Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-21 / 189. szám

Osztálygyűíés a bajai tcnííónőképző ll/a osztályában Felcsendül az iskola csengője és végigzeng a boltíves -folyo­són. .1 bajai állami tanitónöképzőbcn a következő órára gyüle­keznek az osztályban a növendékek, a vidám tízperces szünet lilán, .< Illa-hun is elnémul a Zaj, csők itt-ott tör tel cgy-cyy halk suttogás. Az osztály nagy része a könyvek fölé hajol és isméid a leckét. Földrajzát ára készülnek és várják' a tanárnőt. .1 tanárnő érkezése azonban késik. Hiába, unalmas várni. . . Eb­ben a percben belép a tanterembe tanárnőink egyike és közli, hogy u földrajztanárnő beleg, nem jöhet órát tartani: — Mivel akar jótok eltölteni ezt az ‘árát? — kérdi az osztáiy titkárává tanárnő. Varga Margit helyeit az osztály adja meg a feleletet: — Szeretnénk kiértékelni eddigi eredményeinket és kritikát gyakorolni elkövetett hibáink felelt. Az engedélyt megkapjuk rá és az osztálygyűlést megkezd­jük. Néhány perc és a vita máris elmélyül. Elsőnek osztályunk légijeimét vitaijuk meg. Bóka Anni megállapítja, hogy az osztály fegyelmét egyesek fcgyelmezeltlenségiikkel megbontják és így nem méltóak arra, hogy osztálytársai megbecsüljék, szeressék őket. De nem méltóak arra sem. hogy öntudatos diákoknak és főként Dl-Sz-tagoknak nevezzék őket. .1 hriíiha isten komoly, gr mindenki érzi, nagyon is helyes, senki sem emel szót ellene. Söl megfogadják, hogy fegyel­müket megerősítik és harcolnak a rendbontók ellen. Ezután a tanulás, a tanulmányi eredmények fokozásának kérdése kerül megvitatásra. A Illa. eddig elég jó', tanult, de tavalyi állagához képest visszaesett. Teltinger Piri, a tanulmányi felelős, rámutat arra, hogy valamennyi diáknak követnie kell a hős lenini Kom­szomol példáját: tanulással harcolni a békéért. A lányok emlé­kezetébe idézi Zaja, Oiyeg Kosevoj példáját, akiket követniük kell. Az osztály önmagába -szállva lelkiismcrel-vizsyálatot tart. Tettinger Piri érzékeny pontot érintett. Néhány pillanatig csend uralkodik, utána a fejek felemelkednek és a csillogó szemekből, ragyogó arcokról látni lehet az elhatározást: Igen, mi, akLc arra készülünk, hogy az ifjúság nevelői, pedagógusok legyünk, ígér­jük, hogy tanulásunkkal. munkánkkal kiérdemeljük dolgozó népünk bizalmát és tanulmányi eredményeink fokozásával kí­méletlenül. harcolni fogunk a háborús gyújtogatok ellen. Azt akarjuk, hogy teremtő munkára szólaljanak meg a gyárak sziré­nái, hogy a földeken növekvő eredményekkel lengjenek az arányló búzakalászok, hogy mi itt, ebben a boldog és független országban azt taníthassuk népünk fiainak, leányainak: ez az ország a mi országunk. Igen ezt akarja a ll/a., ezt akarjuk valamennyien! Ismét csengetnek, vége az oszlúlíjgyiílésnek. .4 lányok vidá­man, kacagva tódulnak ki a lanterem ajtaján. Üsszefogázva, kéz a kézben mennek ki a késő ősz napsugaraitól bevont udvarra, s ajkukon újra csendül a dal: — ..Egy a jelszónk, a béke .. PET RICH PIROSKA Lenini Komsomol Kiállítás A Magyar-Szovjet* Társaság rendezésében november 26-án nyílik meg' Kecskeméten a „Lenini Komszomol Kiállítás” az Ujkollégium dísztermében. A kiállítás berhutatja a szov­jet ifjúság derűs, ragyogó éle­tét. A kiállítás elénk tárja a szovjet ifjúság hatalmas mun­káját, melyet a szocializmus épí­tésében végzett, de bemutatja a szovjet ifjúság forró hazaszere­tetét is. Láthatjuk a kiállításon a szovjet ifjúság legjobbjait, a Szovjetunió hőseit, — akik félelmet nem ismerve üldözték a hitleri fasisztákat Berlinig' — és a háború befejezése után a ter­melőmunkában, mint a szo­cialista munka hőseit. Különösen nagyjelentőségű ez a kiállitás abból a szempontból is, hogy a mi ifjúságunk, mely­nek példaképe a hős lenini Komszomol, tanuljon ebből a kiállításból. Ismerje meg ifjúsá. gunk, de egész dolgozó népünk a szovjet ifjúság életét. Legyen példa a mi ifjúságunk előtt a Komszomol békéért folytatott harca, a termelés vonalán elért eredményei. ,• Rákosi elvtárs legutóbbi be- j * szedőben meghatározta az ifjú- j ! ságunk előtt álló hatalmas fel- ! adatokat, az ifjúság feladatait a haza védelmében és a szo­cializmus építésében. , A kiállításon tanulni kell ifjúságunknak és ezen keresztül még nagyobb lendülettel fo­kozni a munkát, hogy teljesítse azokat a feladatokat, melyet Tártunk ötéves tervünk sikeres megvalósítása és a szocializmus építése érdekében ifjúságunk elé tűzött. (7/ kínai f ilm Nemrégiben mutatták be a legújabb kínai filmet, a „Látha­tatlan front”-ot, mely ellenséges ügynökök tevékenységét leplezi le, akik meg akarják akadá­lyozni az új Kína felépítését. A Bajai Gyapjússötetgyár MiSDSs asszonyai megfogadták: A Szülök Iskolájának munkájával is erősítik a béketábort Mi, a Bajai Gyapjúszövetgyár MNDSz asszonyai boldog öröm­mel vettük hírét annak, hogy ismét megindul a Szülök Isko­lája. Tudjuk nagyon jól, hogy az iskolai és az otthoni nevelés nem lehet kétféle, ezért kell nekünk, szülőknek tanulnunk, hogy az iskolával együtt halad, junk és kövessük Pártunk iskolapolitikáját. Tudjuk jól, hogy voltak szülök, akik gyer­mekeik tanítóját, vagy tanárát évekig nem ismerték, nem tö­rődtek gyermekeik tanulmányi eredményeivel, közömbösen azt mondották, gyermekünk tanu­lása, előmenetele pedagógusaink dolga. Mikor aztán a bizonyít­ványok osztályjegyei nem azok voltak, amiket vártak, úgy érezték ezek a szülök, hogy sé­relem érte őket. Ebbe a hibába nem szabad többé beleesni és mi, MNDSz- asszonyok azon leszünk, hogy a Szülői Munkaközösség munká­jából és az iskolával kapcsola­tos munkából kivegyük a ré­szünket, mely gyermekeink jobb jövőjét, hazánk független­ségét, a béketábort erősíti!;. Ezért erősítjük mozgalmunkkal a Szülők Iskolájának látogatá­sát, mert a mi elméleti kép­zettségünk továbbfejlesztése nemcsak gyermekeink tanul­mányi eredményeit fogják meg. javítani, hanem súlyos csapas lesz az imperialistákra és min­den ellenségünkre, akik ellenünk törnek. Azon leszünk mi, MNDSz-asz- szonyok, hogy a felvilágosító munka kiszélesítésével, a Szülök Iskolájába vonjuk a még húzó- dozókat, hogy velük is tovább szélesítsük a békéért harcolók milliós táborát. Surányi Béla né, bajai gyapjúszövetgyári dol­gozó, a Közgazdasági Le­ánygimnázium SzMK-elnöke A falu feladatainak végrehajtásában az élre álltak a kommunisták, a tanácstagok Megyénkben az/ utóbbi napok­ban összekapcsolták a mezőgaz­daság soronlévő feladatait. A fa­lusi pártszervezetek egyidőben j végzik a mélyszántás, a begyűjtés | és a szerződéses termelés sikeré­ért folyó felvilágosító munkát. A begyűjtésnek újabb lendületet adott az, bogy sok községben n tanácstagok és a kommunisták] példamutatásukkal álltak a moz­galom cfére. Így Juhász János kunbajai, hatholdas dolgozó pa­raszt kenyérgabona-előírását 427 j százalékban. takarmánygabona- beadási kötelezeltségét 100 szá­zalékban teljesítette. Tataházán Gömöri György négyholdas kis- . paraszt kenyérgabonabeadását •107 százalékban, a takarmányga­bonáét pedig 100 százalékban tel-, josítette. Itúzsi István szabad- *7:'illnsi k-ísnMmszf. kt5nv ércrnbouíl • beadási kötelezettségét 130 szá­zalékban, takarmánybeadását [ledig 318 százalékban teljesítet, te. Kunszenliniklóson Bakit y Zsigwond dolgozó paraszt ke­nyérgabonából 487 százalékot, ta­karmánygabonából pedig 278 százalékot teljesített. Katona Mihály Fajszon keuyérgabouabe- udási kötelezettségét US száza­lékban, takarmánygabonabeadási kötelezettségét 105 százalékban teljesítette. Kalacz Ignác öreg- esertői gazda kenyérgabonából 220, takarmánygabonából 103 és szénából 120 százalékot teljesí­tett. Az említett községekben a többi öntudatos dolgozók követi ték a kommunisták és a tanács^ tagok példáját, és így mindenütt nagyobb mennyiségek gyűltek össze a raktárakban. 1 Harcban állnak falvaink, kö­zöttük Bjrota is. Harcolnak a békéért, ami minden• dolgozó pa­raszt számúra felbontva annyit jelent, hogy jól végzi el munká­ját. a .iovőévi kenyeret biztosító őszi munkálatokat. A magyar békekövetek Varsóban a II. Vi- lágbékekongresszuson mondják el egéSz népünk izzó békevágyát, de ugyanakkor az itthon elvégzett becsületes munka mi más lehet, mint a békeharc igazi alapja: arany tartaléka. Jánoshalma felől jövet a boro- tai útelágazásnál — csak úgy ta­lálomra. — az egyik arra övő parasztembernek feltesszük a kérdést: ,.Ki a gazda a község­ben?“ Először megütközve nézett ránk. végieméire cipőnktől a sap­kánkig, aztán azt felelte nem kis határozottsággal: „Hát ki lenne . más, mint a tanács!...“ A sár fröccsögött, sistergett aluliunk — és továbbmentünk, Borota szivéhez: a Tárthoz. * Ma éppen tanácsülés van. Bo­rdán tanácsülés! Mert-e gondol­ni valamikor a község népe arra, hogy a községházának nevezett úritanyán egyszerű parasztembe­rek fognak megtárgyalni olyan kérdéseket, amely része — egy szakasza — az orgzágépltésnek. A borotaiak többsége azf, hitte, hogy a- IVeicl inger és a Rosenborg földesurak hatalma megdönthe­tetlen. hogy annak úgy kell len­ni. ..míg a világ, világ'1. Az egész kozAg ezeknek dolgozott. A ap- szútnos-, cselédiftd. volt ez a négyezer ember, akik élibércrt, annyit dolga:lak. hogy a Zekék­nek, a Ezcpicknek, meg a Ságiak­nak főúri kényelem jutott. Ta- nynvüúgbá szórták Szét őket. Szeiitkatán, Antaliaposon lakott n község zöme, odakötve az urak, a zsírosok földjéhez, ame­lyen verejtékeztek. A községháza zsarnokaival egy évben ..csak--' egyszer volt bajuk: Újévtől — S/ilwszteris. Bőrőlán, a tanácsülés határozatai után, a végrehajtáson van a sor Keserű emlék mindez. A mullé már. A jelenünk: a Párt, Sztálin és Rákosi elvtársak, a munkás- osztály izzé-pörrá zúzták. De akaratlanul eszünkbe jut, külö­nösen akkor, amikor 52 tanács­tagot látunk együtt papírral, Ce­ruzával a kézben — a borosain­kat a kétszázhúszezerből, — akik felelősséggel gyakorolják megbízatásukat. A boi'otai tanács- a mi életün­ket tükrözi. Iltírom kérdés a napirenden Kollár elvtárs terjeszti elő a napirendet: begyűjtés,* mélyszán­tás és a termelési szerződések megkötése. Ezek most U legfonto­sabb kérdések, ezt kell most el­végeznünk, megoldanunk, mert ez Tervünk része. A tanács titkára az előadó. — A takarmánygabonából az előírás 40 százalékát gyűjtöttük csak be. Jól el vagyunk 'mániá­vá és ennek az oka- az, hogy aqugusztus 20, ufón hagyjuk el­aludni ezt a kérdést, félkézzel intéztük, azt hittük, hogy ma­gától fog menni. Elhanyagoltuk a felvilágosító munkát, nem lep­leztük le a kulákok mesterkedé­seit elég erélyesen. A helyzet ismertetése után nincs síri csend, mint valamikor volt a képviselőtestületi ülése­ken. Itt most nem - Fejből oga tó Jánosok üluek. hanem olyan em­berek, akik minden egyes kér­dést, amit tárgyalnak, a maguk ügyének tekintenek és az egybe­esik azzal, ami az egész község iloigozőinuk, de az egész ország­nak ügye. Nem nézegetnek egy­másra a tanácstagok, hogy vala­ki felszólaljon hanem sűrűn egy­másután jelentkeznek. Sári Jó­zsef, Horváth Vilmos, Balázs József. Szarvas József, Sári Já­nos beszámolnak a reakció mes­terkedéséről, meg arról, hogy a dolgozó parasztok mindent elkö­vetnek, hogy hazafias kötelezett ségiik teljesítésének eleget tegye­nek. Szeníkatu elegei tett... Szarvas József azt mondja; ,,a kulákok tartalékolják a ku­koricát maguknak, nem teljesítik beadási kötelezettségüket, arra az időre lesnek, amikor majd ki leltet használni az esetleges hi­ányt. nagyobb árat lehet érte kapni.1* Béni János 'mintegy büsz­kélkedve jelenti be, hogy ,ná- tunk, Szcntkatán. bár minden homok, majdnem teljes egészé­ben