Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-21 / 165. szám

papír termelési tervének teljesí­tésénél. Tervem felül a III. negyedév­ben jelentős mennyiségű trak­tort, műtrágyát, vasércet, vas- öntvényt, mezőgazdasági gépeket, vasúti teherkocsit, tehergépko­csit, íré- ég nyomópapírt, pa- inutszövetet. gyapjúszövetet, fér­fiöltönyt, bőrcipőt, húsárut, szap­pant és édesipari készítményt gyártottak.^ Építőipar Az építőipar a tervidőszakban jelentősen tovább fejlődött. 1950 III. negyedévében a műit év har. madik negyedévéhez képest az építőipar termelése kétszeresére emelkedett. Ezen belül a magas- építő ipar 187.8 százalékát, a mélyépítő ipar 239,5 százalékát érte el a múlt év harmadik ne- negyedévi termelésének. Mezőgazdaság A kenyérgabona-termés jó kö­zepes volt- A holdankinti búza­termés tizenhat százalékkal, a rozstermés 8.S százalékkal voll magasabb a ta.-afvináf. A takarmánygabona termés, fő­leg a szárazság következtében az átlagnál gyengébb volt. A szocialista szektor fölényét mutatja, bogy a holdnak érni ter­més a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban jelen­tékenyen magasabb volt, mint az országos átlag, éspedig: a búzá­ból a tszcs-kuél 5 százalékkal, az állami gazdaságokban 18 száza­lékkal, rozsból a tszcs-knél 16 százalékkal, az állami gazda­ságokban 30 százalékkal volt magasabb a lioldaukiuti termés, mint az országos átlag. ' Állami gazdaságaink a III. ne. gyedben tovább fejlődtek. A gya­rapodás legnagyobb mérvű a gé­pesítés terén. Míg ez év január­jában 5.6 lóerő esett 100 bold szántóra, addig a Hl. negyedév végén 12.2 lóerő. Jelentős haladás mutatkozik az állatállományban is. Állami gazdaságainkban 100 kataszter holdra eső állatállo­mány januártól szeptember 30-ig 43.4 százalékkal emelkedett. Gépállomásaink száma 361-re emelkedett, összes traktoraik szá­ma a múlt év hasonló időszaká­hoz képest 2830-cal, 5930-ra nőtt. Az ország egész gabonatermésé­nek mintegy 55 százalékát a gépállomások csépelték ki. A terménybeszolgáltatás terén jelentős fejlődés mutatkozik. Ke­nyérgabonából a begyűjtés első szakaszának végéig, az alkotmány ünnepéig, az évi beszolgáltatandó mennyiség 85 százaléka gyűlt be az előző év ugyanezen időre szóló 55 százalékos teljesítésével szem­ben. Ez évben a magángazdasá­gok, önkéntes beadás útján több mint kétszerannyít szolgáltattak be, mint a múlt év ugyanezen idő­sszakában. Augusztus 20-a után a begyűjtés lendülete csökkent. A kenyérgabonánál lassúbbütemű a takarmánygabona begyűjtése: szeptember végéig a gazdasági évre előirányzott mennyiségnek 62.8 százaléka gyűlt be. Az év harmadik negyedében jelentősen fejlődtek termelőszö­vetkezeteink. Míg június 80-ig a termelőszövetkezetekbe belépett családok száma kerek 46.000 vö t, addig szeptember végén ez csak­nem kétszeresére, 86.000-rc nőtt. A termelőszövetkezetek összterü­lete ugyanezen idő alatt 482.000 katasztrális holdról 740.000 ka- tasztrális holdra emelkedett. Az őszi vetési munkálatok jó! haladnak. Szeptember 30-ig me­zőgazdaság az ősziárpa vetéselő­irányzatának 54 százalékát telje­sítette, szemben a tavalyi 15 szá­zalékkal, az őszirozs vetéselőirány. zatának 26 százalékát, szemben a tavalyi 27 százalékkal. Közlekedés A vasút és áruszállítás tervét 95 százalékra, a személyszállítás tervét 108 százalékra teljesítette. A toheráruk napi átlagos rako­dása 1049 III. negyedéhez viszo­nyítva 24 százalékkal emelkedett Különösen figyelemreméltó az emelkedés az épiiőanyagipari ter­mékeknél és az őrleményeknél: tégla és cserépnél 36.2 százalék, mész és cementnél 77.4 százalék, kő és kavicsnál 78,2 százalék, az őrleményeknél 67.4 százalék. Az átlagos kocsiforduló a múlt év harmadik negyedéhez viszonyítva : 15.7 százalékkal, 5.1 napról 4.3 napra csökkent. A városi közlekedésben az uutobuszforgalom 19 százalékkal, a közúti villamosforgalom 10 szá­zalékkal emelkedett. Beruházások Az 1950 III. negyedévben meg­valósított népgazdasági beruhá­zások összértéke az 1949 ha­sonló időszakában beruházott ösz- szeg 208.5 százaléka volt. Az emelkedés a iparban, bányászat­ban és építőiparban (együtt) 66.1, a közlekedésben 107.2 szá­zalék, a kereskedelemben 70.8, a község- és városfejlesztésre, az úthálózat bővítésére, szociális és kulturális létesítményekre, lakás­építésre ' és egyéb építkezésekre fordított beruházásoknál 172.9 százalék. A felemelt beruházási terv tel­jesítése nyomán számos új üzem, épület készült el és igen sok új gép. és termelőberendezés üzem­behelyezése történt meg. Áruforgalom 195Ú III. negyedében gz állami nagykereskedelem eladási for­galma 1949 III. negyedéhez ké­pest 52.2 százalékkal növekedett. Az állami és szőve tkezti kiskeres­kedelem áruforgalma 221.7 szá­zalékos emelkedést mutat — ezen betű; az emelkedés az állami kis­kereskedelemben 246.7, a szövet­kezeteknél 176.7 százalék. A dolgozók létszáma és az át­lagkeresetek emelkedése követ­keztében ugrásszerűen megnöve­kedett keresletet kiskereskedelmi hálózatunk általában kielégítette. Különösen megnövekedett a for­galom a múlt év hasonló idősza­kához képest tejben^ gyapjúszö­vetben és cipőben. A munkások és tiszt­viselők számának emelkedése és a munkatermelékeny­ség alakulása. 1950 harmadik negyedében to­vább nőtt a népgazdaság minden ágában a munkások és tisztvise­lők létszáma. Az iparbau foglal­koztatottak száma egy év alatt 90.000- rel nőtt. A tervidőszak végén az építőiparban foglalkoz­tatottak száma 94.000-rel volt magasabb, mint az év elején és 97.000- rel több, mint a múlt év hasonló időpontjában. így az egész iparban (az építőiparral együtt) a foglalkoztatottak szá­ma egy év alatt közel 200.000 tő­vel nőtt meg. A munkatermelékenység emel­kedett. Ez év harmadik negyedé­ben a gyáriparban az egy főre eső termelés értéke 19.4 százalék­kal volt magasabb, mint 1919 azonos időszakában. Ezen belül a kohászati iparban 13.5 száza­ikkal, a gépgyártásban 20.9 szá zalékkal, a bányászatban 9.2 százalékkal emelkedett a terme­lékenység. Szociális és kttliurális eredmények Az 1950—51. tanévben' beirat­kozott általános és ipariskolai ta­nulók száma meghaladja az 1.370.000- cí. A középiskolai ta­nulók száma 13.200-zal, 17 szá­zalékkal növekedett az előző is­kolaévhez képest. A beiratkozott tanulók 59 százaléka munkás és dolgozó paraszt gyermeke. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 1950—51. tanévben kb. 3J.OOO fő, köze; 15.5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az új tanévbe® kereken 6,970.000 tan­könyvet bocsátott a- tanügyi kormányzat a tanulóifjúság ren­delkezésére. 1950 első háromnegyed évében a kiadott könyvek ég brosúrák | példányszáma meghálaűla a 40.9 milliót, az emelkedés egy év alatt 45 százalék. 1950 III. negyedében a társa­dalombiztosítás kiterjsztése újabb évi 30 millió forint szocáüe jut- tatást jelent a dolgozóknak. FífOíS5fiiígrörj»r győzelmi jelentése A választás tiszteletére befejezték az őszi vetést Büszkén jelentjük, hogy Bács- szenigyörgy dolgozói az őszi ve­tést — a választás napjára tett munkaíelajliiiiá.sunkat — teljesí­tettük. Az őszi vetőszáulás és a niagfélesége-k földbe juitaiíáisál el­végeztük. Vállaljuk ml, hogy a itfC oín y he takarításit a választás napjára befejezzük és a mély­szántást teljes mértékben bein­dítjuk. Egybe-n kihívjuk a megye területén lévő községeket mély­szántás! versenyre. Bá esszeii'lgyörgy dolgozói. * Bács.szentgyör.gy a metgye egyik leigWseibb községe, közvetlenül a halár ímenlén. Nagy eredménye, példamutató,sa, kifejezése ainöSak, hogy országunkban a dolgom zó parasztok a tamácsválasz­I ásókra lelkes ni unka ver­sennyel készülődnek. Szabadon, bold-ogam elmek. Gond­juk az, hogy a mai eredménye­iket ho lnap tiiil'szárniyaljáik, a,z. ho- gyam tudnának jobban és többel termelni. Ehíhez mmdem lehető­ségük meg vara, A módszereik éir, vénye«ítéséoelk mi sem áll! útjá­ban. M nden seigíLi őket. A gép- álőomflis, népi demokráciánk egész ereje. Minőségi vetőmag, műtrágya, mii'nd'-.m;iiDd azért van, hogy pairaszíjiaiink boldogan él­jenek. Ez Magyarországon van. Két kiomékerrel, de ta’-án még annyival sem odébb, a határon túl egész más világ van. Mintha nem is egyazon főidőn lennénk. Ott a dolgozó parasztokat fegyveres katonák hajtják munkára. A kísérő kocsin egv hordóban van a zsír lakán iíeve>s, kenyér, m indán ttétküC. Minden lépésü­ket a puska csöve kíséri. So-su-ki dolgozni látástól vakolásig, éhez. ve, szenvedve, soványra zsugo­rodva. j Tito rűbőúv#zenei letartózígt'.ák és börtönbe, munka,laborokba hurcolták a parasztokat, a fa- vakban átlkuóailita'k. kiiszima lo-ltek mindem zegizugot és a szó szoros érteiméiben az összes e'-eségeit elvili'éik. Elhajtották az utolsó tehene bet és juhokat, és ezzel az emberiségei éhínségre ítélték. A t.ei.'j,e,sein kifoszt,ott paraszt csa­ládok ezrei szétszéledtek, a vá­rosokba özönlöttek és most kol­dulással lengetik életüket. Kizsákmányolás és halál az egyik oldalon, boldogság, szabad élet nálunk, a mi szép, szocializ­must építő hazánkban. Kunbaracs dolgozó parasztsága jól készült a tanácsválaszlás napjára, határidő előtt befejezte az őszi munkát Kunbaracs község népnevelői az e muit Vasárnap Rákosi elv­társ okkiánek megjelenése után fokozott 3en,dilié tie! végzik a fel- vit-ágo'silló munkát a tamácsvá- laiskáis sikerének, valnininí az őszi munkák befejezésének biz­tosítása érdekében. A párt- és lömegszervezclek népnevelői har­cot jmdíloti!ak az ellenség zavart- keltő munkája ellem. A kulákok igye/kezmek félremagyarázni a tanácsok jelentőségét. Többek között azt is híreszleltk, hogy a végrelhiajtóbiizoKiságok azért lé­tesülnek, bogy mindjárt hely­ben elkobozzák, elárverezzék a dolgozó parasztok tulajdonát. A népnevelők fe,figyeltek az ellen­ség hangjára és bázról-házra járva magyarázták meg minden­kinek a végrehajtóbizotlságok igazi jelentőségét és munkáját. Grófok, tfikések bitorolták a határt Kumbaracs csak ez év január­jában lett önálló község, addig Tat á r szemtigyörg yth ö z t,a: t o-z o M, így a kunba moss dolgozó parasz­toknak 14 kilóméiért kelleti; gya­logé,rmok, hogy ügyes-bajos dol­gaikat elintézzék. Maga a község túlnyomó részben grófi bírtok, részbe m pedig >k ultik ok kezében vett. Bánó Gergely egymaga 400 hold földet bitorolt. Cselédeit úgyszólván ingyen dolgoztatta. — Ha valaki nem volt meg-' elégedve a fize lésével, a kulik barátságosam le csalta a pincébe „egy pohár bonra“, de fia már ott várakozott és úgy megverték a szerencsétlent, hogy napokig beteg volt mtolta. Míg így is dolgoznia keleti, ha nem alkart esendürkézre kerülni, — mondja Kiss András. A cssúédeik gyerekei nem járhaiii'iak iskolába, mert azokat ts befogta munkáiba. —- A mútiról, unnak minden szennyéről sóikat lehelne beszel­ni, de erre most nines időnk. Most j öv fiukért, boldogulásun­kért do gőzünk szakadailíaii, — teszii még hozzá Ki*s And,ná.s népnevelő. Péliiuiiulaté tanácstug-jelölteh Kuinibaracs dolgozó paraszitoá- ga jól emilakszák a régi urak»'a. Nincs ebben a községi) cm egyel- lem dolgozó paraszt s-e.ra, 3‘ki v,issza,kívámmá ezt az időt. A feí- szabadu-ús aneglboizla szabadsá­gukat, miegi'. eremtel te új életüket. Moist, a itaipácsvála,szitás előlit, büszkém bőszéinek a Népfront je'löiltjo'rös akik példát mulat­nak az egész községnek. Hájas János 13 holdas küzép- paraszt például 100 százalékig e;. végezte az őszi szántás-vetést. Pe elvégete Herceg László,, lián Sán­dor is, akik ugyancsak a Nép­front jelöltjei és a középparasz­tok érdekeit képviselik majd a tanácsban. Jó példával járnak elől a dol- goz-4 kispai’asztok is. Flattnn ■József 5 holdas dolgozó paraszt október 18-án szintén elvégezte az őszi muukákat: Deli Sándor 6 holdas dolgozó paraszt ugyan­csak ezen a napon fejezte be az őszi szántás-vetést. A község dolgozó parasztsága látja a jó példamutatást és a jelölteket méltónak találja arra, hogy tag­jai legyenek a helyi tanácsnak, mely a dolgozó parasztság ér­dekeit képviseli. lieg nyertük a harcot Kunbaracs község dolgozó Pa­rasztságát csak egy nap választ­ja el a tanácsválasztás napjától. Az alapos felvilágosító munka következményeként összefog­lak, hogy a község teljes egészében befejezze az őszi munkát, A község rozsvetési tervét, az 1585 holdas előirányzatot 100 százalékosan elvégezték. Elvégez, ték az ősziárpa vetését is, a búzavetésből még 10 hold volt hátra. Ezt a tuaj nap folyamán befejeeik, hogy büszkén jelent­hessék: — a tanácsválasztús napja előtt elvégeztük az őszi munkát. NAGY ALKALOM „Földön, égen zeng az új dal Ifjúság', ifjúság, ifjúságii — ez a dal lelkesíti ma azoknak a fiataloknak millióit, akik a népi demokráciákban a. szocializmus építőinek rohamcsapatába állot­tak, akik az ifjúsági szervezetek­be tömörülve veszik ki részüket a munkából. A csehszlovák ifjú­ságnak egymilliós szervezete van, u parlamentben saját képviselő­jük, hatalmas eredményekkel büszkélkedhetnek a szooialista versenyekben, elöl járnak a tanu­lásban, a sportban, A csehszlovák filmgyártás olyan■ filmet készített, amelynek a hőse a mai csehszlovák ifjúság. Uz a film a ,,Hagy ártalom“ és a cim találóan fejezi ki a film té­májút, alapeszméjét. Vizovicei va­sútvonal építéséről szól, ahol a fiatalok önkéntes brigádjai meg- mulatták, hogy mire képesek ha­zájukért, népükért, a ezocializ- másért. Ezt a vasútvonalat ugyan is az ifjúság építette fel- Az ese­mények a vasútvonal létesítésé köré csoportosulnak, központjuk­ban egy fiatal munkás, Tonda áll, akinek életében különösen ,,nagy ajkúimat•' jelent az építkezésbe mii sért. Ezt a vasútvonalat ugyan­is — és a képek itt a múltat idé­zik — a fchzabadu’ás e’öft, mint a Batga-gyár alkalmazottja, ugyanennél a vasúté pit kézéinél dolgozott és a kommunista mun­kások tudatosították benne osz- tályhelyzetét, kifejlődött benne a proletár öntudat. De a munka­nélküliségtől való felelem mégis arra kényszerítette, hogy elárul­ja kommunista barátait és kiszol­gáltassa éhet a csendőröknek. l'ctlét azóta keservesen megbán­ta és mikor megtudja, hogy a vi­zovicei vasútvonalat most újra építik, szabad hazában, sajátma- fiuknak, ismét jelentkezik. Él benne a vágy,' hogy lemossa múlt­beli bűnéi; és példamutatóim dol­gozik, az ifjú kollektíva hőse lesz. ö az, aki meggátolja egy gonosztevő aljas merényletét, amellyel az meg akarja akadá­lyozni a munkát. A cselekmény folyamán megis­merkedünk a mai csehszlovák if­júság életével, jellegzetes alak­jaival. Látjuk, hogy formétlja út egyiket-másikat a közösségi mun­ka jobb, teljesebb, igazabb em­berré. A film egyik értéke, fiogy fel­fedezett egy sereg új, jelentős tehetséget. A rendező merész vojt és számos szerepre olyano­kat választott ki, akik ezúttal először álltak felvevőgép előtt. A fiatalok ssiwel-iélekkel játszot­tak, átéresték az ügy fontossá­gát, mindegyik sajátjának tekin­tette a filmet. A „Hagy alkalom", IValló ren­dezésében, Jaroslav Vojta fősze­replésével kerül a mozik műsorára é$ ifjúságunknálc. a felnőtteknek - egyaránt a szórakoztatás, nem egyszer a humor eszközeivel bi­zonyítja be annak óriási jelentő­séget, hogy az ifjakat be kell vonni az orszdpépltő munkába. A Városi Moziban forgatják október 10-töl 25-ig. A SZŐ V OSz jutalomban részesíti a sertéshizlalási szersődésköttetésben lesjobb eredményt elérd j öldmüvesszövetkezeti dolgozót A földimflvesszöv,likeMtrf-k do'- gözAi versenyre hívták egymást, hogy a septésbízlial'á* szerződés­ben nagyobb eme dim étiiveiket ér je­nek el. A Szövetkezetek Országos Szövetsége a versenyt havon­ta kiértékelt és jutalomban részesíti minden megyében a bárom-bárom legjobb ered­mény! elérő versenyzői. A verseny végső értékeli Seiko r móudiem megyében a verseny győztes-e 600 forrni;, a versenyben npévodiik 400 formt, a harmadik p-e-dig 200 forint jutalomban ré 1 s zésül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom