Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-09 / 179. szám

Nagyszabású katonai díszszemle és felvonulás Moszkvában a Forradalom 33. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szo-cWasita !•'orra-dalom S3, évfoirduiliója al- tiaómáibó! nagyszabású tai'onaii dtiszsz-eunle és feOvomu- á s wV, Moszkiváb-ain. A Lciniiiti-imiauz&lsm» 'közelében, a tár ik'öziepáa hailaljnais, ezerta- g'ú »ewelkiair 'M'y'ezfced'eitt el. A Kreml íaOaii'vae sz-embe-n húz 3d6 wibÜEiöa eát'o.gla'il'ák helyűik»! a Szr.yjpinnii'ú Ltigifeil-sőbb Taaac-íá- ntalk, az Oroszországi Sízöveliségeis Kózláes-asáig T-amáiosiáioialk és thbbi Szövetséges Közit’áirsasá.g Leg- fefcäbb Tanács-áimalk iképTOselői, a szcc-j-alista munka hősei, a uno-sz- braii ípaini üzemeik új»!ói, é-knuu- kisaii, ikiváíió koóhoz-asszonvok, a tudomány, az irodwlom, a mű­vé®»eí ikimagaisló tépvi-s-e-lői. Szá­mos fciilföld-i vendég .is ódkeze'Jt a m'OS’k vai nagy üninepség'-e. A tribün mellett feltünlek a Bolsevik Pari Politikai Bizottságá­nak tagjai és a szovjet kormány vezetői. Felmentek a tribünre ás elfoglalták bö'.yüket. Megkondul- tak a Kreml harangjai, a Kreml toronyórája elütötte a 10-et és a zenekar • játszani kezdett. A Vörös-tér egyik oldalán Bu- gyonnij marsall — aki a szemlét fogadta — a másik oldalon Arlyo- mov vezérezredes, a felsorakozott csapatok parancsnoka, a díszszemle vezetője indult a tér közepe felé. A mauzóleum előtt találkoztak. Artyonov jelentést tett Bugyon. nij marsallnak. Bugyonnij ezután megtekintette a csapatokat és üd­vözölte őket a Nagy Forradalom évfordulója alkalmából. A -sz-amáe lilén Bugyoininiij imiair- s-aOl f-eCimeinit a imauzáiieu-m fk'öze- itób-em éllló e-meöviényre és el- m-aedoiUta ünmepd beszédéi. Re-sz-é- d'! mán tüzérségi »őrtűz dördült el iM-oisztkva if-ei'eitit, majd a z-eme- fcair eljá liszoiMia a szovjet hsm- nuiszt. Ezutáin vezényszavak hal- latt'szoiliíaik. és -a csapatok a unnu- z ólle um felé fondulbalk. Az ezer­tagú zenekar án-d utót játszót-:. Megkezdődöm a osapa-tok ünnepi elvonulása. Kállai Gyula elvtárs ünnepi beszéde az Operaházban A Szovjetunió: a béke védelmének szervezője, előharcosa, zászlóvivője fokozottabban kell vállalnia mind­azokat a feladatokat, amelyeket országunkban a szocializmus épí­tése és a béke védelme állít elénk. Ezután a békéért folytatott harcról beszélt Kállai elvtárs. No. vember 7-e ebben az évben a nemzetközi helyzet súlyos kiéle­ződése, az imperialisták nyílt agressziója, a nemzetek függet­lensége ellen intézett szemérmet­len támadásai, őrült fegyverke­zése, s elvakult háborús fenyege. lései között köszöntött ránk. A szocialista Szovjetunió, a népi demokráciák s a világ összes sza­badságszerető népei előtt éppen ezért ma legfőbb feladatként a béke védelme áll. — A Szovjetunió megszületé­sével — hangsúlyozta Kállai elv­társ — a béke védelmének szer­vező ereje, előharcosa, zászló­vivője született. A szovjet ha­talommal olyan áj erőtényező je­lentkezett a világpolitikában, amely a béke jelszavával — mint mágnes a vasdarabokat *— vonja magához az emberiség békére vágyó tíz. és százmillióit. — A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott világtör­ténelmi jelentőségű győzelme a gyarmati és függő országok fel­szabadító háborújániak lángját is különösen magaara szította. Kína 470 milliós népének győztes sza­badságharca « kapitalizmus gyár. mati rendszerét egymagában alap­jaiban rendítette meg. Vietnam, melynek népe hősies és győzelme» szabadságharcot folytat, Indoné­zia, Burma, Malaja és India az Itnperi alizrnusnak mindmega n n y i sebezhető Acbilles-sarka. Ázsia gyarmati és függő országainak elemi erejű szabadságharca az imperializmus fellegváraiban olyan földindulást idéz elő. amely a ka­pitalizmus korhadt épületét való­ban alapjaiban rendíti meg. — A Koreai Népköztársaság g& iád megtámadása s békés lakosai­nak, nőknek, gyermekeknek, aggas­tyánoknak — Hitler vadállatait megszégyenítő kegyetlenségü. — tömeges lemészárlása, a koreai falvak és városok átváltoztatása füstölgő romhalmazokká — mind­ez a béke védelmét, a háborús tűzvész továbbterjedésének meg. akadályozását még nagyobb és még sürgetőbb feladatként állítja elénk. Nem vitás, hogy az ame­rikai imperializmus, ha csak raj­tuk múlna, ugyanazt a sorsot A magyar nép faíven követi az Októberi Forradalom eszméit Az Októberi Forradalom mutatta meg nekünk az utat arra, hogyan kell nemzeti függetlensé­günket, szabadságunkat, eredmé­nyeinket megvédelmezni. — Hála és dicsőség esért a Nagy Októberi Szocialista For. raűaiomnak, mely előttünk is megnyitotta a szabadság és a szocialista fejlődés útját. — Hála é$ dicsőség ezért a hatalmas Szovjetuniónak ét g ÜNNEPI PÁRTNAP VEZETTE BE A KECSKEMÉTI ÜNNEPSÉGEKET Németi József elvtárs beszélt a Katona József Színházban hazánkat felszabadító dicső had­seregének! — Hála Cs dicsőség ezért nagy Pártunknak és annak a férfiúnak, aki Lenin és Sztálin útmutatásai alapján biztos kézzel vezeti j népünket a győz elmés szocializmusj útján, a mi szeretett Rákosi elv- ] társunknak! ■ < — Múl a és dicsőség ezért népünk igaz segítőjének, támogatójának és barátjának, a haladó emberiség ve­zetőjének, a béke zászlóvivőjének, n nagy Sztálinnal:!-K-e-osk-eméiietn a Katona József ■Sziinihá'zlbain tont-oMák mwg suz ün­nepi páirtin&poé. Fehér Is-Itváin ellvtiárs megnyitó szavai után Németi József eáaláirs, megyei, páirtóiiükár em-etked-eilit szölásiria. — Az Auirona-aúrkáló novem­ber 7-6n a Téli Palotáim irányí­tott ágyúinak döngésével fórdiet- íe a. wiíMgnialt, hogy új korszak ikezdiíid'&lil: A Nagy Szociadisia fonradiailom korszaka — kezdte beszédét Németi alvlárs. — A péteiTvárni rounk-ás-ok, imaitrózok november 7-án szétzúzlak az Ideiglenes Kormány unamadiék erőit. Győzié.«mne vdáíiék « fegy­veres íebkeíésit. Ninos a vilá-gttórténel-eimnek egy«l-l e® olyan -n-agyjeilie-nől'égű eseménye, amely jelentőségét te- klinitvie, ösisz'e.hiaisonllítihaitó Henne a Nagy Októberi Szocialista For­radalom mai. A unfit forrnád almai rendesen a.zz.aá végződ1 tok, hogy a kor­mányrúd melleit a ki zsákmányo­tok együk csoportját a ki-zsák­mányotok. máisák csoportja vál­totta fal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyökeresen kü- lüubözik minden eddigi for­radalomtól. Ez a forradalom széttépte az imperializmus bilincseit, véget vetett inin- deu-réle