Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-03 / 149. szám
Kiskunfélegyháza és Kiskunmajsa dolgozó parasztjainak forró szeretető fogadta a Szovjetunióból érkezett kárpát-ukrajnai kolhozparaszt küldöttséget Kiskun máj só n Bogár Mihály a nagygyűlésen jelentette be belépését az „Alkotmány“-tszcs-be Boldot7 emberek, kárpát-ukrajnai kolhoz parasztok- Magyarok va- lamenfltjien, hó, összeolvassuk, tizennégyen. Autóbuszunk nehéz porködöt von maga után a kanyargós dülőutakon. A félegyházi határt .ízeljük ót és a Dázsa-tcrmelőszövetkezeti csoport felé tartunk. A városon dthaladtunkban felvirágzott, zászlót lengető házak, virággal integető, éljenző embersorok fogadták a küldöttséget. Soha még ilyen öröm nem csillogott a kiskunfélegyházi dolgozók szemében. Leír- hatatlan lelkesedés, valóságos diadalát. Apró úttörő-kezek integetnek. ■4z egyik felkiált: „Zdrdvsztvujtyel“, azonnal felelet kap, de magyarul: Szerbusz, öcsém/ Nagyszerű emberek valamennyien. Hősök. A munka hősei. A szovjet rend erőt adott nekik. Ok is valamikor béresként tengették életüket. Nekik is kijutott az elnyomatás, a kizsákmányolás minden szörnyűsége. Az urak. a kulákok éppen úgy taposták jogaikat, mint a mi parasztjainkét. De ők azóta nemcsak ráléptek a mezőgazdálkodás szocialista áljára, de biztosan és hatalmas eredményeket elérve, rajta járnak. Nem régóta, néhány esztendeje. Friss, nagyszerű tapasztalataik vannak. Eljöttek hozzánk, hogy továbbadják, hogy a maguk tapasztalataiban bennünket is részesítsenek. A testvéreink jöttek, testvéri tanácsot adni. íme, újabb bizonyítéka, a Szovjetunió segítségének. Alig jött haza kétszáztagú parasztküldöttségünk, máris újabb ajándék, máris újabb nagy segítség. Félegyháza, Kiskunmajsa dolgozó parasztjai boldogok lehetnek cs boldogok is. Síint a felbolygatott méhkas, úgy elevenedett meg a felegybázi határ. Autó bugása szokatlan a távoli földeken, meg aztán szólti. be-hosgzába bejárta a bír, hogy kolhozparaszt szevjet emberek érkeznek. Feldíszített lovasok, kerékpárosok várnak. Az ablak. 1m5! ]átjuk, hogy a széteső tanyákból emberek bújnak ölő. Gyorsan szedik a lábukat. Nem az úton menn&k, hanem amerre közelebb, átlósan veszik a földeket, hogy előbb lássák a szovjet embereket. Büszkék vagyunk arra, hogy a küldöttség a mi csoportunkat látogatta meg A csoport minden tagja nagy örömmel várta a küldöttséget. De nemcsak csoportbeli volt ott. hanem mindenki a határból Nem voltak restek az emberek több kilométert gyalogolni. Bódog elvtársé, a csoport elnökéé az első szó. — Forró szeretettel üdvözlöm a Dózsa termelőszövetkezet do’go- zói nevében a Szovjetunióból hoz zárak látogatóba érkezett paraszt- küldőiteket. Aii ézl valamennyien kitüntető megtiszteltetésnek vesz- szük és büszkék vagyunk arra. hogy a mi szövetkezetünket látogatják meg. Ml a szovjet néptől az eddigiek folyamán igen nagy segítséget kaptunk. A legnagyobb segítséget nyújtotta munkánk során az a rengeteg tapasztalat, amelyet a Szovjetunióban járt parasztküHiittsé- günk. az ottani felejthetetlen vendéglátás Ideje alatt sajátított el és amelynek részét a közelmúltán a mi munkánkban igyekeztünk hasznosítani. A csoport dolgozói nagy szeretettel vették körűé a vendégeket. Nemcsak a Dózsa-szövetkezet tagjai, hanem a szomszédos Lenin- és Tisza-csoportokból ideérkezett Iá togatók is. Egy-egy küldött kő rül kjs gyűrű alakul ki. A kérdé sek özöne. Ezt hogyan csinálja tok? Az hogyan lenne jobb? Min denre pontos, szakszerű felelet Hogyne kapnának kielégítő' fe’ele let. Hogyne kapnának olyan tané csókát, ami a mi munkánkat jobbá teheti, ami a mi terméseredmé nyeinket megnövelheti. Hiszen olyan munkások vannak itt. akik nek nagy kitüntetéseik vannak, akik a többtennelésért a ..Kiváló munkás“ érdemrendet kapták meg, Zabolotny Irén fiafal ko'hoz- parasztlány. Egy csoportnak a vezetője. 1947-ben megkapta a .»Magas kukorica termés“ érdemrendet, mert 11 á máz'ás kukorica termést ért e| bek- táronként. 1948-ban pedig megkapta a ..Magas gabona termésért’1 kitüntetést mert hektáronként 22 mázsa ga bona termést ért el. Kiss Magda szovhozban dolgozik. A magas terméseredményért ..Lenin rendjelet" kapott. A szőlő' termelésben holdanként 65 mázsát ért eé. Hogyan? Azt is ; vesen elmeséli. A jó terméshez rendes trágyázás kell. Holdanként 35 tonnát leltünk rá. G mázsa műtrágyát, azért; hogy ölje meg a szölőgyomoí és fejlessze a szőlőt. Ad!unk a talajba még két mázsa szuperíosz- íálot. Tavasszal huszonöt centj mély kaparást kap. Utána három vékony kapálás* 15 centiméter mélyen. Attól függ. hogy milyen az időjárás, annyiszor permetezünk. Az idén ötször. Az első permetezés 75 százalékos, a második 120-as, a többi pedig olyan, ahogyan a szőlő erősödik. . Sokan hallgatták végig Kiss Magdát, sokan kaptak jó tanácsot a szőlőmuukához. Amott a marhaistállóbau, a kül- döttek a jószágállomáoyt nézik meg. Jól szeinügyre vesznek minden egyes állatot, érdeklődnek, hogyan nevelik a borjúkat. Hatvani József büszkén mutatja a teheneit, borjait Kohajdü István, a Lonin-ter- tpelőszüvptkoxct üzemi szervezetének titkára minden szót figyel, les. Szükség van minden, legkisebb tanácsra is. Amit itt ma tanulunk. holnap a munkában mát figyelőmbe kell venni. Azt Mondja: — Nagyon kíván, csínk vagyunk. Hogyan megy náluk és milyen tapasztalatokat veszünk át a mi munkánkhoz. A mi városunkból Agó József kintjárt és ez bennünket ezóta is nagyon segített. Sok mindent tudtunk meg. ami nagyon fontos volt. De a tapasztalatokból sohasem elég. Nekünk azok a tapasztalatok, melyeket a Szovjetuniótól kapunk, kincseket érnek. • Hatvani elvtárs közben mindent elmondott az ő munkájáról. Az egyik küldött elvtárs figyelmesen meghallgatta, majd elmesélte, hogy az ő kolhozukban hogyan van. — Nálunk egy fejőnek 8—12 tehene van. A fejő a tejmeny. nyisége után kapja a munkaegységet. Nyáron zöld takarmányozással 100 liter tejért 1.8 munkaegység jár. Most, hogy az istállóban vannak, mind n 100 liter tej után 3.2 nr.mkaegységet kap a fejő. — Az igen! — feleli Hatvani bácsi, — A fejő kötelessége és érdeke, hogy úgy takarmányozzon, hogy a tehén a legjobban tejeljen. A kolhoz vezetősége ugyau- akkor köteles kidolgozni a takar, mánytervet, mely szerint a fejő megkapja a szükséges takarmányt. Nálunk ki van számítva, liogy minden húsz liter tejért 11.6 takarmány-egység jár.. Katica János, a Tisza-termelő- szövetkezeti csoport tagja is érdeklődik : — Én népnevelő vagyok, azután tudni akarom pontosan, hogy mi ó>s az a konyhákért, meg a jószággal hogyan is állunk. Akik be akarnak lépni, mindig ez az első kérdésük. Közben újabb csoportok ér keznek. Egy széles kocsin gyér mekek, vékony hangon, de leltbe sen éneklik: „Jólétben, független szép MagvarorsZag overt ma csa tát.“ Lengyel József elvtárs a küldöttség tagja, kozhosz elnök is ad néhány jó tanácsot — Mikor a mi kolhozunk megalakult, nekünk is nagyon nehezen ment. Ugyanolyan ne hézségeink voltak' min! a Dözsa- csopori-nak. De igyekeztünk. Az első esztenétöben már olyan nagy eredményt értünk el, hogy holdanként hét mázsával haladtuk meg az egyénileg gazdálko dókat. Ennek lett azután az az eredménye, hogy Kárpát-Uknj- nábao rövid id'ő alatt általános kollektivizálás 'lett. Itt láttam a traktorokat dolgozná. Csak 15 centiméteres mélyre szántanak. Ez csak tur- kálás. Szántsanak le huszonkét centiméter mélyre és akkor, ha fgy év múlva találkozunk, a cső port tagjai arról fognak beszámol ni, hogy 8 mázsával! több termeit, min-t az idén. Azt tapasztalom, hogy el vannak késve az őszi vetéssel és általában a munkálatokkal. A mi kolhozunkban, mielőtt eljöttünk, már 950 hektár őszi vetés zöldiül. A mi falunkban volt egy Valkóc bácsi. Középparaszt volt. Mi'kor látta, hogy mi mikor végezzük munkánkat, azt mondta: minek szántani a kukorica a'á, még nem Jeveiedzifk a tölgyfa, el fog fagyni az egész. Mi nem hallgattunk Val. kóc bácsi szavára és maguk se hallgassanak. Abban az évben re. kord kukoricatermésünk volt. A legfontosabb: minél előbb, minél korábban vetni Az álfátokká’ kapcsolatban i« Tenne néhány észrevételem. A fejőstehénnel éreztessék, hogy az a szövetkezet tagja. Legesnek tiszta eremben, legyenek tiszták. Nagyon helyes, hogy a csoport tagjai disznó is táll ót építenek. Arra nagy szükség van. A disznónak tisztának kell lenni. Nem tetvesed, hét be. Nálunk minden reggel fü- rödnek. Sok mindenről beszélt még Len. gyei ejvtárs. Elmondotta, hogy a kolhozban törvény, hogy minden kolhozparasztnak legyen egy tehene, elmondta, hogy rövid idő alatt olyan nagy eredményeket ériek el, hogy 1947-ben a kolhoz területén már 70 családnak két szoba-konyhás lakásokat tudtak építeni. Lám, mire képes « kolhoz, hogyan tudja megváltozik (ni a kis földijeiken «elszórtan éló parasztoknak az életét. Biztosítja boldogulásukat, jobb, szebb életűiket. Több mint tízezer ember a félegyházi nagygyűlésen Kiskunfélegyházán a Városház előtti téren több mint tízezer ember jött össze, hogy meghallgassák a kolhoz-paraszt küldöttek beszámolóját. Nemcsak a város, hanem a környező községek dolgozó parasztjai is felvonultak. Németi Ferenc elvtárs megnyitója után Tóth István kolhoz elnök beszélt: — Engedjétek meg, hogy átadjam nektek a Szovjetunió dolgozóinak üdvözletét. Sztálin elv- iárs elküldött hozzátok. hogy segítsünk eredményeitek növelésében a mezőgazdaságban 4s. — Ná'unk is voltak olyan kérdéseik, mint ma nálatok. A mi parasztjaink sem hittek rögtön a közös gazdálkodásban. De tni már valamennyien közös gazdálkodás útjára léptünk éa Kárpát-Ukrajná- ban mines egyetlen egyénileg dolgozó paraszt sem. Háromszor, négyszer olyan eredményeket értünk cl a kolhoz gazdaságban, mint an egyéni paraszt gazdaságokban, Tóth István beszélt a munka megszervezéséről, arról, hogy a nagy eredmények titka a munka Időben való elvégzése és az, hogy a nehéz munkát leveszi az ember vénáról a gétp. A nagy érdeklődéssel fogadott beszámoló után a kiskunfélegyházi járás dolgozó parasztjai megajándékozták a küldötteket. A kisknnmajsaiak boldogan fogadták a küldöttséget Csaknem háromezer ember várta a szovjet embereket. Üd vöz'.ö transzparensek, énckka rob, zenekarok pattoeó indulói olyan napot hoztak a község dolgozóinak, ami egészen bizto san felejthetetlen és emlékezetes marad. Tóth Sándoraé, a községi párt szervezet titkára üdvözölte küldötteket. — Mi szerelő hálával fordulunk felétek, mert tudjuk, hogy a vllá'gbéke legkövetkezetesebb harcosának, hazánk felszabadítója, a mi nagy barátunk, a nagy Sztálin országából .jöttetek hozzánk. Sohasem feledjük el, hogy függetlenségünket, szabadságunkat a szovjet nép nagy hadserege, Sztálin elvtárs vezetésével hozta el nekünk. A kis úttörők virágcsokrot nyújtottak át minden küldöttnek és nevükben Csontos Piros ka mondott beszédet. Majd Vasa riroska a „Békéért’* című verset szavalta ei. Lengyel János, kolhoz-elnök mondott ünnepi beszédet. —• Azért vagyunk mi Me- küldve, bogy megosszuk veletek azokat a javakat, amelynek ml már esztendők óla a birtokában vagyunk. Tudjuk, hogy nálato-k még sokan nem azon az úton járnak, ami a legjobb lenne a számukra, de a,z idő ezt is el fogja hozni és a magyarországi dolgozó parasztok általában, de a kiskunmajsat parasztok Is meg fognak győződni arról, hogy az egyénileg gazdálkodó kisparasztnak csak kínlódni, a közösen gazdálkodó parasztnak pedig boldogulni lehet B-eszé1! arról, hogy az öregek a kolhozban milyen nagy megbecsülésbe« vannak. Ha valaki * férfiak közül eléri a hatvan évet, már nem dolgozhat kint, a földön, de a nő sem, ha az 55-öt betöltötte. A kolhoznak erre a célra az összjövedelem két százaléka tartalékolva van, Arréfi is beszélt Lengyel elvtárs, hogy minden kolhoz-tagnak két fő dolog szükséges: lakása legyen rendes, meg tehene. Utána Imre Bertalan, « Sala- mon-községi „Vprosi’ov'‘-JkoI- hoz elnöke szólalt fd.^ Tolmácsolta az ungvári járás kolhozistáinak üdvözletét. Elmondotta, hogy a községükben Kovács László Is húzódozott a kolhozba való belépéstől. De most boldog ember. Kocsis. Előleg- gabonát 16 mázsát kapott, pénzben 1800 rubelt, aztán később a jó munkájáért jutalomként 1200 rubelt. Mikor tudta ezt egy egyénileg gazdálkodó kisparaszt megcsinálni? Soha. Erre csak a kolhoz gazdálkodás, a közös gazdálkodós képes. Bata'más lelkesedést) váltóit ki a beszéd. Bogár Mihályi középparaszt utána nyomban feljött az emelvényre és bejelen, tette, hogy: — Én, Bogár Mihály, 12 holdas középparaszt, ezekből a beszámolókból megértettem, hogy csak egy úton, a nagyüzem* gazdálkodás útján jjjá ríhatunk, Ezért elhatároztam itt, * nagy* gyűlés alatt, hogy belépek a* „»Alkotmány** termelőszövetkezeti csoportba. Kiskunfélegyháza és Kiskunmajsa dolgozói nagy ajándékot kaptak. A szovjet kárpát-ukrajnai küldöttek a szovjet nép szeretőiét és gazdag tapasztalatait hozták magukkal és adták dt, hogy bennünket is gazdagítsanak, hogy a mi dolgozó parasztságunkat is boldoggá, olyan erőssé tegyék, mint a saját országukban. Ezt is nagy Szovjetuniónak és a mi népünk, de az egész világ dolgozói szeretett vezérének, Sztálin elvtársnak köszönhetíük. Minden munkát idejében hajtottam végre
