Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-31 / 173. szám

zeléuefc megjavítására. De e» nem elég. Al új bányászok ezreire vau szükség. Dolgozó ifjúságunk szövetsége egyre • nagyobb részt követel magá­rnak a szocialista építés Iratai­ul as munkájából: ezért je­lentkezett lelkesen a Dunai Vasmű felépítésére. Ml most azt javasoljink, bogy az ifjak legjobbjai forduljanak a bá­nyák felé is s példamutató munkájukkal támogassák a bányászokat, a régi széncsaták hőseit. Van egyéb nehézség is. Az új munkások jelentékeny része falu­ról kerül az iparba és termésre tes, hogy időbe telik, amíS a gyári fegyelembe beleszoknak Vagy kétszázezerre rúg az olyan ipari munkásoknak a száma, akik főiddel is rendelkeznek. Ezek munkások az aratás, vetés ide jón gyakran elmaradnak a gyár­ból és ezzel zavarják a termelés menetét. Ugyanakkor éppen a gyári munka miatt nem dolgozzák inog kellő gonddal /földjeiket, Most dolgozunk olyan rendsza bál,Von, amely az ilyen, kisebb nagyobb föld­del rendelkező munkásoknak lehetővé teszi, bogy földjei­ket előnyős áiron eladják, vagy bérbead ják az államnak és ezzel megszűnjön az a helyzet, mely őket úgy mun­kás, mint földművelő 'minő­ségűikben zavarja. A munkaverseny nálunk még mindig kampányszerű: egy-egy eseményhez, dátumhoz kapcso. lődva fellobban s utána újra el- lanyhul. Azok a jó kezdeménye zések, amelyeket a Szovjetunió tapasztalatai alapján az önkölt ségésökkeutés, az anyagtakarékos- ság terén bevezettünk, még gye rckcipőben járnak. A küzdelem az anyagpoosékolás, a seiejt. a feles, leges raktárkészletek s a pazarlás száz más formája ellen csak most kezdődik valójában. Iparunk, de egész tervgazdái kodásunk feladatai alapvetően megváltoztak azáltal, hogy a há roméves terv folyamán befejez­tük a háború okozta károk hely reállításáf és rátértünk a szoeia lizmus építésére. Az a tény, hogy gyáriparunk most már több mint kétszeresét termeli annak, amit 1938-ban adott, mutatja, hogy itt egész jő problémák, az eddigitől lényegesen eltérő tervezési és ter­melési feladatok jelentkeznek. Az olyan óriási vállalkozások — mint a földalatti gyorsvasút, az inotaj erőmű, a duoapenteJei vasmű — jelen tősége és méretei messzi föl ül új álmaik mindent, amit nálunk a kapitalizmus valaha nlkotoM. A feliadat új, nem könnyű, de nagy segítőnk, a Szovjetunió támogatásával ezt iis meg fogjuk oldani. Gazdasági ' életünk gyors fejlő­dését az imperialisták azzal igye­keznek meggátolni, hogy egyre inkább megnehezítik a lökéskor szágokkai j Via lő kereskedelmet. Az amerikai imperialisták gyakran beszélnek a vasfüggönyről. Mi azt tapasztaljuk hogy ezt a vasfüg­gönyt éppen az amerikaiak igye­keznek minden téren velünk szem­ben létrehozni. Termelési szá­maink azonban azt mutatják, hogy bár helyenként okoznak ki- sebb-nagyobb nehézségeket, de összfejlődésiinket megakadályozni nem tudják. Ami a mezőgazda súgót illeti, az idei termés képe tarka. Búzater­mésünk jobb volt. mint a tavalyi, rozstermésünk szintén. Jó termést adott a Szöllő és a cukorrépa. Azonban az aszály miatt a tava­lyinál gyengébb az árpa és a zab, valamint ,.a napraforgó, a hüve­lyesek, de különösen a burgonya. Dolgozó parasztságunk a ter­mén ybegyüjtést és beadást, ni cgnövekedett önt oda tatnak megfelelően, ar. idén jóval gyorsabban és pontosabban végezte el, mint tavaly. Amint tudjuk, augusztus 20-ra, a kotmányuuk első évfordulójái mme.sak befejezték a kalászosé aratását, hanem a terménybead; zömét is elvégezték. Ez annál m gyobb eredmény, mert hisz eze! ben a napokban az ellenséges bii verés igyekezett háborús hiszti riát kelteni és rábírni a dolgozó parasztságot arra,, hogy ue telje­sítse beadási kötelezettségét. A kölcsönjegyzés és tanácsválasztás miatt az utolsó hetekben kissé mcglassutt a kukorica, a burgo­nya és a napraforgó beadása. Ezt a lemaradást gyorsain be keli hoz­ni. Dolgozó parasztságunk politikai érettségének és öntudatának jele uz a munkaverseny, amellyel vál­lalták, hogy a tanácsválasztások napjára, október 22-re befejezik az őszi vetést. És valóban, 19 megyénk közül 17 e vállalást tel jesítette is. A megmaradó két megye azóta szintén befejezte az őszi vetést és most országszerte nagy lendülettel folyik a tava­sziak alá a mélyszántás. Ezek a tények «zt mutatják, hogy a falu dolgozó népe az ipari munkásság példájára, erőtel­jesen felfejlődik népi demo­kráciánk általános színvona­lára. Amikor ezt megállapítjuk, ugyan­akkor rá kell mutatnunk, hogy még mindig egyik legnagyobb aka­dályunk a mezőgazdaság gyors fejlesztése terén a miaradiság, a konzervativizmus, a régihez való görcsös ragaszkodás. Az idéu pl- a forró időjárás miatt, a szokott­nál két héttel előbb értek he a kalászosok. Kormányzatunk ideje­korán és Ismételten kérte a föld­műves népet, hogy erre való te­kintettel ne várjon az aratással Péter Pálig, hanem kezdje meg előbb. Sokan nem fogadták meg a tanácsot, gabonájuk túlérett és rengeteg mag kipergett. Aki szeptember vegén, október elején járta a határt, annak feltűnt, hogy néhol a tarlón annyi új hajtás zsendiU, mintha már elve­tettek volna. Ha holdanként csak 1 kg feleslegesen kiperget^ gabo­nát számítunk, az országosan majdnem SO.OÜO mázsa veszteséget jelent. Vagy vegyük a másodtermónyek kérdését. A mi éghajlati viszo­nyaink mellett a kalászosok le- aratása utúu legalább 3 millió holdon lehetne másoűveteményt, tarlórépát, cs-alamúdét, muhart, kölest vetni. Ha ezt iaz eredményt el tudnék érni, könnyen 50. száza­lékkal emelhetnők állatállomá­nyunkat. A mi nehézségeink, benne köz­ellátási nehézségeink, egyik oka az idén az, hogy a szárazság miatt a kukoriQatermésüuk majdnem olyan gyenge, mint tavaly volt, viszon-t állatállományunk nagyon megnövekedett. A nyári ália-tszám. láiás azt mutatja, hogy az idén egymillióval több a disznó és 300 ezerrel több a szarvasmarha és a ló, mint tavaly. A takarmány ter­melésünk ezzel szemben valami­vel kevesebb, mint a tavalyi. A hiányt sok bolyon, burgonya, cu­korrépa feletetésével pótolják, ami természetesen közellátásunkat za­varja. Ha parasztságunk gyorsan rátérne á másodtermónyek veté­sére, takarmányozási gondjaink azonnal csökkennének. A mezőgazdaság szocialista szektorának fejlődése tervszerűen halad. A termelőszövetkezetekbe belépett családok száma június 30-ún 46.000 volt. most 90.000 körül jár. A termelőszövetkezetek területe ugyanezen idő alatt 482 ezer katasztrális holdról 770.000 katasztrális hold fölé emelkedett. Ezt in fejlődést elősegítette anűak 200 főnyi paiasztdclogációnak a munkája, amely az idén a Szov­jetunióban járt a kollektiv mező- gazdi.iság tanulmányozásába. Külön hála és köszönet j-ár -altnak -az 50 tagú magyar kol- ' hoz pur ászt küldöttségnek, amely Szovjel-Ukrajnáibúl cr- kczielit hozzánk s nagy segít­ségünkre volt, amikor tapasz­talatait és munkamódszereit a magyar dolgozó parasztság­nak átadta. A mezőgazdaság szocialista szek­tora vetésterületünknek 13 száza­léka és az év 'égére előrelátható-! l-g eléri n I I százalékot. Tervszerűen fejlődtek gépállo­másaink is,, melyeknek száma; meghaladja a 3G0-at és 1öbb mini! 6000 traktorral rendelkeznek. I Gazdasági helyzetűink áttekin­tésének- befejezéséül szólni kivé­munkát végzett és ahol az anyag- elosztásbun hibák mutatkoztak, ott azt kijavította. Az olyan élel­miszerekben, mint a burgonya, gondoskodtunk arról, hogy a meg­lévő készletek elsősorban a dol­gozó tömegekhez jussanak. Ezek a rendszabályok siker­rel járlak, • sorbáné lláisok megszűnteik és a cukor , ke­nyér- és lisztfogyasztás kér­di megközelítem a normáli­sát. Az ellenség«* hírverés természe­tesen boldogan lecsapott azokna a döccenőkre, amelyek közellátá­sunkban mutatkoztak és lelekür tölte a világot a ma,gyar élel­mezési nehézségekről. Ez a hírve­rés. amely rendszerint hetekkel elmarad az eseményektől, ezúttal is megjárta: nem tud róla, hogy a megjavult élelmezés következ­tében az itthoni reakció már új nótát fúj, azt, hogy az élelme­zést <i tanács választások előké­szítésére javítottuk meg és utána azonnal rosszabbodni lúg. Emlék­szünk rá, hogy tavaly augusztus­ba11 azt állították, hogy a fehér­kenyeret az Ifjúsági Világtalál­kozó befejezése után meg fogjuk szüntetni, A tainácsválasztások is megvoltak és közellátásiunk válto­zatlanul jó. Van azonban közellátási nehéz­ségeinknek egy olyan figyelemre­méltó oka, ami egészséges fejlő­désünk elkerülhetetlen velejárója. Ez az ok a kereső népesség szá­mának és jövedelmének gyors nö­vekedése. Az idén 250.000-rel több a munkások és alkalmazottak szá­ma. Ezeknek túlnyomó többsége tavaly még nem volt kereső, ha­nem eltartott családtag. Ezeu fe­lül a bérek és fizetések egy esz­tendő alatt 17 százalékkal emel­kedtek. Ez a két szám együtt­véve azt mutatja, hogy a munká­sok és alkalmazottak összességé­nek jövedelme az idén 35—40 szá­zalékkal több. mint tavaly volt. Sok tekintetben hasonló a falu fejlődése. Például a kötelező ol­tások következtében szinte telje­sen megszűnt a sertésvész, Vagy n bnromfikolera. Ennek következ­tében egyik ívről * másikra fübb­s/.áziniUió forinttal növeke­dett a fáin vásárló ereje. Ez a vásárlóerő elsősorban a jobb élelemre és a jobb ruházkodásra vesz irányt. Ennek következtében ezekben a cikkekben úgy megnő a kereslet bőgj' időnként, különö­sen 'a hat ás után nem könnyű ki­elégíteni. Egy példát említek. Nemrég alkalmam volt termelőszövetkezeti parasztokkal beszélni, akik el­mondották, hogy mennyivel jobb termelési eredményeket értek el, minit az egyéni parasztok. A me­zőtúri Vörös Csillag-szövetkezet egy nőtüg.iától megkérdeztem, hogy mit vásárolt elsőnek az el­számolás után. ', 'Tizennégy pár 'cipőt“ — válaszolta szemrebbenés nélkül. Amikor észrevette megle­petésemet, hozzátette: ,,Heten vagyunk a Családiján, mindenki kapott két pór új cipőt.'“ Arra gondoltam, megmagyarázom neki, hogy bár népi demokráciánk «z idén pontosan megkétszerezte a cipötermelést. még ma sem tar- lünk ott, hogy mindenki egy pár új cipőt vehessen ebben az évben, de nem volt szivem elrontani az elvtársnő örömét. Maga ez a tény azonban meg­érteti, hogy időnként olyan kere­sett cikkekben, mint a gyerekcipő, a magasszárú női cipő, vagy a tipusbafcancs, átmenetileg hiányok keletkeznek, különösen, ha az el. lenség és a spekuláció is rákap­csol. Ezeket az- átmeneti nehézsé­geket önfegyelemmel, jobb szervezéssel, jobb elosztással ugyanúgy meg fogjuk szüntet­ni, mint ahogy eddig minden feladatot megoldottunk, amely » fejlődés folyamán jelent­kezett. összefoglalni:: anyagi fejlődé­sünk egészséges, erőteljes. A ki- sebb-nagyobb nehézségeket le fog­juk gyűrni és biztosítjuk, hogy ez a. fejlődés a jövőben is töretlenül folytatódni fog. Minden téren tovább szilárdult a népi demokrácia ereje Népi demokráciánk gazdasági sikerei, a terv jó végrehajtása, a normarendezés, a" gabonabegyiij- tés, a tagosítás, a termelőszövet­kezeti csoportok növekedése és a Békekölcsön eredménye természe­tesen egyhen politikai sikert is jelent és nagyban előkészítette azt a lelkes hangulatot, a népi de­mokrácia mellett való egyhangú kiállást, amely a tanácsváliasztá- sokon megnyilvánult. Az elmúlt hónapok alatt minden téren to­vább szilárdult a népi demokrácia ereje és ezen belül megszilárdult a munkás-paraszt szövetség. A munkás-panaszt szövetség megszilárdításához hozzájárult az a helyes politika, amelyet a ta­nács választ ásokkSl kapcsolatban követtünk: a pártonkívUUek és főleg az egyéuileg dolgozó parasz­tok fokozott bevonása ebbe a munkába. Az elvtársak tudják, nogy abból a 300.000 népnevelőből, akik a tanácsváliasztásoik előké­születeiben tevékenyen résztvettek, 100.000 pártonkivüli volt. A ta­nácsok 220.000 jelöltjének majd­nem kétharmada más pártbeit és pártonkivüli és ezeknek majdnem a fele egyénileg gazdálkodó pa­naszt. A pártonkivüli tömegek és kü­lönösen a falu népe ebből a tény­ből újból megértette, hogy nem akarjuk őket kizárni a kormány­zásból.. Ellenkezőleg, még jobban be akarjuk cet vonni az ország ügyeinek in- lesésébe, mint eddig. IIa ezt a politikát továbbfolytat­juk és nem engedjük, hogy helyi szerveink háttérbe szorítsák eze­ket a pártonkivüli tömegeket, úgy Tártunk tömegbázisa elmélyül és tovább erősödnek azok ,a szálak, melyek Tártunkat a tömegekhez fűzik. 21 órával a tanácsválasztá­sok után már sorozatosan kaptuk az értesítéseket, hogy u Ejlvyk ban egymás után jelentkeznek Tártunkba az egyénileg dolgozó parasztok, elsősorban azok, akiket a tanácsokba jelöltünk. Ez a je- lenség szolgáljon okulásul szok­nak az elvtársainknak:. akik vi- szolyogva, csak Pártunk utasítá­sára kapcsolták be a pártonkívü- lieket e munkába, mert azt a helytelein álláspontot képviselték, hogy most, amikor keményen ülünk a nyeregben, nincs szükség a széles tömegek támogatására. Azt mondanom sem kell, hogy a jelentkező parasztok javát fel kell venni a Pártba. .Rátérek a szociáldemokratizmus elleni harc eredményeire. Mióta a munkásmozgalom létezik, a bur­zsoázia világszerte irányt vett arra, hogy lehetőség szerint meg­vásárolja a munkásmozgalom ve­zetőit. Nálunk sem volt másként. Ma már tudjuk, hogy a magyar .szociáibleraokrail» és szakszer vezeti mozgalom legtöbb vezetője a Hortlhy- burzsnáziia és a politikai rend­őrség szolgálatában állott. Még ideológiai alapot is építettek ez alá az aljas együttműködés alá: a „bolsevizmus elleni közös hgreot“. Amikor a huszias évek elején Angliában a Munkáspárt kormányzó párttá változott, a szociáldemokrata vezetők jelenté­keny része -az angol kémszervezet szolgálatát is vállalta. A felsza­badulás után, a magyar kémek és besúgók névsora az angol, illetve amerikai kémszervezet kezébe ke­rült. Ettől füg VI;] ezek a szociáldemokrata spic­lik, hói közvetlenül az an­gol, amerikai, vagy jugoszláv kémszervezebtííI kapták U'ta- sitáisaikiait, vagy pedig az angol Labour I’arty- tól. 1947 őszén nálunk már látható volt, hogy a munkástömegek nagy többsége átállni készül a Kommu­nista Párt oldalára. Az angol Munkáspárt utasítása eddig az időpontig úgy szólt,, hogy a Szo­ciáldemokrata Párt legyen a kommunistaellenes erők gyűjtő, medencéje; csak látszatra támo­gassa az egységfrontot és min­den körülmények között utasítsa el a kommunistákkal való egye­sülést. Mikor 1948 januárjában és februárjában — mint emlékszünk — a szociáldemokrata munkások és funkcionáriusok tízezrei kezd- tek átlépni a Kommunista Pártba, a Szociáldemokrata Párt áruló vezetői már a következő utasítást kapták: ne várjanak addig, míg tömegeik át állnak a kommunisi- tákhoz s ők hadsereg nélküli ge­nerálisokká válnak. Ehelyett azok a ,,baloldali“ szoc. dem. vezetők, akik angol szolgálatban állottak maguk vessék fel az egyesülés kérdését, maguk követeljék a kom* promittált jobboldali szoc. dem. vezetők eltávolítását. Ezzel megtartanák befolyásu­kat azokra a becsületes, valóban baloldali szociáldemokrata mun. kasokra, funkcionáriusokra és ve­zetőkre, akik őszintén, meggyőző* dósból követelték — és akik végre is hajtották volna — a kommu­nistákkal való egyesülést és az áruló jobboldali vezetők kizárá­sát. Ezen túlmenőleg, ezzel meg­tévesztik u kommunista vezetőket cs megnyerik bizalmukat. Ha ez sikerül, igyekezzenek a legnagyobb számú jobboldali szociáldemokra­tát bebozDi az egyesült pártba, a lehető legtöbb foutos pozíciót sze­rezzék meg számukra. őrizzék meg. tartsák együtt őket és al­kossanak az egyesült párton belül olyan ötödik hadoszlopot, amely a döntő pillanatban azután újra teljes erejével akcióba léphet »a népi demokrácia ellen. A kizárt szociáldemokratákra vonatkozólag azt az utasítást adták, hogy a legjobban kom protu i 11 álta k a1', mint Széliget és Bánt. küldjék külföldre, a lobbi maradjon itthon és megfelelő megSapulás után, kezdje me,g aknamunkáját. A leg. fontosabb: nem egyesülés, hanem beépülés a feladat. Ezeket a* ukaeúiiásokal az áruló szociáldemokrata veze­tők pontosam végrehajtották, Ha .tovább ellenezték volna az egyesülést, a kompromittált veze­tők eltávolítását, úgy « saját b<v nék élelmezési helyzetünkről és'i életszínvonalunkról. Közvetlenül1 c uz aratás után kisebb zavarok t mutatkoztak az élelmiszerellátás- j ban. Ezeknek részben tárgyi okuk j. volt, elsősorban a szárazság. Ezeu | felül a reakció megkísérelt uá- . lünk is olyan vásárlási lázt fel­idézni, mint amilyen a nyugati kapitalista országokban vol't. En­nek hatásána augusztus íolyamáu kétszerannyi cukor fogyott el, mint júniusban és erősen megnőtt a lisztvásárlás is. Az ellenség tudatosan alá akarta ásni köz- eüútásuuk rendjét azzal, hogy a t lehető legnagyobb árumennyiséget t vonja el a közfogyasalás elől. Szu- i lai István, bezi, győrmegyei kulák- s nál például nagymennyiségű szap- t pan, 50 kg. cukor mellett 1300 l méter új textilainyiagot és 75 pár r új cipőt találtak. A győriek okú- e Iúsára az egészét egy kirakatban i kiállították. Egy másik kuláknál, a Baki Jánosnál, akinek Tiszáimnál] t 60 holdja'Ma». 30 darab vadonat- i új, készruliát találtak. Előfordult z olyasmi is, hogy Budapesten, a s Váci-utca 47. sz. alatti rendház- (l hau egy befalazott ajtó mögött s 45 zsák lisztet és öt zsák cukrot 1 találtak s a liszt már kukucos k volt. Az is gyakori, hogy a kulá- 1 kok nagymennyiségű fehérkenye- s rét vásároltak és állatiaikkal fel- 1 etették. Benkő Sándor, orosházi z kupcc-kulákot például azért beil­lett felelősségre vonni, mert 1500 s kg. kenyeret etetett -fel így álla- n taival. Eris-s emlékezetünkben él d a HUSÉRT áruüzér vezetőinek a 1 szabotázsa. Mt is .tapasztaljuk, n hogy sok önellátó, aki búza vagy v rozs fejadagját kivette, a kényé- a ret a Péknél vásárolja, a búzát n pedig eladja, vagy ami sokkal I: rosszabb, nz állataival eteti fel. n Ez már szünőben van, de lki to- li vábbl'olytatóduék, természetesen t fellépnénk ellene, mert közellálá- k sunkut zavarja. v Ezekkel a jelenségekkel szem- s ben különböző rendszabályokat fo- n ganatosítottu-nk. Azokra, akiknél a oz ellenséges szándék és a szabó- S tázs kétségen felül állott, kemény f. kézzel lesújtott a demokrácia, a ti töbhipil-nél nolitikai felvilágosító Sí

Next

/
Oldalképek
Tartalom