Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-21 / 165. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG Rákosi elvtárs vezetésével előre a Népfront győzelméért! mmmm iÉMMeüíi V. évfolyam, 165. szám Ara 50 fillér 1950 október 21, szombat Magyar uak! Magyar anyák! Harcoljatok a kékéért, gyermekeitek kolclog jövőjéért! — Szavazzatok a Népfrontra! Bácsszentgyörgy és Kunbaracs befejezték a vetést! Községeink kövessék a példát! Minden dolgozó paraszt a Népfrontra szavaz Holnap, október 22-éu, vá­laszt az egész ország dolgozó népe. A helyi, városi, községi 1a- nácstagjelöltekfe fogja leadni szavazatát, azokra, akikot a Kép. front Bizottság a dolgozók lég- jobbjaiból jelölt. Tanácsokat vá­laszt a népünk, mert jobb, még boldogabb életet akar magának, azt akarja, hogy békében épít­hessen, neve:hesse gyermekeit, dolgozzon a gépek mellett, a föl­di-kén, a tervező- és íróasztalok­nál. A béke megvédésének ügye mindenki feladata, az érte foly­tatott harc egész dolgozó népün­ket kell átfogja, az ötéves terv leiadatainak lelkiismeretes telje­sítése minden nap elvégzett mun­kánkon múlik. Siettetni a terv sikerét, a szocializmus építését nem egyszerű kérdés. Ehhez szük­ségesek döntő politikai előfelté­telek: így a helyi tanácsok. A dolgozó nép fokozottabb részvé­tele az államhatalom ügyeinek intézésében annyit jelent, hogy a célok megvalósítása biztosítot- tabb, gyorsabb, A tanácsok meg­választásával a dolgozók legjobb, jttin keresztül as egész nép kezébe kerül a hatalom, így hát köze­lebb kerül mindaz, amit mi el akarunk érni az országos, a me- gyei, a járási, vagy éppen a köz­ség építése, fejlesztése, kultúráló. dása vonalán, de az emberek, a dolgozó tömegek egyéni életében is. A falu dolgozói számára éppen azért a helyi tanácsok megválasz­tásának történelmi jelentősége van, mert hatalmas távlatokat nyit meg milliók valamennyiének életében, előresegíti a falun is a szocializmus építését, a ter­melőszövetkezeti mozgalom to­vábbi erősödését, mely a dolgozó parasztság boldogulásának egyet­len járható útja. Dolgozó parasztságunk a fel- szabadulás óta hatalmas utat tett még előre. Az elnyomott, ki­zsákmányolt, emberszámba sem ■vett béresből, cselédből, sommás­ból felszabadult, az életét, jövő­jét sajátmaga építő emberré lett. Ehhez döntő segítségül járul hozzá Pártunk, mely a fasizmus huszonöt esztendeje alatt is, é.s a felszabadulásunk óta győzelemről győzelemre vitte a dolgozó pa­rasztok ügyét. Földet osztottunk és meg is védtük a földet. A kis- é-s középparaszt — legyen az ma­gyar, vagy délszláv — a maga gazdája lett, nem kellett retteg­nie az árveréstől, eladósodástól. Ki segített még az új élet kiala- rJtásában? Nagyszerű, harcokban m rgedzett m unkásoszt. álljunk. Mindig ott állt és áll a paraszt­ság mellett, ha a föld felosztá­sáról, megvédéséről, a kulákok ei­le ni harcról volt szó. A munkás­paraszt szövetség adja a. falu fejlődésének, a dolgozó parasztság boldogulásának fontos, fő alapját. j A néháuyfilléres napszám vi­lága eltűnt, a fasizmus sötét éveivel együtt. Az eddig ’eltelt ] csaknem hat esztendő egész né- i Iliinknek, de dolgozó parasztsá­gunknak is valóságos diadaléit. Az, ami ma bekövetkezett, a jó­iét, kultúra, fontos gazdasági és politikai pozíciókban való részvé­tel, valamikor, az elnyomatás szomorú, kegyetlen éveiben álom. uak tönt, olyannak, amelynek a megvalósításához hosszú idő, né­hány emberöltő elteltét gondolták. Minél boldogabb a jelenünk, annál gyűlöltebbé válik a múlt. A dolgozó parasztok számtalan levele, nyilatkozata bizonyítja ezt. Németh János középparaszt Dá- vodon. azt mondta: „fu ne. em­lékeznék — most, hogy a taná­csok megválasztására készülünk — a múltra, amikor csendőrszu­ronyok kényszerítették a kiszol­gáltatott népet az uradalmak és kuiálcok néhúmjfilicres napszámá­ra. Novemberben a cukorrépát szedtük mezítláb, rongyos ruhá­ban, mert a sovány napszámból semmire sem tellett.“ Milliónyian vannak Németh Jánosok, akik kínlódtak, szenvedtek az átko­zott múlttól, az urak kényétől. Dolgozó parasztságunk lerázta magáról a gyűlölt igát. A földes­urak hatalma a falun, a százezer holdakon összeomlott, mint a sárból épített putri rés maga alá temette az egész régi rendet. A falun megjelentek a gépek, a traktorok. A gépállomásokon ke­resztül a munkásosztály újabb nagy segítsége nyilvánult meg. Költségvetésünk hatalmas össze­geket juttat a falunak. Míg a Horthy-rendszer a beruházások­nak csak minden tizenhatodik pengőjét adta a falura, addig ■ a már megvalósított hároméves terv minden harmadik forintja a falu felemelkedését' szolgálta, A dol­gozó parasztok megszabadultak a kínál: igauzsorájától, megsza­badultak attól, hogy egy-két hold felszántásáért egy-két hét gyalog­napszámmal fizessenek. A gépállomások ma már sűrű hálózattal rendelkeznek, az egész megyét átfogják, mindenütt se­gíti a dolgozó parasztságot. A traktorok pufogása már megszo- kott hanggá vált a földeken. A tavasz és a nyár folyamán me­gyénkben tíz gépállomást állítot­tunk főt, Bácsbokoü, Dunavecse, Császártöltés, Marta, Jgkabszál- lás. Madaras, MélykútPáhí, Tár- tár és Tompa kapott nagyszerű, az emberi munkát megkönnyítő erőgép- és egyéb felszereléseket. Mindez nem egészen egy esztendő alatt valósult meg. A falu döntő eseménye és eredménye a gépállomások felál­lítása. De 6 mellett még felsorol- hatatlan a száma mindannak, amit Pártunk, kormányunk a A Kosponti Statisztikai Hivatal jelentése a népgusdasúgi terv teljesítésének 1950 Hí. negyedévi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, va'.u. mint a dolgozók anyagi és kul­turális életszínvonalának emelke­dését 1950 III. negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar Az ipar a kormány által idő­közben felemelt 1950. évi terme­lési tervet a III. negyedévben (július 1—-szeptember 30) is túl­teljesítette, amihez jelentékeny mértékben hozzájárult a darab­bér bevezetése, az alapbéremelés és normarendezés, valamint a szocialista munkaverseny ezt kö­vető újabb kiszélesedése. Az egész gyáripar a Hl- ne' gyedévben 108.9 százalékra, ezen belül úgy a nehézipar, mint a könnyűipar 106.9 százalékra tel­jesítette a tervet. A gyáripar ter­melése 1949 III, negyedéhez ké­pest 36.1 százalékkal, ezen belül a nehézipar termelése 37.4 száza­lékkal, a könnyűipar termelése pedig 34.8 százalékkal emelke­dett. Ez év III. negyedében az egj' S iparcsoportok tervteljesítése a következőképpen alakult: Iparcsoport: Tervteljesítés százaléka Bányászat 1047 Kohászat 107.0 Gépgyártás 105.4 Erősáramú villamosipar 111.8 Gyengeáramú vili. ipar 106.5 Finommechanika 108.5 Tömegcikkipar 110.8 Közi. javítóműhelyek 108.2 Villamoscnergia-term. 101.0 Építőanyagipar 99.2 Nehéz vegyipar 108.1 Könnyű vegyipar 119.6 Nehézipar egyült 106.9 Gumiipar 111.2 Faipar 117.5 Papíripar 107.9 Nyomdaipar 103.5 Textilipar 105,8 Bőr- és szőrmeipar 109.6 Ruházati ipar 116.3 Mezó’gazdasági' ipar 105.0 Könnyűipar együtt 106.9 GYÁRIPAR ÖSSZESEN 106.9 A fontosabb iparcikkek terme­lése 1950. III. negyedében az előző év megfelelő időszakához viszonyítva a következőképpen alakult: A t ertnciJás Ipa.r- 1950 III. negyedikben, cikk 1949 III -negyedének száza'«kában Szén 110.9 Vasérc 111.6 Egyéb bányászati term. 128.2 Vas és acél 129.9 Szerszámgépek 159.5 Mozdony 95.7 Motorkerékpár 95.1 Kerékpár 108.2 Varrógép 167.8 Mezőgazdasági gépek 107.0 Rádió-vevőkészülék 197.3 Viilamosenergia 118.3 Műtrágya 114.4 Nyersolajtermékek 115.1 Tégla 202.6 Cement 136.4 Üveggyártás 166.1 Keményböráru 142.1 Felsőbőrök 126.1 Pamutfonal 119.8 Pamutszövet 119.3 Gyapjúfonal 148.5 Gyapjúszövet 110.4 LenkendCrfonal 155.0 Len-kemderszövct 151.0 Pamuthartsnya 143.6 Férfiöltöny 234.5 Bőrcipő 203.6 Húsáru 164.0 Szappan 153.4 Édesipar! készítmények 215.4 A legtöbb iparcikk termelésé­nek jelentős emelkedése mellett, néhány iparág egyes fontos gyárt­mányok tekintetében nem téliesí­tetté termelési tervét. így le-: maradás mutatkozik a szerszám, gépek, mozdony, motorkerékpár, mész, öntött üveg és rotác'ós­j falunak juttatott. A sok kilo- I méter bekötőút, nem egy község­iben a villany bevezetése, a telu- i fouösszeköttetés megteremtése, az j utcák világítása, napközi ettho nők, szülőotthonok felállítása, új, egészséges vizái kutak építése, könyvtárak, kultúra, gyermek- játszóterek, A délszláv dolgozók­nak saját nyelvű iskola, délszláv- nyelvű iskolakönyvek, kultúr- házak mind-mind azt mutatják, hogy népi demokráciánk gondos­kodása dolgozó parasztságunkat felemeli és biztosan vezeti a to­vábbi boldogulás útján. A termelőszövetkezeti moz­galmunk rövid idő alatt nagyot erősödött. Nem egy csoport adott arról számot, hogy tagságát meg­háromszorozta. Sok új csoport alakult, a kisebbek egyesültek, néhány önálló termelőszövetke. zetté vált. Az elmúlt gazdasági éviben a termelőszövetkezetek ál­tal elért nagy eredmények 1 meggyőzték a dolgozó parasztok újabb ezreit, hogy igazán jól, boldogan élni csak a, közös gazdálkodás keretein belül lehel. Igen nagy eredménynek könyvel­hetjük cl azt, hogy a Szovjetunió­ban járt parasztküldöttségünk gazdag tapasztalatokkal tért haza, amit sok termelőszövetke­zet a, maga életében hasznosít, sok egyénileg gazdálkodó pedig belé­pett a csoportokba. De nem fe­ledkezhetünk meg arról a segít­ségről sem, amelyet a nagyszerű szovjet nép, a kárpát-ukrajnai metoyar kolhozküldöttség magyar- országi tartózkodásával adott. A ‘ félegyházi, a kiskunmajsai, a kis- i körösi dolgozó parasztok nagy I buzdítást kaptak a további mun- I tájukhoz és ahhoz, hogy belépje­nek a termelőcsoportokba. Dolgozó parasztjaink előtt be­bizonyosodott, hogy ebben az or­szágban minden a dolgozók ér­dekében történik. Amit a Párt tesz, kezdeményez, kér, az szá­mukra jó, a jelenleginél jobbat jelent. Ennek az eredménye az, hogy lelkesen jegyeztek Béke­kölcsönt. A megye dolgozói a sor. solások során hétszázezer forin­tot nyertek és ennek nagyrésze a fajura jutott. A jó munka csak jutalmat kaphat. Ispánovity Jó­zsef délszláv dolgozó paraszt er­ről a következőiket mondta: „4 munka jutalma, nálunk a megbe­csülés és a kitüntetés. Én is idő­ben beadtam a gabonámat, jutal­mul díszoklevelet kaptam* 1'. A mi megyénk dolgozó parasztsága, uak nagy jutalma az volt. hogy a gabonabegyűjtésben elért jó J eredményeinkért megkaptuk a két- ! szeres vámőrlési engedményt. I A tanácsválasztásokra minden j dolgozó paraszt az eddig elért nagyszerű eredményeink tudatá­ban készül és azért, mert tudja, hogy a tanácsok, melyek a'saját soraikból kikerült dolgozók az ő érdekeiket fogják képviselni. A falvakban kiragasztott plakátok elmondják, hogy a legjobbal1 vannak jelölve. Magyar és dél szláv dolgozók együtt. Termelő­szövetkezeti parasztok, egyénileg gazdálkodók, középparasztok, va­lamennyien népünk bizalmát bir- va kerülnek be a tanácsokba. A megyei tanács jelöltjeinek név­során ott látjuk Tribli Bánosai délszláv dolgozó parasztasszony nevét, aki azt mondotta, hogy: ,.a mi fiaink mindenütt ott van­nak, ahol a népért dolgozni kell. Úgy, mint én is. Egyszerű falus1 asszony vagyok és megválasztot­tak a járási tanács titkárának. Dolgozó parasztjaink úgy be­csülik meg legjobban eredmé­nyeinket, azt, hogy a fiaikból ka­tonatiszt lett, hogy egyetemre járhatnak, hogy saját soraikból a legjobbak lettek jelölve, ha Bácsszentgyörgy község példá­ját követve, gyorsan befejezik az őszi munkálatokat, ha a holnapi napon, kivétel nélkül « Függetlenségi Képfrontra ad, ják le szavazatukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom