Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-01 / 148. szám

Szabó ki Jenő városatya garázdálkodásai a volt kalocsai képviselőtestületben Kalocsán, a városháza e’ső- leaneleli 10-es számú szobájában óraik a kúp viselő íestüle ti jegyző. 1 önyveket. H* végiglapozzuk * [jegyzőkönyvek gépelt oldalait, ajkkor elénk 'tárul Kalocsa múlt­jának nem egy dicstelen fejezete. 'A kalocsai képviselőtestület h os z - szú éveken keresztül egyik leg­szilárdabb bástyája volt az arak einvomó államhatalmának. önkormányzati szervnek nevez­ték a képviselőtestületet. De az „önkormányzatban" még egy vi­szonylagos demokrácia sem léte­zett. A hatalom hivatásos tiszí- viselőkarra vo't felépítve, amely vakon kiszolgálta a kalocsai ha­talmasok érdekeit. Jogászok, ügyvédek és virilisták Nézzük meg, ktk ültek Kalo­csán. a városi képviselőtestület­ben? Ha több évet átlapozunk, akkor állandóan a következő ne­vekkel találkozunk: dr. Raics 'Alajos ügyvéd, Draskovics Fe­renc sertéshízíialó, dr. Bruckner, dr. Madarász, dr. Vámos, dr. Lá­zár, dir. Sdhiffer, dr. Lovasi, Du- lovics Árpád, dr. Nyári, dr. UU- anann, dr. Flesoh, dr. Kertész, Bagó-Sós Gergely, Huszár György, Friedrich Antal, Szabóki Jenő, dr. Máté Tóth Jenő, dr. Ilk Vik­tor, stb. Ezek döntöttek a kalocsai vá­rosházén minden ügyben — gon­dolná az olvasó. De nem Így volt. Kalocsán minden hatalom kulcsa az érsek kezében volt. A sok ügyvéd, jogász és a képviselőtes­tület 12 kanonokja, mind az ér­sekség érdekeinek voltak szószóló­ja!. A sok diplomás azért került a virilisták névsorára, mert az egyik Horlhy-törvénv értelmé­ben a diploma a virilista-névsor összeállításúnál a dupláját számí­totta, Kaöcsán minden úgy tör­tént, ahogy az érsekség akarta, kiég a bakter állásbahelyezésóhez is érsekségi „engedélyre“ volt szükség. Kalocsán az érsekség és a káp­talan rengeteg cselédet és kisbér­löt tartott. Ezeket a városi kép­viselőtestületen keresztül tartották iáncon. Anyagi, függőségi viszony" ban voltak a kisiparosok is. Ért­hető tehát, hogy ezeknek város­házi képviselőik is az érsekség szekerét tollák. D* az érsekség- ’ tői függtek a takarékpénztárak igazgatói is. Kalocsán mindazok, akik anyagilag nem függtek az érsekségtől, azokat lelki függő- viszonyba hozták. Rengeteg szent egyesület volt, amelybe beszer­vezték ezeket az embereket. Volt Oltáregylet, Szent Vince Egylet, Urak kongregációja, stb. A pa­pok vigyáztak arra, hogy az ura­kat a többi dolgozóval ne egy kongregációba szervezzék. Ügyel­tek arra, hogy fenntartsák a kaszt-rendszert. Szabóid piszkos ügyel Ha a jegyzőkönyvekben lapo­zunk, akkor állandóan visszatér Szabóki Jenő neve. Ki is volt ez a Szabóki? — vetődik fel hen­náink a kérdés. Szabóki Jenő volt a kalocsai képviselőtestület koronázatlan irányítója. Egy - egv kézlegyinté­sétől függött a város egy-egv ügyének a sorsa. Egjyegy ujj-jel­zéséire felálltak vagy ülve marad­lak a képviselőtestület fejbóloga­tó jánosai. Szabóki Jenő volt a Védgát igazgató főmérnöke. Hatásköre a dunai védgátokra, Rajától egé­szen Kunszentmiklósig terjedt ki. Rengeteg ember dolgozott a keze