Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-01 / 148. szám

a p-% Ötéves tervünk ragyogó jólétet, kultúrát visz falvainkba is Ötéves tervünk ragyogó alkotásai hatalmas méretekben viszik előre a falvak fejlődését. Nincs olyan faluja az országnak, ahol ne hirdetné az ötéves terv sok nagyszerű alkotása a megannyi kedvez­ményen, juttatáson túl is Pártunk, népünk diadalát. Ötéves tervünk ragyogó távlataiban megmutatkozik a falu nagyszerű jövője. A po- ros. egészségtelen, elhanyagolt falvak helyett egészséges települések épülnek. A sáros. megközelíthetetlen, elhanyagolt tanyavilágban is megváltozik az élet. Az év első felében hét külterületi lakott hely alakult önálló községgé. Kunbaracson háromszázezer forint értékű oeruházással már elkészült a községháza, az iskola, a tanítói lakás. Ebben a modem épületben intézik rövidben a dolgozó nép fiai ügyeinket. Ki ne emlékeznék vissza az agrárproletárok keserű, nyomorú­ságos életére. Legtöbbjük a kulákhoz járt napszámba aki ember­számba sem vette. A kulák gazdagodott a kizsákmányollak verejté­kén. A dolgozók nem élvezték munkájuk gyümölcsét és a legjobb esetben istállóban laktak, de nem egy helyen egészségtelen földput­rikban voltak kénytelenek meghúzódni. Az állami gazdaságokban számos juttatást élveznek a dolgo­zók. A hildpusztal állami gazdaságban például hat kétszoba-konyhás lakás épült a gazdaság dolgozói számára. Konc Magdolna már csak a múlt emlékét meséli, amikor elmondja, hogy a letűnt világban összezsúfolva laktak, ak'ár a birkák. Most, az egészséges lakásokba tüzesen süt be a nap sugara. A gazdaság dolgozói rövidesen újabb nagy nyereményhez jutnak: az ötéves tervben bevezetik a vil­lanyt is. 1 Kilencvennégy egészséges gyermek született egy esztendő alatt i jánoshalmi korszerű szülőotthonbaa Kilenc ágy. korszerű beren­dezés babakelengyék, hófehér minden — és mindez a dolgozóké. Régen ki törődött a dolgozó asszonyok, anyák egészségével? Hiszen a gyalázatos viszonyok, a mérhetetlen nyomor miatt minden száz élveszületett csecsemő közül tizennégy halt meg egyéves kora előtt. ]Mit adott az 5 éves terv Kiskunfélegyházának? • Végre megépült Kiskunfélegy­házán az Onosa-telepe® a jár dia •is, — így beszélgetnek Kiskun­félegyházán a dolgozók. De ke­vesen gondolnak arra, íhogyi ezt is az ötéves terv iadita. X város­ban gyenge a felvilágosító mun­ka. Csak igein kevesen ismerik az ötéves terv beruházásait. Pe­dig itt van -mindjárt a villany- v ■tágít ás bővítése. 50 év óta ahány országgyűlési képviselői Választás volt 'Kiskunfélegyhá­zán, minden jelölt Ígérte a Bank­falu villanyvilágtit-ását. 50 év óta ez csak Ígéret maradt, mert ami­kor megválasztották a jelö tet, akkor már azt hangoztatta ba­ráti körben, hogy minek a proli- negyedben a villany. Hadd ser- cegjen ott továbbra is a kóc a rossziszegni zsírban. Most a vá­rosi tanács 57 ezer forintos be­ruházással kiépítteti a villanyve­zetéket Bankfaluba-n is. A mun­kálatokat má-r meg i-s kezdték. Gyermekjátszótér Naponta Kiskunfélegy házán sok gyerek örül a hajóhintának és a mér'eghintánalk, a.melyieket a létrehozott gyermekjátszótere­ken áhítottak fel. És vájjon, ki adta ezeket a játszóeszközöket a gyerekeknek? 20 ezer forintos beruházással az ötéves terv. Hg végigtanul-mányozzuk a vá­ros háztartási költségvetését, ak­kor azt látjuk, hogy a városfej­lesztési követelmények kielégíté­sére az ötéves terv közel 400.000 forintot ruházott be. Iskolákra, ovódákra, diákszállókra jvait Mtóra-kollégiuim), több mint 70 ezer forint ment. Utakra, járdák­ra, terekre újabb 73 ezer. Köz­ponti egészségházra, napközi ott­honos konyhára 60 ezer forint. Közfürdőre, vágóhídra, artézi kútra közel 59 ezer forint. Vá­rosi épületek helyreállítására, to­vábbá a múzeumra 130 ezer fo­rint. 8íagy beruházások Á költségvetés azt is bizonyít­ja, hogy Kiskunfélegyházán egész­ségügyi, sgopiá'is és kultúrális beruházásra a folyó évben már 2 és fél millió forintot fordítot­tak. Ebből egyedül a kórházra egymillió 700 ezer forint jutott. Október elsején 40 ággyal bővül a közkórház. Gyermekosztály, szülészet és nőgyógyászat lesz immár a kórházban. 40 millió forintos gyárépftkezós A gépállomás, a gubonaraklár és a síló építéise köze! egymillió forintba került. Egyedül a gyári építkezések 40 millió forintos be­fektetést jelentenek. A kereske­delem fejlesztésére, az á ti ami áruházra, több mint félmillió fo­rintot költöttek. Ezt mind az öt­éves terv nyújtotta Kiskunfélegy­házának. Ezeket a beruházáso­kat csak azok n-em látják, akik bekötött szemmel járnak, vagy akik a reakció fülbe súgására hallgatnak. Épp ezért fontos, hogy Kiskunfélegyházán is nép- neve'ök tudatosítsák az ölévé« terv eddigi eredményeit. A békét védik Kiskunhalason a Lakásépítő NV és a Bániévá! dolgozói a békekölcsön jegyzéssel A (Magyar Népköztársaság kor­mányának felhívására egyszerre figyelt fel egész dolgozó népünk és hatalmas lelkesedéssel indull meg országszerte a békekölcsön jegyzése, mely messze felülír.ú ja a multévi tervkölcsön-jegyzést. Üzemeink dolgozói megértet­ték a Párt szavát és egyönte­tűen tettek hitet a béke nagy Ugye mellett. A kiskunhalasi Lakásépítő NV építkezésénél a kora reggeli órák­ban ismertették a minisztertanács felhívását, A röpgyűlés után azonnal megindult a békekölcsön jegyzése. A dolgozók munkahe­lyükön már türelmetlenül várták a népnevelőket, hogy minél előbb jegyezhesse netk. — Kommunista vagyok és az elsők között akarok lenni a jegy­zésben — mondotta Lengyel And­rás segédmunkás, amikor felke­resték őt a népnevelők. Lengyel András, hat gyermek apja, 500 forintot jegyzett Fia, Lengyel István, aki szintén az építkezésnél dolgozik, 300 forintot ajánlott fel a nép államának. Özv. Bérces Im­rén« segédmunkásnő ugyancsak 300 forintot jegyzett. — Négy gyermekem van, <— mondotta, amikor nevét aláírta a gyűjtő ív alá, — az ő jővőjükre gondolok, azt szeretném, ha nem ismernék a háború borzalmait. Azért jegyzek 300 forintot, ment tudom, hogy ezzel a béke frontját erősítem. így vélekedik Korda Antal kő­műves is, aki 1300 forintos Békekölcsönt jegyzett, t—• Pártunk tette lehetővé szá­momra, hogy emberi életet éljek, hogy lehetővé tette azt, hogy jó szakmunkás legyen belőlem. Szak­tudásomat a békés építő munka szolgálatába akarom állítani, a munkásoknak egészséges és igé­nyüknek megfelelő otthonokat akarok építeni. Hogy ezt el­érhessem, békére van szük­ség. Ezért jegyzek 1000 fo­rintot, — mondotta Bálint Károly ifjúmunkás, akinek 0-57 forintos alapfizetése van. Erős Ferenc ifjúmunkás ugyancsak ki- tett magáért, 1000 forintot jegy­zett. — őszinte szívvel jegyzem a 800 forintos békekölcsönt. Szere­tem hazámat, a Pártot, szeretem azt a hatalmas béketábort, mely­nek élén a hatalmas Szovjetunió halad. Gyűlölöm azokat, akik bé­kénkre akarnak törni, akik újra szolgaságba akarják dönteni né­pünket, akik állati kegyetlenség­gel gyilkolják a szabadságáért harcoló koreai népet — mondotta Uácz István ifjúmunkás, aki szin­tén 800 forintot jegyzett. Az épít­kezésen dolgozó Ifjúmunkások munkájuk közben lelkesen tüntet­nek a békéért. — Megvédjünk a bókét! — kiált­ják harsányan és kezükben gyor­san forog az épftőszersrám. Kiáltásuktól hangos a környék és kiáltásukat meghallják az impe­rialista agresszorok is. Hasonló lelkesedéssel fogadták a minjsztiertanács felhívását a BiARNEVÁL kiskunhalasi telepén is. Szalai Antal főgépész 1500 fo­rintot jegyzett.-— Örömmel áldozom ezt az összeget, mezt .tudóim, hogy jó helyre aduin — mondotta őszinte lelkesedéssel. — Amikor olvastam a minisz­tertanács határozatát, gondolko­dás nélkül elhatároztam, hogy 400 forintot jegyzek. Tudom, hogy az én forintjaimból gyárak épül. nek, gépeik, traktorok, kombáj­nok. Az én forintjaim is fejlesz­tik iparunkat, mezőgazdaságun­kat és így erősödik hazánk, így '! eszüpk erős bástya a béke frontján, t— mondotta Tóth Margit ifjúmunkás. — Úgy érzem, Rincs nagyobb boldogság, mint hozzájárulni ah hoz a hatalmas harchoz, mely a békéért, népünk jövőjéért és s szocializmus építéséért folyik, — mondotta Tóth Zsigmondné, aki 400 forintot jegyzett, Szerte gz országban népszava­zás folyik a békéért, míg haléra- inkon túl ártatlan asszonyokat, gyermekeket és magukkal lehetet, len öregeket gyilkolnak hu (ómra az amerikai imper'.a:is'.a rablók akik egy újabb, borzalma saht) háborút akarnak a vi­lág dolgozó népeire kény,sze ríteni. A békekö’.csön-jegyzé'S halaim;)s lendülete a magyar dolgozók gyű­löletét fejezi ki a háborús sgresz- szorok, a béke ellenségei e'len. A békekölcsön nagyarányú jegyzé­se egész dolgozó népünk ragasz­kodását fejezi ki a béketábor, a nagy Szovjetunió és Pártunk iránt. A békekölcsön jegyzése újabb csapás a béke ellenségein és egyben biztosíték arra, hogy népünk egységesen sorakozik fel a háborús gyujiogatók ellen. Jutalmazták az állami gazdaságok kiváló dolgozóit Az elmúlt napokban fizették ki az állami gazdaságokban a jutal­makat, amelyeket a dolgozók ki­váló teljesítményük után kaptak. Bácsalmáson Harton JőzseÍDé át­lagteljesítménye az elmúlt évben 150 százalék volt. 200 forintos jutalomban részesült. Simon Jó­zsef 130 százalékos átlagteljesít­ményéért szintén 200 forintot, 200 forintot kaptak még a kisfái gazdaságban Tóth György (120 százalék), Hasur Pál (130 száza­lék), Gdlfi Imre (115 százajék). Kincse-pusztán Juhász István (120 százalék) és Herceg Ferenc (325 százalék). Császártöltésen; Takács István (150 százalék), Amány Józsefné (170 százalék). Bácsbokod: Szabó Júlia (300 százalék), Sipta József (270 szá­zalék). Bdcsborsod: Gyóni Júlia (150 százalék), Molnár Ferenc (210 százalék), Kovács Géza (138 szá­zalék). Hátriháza: Nagy András (177 százalék), Vágner György (197 százalék). Hüd-puszta: Csíra Mária (168 százalék), Hubert Teréz (154 szá­Jugosxláviában 10 sxáxalékknl csökkentették a kenyérellátást A „Tanjug“ hivatalos jugoszláv hírszolgálati iroda közli, hogy a Tüo-kormány rendeletet adott ki a kenyérellátással kapcsolatban. A rendel0t a szárazságra és a rossz zalék), Mezei Lajos (172 száza lék). Gara: Holler Júlia (210 száza­lék), Osztorogonác ’Máté (220 százalék), Soltszentimre: Csehszakál Ist­ván (212 százalék). Tajó; Verüb Béla (275 száza­lék), Csömör István (200 száza­lék). Kalocsa: Polisi Mária (159szá­zalék), Sebestyén Erzsébet (150 százalék), Matos Ilona (150 szá zalék). Vjbög, sertéstelep: Nílus I’ál (184 százalék), Gubányi János (150 százalék). Katymdr: Aradi Lajos (170 szá­zalék), Páb( Árpád (150 száza­lék) és Sipos Teréz (Í45 száza­lék). Ácsökördi: Farkas József, Szlo. vák János. Helvécia: Dombi Károly (150 százalék), Lévai Júlia (135 szá­zalék), Baksa János (130 száza­lék). Balota: Böröc Mihály (210 szá­zalék), Dózsái Antal. Mátételke: Ambrus Mária (131 százalék) és Bóka Sándor (138 százalék). terméshozamra való hivatkozással a kenyérfejadagokat minden ka­tegóriában tíz százalékkal csök­kentette

Next

/
Oldalképek
Tartalom