eleget lettünk beadási köte­lezett ségii nknek'E A borotai tanácsülés ezzel is leleplezi azt az ellenséges hírter- jesztést, ami siránkoztatni akar­ja a dolgozó parasztokat, hogy ,.nem termett“, hogy „kevés ter- mett‘‘. Szentkata és még sokezer példa bizonyítja, hogy nem erről van szó, hanem arról, hegy a knlák szabotál, elvonja termé­nyét, zavart akart előidézni gaz­dálkodásunkban. Hátra van még két napirendi pant: a mélyszántás és a terme­lési szerződések feladatai. A mélyszántás terén van még mit tenni. Az előirányzott terület 900 hold, ebből még felszántatlan GSG, tehát még egyharmadát sem­végezték el. Miért van ilyen kés­lekedés? Gyenge a felvilágosító munka, de elterjedt egy olyan álláspont is, hogy először jól be kell trágyázni a földet és csak azután lehet szántani. Mit jelent ez? Azt. hogy jól eltelne az idő addig, míg az összes földek mély­szántás alá kerülnélek. — A trágyázás ráér azután is, Csak négy-öt centire le kell szán­tani a földbe, — így érvel Kollár elvtárs, a tanácselnök. Stíri József úgy érzi, hogy itt gyorsan tenni kell vala­mit, Hirtelen magára gondol és bejelenti, hogy „két nap múlva elvégzem az összes földemen a mélyszántást.“ Aulán elvtárs azt javasolja, hogy jelöljenek ki fe­lelősöket" a tanácstagok közül, akik egy-egy területen irányítják a mélyszántás végzését. így jelöl­ték ld Balázs Józsefet Alsószent- hatéira, Pagurka Lajost a- köves­éit mentén az egész belterülettel, és a WeifUnyer-dülőbe: Szőke Antalt. . De Borota a mélyszántást ver­senyben végzi. Rémet hívták ki és az eddigi adatok alapján elma­radtak tőle. Fel kell fokozni a dolgozó parasztok versenykedvét, az egész lcözsúg kihívását, fel kell váltani az egyes dolgozó pa­rasztok versenymunkájára. A szerződéses termelés? .... az még úgy áll, mintha tegnap kez­dődött volna. Eddig alig több, mint tíz százalékát kötötték le nz előirányzott területnek. Egye­dül a lavaszi bükkönyt jegyezték le teljes mennyiségben, de abból nem volt sok. Jobb legyen a népnevelemunba Az itt a baj, bogy igen keve­sen vesznek részt a szerződések megkötésével kapcsolatos felvilá­gosító munkában. Vannak élen­járó népnevelők. Balázs József egymaga 11 holdat. MarancsiU József meg 10 holdra kötöttek szerződést, öle nem sajnáltál: ff fáradságot, meg a beszédet. Meg­győzték a körülöttük lakó dolgo­zó parasztokat, hogy a szerződé­ses termelés milyen nagy előny­nyel jár. Persze, hogy az ellen­ség kárál. ellene beszél, de hát szét kell verni ezeket a híreszte­léseket és mindjárt jobban, kön.v- nyebben megy a munka. Sári József felveti, hogy so­kan mondják: tavaly becsapták őket. Ez az ellenség keze, tagad- hálátlanul. A népnevelőknek nem az a feladatuk, hogy az ilyen vá­laszra bólogassanak és „együtt- éi«zzenek“, hanem az: megma­gyarázni, leleplezni n kulálc gaz hazudozásait, megmutatni a szer­ződéses termelés előnyét az egyén és egész népgazdaságunk szem­pontjából és néhány példát kell említeni azokból. akik tavaly is szerződtek és terményükért sok­kal többet kaptak, mint azok, akik szabadon termeltek. Balázs elvtárs a jó munkához azonual módszert is ad: — „Nem szabad csak úgy átszaladni a há­zakon. hanem aIaposan foglalkoz­ni kell a dolgozókkal. Fütsön bennünket az a tudat, hogy Pár­tunk jó munkát vár el tőlünk. Az eredménytelenség azt is mutat ja. hogy nem egy helyen felületes, hanyag munkát végeztek." A tanácsülés mindhárom kér­déssel kapcsolatosan határozato­kat hoz és megjelöli a felelősö­ket. Kihangsúlyozzák a tanáé*ta­gok példamutató élenjáróját a feladatok végrehajtásában. A határozatok alkalmasak ar­ra, hogy úgy a begyűjtés mint a mélyszántás és a szerződésköté­sek vonalán pótlódjanak az ed­digi mulasztások. A következő lépés a végrehaj­tás cs rövidesen eldől, menn ie, valósította/.-■ meg belőle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom