Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-14 / 159. szám
A vasárnapi Népfront nagygyűléseket tegyük megyénk dolgosó tömegei harcos seregssemléfévé »ririiiiiiiiiiiiii»ii«iiiniii i i urirnriT-ii mii i t irwi'ir niiniin m uni minium) mim m—ar-rumiipnniii iiunni u un um ■ bihiwihiiiihiiiiiijhiwhiwiiíiwiii^wijiiimíii hu nimmn rtnatlhóintodltartlhrtÉiiifttlifn )“ -*"■ “***• “*- tó fflíilUfniÉllfciilllÉiiiltlknlh " tó iWh l 'Mlli'BnB-'Hlpid'lBditBnnidlllail frrlihdnhm> *ílÉrtH>d»liÍIPi<n ■YihillÍ>^IPdH«PÉ^»>iirth<rillitUMfiniitó ~ ' V. évfolyam 159. szám Ara 50 fillér 1950 október 14, szombat Erős Magyar országért, ötéves tervünkért, a békéért mindeki szavazzon a tanáesválamtásokon Révai elvfórs beszéde Szegeden, az MDF választási nagygyűlésén Szeged Dolgozó Népet Elvtársaim 1 Tíz nap múlva, október 22-én választások lösznek Magyarországon. Dolgozó népünk milliói megválasztják a maguk képviselőit a községi és városi, a járási ég megyei tanácsokba. Az egész országban kb. 220.000 tanácstagot választ kb. 6 millió választópolgár, ami azt jelenti, hogy minden 30 választópolgárra jut egy tanácstag. Ez az arány már magábanvévc is mutatja, bogy a tanács választásokkal igen komoly lépést teszünk előre népi demokráciánk megerősítése és kiterjesztése, államunk és népünk további összeforrarztása útján A tanácsok helyi képviselőtestületek, úgyszólván községi, városi, megyei, járási parlamentek. Kép viseiötestttletek azelőtt is vo;tak. De a régi rendszer képviselőtestületei abban különböztek a tanácsoktól, hogy azokban a dol- gozó nép képviselői legfeljebb mint hírmondók, mint bólogató Jánosok voltak ott, míg a tanácsok tagjai kizárólag a dolgozó nép képviselőiből fognak állni: munkásokból, parasztokból, értelmiségiekből, kisemberekből, nem pedig virilistákból, a reakciós kor. raányzat kinevezett kiszolgálóiból, tt vagyonosok képviselőiből, A régi képviselő* • testülettől a tanácsig A régi képviselőtestületeket Is önkormányzatoknak hívták, de valójában sóhivatalok voltak, nem önkormányzatok. Dönteni az ügyekben nem ők döntöttek, hanem a reakciós központi kormány kinevezett emberei. A jegyzővel szemben a községi bíró senki volt, a járásokban a főszolgabíró sza badon garázdálkodott, még formálisan sem volt alárendelve semmiféle képviselőtestületnek. A régi képvigalötesttiletekoek alig volt hatáskörük, csak piszii- csár helyi ügyekben tanácskozhattak, a nagyobb, komolyabb ügyekbe nem volt beleszólásuk. A tanácsok valódi önkormányzatok lesznek, lesz komoly hatáskörük, nemcsak a helyi ügyek tartoznak rájuk, hanem saját területükön az országos ügyek Is. A tanácsokkal megszűnik a helyi képviselőtestületek és a központi igazgatás kettőssége. Azelőtt a bíró, a polgármester, az alispán fölött ott állt a jegyző, a főszolgabíró, a főispán. A helyi emberek terveztek, a reakciós központi kormányzat emberei végeztek. A tanácsok végrehajtó bizottságai és elnökei viszont nemcsak a helyj önkormányzat, hanem egyben a központi kormányzat megbízottai Is lesznek. A központi kormányzat nem épít ki magának külön szervezetet a helyi képviselőtestületek fölé. hanem kizárólag a hely; képviselőtestületekre épül, rájuk támaszkodik, velük és általuk dolgozik. A régi képviselőtestületekben a gazdagok képviselői ültek, akik a képviselőtestületi tagságot, a községet, a várost, a megyét fejőstehénnek és hűsosfazéknnk tekintették. A tanácsok tagjai megbízatásukat a nép szolgálatának tekintik és kell hogy tekintsék, hús lesznek a dolgozók húsából, vér a vérből, nemcsak ülésezniük kei;, hanem dolgozniok, intézniük a dolgozók mindennapi, kis és nagy, ügyes-bajos dolgait. Kern bízzák és nem bízhatják kizárólag a hivatali gépezetre az üg.vek intézését, hanem maguknak kell cselekvőén résztvenniök az ügyek, intézésében. A régi képviselőtestületekben a tagok fütyültek választóikra. Ha megválasztották őket, kapcsolatuk n választóikká.’ megszűnt. A tanácsok megválasztásával a tanácstagok és a nép kapcsolata Dem szűnik meg és nem szabad, hogy megszűnjék. Alkotmányunk maga gondoskodik róla, hogy a nép állandóan figyelje, bírálja, ellenőrizze saját képviselőinek munkáját és nézzen jól a körmükre, becsületein, jól, a nép érdekében dolgoznak-eNem hiába írja elő a mi alkotmányunk, hogy a képviselők kö telesek rendszeresen beszámolni választóiknak. Rajta leszünk, hogy ez a beszámolói kötelezettség ne maradjon papíron! Nem hiába írja elő a mi alkotmányunk, hogy azokat a képviselőket, tanácstagokat, akik nem jól dolgoznak, nem a nép érdekeit szolgálják, vissza lehet hívni. Rajta leszünk, hogy alkotmányunknak ez a pontja se maradjon papíron! Épp ebben van — a többi között — a biztosítéka annak, hogy a tanácsok közel á’.ljanak a nép bez, igyekezzenek — aktatologatás helyett, — gyorsan intézni a dolgozók ügyeit, hogy az ügyintézést ne bízzák rá egy szerűen a hivatalra, hanem magát a hivatali gépezetet is gyors és jó munkára noszogassák. Szoros egységben a nép minden becsületes, hazafias elemével Amikor a tanácsválasztások alkalmából a Népfrontról, Népfront-jelöltekről és listákról beszélünk, akkor ez nem üres szóbeszéd. A tanácsok megválasztásával a dolgozókat vonjuk be széleskörűen saját államunk igazításába, a közügy ok intézésébe, a dolgozó nép pedig nemcsak kommunistákból, nemcsak a mi Pártunk tagjaiból áll. A mi Pártunk vállalja a vezetés, a? Irányítás szerepét, ezt a szerepet sem kiváltságnak, hanem kötelességnek tekinti, de a vezetésnél ég irányításnál többre nem tail igényt. A mi Pártunk szoros egységben akar haladni a magyar nép minden becsületes építő, hazafias elemével: ezért tartjuk meg a heiyi tanácsok választását a magyar népi egység jegyében, a Magyar Függetlenségi Népfront zászlaja alatt. Beszéljenek a számok! A j 220.000 jelöltből csak a kisebbség j kommunista, a többség, 140.000 j jelölt nem kommunista. A 220.000 tanács tag jelölt többsége dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, szegényparaszt, középparaszt egyaránt. Ez 1$ bizonyítja, hogy vezető munkásosztáiyunk, Pártunk mekkora gonddá; őrködik azon, hogy a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségén semmiféle rés ne támadjon, hogy a dolgozó parasztság megkapja az őt megillető részt a közügyek irányításából. A számok art is mutatják, hogy a vezető munkásosztály nemcsak azokkal a parasztokkal akar szilárd szövetséget, akik már a szó. cialjzmus útjára léptek, hanem az egész dolgozó parasztsággá... A tanácstagnak jelölt dolgozó parasztok közül a túlnyomó többség egyéni gazdálkodó. Mi támogatjuk minden erővel a termelő szövetkezeti mozgalmat, meg akarjuk győzni parasztságunkat, hogy az önkéntes társulás, a szocializmus a fejlődés egyetlen helyes útja a mezőgazdaságban is, de ez nem jelenti, hogy a termelőszövetkezeti tagok kedvéért megfeíejíkezünk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokról és megtagadjuk tőlük azt a súlyt és szerepet, ami az államügyck intézésében jár nekik. A t-anácslagjelöltek között sokezer dolgozó kisember vau: kis iparos, kiskereskedő és értelmiségi dolgozó, jeléül annak, hogy a Népfront a’APJa ugyan a munkás és paraszt szövetség, de beletartozik minden dolgozó magyar. A tanáestagjelöléseknél is azit tartottuk szem előtt, hogy az igazi és komoly demokráciának meg kell valósítania az elvet.- Szabad utat a nőknek és az ifjúságnak! Elsősorban a békéről van szó A helyi tanácsok választása olyan világpolitikai helyzetben történik, amelyben egyre élesedik az ellentét a béke erői és a háború erői között. Koreában már ömlik egy szabadságszerető, egységéért és függetlenségéért bátran és hősiesen síkra szál ló nép vére. Az imperialisták a koreai háborút világháborúvá akarják kiszélesíteni. Amerika csatlós országaiban folyik a, fegyverkezés. Koreában az amerikai imperialistáknak. akik az Egyesült Nemzetek Szervezetét fügefalevélként használták fel, a hitleri hadviselés embertelen barbárságát I nlánzó módszereikké; sikerült ideig-óráig visszaszorítani a hős koreai néphadsereget és most az amerikai háborús párt, az amerikai hadsereg vérszomjas fasiszta tábornokai és a proíitszomjas amerikai trösztök fejébe kezd szállni a dicsőség. Pedig Koreában is a medve bőrére isznak és a napot nyugta előtt dfcsérlk. Az amerikai hadsereg koreai vérengzése nem erősítette az imperialista háborús gyújtogatok táborát, de erősítette a béke táborát világszerte. A fasiszta macar'hurok az amerikai hadseregre szégyent és gyalázatot hoztak, nem dicsőséget. Az ázsiai — és nemcsak az ázsiai — népek gyűlölete és megvesse ezzel a vérengző, asszonyokat és gyermekeket gyilkoló bandával szemben nagyobb, min» valaha. Az dmperialistá urak még tó fognak fizei.nl arra az á..Utólagos győzelemre, arait Koreában ideig- óráig elérlek. A békérő" is szó vau ereiken a választósokon, sőt elsősorban a békérő! van szó! Arról van szó, hogy mogibon Chartait lan egységbe tömörül-e népünk a háborús gyúj- togatók ellen? Arról van szó, hogy féireismerhe'etlen batáco- zottiságiga’ kinyüvániitsuk akara- !uniat és elszántságainkat a béke védelmére. Nem kétséges, hogy a magyar nép a la nács választásom is mell ö választ fog adni a békéjére és függ-e léén s égére törő imperialista uszíiókniak. Arcátlan, buta rágalmak Az uszítás Magyarország ellen fokozott erővel folyik. A rága,1 mák, amiket rácuk szórnak, arcátlanok is, buták is. (Nagy ta.ps.) Az ENSz közgyűlésén Amerika sug-a'marására Ausztrália -nyújtott be határozati javaslatot, amely „erkölcsileg elítél" bennünket „a.z emberi jogok" állítólagos megsértése mait. Az „emberi jogok art" tudvalevőleg mi azzal sértettük meg, hogy az imperia- .isták magyarországi ügynökért, a hazai fasisztákat és reakciósokat! nem kezeltük kesztyűs kézzel, hanem börtönbe csuktuk őket. Nos, az Egyesült Nemzetek tratáiro- ziatára válaszul megígérhetjük. hogy továbbra is börtönbe fogjuk csukni őket. EKlenbe-n hadd kérdezzük meg a kelő udvariassággal: miilyen jogon szavalnak „emberi jogokról4 az ausztráliai kormány, urai, akik kivételes törvényt hoztak az ausztráliai munkásság pártja el- i'eu? Amerika kormányzó körei nemcsak saját országukban helyezték törvényen kívüli -a kommunistákat, miközben kommu- tiistákinak tekintenek mindenki!, aki a legparányibb demokratikus jogokért sífcraszár, hanem sugalmazó i, felbujtói és sző véts é-gesei a fasiszta erűknek a kapitalista Nyugat valamennyi országaiban. Az imperialista üszőtök arcátlanságánál csak 'butaságuk nagyobb. Hadd idézzem ennek bizonyítására Churchill helyettesét az angol konzervatív párt élén. a voft és talán leendő angol külügyminiszteri, Edén!, aki -nem- régibe n Becsben járt és a Daá-’y Mali című angol újságban Budapestről számol be -a kÖTeikezüképeu: ,,.i budapesti jelentés egyike a leozordotiabbaknak, ami ket valaha hallottam. Az emberek komolyan, lehorgasztott fejjel sietnek ide-oda, nincs mosoly, ne vetés vagy csevegés az utcákon." Eden úr, mint kiderül, o'yau lát csővel rendelkezik, amellyel Becsből Budapestre iát ős nemcsak lát, hanem azt is meg tudja álla pítani, hogy Posten mindenkimül le van horgászává a feje, az em berek „ide-oda sietnek" (vájjon Londonban hová sietnek?), sőt azt is, hogy Budapesten az em berek némák. Vájjon mit szóljunk Eden úrnak ehhez a mérhetetlen butaságához? Mondjuk azt, amit a latin közmondás: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. De mert nem hah gáttá:, rosszabb vagy a pletykázó vén asszonynál. (Jóízű derültség, hangos taps.) És mit szóljunk ahhoz a másik butasághoz, (felcsattanó nevetős.), amit a párisi rádió és a Reuter- iigynökség jelentése szerint a V:i tikánból terjesztenek és ami így hangzik: Budapesten több temp lomot bezártak és az ajtókra táblát függesztettek ki: Isten hiánya ban a templom zárva.“' Nem érdemes bosszankodni ezen a butaságon sem. Elvégr© meg kell értenünk, hogy a Vatikánban ispán z beszél, kutya ugat és a dollárokat e fajta útszéii rágalmakkal is meg kell szolgálni. A béke és a honvédelem hadserege E butasággal és arcátlansággá! nem kellene sokat -törőd.nü-ntk, oa nem rtud-nők, hogy mögötte az úigyn evezett „hidegháború" van, A „hidegháborút" pedig -a „me- legháiborútói" csak egy lépés választja e\ ha nem vagyunk résen Tehát résen kerti le.nnü-nk. Résen lenni annyit jeleni, mint erősnek lenni. Erősnek lenni annyit jeleni, mini képesnek és elszántnak lenni az önvédelemre. Elszántnak és képesnek lenni az önvédelemre nem utolsósorban annyit jelent, mint erős hadsereget szervezni. ("Hosszú, zúgó taps.) A béke védelme nem. puhaságot, hanem keimén yiséget jelent. A békéért nem siránkozni. hanem helytálltai kefO. Aki igazán -akarja a békét, az szereti, fejleszti, ápol. ja a magyar néphadsereget és kész áldozni érte. A népi demokrácia hadserege a béke és a 'honvédelem hadserege. Vér a dolgozó nép véréböi, bús 3 húsából. Parancsnoki kara éppúgy, untat legénysége, a dofligozö nép fiaiból áll. Ha.za,szerétét z -magyar néphadsereg szeretete .nélkül ma elképzelhetetlen. Nem hazai az, aki nem érti meg, hogy ezért a hadseregért kötelességünk meghozni mindéin á'ldozatoi. övezze muwkásiságunk és parasztságunk figyelme és s-zorétete ezt a raá hadseregünkért. Vegye ikör'üíhon. védiségünke-t elsősorban ifjúságunk szerető gondoskodása. A bélke védelmé re felsorakozva, 'hadseregünket fejlesztve, neun szabad elfelejt énünk, hogy a hadsereg ereje nemcsak önmagáiban rejlik, hanem az ország erejében, 3 nép egységében. A tanácsvá- lasztásniak meg kell mutálnia, hogy ebben az értelemben is erősek vagyunk. Hogy vaíóban. erősek, vagyunk, art ar utóbbi hónapokban három, do' og is bizonyította, -BizoretyíBÁCSMSKUNMEGYEI
