Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-22 / 166. szám
KÉT VÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN 1935 1950 Nyomor, éhínség, BOLDOG, SZABAD ELET, 21.390 névjegyzékbe vett választó jó munkcval harc a békéért 1935-ben választottak Kecskeméten. Hogy kiket? A kérdésre nevekkel felelünk. Valamennyien ismerik a városban és a környéken a múlt zsarnokait. Zsitvai Tibor, Sárközi Jenő, Szabó Iván, Héjjas Iván. Elég ennek a nébánynak említése, hogy a kecskeméti dolgozóknak eszükbe jusson a mult, a 20-as évek tömeggyilkolása, a terror, az éhezés. Mit mondott akkor a választási felhívás: ,,.V Nemzeti Egység programja, Magyar Testvéreink, a ti égető bajaitokon valő könnyítés...'' Könnyítés, gyógyítás csak jól hangzott szavak voltak, mögöttük a valóság: csökkent a napszám, növekedett az éhségtől a betegek száma, mind több lett a tüdőbajos gyermek. Akkor, a választások előtt, a Szegénygondozó igazgatója a sajtónak így nyilatkozott: „A Szegónygondozó ötéves fennállása óta ez a tél volt a legnehezebb, ez a tél Hozta a legnagyobb nyomort. A munkanélküliség növekedésére jellemző, hogy az idén fordult meg a legtöbb segélyt kérő a Gondozóban. Az idén télen menetoszlopban jöttek a szegények a Gondozóba. Az elmúlt télnek egyetlen tanulsága van a társadalom részére, nem lehet csak alkalomszerűen adakozni, hanem rendszeres támogatásra szorulunkA koldulás volt az éhezés gyógymódja. Sokezer ember rettenetes sorsán adakozással akartak segíteni. Az egyik hivatalos jelölt és hivatalai „Sárközi Jenő dr., a Nemzeti Egység Pártja második hivatalos jelöltje, fiatal kora ellenére is gazdag közéleti múltra tekinthet vissza. Sárközi Jenő dr. Kecskeméten született 1887-ben. Kecskeméten, majd Kolozsváron és külföldön tanult. 1915-ben lett ügyvéd. évek sora óta tagja a th. bizottságnak. .1 Nemzeti Egység Vártjának ügyvezető elnöke. Tevékeny szerepet vállalt a Gazdasági Egyesületben. Elnöke a Népbanknak, KTE-nek s a Sertéshizlalók Gőzmalmi Részvénytársaságának. Jelentős az a szerep, amelyet a Mezőgazdasági Kamara szakbizottságaiban — részint mint elnök, részint mint tag — kifejt. A baromfi kiviteli szakbizottságnak elnöke, a Mezőgazdasági Hitelvédő Egyletnek pedig alelnöke, ugyancsak mint elnök fejt ki megértő munkát az adófclssőtamlási bizottságban. Élénk közéleti szereplésének méltánylásaként, a kormányzó kormány főtanácsossá nevezte ki. Sárközy Jenő dr. minden tevékenységét valóban a közért való fáradhatatlan munka jellemzi, tudását, rátermettségét mindig szívesen adja mások javára. Hiva- tottságának ezer tanujelét adta. A Nemzeti Egység nagyszerű kecskéméi szervezetét évek fáradhatatlan, áldozatos munkájával építette ki. Ajtaja mindenki' előtt tárva van és nincs igazságos ügy, amelyet fel ne karolna.““ Ez szószerinti idézet a Kecskeméti Közlöny 1035. évi március 31-iki számából. Horváth Ödön, a későbbi nyilas főispán, a lap akkori főszerkesztője, jól íeldtcsérte gazdáját, de Kecskemét a választás után következő csaknem tíz esztendeje Sárközi ,.nagyszerű“ tulajdonságaiból semmit sem látott meg. A valóság az, hogy nem volt igazságos ügy, amelyet felkarolt volna, hogy agilitása a város knJáktársadahnáért volt, akik az ügyvédtől nem sajnálták a pénzt, hogy önzetlensége, mérhetetlen önzés volt. A mai napon űjra választ Kecskemét dolgozó népe. úgy mint az egész megye és az ország. Eszébe jutnak az ,,emlékek'“. Legtöbbje a maya bőrén érezte a Héjjasok, meg a Francia Kisstk uralmát. Nem bolt munka, negyven fiitérért is elmentek, csak égy darab kenyérre jusson. Ebből dagadtak vastagra ezek a parazita férgek, kiket rendszerükkel együtt milliók gyűlöltek meg. Ezek és csatlósaik szeretnék ma újra kirobbantani a háborút. Azok, akik 1935-ben hűsógesküt tettek Gömbösre és a berlin—római tengelyt támogató, háborús politikájára. Kémhíreket terjesztenek, háborúra izgatnak, mint Tóth és Lednicki, árut rejtegetnek, a mi bőrünkre spekulálnak, mint Ballal nagykereskedő. Kemény ökölcsapás minderre népünk felelete. 1935-ben és még később is gúzsba volt kötve népünk. Gyűlölettel telve tűrték a tömegek az arcátlan rablást, a modern rabszolgaságot. A békeharcunk erős. Mindent megteszünk érte. Erősítjük néphadseregünket, megvalósítjuk az ötéves terv feladatait, építjük az országot. Aki kezét meri emelni ránk, arra kíméletlenül lesújtunk. A cél, amiért hurcolunk, magabiztossá tesz bennünket, mert van Szovjetunió, a népek békéjének hatalmas őre, van Sztálin elvtárs, a világ dolgozóinak nagy vezetője, van Pártunk és Rákosi elvtársunk, akinek mindenünket, szabad, boldog életünket köszönhetjük. Ez leik- sít ma mi,idea választót újabb győzelmekre. Ezért ázavaz a mai napon mindenki kivétel nélkül a Népfront jelöltjeire. Kusztor Ilona tanácstagjelölt cneietrajza 1029-ben születtem Csákváron. Apám cserépkályliás volt, üzemi munkás. Nagyapóméit agrárproletárok. Nagy szó volt, hogy a fiúknak szakmát adhattak a kezébe. Pedig keserves kenyér volt, öttagú családnak kellett keresni. A gyermekkorom olyan volt, mint a többi proletárgyereké a Horihy-M agyarország éveiben. Iskola, amelyben már kicsi korunktól fogva megtanultuk, hogy mit jelent a szegénység, a lemondás, a bizonytalanság. Apám birkózott az élettel. Gsákvánól Bicskére, majd onnan Hajdúnánásra költöztünk. A szegénység mindenhova kísért bennünket. 1942-ben apám bevonult. A háború mind közelebb dörgöit. Egy napon bonibatámadást kapott a város és egy a házunkat rombolta szét. Hajléktalanok lettünk. Még akkor nem tudtuk, hogy árvák is. Néhány hónapra rá kaptuk az értesítést, hogy apám hőst halált halt „a haza védelmében“. A felszabadulással új élet virradt ránk. 1949 szeptemberében beléptem a helyi háztartási alkalmazottak szakszervezetébe és elvégeztem a kilenchónapos alapfokú szemináriumot. Az előadásokon keresztül megismertem, hogy mit ad a Párt és a szakszervezet a dolgozóknak, hogy a munkásosztály a munkaversennyel hogyan építi a szocializmust. Vágyam hamarabb teljesült, mint gondoltam. Ez év júliusában felvettek a Kecskeméti Cipőgyárba. Mintha hazajöttem volna. Bekapcsolódtam azonnal az ifjúsági munkába és a termelésen keresztül igyekeztem mind többet és többet meghálálni a Pártnak. A?t, hogy ma már állandóan 100 százalékon felül teljesítek és a multheti átlagom 159 százalék volt, annak köszönhetem, hogy a Párt megtanított örülni az életnek. Dolgozó társaim bizalmából én is tanácstag-jelölt vagyok. Úgy érzem, ennél nagyobb kitüntetés nem érhetett volna. Miért volt hétköznap, szerdán a választás? A Kecskeméti Közlöny erre is pontos feleletet ad. választást azért kellett hétköznapra kitűzni, mert a rövid határidő miatt Összelőni örüld választási időpontok melleit a karhatalom beosztásúi nem tehet másképpen megoldani.“ Nagy ..lelkesedést'“ tapasztalhattak Zsitvaiért, Héjjasért, meg Sárköziért.’ A karhatalmat el kellett osztani, hogy az üzleti számításokba nehogy valami váratlan hiba csússzon bele. Volt féléim lüknek alapja. Fáy, az akkori főispán, miikor az egyik válastzlási natgygyülésen Zsliívayt üdvözölte, azt mond a: „Dübörög alattunk a föld és ezerszer jobb, ha a reformokat a Gömbösök és a Zsitvayk valósítják meg, minthogy a vezetésre nem alkalmasok kezébe kerüljön sorsunk.“ A vezetésre pem alkalmasok azok voltak, akik dübörgették a földet, akik ellen a harhatalmat be kellett osztani, akiknek a választás után ezerszer rosszabb volt. Féltek a dolgozó millióktól. Mennyibe került a választás? , Ezer pengőért tele lehet ragasztani a várost plakáttal. Egész hadseregek kapták a plakátragasztó parancsokat a pártok udvarán falragaszok és csirizes vödrök tömege állt csatasorban. Négyezerrel ki lehet tapétázni tíz napra minden Oszlopot és táblát. Ha a házfalakat és a kerítéseket akarom telirag ni, úgy ez 110 pengőbe kerül. Mindent egybevetve, 1000 pengőből --.ár- nagymérvű ragasztós vihető véghez, hogy a város nem látszik ki a csirizből." A vendéglősök sokra számítanak , Lehet-« keresni? Eehet szerényen. Egész sereg fiatalember kap az egyes pártoktól 2—3 pengős napidijat, cgy-egy ügyesebb, élelmesebb kortes 10 pODgőt beinkasszál naponta. Mindannyian megdolgoznak érte, de szívesen csinálják, nem bánnák, ha egy évig tartana a választás és azután újra kezdődne. A szavazástól sokat várnak a konflisok is. A vendéglők még nem nagyon érzik a fellendülést. A Nemzeti Egység melletti bormérésben azt mondják, hogy egy hajszálnyit javult a fogyasztás, a Dómján vendéglőéé is. ügy két hajszálnyit.“' A választást és a körülötte sürgő siserehadat a-z üzlet érdekelte, hogy a nép bőrén mit lehet újra zsebrevágni. A Kecskeméti Közlöny ezt hűen visszatükrözte, minden szót megírt, így „mozgósított“. Aki sokallta as emberi életkor határát Bornemissza miniszter előadást tartott Kecskemétien a fiatalok sorsáról. Ezeket mondta: „A fiatal értemteég munkanélküliségének oka: legeteö'sorbain arra vezethetők vissza, hogy az emberiség művelődési foka emelkedett és túl sokan törekszenek értelmiségi pályákra. Egy másik oka az, hogy az emberi élet meghosszabbodott. >ía már 35—íl> év helyett 50—55 év az átlagos életkor. Ez azt jelenti, hogy az emberek mindig tovább ülnek az íróasztal mellett.“ Ebből már akkor sokat érthetett a magyar fiatalság, ma még többet. Képek a Néofront-naaygyűlesről Mint a végeláthatatlan folyam, úgy ömlik a tömeg a Szé- chenyi-térre, ahol a Magyar Függetlenségi Népfront tartotta meg választási nagygyűlését. A vörös zászlók erdeje alatt jönnek a kecskeméti dolgozók ezrei a térre, többen, mint amennyien 1935-ben szavazatukat adták. A téren a házak vörös drapériába öltöztek. Az emelvényt Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak arcképei díszítik. Jelszavak hangzanak: ,,Szavazz a tanácsokra — a békére szavazol !“* DoDáth Ferenc elvtárs, az Elnöki Tanác$ Tagja beszél: ,,A régi közigazgatásnál a jegyző, a főbíró fogheggröt beszélt a dolgozó néppel. így volt ez Kecskeméten is, ahol a Héjjas-család és annak retye-rutyája tartotta a kezében a város közügyeinek intézését. Még a felszabadulás után it a városházán maradtak a régi idők emberei, kik kiforgatták a kormány helyes Intézkedéseit. Amikor a dolgozó nép kezébe vette a hatalmat, akkor ezeket az elemeket U n és fokozatosan ki eb ru daliák. A tanácsok megválasztáséval Kecskemét dolgozói is véglegesen birtokba veszik a városházát. A nagygyűlésen hatalmas tüntetés volt a béke, az ötéves terv, a szocializmus építése mellett. ÜNNEP A VÁLASZTÁS NAfJA A dolgozók nagy lelkesedéssé! készülitek erre a napira. A földek dolgozói, a parasztok befejezték az őszi munkálatokat. A jövőévi kenyérnek való már a földben van. Az üzemekben a választási bar cot egybekötik a nagy termelési eredmények elérésével. Mindenütt feliiiijámásiEkat valósiSják meg a dolgozóik november 7-re, a dicsőséges Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójára. A Kecskeméti Gépgyárban Kiss K. Ernciné vállalta, hogy 127 százalékos tel jesítmiérnyéii 130 százalékra emeli fel. Eddig a 153 százaléknál tart. A jő munka mindenütt, a falvakban, üzemekben, hivatalokban a legfőbb jellemzője annak, hogy egész népünk lelkesedik a választási győzelemért, hogy minden fronton, a termelés, a szavazás vonalán teljesíti kötelességét. Ha a termelésben mindenki kivette a részét hiánytalanul, akkor a mai napon ugyanúgy kivétel nélkül adják le szavazatukat saját jelöltjeikre, önönmagukra. A fiatalok boldogan készülnek Nagy, fáklyás felvonulás köszönti, harangozza be a választások napját. A fiatalok minden erejüket a választási harcba adták. A választást külsőségében is széppé teszik. A válasz tőhelyiségeket feldíszítették. Reggel hat órakor zenekar és éneklőcsoportok járják a várost és adják hírül a tanácsválasztás napját. Harminc koltúrcso- port készült fel, hogy szórakoztassa műsorával a dolgozókat. Népi játékok, népi táncok fogják gyönyörködtetni nemcsak a városi, hanem a tanyai dolgozókat Is. Üzemi dolgozók szavazatuk leadása után azonnal járműre ülnek és mint mindig, most is, kimennek a falvakra, tanyavilágba, hogy munkát végezzenek, hogy mozgósítsák népünket a választási győzelemre. Jgy választ Kecskemét 1950-ben, Boldogan, örömtelién szavaznak és választják meg a n-P jelöltjeit és bízzák meg olyan feladatokkal, amely boldog jövőnket, a szocializmust építi. Nem felejtünk, visszaemlékezünk... A Kecskeméti Közlöny 1934 szeptember 22-i számában a következőket olvashatjuk: • ,,Március óta nem ad hirt magáról egy 5 gyermekes napszámos. Munkakeresés céljából indult vándorútra. Kisivúzemü, kétségbeesett fiatalasszony járt ma délelőtt a rendőrségen. ötgyermekes anya, aki több mint félév, óta semmit sem tud a férjéről..Azóta egyedül nyomorog és éhezik. Öt gyermekével együtt, mióta férje azzal búcsúzott el a családtagoktól, hogy vándorútra kél, munkát keresni. Mint any- nyi sok más — írja a Kecskeméti Közlöny, — akinek vonat- költségre sem volt pénze, gyalogosan indult útnak. Telt, múlt az idő, de Sándor Istvánról semmi hír nem érkezett. Mór egy féléve nyomorog rongyosan, éhesem várja a csaló t az apát, aki gyermekeiért gyalogosan indult munkát keresni.“ * Mit mond á Közlöny október 19-i száma? * Adakozzon a város gaihoma- nemüt, burgonyát és ruháin-ni üt a szegényeknek. A szegényig« n- dozó hivatal — írja a Közlöny — kéri, hogy a belterület lakossága gabonán cm üt, búbot, burgonyat, használt alsó- és felső fehérneműi és kijavít ha ló rossz cipőket adományozzon. • A város urai a dolgozó nép pénzén dorbézolva, a nép, a munkanélküliek ezrein „segíteni‘ csak adakozással tudtak Ahelyett, hogy megszüntették volna a munkanélküliséget, szegénylaktanyákat állítottak fel és adományokból összejött fillérekkel akarták betömni a száját. * A nyomorról, munka nélküliségről beszélt a Kecskeméti Közlöny 1934 március 8-1 száma Is. * Budapestről Kecskemétre gya logoit egy 13 éves fiú. Art mondta, hogy szülői engedélyijei munkáit keres. Tegnap délután a Jókai-utcád rendőrőrs zeni igazodásra szólított fel egy fáradtain bandukoló fiút. A kérdésre akt mondta a rendőrnek, hogy Budapesten lakik a Márta Valéria telepen és szülei beleegyezésével indult útnak a Fővárosból munkát keresni. * A Kecskeméti Közlöny november 18-i száma iffy ir: „— Hol a bajt — A gazdasszonyok nagyon lementek a bérekkel, a lányok pedig tartani akarják az eddigit. Szóval ,,bérharc'“ folyik. Ma délelőtt is ácsorgóit vagy ötven láng a kapubejárót áfatt. Nincs- egy előszoba, ahol meghúzhatnák magukat, amíg jönnek a gazdasz- Szonyok. Kevés jön. Inkább bejelentik igényüket az intézetnél, > házhoz küldik a lányi, de egymásután jönnek vissza az intézetbe:, azzal, hogy nem sikerült «z alku. Csikós Rózsi (a szillei Alsószék- lón laknak) elmondja, hogy öt pengőért akarták felfogadni, de 6 17 éves létére, 12 pengő havibéren alul nem akar elszegődni. Nagy Zsuzsa is visszajött szerződés nélkül, mert még ,,nem perfekt szobalány • — Nyolc pengőért akartak ott tartani — mondja indignálódva. — Engemet, aki 16 pengő havi fizetésért alább sose szolgáltam! Nagy Judit Talfdjdból jött be, hogy elszegődjön■ — Húsz pengőt szeretnék havonta — mondja. — Mit tud? — Jól mosogatok, kenyeret dagasztok, a legszükségesebbet meg tudom főzni. Nyolc pengő elég lesz? Nem! * Pálinkás Lászlóné az ötéves kislányát, az Ilonkát havi 5 pengőért szerződtette el/
