Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-05 / 177. szám

Sztálin zászlaja alatt a hatalmas Szovjetunió oldalán megvédj ük a békét! érj« «atfmennyt országban « fegyverkezés csökkentését. Pudorktn ezután magyar szóval ÜdvözőOk» a niomz«!«! közötit'i szö veti éget és a bök« hivM. A Komgreaszuisook módot beli ía- Sálttiia arra, — mondotta, — hogy eltérje a. nemizeiiközi békés megoitdiá'Si!, a Koreában eOk'ö verteilt •vadálfliaiti Íkegyelfteníségielk .m eig- szüimtetésiót, az initerreniciés csa­patok kivonásáit Koreábó1. és mindenféle háborús készü­lődés betiltását az egész vi­lágon. Beszédét fergeteges tapssal fo. gadták a Kongresszus küldöttei, akik felállva, hosszú perceken ke­resztül Mkescn ünnepelték a nagy szovjet nép küldöttét, a Szovjet­uniót és bölcs vezérét, Sztálin elv­társat. Marcel Breslaru: „litvánjuk, hogy a Kongresszus in unkájával hozzájáruljon a béke nagy ügyének győzelméhez“ Ezután a román nép küldötte, Marcel Breslaru, a Bukaresti Szép- művészetj Főiskola rektora emel­kedett szólásra. Rámutatott arra, hogy a román népet is és a magyar népet is a legyőzhe- lellcn szovjet nép szabadította fel a fasiszta járom alól. A szovjet népek erős segítő karja pedig támogatást nyújtott a hábo­rú súlyos sebeinek begyógyításá- hoz. A román és a magyar nép egyaránt aktív részvevője annak a hatalmas békefrontnak, melynek élén a nagy Szovjetunió áll — mondotta. — Mi tudjuk, hogy a békét tei(ekkel, mindennapos áll­hatatos munkával, a haladás útján elér* munkával és újabb vívmá­nyokkal kell megvédeni. Elmondotta Marcel Bréslaru, hogy Romániában rövidesen ta­nácsválasztásokat tartanak. — Né­pünk — mondotta — lelkesen ké­szül arra, hogy az államhatalom helyi szerveibe a nép legjobb fiait a munkásosztály békéért és szo­cializmusért küzdő leghűségesebb harcosait válassza bo. A román nép fel alkarja építeni a szocializ­must és bekére van szüksége ah­hoz, hogy befejezhesse megkez­dett művét, hogy megteremthesse az életformát, melyet maga vá­lasztott. Tudjuk, hogy a béke- front hatalmas ereje képes meg­hiúsítani az amerikai imperialisták bűnös terveit, hogy a népek élni' akarása és szabadság vágya diadalmas­kodni' fog a Walt Street és a Citty bankárainak becstelen tervei felett. A román nép testvéri szeretet­tel tekint azokra a sikerekre, me­lyeiket a magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs vezetésével elért. Kíván­juk, hogy ez a Kongresszus, me­lyen ml most résztveszünk, mun­kájával, határozatával Magyaror­szágon és az egész világon hozzá­járuljon a béke nagy ügyének győzelméhez. A román küldött nagy tapssal togadott beszéde után szünet kö­vetkezett. Ezután Bajor Gizi, a Magyar Népiközilá.rsasá.g kiváló művésze, valóé á't az etimöiklést, majd .Au­dios Erzsébet eüvSérs, országgyű­lési ikiépviiiséjő, a „Megvédjüik o biMvét‘‘-mozgalom Országon Tá­ti áosóinialk ot n őke tartotta meg re­ferál urnát. Az amerikai imperialistáik és csatlósaik egyre nyíltabban a nád fasiszták soraiba lépnek. A máéi fasizmus örökösiéi saját onsizáguikibam eteyotm.jAlk a sza- badsűigjoig-olfcatf, rógiaiknaizzáik a Szovjetuniót és a népi demo- 1 kratikus országokat és egy új világháborút propagálnak, min­denekelőtt abból az érdekből, hogy fegyveres erővel tegyék le­hetetlenné a demokrácia és a szo­cializmus diadalmas előrenyomu­lását. Az amerikai és a^lgol Imperia­listái az utóbbi esztendők folya. mán igyeikeztek az egész világot katonai támaszpontokkal behálóz­ni, repülőtereiket és hadihajő- kikötőiket kiépíteni Japánban, Koreában, Marokkóban, Trieszt­ben, Görögországban és Fonnójá- ba,n. A csatlósállamokat az ame­ttom mi sem tudja frdtsu'ioztutiii növekedésében a békeniwx^alvnsit Andics Erxttéboi elvtársnő bcsxédc A Békéik omgireuzu» kőzvettenül « II. Viliágikofflgircsvzuts eifl-eaitié- jén jött össze olyan nemzeliözi helyzetűbe®, imrtyrt a viMgibéke ügyének haitoiiimais eükerei, ez egész világ békém ozgiaJimá,mák rendik! viM'i megarösödiése jeflletm- Z'C’tí. A törtéraeitembon péőda »él­ik ül á'Jló hrtalmas an ozgai,ómról va® az í, amely tüneményes gyorsaság­gal az emberiség százezrei* mozgósította újabb háború megakadályozására, a béke védelmére. Ezután» a Béke Htveflneik I. Vi- líiglk cmigiresszusa óla «Iliért ered­ményekről szőlotl* Aodiios eMiins- DŐ. A stockholmi konferencia ide­jén imár « belyti békevédeámi bi- zottfcdgok tízezreiinelk létezéséről tzá,módiak be a különböző orszá­gok IküldlóMei. UgyszáiQilién ihwtail- ■nais iW»m>eg mozgalomról vau szó. a 1fegyve>r'Szálllilíiláisoik d.k-n Okasz- opszágbaitt, Fnaooiiaországiba®, Né- rairtorszóigbani, Dámáéiba®, Hol- Üaradiáiba.®, Norvégiába®. A békemozgalom ebben az idő­ben már hatalommá vált. amellyel barátnak és ellenség­nek számolnia kellett. A stockholmi búkekonferomoia kiáltványa a békemozgalomnak céljaira • olyan uiegszövpgozést nyert, amely azt valóban elfogad­hatóvá tette minden lékére tö­rekvő becsületéé ember simára, tekintet nélkül arra, hogy mi a véleménye a háborús veszély ke­letkezésének okairól — mondotta Andics elvársDő. — A Stockholm­ban megindított aláírási kampány hatalmas viiúgmoz- galommá lett. A legkülönbözőbb jellegű szervezetek és a kiváló személyiségek ragyogó sora tá­mogatta világnézetre és politikai meggyőződésre való tekintet nél­kül aláírásával az atombomba eltiltásáért megináitott küzdel­met. Az imperialista kormányok erőszakos rendszabályai, korrupt sajtójuk agyafúrt támadásai, a jobboldali szociáldemokrata kö­rök álpacifista jelszavai éppúgy nem tudják feltartóz­tatni növekedésében, mint a fasiszta bérgyilkosok orv merényletei. rikai imperialisták háborús had sereg feldttításdra kényszerítik. Fegyverkezés a dolgozók rovására Az amerikai imperialisták és csatlósaik eszeveszett fegy­verkezései persze a ^érzé­kenyebben sújtják a dolgozó néptömegeket. A Csatlós kisállamok egész sorát fegyverkezésre igyekeznek kény - szeríteni, aminek eredményekép­pen a koreai fegyveres agresszió­jukkal kapcsolatban Truman, az Egyesült Államok hadseregének 82 százalékkal való fölemelését követelte, azaz a hadi kiadásoknak <öbb mint 10 milliárdra való fel­emelését. Ezekkel a fegyveres készülődé­sekkel lépést tart az imperialis­ták háborús propagandája. Az amgol, amerikai imperialisták célja: a háborút, mint jó üzletet felhasználni s milliók vérei arannyá változtatni■ Segítenek ebben az imperialisták régi, ki­próbált lakájai, u jobboldal szo­ciáldemokraták. — Ezután arról beszélt Andics elrtársnő, hogy az amerikai imperialisták igazi arculatát leleplezik a Koreában elkövetett gaztetteik, amelyek minden becsületes em­ber lelkében a legmélyebb fel­háborodást váltják, ki és a» ame­rikai imperialisták nefeót gyűlő- lettel, ejtik ki az egész világon. Háborús propagandájuk — mondotta, — melyet a náci fa­sisztáktól vettek át, utálatot kel­tenek minden becsületes ember­ben. Vezető amerikai politikusok leplezetlenül vallják, hogy a* Egyesült Államok hivatva vannak a ’nagykapitalista és nagybirtoko. sok rendszerének szilárdítására. Idézte Andicg elvtársnő az, egyik amerikai „tudós professzor1* be­szédót: , .Mindenkinek meg keli tanulnia as ölés művészetét. Nem mondom azt, hogy a háborúnak a hadseregre, a hadiflottákra, és a légierőkre kell korlátózodnia. Helyesnek találom a bakterioló­giai háborút és « gáz alkalmazá­sát, az atom-, vagy hidrogén- bombákat. Nem fogok közbenjárni a kórházak, templomok, iskola- épületek, vagy a polgári lakosság csoportjai érdekében szemelőtt tartandó rendszabályokért. Az imperiia Halta tbáiboinii uszfl- tóklktal iszeimbemálillá oirszAgolk — íoflyitaltfoa — ar anigoU, fliinwr:(kai impeniia,listák IMÜbonis nselitszö- véseii eWeo szabadságukat, nem­zeti függetlenségüket, boldog éle­tüket, ®z egész emberiség jövőjét védik. Audios elvtáinsmó Kornea pél­dájával! 'bitziocayiíi'.oflilia, hogy belélörik az Imperialis­ták foga abba, ha a 'szabadság- szerelő népek ellen támad­nak. .A ikoipeai ■mépba.ds'er'eg — imon- dblila — minit azt a,z imperiiaiiisi!« sajtó i»s tónyiM.ien «tamer roi — nagy támadásba ment át újból és jelentős sikereket ért el. A .koreai «aeiménn'elk isméi behúz 0- nyiíll otli'áik, ltogy még olyan lechnikai' fö­lénnyel, olyan vadáliati ke- gyeMeitségget sem lehel egy szabadságszerelő, szabadságát védelmező néppt megtörni. A lovAUbiialtbajj sttóI benOek hogy az úm.p«-rt>«íliii5it.8ik effiresiszir 'lőréik'ediéiével »zömben Alii imag* a Szovjeilunió, •melynek népei a bök* éa « »zabadságsierető emberiség élesiaipiaihs. A Szorje!iun>ió (képvisWl'ői az Egye« iáit NemzietéV SzővolsAgié- ben egész sor jiavaisHaitot telnék a bélbe és « ikollelkilív ibizionisA g feinini'iairláisia éis itpváibbfejl'’e.szi,.'ésie érdékiében. Ezeket az állásponto­kat az Egyesült Államok képvise­lőt. a csatlós államokra támasz* kai ibailaiunaistaibbá ké l várjak. A bélbe ügyéneik. meg kel. myemnd, a békéért folyó mozgalomba be kell kapcsolni az egész be­csületes, békére törekvő em­berisége4. A V'ii'-íiiglkonigineisszuiS munlkájtáiba be kell baiposoimi azok«! üs, Bibik vaóaiuiiilyien' olkiDát fogva mem ir­ilólk alá a .stockholmi Ikiáíllívámjit. A prágai öt pont A p ragui konlfcirenoi® egy to­vábbi tópésá tett előre azon az úton, üim'elyen a e<lo-cflsihoiíumi ibtólt- vátny osalk el'SŐ l'épés volt és öt iköveleOésit jeőöúit meg a uetn- zellbözii ibilkiemo-zgalom közvetlen ! .déli jtalkéin't: Az első point az atombomba el- j itilitásáiuaA követelése. A második i pontit m iindenfajtia fegyverkezés! éllai 'áinois kotrMiliozAisa és eCemőr-] z'ése. A hairm aidilk pont a háborús; propaganda elJtdStáiM. Negyedük i pont az aigiressziió «ItiilBtása. cVtő-1 dók poimt a Ikoreali Ikérdés bél'iéis rendé zé ve. A priáigta.i ■liamácsIko'Z'áis dllbatá- roz'la, hogy az említett öt pontot a legszélesebb megbeszélés és megvitatás tárgyává tészi mindenütt az egész világon. A XI, VúláiglboiDg'r'eiS'S'ZU'Sinialk sziéöets népgyüléseiken kell me.g- vá'’aisztiaini a delegációját, hogy v.ailőbaiQ a népek nagy tanítója jegyen. A ibiaUalkaOí naaize'böz: belyzal«! Ráikosú Mítyáu elvtárs, a .Magyar Dolgozóik Pá'rtja fő- ilitllkáira a Pánt Központi Vez.eiló- ségiáneik utolsó ülésén úgy j-eütl-e- •mezil'e, hogy az Egyesiiilit Áfamok vezeSfee eiailá ótl.ió imper.ialista blo'kik a „'hideg háborúi“ egyre li.niká'bb „meleg háborúira“ aäoairja á'tvái’.i'.iO'zil.alinii. A sz-o.oi.atli ziai u s>t épí­tő államok gazdasági ós po'iilliiikaii mogeirösöülásáre, a Szovjellunió- veze.We bélbeéront sikereire *T. amerilkiai imperialistáik * harmadik világháború cJó- késBiléaéve! Peleinek. Az aláírási-mozgalom élén tűr­mészetesen a béketábor nagy vezére, a Szovjetunió halad és a. népi demokratikus országok, mint olyan államok, amelyekben a la' kossáQ békeakarata szabadon meg­nyilvánulhat. Eddig a Szovjet­unióban llő millió ember, Kíná­ban közel 200 millió ember, Leu. p vei országban közel 18 millió, a Nőméit Demokratikus Köztársa­ságban 17 millió, Romániában 10 millió, Csehszlovákiában 9.5 mil­lió, Magyarországon 7.5 millió ember írta alá a stockholmi kiáltványt, óriási tömegek írták alá- a stockholmi pontokat a ka- piiaUtta országokban is, dacolva miniden, akadállyal. így Olaesor- •eágbaB 10.5 xndlljő ember, Fran- táaor«*ág)ban közel 15 millió, Ja- I Ariban 8.5 millió, as Egyesült ÁJleroottam 2.5 millió ember. Andie* Erzsébet elvtárj ezután felsorolta azokat a neveket, amelyek o*t szerepelnek a stockholmi felhívás aláírásai között, A Stockholmból elindított aláírási mozgalom eredményeit na ez ér márciusában Prágában kanajlőtt elnökségi ülés össze­gezte. És a prágai tanácskozás ugyanakkor, amikor magállapí- totta az aláírási kampány nagy eredményeit, a békemozgalom programjának további kiszélesíté­sének feladatát állította a ta­nácskozás középpontjába. A prá­gai tanácskozás meghirdette to­vábbi lépésként a fegyverkezés általános korlátozását és ellen­őrzését. Minden háborús propaganda betiltását, idegen országok ügyeibe való minden fegyve­res beavatkozás megszünteté­sét. Ahhoz, hogy * .bélkcmozpalonn inéig tudja. «Ikadályazinl egy új 'vM.gbálbo'rú teiörcsé*, még juk­Az amerikai agresszió . az EMS« zászlaja mögé bnjijk Az Egyesüjt Nemnertek szerve­zetének — mondotta Andics Er­zsébet, — melynek tulajdonkép­peni feladata a béke és a népek biz.lon'Ság’á.net m.eg.örzé.s.e ‘'cnme — az alapszabályok lábbaltiprúsával, az agressziónak fokozásával igye-! kezriek ártani. Az Amerikától függő Ksatlósállamok fepyrsnm erejének fokozására felhasználják az amerikai im­perialisták a Biztonsági Ta­nácsot, amely hivatva van biz­tosítani a nemzetek egyenjo­gúságát és a nemzetközi kon­fliktusok békés megegyezés r«k útján való elintézését. kodra, újból és újból elvetet téi. Az amerilkiai áimpeirki'iiistálk — f-olyilial'Jlta And/ios elvliáirsnő, — áitvCilliélk a svömcli fiastezitálk viláiguraljmű tőreik vés eilt és a fa- fiiiisz.la, f-oncMüdialk oiuberlelcmséigót ás jeXeinilák egyre myilKialbbaai. A német iiii’Htarizmn« újra feHáiiitaN/táeára, a náci had­sereg újna-fe If egyverzésére törekednek. Ennöl eg,é«z myiiflllna b'vsvéé az aimwilloaii, az angol Ős a ínaincita küáiiigyimiiinliszilicirelk rocwy oirlkli u^'iiHei'.ik.o'zaitia. Xjrne adóik válasn «. SzoVjct- umlió «s e. népi dcni<Air«ililViM omszágiA. kiüilügiymiiniiszileineiiaiidk .prágai lúajQiác^kozátsa. A psúgsi é<r- ték«zliett bartéiroizaitiai nagy »egflt- sége* jeHenlícuelk a Német Demo- k.ráois, a német egység Ihaircosan- nalk szerte a viliágon. A béke meg- védiéisiééirrt fö'iyó Ikü zdieieiminék élén a Szorvjcíiumiió állá. A Szovjct- uittiá itörtiómelc D>0biz.o.n.ytíloilfia a Kcmmumi.s'.ia knáilltváiuy azon 100 év c’jöH'j megá'Ws piíMsoiiit, tvogy „ai ül vem mértékben megszű ni k az együk egyén kizsákmá n yol ásu* a másik ájtal, olyan mértékben szűnik meg az egyik állam kizsák­mányolása a másik által.“ A Szovjetunió: legyőzhetetlen A Sz-or-jeilumiiA itimniosialk. nm*é itetsz a Ibélkiéniflk szokgiéilaitioil, hogy egyélde® imás népet sem it ám adiotit meg, htamem azzal ás, ihogy az liumperiaDiislta h áiboirús flámadá mó­kát miindiig * r*görélye:s.abban, s leg.s'lk.eire'Sébbein viisisziavcntc. legyőzhetetlen volt • Szov­jetunió a múltban és egyet­len józan ember sem kétél- kedhetilk ebben. Ezui'.ián az ultolisó éveikIben ereijé. inri.nd.an téran, itnegsolksiroirozllia, — a,hol eredményeire tiámaszlkodwi. imáir a Ikcumm uiniiistia tAx.sadiaio.rn .ép lésében —. még inkább legyőzhetietleai. Ezután avvól beszélt Andics elv- társnő, hogy a bókemozgaiom meg­tartásával egyidőben folynak lo mindenütt a világon a II. Világi- koingireiyszus elö'készílő imuniká’.a- tai. A becsületes emberek elszánt­sága fogja megakadályozni a há­borút- .A II. VilágÜétokoin gres'Szusra a magyar nép is elküldi a maga küldötteit. Ezreknek a küldötteknek a feladata lesz, hogy a Világkongresszuson képviseljék a magyar ncp elszánt akaratát arra nézve, hogy fokozoilabhan növelje erejét gazdasági, politikai cs katonai' <ércn. Képviselni fogja a magyar nép békemozgalmát, a»t « tényt, hogy .Magyarország nem rés, ha­nem erős bástyája a nemzetközi frontnak. Éljen a népek nagy világbéke harcai Éljen a világ népei békeharcának vczet.őie, Sztálini Éljen a magygr béke■ mozgalom, a magyar nép hősiéi erőfeszítései, hogy növelje erejét minden téren! Éljen a magyat békemozgalom vezetője, g legelső, a legjelesebb békeharcos Magygr- országon, Rákosi Hátyás! Minden becsületes emberben utálatot kelt a háborús propagandájuk A nag-y Szovjetunió a békeharc élén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom