Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-09 / 179. szám

Kecskéméii üzemek dolgozói nyilatkoznak a havi bérezésről jiL-iu_MLSi_fijiifl.il> o> <ni rurt ti -r in ~~ irrmítn ^■ir>n<mmrmitfiTfi-‘iínir -“-irt m i*^mnfi r V. évfolyam, 179. szám Ara 50 fillér Munkához láloU Kaján a városi ianárs 1950 november í), csütörjök Rákosi Mátyás elvtárs távirata Sztálin elvtárshoz SZTÁLIN Elvtársiiak MOSZKVA, KREML A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója alkal­mából « Magyar [dolgozók Várija és az egész dolgozó magyar ucp forró és bájaiéit üdvözletét küldjük Önnek és a nagy Szovjetunió népének, A jobb, szocialista jövőjét építő magyar dolgozó népben évről- érre mélyebb annak tudata, hogy fiiggellemségét,szabadságát, boldogu­lását elsősorban felszabadítójának, a hatalmas SzóvjeIuniónak kö­szönheti. Hálá jának kifejezéséül november 7-él a magyar népi demo­krácia állami ünneppé nyíl válótokká. A Nagy Októbert Szocialista Forradalom évfordulóján szivünk egész melegével üdvözöljük a szocialista Szovjetunió dicsőséges népeit, a nagy Bolsevik Pártot és Önti, az egész baladó és békeszerelő emberiség forrón szeretett vezérét. Kívánjuk, hogy a nagy szovjet nép minden célkitűzését a legteljesebb siker koronázza. A Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetősége nevében RÁKOSI MÁTYÁS főtitkár Dobi Ishnn lávirula Sztálini clvfárshcw I. V. SZTÁLIN generalisszimusz»)k, * Szovjetunió miniszlerlainác®a elnökének, MOSZKVA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója alkal- maliol engedje meg, hogy Önnek és a Szovjetunió kormányának •kifejezzem a magam éa a magyar kormány legforróbb szerene.se,- Uiranatiul. A magyar nép ezen az évfordulón különösen meleg szeretettel gondol arra, hogy az Októberi Forradalom győzelméből született Szovjetuniónak köszönheti szabadságát, függetlenségét, a jelen sikereit és a ragyogó jövő távlatait. A magyar nép büszke arra, hogy a népi demokrácia ólját járva, a szocializál üst a nagy szovjet nép példája nyomán építheti és szilárd elhatározása, hogy szabadságát, alkotó U) unkáját az lm pe rial's la háborús uszilók minden fámadásával szembeo, mint a .Szov.jeitunjó vezette hatalmas és legyőzhetetlen békétábor Iá n tori I ba llalla n h arcosa, köményem megv édi, A nagy évfordulón Önnek és a dicső szovjet népnek az egész magyar nép nevében további nagy sikereiket kivonok a szociálisa* építőm unkában és a írókéért folyó harcban. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság niinisz-leHanáosának elnöke Rónai dvlárs távirata Srcrnyik elvtárslioz NIKöI.A.1 SVERNYIK úrnak, a .Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója Legfelső Tanácsa Prezldiuma elnökéuek MOSZKVA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója alikal- mából fogadja Elnök Ur mind a magam, mind a Magyar Nép­köztársaság Elnöki; Tanácsának, valamint az egész magyar uépnek legmelegebb üdvözle'lcit. Az Októberi Forradalom, az emberiség történetének ez a leg­nagyobb jelentőségű fordulópontja, minden nép számára mcgiiiy iloüla a kizsákmányolás alóli felszabad olásnak és a szocializmus felépíté­sének ólját. v Az Októberi Forradalom vívmányai és ■ Szovjotimló gyózelmei letlék lehetővé » magyar nép számára Is. hogy évszázados elnyomás után rlnyerjr szabadsagát és a Szovjetunió «a.zdag topasr.btliatMra éa állandó segítségéire támaszkodva, megkeadhease a Mzoedaliv.mus é [ütését, A magyar nép erőinek teljes laltwvel/aévH küzd tovább Leaim én Sztálin zászlaja alatt a népek békéjéért és a szocializmus győzel­méért. RÓNAI SÁNDOiR ■ Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának SÍfióA A szovjet nép a politikai, gazdasági és kulturális élef minden terülefén aratott nagy sikerekkel ünnepelfe a Forradalom évfordulóját Bulganyin elvtárs beszéde a moszkvai ünnepségeken A moszkvai Operaházban a Nagy Októberi Forradalom 33. évfordu­lója alkalmából ünnepi ütést tar­tollak. A díszelnökségbe az ülés rész­vevői óriási lelkesedéssel megvá­lasztották a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottsá­gát, élén a szovjet nép nagy ve­zérével, Sztálin clvtárssal. Az ünnepi ülésen M. A. Bulga- nyin ervtárs mondott beszédei. Alább közöljük beszédének egyes téirzeil: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely új korszak alapját rakta le; a dolgozóknak a kapitalista rabszolgaság alóli le': szabadulása korszakának alapja1, népünk sóba nem látott alkotó energiáját és kezdeményező ere­jét hívta életre. A 'szovjet emberek a Kommu­nist;! Párt vezetésével páratlan hősiességet tanúsítottak mind a békés munkában, mind haza juk fegyveres védelmében. A szovjet nép 'legyőzve útjában a komoly akadályokat, történelmileg rövid időszak alatt létrehozta a szovjet szocialista rendszert és ma biztosan hajad a nagy cél, a kom­munizmus fellé. Az Októberi Forradalom győzel­meként keletkezett * szovjet rend­szerünk nagy átalakító hatást gya­korol az egész világtörténelem fejlődésére. Az Októberi Forrada­lom elvei egyesítik ma a szocia­lizmus és a demokrácia Szovjet- unió-vezette hatalmas táborát. Joggal nyilvánítjuk ezt a marxizrmis-F'ni'nizrnus eszmei győzelmének. Az események egész mcrnele megerősítette a század fordulóján fejlődésének uloLsó szakaszába lépő kapitalizmus elkerülhetetlen pusztulásáról szóló marxi-lenini elmélet helyességét. Beigazolódott a marxizmus-leninizmus tudomá­nyos következtetése, hogy a munkásosztály, elén egy for­radalmi marxista párttal olyan erő, amely képes a dolgozókat harcba vinni a kapitalizmus alóli felszabadításért, s ma­gára vállalni a társadalom álta­tni vezetését és megvalósítani a szocializmus felépítésének nemes célját. Más országok népei a nemzetek, testvéri együttmüküdésénok pél dóját mutató szoyjet álltam építé­sének tapasztalataiból meggyőzöd­nek arról, hogy a szocializmus íekőbbrendít a kapitalizmusnál, meggyőződnek a marxizmus-leni­nizmus igazságáról! és életerejétől. A szovjet nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. év­fordulóját a politikai, gazdasági és kulturális élet minden terüle­tén aratott nagy sikerekkel ün­nepli. A forradalom évfordulójáig elért legfőbb eredményünk, hogy n szoi'jct szociulista állom politikai és gazdasági ereje inéi/ inkább mcQiilitt és mvg- asiiűrdult. Az új HecHiiiikia «Dk-enes 'beveze- fcisie fiebeHövié HeHle a mépigiaizda- s-ág fid’s zier>otósión'Clk 'tóvá ttbi iniaigv. imér-e'lű hcchmUkiad feó'űjtübávád, va- úa-miiinit a sok és nehéz munkát igénylő 111 nnk álatok gépesí­tési színvonalának emelését. Ugyain-aiklk-oir a ilecbnitkoii 111 a l a- dáis, 'kádereinlk IképzeilHscigéneik emiwliése, a imuin'káisolk, im'ónnök'öik és HeCbniilkuisoik ike zideiiivó n yezé-s-a tiiztosito tla ia in untén lerme- lékeny végén elk jelentékeny megnövekedését. A világ élenjáró jiiczvgaxáaságánnk óriási fejlődése A m-ezógoizdiaisáigibain is j-dVatós isuk-eirelkdt értiiirlk öl. A folyó év­ben a bruiitó gaboinoleircniés a háború 1910. évszánvonof áit imap'dinim) 300 nrlKó púddal múl­ja fékül {móniVgy 50 máli'i-ó 'iné- t-eamiázisia. Szónk .1. A Pánt és a iko-rmáiny a imezd- .ga.zidiaisá got nagy an-émniyiitségben l'iá'Iijáik cil imóndcittMie gépi felsme­meiléss-el. .Az idién a tnezőgia zda- ségnolk négyszer több traktort (15 lóerősre átszámítva). 3.8-'Szec több ikorobáij-nit'; megyiszer több 'linaikrorielkól, ma.jdiniem halt* szioir ilőbb traik'lorvelőgéipeit é* linalk'loéboironából Hőbb unimí há* romszoir 'löBbet adnaik, minit 1940-ben. Az alomoHergia titkának feltárása után a szovjet Indésok sok más nagy felfedezéssel járultak hozzá a technikai haladáshoz Megerősödött » tudományos ku- (atóintézetek hálóznia. Uj, n-agy lépéseket tettünk annak a fel- adatPuk megoldására, amelyet Sztálin elv-társ tűzött a szovjet tudósok elé: „Ne csupa,n elérjék, de a legközelebbi jövőben halad- jók is túl az országunk határain túü tudomány eredményeit." Ai átomencrqip, titkának fel­tárása, jniún. tudósaink sok már. mozi in unkáé'A fs felfe­dezéssel járullak hozzá a technikai, haladáshoz, nép­gazdasági. terveink teljesi- lésélies cs téltolj esteséhez. Rendkívül magy jelentőségül) volt Sztálin elvtárs hozzászó­lásainak a nyelvtudomány kér- eléseivel kapcsolatos vitában. Ezek a hozzászólások éles forda* latot tettek lehetővé, mindenek­előtt :l tudománynak ebbeo a* ágéban. Államunk vezető és irányitó ereje a Kommunista Párt, amelynek politikáját a szovjet emberek saját politikájuknak tekintik, abban érdekeik meg- F'stcsiilésct látják. Nincs <i világon egyetlen biir/soá kormány seui, ameiynek belső politikai helyzete olyan szilárd és megingathatatlan volna, mint amilyen szilárd • és megingathatatlan a szovjet kor­mány helyzete. Az ötéves terv dicsé? eredményei Az ötéves 1finv ApveCŐ tfd'- »daóai azok vontaik, hogy helyre , átfeifk az ország elposzuöt vi- dókei'!, e'órjiilk az ipar <?s me- zőgia.zdiaivá g iiáibo-rá oüklii szónvo- iiiuóá't és uzu'láiu ■M'üónni.iju'k ezil a szán vona lait jelewi|<Hk>eny ovór- t'ókbe'n. Uiaitalnias. haz,á|tk iránti büvzke.vég érzésével nioard haitink ni a, hogy na ötéves terv nek ere ké t a fel adatait sikeresen trl.je.si tettük. Hu Igényin in mesa ti ezui'á'n fw.- Nor-on.a a fr.rv tis?j f;;i i t ésói Klí eired­! arányéit. Kieinrelfte: A folyó év első ipiz 'hónapja alattit a vas- és acoMerm«lés 11 száiziaóáktkul múl­ta felül a 'há'bor’á eJflt'ti tsizfavo-' naúait. A Donyec-medenoe iszéuilpa.tv, aitnei’.yett .a iháibonú ödl'j«sein ei- pusz'tiíi'otil, Hialjos «ngési/óbon új­jáépült. Kelletten ana töMi min'» íóliszor annyi szonrait (bányás/uraik, nnin't a Iráiború «főliL Új szión- kilöheilyeikteit tá'rmlk fel a'Z ortszúg ■más tkärzeWilboa is. 1950 első 'biz (hónapija aftaitt » 'kiöO'laijitianni'efiés 21 szfl.ziailékfcal múlttá Wütk a bálévá elöKii sriin- vonoila?. A ik nmiiotaij -4>ci<Jollgo«r6 ipáit új it'eolvnlkaii folszeipelét'! ka­póit., új mágas okitáiu-száimií ce- p üil'ög'ripbenzi n-faijóálka1' és imás őzeim- és Ikein'üumyiagot temmeft. i i A hálrorú előtti .színvonalhoz képest több mini lö százalékkal emelkedett a munka termelékenysége

Next

/
Oldalképek
Tartalom