Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-21 / 189. szám

A PÁHI GÉPÁLLOMÁS PÁRTSZERVEZETE JÓL MOZGÓSÍTJA AZ IFIKET Jakab szálláson 'elhanyagolják a fiatalok szervezését Az ifjúság Pártunk tartalék­csapata. Az ifjúsági mozgalom sikeres munkájának legfőbb záloga a Párt vezetése, neve­lése, az, hogy pártszervezeteink a döntő, vagy akár mindennapi feladatok megoldására hogyan tudják mozgósítani, harcbavetni p fiatalság tömegeit. A páhi gépállomáson helyesen oldják meg ezt a kérdést. A pártszervezet külön gon­dot fordít az ifjúség neve­lésére. A gépállomás öntudatos ifjú­sága a napokban vált külön a falusi DXSz-szervezettöl és 40 taggal megalakította az állomáson belül szervezetét. Az alakuló gyűlésen az ifik versenyvállalásokat tettek an­nak érdekében, hogy az őszi mélyszántást november 25-re befejezik, csökkentik az önkölt­séget és megjavítják a minőségi munkát. Szabó István DISz-titkár, von- tatós vállalta 4 gép állandó üzemeltetését, Schwaszta István vontatós felajánlotta, hogy az új gépállomás építésénél a napi te]j,.sitményét egy fuvarral emeli. Tumó Zoltán és Kalmár István teljesítményüket 110 százalékra emelik, az üresjára­tot 100 méterre csökkentik. Szabó Gyula és Kuti István no. vember 25-re 100 százalékig be. fejezik tervüket. Az Elöre-brigád párosverseny­re hívta a Béke-brigádot. Ka­masz István és Havas mező­gazdászok vállalták a rendsze­res ellenőrzést, a termelőcso­portba 4—4 új tagnak a beszer­vezését. Kamasz István, mint kultúrfelelös ígéretet tett, hogy két héten belül beindítja a kultúrmunkát. így lendíti előre Páhin az ifjúság a gépállomás munkáját és válik példává a falusi DISz- szervezet számára is. A fiatalok közül nyolcán vesznek részt az alapfokú politikai iskolán. De a pártonkivüli fiatalok szá­mára is megszervezte a párt- szervezet a tömegszemináriu­mot, hogy együtt tudjanak ta­nulni és haladni a többiekkel. A jakabszállási gépállomá­son, és magában a községben is, nem ismerték fel azt az erő­tartalékot, amit az ifjúság je­lent. A községben van ugyan DISz-szervezet, de mostohagyer­mek. Egyetlen helyiség nincs biztosítva számára, ha valami kultúrmegmozdulást csinál, kénytelen a közáégi kocsma he. lyiségét igénybevenni. Ugyanez áll a sportolási lehetőségekre is. A DISz-vezetőség maga is elhanyagolja a szervezetet, Hugajev DISz-titkár nem akti­vizálja az ifiket. Pedig az ifjúság megérde­melné a törődést. Szép eredmé­nyeket értek el a békekölcsön­jegyzés és a tanácsválasztás agitációs munkájában, A gépállomáson Fodor Já­nos ifi-brigádja valamennyi brigád között vezet a mun­kában. A fiatalok tanulékonyak, szor­galmasak, de elhanyagolják őket. Sem a községi, sem a gép­állomásbeli pártszervezet nem foglalkozik velük olyan mér­tékben, ahogyan szükséges lenne. Voltaképpen saját mun­kájukat nehezítik meg ezáltal, hogy ilyen jelentős erőtartalé­kot kihasználatlanul hagynak. Nemcsak kötelességük lenne felkarolni az ifjúságot, de az eredmény megmutat­koznék a termelőmunkában és a nevelömunkában is egyaránt. A pártszervezet tekintse fon­tos feladatának az ifjúság újjá­szervezésének kérdését. Lássa el tanácsokkal, segítséggel és fő­ként adjon lehetőséget a fiata­loknak, hogy bebizonyítsák munkakészségüket, rátermett, ségüket. A Szabadság termelőszövetkezet- üzemtervében tükröződnek vissza a fejlődés szakaszai A bőcsai Szabadsűg-termelőcso- r> rt irodájában egy hét óta be­keretezett okmány hirdeti, hogy a csoport önálló termelőszövetke­zetié alakult. Nagy eredmény ez az. alig egy éve működő csoport életében. A tagok kiuzsorázott, < ,hanyagolt földeken kezdték me« a nagyüzem! gazdálkodást. „Kür- tnetlen macskáknak“ csúfolták őket a bőcsai kulákok. Valóban kevéssel kezdték, jóformán sem­mijük sem volt. Tíz taggal in­dullak 120 holdon, csekély állat­állománnyal, még hiányosabb gaz­dasági felszereléssel. De az el­múlt egy esztendő alatt megmu­tatták, hogy szembe tudnak száll­ni a nehézségekkel. — Csak dicséretnek vehetjük a külákoktúl kapott csúf nevet — mondja Bíró Ferenc ősoportel- nök. — Mert azért megmutattuk, hogy fel tudunk emelkedni, ka­paszkodni a Bárt segítségéve! és ma már nagyon is Jzörmösek“ vagyunk. Annyira, hogy nem cse­rélnünk seki emberfia egyéni gaz­dával, A csoport létszáma a tavasz folyamán már felszaporodott 28 főre. Aás őszi fejlesztés sörán el* óiiék a 77-es létszámot. Megnő­ve kedett a földterület is, a jövő­évi üzemiemben már 05S hold szerepel. Megsokszorozódott az állatállomány is. Tavaly nunüossze 2 lónak és 10 disznónak volt gazdája a csoport. Ma 11 lovuk, 2 bi­valyuk, 15 jól tejelő tehe­nük 14 borjúval, 100 darab hízójuk, 83 kijárós anya­disznójuk és 169 darab bir­kájuk van. Belterjesebi» gazdálkodás felé... Szép eredménye egy év jó mun­kájának. de a csoport tagjai még többre törekszenek. Ezért állítot­ták össze úgy a jövőévi iizemter- vet, hogy a gazdálkodás még ered­ményesebbé váljék. Napokon át tárgyalgatták együtt, mindenki megmondta a javaslatát, míg el­készült a mindannyiuk által helybenhagyott terv. Először is változtattak a régi módszeren, 'amikor* csäik gabonát termeltek. A tervben most szerepel 3 hold illunve, főzőtök és egy egészen új növény, a gyapot. D.-háuyter­m esz Jést .a. la vary i. 3 hóid helyett Jövőre 3 holdon folytatnak. Az állatállományt 300 disznó­val 000 birkával. 40 fejőstehén­nel és 22 lóval növelik. így szük­ségessé válik a gazdasági épüle­tek kibővítése is. Disznófiaztatót építenek 80 anyadisznónak, ki­bővítik a •dohúnypaJtát. A 200 fé­rőhelyes hizlaló építését a napok-1 ban fejezték be. 1 A jövőévi iizemtervben emelke­dik a vetésterület is. A tavalyi 28 hold búza helyett 30-et. rozs­ból 30 helyett 80-at Vetnek. A zab vetésterületét is felemelik 7- ről 22-re. A. vetésterületet gazda­ságosan használják ki. Egy évben kétszer vetnek esaluraádét, a tar­lóba takarmány kölest vetnek. 15 hold takarmánykeverék is újítás­nak számít. A csoport példát mutat az őszi munkák e!vé*gzésében. Az őszi mélyszántást november 18-ra be­fejezték. Munkájukkal és ered­ményeikkel bizonyítják a bőcsai egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak a nagyüzemi gazdál­kodás hasznát, előnyeit. Megváltozott «'létükről beszélnek a tagok A tagok szívesen, boldogan be­szélnek megváltozott életükről. Lajos József tavaly december óla tagja a csoportnak. 11 holddal, 10 családdal lépett be. Neki van a legtöbb munkaegysége a tagok között. I — Mióta tagja vagyok a szö­vetkezetnek — mondja — nincs semmi gondom. Nyugodtan élek, nyugodtan dolgozom. Mindent megadhatok a családomnak. Nagy öröme, bogy tagjelöltje a Pártnak. Bíró Ferenc elnök a régi életé­ről beszél: — Tizennégy esztendeig laktam egy kálóknál, 7 évig voltam bére­se, aratóba. Egy pengő 20 fillér napszámot kerestem. Amikor a csoport megalakult, első voltam, aki beléptem. Nem vagyok többel a kulák Uibalcapcája, Szép mozgalmi munkát is végez a csoport. Egyre több jelentkező van a tagjelöltek soraiban. Két hónapja alakították meg a cso­port fiataljaiból a DISz-sze ereze­tet, amely komoly munkát végez a termelő és a nevelő munkában Is. A csoportból 13 népnevelő se­gít állandóan a falusi pártszerve­zet munkájában. Kultúrcsoport- juk a községben és niás környék­beli községben működik. Most szervezik a Szabad Ifjúság ol­vasókört. Állandóan képezik ma­gukat a további feladatok sike­res megoldására. így válik a csoport az egész falu példaképévé és az egész bó- csai dolgozó parasztság biztos jövőjének útmutatójává. Fiilyo l’roliojác is Grgo Kritskovlcs, a garai „Vörös Csillag“-csoport tagjai: A mélyszántás gyors befejezésével adtunk feleletet Tito gaz, imperialista bandájának Palyo Próbájáé együtt halad Ga- rán Grgó Kricskoviccsab Arrói folyik a beszélgetés, hogy milyen más, milyen boldog lett az éle­tük, hogy az ősszel beléptet a Vö­rös Csillag-termelőszövetkezeti csoportba. Azt mondja Palyo Pro. bojác: — Még tavaly js megtudtak téveszteni sokunkat a kulákok. „Nem tudtok megbirkózni majd a nagyüzemi gazdálkodással. Mit akartok majd kezdeni a sok föld­del.'4 Na aztán iám, nemcsak hogy megbirkóztunk, de különb munkát végeztünk, mint ők végeztek va­laha. — Grgo Kricskovics foly­tatja: — A gépállomás eljött se­gítségünkre, lendületes munkánk pedig már a meginduláskor sikert- sikerre növelt. Úgy is van. A Vörös Csillag­termelőcsoport, mely as ősszel alakult 30 családdal, akiknek soraiban 23 délszláv anyanyelvű család foglal helyet, lelkes munkájával követte a Párt útmutatását, Rákosi elvtárs tanítását és október 22--5re tett felajánlását, — az őszi szántás- vetési munkálatok befejezését — október 17-ére teljesítette. Makszo Lovrity pontosan meg is mondja: — Az őszi vetési munkálatok so­rán két nap alatt végeztünk a rózs­ás árpevetéssel, 6 nap alatt pedig a búzát is elvetettük — Most büsz­kék arra, hogy a csátaljai gépállo­más jó munkája hozzásegítette őket a mélyszántás munkálatainak időn belüli teljesítéséhez. Grgo Babily a csoport tagjainak arról a lelkes munkalendületéről beszél, amely a csoport minden egyes tagját ellöPöUe: — Az őszi munkálatok gyors teljesítésével azon 'voltunk, hogy első évünk jó­termése bebizonyítsa, mindnyájan egyet akarunk: békét, nyugodt fej­lődést, családunk és gyermekeink boldogabb jövőjét. Ez Vezette a csoport minden egye* tagját a munkateljesítésben. Mint ahogyan Szilágyi Péter mondja: — Dél­szláv anyanyelvű testvéreinkkel együtt be fogjuk' bizonyítani, hogy a nagyüzemi gazdálkodás nemcsak anyagi megerősödésünket szolgál­ja, hanem nagyban elő fogja se­gíteni a sxoeiulismus építését a falun Is. Makszo Lovrity nemcsak a fel­világosítás fegyverével, hanem a munka élenjáró teljesítésével mu­tat példát a csoport tagjainak. — Munkánkkal a békét erősít­jük, jövőévi jó termésünket bizto­sítjuk. Itt a határszélen az alja-; Tito-banda közelségében fokozot­tabb szükség van munkateljesíté­seink növelésére, hogy bebizonyít­hassuk az aljas áruló csábos ku­tyáinak: szabad és független ha­zában szabad emberek vagyunk, akik egyet akarunk, építeni és alkotni; a rombolás helyébe nyu­godt és boldog életet, mert tud­juk, hogy csak így szolgálhatjuk hazánkat. A’ csoport valamennyi tagja a mélyszántás munkálatainak befe­jezésével lelkesedéssel határozta el, hogy a béke harcos megvédé­sét újabb felajánlásokkal erősítik. Valamennyien vállalták, hogy a Fürszt Sándor termelőszövettkezet segítségére mennek. De még ezzel sem elégedtek meg, fegfogad'ák, hogy munkájukkal, segntőkészsé- gükkel mindenkor minden munkát nemcsafk a .saját csoportjuk föld­jén, de más területeken is elvégez­nek, hogy ezzel is növeljék nép­gazdaságunk erejet, hogy azon ke­resztül is munkálják 5 éves ter­vünk egyre növekvő mezőgazda- sági eredményeit. Tito fasiszta kémbandája nagy erőfeszítéseket fejt ki, bogy a jugoszláv népre ráerö- ' szakolja az úgynevezett dollár­kultúrát, amely nem egyéb, mint a háborús esztelenség, az erkölcsi rothadtság és elfajult- s-ág rendkívül elmélyült és sok­irányú propagandája. Minthogy azonban minden propaganda kudarcba fulladt, — mert a jugoszláv nép kultúr, szomja az amerikai szenny- „müvek” helyett a tiszta és fel­emelő orosz és szovjet kultúra felé fordul, — a titóista gazem. berek tehetetlen dühükben a gyűlölet