Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-22 / 166. szám

Szavazz a tanácsokra — az ötéves tervre, népünk virágzó jólétére szavazol! Juzni Slaveni ce üstöm glasati za kandidate Narodnog Fronta Pisao: Andrija Horan, generálni sclírctar D. 8. J. S, Miadjarsfci uadná marod sipire- ma se aa velilkim odusevljenjem za jzbone za mesne savete, koji ée biti 22 o&tobra. Tóga dana Srudbemici Ce izabrati iz svojili redovia one éliainove saiveiia koji öe zaisíupa-üi i uredjivaitii gtviari radnog maró da N-aj'boIji trudbe- inici kiandido'vtaini su za ölta®o- ve saiveta. Svi drxistveni siojevi ziaistupljend su u save Urna. Po­red radniéfce k'iase. tamo su i pretstvendci radnog seljastiva, srednjeg seljstva, najbolji éi- novnici, tehniőari. inzinjeri, sMae zantolije maii forgó vei. Dán izbara biöe praznik svih trudbenika ali. on te biti doo- ' struki praznik za Juzne Slove­ne u Madjarskoj Dvostruki .praznik zailo, jer je prosti rezkn dvostruko ugnjetiavao mais. .Tűi­mé Sla'vene. Prvo, kao radnike, a drugo, kiao macionialme m>ain- jine. To Uignjehavanje ukinu to je on da, kada je siiavna Sovjel.sjfca Annija «slobodi1!« masu zemiiju ispod faSisiiCkog j.airma. Zato smo mi, juznoslo- venski trudbemioi. dvost riuko ziahvaini Soviet skom Sa'vezu i Veliiom vod’ji, drugu Stialjinu, I tugujeino masu zab valmosí Madjairsikoj Partija Trudbenálka, ik-oja je posle oslobod jeojia i mm« dala punn ravnotprav- nost. Sa dubokom ljubmiju mislimo na naSeg oodju i uni­tét je drugo Rakottja koji je prUikom ttoaranfa naSeg Usta- oa vodio posebnu brígu o tome, da se prana i raonopravnosti juBnoslooenskih trudbenika i Ustovom ozakone. O tome ima bezbroj pmmetr«: tokom Agrarne reformé im­oogi juznoslovenski riadni sei- jaci su dobili zemlju, fcao i í Miadja ri. Dobili smo, kuée, vi­hognád« i ositaio, k.ao i mad- jiarski iiudbenici. Najbolji premier za to su Gara, Kacmar, i oila.Ia selia uj kojima zive Juzni Sioveni. Mi, juznoslo- vensiki itrudbeniei smo uíeslvo- v.aili u ostvainenju trogodisnjeg plania, isto lakó smo Üstöm upistaJi zajam za mir a isto la­kó öemo da'tii svoj udeo u us- pesnom ostriavenju Petogodi- snjeg piama. Mi znamo to, da sve to osigunava niama i nasoj deci bolju i Iepsu buduCnoist. Zbog iogia öemo mi, Juini SLaveni, gliasiati 22 oktobra, ma dam izbora za mesne savete, kao jedan Co vek jer time glia- siamo za mir. za Petogodisnji plan, za Iepsu 'i srecniju btidui- nost. Mi temo time ioS jednom dokazati da Mad jar ska nije samo zemija u kojoj stanujc- mo, nego da je ana na$a mnogo ooijcna domovina. Na dam 22 pktobna, na dan izboma za mesne savete, jednodusniim giiai- sainijem mi Cemo odgovoriti ADgloiaimeriCk'iim á mperijalfo li­ma i njihovim slugama, Tito 1 njeaovoj bandi, da su sve one podle klevete kojiima su na s'va usla pokuäaii da uprljiaju na- su nairodnu demo&Tiaitiju govo- rdcd da smo mi ovde ugnjecenii su obiCne ’azi. One su lazi ziato, jer svuda, u svim mesti- ma u kojima zive Juini Siove­ni, sretiamo velifci broj kiandi- datia oa jbo'Ijih Juindh Stavena. Njiih »retoimo u in esni m, sres­kim i iuipamiskim savetima. Bvo n e k oiiko premi e na: U Heroegsantovu medju kan­di da ti.mia s'U radni sei jak Zivko KovaöiC, Gorjanac Slevan, Ciz- ni.ic Stipain, i mnogi drugi. U Gari su kandidoviani zadrugar Petar AladziC. traktoirista Os- trogomac Aldksa, seljankia zemo, Dujmov Stepana, tmakitomta Jedinjak Ivan i mnogi drug! Medju mnogobrojniim kandi- diatima zu íupaniske savete na- laze se i mnogi Juzni Sloveni. Za kandidata äupamiskog save- ta Zaie, kandidovain. je zadru­gar Josilf Profenj'ka, za zupa- niski savét BatkiSkun, raana seljanka Tribii Josipa. U savét Baranjske zupanije 'kiandidowan je pored ositalih radni seljak, vanpartijac, Malija Bniberovdc. Za kiamdidaitia zu'paniisikpg Save- la Congr,adske iup.ainAje radni seljak VeseUanor Vezdimir, i mnogi drugi. Ovih nekoiiko pnimera doka- zuju da Juzni Slave ni imiaju punu slobodu i ravnopravniost. To islo tako dokazuju i nase mnogobrojue skole siirom zeml- .je, zaba vista, domovi kuliure, glimimaizd ja u Budi m pesti, Visa pedagoskia äkolia u kojim-a nasa deca i omliadiina uCe na svom materajem jeziku i sire svoju nációnál nu kuiituru. ízbori su borba, a glasonje je oruzje u niasim ruka sa ko- jim temo zadati maian udarac nepnijattelju time sto cemo i ovoga puta sbati uz Piairtiju, uz druiga Rákosija i glasacemp za kandi date Madjarskag fronta oezaivism'ositi. Terror alatt sínylődik a jugoszláv ifjúság As lUM lev«! a jugo- sS.iT emigránsok Nova Borba című lapjában je­lönit meg és a levelet a be- ranel gimnázinm diákjai írták. , Mi, a beranet gimnázium ta­nulói tanúi vagyunk azoknak a. vérét eteményeknek ét hallatlan kegyetlenkedéseknek, amelyeket Tito bandái hajtanak végre a mi járásunkban. Az utóbbi két évben meggyilkolták, megUnozftáfc legkedvesebbjeinket, sriileim­ket, testvéreinket, barátainkat. T.egtöbbürnk hozzátartozói börtö­nökben és koncentrációs táborok­ban sínylődnek. lakásaikat kifosz­tották, élelmezésünk oly nyomo­rúságos, bogy emiatt nagyon sok diáktársunk megbetegedett. A terror hulláma ebben a rásban, ahol tavaly október­ben és novemberben a lakosság­nak mintegy kétharmadát megöl, lék — a mi gimnáziumunkat is elérte. csics Vlado, akinek az apja par­tizán volt és hösl halált halt, Eadz.sics Szabdhadin, Jchano- vics Dimitrije és Vukics Miomir. Legtöbbjük sorsáról azóta sem hallottunk semmit. Úgyszólván mindennapos dolog, bogy mm előadások »lőtt meg­jelenik »X iskola előtt a* UI>B autója és ilyekor valamelyik osztályba bemegy a pedellus és kihív egy- egy diákot azzal hogy ,az igaz­gató hivatja''. A diák elmegy és soha többé nem tér vissza, hiszen már a folyosón várnak rá az UDB-pribékek. Mint - igazi fasiszta gonoszte­vők, az udb-ósok gyakran betörtek Iskolánkba és ráukirányított fegyverrel azt az utasítást ad­ták, hogy üldözzük és keressük a. szökésbe lévő kommunistákat. így akarták velünk tildöztetni a nii ifjúsági vezetőnket, fíojiesics elvtársat Is. A titóisták fenyege­tései ellenére megszöktünk, de akik nem tudnak kibújni ud­bésok gyűrűjéből, azokat egészen Tutariniig, 60—70 kilométerre hajtották, hogy üldözzék a szö­kevényeket. így csináltak sok diákkal, Novek Zekics, a járási bizottság szervező titkára uláni hajszában is. így egyesek közü­lünk tanúi voltak a kiváló har­cos-forradalmár halálának, aki Popovles kommunistáival együtt hősiesen harcolt a titóis’.a go­nosztevők elleu és ebben a harc­ban megölt 7 udbést, míg a túl­erő öt Is leterítette, A titóista fasiszta propaganda, amely állandó anyaga az Iskolai' ..oktatásnak* nem tud bennünket' megfertőzni. Bojkottá!juk a titó­isták egyik legfontosabb tantár­gyát, a katonai kiképzés óráit, mert tudjuk, hogy a Szovjetunió és a béketábor ellen akarnak bennünket felhasználni. Sem a terror, sein a bűnös fasiszta pro- nag;mda nem, fog minket letérí- temi a gyilkosok, fasiszták és kémek elleni harc útjáról. A béreméi gimnázium diákjainak csoportja. A DISz intézőbizottságának határozata a Dunai Vasműhöz való jelentkezésről Letartóztattak és elhurcoltak uyrtlc tanárt és 50 diákéit. Az orosz nyelv egykori tanárát, a kommunista Vladimir Marinovicsot a letartóztatás alkalmával meg­sebesítették, Leposzava Kicsvics tanárnőnek pedig kitépték a ha­ját. Okét a többi letartóztatott tanárokkal együtt börtönbe ve­tették és azóta sem kaptunk hírt felőlük. Letartóztatták a legkedvesebb elvtársunkat, a középiskolás if­júság vezetőjét, Bados Bojiosl- eset és még sok elvtársunkat, akik közül a legtöbben a felsőbb osztályokba jártak. Köztük van­nak Babovics Damilov, Scsepa- novics Milutin, Bulatevics Jóra, Zakovics Rodoszán akinek a bátyja a partlzánbarcokban el­esett. Rajkovics Novak, Mila­A DISz intézőbizottsága ülésén megtárgyalták az ország ifjúsága körében hatalmas érdeklődéssel várt dunapentelel építkezéssel kap. csőlátás jelentkezéseik lebonyolítá­sát. Az Ülés határozata értelmében mindjárt a tanácsválasztások utáni napon megkezdődhet az ifjúság jelentkezése iparunk legnagyobb alkotásának felépí­téséhez. Jelentkezhet minden fiatal a DISz alapszervezetek vezetőségeinél ée aki méltó arra a kitüntetésre, hogy részjegyen a Vasmű, (átépítésé­ben, rövidesein névre szóló meg­bízólevelet kap. A jelölteket az­után ünnepélyes ifjúsági napon bízza meg a DISz-iszervezet tag­sága a nagy feladattal, A dunapentelei építkezésre már eddig is számos fiatal jelen*kezeli. Az október 23-tól meginduló je­lentkezések során pedig kőműves, vasbetonszerelő és segédmunkára jelentkező ifjak tömegeit várják £ hatalmas Dunai Vasmű építkezésé­hez. Minden dolgozó ember ügye fékeresze tt ebből csörteti a kard­ját. Az ^ruhájukból kivetkőzött feiwndzk vak dühvei támadnak százmillióik szabadságiára, békéjé- re. Előttük nem számít a köt vi- íágháborűbiam kiömlött tengernyi vér. Nem érdekű őket a gyerme­keket sirató anyák könnye. \ Koreában égnek a városok, fal­vaik. A gyilkos vadállatok ártat­lan asszonyokat, gyermekeket ál­lítanak a gépfegyverek esöve elé. Hazafiakat temelnek el élve. As­szonyokat, lányokat bocsátanak áruba. Üzletelnek velük — adják- v es zik őket. Asszonyok, csecse­mők, gyermekek vére öntözi Ko­rea földjét, amelynek népe hő­siesen kiizd a gyilkos vadállatok ellen. Van-e becsületes ember, aki ennyi gazság, ennyi féktelen ci­nizmus láttára ne emelné fel a kezét? Van-e becsületes ember, akinek ne szorulna ökölbe a ke­ze, aki ne menne harcba az em- bergyilkosok, hóhérok ellen? Van-e beesnie les ember, aki ne állma csatasorba az emberiség bé­kéjének megvédéséért? Van-e munkáskéz, amely ne szorítaná cirősebben a kalairács nyelét, ha arra gondol, hogy a gaz imperia­listák ugyanez' a sorsot szánják nekünk is? Van-e dolgozó pa- ri'szt, aki ne ismerné fel. hogy az imperialisták szabadságára, földjére, házára fenik a fogukat? Van-e józan ember, aki ne tud­ná, hogy a* imperialisták olya , Magyarországot szerelmének ahol ismét millió 9 koldus, a nincs­telen, a kenyéirnélkílli? Ahol min- denmaipos vend ég a nyomor, a né'kiliözés, ahol kétféle ember van: az úr és a szolga. S az úr­nak szabadsága van. Jógáiban vau megverni, elit élni, bebörtönözni, kifoszianl a szolgát. Elvenni csa­ládját, gyermekét. Elvenni mun­káját, éhezésre, nélkülözésre Ítél­ni! Ahol a szolgának .Joga van1' tűrni, joga van nélkülözni, nyo­morogni. Ilyen világot alkarnak vissza az imperialisták! Ezért küldik Ko­rea békés városai és falvai főié terrorbomházóilkat, ezért utasít­ják szabotázsra, rémhírterjesz­tésre. ám fel v ásá rlásra itte ni! ügy­nökeiket. Ezért mondják a ku- íákmak: szabotálj, gynj fogass, rombolj. Es odaígérik bérül ne­kik a dolgozó paraszt földjét, há­zát, odaígérik a dolgozó paraszt vérét, verejtékét! Ezelk ellen az orgyilkos bitan­gok ellen folyik a harc az egész világon. Mimién becsületes ember harcbamegy a gyilkolás, a terror ellen az emberiség békéjéért. Minden becsületes ember féleme-M szavát a háború ügynökei, a* árurejl egelök, spekulánsok, Aulá­tok ellen. Minden becsületes em­ber harcol a békéért. Hurcol az­zal. hogy leleplez! ez Imperialis­ták ügynökeit, milnf például Kling Lajosáé bácsbo'kodi kuiálkot. akt közel két mázsa cukrot vont el a dolgozók dói, hogy a dolgo­zóknak ne jusson. Az ámrejte- getők, spekulánsok a koreai ter- rorbombázásokkal értenek egyet. Kiszolgálják az ágyúgyárosok- nak, gyilkos hóhéroknak az ér­dekeit, akik Koreában fegyverle- ten lakosokat állítanak a fegyve­rek csöve elé. A világ béke harcosai egyre fo­kozzák karcukat a gyújtogató háborút akaró imperial isták el­len. A baireolió százmilliók lelke­sen készülnek a Béke Híveinek angliai kongresszusára, A magyar dolgozók — és ezen belül me­gyénk dolgozói is — harcos mun­kával készülnek az Országos Iié- kekougresszusra, amely után a Világkongresszus lesz. Békebizotl- s ágaitok fokozott aktivitással vesznek részt a békéért folyta­tott harcban. Zeller Pál például, a dávodi Bökcbkoítság elnöke, október ti ra elvégezte az őszi vetést. Tudja, hogy az őszi mun­kák sikeres elvégzése csapás az eíteaséigre. Tud ja, hogy munkájá­val erősíti a békét és példája nyomán az egész község harcba lendül. A községben nincs olyan ház, atiomiaut legalább egy csa­ládilag ne menne a hékc-kisgyű- lésejkre. Jól • dolgozik * garai békebi - zottság is, ;.... elvnek tagjai har­cosain magyarázzák meg a dol­gozó parasztoknak, bogy a sin vazó cédula fegyver a békéért folytatott harciban. Fegyver bol dog, békés jövőnkért, gyerme keink boldogulásáért, szocialista országunkért — u gyilkosok, rab­lók, hóhérok, a háború ellen. Be k ebi zó í í vá g r. i nkna k b e kei! vomini a fala minden dolgozóját a békéért való harcba. A béke minden dolgozó érdeke. Ncnt vé­gezhet jó munkát az a békebizott­ság, amely egyedül akarja elvé­gezni a feladatokat. A bébe vé­delme minden becsületes dolgozó tegye és éppen ezért a békéért folyó harcra a legszélesebb töme­geket k«U mozgósítani. A tatahá­zai békebizottság például nem támaszkodik a fain dolgozóinak harcos lendületére, harcos béke- akaratára, pedig a község dolgo­zóinak a begyűjtésben mutatott harcos lendülete világosan bizo­nyítja: Tataházán is harchaíndul minden dolgozó a békéért! Békebi zottság ain't harcos, jó munkával készüljenek a Béke kongresszusra. Mozgósítsák az üzemek, falvaik dolgozóit a bé­kéért folytatott harc konkrét fel­adataira: az új normák teljesíté­siére és túlteljesítésére, az őszt munkák sikeres elvégzésére. Mondjak el bókebfezottságabtfk minden dolgo-zónák: a Népfront­ra, a békére adott s-iavímzaiá; erő ­sítse meg jElvégzett munkával. KAPITÁNY PEREN ONE * megyc-l Bákevédetmi Bizottság titkára. Minden becsületes ember adja le szavazatát a Népfrontra Nem foglalkoztam azelőtt politikával. Mint egyszerű parasrt- ember. mindig arra törekedtem, hogy családom kenyerét megke­ressem. Az urak dolga volt régen a politika. Le is nézték a sze­gény embert. Ök naphosszat dőzsöltek, míg a szegény ember lá­tástól-vakulásig izzadt kis földjén. A felszabadulás változást hozok" itz életüukbo. Belekap­csolódtam én is a világ folyásába. Látom, hogy csakugyan • a dolgozóké lett a hatalom. Tettek bizonyítják, hogy népi demo­kráciánk mennyire segít bennünket. Ki volt a nevem függesztve már a községházán Is, mert a répakapálásban Jő munkát végez­tem. Ilyen a múltban sohasem voyt. Már a mulit héten befejeztem az őszi munkákat. Tudom, hogy az Idejében, elvetett gabona több termést hoz. Ágő József Szovjetunióban járt parasztküldött beszámolt erről. Korai ve­tés — több kenyér a jövő esztendőre. így készülök a választásra. Népnevelő munkát is végzek. Nem vagyok párttag, de köte­lességemnek érzem, hogy a rámblzott feladatokat pontosan elvé­gezzem. Megszervezem, hogy a hozzám beosztott szavazók leg­később 10 óráig leszavazzanak. Egyszerű emberekből választjuk a tanácsot. Nem lesz úgy. mint a régi világban, amikor hónapokig sem intézték el a dol­gozó ember ügyeit. Gondolták a falu virilisei, hogy ráér a pa­raszt. A tanácsok megalakulásával könnyebb lesz az élet. És ezt I csakis úgy tudjuk meghálálni, ha minden becsületes ember leadja " szavazatát a Népfrontra. Juhász Imre, JO holdas dolgozó paraszt, JászszenUászló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom