Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-14 / 159. szám

A vasárnapi Népfront nagygyűléseket tegyük megyénk dolgosó tömegei harcos seregssemléfévé »ririiiiiiiiiiiiii»ii«iiiniii i i urirnriT-ii mii i t irwi'ir niiniin m uni minium) mim m—ar-rumiipnniii iiunni u un um ■ bihiwihiiiihiiiiiijhiwhiwiiíiwiii^wijiiimíii hu nimmn rtnatlhóintodltartlhrtÉiiifttlifn )“ -*"■ “***• “*- tó fflíilUfniÉllfciilllÉiiiltlknlh " tó iWh l 'Mlli'BnB-'Hlpid'lBditBnnidlllail frrlihdnhm> *ílÉrtH>d»liÍIPi<n ■YihillÍ>^IPdH«PÉ^»>iirth<rillitUMfiniitó ~ ' V. évfolyam 159. szám Ara 50 fillér 1950 október 14, szombat Erős Magyar országért, ötéves tervünkért, a békéért mindeki szavazzon a tanáesválamtásokon Révai elvfórs beszéde Szegeden, az MDF választási nagygyűlésén Szeged Dolgozó Népet Elvtársaim 1 Tíz nap múlva, október 22-én választások lösznek Magyarorszá­gon. Dolgozó népünk milliói meg­választják a maguk képviselőit a községi és városi, a járási ég me­gyei tanácsokba. Az egész or­szágban kb. 220.000 tanácstagot választ kb. 6 millió választópol­gár, ami azt jelenti, hogy minden 30 választópolgárra jut egy tanácstag. Ez az arány már magábanvévc is mutatja, bogy a tanács válasz­tásokkal igen komoly lépést teszünk előre népi demokrá­ciánk megerősítése és kiter­jesztése, államunk és népünk további összeforrarztása útján A tanácsok helyi képviselőtestüle­tek, úgyszólván községi, városi, megyei, járási parlamentek. Kép viseiötestttletek azelőtt is vo;tak. De a régi rendszer képviselőtes­tületei abban különböztek a ta­nácsoktól, hogy azokban a dol- gozó nép képviselői legfeljebb mint hírmondók, mint bólogató Jánosok voltak ott, míg a taná­csok tagjai kizárólag a dolgozó nép képviselőiből fognak állni: munkásokból, parasztokból, értel­miségiekből, kisemberekből, nem pedig virilistákból, a reakciós kor. raányzat kinevezett kiszolgálóiból, tt vagyonosok képviselőiből, A régi képviselő* • testülettől a tanácsig A régi képviselőtestületeket Is önkormányzatoknak hívták, de valójában sóhivatalok voltak, nem önkormányzatok. Dönteni az ügyekben nem ők döntöttek, ha­nem a reakciós központi kormány kinevezett emberei. A jegyzővel szemben a községi bíró senki volt, a járásokban a főszolgabíró sza badon garázdálkodott, még for­málisan sem volt alárendelve semmiféle képviselőtestületnek. A régi képvigalötesttiletekoek alig volt hatáskörük, csak piszii- csár helyi ügyekben tanácskozhat­tak, a nagyobb, komolyabb ügyekbe nem volt beleszólásuk. A tanácsok valódi önkormányzatok lesznek, lesz komoly hatáskörük, nemcsak a helyi ügyek tar­toznak rájuk, hanem saját te­rületükön az országos ügyek Is. A tanácsokkal megszűnik a helyi képviselőtestületek és a központi igazgatás kettőssége. Azelőtt a bíró, a polgármester, az alispán fölött ott állt a jegyző, a főszol­gabíró, a főispán. A helyi embe­rek terveztek, a reakciós köz­ponti kormányzat emberei végez­tek. A tanácsok végrehajtó bi­zottságai és elnökei viszont nem­csak a helyj önkormányzat, ha­nem egyben a központi kormány­zat megbízottai Is lesznek. A központi kormányzat nem épít ki magának külön szervezetet a helyi képviselőtestületek fölé. ha­nem kizárólag a hely; képviselő­testületekre épül, rájuk támasz­kodik, velük és általuk dolgozik. A régi képviselőtestületekben a gazdagok képviselői ültek, akik a képviselőtestületi tagságot, a községet, a várost, a megyét fe­jőstehénnek és hűsosfazéknnk te­kintették. A tanácsok tagjai meg­bízatásukat a nép szolgálatának tekintik és kell hogy tekintsék, hús lesznek a dolgozók húsából, vér a vérből, nemcsak ülésezniük kei;, hanem dolgozniok, intézniük a dolgozók minden­napi, kis és nagy, ügyes-bajos dolgait. Kern bízzák és nem bízhatják ki­zárólag a hivatali gépezetre az üg.vek intézését, hanem maguknak kell cselekvőén résztvenniök az ügyek, intézésében. A régi képviselőtestületekben a tagok fütyültek választóikra. Ha megválasztották őket, kapcsolatuk n választóikká.’ megszűnt. A ta­nácsok megválasztásával a ta­nácstagok és a nép kapcsolata Dem szűnik meg és nem szabad, hogy megszűnjék. Alkotmányunk maga gondoskodik róla, hogy a nép állandóan figyelje, bí­rálja, ellenőrizze saját képvi­selőinek munkáját és nézzen jól a körmükre, becsületein, jól, a nép érdekében dolgoz­nak-e­Nem hiába írja elő a mi alkot­mányunk, hogy a képviselők kö telesek rendszeresen beszámolni választóiknak. Rajta leszünk, hogy ez a beszámolói kötelezett­ség ne maradjon papíron! Nem hiába írja elő a mi alkotmányunk, hogy azokat a képviselőket, ta­nácstagokat, akik nem jól dol­goznak, nem a nép érdekeit szol­gálják, vissza lehet hívni. Rajta leszünk, hogy alkotmányunknak ez a pontja se maradjon papíron! Épp ebben van — a többi kö­zött — a biztosítéka annak, hogy a tanácsok közel á’.ljanak a nép bez, igyekezzenek — aktatologa­tás helyett, — gyorsan intézni a dolgozók ügyeit, hogy az ügyinté­zést ne bízzák rá egy szerűen a hi­vatalra, hanem magát a hivatali gépezetet is gyors és jó munkára noszogassák. Szoros egységben a nép minden becsületes, hazafias elemével Amikor a tanácsválasztások alkalmából a Népfrontról, Nép­front-jelöltekről és listákról be­szélünk, akkor ez nem üres szó­beszéd. A tanácsok megválasztá­sával a dolgozókat vonjuk be szé­leskörűen saját államunk igazí­tásába, a közügy ok intézésébe, a dolgozó nép pedig nemcsak kom­munistákból, nemcsak a mi Pártunk tagjaiból áll. A mi Pártunk vállalja a vezetés, a? Irányítás szerepét, ezt a szerepet sem kiváltságnak, hanem köteles­ségnek tekinti, de a vezetésnél ég irányításnál többre nem tail igényt. A mi Pártunk szoros egység­ben akar haladni a magyar nép minden becsületes építő, ha­zafias elemével: ezért tartjuk meg a heiyi taná­csok választását a magyar népi egység jegyében, a Magyar Füg­getlenségi Népfront zászlaja alatt. Beszéljenek a számok! A j 220.000 jelöltből csak a kisebbség j kommunista, a többség, 140.000 j jelölt nem kommunista. A 220.000 tanács tag jelölt többsége dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, szegényparaszt, középparaszt egyaránt. Ez 1$ bizonyítja, hogy vezető munkásosztáiyunk, Pár­tunk mekkora gonddá; őrködik azon, hogy a munkásság és a dol­gozó parasztság szövetségén sem­miféle rés ne támadjon, hogy a dolgozó parasztság megkapja az őt megillető részt a közügyek irá­nyításából. A számok art is mutatják, hogy a vezető munkásosztály nemcsak azokkal a parasztokkal akar szi­lárd szövetséget, akik már a szó. cialjzmus útjára léptek, hanem az egész dolgozó parasztsággá... A tanácstagnak jelölt dolgozó pa­rasztok közül a túlnyomó több­ség egyéni gazdálkodó. Mi támo­gatjuk minden erővel a termelő szövetkezeti mozgalmat, meg akarjuk győzni parasztságunkat, hogy az önkéntes társulás, a szo­cializmus a fejlődés egyetlen he­lyes útja a mezőgazdaságban is, de ez nem jelenti, hogy a termelőszövetkezeti tagok kedvéért megfeíejíkezünk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokról és megtagadjuk tőlük azt a súlyt és szerepet, ami az államügyck intézésé­ben jár nekik. A t-anácslagjelöltek között sok­ezer dolgozó kisember vau: kis iparos, kiskereskedő és értelmi­ségi dolgozó, jeléül annak, hogy a Népfront a’APJa ugyan a mun­kás és paraszt szövetség, de bele­tartozik minden dolgozó magyar. A tanáestagjelöléseknél is azit tartottuk szem előtt, hogy az igazi és komoly demokráciának meg kell valósítania az elvet.- Szabad utat a nőknek és az ifjú­ságnak! Elsősorban a békéről van szó A helyi tanácsok választása olyan világpolitikai helyzetben történik, amelyben egyre élesedik az ellentét a béke erői és a há­ború erői között. Koreában már ömlik egy szabadságszerető, egy­ségéért és függetlenségéért bát­ran és hősiesen síkra szál ló nép vére. Az imperialisták a koreai háborút világháborúvá akarják kiszélesíteni. Amerika csatlós or­szágaiban folyik a, fegyverkezés. Koreában az amerikai imperialis­táknak. akik az Egyesült Nemzetek Szervezetét fügefa­levélként használták fel, a hitleri hadviselés embertelen barbárságát I nlánzó módszereikké; sikerült ideig-óráig visszaszorítani a hős koreai néphadsereget és most az amerikai háborús párt, az ame­rikai hadsereg vérszomjas fasiszta tábornokai és a proíitszomjas amerikai trösztök fejébe kezd szállni a dicsőség. Pedig Koreá­ban is a medve bőrére isznak és a napot nyugta előtt dfcsérlk. Az amerikai hadsereg koreai vérengzése nem erősítette az imperialista háborús gyújtoga­tok táborát, de erősítette a béke táborát világszerte. A fasiszta macar'hurok az ame­rikai hadseregre szégyent és gyalázatot hoztak, nem dicső­séget. Az ázsiai — és nem­csak az ázsiai — népek gyű­lölete és megvesse ezzel a vérengző, asszonyokat és gyermekeket gyilkoló bandá­val szemben nagyobb, min» valaha. Az dmperialistá urak még tó fog­nak fizei.nl arra az á..Utólagos győzelemre, arait Koreában ideig- óráig elérlek. A békérő" is szó vau ereiken a választósokon, sőt elsősorban a békérő! van szó! Arról van szó, hogy mogibon Chartait lan egységbe tömörül-e népünk a háborús gyúj- togatók ellen? Arról van szó, hogy féireismerhe'etlen batáco- zottiságiga’ kinyüvániitsuk akara- !uniat és elszántságainkat a béke védelmére. Nem kétséges, hogy a magyar nép a la nács választásom is mell ö választ fog adni a béké­jére és függ-e léén s égére törő im­perialista uszíiókniak. Arcátlan, buta rágalmak Az uszítás Magyarország ellen fokozott erővel folyik. A rága,1 mák, amiket rácuk szórnak, arcát­lanok is, buták is. (Nagy ta.ps.) Az ENSz közgyűlésén Amerika sug-a'marására Ausztrália -nyújtott be határozati javaslatot, amely „erkölcsileg elítél" bennünket „a.z emberi jogok" állítólagos megsértése mait. Az „emberi jo­gok art" tudvalevőleg mi azzal sértettük meg, hogy az imperia- .isták magyarországi ügynökért, a hazai fasisztákat és reakcióso­kat! nem kezeltük kesztyűs kéz­zel, hanem börtönbe csuktuk őket. Nos, az Egyesült Nemzetek tratáiro- ziatára válaszul megígérhet­jük. hogy továbbra is bör­tönbe fogjuk csukni őket. EKlenbe-n hadd kérdezzük meg a kelő udvariassággal: miilyen jo­gon szavalnak „emberi jogokról4 az ausztráliai kormány, urai, akik kivételes törvényt hoztak az ausztráliai munkásság pártja el- i'eu? Amerika kormányzó körei nemcsak saját országukban he­lyezték törvényen kívüli -a kom­munistákat, miközben kommu- tiistákinak tekintenek mindenki!, aki a legparányibb demokratikus jogokért