kizsáinfjá-nyolásmak. A szovjet nép fajra, »amire való tekáinitat mAilkül -szaibaidságoti é-s egyenlő jogokat kapott. D-e a Nagy Októberi Sz-oola- Iiísta Foriraidatom tordutoponitol jede atollt a világ népeinek életé­ben ás. A világ népei megism-etr- h-eltiélk október példájából, hogy tne.g áetb-et és meg ás k-cál d-ön- -tani a káztsálkiruányolók íjaitau- mál, föl liehet, föl keii építeni a dolgoz6 nép kiiztsálkmányoláisitol menitos, sz-aba-d, &zooiaúasta rend. jói. A Nagy Októberi Szocialista Foriradoitom a -törté nef.iemben elő­ször: áttört-e a 'vfág-imparmai!iz­mus Ér-onlijáit, végjeit vetélit a-z á)m penialisták o-sztiaill-an vibágurail- máin-ak és a vtilágot két fábomra osztot-lia: a kapitalizmus és a s zio-oiaíi zm u-s iláborára-. Niém-eilí -elvtáins beszédének to­vábbi részében váz-ol'.a, hogy a szo-vj-et nép hogyan teremtett hailiatimais, ko-r-szerű ipar:, hogy oldották -m-e-g a -piarasztsáig ós n-emz-etiiségek p-robl-émá-it. Kámu- íui'.-ott arr-a, ho-gy h-o-gyaan épíl-e!- lák, sz-eirv.ezrtiék a ykäg J-eg-erő- si&bb Iha-diseiregiét, a -di-os (Régies A7 őrös Ha-d-s-e-rega!, amé'Jy aneg- vód-e>lun«zile h-azá-ja s ziaba diságáé, f ügge'.lení'ég-ét, -m-iköziben szét­zúzta a. fasiiszte hads-eregieit, f-el- szabadúUotta Eu-r-ópáit, lk-ö*z>l’ülk Magya-ro-rszágoit is, a fa-si-z-mu-s jánmia ail'öl. — A Szovjetunió következ«- íos bé'k-epolitiik-áj-a példa nél­kül áll minden eddigi hata­lom nemzetközi politikájá­nak löMé-nelében. N-ov-ember 8-án, tiebá-t a fonrad-ail- niia-t köv-eiliő n-ap-on, -a II. Sz-ov-j-eti- k-ongir-esis-zu-s máir bákie-dielkinét u­m-ct bo-osáttokt ki. Az ánt-erv-ea­ci ós Házna-dá® li-diején 13 alkaikwu- mot foird'Uill -j-aivasüattial az oa- lt-n-1-e ál-laim-oikho'Z a háiboirá aiz-on- n-aii-i heszü-nitetiésiére és a bék-e m-eglk'öiié-sét diX'etöein. — Az első és a második vi­lágháború között a Szovjetuuiő számtalanszor fellépett a lesze­relésért és a háborús szövetségek kialakításának megakadályozá­sára, a, nagyhatalmak békés együttműködésének biztosítása ve. élt. A Szovjetunió a Népszövet, ségben szívós harcot vívott a fasiszta agresszió clhatalmasko- dása, a népek kollektív biztonsá­gának megvalósítása érdekében. Szakadatlanul szorgalmazta Ame.l riku, Anglia, Franciaország ak-■ kori urainál a hitleri agresszió elleni keményebb rendszabályok megvalósítását. — A Szovjetunió világtörté­nelmi jelentőségű érdeme, hogy a második világháború éveiben halatoas .— Hitler elleni — koalíciót hozott létre és szétzúzta a fasiszta Németországot és Ja­pánt. A szovjet nép önfeláldozó harcával megmentette Euró­pa civilizációját cs ezzel egyszersmind felbecsülhe­tetlen szolgálatot telt az ál­talános béke ügyének. A szovjet nép mindezeket a sike­reket láaglelkű vezérének, tanító, mesterének. Sztálinnak köszön heti. (Sztálin elvtárs nevének em­lítése után felzúgott a faPs* Á hallgatóság felállva sokáig él­tette Sztálin elvtúrsat.) — Nagyon is elevenek még a népek emlékezetében a nemrég réget ért háború borzalmai — idé­zett Németi elvtárs Sztálin elvtárs írásából — és nagyon is nagyok a béke mellett álló társadalmi erők, semhogy Churchill aSresz- sziós tanítványai leküzdhetnék és az új háború mellé állíthatnák őket. Miután Németi elvtárs vázolta a Szovjetunió háború utáni öt­éves tervének hatalmas eredmé­nyeit, rátért az előttünk álló fel. adatok ismertetésére, majd így fejezte be beszédét: — A forradalom évforduló­ján büszke öntudattal ígér­jük, hogy Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével erőnket, — áldozatot nem kímélve, — azon leszünk, ho-gy hazánk­ban diadalra vigyük a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eszméjét. Németi elvtár» beszéde után a hallgatóság felállva, perceken út éltette a nagy Bolsevik Pártot, anuak bölcs vezetőjét, Sztálin elv társat. Az ünnepi pártnap a hely) kultúrcsoportok műsorával ért veget. A keddi ünnepségek November 7-én, ked-den d'éü- «to'-it a ta-nflos-olk ürnnie-pí iiflse­iken emlökiezi'dk raieg a Nagy Ok­tóbert -Súwxi'iia-liisfa Fomr-adu'Ioun övfordiuiltojíi/ról. K-ecsteané'.-ein a Városi T-am-áos Vegr-ohn-jtobi; sá-ga déleUtiM 9 órakor n. ■váir-o-s- h-á-zia k'ö-zigyűiliéis-i teiméiben *a-r- torta im-eg üniaepi iihésé!, Bitu-elyeu Szei’-epcsiéiavii Imre ilaiaiáosiefnök eímCiékiez-etit imieg az évfovdutoróh D-él-e-lőlit 10 óraikor a Sz'aibad- sá-gJ.ér-en a Szovjet Emillélkimü előtt gyüll-etk ös-size ia váiro® d-o-1- goziöi, hogy leróják hifiá-juka-í azolkérlt ia ez-ovjeit hairoois-olkiár't, aikiik, h-a-záinlk f-eHiszialbaidiíiláisáié-m- ■vié-riülk-eib huíilaiWálk. Enne aiz al kiafloimma (kiiyiom-úiitalt a-z iiz-omielk, in.Pőzimiéniiy'edc, hiatás-áigok dolgo­zói, -a tainuMilfjúváig, hogy aa eioiíékimü elölt ilieir-alkj-ák a háfiai é-s ímegeimK-kiezé-s koisizoirújáll. Vé- g-el’áithiaitiaiHan soroikibain jölWk. aa eimiliéikieziésine K-eiosIkemiét dioDgo-ző-i. H-o-siszú m-emetjülk. végiiiglröimpöly- gölil) K-e-ostoeimiét zátszijódllszhie öl­tözöm uil'cá-iini. M-iin-deiniüilit, oimer re Dié-zümlk, -záiszilók ás fcáhOátk jeij- szia-vaklkia-1: „iMtegviédifiilk a ibé- kiét“, »íLeinún, Sztálini úíjáin Rá- koisú elvláirs vez-e'.iásOTel ef-öre új bábe-győ-z-eflmielké-r!.“ A H'áiblae-rd'ő j-eS-szaivai a Ibétoe di-adialmas eine- jiét itórdeililk. De ainráli lis be-sz'Öl- n-elk, bogy diofjgozúiinik egysége­sem éillnolk a Páirt, Rákosi ejvl-áins mögöl'l.-A Megy-eii Páirfbizioit-'.s-ág koszo­rújáig Németi József efvl-á-rs, a Megy-eii Páirtibi-zoilils-áig ttiinkáir-a há­taiéit s-M'vsik kiisióreité-horii h-e- äye-zite -eíí. Pár ip-erc múlva egész viiragiszőny-fg Utoriitot-'.-a a hős-; íitul-tlkmü ilBi’laipza-láil. Déí-'uilám a- -Megy-eii Tanács fo- gaid'oesil-e-t xend-eze-lit a várcishá/J dlísz'temmtéibein. Es-'.-e a Ival-orih Jó­zsef Sz-ínházib-a-n daisze-toa-dás ke «•lében imuíiuw-ák be Fagyej-rv „Ifjú Gáir-dia“ caimii szíirtmúvé!. Kállai Gyula elvtárs, külügyiül. niszler beszédének bevezetőjében rámutatott arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója nemcsak a nagy szov­jet nép, hanem az egész haladó emberiség közös ünnepe. — öröm és büszkeség tölt el bennünket — mondotta, — ha 5rra gondolunk, hogy mától kezdve ezen a napon, mint nem­zeti ünnepünkön, osztozhatunk a nagy szovjet nép ünnepi érzései­ben. November 7-nek nemzeti ün­neppé való nyilvánítása azonban nemcsak ezt jelenti a számunkra. A Magyar Népköztársaságaié, mint az Októberi Forradalom ké­sőbbi szülöttjének. a jövőben mis Nofemlier 7-én dolgozó népünk liitet tett elszánt Iiékeaknmiáról Budapesttől Bajáig, az ország minden városában és falujában forró, ünnepi ké­szülődés várta november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33-ik évforduló­jának napját. Minden magyar dolgozó ünnepelt ezen a napon, szívében a Szovjetunió iránt érzett rajongó szeretettel és azzal az elszánt békeakarattal, mely a két nappal előbb lezajlott Magyar Békekongresszuson egy egész nép harcos békevágyát harsogta a világ minden tája felé. A Nagy Október emlékezetének tűiében tekintett vissza népünk az eddigi alkotásokra és az évfordulón, mint harcos Seregszemlén tett újabb fogadalmat, hogy tovább­halad ű 53 évvel ezelőtt megmutatott úton. Budapesten, az ország szívében, milliós tömeg ünnepelte november 7-e előestéjét. Az Operaház homlokzatáról messze világítanak az arangbetük.„Lenin, Sztálin zászlaja alatt előre a béke megvédéséért!“ Az ünneplő tömeg forró lelkese dése azt a széttéphetetlen barátságot és mélységes szerctetet fejezi ki, amely népünket a Szovjetunió iránt eltölti és amellyel valamennyi testvérnép pel együtt felzárkózik a sarló-lcalapácsos lobogó alatt a béke szent ügyének védelmére. Kecskeméten ás a megye minden városában, falujában, november 6-án este ünnepi pártnapon emlékeztek dolgozóink a Nagy Októberre, a Bolsevik Bárt diadalmas harcára. Kecskeméten Németi József MDP megyei titkár, Baján Szabó József honvédezredes, Kalocsán Zala Ignác honvéd százados, Kunszent m iklóson Pankovics Jánosné MNDSz megyei titkár, Kiskunhalason Halandó István. Kiskunfélegyházán Sarok Antal. Bácsalmáson Habas Mihály, Dunavecsén Ko csa László, Kiskőrösön Kulcsár Jenő, Jánoshalmán Borbély Sándor elvtárs beszéltek az ünnepi pártnapok hallgatósága előtt. szánná a világ többi békeszcretó népeinek is, mint *wit most a dicső koreai népnek szántak osz­tályrészül. Hogy mennyire így van ez, azt őszinte perceikben ma. guk a háborús uszítók is elismerik. A „La France“ című jobboldali francia újság október 7-i száma- ban például ezt írta: .-Amit az Egyesült Nemzetek Szervezetének csapatai most Koreában megvaló­sítanak, azt ki kell terjeszteni Magyarországra, Komáméra, Bul. gáriára, Kelet-Német országra és a haiti államokra“. A koreai há­ború és az ilyen elszólások —- fi­gyelmeztetés a világ összes szn- badságszeretö népei számára, hogy milyen szándékok rejlenek az amerikai-angol imperialisták világuralmi tervei mögött. *— De a koreai háború mást is mutat. Azt mutatja, hogy egy nép szabadságharcát fegyveres erővel, sőt xnég katonai túlerővel sem lehet letörni. Hányszor kür­tölték világgá az imperialisták és ügynökeik a kínai nép évtizedes szabadságharca során is, hogy a kínai néphadsereg le van verve, Kína szabadságharca szét van zúz­va ! A történelem rácáfolt az im­perialistái dicsekvéseire: meg­mutatkozott, hogy örömük mind­annyiszor korai volt. A vereség az imperialistáknak és csatlósaik­nak lett osztályrésze, a nagy kí­nai nép pedig Kommunista Pártja vezetésével kivívta és megvédi szabadságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom