Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-01 / 148. szám
a p-% Ötéves tervünk ragyogó jólétet, kultúrát visz falvainkba is Ötéves tervünk ragyogó alkotásai hatalmas méretekben viszik előre a falvak fejlődését. Nincs olyan faluja az országnak, ahol ne hirdetné az ötéves terv sok nagyszerű alkotása a megannyi kedvezményen, juttatáson túl is Pártunk, népünk diadalát. Ötéves tervünk ragyogó távlataiban megmutatkozik a falu nagyszerű jövője. A po- ros. egészségtelen, elhanyagolt falvak helyett egészséges települések épülnek. A sáros. megközelíthetetlen, elhanyagolt tanyavilágban is megváltozik az élet. Az év első felében hét külterületi lakott hely alakult önálló községgé. Kunbaracson háromszázezer forint értékű oeruházással már elkészült a községháza, az iskola, a tanítói lakás. Ebben a modem épületben intézik rövidben a dolgozó nép fiai ügyeinket. Ki ne emlékeznék vissza az agrárproletárok keserű, nyomorúságos életére. Legtöbbjük a kulákhoz járt napszámba aki emberszámba sem vette. A kulák gazdagodott a kizsákmányollak verejtékén. A dolgozók nem élvezték munkájuk gyümölcsét és a legjobb esetben istállóban laktak, de nem egy helyen egészségtelen földputrikban voltak kénytelenek meghúzódni. Az állami gazdaságokban számos juttatást élveznek a dolgozók. A hildpusztal állami gazdaságban például hat kétszoba-konyhás lakás épült a gazdaság dolgozói számára. Konc Magdolna már csak a múlt emlékét meséli, amikor elmondja, hogy a letűnt világban összezsúfolva laktak, ak'ár a birkák. Most, az egészséges lakásokba tüzesen süt be a nap sugara. A gazdaság dolgozói rövidesen újabb nagy nyereményhez jutnak: az ötéves tervben bevezetik a villanyt is. 1 Kilencvennégy egészséges gyermek született egy esztendő alatt i jánoshalmi korszerű szülőotthonbaa Kilenc ágy. korszerű berendezés babakelengyék, hófehér minden — és mindez a dolgozóké. Régen ki törődött a dolgozó asszonyok, anyák egészségével? Hiszen a gyalázatos viszonyok, a mérhetetlen nyomor miatt minden száz élveszületett csecsemő közül tizennégy halt meg egyéves kora előtt. ]Mit adott az 5 éves terv Kiskunfélegyházának? • Végre megépült Kiskunfélegyházán az Onosa-telepe® a jár dia •is, — így beszélgetnek Kiskunfélegyházán a dolgozók. De kevesen gondolnak arra, íhogyi ezt is az ötéves terv iadita. X városban gyenge a felvilágosító munka. Csak igein kevesen ismerik az ötéves terv beruházásait. Pedig itt van -mindjárt a villany- v ■tágít ás bővítése. 50 év óta ahány országgyűlési képviselői Választás volt 'Kiskunfélegyházán, minden jelölt Ígérte a Bankfalu villanyvilágtit-ását. 50 év óta ez csak Ígéret maradt, mert amikor megválasztották a jelö tet, akkor már azt hangoztatta baráti körben, hogy minek a proli- negyedben a villany. Hadd ser- cegjen ott továbbra is a kóc a rossziszegni zsírban. Most a városi tanács 57 ezer forintos beruházással kiépítteti a villanyvezetéket Bankfaluba-n is. A munkálatokat má-r meg i-s kezdték. Gyermekjátszótér Naponta Kiskunfélegy házán sok gyerek örül a hajóhintának és a mér'eghintánalk, a.melyieket a létrehozott gyermekjátszótereken áhítottak fel. És vájjon, ki adta ezeket a játszóeszközöket a gyerekeknek? 20 ezer forintos beruházással az ötéves terv. Hg végigtanul-mányozzuk a város háztartási költségvetését, akkor azt látjuk, hogy a városfejlesztési követelmények kielégítésére az ötéves terv közel 400.000 forintot ruházott be. Iskolákra, ovódákra, diákszállókra jvait Mtóra-kollégiuim), több mint 70 ezer forint ment. Utakra, járdákra, terekre újabb 73 ezer. Központi egészségházra, napközi otthonos konyhára 60 ezer forint. Közfürdőre, vágóhídra, artézi kútra közel 59 ezer forint. Városi épületek helyreállítására, továbbá a múzeumra 130 ezer forint. 8íagy beruházások Á költségvetés azt is bizonyítja, hogy Kiskunfélegyházán egészségügyi, sgopiá'is és kultúrális beruházásra a folyó évben már 2 és fél millió forintot fordítottak. Ebből egyedül a kórházra egymillió 700 ezer forint jutott. Október elsején 40 ággyal bővül a közkórház. Gyermekosztály, szülészet és nőgyógyászat lesz immár a kórházban. 40 millió forintos gyárépftkezós A gépállomás, a gubonaraklár és a síló építéise köze! egymillió forintba került. Egyedül a gyári építkezések 40 millió forintos befektetést jelentenek. A kereskedelem fejlesztésére, az á ti ami áruházra, több mint félmillió forintot költöttek. Ezt mind az ötéves terv nyújtotta Kiskunfélegyházának. Ezeket a beruházásokat csak azok n-em látják, akik bekötött szemmel járnak, vagy akik a reakció fülbe súgására hallgatnak. Épp ezért fontos, hogy Kiskunfélegyházán is nép- neve'ök tudatosítsák az ölévé« terv eddigi eredményeit. A békét védik Kiskunhalason a Lakásépítő NV és a Bániévá! dolgozói a békekölcsön jegyzéssel A (Magyar Népköztársaság kormányának felhívására egyszerre figyelt fel egész dolgozó népünk és hatalmas lelkesedéssel indull meg országszerte a békekölcsön jegyzése, mely messze felülír.ú ja a multévi tervkölcsön-jegyzést. Üzemeink dolgozói megértették a Párt szavát és egyöntetűen tettek hitet a béke nagy Ugye mellett. A kiskunhalasi Lakásépítő NV építkezésénél a kora reggeli órákban ismertették a minisztertanács felhívását, A röpgyűlés után azonnal megindult a békekölcsön jegyzése. A dolgozók munkahelyükön már türelmetlenül várták a népnevelőket, hogy minél előbb jegyezhesse netk. — Kommunista vagyok és az elsők között akarok lenni a jegyzésben — mondotta Lengyel András segédmunkás, amikor felkeresték őt a népnevelők. Lengyel András, hat gyermek apja, 500 forintot jegyzett Fia, Lengyel István, aki szintén az építkezésnél dolgozik, 300 forintot ajánlott fel a nép államának. Özv. Bérces Imrén« segédmunkásnő ugyancsak 300 forintot jegyzett. — Négy gyermekem van, <— mondotta, amikor nevét aláírta a gyűjtő ív alá, — az ő jővőjükre gondolok, azt szeretném, ha nem ismernék a háború borzalmait. Azért jegyzek 300 forintot, ment tudom, hogy ezzel a béke frontját erősítem. így vélekedik Korda Antal kőműves is, aki 1300 forintos Békekölcsönt jegyzett, t—• Pártunk tette lehetővé számomra, hogy emberi életet éljek, hogy lehetővé tette azt, hogy jó szakmunkás legyen belőlem. Szaktudásomat a békés építő munka szolgálatába akarom állítani, a munkásoknak egészséges és igényüknek megfelelő otthonokat akarok építeni. Hogy ezt elérhessem, békére van szükség. Ezért jegyzek 1000 forintot, — mondotta Bálint Károly ifjúmunkás, akinek 0-57 forintos alapfizetése van. Erős Ferenc ifjúmunkás ugyancsak ki- tett magáért, 1000 forintot jegyzett. — őszinte szívvel jegyzem a 800 forintos békekölcsönt. Szeretem hazámat, a Pártot, szeretem azt a hatalmas béketábort, melynek élén a hatalmas Szovjetunió halad. Gyűlölöm azokat, akik békénkre akarnak törni, akik újra szolgaságba akarják dönteni népünket, akik állati kegyetlenséggel gyilkolják a szabadságáért harcoló koreai népet — mondotta Uácz István ifjúmunkás, aki szintén 800 forintot jegyzett. Az építkezésen dolgozó Ifjúmunkások munkájuk közben lelkesen tüntetnek a békéért. — Megvédjünk a bókét! — kiáltják harsányan és kezükben gyorsan forog az épftőszersrám. Kiáltásuktól hangos a környék és kiáltásukat meghallják az imperialista agresszorok is. Hasonló lelkesedéssel fogadták a minjsztiertanács felhívását a BiARNEVÁL kiskunhalasi telepén is. Szalai Antal főgépész 1500 forintot jegyzett.-— Örömmel áldozom ezt az összeget, mezt .tudóim, hogy jó helyre aduin — mondotta őszinte lelkesedéssel. — Amikor olvastam a minisztertanács határozatát, gondolkodás nélkül elhatároztam, hogy 400 forintot jegyzek. Tudom, hogy az én forintjaimból gyárak épül. nek, gépeik, traktorok, kombájnok. Az én forintjaim is fejlesztik iparunkat, mezőgazdaságunkat és így erősödik hazánk, így '! eszüpk erős bástya a béke frontján, t— mondotta Tóth Margit ifjúmunkás. — Úgy érzem, Rincs nagyobb boldogság, mint hozzájárulni ah hoz a hatalmas harchoz, mely a békéért, népünk jövőjéért és s szocializmus építéséért folyik, — mondotta Tóth Zsigmondné, aki 400 forintot jegyzett, Szerte gz országban népszavazás folyik a békéért, míg haléra- inkon túl ártatlan asszonyokat, gyermekeket és magukkal lehetet, len öregeket gyilkolnak hu (ómra az amerikai imper'.a:is'.a rablók akik egy újabb, borzalma saht) háborút akarnak a világ dolgozó népeire kény,sze ríteni. A békekö’.csön-jegyzé'S halaim;)s lendülete a magyar dolgozók gyűlöletét fejezi ki a háborús sgresz- szorok, a béke ellenségei e'len. A békekölcsön nagyarányú jegyzése egész dolgozó népünk ragaszkodását fejezi ki a béketábor, a nagy Szovjetunió és Pártunk iránt. A békekölcsön jegyzése újabb csapás a béke ellenségein és egyben biztosíték arra, hogy népünk egységesen sorakozik fel a háborús gyujiogatók ellen. Jutalmazták az állami gazdaságok kiváló dolgozóit Az elmúlt napokban fizették ki az állami gazdaságokban a jutalmakat, amelyeket a dolgozók kiváló teljesítményük után kaptak. Bácsalmáson Harton JőzseÍDé átlagteljesítménye az elmúlt évben 150 százalék volt. 200 forintos jutalomban részesült. Simon József 130 százalékos átlagteljesítményéért szintén 200 forintot, 200 forintot kaptak még a kisfái gazdaságban Tóth György (120 százalék), Hasur Pál (130 százalék), Gdlfi Imre (115 százajék). Kincse-pusztán Juhász István (120 százalék) és Herceg Ferenc (325 százalék). Császártöltésen; Takács István (150 százalék), Amány Józsefné (170 százalék). Bácsbokod: Szabó Júlia (300 százalék), Sipta József (270 százalék). Bdcsborsod: Gyóni Júlia (150 százalék), Molnár Ferenc (210 százalék), Kovács Géza (138 százalék). Hátriháza: Nagy András (177 százalék), Vágner György (197 százalék). Hüd-puszta: Csíra Mária (168 százalék), Hubert Teréz (154 száJugosxláviában 10 sxáxalékknl csökkentették a kenyérellátást A „Tanjug“ hivatalos jugoszláv hírszolgálati iroda közli, hogy a Tüo-kormány rendeletet adott ki a kenyérellátással kapcsolatban. A rendel0t a szárazságra és a rossz zalék), Mezei Lajos (172 száza lék). Gara: Holler Júlia (210 százalék), Osztorogonác ’Máté (220 százalék), Soltszentimre: Csehszakál István (212 százalék). Tajó; Verüb Béla (275 százalék), Csömör István (200 százalék). Kalocsa: Polisi Mária (159százalék), Sebestyén Erzsébet (150 százalék), Matos Ilona (150 szá zalék). Vjbög, sertéstelep: Nílus I’ál (184 százalék), Gubányi János (150 százalék). Katymdr: Aradi Lajos (170 százalék), Páb( Árpád (150 százalék) és Sipos Teréz (Í45 százalék). Ácsökördi: Farkas József, Szlo. vák János. Helvécia: Dombi Károly (150 százalék), Lévai Júlia (135 százalék), Baksa János (130 százalék). Balota: Böröc Mihály (210 százalék), Dózsái Antal. Mátételke: Ambrus Mária (131 százalék) és Bóka Sándor (138 százalék). terméshozamra való hivatkozással a kenyérfejadagokat minden kategóriában tíz százalékkal csökkentette