sífcraszár, hanem sugal­mazó i, felbujtói és sző véts é-gesei a fasiszta erűknek a kapitalista Nyugat valamennyi országaiban. Az imperialista üszőtök arcát­lanságánál csak 'butaságuk na­gyobb. Hadd idézzem ennek bi­zonyítására Churchill helyettesét az angol konzervatív párt élén. a voft és talán leendő angol kül­ügyminiszteri, Edén!, aki -nem- régibe n Becsben járt és a Daá-’y Mali című angol újságban Buda­pestről számol be -a kÖTeikezü­képeu: ,,.i budapesti jelentés egyike a leozordotiabbaknak, ami ket valaha hallottam. Az emberek komolyan, lehorgasztott fejjel sietnek ide-oda, nincs mosoly, ne vetés vagy csevegés az utcákon." Eden úr, mint kiderül, o'yau lát csővel rendelkezik, amellyel Becs­ből Budapestre iát ős nemcsak lát, hanem azt is meg tudja álla pítani, hogy Posten mindenkimül le van horgászává a feje, az em berek „ide-oda sietnek" (vájjon Londonban hová sietnek?), sőt azt is, hogy Budapesten az em berek némák. Vájjon mit szól­junk Eden úrnak ehhez a mérhe­tetlen butaságához? Mondjuk azt, amit a latin közmondás: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. De mert nem hah gáttá:, rosszabb vagy a pletykázó vén asszonynál. (Jóízű derültség, han­gos taps.) És mit szóljunk ahhoz a másik butasághoz, (felcsattanó nevetős.), amit a párisi rádió és a Reuter- iigynökség jelentése szerint a V:i tikánból terjesztenek és ami így hangzik: Budapesten több temp lomot bezártak és az ajtókra táb­lát függesztettek ki: Isten hiánya ban a templom zárva.“' Nem ér­demes bosszankodni ezen a buta­ságon sem. Elvégr© meg kell ér­tenünk, hogy a Vatikánban is­pán z beszél, kutya ugat és a dol­lárokat e fajta útszéii rágalmak­kal is meg kell szolgálni. A béke és a honvédelem hadserege E butasággal és arcátlansággá! nem kellene sokat -törőd.nü-ntk, oa nem rtud-nők, hogy mögötte az úigyn evezett „hidegháború" van, A „hidegháborút" pedig -a „me- legháiborútói" csak egy lépés vá­lasztja e\ ha nem vagyunk résen Tehát résen kerti le.nnü-nk. Résen lenni annyit jeleni, mint erősnek lenni. Erősnek lenni annyit jeleni, mini ké­pesnek és elszántnak lenni az önvédelemre. Elszántnak és képesnek lenni az önvédelem­re nem utolsósorban annyit jelent, mint erős hadsereget szervezni. ("Hosszú, zúgó taps.) A béke védelme nem. puhaságot, hanem keimén yiséget jelent. A bé­kéért nem siránkozni. hanem helytálltai kefO. Aki igazán -akarja a békét, az szereti, fejleszti, ápol. ja a magyar néphadsereget és kész áldozni érte. A népi demo­krácia hadserege a béke és a 'honvédelem hadserege. Vér a dolgozó nép véréböi, bús 3 húsá­ból. Parancsnoki kara éppúgy, untat legénysége, a dofligozö nép fiaiból áll. Ha.za,szerétét z -magyar néphadsereg szeretete .nélkül ma elképzelhetetlen. Nem hazai az, aki nem érti meg, hogy ezért a hadseregért kötelességünk meg­hozni mindéin á'ldozatoi. övezze muwkásiságunk és parasztságunk figyelme és s-zorétete ezt a raá hadseregünkért. Vegye ikör'üíhon. védiségünke-t elsősorban ifjúsá­gunk szerető gondoskodása. A bélke védelmé re felsorakoz­va, 'hadseregünket fejlesztve, neun szabad elfelejt énünk, hogy a had­sereg ereje nemcsak önmagáiban rejlik, hanem az ország erejében, 3 nép egységében. A tanácsvá- lasztásniak meg kell mutálnia, hogy ebben az értelemben is erő­sek vagyunk. Hogy vaíóban. erősek, vagyunk, art ar utóbbi hónapokban három, do' og is bizonyította, -Bizoretyí­BÁCSMSKUNMEGYEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom