Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-21 / 165. szám
Rákosi elvtárs vezetésével előre a Népfront győzelméért 1 Népköztársaságunk címere dí szili a nemzetiszmű keretbe foglalt szavazólapokat, melyekkcf a városok és falvak dolgozói vasárnap, október 22-én megválasztják küldötteiket'a községi, városi, járási és megyei tanácsokba. A szavazat! jog gyakorlására a választó megjelenik a szavazatszedő bizottság helyiségében. Feltétlenül magával kell vinnie egy olyan igazolványt, melynek alapján a szavazatszedő bizottság elnöke a választó személyazonosságát megállapíthatja. Erre a célra meg felel a bejelentőlap vagy bármely arcképes igazolvány. A személy- azonosság megállapítása ulán a ■ választópolgár az elnöktől meg- ' kapja a szavazólapokat és egy bo- l rítékol. ■ A megyeszékhelyen, továbbá t Baján két szavazólapot ad át az elnök a választóknak: egyikkel a i városi tanácsra, a másikkal pedig • a megyei tanácsra történik a sza- a vazás. A többi városban és valamennyi községben három szavazólappal szavazunk: az elsővel a községi, illc'-ve városi tanácsra, a másodikkal a járásira, a harmadikkal pedig a megyei tanácsra. Az elnöktől álvett szavazólapokkal és borítékkal a választó bemegy a fülkébe. A Népfrontra úgy keH szavazni, hogy a kapott összes szavazólapo. kát összehajtjuk és behelyezzük a borítékba, majd a lezárt borítóko’ az elnök előtt álló urnába dobjuk. Ezzel a válaszló eleget telt hazafias kötelességének, éli szavazati jogával, szavazott a Magyar Függetlenségi Népftontra. 99A Népfront választási győzelme veresége az imperializmusnak, | bátorítás, új erőforrás a béke híveinek“ j (Rákosi) j A választások lebonyolításáról szóló belügyminiszteri rendelet értelmében 14-én országszerte kiragasztották a választási hirdetményeket, amelyek a tanácstagjelöllek és póltagjelöltek lajstromát tartalmazza, valamint azokat a hirdetménycket. amelyek a szavazókörzetek beosztásáról szólnak, A napokban alakultak meg mindenütt a szavazatszedő bizottságok, ezek feladata a szavazás levezetése, a szavazatok ősszeszámtálása. A szavazás szavazókörönként történik. Minden szavazóh-lyiség- ben a szavazás céljára legalább két elrekeiztett fülkét kell berendezni. Ezekben a fülkékben egyszerre csak egy-egy választó tartózkodhat. Amikor a választó megkapja a szavazólapokat és a borítékot, belép a fülkébe — amely el van választva a szavazóhelyiségtől —, a szavazólapokat borítékba teszi. azt még a fülkében leragasztja és a szavazatszedő bizottság asztala előtt levő urnába dobja, így szavaznak majd titkosan a magyar dolgozók milliói a Függetlenségi Népfrontra. A szavazás titkosságát biztosítja az urnák ell€nőrzése is. A szavazatszedő bizottság asztalán egy vagy több fedett urnát állítanak fel. amelyben a szavazólapok bedobására alkalmas nyílás van. Ilyen célra csak olyan ládát vagy egyéb alkalmas tartályt lehet hasz nálni, amelyet megfelelőképpen le lehet zárni és amelyből a szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy a láda szétszedése nélkül eltávolítani n®m lehet. A szavazás megkezdése előtt a 'szavazatszedő bizoltság megállapítja, hogy a urnák üresek-e és megfelelnek-e az előírásoknak. Ezután a llivrtffkíáirt -» -t Itrn ó l/et InvX«*!« áL-s 1 lepecsételi. A helyi tanácsok, Ui®tve köz- ! ségházák a helyi választási bizoft- ■ Ságokkal karöltve, már az élőké- t szító munka során biztosítják az : előírások megtartását és azt, : hogy-a szavazások október 22-én zavartalanul és titkosan folyjanak , le. A választások tisztasága és titkossága fölött az Alkotmány . tételei szerint a hely! választási bizottságok őrködnek,,