alatt. Ezeknek az érdekeit „kép­viselte" a kalocsai városházán. Nagyszerű üzleti érzéke volt. Ki­tűnően értett saját zsebére dol­gozni. Volt neki még paprikamal­ma is. Beletornászta magát a paprika malom révén, a paprilka- is. Képviselő, mé tóságos úr és a nyiilasrendszer hű kiszolgálója. Szeretett nagylábon élmi. Amit a paprikamalom révén a paprika- szövetségen. keresztül és egyéb más „ügyleteken“ összeharácsolt, az mind kevés volt neki. A kalo­csai városi képviselőtestületet ar­ra használta fel, hogy a dolgozók fillérjeivel is duzzassza pénz­tárcáját. Üzelmét ügyes szociál­politikai burkolatba rejtette. Amikor Kalocsán legnagyobb volt a munkanélküliség, akkor azt híreisztelte, ezt csak 'építke­zéssel és ipari üzemekkel lehet­ne levezetni. Hűiőbáz és vágóhíd építését javasolta. Ez megszün­tetné a kalocsai munkanélkülisé­get. Mivel a városnak erre a cél­ra fedezete nem volt, javasolta, hogy vegyék igénybe a Speyer- kölcsönt. A külföldi bankárok a Speyer-cégen keresztül,; ajánlot­tak a magyar városoknak köl­csönt. Közül eleink éveken át nyögték a kölcsön hatalmas ka­matait. Kalocsa is. A képviselő nem vette tekintetbe, hogy Kalo­csa közlekedése alkalmatlan vágóhíd és hű'tőház építésére. Ka­locsa nem vasúti gócpont, ellen­kezőleg, vasúti végállomás, de ez­zel mitsem törődlek. Szabóki a papságot azzal ejtette át, hogy .megcsillogtatta előttük a lehető­séget, hogy a vágóhíd magasabb áron vásárolja fel az érsekség! uradalmak állatállományát. Városfejlesztés — saját zsebre A város „fejlesztési beruházd-i son" egyedül Szabóki keresett.! Mint mérnök ember, ő készítette a terveket. Hatalmas összegeket vágott zsebre. 1906-ban Kalocsa városnak már közel 600 ezer pen­gő adóssága volt. így használt« fe.l Szabóki k ép vis élőt es'JÜJleú tagságát, hogy saját jövedelmét növelje. De a többi képviselőtestületi tag is fejőstehénnek tekintette a varost. Az érsekségnek 96 ezer hold földje volt. Gemencén és Gógán hatalmas erdőségek. 1936- ban az egyik kanonok azzal a kérelemmel fordult a képviselő- testülethez, hogy emeljék fel az | a p á cák k e m é n y t ü z :ifa jár a n dó s á - gát. A hatalmas erdőségekből az apácáknak már nem jutott fa. A városnak kellett erről gondoskod­ni. A jegyzőkönyv szerint az apá­cák a várostól évente 24 öl ke­mény tűzifát kaptak és 1200 pengő segélyben részesültek. Ha végiglapozzuk a kalocsai városi önkormányzatnak jegyző­könyveit, akkor nemcsak elénk tárul az „úri várospolitika", ha­nem az is, hogy a birtokos osz­tály hogyan fogta kezében ezt a hatalmas bürokratikus gépezetet, amelyet a dolgozó nép verejtékén tartottak fenn s amely nem szol­gált más célt, mint a dolgozó nép jogainak lábbaltiprását és kifosztását törvényesen biztosí­tani. iA jegyzőkönyvek a panamák sorozatáról, az önkormányzati rendszer mérhetetlen korrupt Sá­géról és a prolekci'Onizmu'S rom­lottságáról számolnak be. Ezért félt a dolgozó nép a kalocsai városházára menni. A hatalom kiszolgálói nemigen intézték el a dolgozók ügyeit. Egyedül ah­hoz érteitek, hogy süvegelljenek a papoknak és hogy pont lt óra­kor Szabó Lacinál mindennap sörözzenek. A nép jelöltjei Kalocsán a múltban a helyi gazdasági élet szervezésével nem törődtek. Az elmúlt önkormány­zat nélkülözte a dolgozó töme­geknek a teremtő aktivitását, ami nélkül a városi problémákat nem lehet megoldani, A tanács egyik alapvető ’kötelessége, hogy fel­tárja azokat a jelentékeny helyi erőforrásokat, tartalékokat, ame. Iveknek felhasználása éppen az önkormányzat elavultsága és kor- ruptsága miatt eddig nem volt lehetséges. A tanácsok munkája nyomán ötéves népgazdasági ter­vünk kiegészül a város széleskö­rű (kezdeményezésével. A tanácsok működése óta eltelt néhány hó­nap bizonyítja, hogy a helyi le­hetőségek nagyok ezen a téren i és hogy a tanácsok képesek azo- ! k,at az ország gazdaságának fej­lesztése érdekében felhasználni. hét levél arról-, hogyan készülnek kef üzem dolgozói RÁKOSI elvtárs börtönből való kisza­badulásának 10 éves évfordulóját megünnepelni Az építkezésünket határidőre befejezzük Október 30-án les* 10. éve an­nak, bogy Rákosi elvtársat, a ma­gyar nép bölcs és szeretett vezé­rét a nagy Szovjetunió Aiszaoadí- totta az osztályellenség kezéből. Mi, a kiskunmajsai építkezés dolgozói, ezt a napot azzal akar­juk megünnepelni, hogy az itteni építkezésünket határidőre befejez­zük. Ezért a műszakiak a többi dolgozóikkal együtt felajánlást tet- tekj hogy az építkezés határidőre való befejezése érdekében vállal- ják? hogy a munkának az eddiginél jobb megszervezése mellet1, szer­számmal a kezükben mutatják meg, hogy nemcsak a vezetéshez, de a munkához is értenek. Ebben résztvesznelk a főművezetők, a művezetők, az ánléger, a norma- é'lenőr, a normafeleíős és az idő­mérő, akiket a fizikai munkából a Párt emelt ki jelenlegi munkahe­lyükre. A dolgozók október 30-ra ver­senyre hívták ki egymást, hogy ezzel is bebizonyítsák, jó munkával készülnek a vá­lasztásokra, bebizonyítsák, hogy előbbre akarják vinni a szocializmus építésének ügyét, hogy támogatják a békefrontot A vállalt felajánlásokért a vál­lalat vezetősége a következő ju­talmakat tűzte ki. Egyéni verseny zöknél három heti átlag teljesít­mény alapján első díj 1000 Ft, a második 500 Ft, a harmadik 300 Ft. A legjoöb állványozó csoport e'ső díja 750 Ft, második díja 300 forint. Egészen biztosan, a versenyzési üteme nagymértékben fel fog len­dülni és sikerülni fog az építke­zést befejezni Rákosi elvtárs ki- szabadulásának 10-ik évforduló­jára. Akik népünk szabadságára törnek, a világ dolgozóinak öklével találják magukat szemben Közeledik a nap, amelyet a j magyar dolgozók ünnepiként tesz- j nek magukévá. Ez az ünnep ok­tóber 30-án lesz, amikor Rákosi! elvtárs a horthysta pribékek bőr- '■ [önétől megszabadult. Ennek fog-; juik ünnepelni 10. évfordulóját. Azóta Rákosi elvtárs a magyar dolgozó nép szabadsága felett éberen őrködik és az ötéves tervvel a további jólét felé irányította országunkat. Ali. a Lakatosipari NV dolgozói munkafelajánlással járulunk hoz­zá az évforduló megünnepléséhez és a helyi tanácsok megválasztá­sának sikeréhez. A mi munkánk figyelmeztetés azoknak, dbik aljas mesterkedéseikkel népünk sza­badságára törnek. A dolgozók ke­mény öklével találják magukat szemben. A dolgozói arra határozták el magukat, hogy új normájukat a jelenleginél sokkal többre fogják teljesíteni. Csernus László 90 szá- zaf.ékról 120 százalékra, Gulyás András 80 százalékról 90 száza­lékra. Seres Imre 115 százalékról 135 százalékra, Mócsa László 90 százalékról 105 százalékra, Mol­nár István 100 százalékról 115 százalékra, Rózsa József 105 szá­zalékról 115 százalékra. Zsirnik Pál 100 százalékról 110 százalékra, Baracsi Ida 100 százalékról 120 százalékra, Kurucz János 105 szá­zalékról 110 százalékra, Konc* Sándor 95 százalékról 100 száza­lékra, Dávid László 108 százalék­ról 113 százalékra, Faragó István 117 százalékról 122 ezázalékra, Csernátk Gyula 100 százalékról 105 százalékra vállalták túlteljesíteni az új normájukat. Hatalmas lendülettel épül az új moszkvai egyetem Teljes erővel folyik a moszkvai egyetem új épületeinek építke­zése. Mint a Szovjetunió felsőok­tatási minisztériuma közölte, vi­lit mennyi fakultás helyet kap az új épületekben, amelyek Öt-hat- szór akkora helyet foglalnak el, mint az egyetem eddigi területe. A laboratóriumokat a legmoder­nebb felszerelésekkel látják eL Mátics Rózsa teljesítette a tervét... A bajai gyapjúszövetgyárba« a kapura frissen festett kartonlap kerül. Mátics Rózsa a keresztorsózóban ezévi tervét teljesítette. Aki elolvassa, szalad a hírrel. Pillana­tok alatt az üzemben mindenki róla be­szél. A Mátics lefejezte... a Rózsa telje­sítette. .. Fenn. az üzem harmadik emeletén a keresztorsőző első gépe előtt áll Mátics Rózsa. Keze fürgén és szaporán jár a fo- naiszálakon. Fűzi ókét, rakja a gépre a kopszokat. Gondosan ügye] a fonal egyen­letes sodrására. Ha szálszakadás történik, ujjainak két mozdulatával máris kiküszö­böli a hibát. Újból forog a henger. Sod­ródik a szál. Mátics Rúzsa a DISz-nek a tagja. A munka lendülete piros rózsákat fest az arcára. Tekintetéből az ifjúság boldog és elégedett magabízása csillan, A gépe előtt a rábízott munka komolysága a mosolyt letörli ajkainak szegletéről. 1949-ben ke­rült ki az iskola padjaiból. Családi körül­ményei — így mondja fiatalságát megha­zudtoló komolysággal, — arra kényszerí­tették, hogy napszámosnak menjen. A körülmények? Hát azt is elmondja. Né­gyen vannak testvérek. Édesanyjuk eltar­tása is a válla ikon nyugszik. De van egy test-vér is az iskola padjaiban. Júlia. An­nak még tanulni kell. — Dolgozni fogok s minden költséget én vállalok. — jelenti ki- Mikor abbahagyja a tanulást. Az idén tavasszal került a gyárba. Előbb szövő Majd felkerült a keresztorsózóba. Mikor először kerül a gép elé, elmondja egy ismert vers két sorát, melyet betéve tud: Az út előttünk — mint a szalag — egyenes, Szívünk, mint lángoló szél, oly heves... És az első nap, mikor hazatér a munká­ból, elolvas egy levélrészletet egy Gorkij- köuyvből: „A munka az alkotás hősét' az új élet új, szabad formáinak megterem­tőjét — mindig ezt akartam és most is ezt akarom.. . Úgy kell élnünk hogy min­denki egyenértékű embernek, egyformának érezze magát mindenkivel, az egyéniségből eredő különbségek ellenére Ilyen akar, ehhez hasonló akar lenni. Egyenértékű ember, aki egyformának érezze magát mindenkivel’ Gyorsan elsa­játítja munkájának minden esínját-bín- ját. Teljesítménye gyorsan felszökik 123 százajékos teljesítésre. Fokozatosan emeli. Az új normák bevezetése előtt már hete­ken keresztül 220 százalék átlaggá] ter­mel. — Honnan születtek teljesítéseimnek eredményei ilyen rövid idő alatt? — Hcr- manecz Dénesné élraunkásnő mellett dől- goztam. Herma ncczné átadta munkamód­szerét. Mikor a tanítvány felülmúlja taní­tóját, Ezt példázza Mátics Rózsa. Szavaiból i végtelen bála csendül, amikor Herma­necznóről beszél. — Fáradhatatlan volt. A munka minden részletével megismertetett. Boldog vo]t, mikor látta, eredményeim mint emelkednek hétről-hétre. Én meg az­zal igyekeztem meghálálni tanítását, hogy követve őt, újabb és újabb eredmények el­érésére törekedtem. Ez hozta aztán az újabb eredményeket. Mátics Rózsa az új norma bevezetésének ehí hetében 108 szá­zalékra végzi teljesítését. A második hé­ten az eredmények már 128 százalékra szöknek fel a harmadik héten pedig nzo. kát 133 százalékra fokozza. Míg aztán a mai napon befejezi eső évi tervét. A tanítvány és a tanító is, Herma- necz Dénesné. Természetesnek veszik azt. ami velük -történt, hogy az első tervév teljesítését mindketten három hónappal a kitűzött idő előtt teljesítették. Azt mondja Mátics Rózsa, miközben ellép egy pillanatra gé­pétől : — a mi független és szabad orszá­gunk ereje abban rejlik, hogy az emberek megértik: másképpen is lehet élni, mint a tőkések világában. Ezért hálásak a hatal­mas Szovjetuniónak, mely számukra a felszabadítással ezt a felismerést is el­hozta. Ezért követik' lelkesedéssel a Pár­tot és követik törhetetlen ragaszkodással, hűséggel és szeretette] Rákosi elvtársat, akik mgtanítottak bennünket, akik ráve­zettek bennünket az igazi és egyetlen út­ra, amely megmutatta: olyan élet U vsa, ahol az emberek nem kénytelenek nyomo­rogni, szenvedni. Mátics Rózsa már elkezdte második torvévének teljesítését. — Az ellenség még itt ál] az útunkban, de kiseprüzzük so­rainkból, — mondja. Eredményeink foko­zásával félre fogjuk lökni őket, meg fog­juk semmisíteni őket. Vége a délelőtti műsxaknak, A gyár kürtője élesen felsikít. Mátics Rózsa még ott áll gépe előtt. Számára a munkaidő még nem tellett le. Még forognak a hen­gerek, még szalad a fonal Letakarít. Le­fejti gépének termését. Rendberakja az elvégzett munkát és csak akkor indul lefelé az emeletről. De akkor som haza tart. Az agitáciős tanfolyamra indul. Itt készül újabb feladatára, a tanácsválasztd- sok népnevelő munkájára. Utána újabb fel­adatvállalásért keresi fel a kultúrcsoport vezetőjét. A tánccsoportba szeretne vissza­jutni, melyet betegsége miatt volt kény­telen elhagyni. » Mátics Rózsa a szakmai továbbképzőnél: is a hallgatója. — Utána szakérettségit akarok tenni, — mondja komoly elhatá­rozottsággal. Tanulni, fejlődni akarok. Mert minél gazdagabbak vagyunk az a'ko- tásban, annál gyorsabban haladunk nagy célunk felé. Alkonyba borul a nap, amikor hazafelé indul. (bíró)

Next

/
Oldalképek
Tartalom