Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-02 / 199. szám

m jfÖ kő* rr BÁCSKISKUNMEGYEI ^ NÉPÚJSÁG Földmű vesszövetkeze te Ink köz­gyűléseikre készülnek. — Lelep­lezték a Bajai Magasépítő NV- nél a fűtőanyagtolvajt. —■ A kerekegyház! gépállomáson éles a versen}- a női és férfi trakto­rosok között. V. évfolyam, 199. szám Ara 50 fillér 1950 december 2, szombat Ott Kiír oly elvtárs benyújtotta az országgyűlésen az 1951. évi költségvetést Az 1950. évit 9'5 milliárddal meghaladó, csaknem 30 milliárdos ói költségvetésből 11*7 milliárdot fordítunk beruházásokra Az országgyűlés magáévá tette a varsái Békevilágkongresszus határozatait Csütörtökön délelőtt — bősz. sz-abb szünet után —- összeült az országgyűlés, hogy megtár­gyalja az 1951. évi állami költ­ségvetést. Az új ülésszak első napján a vendégek között megjelent J. D. Kiszeljov elvtárs, a Szovjetünk: magyarországi nagykövete s a diplomáciai testület több tagja is. Hatalmas tapsvihar fogadta népünk vezetőjét, Rákosi Má­tyás elvtársat, aki Rónai Sán­dor elvtárs, az Elnöki 'Tanács elnöke, Dobi István, a minisz­tertanács elnöke s a kormány tagjai társaságában érkezett az ülésre. Az ülést Drahos Lajos elv­társ, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnöki beje­lentések után, napirend előtt Andics Erzsébet elvtársnö, Kos. suth-díjas egyetemi tanár sző. Iáit fel. A*. országgyűlés javaslatot fogadott el békevédelmi törvény kidolgozásáról — Az elmúlt hetekben nagy horderejű nemzetközi esemény zajlott' le Varsóban — kezdte beszédét Andics elvtársnö, — amely közvetlen nagy jelentő­séggel bír a mi országunk, a mi népünk számára is. Novem­ber 16. és 22. között folyt ie Varsóban a. Béke Híveinek H. Világkongresszusa, amely igen fontos határozatokat hozott a népek békéjéért folytatott har. cának további megerősítése ér­dekében. — Kiélezett nemzetközi hely­zetben jött össze a béke hívei­nek nagy nemzetközi tanácsko­zása. Olyan nemzetközi helyzet, ben, amikor a világ egy része már lángokban áll és az agresz. szórók bombái gyermekek és asszonyok ezreit gyilkolják ha­lomra. Az amerikai imperialis­ták lángbaborították Koreát, agressziójukat ki akarják tér. jeszteni Kínára is. Esztelen, vad világuralmí ábrándjaik megrva- lósitása érdekében lázasan ké­szülnek egy új világháború szőr. nyüségcit zúdítani az emberi, ségre, — A Béke világkongresszus­nak sikerült a nemzetközi béke. mozgalom legsürgősebb tenni­valóit úgy meghatározni, hogy először: teljesen világosak és egyértelműek; másodszor: el­fogadhatók a jószándékú embe. rek legszélesebb rétegei számá­ra, a legkülönbözőbb politikai irányzatok képviselői számára, ha azok őszintén akarják a bé. két; harmadszor; sikerült el­érni, hogy a kidolgozott javas- latok valóban alkalmasak arra, hogy egy újabb háború meg­akadályozásának hatékony esz­közei legyenek. A varsói kon­gresszus felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét: ne hagy­ja magát az imperialisták esz­közévé lealacsonyítani. — A kongresszus ugyancsak követette a Tajvan és Vietnam eileni katonai akciók beszünte­tését, tiltakozott Németország és Japán újrafelfegyverzése el­len, követelte Németország egyesítését. Nagy szolgálat a béke ügyé. nek az agresszió pontos meg­határozása, amit a kiáltvány nyújt: ,.Agresszió bűncselekmé­nyét. követi el az az állam, amely bármely ürüggyel bár­mely más állam ellen elsőnek vesz igénybe fegyveres erőt.” A felhívás felszólítja vala­mennyi ország parlamentjét, dolgozzon ki békevédelml tör­vényt, amelynek alapján az új háborúnak bál-milyen formában való propagálását büntetni fog. ják. A kiáltvány a legerélyeseb­ben szembefordul az amerikai hadsereg koreai kegyetlenkedé­seivel. A felsorolt javaslatok között különösen fontos helyet foglal el a szovjet delegáció ve. zetöje: Fagyejev, a hírneves szovjet író által benyújtott ja­vaslat a fegyverkezés csökken, tésére. — Kérem a magyar nép itt összegyűlt képviselőit, .a ma­gyar országgyűlést, tegye ma­gáévá a varsói Béke világkon­gresszus határozatait, mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyeknek segít, ségével, megvalósításával elke- rülhetjük egy újabb háború egy­re fenyegetőbb veszélyét, meg­őrizhetjük a népek békéjét. — Ugyancsak javaslatot te­szek egy békevédelmi törvény kidolgozására, amelynek értel­mében népi demokratikus or­szágunkban a háborús propa­ganda bái-milyen fajtája bünte­tendő cselekménnyé válik, — (Hosszú, lelkes taps.) Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter terjesztette! elő az 1951. évi költségvetést. Állatállományunk növekedése eb­ben oz esztendőben gyorsuló illemben folyótodat!. Szarvasmar- haáUományunk ma már 9, sertés- állományunk 25 százalékkal bakd- ja meg a háború előttit. — A termelőszövetkezeti mozga­lom — mondotta — az utóbbi hó­napokban komoly fellendülést mu­tatott és ma már a termelőszövet­kezetekbe tömörült családok szá­ma meghaladja a 90.000-et, a ter­melőszövetkezetek területe pedig a 770.000 holdat, úgyhogy — az állami, gazdaságokkal együtt — mezőgazdaságunk szocialista Szektora megközelíti az orszá­gos vetésterület 14 százalékát. Gépállomásaink száma meghalad­ja a 360-at, a traktorok száma pe­dig 35 lóerős traktorokra átszá­mítva — a 6000-et. Az 1950-ea költségvetés több mint ICO millió forint felesleggel zárul — Ötéves tervünk első évének hatalmas gazdasági eredményei tükröződnek az 1950. évi költség- vetés végrehaj.ásáná! is. *— Állami 'pénzügyi gazdálkodá­sunk előirányzata az 1950-es év­re kereken húszmilliárd forintot tesz ki. Népgazdaságunk szocia­lista szektorának erőteljes fejlődé­se, dolgozó népünk fokozódó ön­tudatának, áldozatkészségének nö­vekedése következtében a Szovjet­unió gazdag tapasztalatainak se­gítségével, a szocialista akkumu­láció új és új forrásait sikerült feltárni és Így állami bevételeink, lényegesen kedvezőbben alakullak, mint az előirányzat. Ez tette lehe­tővé, hogy kiadásainkat — első­sorban népgazdaságunk erőteljes fejlődése érdekében —, lényegesen ' megnöveljük. Az 1950-es költség-1 vetés végrehajtása mintegy 20 százalékkal nagyobb az előirány­zatnál, előreláthatóan 24 milliárdos keretoen történik. A bevá.elek várható összege a 24 milliárdot js meghaladják és így már most be­jelenthetem, hogy az 1950-es költségvetés a megnövekedett kiadások elle­nére nemcsak egyensúlyban lesz, hanem előreláthatóan 100 millió forintot meghaladó fe­lesleggel is zárul. Olt elvtárs ezután összehason­lította eredményeinket az imperia­lists országok gazdasági helyzeté­vel. Elmondotta, hogy a tőkés ál­lamokban a dolgozói; nagy részé­nek csökkenő keresetével szemben a létfenntartás kö'tségei — szo­ros’ összefüggésben a fegyverke­zési hajszával — rohamosan emel­kedik. Az Egyesült Államokban a* közszükségleti cikkek s-z USA koreai agressziója óta 30 száza­lékkal drágultak. Franciaországban a kiskereskelelrni árak hivatalos indexe júliustól októberig 13 szá­zalékkal emelkedett­Tito Jugoszláviájában az amúgyis rendkívül magas élel­miszerárak emelkedése olyan rohamos, hogy ezek az árak már a nyáron alig néhány hó­nap alatt *öbb mint megkét­szereződtek és a drágulás üte­me azóta még tovább fokozó­dott. Az Egyesült Államok kénytelenek éleimiszerszáUi'1- mányokat küldeni Ti tóék nép- elnyomó hatalma összeomlásá­nak megakadályozására — Tito hadseregének. — Ötéves tervünk első évéb.r, dórt ha.almas eredményeink mu­tatják, hogy dolgozó népünk híven követi a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait, fokozza munkalendületát és nap­nap után arat győzelmeket a mun­ka frontján. Szocialista' építésünk számára felmérhetetlen segítséget jelent az a barát} támogatás amil (anyagban, gépekben, tnunkaeszkö. zökDen, szakemberek idejövetelé­vel biztosít a nagy Szovjetunió és a magyar nép nagy barátja, sze­retett tanítónk. Sztálin elvtárs. — Mindez azonban arra kötelez bennünket, hogy ötéves tervünk második évében még jobban ,t> kozzuk erőfeszítéseinket. 29,623 millió forüii bevételt és 29,516 millió forint kiadást iránvo* elé' az új költségvetés Olt elvtárs ezután rátért ez 1951. évi költségvetés ismertetésé re, Az 1951. évi, az állami felada­tok teljes egészét magában iog-> laló köl’jségvepés 29.626 millió forint bevételt és 29.516 millió forint kiadást irányoz elő. így az 1951. évi költségve­tés nemcsak egyensúlyban van, hanem 107 millió fo­rint felesleget mutat. Az új költségvetés a kiadásokat az állami föfunkclók szerint cso­portosítja. Az eddigi nyolc . cso­port helyeit a költségvetés küiön- külön mutatja ki az igazgatással, a népgazdaság fejlesztésével, a szociális, kulturális és a védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos kiadásokat. — 1951. évi költségvetésünk összehasonlítása során arra tö­rekedtünk — mondotta Olt elv­társ —, hogy az állami költségvetést, mint a népgazdasági terv legfontosabb pénzügyi ter­vét, a legszorosabban ösz- szehangoljuk » népgazdasá­gi tervvel. A költségvetés előkészítését első­ízben előzték meg az ötéves nép- gazdasági terv fejlesztési szá­main alapuló költségvetési előtor- vek­1951. évi költségvetésünk kiadási előirányzata 29 mil­liárd 516 millió forint, ke­reken 9.5 milliárd forinttal több, mint a folyóévi eló'- irányzat. A kiadások emelkedése, döntő részben azokkal a hatalmas fel­adatokkal kapcsolatos, amelyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása ró ránk. Az 1951. évi költségvetés 7250 millió forintot irányzott elő be­ruházásokra. Az 1Ö5Í. évi költség vetésben a beruházások clőininv Tisztelt országgyűlés! Az 1951. évi költségvetés tár­gyalására olyan időpontban kerül sor, amikor a II. Békevilágkon- grasszus nagyjelentőségű határo- za.ai az egyszerű emberek száz­millióinak utat mutatnak a békés építőmunka megvédéséért folyta­tott harcban és mozgó;», ják a vi­lág minden becsületes dolgozóját a béketábor megerősítésére. A magyar dolgozó nép is szi­lárdan á>! p béke frontján és egyre fokozódó lendülettel építi szocjali.ta hazáját. Né­pünknek ezt a kemény elha­tározását fejezi ki ötéves ter­vünk másodjk évének költség- vetése. OU elvtárs ezután ismertette népgazdaságunk hatalmas arányú fejlődését. — Ötéves tervünk első évének beruházásai meghaladták a három­éves terv alaki eszközölt összes beruházásokat — mondotta. — Népgazdaságunk rohamos fejlődé­se elsősorban az ipari termelés nagyarányú bővülésében nyilvánul meg. Gyáriparunk ez év III- ne­gyedében már 36.1 százalékkal ter­melt többet, mini egy évvel ez­előtt -Az ipari termelés most már a háború előttinek töbn mim két­szeresét érj el. Megkezdtük hatal­mas terveink megvalósítását. A Dunai Vasmű építkezése egy-fcét ölt Kőrnlv elvtárs beszéde év múlva 25.000—35-000 munkást foglalkoztat, a Mátravidéki Erőmű 1952-ben kétszerannyi áramot ad, mint ma a Bánhidaj Centrálé, a Dunavölgyj Timföldgyár Közép- Európa legnagyobb és legkorsze­rűbb timföld-üzeme lesz és mind­ezekhez fővárosunk legnagyobb- méretű beruházása, a Budapes.i Földalatti Gyorsvasút csatlakozik. Jelenlegj feladataink legfonto­sabb kérdéseiről: a szakmunkás- utánpótlásról és a széuellátás biz­tosításáról beszélt ezután. — A minisztertanács és Pártunk Központi Vezetőségének határoza­ta rámutatott arra, hogy a szén­termelés viszonylagos elmaradása népgazdaságunk általános fejlődé­se mögött, veszélyezteti az ipar és a közlekedés zavartalan fejlődé­sét- A határozat megállapítja, hogy a viszonylagos lemaradást fel lehet és fel is kell számolni és ebből a célból 1951-ben 20 szá­zalékkal kell a széntermelést nö­velni. Mezőgazdaságunk fejlődéséről elmondó.te, hogy a Párt és a kor­mány iránymutatásait követve, jó szervező munkával, fokozódó gé­pesítéssel és fejlettebb agrotech­nikai módszerek alkalmazásával jórészt sikerült ellensúlyozni az időjárás most.ohaságát, sőt sok te­kintetben új eredményeket is ér­tünk el, Dár némely tömegfogyasz­tási cikkben a termés gyenge volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom