Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-01 / 148. szám
Szabó ki Jenő városatya garázdálkodásai a volt kalocsai képviselőtestületben Kalocsán, a városháza e’ső- leaneleli 10-es számú szobájában óraik a kúp viselő íestüle ti jegyző. 1 önyveket. H* végiglapozzuk * [jegyzőkönyvek gépelt oldalait, ajkkor elénk 'tárul Kalocsa múltjának nem egy dicstelen fejezete. 'A kalocsai képviselőtestület h os z - szú éveken keresztül egyik legszilárdabb bástyája volt az arak einvomó államhatalmának. önkormányzati szervnek nevezték a képviselőtestületet. De az „önkormányzatban" még egy viszonylagos demokrácia sem létezett. A hatalom hivatásos tiszí- viselőkarra vo't felépítve, amely vakon kiszolgálta a kalocsai hatalmasok érdekeit. Jogászok, ügyvédek és virilisták Nézzük meg, ktk ültek Kalocsán. a városi képviselőtestületben? Ha több évet átlapozunk, akkor állandóan a következő nevekkel találkozunk: dr. Raics 'Alajos ügyvéd, Draskovics Ferenc sertéshízíialó, dr. Bruckner, dr. Madarász, dr. Vámos, dr. Lázár, dir. Sdhiffer, dr. Lovasi, Du- lovics Árpád, dr. Nyári, dr. UU- anann, dr. Flesoh, dr. Kertész, Bagó-Sós Gergely, Huszár György, Friedrich Antal, Szabóki Jenő, dr. Máté Tóth Jenő, dr. Ilk Viktor, stb. Ezek döntöttek a kalocsai városházén minden ügyben — gondolná az olvasó. De nem Így volt. Kalocsán minden hatalom kulcsa az érsek kezében volt. A sok ügyvéd, jogász és a képviselőtestület 12 kanonokja, mind az érsekség érdekeinek voltak szószólója!. A sok diplomás azért került a virilisták névsorára, mert az egyik Horlhy-törvénv értelmében a diploma a virilista-névsor összeállításúnál a dupláját számította, Kaöcsán minden úgy történt, ahogy az érsekség akarta, kiég a bakter állásbahelyezésóhez is érsekségi „engedélyre“ volt szükség. Kalocsán az érsekség és a káptalan rengeteg cselédet és kisbérlöt tartott. Ezeket a városi képviselőtestületen keresztül tartották iáncon. Anyagi, függőségi viszony" ban voltak a kisiparosok is. Érthető tehát, hogy ezeknek városházi képviselőik is az érsekség szekerét tollák. D* az érsekség- ’ tői függtek a takarékpénztárak igazgatói is. Kalocsán mindazok, akik anyagilag nem függtek az érsekségtől, azokat lelki függő- viszonyba hozták. Rengeteg szent egyesület volt, amelybe beszervezték ezeket az embereket. Volt Oltáregylet, Szent Vince Egylet, Urak kongregációja, stb. A papok vigyáztak arra, hogy az urakat a többi dolgozóval ne egy kongregációba szervezzék. Ügyeltek arra, hogy fenntartsák a kaszt-rendszert. Szabóid piszkos ügyel Ha a jegyzőkönyvekben lapozunk, akkor állandóan visszatér Szabóki Jenő neve. Ki is volt ez a Szabóki? — vetődik fel hennáink a kérdés. Szabóki Jenő volt a kalocsai képviselőtestület koronázatlan irányítója. Egy - egv kézlegyintésétől függött a város egy-egv ügyének a sorsa. Egjyegy ujj-jelzéséire felálltak vagy ülve maradlak a képviselőtestület fejbólogató jánosai. Szabóki Jenő volt a Védgát igazgató főmérnöke. Hatásköre a dunai védgátokra, Rajától egészen Kunszentmiklósig terjedt ki. Rengeteg ember dolgozott a keze alatt. Ezeknek az érdekeit „képviselte" a kalocsai városházán. Nagyszerű üzleti érzéke volt. Kitűnően értett saját zsebére dolgozni. Volt neki még paprikamalma is. Beletornászta magát a paprika malom révén, a paprilka- is. Képviselő, mé tóságos úr és a nyiilasrendszer hű kiszolgálója. Szeretett nagylábon élmi. Amit a paprikamalom révén a paprika- szövetségen. keresztül és egyéb más „ügyleteken“ összeharácsolt, az mind kevés volt neki. A kalocsai városi képviselőtestületet arra használta fel, hogy a dolgozók fillérjeivel is duzzassza pénztárcáját. Üzelmét ügyes szociálpolitikai burkolatba rejtette. Amikor Kalocsán legnagyobb volt a munkanélküliség, akkor azt híreisztelte, ezt csak 'építkezéssel és ipari üzemekkel lehetne levezetni. Hűiőbáz és vágóhíd építését javasolta. Ez megszüntetné a kalocsai munkanélküliséget. Mivel a városnak erre a célra fedezete nem volt, javasolta, hogy vegyék igénybe a Speyer- kölcsönt. A külföldi bankárok a Speyer-cégen keresztül,; ajánlottak a magyar városoknak kölcsönt. Közül eleink éveken át nyögték a kölcsön hatalmas kamatait. Kalocsa is. A képviselő nem vette tekintetbe, hogy Kalocsa közlekedése alkalmatlan vágóhíd és hű'tőház építésére. Kalocsa nem vasúti gócpont, ellenkezőleg, vasúti végállomás, de ezzel mitsem törődlek. Szabóki a papságot azzal ejtette át, hogy .megcsillogtatta előttük a lehetőséget, hogy a vágóhíd magasabb áron vásárolja fel az érsekség! uradalmak állatállományát. Városfejlesztés — saját zsebre A város „fejlesztési beruházd-i son" egyedül Szabóki keresett.! Mint mérnök ember, ő készítette a terveket. Hatalmas összegeket vágott zsebre. 1906-ban Kalocsa városnak már közel 600 ezer pengő adóssága volt. így használt« fe.l Szabóki k ép vis élőt es'JÜJleú tagságát, hogy saját jövedelmét növelje. De a többi képviselőtestületi tag is fejőstehénnek tekintette a varost. Az érsekségnek 96 ezer hold földje volt. Gemencén és Gógán hatalmas erdőségek. 1936- ban az egyik kanonok azzal a kérelemmel fordult a képviselő- testülethez, hogy emeljék fel az | a p á cák k e m é n y t ü z :ifa jár a n dó s á - gát. A hatalmas erdőségekből az apácáknak már nem jutott fa. A városnak kellett erről gondoskodni. A jegyzőkönyv szerint az apácák a várostól évente 24 öl kemény tűzifát kaptak és 1200 pengő segélyben részesültek. Ha végiglapozzuk a kalocsai városi önkormányzatnak jegyzőkönyveit, akkor nemcsak elénk tárul az „úri várospolitika", hanem az is, hogy a birtokos osztály hogyan fogta kezében ezt a hatalmas bürokratikus gépezetet, amelyet a dolgozó nép verejtékén tartottak fenn s amely nem szolgált más célt, mint a dolgozó nép jogainak lábbaltiprását és kifosztását törvényesen biztosítani. iA jegyzőkönyvek a panamák sorozatáról, az önkormányzati rendszer mérhetetlen korrupt Ságéról és a prolekci'Onizmu'S romlottságáról számolnak be. Ezért félt a dolgozó nép a kalocsai városházára menni. A hatalom kiszolgálói nemigen intézték el a dolgozók ügyeit. Egyedül ahhoz érteitek, hogy süvegelljenek a papoknak és hogy pont lt órakor Szabó Lacinál mindennap sörözzenek. A nép jelöltjei Kalocsán a múltban a helyi gazdasági élet szervezésével nem törődtek. Az elmúlt önkormányzat nélkülözte a dolgozó tömegeknek a teremtő aktivitását, ami nélkül a városi problémákat nem lehet megoldani, A tanács egyik alapvető ’kötelessége, hogy feltárja azokat a jelentékeny helyi erőforrásokat, tartalékokat, ame. Iveknek felhasználása éppen az önkormányzat elavultsága és kor- ruptsága miatt eddig nem volt lehetséges. A tanácsok munkája nyomán ötéves népgazdasági tervünk kiegészül a város széleskörű (kezdeményezésével. A tanácsok működése óta eltelt néhány hónap bizonyítja, hogy a helyi lehetőségek nagyok ezen a téren i és hogy a tanácsok képesek azo- ! k,at az ország gazdaságának fejlesztése érdekében felhasználni. hét levél arról-, hogyan készülnek kef üzem dolgozói RÁKOSI elvtárs börtönből való kiszabadulásának 10 éves évfordulóját megünnepelni Az építkezésünket határidőre befejezzük Október 30-án les* 10. éve annak, bogy Rákosi elvtársat, a magyar nép bölcs és szeretett vezérét a nagy Szovjetunió Aiszaoadí- totta az osztályellenség kezéből. Mi, a kiskunmajsai építkezés dolgozói, ezt a napot azzal akarjuk megünnepelni, hogy az itteni építkezésünket határidőre befejezzük. Ezért a műszakiak a többi dolgozóikkal együtt felajánlást tet- tekj hogy az építkezés határidőre való befejezése érdekében vállal- ják? hogy a munkának az eddiginél jobb megszervezése mellet1, szerszámmal a kezükben mutatják meg, hogy nemcsak a vezetéshez, de a munkához is értenek. Ebben résztvesznelk a főművezetők, a művezetők, az ánléger, a norma- é'lenőr, a normafeleíős és az időmérő, akiket a fizikai munkából a Párt emelt ki jelenlegi munkahelyükre. A dolgozók október 30-ra versenyre hívták ki egymást, hogy ezzel is bebizonyítsák, jó munkával készülnek a választásokra, bebizonyítsák, hogy előbbre akarják vinni a szocializmus építésének ügyét, hogy támogatják a békefrontot A vállalt felajánlásokért a vállalat vezetősége a következő jutalmakat tűzte ki. Egyéni verseny zöknél három heti átlag teljesítmény alapján első díj 1000 Ft, a második 500 Ft, a harmadik 300 Ft. A legjoöb állványozó csoport e'ső díja 750 Ft, második díja 300 forint. Egészen biztosan, a versenyzési üteme nagymértékben fel fog lendülni és sikerülni fog az építkezést befejezni Rákosi elvtárs ki- szabadulásának 10-ik évfordulójára. Akik népünk szabadságára törnek, a világ dolgozóinak öklével találják magukat szemben Közeledik a nap, amelyet a j magyar dolgozók ünnepiként tesz- j nek magukévá. Ez az ünnep október 30-án lesz, amikor Rákosi! elvtárs a horthysta pribékek bőr- '■ [önétől megszabadult. Ennek fog-; juik ünnepelni 10. évfordulóját. Azóta Rákosi elvtárs a magyar dolgozó nép szabadsága felett éberen őrködik és az ötéves tervvel a további jólét felé irányította országunkat. Ali. a Lakatosipari NV dolgozói munkafelajánlással járulunk hozzá az évforduló megünnepléséhez és a helyi tanácsok megválasztásának sikeréhez. A mi munkánk figyelmeztetés azoknak, dbik aljas mesterkedéseikkel népünk szabadságára törnek. A dolgozók kemény öklével találják magukat szemben. A dolgozói arra határozták el magukat, hogy új normájukat a jelenleginél sokkal többre fogják teljesíteni. Csernus László 90 szá- zaf.ékról 120 százalékra, Gulyás András 80 százalékról 90 százalékra. Seres Imre 115 százalékról 135 százalékra, Mócsa László 90 százalékról 105 százalékra, Molnár István 100 százalékról 115 százalékra, Rózsa József 105 százalékról 115 százalékra. Zsirnik Pál 100 százalékról 110 százalékra, Baracsi Ida 100 százalékról 120 százalékra, Kurucz János 105 százalékról 110 százalékra, Konc* Sándor 95 százalékról 100 százalékra, Dávid László 108 százalékról 113 százalékra, Faragó István 117 százalékról 122 ezázalékra, Csernátk Gyula 100 százalékról 105 százalékra vállalták túlteljesíteni az új normájukat. Hatalmas lendülettel épül az új moszkvai egyetem Teljes erővel folyik a moszkvai egyetem új épületeinek építkezése. Mint a Szovjetunió felsőoktatási minisztériuma közölte, vilit mennyi fakultás helyet kap az új épületekben, amelyek Öt-hat- szór akkora helyet foglalnak el, mint az egyetem eddigi területe. A laboratóriumokat a legmodernebb felszerelésekkel látják eL Mátics Rózsa teljesítette a tervét... A bajai gyapjúszövetgyárba« a kapura frissen festett kartonlap kerül. Mátics Rózsa a keresztorsózóban ezévi tervét teljesítette. Aki elolvassa, szalad a hírrel. Pillanatok alatt az üzemben mindenki róla beszél. A Mátics lefejezte... a Rózsa teljesítette. .. Fenn. az üzem harmadik emeletén a keresztorsőző első gépe előtt áll Mátics Rózsa. Keze fürgén és szaporán jár a fo- naiszálakon. Fűzi ókét, rakja a gépre a kopszokat. Gondosan ügye] a fonal egyenletes sodrására. Ha szálszakadás történik, ujjainak két mozdulatával máris kiküszöböli a hibát. Újból forog a henger. Sodródik a szál. Mátics Rúzsa a DISz-nek a tagja. A munka lendülete piros rózsákat fest az arcára. Tekintetéből az ifjúság boldog és elégedett magabízása csillan, A gépe előtt a rábízott munka komolysága a mosolyt letörli ajkainak szegletéről. 1949-ben került ki az iskola padjaiból. Családi körülményei — így mondja fiatalságát meghazudtoló komolysággal, — arra kényszerítették, hogy napszámosnak menjen. A körülmények? Hát azt is elmondja. Négyen vannak testvérek. Édesanyjuk eltartása is a válla ikon nyugszik. De van egy test-vér is az iskola padjaiban. Júlia. Annak még tanulni kell. — Dolgozni fogok s minden költséget én vállalok. — jelenti ki- Mikor abbahagyja a tanulást. Az idén tavasszal került a gyárba. Előbb szövő Majd felkerült a keresztorsózóba. Mikor először kerül a gép elé, elmondja egy ismert vers két sorát, melyet betéve tud: Az út előttünk — mint a szalag — egyenes, Szívünk, mint lángoló szél, oly heves... És az első nap, mikor hazatér a munkából, elolvas egy levélrészletet egy Gorkij- köuyvből: „A munka az alkotás hősét' az új élet új, szabad formáinak megteremtőjét — mindig ezt akartam és most is ezt akarom.. . Úgy kell élnünk hogy mindenki egyenértékű embernek, egyformának érezze magát mindenkivel, az egyéniségből eredő különbségek ellenére Ilyen akar, ehhez hasonló akar lenni. Egyenértékű ember, aki egyformának érezze magát mindenkivel’ Gyorsan elsajátítja munkájának minden esínját-bín- ját. Teljesítménye gyorsan felszökik 123 százajékos teljesítésre. Fokozatosan emeli. Az új normák bevezetése előtt már heteken keresztül 220 százalék átlaggá] termel. — Honnan születtek teljesítéseimnek eredményei ilyen rövid idő alatt? — Hcr- manecz Dénesné élraunkásnő mellett dől- goztam. Herma ncczné átadta munkamódszerét. Mikor a tanítvány felülmúlja tanítóját, Ezt példázza Mátics Rózsa. Szavaiból i végtelen bála csendül, amikor Hermanecznóről beszél. — Fáradhatatlan volt. A munka minden részletével megismertetett. Boldog vo]t, mikor látta, eredményeim mint emelkednek hétről-hétre. Én meg azzal igyekeztem meghálálni tanítását, hogy követve őt, újabb és újabb eredmények elérésére törekedtem. Ez hozta aztán az újabb eredményeket. Mátics Rózsa az új norma bevezetésének ehí hetében 108 százalékra végzi teljesítését. A második héten az eredmények már 128 százalékra szöknek fel a harmadik héten pedig nzo. kát 133 százalékra fokozza. Míg aztán a mai napon befejezi eső évi tervét. A tanítvány és a tanító is, Herma- necz Dénesné. Természetesnek veszik azt. ami velük -történt, hogy az első tervév teljesítését mindketten három hónappal a kitűzött idő előtt teljesítették. Azt mondja Mátics Rózsa, miközben ellép egy pillanatra gépétől : — a mi független és szabad országunk ereje abban rejlik, hogy az emberek megértik: másképpen is lehet élni, mint a tőkések világában. Ezért hálásak a hatalmas Szovjetuniónak, mely számukra a felszabadítással ezt a felismerést is elhozta. Ezért követik' lelkesedéssel a Pártot és követik törhetetlen ragaszkodással, hűséggel és szeretette] Rákosi elvtársat, akik mgtanítottak bennünket, akik rávezettek bennünket az igazi és egyetlen útra, amely megmutatta: olyan élet U vsa, ahol az emberek nem kénytelenek nyomorogni, szenvedni. Mátics Rózsa már elkezdte második torvévének teljesítését. — Az ellenség még itt ál] az útunkban, de kiseprüzzük sorainkból, — mondja. Eredményeink fokozásával félre fogjuk lökni őket, meg fogjuk semmisíteni őket. Vége a délelőtti műsxaknak, A gyár kürtője élesen felsikít. Mátics Rózsa még ott áll gépe előtt. Számára a munkaidő még nem tellett le. Még forognak a hengerek, még szalad a fonal Letakarít. Lefejti gépének termését. Rendberakja az elvégzett munkát és csak akkor indul lefelé az emeletről. De akkor som haza tart. Az agitáciős tanfolyamra indul. Itt készül újabb feladatára, a tanácsválasztd- sok népnevelő munkájára. Utána újabb feladatvállalásért keresi fel a kultúrcsoport vezetőjét. A tánccsoportba szeretne visszajutni, melyet betegsége miatt volt kénytelen elhagyni. » Mátics Rózsa a szakmai továbbképzőnél: is a hallgatója. — Utána szakérettségit akarok tenni, — mondja komoly elhatározottsággal. Tanulni, fejlődni akarok. Mert minél gazdagabbak vagyunk az a'ko- tásban, annál gyorsabban haladunk nagy célunk felé. Alkonyba borul a nap, amikor hazafelé indul. (bíró)
