Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-14 / 159. szám

tolt* a gatbo-nabegyujtés sikere.! nafc nehézségetek, elsősorban a bizonyította a normarendezés so­kéra és bizonyítóit« a Békeköl­csön sikere. A gabonabegyűjtés — a és s belső ellenség -mindem pró báJkorása ellenére — te'-jes mér­tékben biztosított# kenyérellátá­sunkat és beiőró feni. hogy, a bews-6 fogyasztáson tél ju-ss-on es portra is, a "normális gazdalko dó* számába feltétteniif szüksé­ges készletek, tarlalékok biztosi, fására is. A normarendezóst — a jo-bbol dali szociáldemokraták minden aknamunkája és a külföldi ion pcrialista uszítóik miinden, erőlkö­dése ellenére — nagvszerű man- kásostfélyank megértése, helyes, lése és teljes támogatása me-lett végrehajtottuk. A lények bizonyít­ják. hogy A mormairemd-ezés kö­vetkeztében erősebbek lett iink, mert nőtt a termelés, nőtt a ter- mefl'Ske-nysCg és a terme-ékeny- íéggel együtt újra emelkednek a Saérek. lÖoO első negyedében a nehéz- í-parbáia 760 forint Volt a havi átlagkereset, a második negyed- érben 769 forint, 1950 júliusában 770 forintra esett vissza, augnsz tusban azonban már újra nőni kezdést és elérte a 774 forint ba vj átlagkeresetet. Ez azt mutatja, hogy a norm-arendezés csat az indokolatfan, a termelékeny«ég növekedésévé! összhangban nem álló bórfk marásokat szüntette meg, de nem szüntette meg a bér á-' lanaő emelkedését. íme, am történt, «mH előre mon- datéank: a bér újra emelke­dett és tovább fog emelkedni, de • teljesítménynek megfetteCiöen, ami egyaránt érdeke az állam­nak és a munkásnak. Erőnk bizonyítéka az egyházzal kötött meg­állapodás is Népköztársaságunk erejét bízó nyitotta az a megegyezés is, ame. lyet a katolikus egyház és kor­mányunk kötött. Ha népi demo­kráciánk rendje nem lenne stabil, erős, dolgozó népünk milliós tö­megeiben gyökerező rend, aligha került tolna sor erre a megálla podásrá. Azért került rá sor, mert azok. «kik a katolikus egy­ház vezető kttreáben holmi beled vagy külső katasztró­fára vagy változásra számí­tottak, belátták, hogy nincs lirire számi lantok. A katolikus egyházzal kötött megállapodás további komoly té­nyezője lehet a dolgozó népünk egysége megszilárdításának és lesz is abban az esetben, hä a megállapodást komolyan Teszik, nem pedig taktikai, tdötnyerő lé­pésnek tekintik. Kormányunk és Pártunk ismételten hangsúlyozta, hogy betartja és végrehajtja ezt a megállapodást. Reméljük és hinni akarjuk, hogy a katolikus egyház vezető körei ugyanezt vallják. Réméljük és hinni akar­juk, hogy a katolikus egyház ve­zetői szembe fognak szállni azok­kal a létező és már működő reakciók erőkkel, amelyek többó- kévékbbé nyíltan uszítanak a megállapodás ellen és paplrrongy- uafe tekintik. A megállapodás meg­szegésének kél! tekintenünk min­den olyan törekvést amely a népi demokráciával és a békemoz^alom- mai őszintén és becsületesen égyUttrötiködő papok elszigetelé­sére. megbélyegzésére Vagy meg­büntetésére törekszik és újólag ki kell jelentenünk, hogy népköztársaságunk kormá­nya teljes erejével és tekin­télyével meg fogja védelmez­ni ezeket a néphez hű és egy­házukhoz sem hűtlen papo­kat, az Ilyen reakciós táma­dásokkal szemben. Azt a papot, aki a nép kormányá­ul őg g békemozgalommal mű­ködik együtt, hála és dicséret il­leti, nem megbélyegzés. Ebben a kérdésben Dem ismerhetünk tré­fát, ezt az álláspontunkat min­den esetben érvényesíteni fogjuk. A mi nehézségeink közeilátás terén. De az is erőnk jele, hogy erről a kérdésről nyil­F á rí» cs P á r < c ji < t é s tku.isőjtan beszélünk. Mik az okai ezek­nek a nehézségeknek? 1. Az idén jó termésünk volt kenyérgabonában, de gyenge volt a termésünk a szárazság miatt kapásokban, hüvelyesekben, ta- karmányfélékben, főzelékben. 2- Mezőgazdasági termelésünk nő, de nem nő olyan arányban, amilyen arányban emelkedik ellá­tásra szoruló ipari népességünk. 3. A külföldj imperialisták uezí fására a belső ellenség, a régi uralkodó osztályok maradványai spekuláns elemek, szervezett ak­cióval próbálták áttörni közellá- lásunk frontját, árut halmoztak fel, pánikot igyekeztek kelteni és a népesség kevésbbé öntudatos és kevésbbé (egye)’,mezeit részét bi­zonyos fokig befolyásolni tudták íme, ezek az okai élelmezési nehézsségeinknek. A szárazságon, persze, nem tudunk az idén segí­teni. Mezőgazdasági termelésünk elmaradásán tudunk segfteni, ha nem is egy rövid esztendő alatt. Mindent elkövetünk, hogy mező- gazdasági termelésünket moderni­záljuk, gépesítsük, termésátlagait növeljük: ebből haszna fesz a vá­rosi lakosságnak is, a dolgozó pa­rasztságnak is. Külön rendsza­bályként határozta eil kormányunk, hogy « városok élelmezésének biz­tosítására zöldövezeteket léte­sít • városok körül, Főzelék, zöldség és gyümölcstermelés- r®, valamint a városok tejfo­gyasztásinak biztosítására. A spekulánsok és áruhalmozók kártevésén is tudunk segíteni és biztosíthatok mindenkit, hogy eb­ben a tekintetben erélyben nem lesz hiány. Nem fogjuk megen­gedni az ellenségnek, hogy meg­zavarja közellátási politikánkat és megnehezítse városj laikusságunk élelmezését. Az országnak egyet­len féligtneddig fontos élelmezési cikkben Slnc9 hiánya, feltéve, ha népünk fegyelmezett flesz és nem engedi befolyásolni magát az ellenség suttogásától és uszítá­sától. Söpörjenek a saját ajtajúk előtt! Az imperialista uszítok, persze, felfújják és igyekeznek kihasz­nálni közellátásunlk bizonyos ne­hézségeit. Érre csak azt mondhat­juk; bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejül Az angofl kormány szócsöve meri felfújni a mi ne­hézségeinket, azé a kőrttiányé, amely büdös bálnahússal és ten­geri hallal eteti dolgozóit és amely nyillan hirdeti, hogy a fegyverkezés roppant költségei miatt az angol munkásoknak szo­rosabbra kell húzniuk, a nadrág­ai jat. De a iégfeiháborítőbb és egy­ben á légnévetségtíCbb aZ, hogy ezf az itüpériálista uszítást Titóékj veszik át és fújják tele tüdővel*. Ez a bandita-társaság merészel magyarországi élelmezési nehéz, sége&röl beszélni, amikor minden­ki tudja, hogy Jugoszláviában a szó szoros értelmében éhínség van, hogy leszállították a kenyérfejada­got, hogy a jegyrendszer úgy funkcionál, hogy a dolgozók még a jegyre 'szóló adagokat sem kapják meg, hogy Jugoszlávia az amerikai im­perialistáknál koldul é’elmiszerbe- hozatalért. A Tito-féle fasiszta gaz­fickóknak, akik kifosztják saját; népüket és két bőrt nyúznak le a Az elmúlt népnevelő értekezletek tanulságai lendítsék előre a választási munkát A két nappal ezelőtt az egész megye összes p á r'.a te-ps z er ve z elei - I ben lezajlott népnevelő értekez­letek azt bizonvtífjAk, hogy a va- l-a,s2-t-é si üa.rc a felvilágosító munkában járta*, harcos érvek­kel jól fészereit népnevelőkre támaszkodik. A választási munka számára a bé keik ö les ö u j egv zés hal a,Innas És eredményes munká­ja igen négy, tanulságos és bő tapasztala lóikat adó iskola toli. A Párt népnévéiül, dé rajtuk kívül a tömegszerveze'ek pártonkívüli nevéöi, a békékö!osönjegvzés so­rán jó munkát végzőkből felszín­re jutott újabb nevelők tudják, hogy minden előttünk átló fel­adat megoldása nem képzelhető el másként, csalk jól szervezett, pö- íiitofcai szempontokká ,> megfele­lően ellátott, színvonalát állan­dóan emelő népnevelői munká­val. Az eddigi sikereink egész sorozata mind azt bizonyítják, hogy a népnevelői munka oéikü- ’özcetettfen oz eredményekhez, hogy mindaz, amit elérünk, tar­talmazza a politikai, a nevelő és felvilágosító munkát. A választó, si győzelmünk sem biztosítható másként, csak a hatékony, min­den területen a dolgozóik telje* számát átfogó népnevelő muraká­va,1. Éppen ezért volt nagy jelen­tősége a legutóbbi népnevelői ér­tekezletnek ós azért, mert meg­szabja azokat a felad a lóikat1, ame­ly ek nélkülözhetetlenek a válasz­tási harc fokozásához, a győze­lem biztosításához. Támaszkodjunk a helyi adatokra Párta zervezefeint á Italában megértették, hogy a népnevelő inunk« egyik legfontosabb fegv ver a helyi tanácsok megválasz fásáért vívott harounkban. Meg­értet,t'ék azt, hogy a népnevelők, a népnevelömu-mka, enra-eik -a báró­nak az élvonalálban van. Éppen ezért az szükséges, hogy a bar ooi. jól fölvértezett Jegyem, itS' merje a felvilágosító munka leg­fontosabb szempontjait, ezeknek adja meg a konkrét helyi vonat­kozásai*. Ott, ahol a beszámoló helyesen vetette fel a feladatokat, ahol Hornosaik általános válasz tí.si jelszavakat hangoztattak, bá­nóm ''rstnétrté'tték a tanáCsválasz lások J&'etítőségéi, helyileg lelep leirték a régi úri közigazgatást, ahol leleplezték az ellenség vá­lasztások ellent alja,síkodésát, ahol a failuprognamot konkrétan,, és azt magyarázva ismertették, ölt igen jó volt * «hatás, ott a népnevelők egymásután álltak fel, mondták el saját véleményüket és azt, amit a tömegek között végzett munkájuk Során tapasztaltaik. Az alpári értekezleten a nép­nevelők leleplezték a faslá­koktat, azok bérenceit, a volt közigazgatást, Aflpáiron Bugyi István 8 holdas gazda art mondte: „A régi köz igazgatás nem segfílel't bennünket. Ha a szegényemben az igazságot kérésié, akkor ez ügyvédhez kel­lett menni, az meg jól megnyú­zott bennünket,.“ Harcos felszó­lalások leplezték le Konc Lászlót, a Ikuiláik-bérenoe!, akii az egyik kuliktól 10 disznót véti át, úgy. min!',ha az az Övé lenne és ezért 20 százalékos alkudott ki oi'agá- naik. Madarason Berkes Mihályt 5 bo'-Aa.s gazda kijeién‘étté: „Régen be sem tehet fém a lábam a korsós- házára, ha netán bemerészked­tünk, «át mondták: kifelé .innen." Gulyás Jánosné tanácstagfelölt az tmondta: „A Inul than én is csak kínlódtam az öt családom­mal együtt. De a fan ácsban majd tudom, b^gy kell intézni a dolgo­zó asszonyok ügyeit." Ezek a felszólalások mind egy-cv érvet adlak a többi népnevelő kezébe, amelyek­kel meggyőzik a dolgozó tö­megeket, a választási si'ker érdekében. Pártszervezeteiuk erősödtek, fejlődtek Hogy a békéikölosön,jegyzés va­lóban iskola volt a népnevelők és pártszervezeteink számaira, azt bi.zomyt!,j,a áz is. hogy e rövid idő alatt is komoly, jelentős f-ejíödlé sen menteik keresztül. A népnevelő munka szerve­zettsége egyes pártszerveze­tekben, így Alpáron, Mada­ra sou és Kalocsán is sokkal jobb, sokkol egészségesebb. A népnevelő csoportok új tagok kai erősödtek, olyanokkal, akik nemcsak szavaikkal népnevelők, hanem mindezt a tettekkel is alátámasztják. Népnevelőink kö­zött megerősödött a példamutatás szelleme, az a fontos követel BUlSray, omi a tömegek között a legnagyobb mozgósító erővel bír. A titkár elvtársak felelő­sek a népnevelő munkáért A népnevelői értekezleten álta­lában eredményes munkája mel­lett a hiányosságok 'közűi a leg­kirívóbb az, ho,-- a titkán eivttk. sak nem sok gondot fordítottak az előkészítésre, még kevesebbel a levezetésire. Például Kaitymáron a népnevelőket úgy hívták meg, hogy a kis- biróval ki dobolta tlák. Ennek az eredménye ez lett, hogy a fanácstagtelölte-k közül is csak 10—12 jelent öreg. A titkár elvtársak az értekezletek levezetését — mondhatnánk — ■aIbéríotbc adták ki, hol a propa­gandistának, hol pedig egyéb ak­tívának. Ez feirm-ésretesea egyes értekezleteikre rányomta bélye­gét. A titkár eivtáms — eiz tói mutatja — még mindig nem be­csüli meg eléggé a politikai fel- világosító munka jelentőségét, sokkal kisebb kérdés! is fónto- S'abbn.ak tartanak enn,áí. A népnevelői munka lebecsü­lése nem más. mint az előt­tünk álló feladatoknak a le­becsülése, jelen esetben: a helyi tanácsok megválasztásá­nak megnemérfés*. Ha igaz az, — már pedig igaz — hogy a népnevelőik munkája nah- ja meg a «iker mértékéi;, akkor á,z is törvény kell legyen, hogy ez a legfontosabb politikai párt- építő munka ne jusson albérlet! aonsra, hanem a pártszervezett titkárainak közvetlen irányítása alattt végződjön. Ez, — érni az értekezletek legfőbb tanulsága, tköimoOy figyelmeztetés kell, hogy legyen a titkár elvtársak számá­ra a választási harc 'további ide­jére, dé azon túl is. A népnevelő munka az egész pártszervezet felelősségé és éppen ezért ezzel a legfelelíi- sébb etvtár.snak. a titkárnak kell foglalkoznia. Népszerűsítsük eredményeinket A népnevelő értekezlet másik ■tanulsága tó, hogy a helyi ered­ményeket teljes egészében és sokkal jobban magyarázzuk. A népnevelők általában m ndenüí! megkapták a fa ufejlesz téri p"o- • gramot. Ezeket a programokat jó', át kéj; tárgyalni, gcodoltr. Ezek a tervek általában be- lyeaeo vélik fel, helyesen vizsgálják az eddig elért ered­ményeket és a jövő feladatait. Azonban van egy közös vonásuk hogy túl sok bennük a konkrétum inékü'ü bevezető és kevesebb a? eredményekbe!, a jövö feladatai­val való foglalkozás. Ha az ered- •m-ányeket fel Is vetik, akkor :,s eléggé száraz felsorolásokká! la- iá.kozunk. Nép ne vetőinknek az a felada­tuk, hogy az egyes beruházá- Mtkuok megadják az egy-rgy rétege>t érintő, vagy a dolgo­zókra általában vonatkozó magyarázatot. Erodményeiimk népszerűsítése, tu­dat Ősit áfa igen fontos fegyver kezűn,kiben a választási győzelem­hez, de csak azt meg mond ami, hogy egy szülőotthont építettünk 100 ezer fofintórt, ez kevés, .Meg kc!'l mondanunk, hogy mit jeleni' ez az anyák és a gyermekeik szempontjából, A falu-, városiéi Vesztési programtot niépnevei'-öi-uk a munkához vezérfonalul hasz­nálják feil, de töltsék meg e-g-ita- tttív erejű politikai tartalommal. Mozgósítsuk a tanácstagjelöiteket Az dmutt értekezí'.o! másák hi­bája az voM, hogy a tanácstag- j-ttiölteknelk csak egy része jolen meg az értekezleten. A tauács- tag-jeőltek élenjárók kell legye­nek a választási munkák ban. A dolgozók bizalma ezért je­lölte őket Ilyen fontos meg­bízatásra, mert pétdamuta tóa'k, mert a termelés trout ján komoly eredményeket ér­tek ed. A példamutatás a választási mun­kára js teijés egészében vonalio. zik. A tiamácstagjriö!f>eiet meg ikeK ismerni a város és község dolgozó inaik és ez mér önmagá­ban fef.Tetá aoidak szükségiessiégiéii. hogy a jeiiőltek nagy aktivitással Vegyenek részt a polifiükai felv:- lágosífó munkákba o, a maguk személyén keresztül bizonyítsák, bogy a tanács valóbaO a dolgo­zóké, a dolgo zó löm égek akaralá-' fejezi tkL Készüljünk a vasárnapi nagygyűlésekre Az érdekelt pártszervezeteioé. i®ein kevés ázó esett a va-sároapn, október lő-i nagygyütésakr51. —: Ereiknek * pagygy-ffiésekttelk * ■dolgozó tömeget tizeztreit kell Feflvonul'.iattniok «z egész megyé­ben. A váUsz'ti-sok előtt egy hét­tel, ennek igen komoly jeftentősé­gé van. Éppen eeért a nagygyűlések megszervezésére különös gon­dot kell fordít«mrirk. blzloss- taimok kell a dolgozó töme­gek szinte -kirételinéfküll Je­lenlétét. Meg (kett szerveznünk a*t, hógy a távola,bb lakók kócsi'kkáí, teher- sutákkal utazzanak be, hógv a -tömcgszeirv-azolvk, a. DEFÓSe, a DISr, az MNiÖSz a főágai tömé pett vonulta*,sá% fel. A nagygyű­lés mégsrérvezévét, «mb l'chei iis- birökra, még a dolxjláerra bffní, hanem ko-mo!v feladatiként kezel­ve, az egész pírtszer vezet, az összes tómegizerveretetk ügye le- gyem. Erősek vagyunk, de ez nem azt jugoszláv parasztokról, anélkül jelenti, bogv nálunk nincsenek bogy kenyeret adnának a juge- bajok, céházeégek, hogy nálunk szláv munkásoknak, akik országuk már minden fenékig tejteí. Van-1 minden kincsét az imperialisták­nak adják el, azt üzenjük: söpör­jenek a saját ajtajuk előtti Jugo­szláviában lázonganak az éhező dolgozók, de Tilóék amerikai és angol gazdáik utasítására ellenünk uszítanak. Teljes rokonszenvün-k- ről biztosítjuk a jugoszláv dolgo­zókat, akik az éhínség ellen, min­dennapi kenyerükért, hazájuk füg­getlenségéért, országukat az imperla'isták gyarmati vadászte- iüietévé változtató haramla-kükk elten küzdenek. Boldogok lehetnék a mi jugoszláv nemzetkégü dol­gozóink, hogy nem a mai Jugo. szlávlában, hanem Magyarorszá­gon. ehetnek. Azt ajánlják nekünk, hogy át­meneti közellátási nehézségeink orvoslására mondjunk le gépele, felszerelések behozataláról, ma­gyaránszólva mondjunk fle ötéves tervünkről, hazánk Iparosításáról. Akik le akarnak bennünket- be­szélni az ötéves tervről, elárulják ezzel, hogy gyarmati sorsot szánnak Ma­gyarországnak, Nem a mi találmányunk, hanem százados magyar igazság, bogy a magyar önállóság és függetlenség alapja és biztosítéka: a fejteit ma­gyar ipar. Több mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos hirdette ezt az Igazságot és most ml váltjuk valóra a szocializmus építése köz ben. Ezután Révai elvtárs az öt­éves terv hatalmas szegedi alko­tásairól, az újjászülető magyar műveltségről és az újjászülető ér. telmiségrői! beszélt. Hatalmas beszédét azzal fejezte be: ,,Rákosi Mátyással előre a Népfront győzelméért/' I

Next

/
Oldalképek
Tartalom