, hogy a felügye­letük alá tartozó területeken akadályozzák meg az adminisz­tratív és egyéb, nem közvetlenül termelőmunkát végző dolgozók létszámának emelkedését. Az ój feladatpkat ne a létszám nevelé­sevei, hanem a muuka jobb szer­vezése, a bürokratizmus kikü­szöbölése útján, a jelenlegi lét­számmal oldják meg. A termelő­üzemektől követeljék meg, hogy a fizikai munkások számához képest csökkentsék az adminisz­trációban és a kisegítő munka­körben dolgozók arányát A belkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy a nagy­kereskedelmi vállalatoknál fe­lesleges munkaerőket a növekvő állami kiskereskedelemije he­lyezzék át. «Az. állami hivatalok­nál és intézményeknél az 1950. évi november 1-én betöltött lét­számot — kivételes esetektől eltekintve — nem szabad növel­ni. A minisztertanács a létszám- takarékosság előmozdítására, az államigazgatási szervek létszám- normáinak kidolgozására s a lét­számjavaslatok elbírálására ál­lami létszámbizottságot állít fel, A pénzügyminiszter és az ille­tékes miniszterek rgy hónapon bellii határozzák meg azokat a hivatali és vállalati munkakörö­ket, amelyekben kizárólag öre­geket, rokkantakat szabad al­kalmazni. Az ezekben a munka körökben jelenleg alkalmazott fiatal és egészséges dolgozókat termelőmunkára kell irányítani, az idősebb, érdemleges munkát már nem végző üzemi munkáso­kat pedig ezekre a munkahe­lyekre koll áthelyezni. 4. Az államháztartás területén a pénzügyminiszter 1951 március 31-ig vizsgálja felül a dologi ki­adások normáit, különös tekin­tenél a reprezentációs jellegű kiadásokra. Az említett határ­idő alatt a még hiányzó normá­kat is ki kell dolgozni. A dologi kiadások normáinak felülvizsgá­lása során mintegy 10 százalékos csökkentést kell elérni A pénz­ügyminiszter az államigazgatás 195'. évi kiküldetési költségeit 20 százaikkal csökkentse. A minisztertanács a pénzügyi fegyelem megszilárdítása érde­kében kimondja, hogy az egyes minisztériumok és a helyi taná­csok pénzügyi osztályainak veze­tőit csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával lehet kinevez­ni és elbocsátani. A pénzügyi osztályok vezetőinek a vállalatok főkönyvelőihez hasonló jogkört kell biztosítani, hegy részrehaj­lás és illetéktelen befolyásolás nélkül tudják érvényesíteni a szabályszerű és takarékos pénz­ügyi gazdálkodás szempontjait. * A dolgozók takarékosságának előmozdítása érdekében a mi­nisztertanács felhívja a pénzügy- minisztert, hogy 1951-ben jelen­tősen növelje a dolgozók lakás- és családiházépítő szöveiliezetei- nek nyújtót állami támogatást. Eredménytelen ü l a A marshallizált Benelux-álla- mok mezőgazdasági válságával foglalkozó értekezlete a kölcsö­nös bizalmatlanságok és civódá- sok légkörében folyt le. Egy holland jobboldali lap szerint „Az értekezlet eredményei kü­lönösen Hollandia számára siral­masak, mert ä belga kormány nem hajlandó megnyitni Belgium határait a holland mezőgazda- sági termékek előtt”. A minisztertanács a cukor, és finomlisatellútás rendjét az alábbiakban szabályozza: 1. § 1951 január hó első nap­jától kezdve a lakosság cukor- és finomlisztszükségletét ható­sági jegyre, hatósági áron, más­részt a 6zabad forgalomban ke­reskedelmi árou biztosítja. A hatósági jegyre, hatósági áron kiszolgáltatott cukor és finom­liszt mennyisége általában meg­felel az 1948—50. évek tényleges fogyasztásának. Ezen a meny nyiségen felül cukrot és finom­lisztet a szubadforgalomban ke­reskedelmi úron bárki szükség­lete szerint vásárolhat. A ható­sági cukor és finomliszt (búza dura, száraztészta) ára válto­zatlan marad A szabadforgalom­ba n kereskedelmi áron árusított cukor és finomliszt forgalomba hozatalának módját és árát a belkereskedelmi miniszter szn bályozza. 2 § A hatósági jegyre vásá­rolható cukor- és finomliszt fej­adagok a következők: Budapest főváros, Debrecen, Győr, Mis­kolc, ózd, l’écs, Salgótarján Szeged, Szolnok, Szombathely és Tatabánya városok területén lé vő, valamint a belkereskedelmi miniszter által külön megjelöli egyéb állami üzemek, vállalatok, intézmények, intézetek, hatóságok és hivatalok dolgozóinak, vagy más közületi és társadalmi szer­vek alkalmazottainak havi cu- korfejadagja 1 kg. Az ország többi részén 80 dekagramm. Havi finomliszt (búzadara,- száraz- tészta) fejadagja pedig az ország egész területén egységesen 1.30 kilogramm. Az a) ponlban felso­rolt városok, valamint a belke­reskedelmi .miniszter által külön megjelölt egyéb munkahelyeken, nehéz le,ti muukát végző dolgo­zóknak, műszaki, gazdasági és Igazgatási vezetőknek, magas rendű szellemi munkát végzők lick, a szocialista munkában élen- inró dolgozóknak és a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa által adományozott kitüntetések tulajdonosainak havi cukor fej- adagja 1.20 kilogramm, az ország többi részén I kilogramm, llavi finomliszt (búzadara, száraz- tészta) fejadagja pedig az ország egész területén egységesen 2.40 kilogramm. Egyéb ellátatlan fo­gyasztók havi cukor fejadagja Budapest főváros, Debrecen, Győr, Miskolc, ózd, Pécs, Salgó­A Koreai Népi Demóknailikus Közlárreeág néphadseregének fő­parancsnoksága közölte december 31-én: A .néphadseregnek a nyugati partvidékem működő egységei fel­szabadították a stratégiailag fon­tos Ongcsin városát és az egész ongcsini félszigetet. Az újonnan felszabadított körzetekben meg­Moszkva, december 31. (TASZSZ) December 30-án Tbilisziből visszatértek Moszk­vába a Magyar írószövetség Szovjetunióban tartózkodó tag­jai. A magyar írók Grúziában meglátogatták Gorlt, I. V. Sztálin szülővárosát. Meglátogattak több tea- és citromtermelö kolhozt és szovhozt. Tbilisziben grúz-ma­gyar irodalmi estet tartottak, — Grúzia mély benyomást tett tarján, Szeged, Sz<%ok, Szom­bathely és Tatabánya városok területén 75 dekagramm, ugyan­csak 75 dekagramm cukor fej­adagban lószesiiinek a bányák i a belkereskedelmi miniszter által külön megjelölt üzemek dolgozói­nak velük egy háztartásban élő hozzátartozóik- Az ország többi részén az ellátatlan fogyasztók havi cukor fejadagja 75 deka­gramm, a havi finomliszt (búza­dara, száraztészta) fejadagja pedig az ország egész területén egységesen 75 dekagramm. A terhes és szoptatós anyákat a terhesség 4 hónapjától, a szülés utáni 9 hónap végéig havi 45 dekagramm cukor pótadag illet: meg. 3 § A cukorjegyre és fínom- lisztjegyre jogosított minden el­látatlan fogyasztó, akinek állan­dó lakóhelye az ország területén van. Az önellátó, aki­nek cukor-, vagy finomliszt- ellátása a saját terméséből, vegy termékéből, járandóságából biz­tosítva van, cukorjegyet, illetőleg fínomJisztjegyet nem kaphat. A hatósági cukor- és finomliszt- ellátás a fogyasztók állandó lak­helyén kiadott alapjegyekre és a dolgozók munkahelyén kiadott pótjegyeken történik. A cukor- jegyeket és fínomlisztjcgyekeí díjmentesen kell kiadni. A cu­korjegyek és fínomlisztjegyeu függetlenül attól, hogy azokat, hol adták ki, az ország területén bárhol beválthatók. 4 §• Cukrot és finomlisztet (búzadarát, száraztésztát) ható­sági jegyre és kiutalásra min­den élelmiszer kiskereskedői ipar­igazolvánnyal rendelkező keres­kedő árusíthat. 5 §. A hatósági cukor- év fínomlisztellátás megszervezésé, ről, irányításáról, a cukorjegyek és fínomlisztjegyek előállításá­ról és szétosztásáról a hatósági cilátás céljára szolgáló cukor- és finomliszt forgalombahozata- Iában közvetlen részvevő, és az elosztók elszámoltatásáról a bel­kereskedelmi miniszter gondos­kodik. A szabadforgalomban vásá­rolható cukor fogyasztói ára kilog-rammonként: kristálycuko r 12 forint, kockacukor 13.60 fo­rint, a finomliszt és búzadara szabadforgalmi ára kilogram­monként 5.20 forint. kezdték munkájukat a népi bizolt. ságok és a társadalmi szervezetek; A felszabadított körzetek lakossá­ga lelkesen köszöntötte a néphad­sereget és tevékenyen résztvelt az újjáépítési munkában. A néphadse­reg légvédelmi tüzérsége deccm. bor 6-ától 27-ig 13 ellenséges re­pülőgépet lőtt le. ránk — mondotta a TASZSZ tu­dósítójának Eányl Sarolta. — Boldogok vagyunk, hogy az új­évet a Szovjetunióban, a szovjet uépek vendégszerető, baráti csa­ládjában, a kommunizmus építői körében töltjük. Meg vagyok győződve, hogy az újév a szov­jet és magyar írók között: alkotó kapcsolatok tóvá bei meg erősödésének, a szovjet és a magyar nép közötti barátság to vábbi megszilárdításának éve lesz. A koreai néphadsereg főparancsnok­ságának 1950. évi december 31-i hadijeleiitése A Szovjetunióban tartózkodó magyar írók meglátogatták Sztálin szülővárosát

Next

/
Oldalképek
Tartalom