és gonoszság mérges nyálát fröcskölik mindarra, ami összefüggésben van a magasabb- rendü szovjet kultúrával. Titóék persze kénytelenek voltak rájönni arra, hogy ez a módszer sem biztosít számukra sok eredményt, sőt ellenkezőleg, minél féktelenebb a szovjet kultúra iránti izga­tás és gyülöletkeltés, annál na­gyobb a jugoszláv néptömegek­ben a szeretetteljes érdeklődés és megbecsülés e kultúra iránt. Most tehát nem maradt más hátra a Tlto-fasiszták számára, mint a féktelen terror latbave- tése a kultúra területén is. Ezért olyan utasítást ad­tak a kiadóvállalatoknak, hogy nyomban szüntessék be a szovjet könyvek kiadását. Persze, Jugoszlávia népének nem tudják Titóék megmagya­rázni semmiféle agyafúrt mód­szerrel sem, hogy miért nem kí­vánatosak Fagyejev, Szimouov, Ehrenburg, Tyihonov, Soloho'- és más kiváló szovjet írók mü­vei. A jugoszláv dolgo«*k ma különösen nagyrabecsülik a szovjet írók nagyszerű alkotá­sait, amikor valósággal tálcán kínálják az olvasóknak a rot­hadt nyugati kozmopolita mü­veket. A jugoszláv dolgozók nem tü. rik, hogy a be'lgrádi fasiszták sületlenségekkel fegyverezzék le és kábítsák el a jugoszláv tö­megek öntudatát. Nem hajlan­dók odaadni magukat ahhoz, hogy a szomorú valóságot, a ke­gyetlen fasiszta elnyomást a milliomos fiúk erkölcsi s szexuá. lis elfajulásaival, a gengszterek és az emberi alakba öltöztetett háborús hiénákról szóló törté­netkékkel felejtessék el. Persze, a nyugati művészeti giccs széleskörű importjának másik célja, hogy a titóisták az amerikai üzletemberek busás hasznára is gondolnak, mert hiszen miért ne szipolyoznák ki az amerikai üzletemberek Jugo­szláviát a kultúra frontján ke. resztül is, ha ezt egyéb terüle­teken olyan eredményesen foly­tatják. VándorztiHslót nyert a heeskeméii Del-Ka üzlet A Del-Ka Cipő- és Arukereske. delmi Részvénytársaság kecske­méti fiókja az 1950. évi III. ne­gyedévi tervben a legkiválóbb tel­jesítményt érte el és elnyerte r, Del-Ka-vállalat összes fiókjai közötti versenyben a „legjobb brigád'1 vándorzászlót. A vándor- zászló most. került először kiosz­tásra és a kecskeméti fiók az elsőnek kapt«. A haladó irodalom is tilos Jugoszláviában Újabb feketézők, áru- rejtegetök kerültek horogra Az elmúlt napokban megyénk ben újabb feketézőket, áruro.jte Petőket lepleztek le. fizcrcn // Henriimé soUvadkerti darálómat mában a malomellenőrök négy zsákban 1G0 kilogramm búza- é: rozsőrlemény-keveréket találtak A vizsgálatot végző ellenőröket : darálótulajdonos 400 forinttá akarta megvesztegetni. SulyoJ: József né dunapataji la kost a rendőrség akkor érte tét ton. amikor két darab bízott ser- tést engedély nélkül levágott. Sulyok Józséfné a levágott serté­sek búsát kisebb csomagokban Budapestre küldte. Az asszony hosszabb idő óta foglalkozik hí­zott sertéseknek engedélynélkiilt levágásával és a húsnak Buda­pestre való feketézésé'vel. Kódig már megállapították, begy az el­múlt napokban SulyOkné öt da­rab sertést vásott le. ,t fizuról: Miklós bátyai lakos bá­rom mázsa házilag őröif papri-' i kát hozott forgalomba 30—DO forintos árban. A dolgozók éber­sége leleplezte. A házkutatás so- . rán megtalálták a paprikadaráló készüléket is. íizv. Velez Mihályné csengődi kulák négy mázsa cukorrépát rej- I fett el, — Jónás Mihály pedig öt mázsát. A kulákok a cukorrépát j nem szállították be. hanem azt j takarmányozási célokra vonták el. bogy megkárosítsák a dolgo­zó népet. Kalapos Mihály csen­gődi kóláknál szintén találtak 8 mázsa elrejtett cukorrépát. Kunszentmiklőson több kulák szabotálta a cukorrépa átadását, így: Szőke István 90 holdas és Karins László 25 holdas kulákok , 3 3 mázsa cukorrépát rejtettek el» i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom